Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)
1978-01-07 / 6. szám
Színházi esték Az ö Jelenet az előadásból (Előtérben a két vak: Varsa Mátyás és Ivánka Csaba, mögöttük az egyik gillleni polgár: Hollóst Frigyes) Fura kisváros ez a Güllen, az öreg hölgy, Claire Zacha- nassian milliárdos asszony szülőhelye, valahol Németországban. Lakói rongyosak és reményvesztettek, a régi szép napokról álmodozók. házai szürkék, kopottak. Najmányi László díszlettervező remek ötlettel deszkákból építette fel a várost, az épületek nyílászáróit, ajtókat, ablakokat két-két lyukkal látta el, profán képzettársításra adva lehetőséget a nézőnek, s egyben világosan kifejezve e helység adott állapotát, gazdasági csődjét. S ha már a díszletekkel kezdtük, mindjárt megemlít" hetjük Mialkovszky Erzsébet ugyancsak kifejező, az emberek jelleméhez, a város leromlottságához tökéletességgel „simuló” jelmezeit- A szolnoki Szigligeti Színház Dür- renmatt-előadásának ez a két fontos eleme azonnal hangulatot, atmoszférát teremt, s tulajdonképpen az egész produkció alaphangját adja meg. Ehhez társul még a játék kitűnő indítása, a némajáték, amelyben lompos-kopott öltözetű polgárok ténferegnek, ásítoznak, krákognak, fülüket piszkálják, szeretkeznek- Igazi dürrenmatti világ: komikus és nyomasztó egyszerre. A svájci Friedrich Dürrenmatt korunk egyik legnagyobb drámaírója, aki műveivel. többi között A nagy Ro- muluszszal, A fizikusokkal, A meteorral, A balesettel és máig talán legtökéletesebb darabjával, Az öreg hölgy látogatásával sorra hódította meg a világ színpadait. A drámatörténettel foglalkozók Shaw-hoz, Brechthez és az abszurdokhoz szokták hasonlítani, s közel sem alaptalanul. Dürrenmatt valamennyiüktől ellesett, eltanult valamit, például Shaw-tól az ironikus világlátást, Brechttől az elidegenítést, az abszurdoktól pedig a valóság fejtetőre állítását. És mégsem epi- gon! Mert az elődök, vagy a kortársak írástechnikájának elemeit nem egyszerűen átveszi, hanem más, sajátos rendbe fűzi s újtartalmakkal telíti meg. Nála az emberi lét nem eleve lehetetlen, mint az abszurdoknál, hanem egy társadalmi rend amelyben a pénz jelenti a mindent, a pénz, a tőke irányítja az emberi és közösségi cselekedeteket, meghatározza az igazságszolgáltatást Is — természetes következménye. Dürrenmatt — meggyőző bizonyítéka ennek „Öreg hölgye” is — éles kritikával szemléli a kapitalizmus társadalmát, de mivel nem forradalmár alkat, nem ismeri fel a változtatás hogyanját, nem is hisz a változtatásban, s ezért pesz- szimista. Felfogása szerint a tragédia a virágzó élet,, a harmonikus társadalom műfaja, ezért ő sohasem ír tragédiákat. A fizikusok és Az öreg hölgy látogatása is. amelyekben emberek hálnak erőszakos halált, komád» i, tragikus komédia. A színháznak, amelyik bemutatja Dürrenmatt müveit, ezért is jelent Különleges és nehéz feladatot drámáinál? színrevitele. Az alapanyag l;et irányban is eltéritneti a rendezőt, a színészeket az eredeti szerzői szándéktól: egyrészt a tragikum, másrészt a Dobozát felé. holott a játéknak al~ landóan a kettő között, harmóniában kell maradnia- A szolnoki Szigligeti Színház előadásának, melyet a salgótarjáni József Attila megyei Művelődési Központ színpadán láthattunk, éppen ez az egyik legfőbb erénye: az egészséges egyensúly megtalálása, a sajátos dürrenmatti világ meg- idézése. Paál Istvánt a múlt színházi évadban ismerhettük meg, Bulgakov Á 'szentek összeesküvése rendezésével, Személvében már akkor rendkívül- képességű. magával ragadó, de mértéktartó fantáziával megáldott rendező karaktere bontakozott ki előttünk- Ivjost sem csalódtunk benne: jó értője Dürrenmattnak és a színháznak, ügyes ..karmeste re” az együttesnek. Egvediil a zárójelenet, amelyben a gülle- niek afféle antik Kórussá alakulnak át, nem tettszett. Ki doigozatlannak és fölöslegesnek éreztük, még a szerző el lenére is, aki megírta ez* a feloldó, „szerecsenmosdntás- •nak” tetsző passzusát. E jelenet elhagyásával ' rengeteget nyerhet az előadás. esztétíkai- lag és hatásában egyaránt. Az előadás a színház színészeinek legalább a felét fel vonultatta, sőt két főszerepre vendégművészeket («érződte tett. Egész sor művészi remekléssel találkozhatunk. Temessy Hédi öreg hölgye egyszerre lárvaszerűen visszataszító, milliárdjaival lehengerlő és magabiztos, esendő és félelmetes. Zách János, a másik vendég a polgármester alakját formálja meg nagy színészi biztonsággal. Iványi József Iliként mesterien bontjr ki a Jellemet és vezet bennünket végig átalakulásának stációin. Felesége szereoéber Falvay Klári jeleskedik, Papr- Zoltánnak hálás szerep jutott s a fiatal színész meg is hálálja: tanáralakítását tanítan' lehetne a színészi stúdiumokonA szolnokiak ebben az évadban másodszor 'ártak Salgótarjánban, s ezúttal olyan kitűnő erőadást hoztak, amilyet megszoktunk és amilyet joggal elvárunk tőlük. Sulyok László Gerencsér Miklós: III .... r f ír --rigMrtafcíj A holnap elébe "“D ■ f' ■ iÄ: f Ff1 lj -M; vv • *: * * ■ írniBjis* ü! ■ '(Ms- .............iSIfliflWüflBaBfc m m ifi iii ■ Mii ill liiliim- s*: Ady Endre j élettörténete i 1 34. Határozottan összefogtak érdekében. A Nemzeti Színházban tartott matinét követően ezt írta neki Nagy Endre: „Édes Bandim!.. Sándor bá (Bródy Sándor) kér. közöljem veled, hogy Hatvány Laci föl fog keresni egy kis pénzügyi ajánlattal. Kér téged Sándor bá, hogy fogadd szeretettel. Hatvány mindenesetre nagy szeretettel teszi majd meg ajánlatát. Sándor bá öt-hatezer korona irányába szólott neki, amely pénz arra lesz jó, hogy egy jó külföldi szanatóriumban végre megtanítsanak inni. mert azt az egyet nem tudod. Bandikám. Én mondom, a tanár.” Orvosi tanácsra a stájerországi Maria-Grünt választották. 1913 márciusában Indult a jónevű szanatóriumba, de mielőtt alávetette volna magát az orvosi kezelésnek, egy pezsgős éjszakát töltött Grác leghíresebb mulatójában. A véletlen úgy hozta, hogy ugyanitt szórakozott dragonyostisztek társaságában Haynau gróf, ,az aradi hóhér unokaöccse. Bosszantására Ady a Kossuth-nótát játszatta a mulatóhely magyar zenekarával. Ebből vita kerekedett, Haynau gróf sértve érezte magát, Ady sem hagyta az igazát. Végül sikerült elsimítani a kakaskodást. Csupán annyi kár származott ebből a pezsgőzésből, hogy Ady elképesztően sokat költött a Hatvány Lajostól fontosabb célra kapott nagy ösz- szeg rovására. Különben az eddigi szanatóriumi kezeléseihez hasonlóan most is gyorsan rendbejött. A nyugodt élet hatására meghízott, kedélye kiegyensúlyozódott, munkakedve is nagyobb lett. Átmeneti gondtalanságát a Maria-Grünben írt szerelmes versei jelzik. Változatlanul udvarolgatott, szolidabb formák között, bár egy alkalommal titokban a pillanatnyi imádott után utazott. Inkognitos kiruccanásáról Nagy Endre értesítette Hatvány bárót. NÚGRÁD - 1978. január 7., szombat Harmadik esztendeje, hogy a pásztói gimnázium negyedikeseinek egy része úgynevezet közgyűjtemény-kezelői képzettséget szerez. A középfokú oktatás keretében a fiatalok könyvtárosi, levéltárosi, múzeumi munkakörökben használatos ismereteket sajátítanak el, mely alkalmassá teszi őket hasonló feladatok ellátására. A fakultatív tar- tárgycsoportos-képzés népszerű a diákok körében, mert érettségijükkel együtt olyan képesítést kapnak, amely- lyel . azonnal szakterületen helyezkedhetnek el. Képünkön: az idén végző diákok egy csoportja a pásztói járási könyvtárban Szőllősi Miklós könyvtárigazgató irányítása mellett az olvasószolgálatban szokásos teendőkkel ismerkedik. Hegedűs Katalin, Juhász Edit és Bakos Márton a katalógus szabályait sajátítja el. — kulcsár — Mai lévéajáitlatunk 15.00: Szombat délutáni újdonságok. TTJ sorozat Indul 15 órakor, amely ezentúl a tévé archívumából válogatott műsorokkal meghatározott időnként jelentkezni fog: Klasszikusok a képernyőn. A televízió ismétlési rendszerének egyik színfoltja lesz ez a régebbi, klasszikus feldolgozásokat megismétlő műsor, amelyet nagy haszonnal nézhetnek azok a fiatalok, akik kötelező olvasmányaikat Is felismerik itt. Ez alkalommal Moliére A képzelt beteg című drámájának televíziós változatát láthatják Bessenyei Ferenccel és Ruttkai Évával a főszerepben. A csecsemő első évét követi nyomon az a tizenkét részes sorozat, amely 16.30-kor kezdődik, s ezt a címet viseli: Az első 365 nap a gyermek életében. Több kisgyermek életének követésével készült az osztrák sorozat; napról napra követhető a csecsemő fejlődése, testi-szellemi-érzelmi megnyilvánulásai. Minden kismama, szülő haszonnal nézheti ezt a műsort. „Kedves Uram! Ady Endre nevű védence egy napra fölnézett Budapestre, halaszthatatlan teendők miatt. Egész más ember lett belőle. Egészséges, jókedvű, szelíd türelmes. Öröm volt ránézni. Azt mondja, hogy június elsején készül Münchenbe, de — mint elpanaszolta — a szanatóriumból csak nagy borravalók árán tud kiszabadulni. Ez bizony báró úrra vár! Én — ha ez ugyan érdekli — Június elsején szintén elbúcsúzom szeretett hazámtól. Egyenest Párizsba megyek, lakást felvenni és két hét múlva követ a családom. Ha csak lehet, egy napra kiszállok Münchenben és fölkeresem. E komoly fenyegetéssel be is fejezem levelemet. Üdvözli igaz szeretettel, híve Nagy Endre. 1913. május elseje.” Ady levelezése eközben Is folytatódott Boncza Bertával, aki látogatóba hívta a Királyhágó mögötti festői kastélyukba. Ady szorgalmasan, udvariasan válaszolgatott, de a látogatást nem siette el. Maria-Grünben kapta kézhez Léda utolsó levelét is. A cserbenhagyott asszony még mindig nem tudott beletörődni a szakításba. Arra kérte Adyt, utazzon a kedvéSzekulity Péter: BARÁTSÁGSIRATÓ Integettünk egymásnak, és lépteinket sem lassítva tovább mentünk. A sarkon a gesztenye fánál megálltam, s percekig néztem Imre távolodó alakját. Megőszült, mégis jól tartja magát, és tulajdonképpen sokra vitte. Valami szíven ütött. Egy városban, kisvárosban élünk, mégis az utóbbi években valósággal elhidegültünk egymástól, pedig valamikor alig vártuk az esti sétákat, az éjszakába nyúló „holnap folytatjuk” dumapartikat. Hol vagytok mézízű beszélgetések, örömmel várt találkozások? Annak idején formaságok nélkül találtunk egymásra. Megszerettük és hosszú évéért Maria-Grünből Bécsbe, ahol megáll vele a Budapestről Párizsba tartó Keleti Expressz. Május 5-én keltezett soraiban a változatlan ragaszkodást vallja meg: „Végtelenül, kimondhatatlanul, halálosan szeretném magát látni egy pár pillanatra”. Ady nem ment el. Nem is látták egymást soha többé. KÉT ELJEGYZÉS Léda figyelmen kívül hagyott levele után még jó másfél évet töltött a költő a stájer szanatóriumban, s boldogságpótléknak a verseiben „kis senkim”-nek nevezett nő kötötte le a figyelmét. Nem nagyon. Június végén Maria-Grünnel együtt a futó kalandot is könnyedén hagyta maga mögött. Hazatérve Érmindszentre, otthon is naponta kapta a nők által írott leveleket. Közülük messze kiemelkedik Kaffka Margit, mindmáig a legjelentősebb magyar Írónő nagyon fajsúlyos — nem női, hanem művészi-emberi — feltárulko- zása. És természetesen tartott a levelezés a szívós Boncza Bertával, aki változatlan eltökéltséggel hívta Csúcsára látogatóba az országos hírű költőt. Előkelő és indokolt alkalomnak szeptember elsejét ajánlotta, amikor is Csúcsán templomot szándékozott avatni az erdélyi református püspök. (FolytatjukJ kig kiegészítettük egymást', lehettünk nyolcan-tízen kivétel nélkül huszonévesek. Imre hiányzott nekem, én Gézának, Géza Ferkónak, Ferkó Ernőnek, Ernő Jenőnek, János Vincének, szóval mindenki hiányzott mindenkinek. Világunk észrevétlenül tágult, ismereteink egymás által bővültek, élményeink sokasodtak, ami nem csoda, elvégre tízen egymástól tíz felé messzieső foglalkozást képviseltünk, és ebből is ragadt ránk valami, meg abból is. Emlékszem, amikor Imre hónapokig betegeskedett, egymásnak adtuk a kilincset Biztos vagyok benne, hogy gondos orvosi kezelés mellett nekünk, barátainak is köszönhető, hogy felépült, makk- egészséges. Vigyáztunk egymásra. Állmainkat, vágyainkat, terveinket megosztottuk, serkentettük, biztattuk baráti körünk olykor elbizonytalanodó tagjait. Valamennyiünknek része van abban, hogy történetesen Ferkó, aki fiatal szakemberként került közénk a hetvenes években országos hírű vezető, az ötszörös élüzem címmel' kitüntetett gyár élén. Mennyi ideje is, hogy jól megvagyunk egymás nélkül? Hirtelenében megmondani sem tudom. Ügy kezdődött, mint a kopaszodás: észrevétlenül. Találkozásaink megritkultak, pedig hányszor megbeszéltük, hogy majd holnap, majd legközelebb, aztán szépen megfeledkeztünk az egészről. Valami mindig közbejött, később már a fogadkozások is elmaradtak. Mi történt? Új barátok jöttek, vagy talán az autó, a televízió, a hétvégi ház, a hobbikért szól közbe. Nem tudom. Még mindig ott állok a sarkon a vastag törzsű gesztenyefánál, s barátságsirató hangulatban nézek Imre távolodó alakja után.