Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)
1978-01-04 / 3. szám
Kent renzor'ügy ! Ifjúságvédelem a szakmunkásképzőkbe! Ha gyermek- és ifjúságvédelemről van szó, sokan hajlamosak arra. hogy csak az állami gondozott gyerekekkel való törődésre, esetleg a rossz családi környezet miatt veszélyeztetett fiatalkorúak segítésére gondoljanak. Pedig ennél sokkal többet foglal magába: ide tartozik a nevelésben nehézségekkel küzdő családok támogatása, a fiatalok szabadidős-tevékenységének biztosítása, a nevelési ártalmak kiküszöbölése — és még sorolhatnánk mindazt, ami a megelőzést szolgálja. Nem reszortügy tehát egy- egy iskolában az ifjúságvédelmi munka. Nem szabad, hogy csak szankciókban gondolkodjanak — fegyelmi, áthelyezés, büntetőeljárás kez- dezményezóse — hiszen a nevelés egészével összefüggő feladatokat kell ellátni e területen. Ez csak a pedagógusok és a többi illetékes együttműködésével valósulhat meg. A szakmunkásképző intézetekben különösen fontos, hogy az ifjúságvédelmet jó pedagógiai szemlélettel, kellő súly- lyal kezeljék. Hogy miért? Sok tényező, a speciális helyzet indokolja. A tanulók általában kisközségekből, a megye minden zugából, nagyrészt a más középiskolákba jelentkezőknél alacsonyabb előképzettséggel . érkeznek, sok a hátrányos helyzetű közöttük. A tanulmányi időben három napot iskolában, három napot üzemben töltenek, sok órában, amihez sokaknak még hozzájön a bejárással töltött idő is. Nehéz az órán kívüli elfoglaltságok megszervezése számukra, pedig az igényébresztő, a képességeket kibontakoztató. művelődési szokásokat alakító lehetőségekre még nagyobb szükség lenne körükben, mint például más középiskolákban. ahol biztosabb műveltségi alappal rendelkeznek a diákok. Ezért is volt nagy jelentőségű a Nógrád megyei Gyermek- és Ifjúságvédelmi Munkabizottság nemrégiben megtartott ülése, ahol a 209-es számú nagybátonyi és a 211- es számú salgótarjáni Ipari Szakmunkásképző Intézet ifjúságvédelmi tevékenységét vitatták meg. Nem véletlen, hogy élénk vita, sok hozzászólás követte a beszámolókat — a jelenlevő művelődés- ügyi szakemberek, gyámügyesek, pedagógusok, az ifjúságvédelemmel hivatásosan foglalkozók kérdéseik mellett javaslataikat is elmondták. A kiindulás, a két ifjúság- védelmi megbízott szóbeli beszámoló jelentése a problémák mellett a megtett utat is vázolta. Dobos Gáborné Nagybátonyból szólt arról, mit tesznek a veszélyeztetett gyermekek segítése érdekében és hogyan igyekeznek megelőzni a veszélyeztetett helyzet kialakulását. Sokat jelent ebben az iskola és az üzemek jó kapcsolata; a fiatalok személyiségénk formálásában, a problémák jelzésében egyaránt. Hatékonyabb lehetne a segítségnyújtás, ha a beiskolázásnál már ismernék a tanulókat veszélyeztető körülményeket, ha az általános iskolából jelzést kapnának erről. Gyakran csak a hivatásos pártfogó révén tudják meg, hogy már általános iskolás korában támogatásra szorult egyik-másik diák. Az ingerszegény környezet ellen- súlyozására, a személyiség gazdagítása érdekében a kulturális lehetőségek egyre szélesebb körét tárják a fiatalok elé. Jól felszerelt ifjúsági klub (60 állandó taggal, értékes programokkal), közel hatezer kötetes könyvtár, a jóhírű iskolai vegyeskar, szakkörök, sportkörök várják a tanulókat. Az Alkotó ifjúság pályázatra 114 tanuló adott be pályamunkát. Az anyagilag hátrányos helyzetű fiatalok között ruhasegélyt osztanak. A salgótarjáni intézet a költözködés miatti átmeneti megtorpanás, a korábbi mostoha körülmények következtében még kevésbé dolgozta ki a konkrét, nevelésközpontú feladatait, de hasonló törekvésekről számolhatott be Nagy Müklós megbízott is. A jól felszerelt, modern iskola 9100 kötetes könyvtárral rendelkezik, amelyben egész nap folyamatos kölcsönzést biztosít a függetlenített könyvtáros. Erősödik az iskolai kórus, 14- féle szakkör közül választhatnak az érdeklődők. Gondot jelent azonban a szülőkkel való kapcsolattartás, életképtelennek bizonyult az SZMK. A veszélyeztetett helyzetű fiatalokkal őszinte, segítő kapcsolatot igyekeznek kiépíteni, de a felderítés még nem megfelelő színvonalú. A hozzászólások többsége is ez utóbbi kérdéshez kapcsolódott:. mit lehetne- tenni a jobb felderítés, a hatékonyabb megelőzés érdekében ? A pedagógusok — elsősorban az osztályfőnökök — és a szakoktatók mellett a munkahelyi kollektíváknak is nagy a szerepe ebben. A közösségi nevelés lehetőségeinek kiaknázása, a céltalan csellengés megakadályozása sokat segíthet. Természetesen emellett szükség van a mind tervszerűbb ifjúságvédelmi megbízotti munkára — a segítőtársak, a társadalmi szervek bevonásával. A leendő munkásfiatalok minél jobb szakmatanulása és harmonikus pályakezdése megköveteli. G. Kiss Magdolna Gerencsér Miklós: j A holnap elébe Ady Endre élettörténete 31. Romában szörnyű hőség fogadta őket. Adynak semmi kedve nem volt a műemléknéző kóborlásokra, ehelyett szívesebben üldögélt hideg, savanykás fröccsei mellett a kisvendéglők árnyékos teraszain. Így jól érezte magát, egyébként újra erőt vett rajta a felfokozott idegesség. Inkább szemlélte egy helyben üldögélve a mediterrán világváros forgatagát. semmint a klasszikus monumentumokat bámulta volna. Ezekre csak legyintett, s azt mondta: ,.Egy letűnt nagy kor üresen maradt díszletei’’. A Léda es közte sűrűsödő feszültség némiképp enyhült, amikor váratlan és kellemes társaságuk akadt- Ugyanekkor időzött Rómában a kedves szerkesztő barát. Ignotus s Elek Artur, a nagytudású és érzékeny látású műtörténész. A velük való találkozás őszintén megörvendeztette a depresszió felé közelítő költőt. Rossz hangulatát híven adja vissza alábbi tud ásítása. „Róma. 1911. június 11. Édes Laioskám és Annusom., ma még Rómában vagyok. Holnap mar nem tudom, merre s hova? Csak nem döglök de fámát.. s ingerült beteg vagyok- 1 •••' ’n csinálok egy próbát még. Holott ez a Róma olyan egyetlen, olyan boldog hely.” Az ő számára legkevésbé sem bizonyult annak. Levelének postára adása után hirtelen türelmetlenség lett úrrá rajta, megint utaznia kellett, a nyughatatlanságban próbált nyugalmat találni. Léda hiába marasztalta. szándékától ei nem tántoríthatták. Sem Rómában nem akart maradni, sem Párizsba nem akart visz- szatérni Léda viszont nem volt hajlandó Magyarországra utazniígy június 22-én elköszönlek egymástól. Ugyanezen a napon Ady a budapesti, Léda a párizsi vonatra szállt fel. SZAKÍTÁS LÉDÁVAL Rövid pesti tartózkodás után Érmindszentre sietett, hogy rokonaival együtt nyaraljon. Udvariasságból érdek* lődött apja gazdasága irá'nt, ki-kilátogatott a lakóháztól fél órára levő pici majorságba, de tartózkodott mindenfajta álfalusi romantikától, ízig-vérig városi ember volt, otthon is ekként élt és viselkedett- Rendbe akarta szedni az egészségét, ezért parancsolta magára a vidéki elvonultságot, amelyet sohasem tűrt szívesen. Ezúttal is, ha csak tehette, lovas kocsin indult barangolásra, s ha ezek a környékbeli kóborlások sem elégítették ki, utazott a távolabbi Nagyváradra és Kolozsvárrá. Lédához való viszonya változatlan maradt: ha messze voltak egymástól, feledte a civakodásokat, vágyódott az asszony után. Ezért nem sokat töprengett, hallgasson-e a hívó szóra. Diósiné levélbeli megállapodás alapján, a bajorországi Prienbe várta, a Shiemsee szanatóriumba, hogy a gyógyító gondoskodás és a ragaszkodó szeretet helyreállítsa, a költő ismét megrokkant egészségét. Úgy látszott, valóra válik a nemes szándék. Ady ezt írta Prienbői 1911- szeptember 21-én: „Fölséges, megnyugtató hely, bár régén jöttem volna ide. Naponként agyonmasszíroznak, félfürdő, lemosás, meleg és hideg tus, géptorna, egészséges koszt, alig iszom, napi két óra evezés, kétórai séta stb.” Pénze azonban most sincs elegendő- Szokása szerint öccsét használta mindenes titkárnak, neki küldözgette sűrű egymásutánban anyagi természetű utasításait. Pontosan felsorolta, honnan, mikorra és mennyi honorárium esedékes a javára. Megerősödve tért vissza Prienbői, de a budapesti bohém életmód és a közéleti izgalmait miatt hamarosan visszaesett ingerlékeny, rossz alvó, gyengélkedő állapotába. Ettől féltette Léda, teljesen NÓGRÁD — 1973. január A., szerda Dzsessz — Nagykanizsán ■ A Syrius fúvóskórusa. Utazunk a rádió buszával a dzsessznapokra. A busz utasai, a néhány órával később Nagykanizsán a városi művelődési központ színház- termében közönség elé lépő dzsesszmuzsikusok, már készülnek a közös produkcióra. Zbigniew Namyslowski kopott térképtáskájából néhány kottát vesz elő és Vukán Györggyel, a fiatal Dés Lászlóval egyezteti két darabjának elképzeléseit. Vukán a most először bemutatkozó általa vezetett Creativ Big- bandben szán fontos szerepet lengyel kollégájának.. . Hogyan került az ország délnyugati végébe, Nagykanizsára a dzsesszmuzsika? — Hogyan alakult ki itt olyan környezet, amely alkalmassá tette a várost, a második legrangosabb hazai dzsessz- fesztivál megrendezésére? Beke Árpád — a nagykanizsai dzsesszklub vezetője — Pécsett végezte tanulmányait helyénvaló aggodalommal. Ennek a pesti ősznek az a legfontosabb irodalomtörténeti ténye, hogy ekkor ismerkedett meg személyesen is Babits Mihállyal, Hatvány Lajoséknál. A jó ügy iránt oly fogékony mecénás báró szerette volna, ha mélyebb barátságot köt a két kivételes képességű költő, de ezt a találkozást nem követte olyan szerencsés folytatás, mint a Móricz Zsigmonddal való megismerkedést. Állítólag Ady fölényesen viselkedett, Babits pedig nehezen tudta legyőzni féltékenységét. Néhány hétig Pesten időzött, ahol szívesen maradt volna tovább, de megélhetési gondjai miatt ismét haza- kényszerült a kiadásait erősen mérséklő Érmindszentre- Az év hátralevő részében került nyomdába újabb verskötet. A menekülő élet. Ezúttal kevés, úgyszólván semmi gondja sem volt a szerkesztéssel, mert a jó sors példátlanul rátermett segítővel ajándékozta meg Fóldessy Gyula személyében. Ez a rendkívül önzetlen irodalombarát nagyon jól ismerte Ady költeményeit. Önként, ügyszeretetből vállalkozott az új kötet gondozására. Szerkesztői alapossága, versek iránti érzéke azzal az eredménnyel járt, hogy tipográfiailag A menekülő élet sikerült a legjobban a költő életében megjelent kötetek közül. Ady számára sohasem jött rosszkor a segítség, mostan azonban egyenesen nélkülözhetetlenné vált- A költő ugyanis épp a kötet készülése közben az elesettségig rossz fizikai állapotba jutott. Erősen meghűlt, háta és melle gyötrően fájt, a gyomra sem volt rendben, ráadásul krónikusan szenvedett a rossz fogai miatt. Ez a valóságos poéta fizikai állapotában erősen különbözött attól a diadalmas költőfejedelemtől, amilyennek egy tizenhat éves hajadon elképzelhette Svájcban, Lutry városka exkluzív lányíievelő intézetében(Folytatjuk.) az orvosi egyetemen, ott került kapcsolatba a dzsesszel; trombitásként játszott az egyetemi dixilandzenekar- ban. Fiatal orvosként jött a városba, először csak magának gyűjtött lemezeket, majd lassan híveket szerzett — lemezbemutatókkal, ismeretterjesztő előadásokkal — szenvedélyének. Vezetésével megalakult a nagykanizsai Jazz együttes, változó tagságát, katonazenészek, zenekedvelő diákok, munkások alkotják, majd 1967-ben indult a dzsesszklub is. Ma százhúsz szervezett tagot számlál, de vonzásköre jóval nagyobb. Ez a beinduló, pezsgő dzsesszélet indította a Magyar Rádiót, hogy évente itt rendezze meg rangos fesztiválját, s magával a fesztivál évről évre növekvő szerepével, színvonalával segítse elő a dzsesszzene vidéki népszerűsítését. Ez a műsorpolitika jól sikerült; sőt talán túl is nőtt a célon, mára az a paradox helyzet állt elő, hogy csak vidéken, elsősorban Debrecenben és Nagykanizsán, de az utóbbi években Miskolcon is (régebben Cegléden és Székesfehérvárott a legendás Alba Regia jazzfesztiválon) lehet igazi rangos nemzetközi zenekarokat felvonultató dzsesszprogramokat hallani. A hallgatóság felét a helybeliek tették ki, s a másik felét pedig a vidéki dzsessz- klubok szervezett tagsága. Székesfehérvárról ötvenen, Veszprémből negyvenen jöttek külö.nbuszokkal, kisebb csoportokban Bajáról, Pécsről és Szekszárdról. A legutóbbi háromnapos programsorozat — rendszeresen november közepén rendezik — jubileum is volt: ez volt az ötödik nagykanizsai jazz-hétvége. Ez alatt a rövid idő alatt megfordult itt néhány világhíresség. Itt volt Albert. Mag- nelsdoríf, a világ legjobb po- zanosa, Zoller Attila, Leo Wright, vagy a Petrowski trió Berlinből, Bosko Petrovlc Zágrábból, Simeon Sterzev Szófiából és a prágai Jazz együttes. Az ötödik évfordulón néhány kitűnő produkciót hallhattunk: Zbigniew Namyslowski játéka jelentett szenA Morva és a Duna összefolyásánál emelkedő Dévény várában 1973 óta rendszeres régészeti kutatások folynak. A kutatás célja a vártörténet részletes feltárása, s ezzel egyidejűleg konzerválják, tatarozzák a vár romos részeit, újjáépítik a várpalotát. A régészek már sok leletet hoztak felszínre. A legrégibb egy hétezer éves sír, egy korai kőkorbeli településről származik. A bronzkorból egy teljes dombtemető maradt fenn. Találtak sok ipari jellegű tárgyat, kerámiát, agyag mérősúlyokat, vastárgyakat, amelyek a vaskorszakbeli hallstatti kultúra emlékei. zációt, aki együttese nélkül jött Nagykanizsára, s több magyar formációval, kitűnő magyar dzsesszegyéniséggel — Vukán Györggyel, Szakcsi Lakatos Bélával és Pege Aladárral — játszott együtt. Két kitűnő dzsessz-rock együttes is bemutatkozott; mindkettő először járt Magyarországon: a krakkói Laboratórium és a müncheni Aera Group. A magyar dzsessz-rock zenekarokat a Syrius, a Pantha Rei és a Hat szív együttesek képviselték (a legjobbak a Kis- rákfogó és a Mini nem sze* repeltek). Két eltérő világú kitűnő szólóelőadás színesítette a zenekari produkciókat, Gonda Jánosé, aki a Zeneakadémia szólóestjéből adott keresztmetszetet és Szakcsi Lakatos Béláé, aki Vörös karaván című operettjének egyik motívumát dolgozta át dzsesszre megindító előadásban. A dzsessznapok az egésá ország dzsesszszerető közönségének figyelmét Kanizsára vonják, de milyen a dzsesszélet a hétköznapokon, például milyen programokat renJ deztek a fesztivál előtt, a fesztivál után? — kérdeztük Beke Árpádot — Háromhetente tartunk foglalkozásokat, persze nem a színházteremben, hanem ugyancsak a művelődési központ 250 főt befogadó klub- helyiségében. Ennek egészen más hangulata van. intimebb, alkalmasabb a közösségi életre. Meg is telik, sőt mindig akadnak kintszorulók. Az idei szezont Gerschwin-esttel kezdtük, a zeneszerző születésének 100. évfordulója tiszteletére. Juhász Előd zene- történész tartott előadást, majd Bornemissza Mária énekelt. Szerepelt nálunk külföldi együttes is; az egyik legnevesebb lengyel tradicionális stílusban játszó zenekar; a varsói Royal Reg zenekar, A fesztivál után Gonda Jánost várjuk, aki dzsessztör- téneti előadással egybekötött bemutatót tart. Még az idén, vagy a jövő év elején — ezt még biztosan nem tudjuk — a nyitrai Arma . zenekar is ellátogat hozzánk. Kőbányai János Értékes kerámiákat találtak a kelta-latin korból is. A várterület legrégibb kőépületei a késő római korból származnak, amikor Dévény a római légiók egyik előretolt helyőrsége volt. Gazdag anyag került elő az egykori Nagymorva Birodalom és az Árpád-házi magyar királyok idejéből. A régészeti munka 1981-ig tervezett első szakaszának befejezése után a felső és a középső vár épületeit újra megnyitják a látogatók előtt. A végleges feltárás után Dévény a tervek szerint szabadtéri múzeum lesz. Dévény titkai i
