Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)
1978-01-07 / 6. szám
382 millió forint az árbevételi terve az idén az OBV salgótarjáni bányagépgyárnak. Ez az összeg 20 százalékkal magasabb az elmúlt évinél. A képen Fodor Simon — aki 13 éve dolgozik a gyárban — az Ady Endre Szocialista Brig ád tagja ItS 5 típusú félautomata lángvágó gépen bányai szállítóberendezés alkatrészeit „vágja ’, amely különböző megmunkálási folyamatok után kerül a berendezésbe. Gépeli váltása Könnyebb is, nehezebb is Mindentudó, sokat elbíró nyedni, nem gémberedik el a — Visszamenne-e most a masinákkal van csupán mód hát, a láb. Meg az egész régi helyére? visszaszorítani az iparban üzem tágasabb, levegősebb; — Én nem. Belerázódtam, dolgozók létszámát — han- nincsen az a nagy meleg. megszoktam, nem kívánkozom goztatják mostanában sok he- __ a ggp kezelése nyil- máshová, ez a helyzet. l yütt a gazdasági szakembe- ván bonyolultabb... rek. Ehhez viszont nem elég — bár ez is nagy teher! — . , _ . . töméntelen pénzzel pumpálni ylr®. Szerintem nem min * denkit lehet melle állítani. Hogyne, de még meny- tr v előre ! Szerintem nem min- L,rrK Lun eiUTC a beruházásokat a minél korszerűbb, mentői termelékeÉrzett szorongást, amiBár —, mint a két munkás _______ _ szavaiból kiviláglott — nem nyebb gépek megvásárlása kor bekapcsolta? ível töretlen vonalban föl a végett. Ez „csak” a tárgyi — Megvallom őszintén, kéz- modern gépek csillaga. Ko- feltételeket alapozza meg. detben sokszor nem mertem rántsem csak az anyagi kere- Ám a legjobb gép is béna megnyomni a gombot. Egy tele szorongatásán kell úrrá marad avatott kezelő nélkül, fél év bizony kellett, amíg lenni, az új eszközök vásárlá- Mert az a munkás, aki teg- mindent egyedül meg mer- sakor. A technika kezelőjét, nap még az özönvíz előtti tem csinálni vele. Ha másik az embert is elő kell készí- eszközöket nyűtte, méréshez munkára átállunk, nekünk teni: ne vajúdjon sokáig a — némi túlzással — araszt, hármunknak kell a nyolc-ki- „váltás”. De ez — szerencsé- szemmértéket használt, ko- lene tonnás asztalok cseréjét re —■ könnyebb feladatnak rántsem zökkenőmentesen megoldani. Ez mindhármunk- látszik, és örvendetes, ha válik mára, holnapra az au- tói sok figyelmet és pontossá- mentői több helyen kell mi- tomata gépsorok, a nagypon- got kíván. Sokoldalúbbnak előbb hozzálátni, losságú műszerek biztos ke- kell lennünk. zü használójává. — Annak idején nem forAz SKU-ben , ahol ta- dúlt meg a fejében, hogy valy a kovácsológyár öntöde- jobb lenne visszamenni a részlegében igen értékes új gőzkalapácshoz? gépek álltak munkába _ két _ Eleinte bizony nem vol- munkást kérdeztünk meg, mi- tam nagyon magabiztos. Sen- lyen volt szamukra az átál- hi nem tudhatja, hogy mert — molnár — Gazdasági szabá A GAZDASÁGI SZABÁLYOZÓ rendszer elsődleges feladata, hogy a gazdálkodó egységeket a népgazdasági terv tefjesítésére ösztönözze. 1976-ban a legutóbbi szabályozó módosítás célja az volt, hogy a megváltozott világgazdasági feltételeknek megfelelően segítse elő az V. ötéves terv valóra váltását. A bevezetett módosítások általában kedvezően hatottak: felgyorsult a gazdasági növekedés üteme, nőtt a munkatermelékenység és ennek nyomán a tiszta jövedelem, a gazdálkodó egységek bátrabban nyúltak tartalékaikhoz és takarékosabban gazdálkodtak. A pozitívumok mellett azonban tapasztalható volt, hogy a gazdálkodó egységeknél az előirányzottnál nagyobb pénzeszközök maradtak fejlesztési célokra, ami a beruházási piac feszültségeit növelte, a szabályozás riem ösztönözte kellően a minőségi fejlődést, s nem csökkent kielégítő mértékben a gazdaságtalan termelés- A gazdálkodó egységek nyomására engedve bővültek az egyéni támogatások és kedvezmények. Az idén a gazdasági szabályozó rerdszér kisebb mértékben ismét módosul- Ezeket a módosításokat, legalábbis azok lényegét, a gazdálkodó egységek már 1977. októberében megismerhették, az OT hivatalos lapiai is közölte, s így az 1978. évi vállalati tervek kidolgozásánál a módosításokat már figyelembe vehették. Elsőként említendő a vaskohászati termékek és a villamos energia termelői árának átlagosan 22, illetve 25 százalékkal történt felemelése, azt a célt szolgálja, hogy az árarányokat is javítva ösztönözzön a takarékos anyaggazdálkodásra. Az árnövekedést elsősorban a vállalati gazdálkodással kell ellensúlyozni, s csak szerény mértékben lehet továbbhárítani. Ez utóbbit is előzetesen be kell jelenteni az Országos Anyag- és Árhivatalnak. A külkereskedelmi szabályozásban két változás van: a nem rubel viszonylaté exportban csökken' az állami visszatérítés azoknál a vállalatoknál, amelyek a szakágazati átlagnál magasabbat élveztek a múltban. Ennek célja, hogy a vállalatok csökkentsék a gazdaságtalan termékek kivitelét A másik módosítás, amelyet a szocialista szerződéses árak fokozatos növekedése tett szükségessé: a transzferábilis rubel forintárfolyamán»11 csökkentése. A szocialista külkereskedelemben, mint ismeretes, 1975 óta a szerződéses árakat évenként felülvizsgálják, a megelőző öt év tőkéspiaci árainak figyelembevételével, llymódon a szocialista külkereskedelmi árak és árarányok folyamatosan közelednek a világpiaci árakhoz, eközben azonban külső árfeszítő erőt jelentenek, aminek ésszerű csökkentésére esetenként szükség vap a transzferábilis rubel árfolyamának módosítására- A mostani árfolyamváltoztatasnak kettős hatása lesz: csökkenti a szocialista import költségét, a kivitelnél pedig az exportáló vállalatok forintbevételét. Az árfolyammódosítás várhatóan szocialista viszonylatban is az exportstruktúra átalakítására ösztönöz-kény- szerít. Az 1978. évi szabályozó módosítások egyik fő célja: a vállalati fejlesztési források képződésének mérséklése. Közvetett módon a termelői árváltozás és az árfolyamcsökkentés is ilyen hatást vált majd ki. Ettől függetlenül egyéb intézkedések, módosítások — a különféle mentesítések és kedvezmények szűkítése — is mérsékelni fogják a vállalati beruházási vásárlóerő növekedését. A bérszabályozásban nincsenek alapvető változások, azok kiigazító jellegűek. A termelőszövetkezetekre érvényes szabályozó rendszerben is csak kiigazító jellegű módosítások léptek életbe. Ezek között szerepel a bruttó jövedelem adómentes határának a felemelése. A gazdasági szabályozók 1978. évi módosításait általánosságban tehát az jellemzi, hogy az alapvető előírások, szabályok csak kevéssé változtak- A gazdaság egészét érintő érés árfolyamváltozások mellett elsősorban az egyedi szabályozók — a pénzügyi kedvezmények és mentesítések — módosultak, éc- pedig azokon a területeken. vállalatoknál, ahol a gazdálkodás valóságos feltételei a számítottnál kedvezőbbek. Kétségtelen, hogy a módosítások egyrészt szigorítják a vállalati gazdálkodás feltételeit, másrészt valamelyest növelik majd a költségvetés részesedését a fejlesztésre fordítható pénzforrásokbanA SZABÁLYOZÓ módosítások népgazdasági összhatását ma még nem lehet pontosan és konkrétan felvázolni. Valószínűsíthető azonban, hogy a gazdálkodás és a nyereség- realizálás szigorúbb feltételei — paradox, de érthető módon — növelik, erősítik a vállalatok anyagi érdekeltségét a hatékonyig javításában, mert csak ezen az úton haladva biztosíthatják a megfelelő nyereséget. A hatékonyság növelése viszont hozzájárulhat a külgazdasági egyensúly javításához, az életszínvonal tervezett növeléséhez. <W. I.) Küldöttgyűlés Szécsényben A szécsénvi ÁFÉSZ-nél az gondot fordítanak az áruellá- ból közvetlen kapcsolatban elmúlt napokban tartották fásra. ‘ ~ " var a tagsággal, termelőkkel meg a küldöttgyűlést. Leszák Az élelmiszer-forgalmon be- és a fogyasztókkal. Jelenleg ‘Ferenc a szövetkezet elnöke lül jelentősen emelkedett a 25 szakcsoportjuk működik a többek között elmondta, hogy lakosság zöldség- és gyű- szövetkezet „égisze” alatt jelenleg 7310 tagjuk van. Elő- mölcsellátása. Kedvezőtlen az többek között a kertbarátok segítette a beruházási és fej- a tapasztalatuk, hogy több köre. lesztési feladat megvalósítását helyen — az intézkedések el- a felvásárlási üzemág for- a tagság által jegyzett 310 lenére — az üzletek zárásé- galma 18 millió forint, amely ezer forint értékű célrészjegy, nak időpontjain nem sikerül 7 millió forinttal több az elő- A szövetkezet kereskedelmi a kenyér és a tej árusítását zq évinél. Jelentősen növeke- a egész szécsényi megoldani. A vendéglátóipari dett, a kölcsönzési eszközök Közel 30 forgalomról a elnök elmond- száma is. kell ta, hogy emelkedett a szesz- A lakosság mentes italok és a kávé for- bolti és 47 galma. A szövetkezetnek fonmunkája járásra kiterjed, ezer ember ellátásáról gondoskodniuk, áruellátását 81 vendéglátóipari egységben tos területe a felvásárlás, biztosítják. Az üzletpolitikai amely a termeltetés, felvásár- elveknek megfelelően nagy lás és értékesítés szempontjáA szövetkezet elnöke foglalkozott a beruházásokkal, a bővítésekkel. .' A küldöttgyűlés elfogadta az új alapszabályt. amott jó volt, megfelel-e az új munkaterületen is... Negyvenéves vagyok, nem köny- nyű ilyenkor váltani. Jól kerestem, de... Korzitska Tamás pont tíz évvel fiatalabb Lénárt Józsefnél. Beosztása: melegítő. Azelőtt „elszedő” vollás. Nem mindenkit lehet... Lénárt József negyvenesz- tendős sajtoló; a csoportjában eiőmunkás. ' — A régi üzemben 1954től dolgoztam, szabadkézi ko- jam. Közvetlen" a kemence vacs voltam. Eléggé nehez előtt álltam egész műszál, volt. A hetvenöt kilós legka- aiatt) s ott kellett eg fogó_ •lapacsot kezeltem egesz nap vai kiszedni és berakni a .iellabon kellett allnom, hogy meIsg munkadarabokat. Ret- .mozgatm tudjam a pedált. tentő meieg volt Pedig ké, Meg aztan az emberre jött a ventillátor is forgott, hogy el- f11?6168' ,lzzadtu"k egész fújja a meleget, amennyire nap, főleg nyáron, felen meg lehet. Nem vitás: jól keres- csak hagyjan a meleg... tem. De azt a munkát nem lehet megfizetni. Inkább becsületből csinálja, aki vállalta. — Ez könnyebb — Igen. Mikor ide kerül— Miképp került gépre ? uj — Kértem magam ide, mert azon a munkaterületen csökkentették a létszámot. Most tem, már nem volt ismeret- egy 2500 tonnás Maxima saj- 'en a gép. De ennél a gya- tológépen dolgozom. Először korlottaknak is nagyon oda egy hónapig sorjázó voltam, kell figyelői, mert nagyon aztán lettem eiőmunkás. Elég értékes masina, nem lehel nagy a gond a vállamon, játszani vele. mert felelnem kell a csopor- — Nyomasztja-e munka tért, a termelésért, a szersza- közben ennek a tudata? rnokért. • — Nyomasztani nem nyomaszt, de mindenki érzi. — Fizikailag könnyebb ez hogy több rajta a felelősség a munka? Tán ezért is nincsen baleset, — Sokkal! Itt többet mo- meS olyan se fordult elő, hogy Boghat az ember, nem kell valaki ittasan jött volna be naphosszat egy helyben gör- dolgozni.., Sí ej. bizony a Hold sar- lója ott vörösük még a hegy fölött, s dermesztő is a hideg, de mi nemigen érezzük. Az öreg 520—028 sorozatszámú. valaha Németor- lett volna szentségtörés, szagban gyártott mozdony bedöglik. munkaterében izzadunk szin- _ Magunkat szégyelltük Hajnalok hajnalán — öreg mozdony már, nem mincszázalékos műszakpótlék, nemigen jelentkezik az utánpótlás. 1978-ban sem... Az M82 081-es, szovjet Botladozunk a sínek között, gyártmányú^ Diesel-mozdony ha s tényleg: csípősen vág arcunkba itt, a völgyben a szél, s Bibók Imre mindennapjabúz el mellettünk, üres vagonokat húzva maga mögött. — Bátonyba viszi a szerelvényt, a rakodóhoz — néz utána Tóth György forgalmi szolgálattevő, hóna alá csapkevert szén. Az ember leg- volna. Mondom, átvészeltük ja. — Főként az időjárás, 7Öld- indlt°tárcsát. — felöltő- az év végét elegánsan, most meg egynéhány határon túl- r?a menJen- zu e§ van iét, de az ingre vetkőzött fű- meg néha jut idő egy kis ról. soron kívül beállt szerelté és Varga Sándor, az öreg pihengetésre is... Bár tudja — vény adott többletmunkát... , 4zt morjdják a forgalmi mozdonyvezető is óva int: emlékezik — az a karácsony Ronda volt. az az eljegese- ePület felé sétáltunkban a Ne tegye, mert mihelyt kilép másnapi tükörjég bizony meg- dés... Tudja, vonatokat is csak vasutasok, hogy soha rosszabb innen, megcsapja a tél. Az- viselt minket. Hiába tolat- úgy lehetett rendezni, hogy a ^e|d‘í ne^ legyen! Misurák Mi- tán ebből jön a megfázás, tunk: a vagonok kerekei az vagont megállító saru előtt ~ * vagy rosszabb esetben a tü- istennek se forogtak, úgy. elsőként le kellett verni a te; mert nyitva a „sparhelt” volna, ha így lesz! Lelke van ikl'ól mesél, ajtaja, s bent a rostélyon iz- a mozdonynak is, s a hibá- — Nagy volt a hajtás az zik-lángol-tüzel a brikettel ja a mi lelkűnkön száradt év utolsó heteiben — mond- kevert szén. Az en szívesebben levetné dőgyulladás. Megfogadom tanácsukat, s rosszabb sorsra ítéltként viselem magamon a bundát a félórás beszélgetés tartamára, csakhogy —, mint, akit megcsapott a mozdony füst.mint ahogy kellett volna, jeget. Mert vigyázni mindig Csak túrták, túrták maguk kell. Milliós értékeket rámolelőtt a sínre fagyott jeget. nak be egv-egy kocsiba. És, — És most, januárban? ha összetörik9 Életünk végé— Soha rosszabb időnk ig fizethetünk, vagy mehene legyen! tünk valahová... Megizzadva lépek el a tűztér elől. je — szót válthassak velük, egyenest a fagyos földre ug- — Sok a munkájuk mosta- ranék_ le azw öreg mozdonyutóélet611'2 hát 3 téÜ hály, a harminckét éves „sa- rus” viszont rátesz még egy lapáttal a tűzre: — És soha ilyen kevés emberünk se legyen! Rábólintanak a többiek, még Varga András rendelkező is, aki a vezérlőasztal mellett irányítja gombnyomá- vas- sokkal a beérkező és kiinduló szerelvényeket, s reguláz- za a tolatást, a szerelvény összeállítását. Mert valóban, és Zeke kevés az ember. És a feladatok — hiszen Salgótarján külső pályaudvar jelentős — Nehéz-e — koptráz nában? _ kérdem Varga vezet° mellől, ha nem tar- vissza Németh József tolatás S ándort. & tózta tna: vezető, Kiss János — Öt keskeny kis lépcső Imre saruzó is. — Persze. — Hát, hogy mondjam... csak lefelé. Nem érdemes hogy az. Főként. így, hogv két , -----Inkább a karácsonyi ünnepek kockáztatni! embernek három munkáját tranzltforgalmat is lebonyol.t és a szilveszteri semmittevés Megfogadom tanácsát. s is el kell végezni. Mert ugye, ~ e£vre nasvohhak hangulata érződik már na- korlátba fogódzkodva érek le évek óta küszködünk emberpok óta. Nem döglünk bele. Bibók Imre kocsimester mel- hiánnyal. Hiába biztos a Hetekkel ezelőtt meg...? lé. nyugdíj a MÁV-nál, meg a Annyit hajtottuk a masinát. — Jó meleg volt fent? — kedvezményes utazási jegv hogy innen, onnan is kiránt- kérdi. meg a mostanában minden suk az áruval megrakott ko- — Túloniúl is — felelem, műszaknak bevezetett haregyre nagyobbak. — De azért — nevethek egymásra a szélíől-hidegtől cserzett arcú vasutasok __ jól csináljuk a munkát. Még fogcsikorgatva is... csikat. rendezzük, összeállít- — No, itt, ha végigsétálunk suk. tolassuk, hogy csoda, a vágányok mellett, bizony egyáltalán bírta. összeveregetheti a tenyerét. Karácsony György NÓGRÁD — 1978. január 7., szombat
