Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)

1978-01-14 / 12. szám

Rádiók, lemezjátszók, tévék, magnetofonok, nagy teljesítményű háztartási gépek sokasá­ga és számtalan elektromos meghajtású készülék üzemeltetése nagy megterhelést je­lentett Kishartyánban a villamos energiát továbbító vez( t Útrendszernek. Az ÉMÁSZ • szakemberei most a fokozottabb igénybevétel kiszolgálására nagyobb keresztmetszetű, új kábeleket helyeznek el a községben. Képünkön: Az EMÄSZ karancskeszi kiren­deltségének szakemberei a Dózsa utcában mintegy 800 méteren kicserélik a vezetéket. Gordos Lajos csoportvezető, Illés László és munkatársaik a zord hidegben is szorgalma­san haladnak munkájukkal. — kulcsár — A cselekvési program tükrében Csak részben sikerült megvalósítani a '> .1, ujj. ;t,ii ti n ; i r Acs volt hajdanán Mlinár- csek János, a palotási terme­lőszövetkezet tagja. Az ' egy- házasdengelegi közös gazda­ságban szerfás istállókat épí­tettek. Ma is szívesen gondol vissza szekercéjére, amit tíz > éve szegre akasztott. A tető­ről a földre szállt, növény- termesztési brigádvezetőnek léptették elő. Ezt a tisztséget tölti" be az egyesült szövetke­zetben is. — Jóval masabb körülmé- hyek között — hangsúlyozza a különbséget, hiszen több mint másfél ezer hektár búza termesztésére felügyel. Nem olcsó, kiöregedetett gépek szántják a határt, hanem nagy értékű K—700-asok hangja visszhangzik a lapo­son. — Ä kalászosok," elővete- mények tartoznak hozzám. Az ágazatvezetővel beszéljük meg a feladatokat," s aztán egész nap járom a vidéket, a Tetőről a földre hét falu határát — mondja a brigádvezető. Csendesen beszél, ahogy az emberekkel megszokta. Pedig mennyi mindenre kell fel­ügyelnie, ami nemegyszer gondot, fejtörést okoz! Kora tavasztól talpon van. Még a hidegebb hónapokban is felül az elmaradhatatlan motor- kerékpárra, s siet ki a mun­kát végző traktorosokhoz, rendben mennek-e a dolgok. — Nagyon lényeges a jól végzett talajmunka — ma­gyarázza. — A múlt évben az előkészítést nehéz körülmé­nyek között végezték, a han­tokból készítették a magágyat nemegy táblában. Hogy dere­kasan, bizonyítja a negyven • mázsán felül termett búza. — Mennyi baj volt vele," amíg magtárba került! — só­hajt nagyot, amint felidézi az apró epizódokat. Egy alka­lommal Pálteleken állt le az egyik K—700-as, az eke miatt. Nosza, robogott a kismotor­ral, hogy a szükséges alkat­részt mielőbb a helyszínre vi­gye. Máskor meg ekevas kel­lett. Különös ösztön alakult ki benne. Mindig megérzi, hol a baj, máris ott terem. S persze gondoskodni kell az emberekről is, hogy időben a helyszínre érkezzen az' ebéd, a váltás. — Most érkeztem a gépek­től. Van még hátra kevés szántanivaló, a mélyebb fék- vésűek maradtak meg. Fa­gyos a föld, a kisebb darab­kákat szántjuk — sorolja. Mlinárcsek Jánost a minő­ség őreként is emlegetik Pa­lotáson. Most is a kérdésre, hogy ellenőrzi-e a szántás mélységét, válasz helyett mo­solyogva veszi elő az acél mérővesszőt, az elmaradha • tatlan kelléket. ’ — Muszáj! Több szem töb­bet lát. Meséli, hogy á múltkor Kovács Jánosnak, a jeles traktorosnak szólt, vegye lej­jebb az ekét, akkor lesz az mélyszántás. A betakarítás idején is ott ballagott a kom­bájnok mögött, figyelte a tarlót, találni-e szemeket. S a figyelmeztetés nem maradt el egvetlen esetben sem. — Mindig a határban va­gyok, mint a nyúl — mond- ia tréfálkozva a találó hason­latot. Persze a fáradtságot ki­pihenni küldték a tsz-vezetők legutóbb is Moszkvába, az­előtt Hévízen áztatta fáradt tagjait. Most éppen Ceglédre készül, de egészen más céllá1. — Továbbképzésre megyek, az ember mindig hall valami okosat — jegvzi meg az öt­venöt, éves brisádvezető. Először vonakodott, vállal- ia-e? Aztán eszébe jutott, hogy az idén még több búza. árpa kell. s nem árt ha friss gondolatokat hallgat. Mert most, már a tetőről végképp 1eiött. sitt. a "..földön”, a száz­hektáros táblák közepén még idős fejjel sem szabad le­mondani a tanulásról. K gazdasági építőmunka közvetlen és távlati feladatai címmel a Kossuth Könyvki­adó gondozásában könyv­alakban megjelentek a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, 1977. ok­tóber 20-d és december 1-i ülésének dokumentumai. A kötet kozU Ményl£ Károif­A ZIM salgótarjáni gyára pártbizottsága kibővített ülé­sen, a kitűzött célok, a meg­levő lehetőségek, adottságok, és azok kihasználásának je­gyében elemezte az 1977. évi cselekvési program végrehaj­tását. A vitához jó alapot adott a párt-végrehajtóbi­zottság alapos, sokoldalú és kritikus beszámolója, ame­lyet Sándor László, a párt- bizottság titkára terjesztett a testület elé. Fények, árnyak A beszámolóból kiderült, hogy a termelés fejlődése el­lentmondásos. Előreléptek a termelékenység növekedésé­ben. Emelkedett a tőkésex­portra szánt termékek meny- nyisége. Kedvezőnek mond­ható a gyártmányszerkezet korszerűsítését szolgáló te­vékenység. Átgondoltabb, tu­datosabb lett a munkaerő- és a bérgazdálkodás. Ennek eredményeként két százalék­kal javult a munkaidő-ki­használás, s jelenleg eléri a 85 százalékot. Ha késéssel is, de kialakult, illetve tisztázó­dott a továbbfejlődés, a ki­bontakozás útja. Területen­ként és időszakonként, elté­rő ingadozással ugyan, de fejlődött a gazdálkodás szín­vonala is. Az eredmények között em­líthetjük a káderhelyzetben bekövetkezett változásokat, a vezetés színvonalának emel­kedését, továbbá, hogy jelen­tősen javult a dolgozók jö­vedelme. Az elosztás jobban kifejezi a végzett munka mennyiségét és minőségét. A bérek és jövedelmek több mint tíz százalékkal növe­kedtek. Meghaladják a mun­ka hatékonyságának ütemét, s inkább a korábbi évek mun­kájának elismerését jelentik. A sikerek, a kibontakozó és erősödő tendenciák mellett a pártbizottság kritikusan foglalkozott a mulasztásokkal és a hiányosságokkal. Ezek közé sorolta a termelés üte­ménél jelentkező stagnálást. Az 1977. évi tervtől 30 millió­val maradtak el, az elért szint alig haladja meg az 1976. évit. Nem sikerült megvalósíta­ni a cselekvési program egyik közponu feladataként meg­jelölt, minden területre ér­vényes minőségjavítást. A A közúti járműfejlesztési program végrehajtása nyomán ebben az évben további nö­vekedés várható a közlekedé­si eszközöket gyártó vállala­tok termelésében és kivitelé­ben. Az alágazat idei terve 7 százalékos termelésnövekedés­sel számol, szocialista kivite* lük 4, tőkésexportjuk 20 szá­zalékkal nő. Az exporttételek jelentős részét már lekötötték vevőikkel. A program során az elmúlt évtizedben kialakult a korsze­rű futómű-, motor- és autó- buszgyártás, a vállalatok ter­melési szerkezete kedvezően változott, a rekonstrukciók ré­vén megteremtődött a minden piacon értékesíthető termé­kek gyártásának feltétele. Az Ikarusban, az ország legnagyobb járműgyárában, a korszerűsítések révén akkora kapacitás jött létre, amely évente több mint 12 000 autó­buszt képes előállítani. Ebben az évben egy új luxustávol­sági busz, valamint 6 másik új típus szériagyártása kez­nak" a két ülésen elhangzott előadói beszédét, s a Közpon­ti Bizottság határozatát, a hosszú távú külgazdasági po­litikánk és a termelési szer­kezet fejlesztésének irányel­veiről, valamint az 1978. évi népgazdasági terv és állami kívánságoknak megfelelően nem csökkent, hanem növe­kedett a reklamációk száma, emelkedett a selejt. Pedig min­denki tudja, hogy a jó minő­ségű termékek nagy mennyi­ségben történő előállítása egyel jelent a biztos piaci po­zíciókkal, egyik lehetősége a kapacitásbővítésnek, alap­vető tényezője a takarékos munkaerő-, anyag- és energia- gazdálkodásnak. Ebből is lát­szik, hogy az előbbiek alap­vetően meghatározzák a nye­reség alakulásának nagysá­gát. Az előzőekben ismertetett okok, valamint a készletgaz­dálkodás hiányosságai, a kül­földi anyagár-emelkedések, valamint a lehetőségek elmu­lasztásának következménye­ként az előírt nyereségtervüket is csak 40 százalékban telje­sítették. Pedig a munkások, a dolgozók többsége, élükön a szocialista brigádokkal, áldo­zatos munkát végeztek. Igye­keztek megbirkózni a kitűzött feladatokkal. Minőség, minőség, minőség A beszámolót követő vitá­ban a hatékonyság növelése és ennek egyik legfontosabb té­nyezője, a termékek minősé­gének növelése szerepelt. Mindegyik felszólaló — Plachy György, Molnár Ká­roly, Pampurik György, Illés Pál, dr. Dianovszki Gyula, Fá­bián József, a koordináló pártbizottság titkára. Mű­szák Artur, a megyei pártbi­zottság gazdaságpolitikai osz­tályának vezetője — valami­lyen formában foglalkozott az említett két kérdéssel. A termékek minőségének csökkentésénél tapasztalható hiányosságok okait legrészle­tesebben Kovács Mihály, a pártbizottság tagja, a nagy­csarnoki gyárrészleg veze­tője ismertette. Jogosnak tartotta a külkereskedelmi szervek kifogásait, észrevé­teleit. Szerinte csak akkor vál­tozik előnyösen a mostani kedvezőtlen helyzet, ha a fel­tárt hibákat gyorsan meg­szüntetik. Ha nem lesz alku tárgya a termékek minősége, ha egyformán ítélik meg, hogy melyik alkatrész épít­hető be és melyik nem. Ha minden munkafolyamatra dődik meg. A választékot koo­peráció útján is bővítik. Az év végéig 400 „midibusz” gör­dül le a futószalagokról, eze­ket a kisbuszokat a prá­gai Avia vállalattal közösen gyártják. A gyár belföldre 2200, a szocialista országokba 8900, a tőkéspiacra pedig 120Ó buszt szállít, nagy részükre már magánjogi szerződést is kötöttek. A KGST-országokon kívül legnagyobb piacaik Irak, Svédország, az NSZK, Ve­nezuela, s újabban Nigéria és Mozambik. A gyár tervezői egyébként már dolgoznak szovjet . tervezőintézetekkel együttműködve erősebb mo­torok kialakításán és új tá­volsági autóbuszcsalád kifej­lesztésén. —, Az elmúlt években jelentős fejlesztéseket valósítottak meg a Magyar Vagon- és Gép­gyárban is, ahol ma már a termelés legnagyobb hánya­dát a futómű- és a motorgyár­tás képezi. Idei tervük 47 millió dolláros tőkésexportot irányoz elő, elsősorban kamio­nok és járműfőegységek szál­lítására. Fokozódik . a Rába— Steiger traktorok s a 180 ló­erős univerzális erőgépek gyár­tása is, ezek piacai a legfej­lettebb tőkésországok. Mi­után a Mosonmagyaróvári Me­zőgazdasági Gépgyárat a kö­zelmúltban az MVG-hez csa­tolták, a nagyvállalat rövide­sen komplett mezőgazdasági géprendszerek gyártó bázisává válik. szigorú műveleti utasítás ír­ja elő a tennivalókat. De nem volna szabad kizárni a gyár­tás folyamatából a gyárrész- legvezetőket sem. Elismerte, hogy a termékek gyengébb minőségében köz­rejátszik a technológiai fe­gyelem be nem tartása, egye3 munkások felelőtlen tevé­kenysége, a vezetők köztük az ő munkájának hiányossá­ga is. Utalt arra. hogy a je­lenlegi helyzet kialakulásáét személy szerint is érzi a fe­lelősséget. Hogyan tovább? A pártbizottság gazdasági tevékenységének középpont­jába 1978-ban is a termelés hatékonyságát és a minden területre kiterjedő minőség javítását állította. Ennek megfelelően a termelékenysé­get 5,6 százalékkal emelik, a termelési tervet 846 millió forintra akarják teljesíteni. A tőkésexportban 8 százalé­kos növekedéssel számolnak. A gyártmányszerkezet kor­szerűsítésével mérséklik a gazdaságtalanul előállított termékek körét. A pártbizottság úgy ítéli meg, hogy a terv reális, össz­hangban van a lehetőségekkel, kifejezi a gyár sajátos helyze­téből adódó legfontosabb tennivalókat. Megvalósítása azonban az eddiginél fegyel­mezettebb, összehangoltabb munkát, az erőforrások, le­hetőségek jobb kihasználását követeli meg. Vonatkozik ez a gazdálkodás minden terüle- fére, a jóváhagyott fejleszté­sek kivitelezési munkáinak körültekintő elvégzésére. Az előbb említett célok elérését szolgálják majd a sorra kerülő gazdasági intéz­kedések. A magasabb köre- telményekhez igazítják a bé­rezést, az anyagi ösztönzés különböző formáit, ennek szolgálatába állítják a mun­kaverseny új követelményeit, a vezetés színvonalának eme­lését. A feladatok nagy csok­rából az egyes pártalapszer- vezetek sajátos termelési ar­culatának megfelelően a főbb feladatokra irányítják a kommunisták figyelmét, moz­gósítják a dolgozókat, a tö­megszervezeti aktivistákkal együtt. V. K­villamosokat Megváltozott a Csepel Au­tógyár gyártmányszerkezete is, a vállalat alapvető feladata a jármürészegységek, így az au­tóbusz-padlóvázak sebesség- váltók, szervokormányok gyár­tása. De az idén fokozzák a svéd Volvo kooperáció alapján a Lapplander összkerék-meg- hajtású terepjáró gépkocsik előállítását Az idén 1500—2000 készül el belőlük­A Magyar Hajó- és Darugyár a fejlesztések. beruházások révén hosszú távra is piacokat talált gyártmányaiknak. A Szovjetunióba tolóhajót, por­táldarukat és tutajvontatókat, Csehszlovákiáoa, Romániába és Kubába ugyancsak- portál- és úszódarukat szállítanak az idén. A kazánok szállítására már csak több évre előre vesz-, nek fel rendeléseket Konté­nereik a tőkésországokban keresettek leginkább, az idén egyedül Angliába 1300-at szál­lítanak. Ezen gyárak fejlődésétől el­maradt a Ganz-MÁVAG. de a kormányszervek döntései nyo­mán nemrég kidolgozták 10 éves fejlesztési programjukat, s már megkezdődött a válla­lat rekonstrukciója. A gyár most alakítja ki gazdaságos gyártmányválasztékát. Az idén gyártanak utoljára villamosko­csikat (a villamosokat Cseh-, Szlovákiától vásároljuk majd), s a piaci igényeknek megfe­lelően többek között a vasúti járműgyártást fejlesztik. Salgótarjánban a Volán 2. számú Vállalatánál az 1978-as esztendőben a kiemelt feladatok közé tartozik a közúti forgalombiztonsági helyzet javítása. Ennek érdekében fo­kozottabban ellenőrzik a kiinduló gépjárművek műszaki állapotát. Ellenőrzik a kormányszerkezetet, a gumik ál­lapotát, a lámpák és irányjelzők működését és a fékeket. Ha az ellenőrzést végző szakemberek mindent rendben találnak, csak akkor vehet részt a gépjármű a közúti for­galomban. A képen Bárjuk László garázsmester ellenőrzi a Besze Imre által útnak induló ZIL tehergépkocsi lámpá­it. , • ' NÖGRÁD - 1978. januiju 14* aembet ií (sz—ó) Dokumentumok A közlekedési eszközöket gyártó vállalatok idei terve r Uj típusú autóbuszok, több terepjáró Az idén utoljára gyártanak magyar

Next

/
Oldalképek
Tartalom