Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)
1978-01-06 / 5. szám
Tanfolyam népfrontotoknak Segíti a mindennapi Farkas Istvánné Az új esztendő első napjaiban ismét megrendezte hagyományosnak számító kéthetes tanfolyamát a Hazafias Népfront megyei bizottsága közösen a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsával. Az összejövetelre több mint húsz munkás népfront-tisztségviselőt — elnököKet. titkárokat. bizottsági és elnökségi tagokat — hívtak meg. A tanfolyam helye Salgó- jánban, a Kohász Művelődési Központ épülete. Közelebbről a szakszervezet oktatási központja. A kéthetes továbbképzés jól összeválogatott előadásokkal, az azt követő konzultációkkal, hasznos és mindennapi népfrontmunkában jól kamatoztatható segítséget ad elsősorban a munkás tisztség- viselőknek. Azoknak, akik a mozgalmi élet tapasztalatai híján kerültek fontos és megbecsült társadalmi tisztségekbe. Farkas Istvánné Karancs- aljáról érkezett. Egy esztendeje választották népfronttitkárnak. Előzőleg Salgótarjánban dolgozott. Azután úgy döntött, hogy célszerűbb a falujában munkát Keresni- Hatesztendős kislánya első osztályos, szüksége van az anyuka támogatására— Első alkalommal veszek részt a tanfolyamon. Nagy érdeklődéssel figyelem az előadásokat. Mindent pontosan jegyzetelek, hogy később, lapozgatva a füzetemet, a gyakorlati munkában is hasznát lássam az itt hallottaknak. — Mégpedig? — Megyei vezetők tartanak nekünk előadásokat. Olyan emberek, akik összefüggéseiben ismerik Nógrád ötéves tervét, a már megvalósult elképzeléseket, illetve a még előttünk álló feladatokat. A Németh András mindennapi életre lefordítva a falvakban olyképpen jelentkezik, hogy mi, népfrontosok jobban tudunk érvelni, vitatkozni, ha ' községfejlesztésről esik szó. Az összefüggések ismeretében hathatósabban tudjuk magyarázni, nem elég csak „igényelni” egy óvódat vagy iskolát, ha nincs megfelelő forint mögötte. ★ Szaporán bólogat az elhangzottakra Németh András. Fel- sőtoldon népfronttitkár immár harmadik éve. A pásztói ME- ZŐGÉP-nél dolgozik. Lakatoshegesztő. Emellett munkahelyén a KISZ-esek is rászavaztak, amikor titkárt választottak— Egy példát mondanék a falunkból- Sok a fiatal a népfrontbizottságban. Garáb is hozzánk tartozik. így a tizenöt emberből tíz harminc éven aluli. Sok közöttük a munkás- fiatal. Oj szellemet, friss pezsgést hoztak magukkal. Felsőtoldon annyiból is különleges a helyzet, hogy itt hat község tartozik egy tanács irányítása alá. A székhely Alsótold. — Jól tudjuk mi, hogy a társközségekben még nagyobb a szerepe a népfrontbizottságoknak. Valóban közvetítőnek kell lennie a lakosság és a tanács között. Vannak olyan kis gondok, apró bosszúságok, amelyek megoldása nem kerül nagy összegbe, csak tudomást kell szerezniük róla a tanács vezetőinek. Ez a dolog egyik oldala. — A másik? — Cserháti kis falu a miénk- Még mozielőadás sincs- Ezért érthető, ha a népfront rendez valamilyen összejövetelt, oda az emberek szívesen elmennek. Nemrégiben szakemberek beszéltek a kisállat- tenyésztésről. Alig fértek be a Esőcsinálók a Karakumban A Karakum-sivatagban megszokott a több hónapos nappali hőség, amikor az égen csak nagy ritkán úszik át néhány nagyon szép, vattaszerű, de „száraz ’ felhő. Eső pedig hónapokon át nem esik. Szikkad, szárad a föld a hőségtől. De a száraz vattafelhők mellett mostanában mind gyakoribb látvány a sivatag fölött átsuhanó esőcsináló repülőgép is. Száll a sivatag fölött, majd útirányát hirtelen megváltoztatva, egy magányos felhő felé indul. Körözni kezd körülötte, s a fedélzetének bal oldaláról hirtelen sárgászöld fonalak indulnak a felhő közepe felé; mint egy átszúrt léggömb összeráncosodik, méretei szemmel láthatóan csökkennek. Néhány perc múlva pedig eső hull a szikkadt homokraA Szovjetunió Tudományos Akadémiája szibériai részlegéhez tartozó tomszki légköroptikai intézet expedíciójának mindennapos elfoglaltsága az ilyen esőcsinálás- Az IL—14-es repülőgépre különféle detektorokat, generátorokat és erősítőket, és egy velük szoros kapcsolatban működő lézerlokátort helyeztek el. Hogy ez a lézer a levegőben is jól működjön, különleges műszereket konstruáltak, s ezek képessé teszik arra, hogy repülés közben is használhassák. Az expedóció tagjai több mint 220 órát töltöttek már a levegőben, s ösz- szesen 60 ezer kilométert repültek a sivatag fölött. A levegőben gyűjtött adatok rendszerezése most folyik és egyidejűleg megkezdték egy következő kísérlet előkészítését is. Bolgár kollégáikkal a ba'káni tói fölött jégesőfelhők képződésével kapcsolatban foltyatnak majd vizsgálatokat. A kereskedelem és a fogyasztók Irta: dr. Juhár Zoltán, a Belkereskedelmi Minisztérium államtitkára liintkát Palik József terembe. Aztán a társadalmi munka. Olyan lehetőségeket rejt magában, amit nem tudtunk kibontakoztatni, bár forintban így is számottevő amit csináltunk. Jobb szervezéssel, a tennivalók konkrét ismertetésével még több embert tudnánk megmozgatni. * Palik József rögtönzött ke- rekasztal-beszélgetésünk harmadik résztvevője nógrádsza- káli népfrontelnök. Üvegcsiszoló a szakmája. Naponta buszozik az öblösüveggyárba. Mivel állandó délelőttös műszakban dolgozik, délután jut ideje a népfrontra, a közösségre. Csöndes szóval magyarázza: — Amikor az embert bizalommal megválasztották egy társadalmi tisztségre, úgy gondolom kötelessége a legtöbbet nyújtani. Úgy tartjuk mi, népi romosok, hogy nagyjából tisztában vagyunk a tennivalókkal, de tanulni, tapasztalatokat szerezni sohasem árt- Az előadások után igen élénk a vita közöttünk is- Különösen jónak találom azt az egész napos előadást, amely a népfrontmunka gyakorlati oldalával ismertetett meg bennünket. Magyarán, hogy milyen tennivalói, feladatai vannak egy népfrontelnöknek, titkárnak, mi tartozik a bizottságra, mi az elnökségre. Kis dolgok ezek, de nagyon fontosak. A jövő hét végén véget ér a tanfolyam. Akik részt vesznek rajta, bizonyára sok hasznos tudnivalót visznek haza magukkal a „tarsolyukban.” A KISKERESKEDELMI FORGALOM 1977. évben folyó áron mintegy 10 százalékkal, változatlan áron pedig 5—5,6 százalékkal növekedett. A fejlődés üteme valamivel gyorsabb a népgazdasági tervben számítottnál. A forgalom tervezetet meghaladó fejlődése több tényező együttes hatására következik be; a lakosság pénzbevétele a tervezettnél nagyobb mértékben, csaknem 9,5 százalékkal nőtt, ugyanakkor javult az árukínálat is. A szövetkezeti kereskedelem forgalma az államinál ezúttal is gyorsabban — folyó áron mintegy 12—12,5 százalékkal — fejlődött, bár a növekedési ütem különbsége a két szektor között már valamelyest csökkent. Ez a tendencia mutatja, hogy tovább tart —. ha lassabban is — a falusi lakosság fogyasztási szokásainak a városihoz való közlekedése, ami a társadalmi átrétegződés természetes velejárója, de nem kis mértékben a szövetkezeti kereskedelem árukínálatának fokozott javulását is igazolja. A fejlődés legszembetűnőbb a korábban kifejezetten mező- gazdasági jellegűnek számító és aprófalvas megyékben. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek többségéből a korábbi évekhez hasonlóan változatlanul színvonalas a kínálat. Néhány, a közellátás szempontjából fontos élelmiszerből, így tejből, és tejtermékekből, húsból és hús- készítményekből, baromfiból stb. számottevő a javulás. Az év második felében mód nyílott újabb 120 település bekapcsolására a központi húsellátásba. A termelés bővítése és a forgalmazás javítása érdekében hozott kormányintézkedések hatására javult a zöldség-gyümölcs ellátás, s ennek következtében az idén csökkent e cikkek fogyasztói árszínvonala. A ruházati cikkek közül javult az ellátás többek között a felsőkonfekció-termé- kekből, az alapvető gyermek- ruházati cikkek többségéből, a háztartási lakástextíliákból, valamint egyes méterárukból és kötöttárukból. Ugyanakkor a ruházati és cipőkínálatra jellemző, hogy a szűk választék a gyakorlatban mennyiségi hiányként jelentkezik. Ma már az ellátás javításának fontos feltétele, hogy a keresett fajták, választékok rendelkezésre álljanak. A legtöbb vegyesiparcikkből is kedvezőbb lett az árukínálat. Többek között már nem hiánycikk az automata mosógép,_ a főző- és fűtőkészülék. Ez jellemezte általában a tartós fogyasztási cikkek és a kultúrcikkek többségének kínálatát. Mindez szerepet játszott abban, hogy * a szakma forgalma rendkívül dinamikusan nőtt. A beszerzés mennyiségi növekedése és a javuló kínálat ellenére az idén sem sikerült kielégíteni az igényeket például mezőgazdasági szerárukból, villanybojlerből, különféle vasárukból, kazánokból. Az építőanyag-kínálat — a cement kivételével — terveinknek megfelelően alakult és jobb volt a korábbi évekénél. A lakosság téli tüzelőellátása biztonságosabb, mivel a kereskedelem készlete közel kétszerese a múlt évinek. Változatlanul gondot jelent, hogy a tüzelőből nem megfelelő a választék, egyes keresettebb szenek, továbbá brikett, nem kaphatók folyamatosan. A KÖZELLÁTÁSI HELYZET megítélésében az árukínálat mellett egyre nagyobb szerepet játszik a vásárlási körülmények alakulása. A bolti kiskereskedelmi és vendéglátó-hálózat alapterülete 1976—77-ben évenként mintegy 200—210 ezer négyzet- méterrel bővült. Megközelítően azonos mértékben nő a hálózat az 1978. évi programunk szerint is. A fejlesztéseket a nagy alapterületű élelmiszer- és iparcikkáruházak létesítésére koncentráljuk. A mennyiségi fejlesztés mellett igen fontosnak tartjuk a gyorsabb előrehaladást a kereskedelem műszaki, minőségi fejlesztésében. Az V. ötéves tervciklus első két esztendejében csaknem 250 millió forint támogatást adtunk a kereskedelem technikai fejlesztésére. Az országos fejlődést vizsgálva külön is figyelemmel kísérjük a falusi lakosság ellátási színvonalát és változó fogyasztási szokásait. Ehhez a szövetkezeti kereskedelem értékesítési tapasztalatai adnak megközelítő választ. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek középtávú tervüknek megfelelően tudatosan és tervszerűen törekednek a területükön élő lakosság életkörülményeinek javítására, az áruellátás mennyiségi és minőségi fejlesztésére. A fogyasztási szövetkezetek az országos kiskereskedelmi forgalom csaknem egyharmad részét bonyolítják le. A falusi lakosság élelmiszer-forgalma évente általában 10—12 százalékkal növekszik és folyamatosan javúl az áruválaszték. Példaként említem, hogy jelenleg 2800 községben, a tervidőszak végére pedig az ország valamennyi településén megvalósul a rendszeres tejellátás. A szövetkezetek forgalmuk mintegy 12 százalékát 1000 lakoson aluli kis településeken, tanyákon, külterületeken bonyolítják le. izeken a helyeken mintegy 1.7 millió lakos él. A még meglevő gondok ellenére itt is javul az ellátás színvonala, korszerűsödik az üzlethálózat. Fokozódik a széles választékot kínáló ABC-áruházak szerepe, s napjainkban a szövetkezetek által értékesített élelmiszerek mintegy 22 százalékát ilyen típusú üzletek hozzák forgalomba. Újabb mozgóboltok üzembe helyezésével a tanyai lakosság ellátásának további javulására lehet számítani. A falusi alapellátás fontos része a szövetkezeti vendéglátóüzletek tevékenysége. Jelentős előrehaladás tapasztalható az ételszolgáltatásban. A kistelepüléseken is bővül az üzemi vendéglátás, különösen a tsz-tagok munkahelyi étkeztetése. Kedvező jelenség, hogy a szövetkezetek ellátási területén az alkohol- mentes italok értékesítése csaknem kétszer olyan gyors ütemű, mint az alkoholtar- talmúaké. Az utóbbi években jelentős fejlődést ért el a kistelepülések lakáskultúrája is. Ugyanezeken a területeken évente csaknem 20 ezer családi ház építéséhez, korszerűsítéséhez szükséges építőanyagot és mintegy 50 ezer lakás berendezéséhez elegendő bútort értékesítettek. Jobb az ellátás — bár még elmarad az igényektől — a mezőgazdasági kisgépekből és általában a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését elősegítő eszközökből. A KÖZÉPTÁVÚ TERVIDŐSZAK eddigi tapasztalatai alapján úgy látjuk, hogy bár az iparnak és a kereskedelemnek a fogyasztói igények reális felmérése és kielégítése terén még sok a tennivalója, az ipari rekonstrukció és a nemzetközi termelési kapcsolatok bővülése kedvezően hatottak a belföldi ellátásra. A kereskedelem felkészült az 1978. évi növekvő feladar tokra. Terveink szerint á kis- keréskedelíhi forgalom folyó fogyasztói áron 8,3 százalékkal, változatlan áron pedig 4,2 százalékkal növekszik. (A kettő közötti különbség a várható áremelkedésekből adódik.) Az ipari és az import tárgyalások eddigi tapasztalatai, valamint az év végére várható nagyobb és jobb összetételű készlet alapján kedvezőek’ az áruellátás javításának feltételei. Tovább kell lépnünk a szerződési fegyelem javításában, a minőségvédelemben, a fogyasztási cikkeket előállító helyi ipari kapacitások feltárásában, az áruforgalom szervezésében, a munka- és üzemszervezésben, a technikai fejlesztésben; vagyis mindabban ami a hatékonyság fokozását és a fogyasztók színvonalasabb ellátását szolgálja. Csatai Erzsébet Tanácstagok Mostanában a helyi tanácsok ülésein napirenden szerepel a megyei tanácstagok beszámolója tevékenységükről, a megyei tanács munkájáról. Mert a megyei tanácstagok felelőssége kettős. Megfelelni a helyi bizalomnak a választókérület- ben, a községi, városi tanácsban, de képviselni a központit is. Nem könnyű dolog, hiszen nem egy alkalommal kell kimondani: ez nem fér, bele a megye, az ország tervébe! De az is előfordul, hogy a megyei tanács ülésén kell kérnie a központi tervek módosítását, mert a helyi érdek ezt kívánja. Például orvosi műszerek vásárlását, egy iskola vagy út építésének előbbre hozását. A megyei tanácstagok úgy dolgoznak a választókerületükben, hogy ismerik a megyei, az országos terveket, elképzeléseket is. Úgy ülnek le a megyei tanács széksoraiba, hogy tisztában vannak a helyi gondokkal is. Mindennapos tapasztalatból szólnak hozzá a megyei témához, mondanak véleményt költségvetésről, fejlesztésről, kisebb vagy nagyobb beruházásról. Az utóbbi időben érezteti kedvező hatását az a gyakorlat, hogy a megyei tanács elsőnek fogadja el a következő esztendő költségvetését, fejlesztési tervét. Ezután a helyi — városi, nagyközségi és községi — tanácsok ülnek össze. A községben, városban megválasztott megyei tanácstag elmondhatja, milyen keretek, lehetőségek között gazdálkodhatnak a helyiek. Mit vegyenek figyelembe a fejlesztésnél, milyen sorrendben valósítsák meg az elképzeléseiket. Mert hiába van forint útépítésre Őrhalomban, ha ugyanabban az időben még harminc településen akarnak utat építeni. A helyi tervek mindig függvényei voltak és lesznek is a megyei lehetőségeknek. Es ezeket legjobban éppen a megyei tanácstagok tudják összehangolni sokoldalú ismereteik birtokában. De hogyan, hol tegyen szert sokoldalú ismeretekre a megyei testület tagja? Például a megyei tanácstagok csoportülésén. A tanácsülések előtt megvitatják a csoport tagjai a napirenden szereplő témákat. Mindenki elmondja, elmondhatja a véleményét. Vitatkozhatnak, példákat említhetnek és végül kialakítják közös álláspontjukat, elhatározásukat. Azután megbízzák az egyik megyei tanácstagot, hogy a testület ülésén tolmácsolja a csoport egyeztetett vélemé- ményét, javaslatát. így egy- egy hozzászóló egy egész járás, vagy város nevében nyilatkozik. A felszólalása tartalmasabb, célratörőbb, több tízezer választópolgárt érint. A megyei tanács pedig öt-hat hozzászólás alapján az egész megyéről teljes képet kap. Nem marad ki egyetlen település és egyetlen megyei tanácstag sem. Visszafelé már hosszabb úton jutnak el a döntések a választópolgárokhoz. A megyei tanácstag a helyi tanácsban ad számot a munkájáról és beszámolókon tájékoztatja választóit tevékenységéről. Mindennek most van az időszaka, amikor ismertetik az eredményeket, de bátran szóljanak a gondokról is, amelyek megoldásához kérik a választópolgárok segítségét, türelmét. Ez is hozzátartozik a kettős felelősséghez a bizalomhoz, a tanácstagi munkához. g. b. NÓGRÁD — 1973. január 6., péntek 5
