Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)

1978-01-14 / 12. szám

Gyorsuló ,

A Magvető Kiadó Gyorsuló Idő című közművelődési sorozata immár három évet tudhat maga mögött. Amikor tehát számba vesszük az 1977-es termést, akkor az idén megjelent tizenhét kötetet az előző években megjelentekkel is lehet és érdemes egybevetni. Az eddigi összesen ötven. kötet ugyanis sajátos arcú együttest alkot, egészében valósít meg egy művelődéspolitikai koncepciót.

Az 1975-ben Sík Csaba és Vekerdi László szerkesztésében megindult sorozat nevét a Marx György fizikusprpfesz- szor elemezte fogalom, a ..gyorsuló idő” adta (Marx György a sorozat egyik nagy sikerű, két kiadásban is elfogyott. kötetének szerzője is). A tudományos-technikai forradalom, különösen a társadalomtudományok hallatlan föllendülése a gyors politikai események korának a sorozat a lenini kulturális forradalom szolgálatával kíván megfelelni- Az „absztrakt” borítójú, kis kötetek a természettudományok és az ún. „humán kultúra”, a politika, a társadalomtudományok és a művészet egyes területeit és kölcsönös kapcsolódását kívánják bemutatni nagy (mégsem elegendő) példányszómban, olcsón, mindenki számára hozzáférhetően. Aki már látta ezeket a köteteket zsúfolt Villamosok, éjszakai vonatok utasainak kezében, tanúsíthatja, hogy a „Gyorsuló idő” siker. Sajnálatos módon mind ez idáig nem sikerült rendszeressé tenni a kötetek megjelenését: hol egyszerre több is megjelenik (és el is fogy pár nap alatt), hol pedig hónapokra mintha el is felejtődne a sorozat.

Az egyes kötetek között vannak eredeti művek (némelyikük pl. Kemény Gáboré vagy Szabó Árpádé, most jelenik meg először teljesalakjában, holott évtizedekkel ezelőtt íródott), korábbi nagy sikerek, esetleg elfelejtett művek utánközlései, tanulmányok egybegyűjtött kiadásai, sajátos emlékkötetek (pl. visszaemlékezések Radnótira, Gelléri Andor Endrére) és fordítások. Stílusukban is különböznek az egyes kötetek. Némelyikük szerzője didaktikusán, módszeresen fejti ki tárgyát, sok bizonyító anyaggal, jegyzetekkel, tárgymutatóval. Más szerzők könnyedebben fogalmaznak, egyes dolgokra csak utalnak, alaposan megdolgoztatva olvasóikat.

Túlzás egyes méltatásoknak az a megállapítása, hogy itt esszékről lenne szó- A szó szoros érteimében véve ezeknek a köteteknek a legtöbbje nem esszé. Nem abból a célból íródtak, hogy egy személyiség valamilyen problémával vagy tudásdarab'oal való birkózását dokumentálják. Olyan problémák megközelítésének, megoldásának bemutatása a céljuk, melyek jellegüknél fogva a szélesebb közönséget is érdeklik. A személyes állásfoglalás hitele, a téma közérdekűsége iránti fogékonyság, az olvasmányos stílus ezt szolgálja.

Az egyes kötetek feladatukat. a sorozat egészében teljesítik, vagyis az egész itt is több mint a részek összege. A „gyorsuló idő” követelményeinek a sorozat egésze, az általa nyújtott összkép kíván megfelelni. Ezért az egyes témakörök aránya, aktualitása és súlya a sorozat értékének fontos mércéje. Vannak, akiknek furcsa módon éppen ez a sokoldalúság csapongásnak tetszik, nem elég meggyőző. Holott a sorozat célja tudatosan az, hogy segítsen a hagyományos történelmi-irodalmi mű- veltségmodellen túlmutató, a társadalom- és természettudományokat is átfogó horizont kialakításában.

Minden eddigi év termésében a történelem és a politika foglalja el a legnagyobb helyet. Ezt követik az irodalmi, művészeti, kulturális témák, majd az egzaktabb társadalomtudományok és végül a természet- tudományok. 1977-bén nyolc történelmi, történetfilozófiai és politikai munka jelent meg, és ezek témája időrendben: az i: e. V. századi Görögország (Szabó Árpád: Periklész kora), a bizánci birodalom (Darkó Jenő-.- Császárimádó Róma — képromboló Bizánc), a magyar középkor (Kristó Gyula História és kortörténet a Képes Krónikában), Amerika felfedezése (András László/ Alapos gyanú), a reneszánsz Olaszországa és Shakespeare Angliája (Szigethy Gábor- A machia veil izmus), a napóleoni háborúk korának Magyarországa (Kosáry Domokos-. Napóleon és Magyarország), Magyarország legújabb történelme (Kállai Gyula ■ A magyar népfront négy évtizedéről, és végül a történelem művelésének általános elvei, a történelmi szintézis lehetősége (Nyi- kolaj Konrad A történelem értelméről) A lista már önmagáért beszél! A stílus a krimibe hajló nyomozástól (András László Kolumbusz titkainak eredt nyomába) a szélesen megalapozott szintézisig (Konrad tanulmányai), az egyértelmű politikai mondanivalót hordozó történelmi elemzéstől (Szabó Árpád könyve 1942-ből való) a szó szoros

értelmében vett esszéig (Szigethy) terjed.

Az irodalmi, művészeti és kulturális témák közül két Éötet (Lukács György Ady Endréről, Horváth Béla Czi- gány Dezső Ady-képei) Ady Endréről szól, egy emlékezéseket közöl Gelléri Andor Endréről (A gyengéd óriás), egy pedig Szabó Ervin gondolkodói fejlődésén keresztül azt mutatja meg, hogyan ismerkedett meg egy nemzedék a marxizmussal és a forradalom gondolatával (Kemény Gábor: Szabó Ervin és a magyar társadalomszemlélet).

A szorosabban vett társadalomtudományokat két kötettel a nyelvészet képviseli (Antal László Egy új magyar nyelvtan felé, Pusztay János Az „ugor—török háború” után), egy kötetet pedig pszichológus írt (Magyar! Beck István Alkotásszakértő, társadalom). Antal tanulmánygyűjteménye egy sor aktuális nyelvészeti probléma elemzésével a nyelvtudomány módszereit illusztrálja, Pusztay János tudománytörténeti összegezése pedig az összehasonlító nyelvtudomány kérdéseit foglalja össze, szélesebb keretet adva Komoróczy Géza tavalyi könyvének (Sumer és magyar?). Magyari Beck könyve sajátos szemléletet mutat be: miként fog össze több tudomány, hogy megértse magát a tudományos alkotást.

Két természettudományos témájú kötet jelent meg ebben az évben (Czeizel Endre. Genetika és társadalom, Fer- csik János A relativitáselmélet szemlélete). Tárgyaik, a humángenetika, illetve a modern fizika tér- és időszemlélete, elsődlegesen „humán”, közösségi fontosságú és nem egyszerűen természettudományos szakprobléma.

1977. könyvtermésében ez a tizenhét vékony kötet köny- nyen elvész. 1977. magyar kul túrájában mégis nagy súlyuk lehet, ha sokan és értően forgatják őket- Terts István

Victor Vasarely — a város szülötte — térplasztikát adományozott Pécsnek.

Egy év után Orhaloníban

AZ ÖRHALMI mezőgazda- guknak a gazdasági egységek- A NÉPMŰVELŐK, akikről

sági termelőszövetkezet me- nek is adniuk szükséges. Így a termelőszövetkezet elnöke gyénkben az elsők között ér- került négy-öt évvel ezelőtt a elismerő szavakkal szólt a 20 tette meg, hogy a pezsgő, községi művelődési ház a tér- éves érettségizett fiatalembe- fcorszerű, kulturális élet meg- melőszövetkezet kezelésébe, rek. Kanyó Tibor egy éve teremtéséért anyagi áldozató- majd kisebb-nagyobb varga- művelődésiház-igazgató, He- kat is kell hozni, a működés betűk után közös fenntartás- gedüs Zoltán szeptembertől költségeit nem elég csak a ba. A művelődés irányítása, az intézmény főhivatású elő- tanácstól várni, hanem ma- működtetése és felügyelete a adója. Nagy lelkesedéssel vesokMai tv'ajánlatunk

20.05: Egy, kettő, három. milliomosék, akiktől Norrison

is függ — egy óra múlva ér- Molnár Ferenc a drama- keznek. Lydia bejelentése vdl- turgiai fordulatok értő mes- lámcsapásként hat: titokban tere, virtuóza, egy nagyhafcal- hozzáment feleségül egy so- mú vezérigazgató nem kevés- főrhöz. Norrisonnak nincs bé virtuóz egy órájáról szá- más választása: egy óra alatt mól be Egy, kettő, három kell partiképes fiatalembert nmű színművében. (Norrison, faragnia Fusz Antalból. A a vezér: Márkus László). A kellemes szórakozást nyújtó örténet pedig igen egyszerű, színművet Molnár Ferenc Morrisonéknál vendégeskedik születésének századik évfor- az amerikai milliomoslány, dulója alkalmából tűzi mű- Lydia, akinek szülei — a sorra a televízió.

Gerencsér Miklós

A holnap elébe

Átiy Endre élettörténete

wék

ISI 1™

40

Az élmények hatására elszenvedett megrázkódtatása ismét sokat rontott nehezen fenntartott egészségén. 1916 októberétől állandósult szervezetének folyamatos romlása- Gyakran a teljes reménytelenség uralkodott el rajta, ilyenkor jósolgatta, hogy rövidesen meg fog halni, máskor meg a remény esélyeit, bizonygatta. Hitt a józan ész és a becsületes törekvések diadalában. Eszméinek győzelmét mindenképpen meg akarta érni. öccséhez írott, 1917 elejéről származó levelében olvasható, hogy ,,.. .a beteg szív olyan mint a repedt pohár, lehet belőle sokáig inni. csak arra kell vigyáznunk, hogv a repedés tovább ne terjedjen. . viszont én a 'neuraszténiámmal még mindig sok altatót szedek, elég bort és rengeteg nikotint No, szenvedek, de mégis hiszek abban, hogy ki kell bírnom ezt a, poklot, át kell repülnöm-”

VERES PALNÉ UTCA

Nem válthatta be adott szavát Boncza Miklós: Mielőtt lejárt volna az általa megszabott várakozási idő, a két év, 1917 januárjában elhunyt Pest- lőrincen, szeretője villájában. Párnája alatt megtalálták az Ady házaspár fényképét. Csinszka és Ady kemény hidegben utaztak fel Csúcsáról a temetésre, s ezt követően két hónapnál tovább maradtak a fővárosban1 a nehézkes, bonyolult hagyatéki ügyek rendezésére.

NOGRÁD - 1978. januci 14., szombat

tözteti a tulajdonát képező lakásból a mindenáron maradni akaró szerkesztőségetAdy Endre a feleségére bízta magát, tűrte, hogy az ő érdekei ürügyén Csinszka kiélhesse úriasszonyos vágyait. Csak egyet nem tűrhetett: a látszatot, hogy ő ezentúl a busás örökség jóvoltából fog gondtalanul élni. Adni kellett a világ szájára. A büszke költő, aki mindig kényes volt anyagi függetlenségére, semmiképp nem keveredhetett az eltartott férj hírébe. Hatvany Lajos nagyvonalú üzleti aján- --------------------------------------------- lata teremtett tiszta helyzetet.

É

vi 7200 koronás járadékot _ . , , . . ajánlott fel annak fejében,' ha

akl.. . s®rt^u ° reá száll az összes Ady-mű idejeben sem voit kisKOiugon- kiadasj joga. Egyszersmind a dolkodasbeh hatarozottsag es tulajdonát képező Pesti Nap- gyakoilati celluaatossag dolga tóhoz állandó munkatársnak ban, most nagy energiával kéz- hívta Ady Endrét A na_

dett hozza egy Adynoz méltó ladó irodaiom és a liberális fővárosi otthon megteremtése- eszmék iránt o)y pánfogó bu„ hez. Igen tekintélyes YßSßon ró ekkor már a Nyugat Részis magáénak

, , . . -----------, .áy az óriási Hatb

adon rendelkezhetett kész- vany.vagyon, amelynek tő té- penzzel, kötvényekkel. _ erte- dezetéüi a Hatvani Cukorgyár kés ingósággal es meg értéké- ds a hozzá tartozó célgazdasá- sebb ingatlannal. Leendő bu- gi nagybirtok szolgált, több- dapesti otthonuknak az apja szörösen is garancia volt Ady tulajdonát képező, Veres Pál né megélhetéséhez Tény, hogy a utca 4-ben levő, belvárosi la- Hatvany Lajo. által ajánlott kast szemelte ki Bútokba ve- szerZQd£s egyoldalúan csak tele nem ment simán, mert jól Ady Endre anyagi érdekeit erezte magat benne.az a szer- vette fjgyeiembei de a meg. kesztoseg, amely épp a Boncza érdemelt erkölcsi kamatok ré- Miklós által sokáig vezetett vén Hatvany Lajosnak biztos és közigazgatási lapot készítette, becsületes helye lett Ady mel- Mindegy. Boncza Berta — l^tt a magyar irpdalomtörté- erélyben, konokságban apja Iá- ne*ben.

nya — eltökélte, hogy kiköl- (Folytatjuk).

. • ib'.n ivmmyv» . w.. rQ ekk0r mar a

várományosának erezhette ma- vénv-ársaságot gát. Egyedüli örökösként sza- tudhatta,** így az

tanácsé maradt, de a fenn- tették bele magukat a ártás már együttes munka, rétű tennivalókba, a folyama- Igy természetes, hiszen az ál- tos kulturális élet megszerve- lami vezetésnek az előzőek- zésébe. E munkában nemben évtizedes tapasztalatai csak fiatalos lendületük sevannak, az utóbbiakban pe- gítette és segíti továbbra is dig — ha lelkiismeretesen és őket, hanem a tanácsi vezetés felelősségei csinálják — azok- megértő támogatása, az isko- ra tehetnek szert a termelő- Iával és a termelőszövetkezetszövetkezetiek is, saját ma- tel kialakult harmonikus kap-, guk érdekében. csolat, a KlSZ-alapszervezeörhalomban a lakosság je- tek igyekvő fiatalsága. A de- lentős része, az idősebbek cemberi balassagyarmati iro- úlnyomó többsége a termelő- dalmi színpadi napok idején szövetkezetben dolgozik. A olyan színvonalas cseliszlo- szövetkezet évente Í50 ezer vák—magyar barátsági es- forinttal támogatja a körzeti tét szerveztek a kultúrházban, művelődési házat, melynek a hogy a közönség alig fért el társközségek, Hugyag és Csi- a nézőtéren, tár kulturális ellátása' is a A kiscsoportokban elsősor- íelaáala. Ehhez jön még a ban a gyermekek és a KISZ- tanács 8C ezer forintos támo- korosztályú fiatalok tevé- gatása. kenykednek. Jól működik a

— Megállapodásunk szerint nyolcadikosok klubja, a műkét részletben fizetjük ki a vészettörténeti szakkör, a (30 ezer forintot - mondja néptánccsoport, rendszeres oalla István termelőszövetke- találkozási alkalmat teremt

zeíi elnök. — Egyetlen, kikö- az ifjúsági klub. Vezetőik peíésiink van: harmincöt ezret dagógusok és népművelők, a könyvtárak fejlesztésére Valamennyiük törekvése;

kell fordítani. művelődéssel egybekötni a

,T>i . . , , -í szórakozást és fordítva. Ezt

— Mit kérnek, kapnak ezert a céu a7 if}úságl klubban a

a pénzért. legnehezebb megvalósítani. A

— Elsősorban az évente többség a szórakozás felé

megrendezett szakmai tanfo- hajlik, csak a kötetlen, já- vamaink számára kérünk tékos foglalkozásokat éljen- .culturált körülményeket, Zj ds szorgalmazza,

szervezettséget. Egyben azt Kanyó Tibor elmonata>

vivanjuk, hogy a művelődési hogy a nagyrendezvényekkel ntezmenyek etejítsek ki kapcsoiatos elképzelését sem azokat a lakossági igényeket, fl1£a pevplÄrp m^valósíta- amelyeket mi ,nem tudunk tagjaink számára kellőképpen biztosítani. Gondolok itt is fr.eretterjesztő

tudta egyelőre megvalósítani. A. múlt év végén például egy zenés kabaréra, mindelőadásokra össze heten msntek el- Cs6‘ , . . , eioadas ^ dött mondott a propaganda!

olyan nívós, zenés, vidám rnu- gok a tévére Mkoznak, sorokra, amelyek a mi iao- - - - ott színvonalasabb műsort

sebb közönségünk érdeklődé- mennek el

^ére is szamot tarthatnak.

Mert egyáltalán nem biztos, hogy nekik is az a műsor tetszik, ami a fiataloknak.

— Így vélekednek a művelődési házban is?

— Bizonyára. mert mi a

p^romokk^elég^ettek va- úgy véljük _ annál inkább.

került a művelődési ház élé- ^a Műsorokat szer* re és munkatársa is van, ja- műsorokat szervult az intézménnyel a kap- e' ‘

A

felnőttoktatást sem sikerült megszervezni, jelentkezők híján. De — minthogy 48 év az átlagéletkor — ebben a tsz sem .tud hathatósan segíteni. A nagyrendezvények látogatottságában viszont —

szervezni, amilyenekről a szövetkezet

elnöke is szólt.

osolatunk. A vezetés körültekintőbb, megfontoltabb lett. jobban felméri a sajátos igé- MEGVAN TEHÁT a* nyékét. Már nem az hely- egyetértés. Mellőle a tartályét, hogy a népművelő itt mi munka közös megtervezé- ;s, ott is olvas valamit, ami s6i egyeztetése és a változa- az érdeklődését felkelti, és tosabb, hatékonyabb propa- megcsinálja, hanem igyekszik ganda hiányzik, íz emb^’ek érdeklődéséhez,

kívánságához igazodni! Sulyok Lásrflf