Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)

1978-01-06 / 5. szám

Félévi mérleg Nagylócon NAGYLÖCON 20 általános Iskolai nevelő fáradozik azon, hogy a faluban élő gyerme­kek egyre korszerűbb mód­szerekkel sajátítsák el a tan­tervi követelményeket. Kezük alól olyan ismeretekkel ke­rüljenek ki a végzős nyolca­dik osztályosok, amely biz­tos alapul szolgál a tovább­haladáshoz. Tervszerű, céltu­datos munkával alakítják, formálják a rájuk bízott gyer­mekek személyiségét. — Nehéz, de úgy érzem eredményes félévet zártunk — kezdte a beszélgetést Balázs Győző, az iskola igazgatója. Munkánkat a közoktatás-poli­tikai határozat szellemében végeztük. Kiemelt feladatként foglalkoztunk a tankötelezett­ségi törvény végrehajtásával. Miként az iskola igazgatója elmondta, a tanulói létszám 24 százaléka cigány. Ez külön figyelmet kíván az iskolave­zetéstől, a nevelőktől. Négy évvel ezelőtt 13 felmentett ta­nulójuk volt! Az idén egész­ségügyi okokból egy gyerme­ket kellett felmenteni a rend­szeres iskolába járás alól. Év végén ez a tanuló is osz­tályozó vizsgát tesz. Négy-öt évvel ezelőtt a cigánytanulók fele haladt tovább az osz­tállyal. A másik része meg­bukott, felmentették, vagy kitiltották. Most a cigányta­nulók hat százaléka bukott. Az igazolatlanul mulasztott raook száma az elmúlt öt év alatt tizedrészére csökkent. — Mit tett az iskolavezetés azért, hogy ezen a téren ilyen jelentősen sikerült előbbre lépni? — Sokat köszönhetünk az óvodának, ahová minden öt­éves gyermeket felvesznek. Azokat a cigányszülőket, akik nem akarják gyermeküket óvodába adni, az óvónők sze­mélyesen is felkeresik. Az is­kolába olyan gyermekek ke­rülnek, akik óvodai képzésben vettek részt. Mi az iskolában külön odafigyelünk a cigány- tanulókra. Napközis ellátást biztosítunk részükre. A szü­lőknek külön értekezletet tar­tunk. Az osztályfőnökök több alkalommal végeznek család- látogatást. Korrepetáljuk a gyengébb előmenetelűeket. A tanács ifjúságvédelmi albi­zottságával rendszeresen tart­juk a kapcsolatot. — ÜGY TUDOM. Nagyló­con igen magas volt a képesí­tés nélküli nevelők aránya. Hogyan alakult az arány eb­ben a tanévben? — A tantestület fele törzs- gárdatag. Másik fele a fiatal korosztályhoz tartozik. Képe­sítés nélküli nevelőnk nincs. Olyanok vannak, akik most tanulnak a főiskolán, de ezek­nek is megvan a két évük, így kinevezett nevelők. — A tanács az utóbbi idő­ben két nevelői lakás átadá­sával sokat tett a stabil tan­testület kialakításáért. — Éveken át nagy gondot jelentett a matematika—fizika tanítása. Tanév elején egy fiatal házaspár „vert tanyát” nálunk. Lévén matematiku­sok, így a gondunk megoldó­dott. Sőt, jelentősen javult a szakosan leadott órák ará­nya, ami a gyermekek tudá­sában is megmutatkozik. Hogy a tantestület tagjai korszerűbb módszerekkel tudjanak oktatni, lépést tart­sanak a fejlődéssel, szerve­zett továbbképzéseken vesz­nek részt. Jelenleg a megyei továbbképzési kahinet által szervezett kétéves tanfolya­mon hárman tanulnak tovább. Megtaláljuk a nevelőket a fa­lu közéletében. Három éve, hogy a hollókői iskola felső tagozatosai Nagylócra járnak iskolába. A 19 alsós helyben tanul. Szeptember elsejével az iskolavezetés, közösen a tanáccsal, beindította a nap­közit, így a hollókői gyer­mekek is egész nap, nevelői felügyelet alatt vannak. — Jó a kapcsolat az iskola és a művelődési ház között, pajtásklub, nyolcadik osztá­lyosok klubja működik a mű­velődési ház keretében. A „mókamesterek” közül a leg­ügyesebbek már a rádióban is szerepeltek. — A tehetséges tanulók szakköri foglalkozásokon bő­víthetik ismereteiket^ készül­hetnek középiskolai tanulmá­nyaikra. Azokat a gyermeke­ket, akiket a bélyeggyűjtés érdekel, a Hadra Ferenc nyugdíjas pedagógus által vezetett szakkörben tevékeny­kednek. — Részt vesznek az iskola tanulói társadalmi ünnepe­ken: ott vannak KlSZ-eskü- vőn, névadón, hogy kedves műsorukkal még emlékezete­sebbé te,gyek a család ünne­pét. • — LÁSZLÓ SÁNDOR igaz­gatóhelyettes, pályaválasz­tási felelős nagy gonddal, lel­kiismeretesen foglalkozik ta­nítványai pályairányításával. Az ő felelősségteljes, felvi­lágosító munkája is benne volt abban, hogy az elmúlt tanév végén a tanulók zöme az általuk választott helyre nyert felvételt. Sikerült meg­értetni a szülőkkel és a gyer­mekekkel, hogv ne a „diva­tos” szakmát válasszák. Más munkaterületen is megtalál­hatják a számításukat, elkép­zelésüket. Sz. F. Mai tévéajánlaiunk 20.25: AZ ÉSZ BAJJAL JÁR A múlt század orosz ne­mességének érzékletes rajzát adja Gribojedov vígjátéka, amelynek hőse: Csackij, az ifjú perries, aki európai uta­zás, kitekintés után tér haza, haladó eszméket hozva magá­val. Csakhogy aki többet tud, aki más, azt alig tudja befogadni, megemészteni ez a nemesi társaság, ahol a kap­csolatok és a talpnyalás, a helyezkedés és a fölfelé he­lyeslés a legfőbb erények. Így hát könnyen rásütik Csackijra a bélyeget: bolond. Ezt a szomorú hőst még sze­relme, Szofja ís ridegen fo­gadja, hiszen időközben más­ba szeretett bele. A simulé- kony Molcsalin azonban nem minden érdek nélkül bolon- dítja magába a lányt. Csackij szerepében Balázsovits Lajost látják. A tévévóltozat rende­zője: Lengyel György. Gerencsér Miklós: A holnap elébe Ady Endre élettörténete 33. Rengeteget dolgozott, ezzel párhuzamosan kiadósakat szórakozott és egy ideig a barátaival is többet törődött. A Városmajor szanatórium­ban levő szállásáról rendsze­resen végigportyázta a pesti kávéházakat, a budai kiskocs­mákat. Jövedelmének fő ré­sze változatlanul abból szár­mazott, hogy a Nyugat fo­lyóirat főmunkatársa volt. Ebben a időben, 1912, tava- szán-nyarán gyakrabban Időzött együtt olyan kiváló kortársaival, mint Móricz Zsigmond, Bródy Sándor, Krúdy Gyula, Nagy Endre, Schöpflin Aladár. Istenítőjé- nek, az Ady-versek új sáfár­jának, Földessy Gyulának is ekkor volt módja sűrűn együtt tartózkodni a költővel. E megszokott, mindennapos baráti együttlétekből kiemel­kedik egy fontos esemény: A Városmajor szanatóriumban rendezett vacsorán — először és utoljára — találkozott Ady a román nemzeti párt egyik vezéralakjával, Octavi- an Gogával. Az erdélyi ro­mán költő-politikus — egyéb­4 NÓGRAD - 1978. ként a magyar parlament tagja — eljött megköszönni azt a harcos támogatást, amelyben a magyar liberális gondolkodók — elsősorban Ady Endre — részesítették a nyilvánosság előtt bebörtö- nöztetése idején. A találkozón részt vett Móricz Zsigmond és Jászi Oszkár, Ady benső barátja, a nemzetiségi ügyek tudós szakértője. Jó hangu­latban zajlott le a vacsora, de Octavian Goga kerülte a politizálást. Ügyesen, okosan tért ki az állásfoglalások elől, amikor — különösen Móricz Zsigmond — a jövőre vonatkozó elképzeléseiről próbáltak tájékozódni. Hiába titkolta Ady, Léda miatt nőttön nőtt benne a hi­ányérzet. Nem sokáig bírta a kiegyensúlyozott önuralmat. Mivel a Városmajor szanató­riumban mégiscsak illett ügyelni bizonyos formaságok­ra, itt nem hódolhatott kor­látlanul a gyengébb nemtől remélt örömöknek. Kiköltö­zött hát a szanatóriumból, át a pesti belvárosba, a Vigadó utca és a Dorottya utca sar­kán levő Magyar Király szál­lodába. Ettől kezdve életének január 6., péntek sokszor visszatérő színhelyé­vé vált a centrumhoz tartozó mégis viszonylag olcsó hotel. A hotel kávéházában rendez­te be műhelyét, itt dolgozott a szorgalom egyáltalán nem ritka óráiban. Mindig szüksé­ge volt valakire a „fuss Ide szaladj oda” teendők elvégzé­sére. Ezúttal a kávéház bér­lőjének fia, Steinfeld Nándor ifjú banktisztviselő titkárko- dott körülötte megható ön­zetlenséggel. De a munka józan órái mellett egyre merészebben tette próbára egészségének teherbírását a szórakozásban is. Pedig egy lépést sem tett a nők után. önként jöttek, fölös számmal. A költőt külö­nösen egy tizenhét éves, mat- rózblúzos diáklány vette le a lábáról. Akkor is ez a fekete szépség volt nála, amikor szívrohamot kapott szállodai szobájában. Bezzeg az önfel­áldozó szerelmes fruska sirán­kozva, hírnevét féltve elme­nekült, átengedve az orvos­lás gondját Ady doktor-ba­rátjának, Kozmutza Bélának. Rendbe hozták, egy ideig öccse felesége ápolta-táplálta, de alig jött rendbe, vissza- szökdösött a Magyar Király­ba, mert cselekvési szabadság Filmjegyzet Hüvelyk Matyi Régi Igazság: szegény em­ber vízzel főz. Ha nem készül megfelelő számú (és minősé­gű) ifjúsági film, fel kell újítani az erre érdemes ré­gebbi alkotásokat. Nemcsak a műsorgondok enyhítése cél­jából. Ez sem mellékes, ám az akciónak van másféle hasz­na is. Nevezesetesen: az ér­tékek megőrzésének, közkincs- csé tételének biztosítása. Egy újszülöttnek minden vicc új — és természetesen vadonat­újak a hajdani filmek is. A könyveket, akármikor íródtak, mindig fellapozhatjuk: a ze­neművek, képzőművészeti al­kotások megismerése sincs olyan szigorú időhöz és hely­hez kötve, mint a gyorsan enyésző celluloidszalagé. Egy­szóval: jó dolog, okos gyakor­lat a reprlz. Csak meg kell tervezni e sajátos bemutatók rendjét. Üjra játsszák a magyar mo­zik az amerikai Hüvelyk Ma­tyit. Bár George Pál mese­filmje nem tartozik a klasz- szikusok közé — szerényebb színvonalú, mint Walt Disney „örökzöld” történetei —, így is jó minőséget képvisel. Ügy is mondhatnám: tipikus ame­rikai gyerek (ifjúsági) film — a kifejezés mindenfajta értelmében. Hollywood normái nemcsak az úgynevezett egész estét betöltő művekben és egyet­len műfaj termékeiben — a játékfilmben — érvényesül­nek. Hollywood pecsétje ott látható a dokumentumfilme­ken, a kísérleti produktumo­kon, a kisfilmeken, sőt — a tízen inneniek számára for­gatott sztorikban is. A Hü­velyk Matyit az USA film­metropolisában készítették. Következésképpen bizonyos szokásokról és divatokról, fel­fogásokról, és ideálokról árul­kodik. Maga a cselekmény ügyes dramaturgiával bonyolított, a főhős, Hüvelyk Matyi kaland­jait sok fordulattal és meg­lepetéssel „fűszerezi”. Ez az egyik vastörvény: a mesének mozognia kell, nem szabad állnia. Ezzel függ össze, hogy az amerikai filmekben gyor­san kirajzolódnak a frontok. A rendezők nem hagynak kétséget afelől, ki kivel tart. Különösen nem mesefilmben, ahol a jó ügy bajnokait azon­nal fel kell ismerniök a ki­csiknek (meg a gonosz ár- mánykodókal is). Az amerikaii szabvány következő alapele­me a látványosság. A Hü­velyk Matyiban sok a trükk, itt az arányok, a távlatok is „beszélnek”. Emiatt az egyik kritikus megrótta a rendezőt. Ezt írta: „Matyit mindig kör­nyezetéhez viszonyítva mutat­ják, hogy hüvelyknyi nagy­ságát érzékeltessék és így őt a karaktert és érzelmet tük­röző közelképben jóformán egyáltalán nem látjuk”. Azt hiszem, azért nincs igaza a bírálónak, mert George Pál — a rendező — ezzel a meg­oldással a törpeségben meg­mutatkozó nagyságot, a kicsi­ségben feltárulkozó erőt akarta érzékeltetni. Ezek az ellentétek nagyon is beszéde­sek. Hogy lehetne árnyoltabb a jellemzés? Bizony lehetne. Dehát a mesében mindig egy- egy jellemvonás dominál, s a karakter leegyszerűsítése az adott világ stilizáltságából következik. Még egy — most már ne­gatív minőségnek tekinthető hollywoodi recept. Ameriká­ban hamar jár az ember ke­ze, az ököljog és a brutali­tás úgyszólván elfogadott szo­kásjog a közéletben —, s az­zá változtatták a művészet­ben is. Még Walt Disneyt, a vászon mesekirályát is ha­talmába kerítette ez a fur­csa ideál: egyik-másik film­jében a szó szoros értelmé­Szabadtéri A városok tele vannak rossz formájú, műkő virágtartókkal, a szökőkutak, csobogók a kerámiánál nehézkesebb és drágább anyagokból készül­nek. A kerttervezők már rég­óta keresik a kertbe illő ke­rámiaplasztikákat, de azok hiánycikknek számítanak. Évek során kialakult az az anyagilag tehetősebb rétéig is, amely igényelné, hogy kert­jében egyedi kerámia álljon és szívesen vásárolna ilye­neket. gát minden helyzetben több­re becsülte az egészségénél, noha a haláltól rettenetesen félt. Mivel tartósan rongálta magát, idegei soha nem jöt- hettek rendbe teljesen, örök­ké fáradt volt és kialvatlan, dél felé is' alig tudott kitá- pászkodni az ágyból. Ignotus Pál ajánlatára kipróbálták idegei rendbe hozására az ak­kor mód felett divatos freu­dista pszichiátriát. Ennek az iskolának volt valóban mes­teri ludója Ferenczi Sándor. Öt kérte meg Hatvány La­jos, hogy segítsen a költőn. Meg is történt a találkozás Ady Lajosék lakásán. A ma­napság tesztelésnek nevezett vizit után Ferenczi visszalé­pett, közölvén Hatvanyval, hogy a zseni gondolatrend­szerébe és lelki struktúrájába nem hajlandó beleavatkozni. Az úgy jó, ahogy van. Ady pedig ironikusan dicsekedett barátainak, hogyan sikerült válaszaival becsapnia az eu­rópai tekintélyű, Freudnál is alaposabbnak ismert, épp ez­ért többre becsült pszichiá­tert. A kerámiával kapcsolat­ban mindenekelőtt arra kel­lene felhívni a figyelmet, hogy hányfajta felhasználási területe van a mostaniakon kívül ennek az érdekes anyagnak. Ez igényt ébreszte­ne a kerttervezőkben, a vá­rosrendezőkben. Igényt szül­hetne a kerámiára a kertek­ben, az értékesebbre, a mű­vészileg magasabb színvonalú kerámiákra. El kellene ér­ni, hogy a kerámiáknak nem utólag keresnék meg a he­lyét az épületeken, a váro­sokban, és nem találomra ál­lítanák fel valamelyik zugá­ban a parknak, a kertnek. Ügy alakítanák ki a környe­zetet és úgy születnének meg a kerámiák, egymást fölté­telezve, hogv együtt teljesed­jék ki mindkettő szépsége. A giccstől azonban itt Is sokszor csak egy lépés vá­lasztja el az embert. A giccs­től, amely nincs kihalóban, sőt éppenséggel virágkorát éli: megtölti a kirakatokat, „ránk köszön” a kisvárosi ben ijesztgeti a gyerekeket; A Hüvelyk Matyiből — saj­nos — nem hiányzik a vérre menő verekedés, ami önma­gában nem baj, hiszen min­denki tudja, hogy a felnőt­tek olykor .életre-halálra ösz- szecsapnak —, hanem azért, mert George Pál élvezi, ki­színezi, kitartja ezeket a je­leneteket. Nem elidegenít tő­lük: kedvet csinál hozzájuk. Az ég tudja, milyen pedagó­gia alapján. Ha csak nem az a felismerés vezette: a köly­kök egyszer felnőnek, hadd szokják meg, hogy az élet­ben folyton bokszolóállásba kell helyezkedni... Ennyit a „made in USA” — stílusjegyekről. Amúgy a Hüvelyk Matyi kellemes, szellemes, ma is nézhető és még mindig élvezhető pro­duktum. Sikerét egyrészt az szavatolja, hogy az alkotók nem öntötték le a történetet rosszízű ideológiai sziruppal (nem egy amerikai mesefilm esetében megtörtént!) és a mesét nem akarták „egy az egyben” valóságnak eladni; Kitűnőek a színészek, főként Russ Tamblyn, a címszerep alakítója és a két főgazember megszemélyesítője: Peter Sellers és Terry Thomas. 1977 karácsonyán a Hü­velyk Matyit tette a MOKÉP a filmkarácsonyfa alá. örü­lünk az ajándéknak, de azért bízunk benne, hogy a ma rendezői sem vesztették el mesélő kedvüket. Jó lenne látni végre új — és jó — me­sefilmeket is. (s. f.) kerámiák parkokban és az elővárosi vil­lák homlokzatáról. Hiába minden tiltakozás, új meg új formában kerül elénk. De ta­lán mégsem alaptalan az a remény, hogy fölvehetjük el­lene a harcot, például a mű­vészi igényű szabadtéri ke­rámiákkal. Ügy látszik, hogy mindez nemcsak hazánkban gond, hanem más országok­ban is, például Finnország­ban. ahol egy, magában szob- rászkodási kedvet érző em­ber a képen látható „műal­kotással” díszítette a kertjét (cementből és műanyagból készült) „szobor” egyébként egy pihenő postást ábrázol.. Maradt tehát minden a ré­giben. A nőkhöz fűződő sok zűr­zavaros kapcsolatban a Bon- cza Bertával való, egyelőre nem túl gyakori levélváltás maradt a változatlan. De mintha Ady is kezdte volna megelégelni a prózai kalando­kat. 1913. februárjában iro­dalmi matinét rendezett a Nyugat szerkesztősége a Nem­zeti Színházban. A költő nyugodtan olvasta fel verseit, bejelentve, hogy szakít rossz életmódjával. elbocsátja a „kis női csukákat”, akiket aranyhalaknak képzelt. ígére­tét be is tartotta, a nőkkel szemben tartózkodóbb lett, a bor azonban maradt. Barátai szerették volna elfogadtatni vele az alkohol Iránti mér­sékletet is. (Folytatjuk.) Mire tanít a múzeum... Egy amerikai város mellett „nevelői célzattal” müküdik a híres gengszterről, Dillingerről el­nevezett múzeum. Kiállították személyes tárgyait, fegyvereit, sőt még a bűncselekményekről szóló újságcikkeket Is. Nemrégiben alaposan áttanul­mányozta a kiállítást a gengszter egyik tanítványa is, bizonyos Show, aki 63 évének pontosan kétharmadát töltötte rács mögött. A kiállítás ezt a profit aligha vi­lágosíthatja fel valamiről, de a fiatal látogatókra kétség kívül ..nevelő hatással” van a múze­um. » Kényszerű szerep A művészeti dolgozók, olvasha­tó a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet beszámolójában, szá­mos nyugati országban Jóval ke­vesebbet keresnek, mint más foglalkozások képviselői. Norvé­giában például egy művész mind­össze negyedét kapja az állami apparátusban dolgozó kezdő tiszt­viselő fizetésének. Franciaország­ban a színészek cs a szobrászok jövedelme alacsonyabb a bérmi­nimumnál. Egyre kevesebben hajlandók a múzsákat szolgálni. Az NSZK- ban az elmúlt húsz év alatt a zenészek és énekesek száma 40 százalékkal csökkent. Majdnem természetes — tartalmazza a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet beszámolója —, hogy a színészek­nek és más művészeknek másod­állást kell vállalniolb

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom