Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)
1978-01-07 / 6. szám
Carter és Gíscard megbeszélésein Nem tisztázódtak az amerikai francia nézeteltérések Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Konkrét döntések elfogadása és a meglevő nézeteltérések kiküszöbölése nélkül ért véget pénteken az amerikai elnök franciaországi látogatása. Párizs Orly repülőterén Giscard d’Estaing elnök személyesen búcsúztatta az amerikai államfőt, majd délben az Elysée-palotában nemzetközi sajtóértekezletet tartott. A francia—amerikai viszonyt a tárgyalásokat követően ..szívélyesnek, nyíltnak és kieyensúlyozottnak” minősítette Giscar d’Estaing, a konkrét témakörökről szólva pedig kiérné'fe a SALT-tár- gvalásokat. Erről a témáról, jelentette be, üzenetet kapott Leonyid Brezsnyevtől is, és ennek alapján az a benyomása, hogy a tárgyalások kitűzött felújítása után eredmények várhatók. Sza ljut— 6 „Szép ezüst felhőkéi láttunk Callaghan Indiában James Callaghan brit miit iszterelnök pénteken hatnapos hivatalos látogatásra Indiába érkezett. A brit kormányfő előzőleg Banglades- ben járt. Callaghan szombaton délelőtt kezdi meg a tárgyalásokat indiai kollégájával Mo- rardzsi Deszaival. A két miniszterelnök az országaik közötti kereskedelmi problémáról a brit gazdasági segítségről és fegyvereladásokról tárgyal majd. India Jaguár gépeket szán- tiékozik vásárolni Nagy-Brit- tanniától légiereje számára. Szó lesz a tárgyalásokon arról is, hogy miképpen lehetne fokozni a brit áruk importját Indiába. Callaghan hétfőn felszólal az indiai parlamentben, kedden pedig vidéki körutazást ,tesz. (MTI) "W— ■ — ■ ........................ 11 —........ .............. """ * S zovjet javaslat az ENSZ-ben r Az Egyesült Nemzetek Szervezetének titkársága jelentést készített arról a szovjet javaslatról, amely indítványozza: a Biztonsági Tanács állandó tagjai csökkentsék tíz százalékkal katonai költségvetésüket, s az így megtakarított összegek egy részét fordítsák a fejlődő országok támogatására. A jelentés, amely az ENSZ-köz- gyűlés ez évi rendkívüli, a leszerelés kérdéseivel fogA nyugat-európai egység megteremtésével kapcsolatban Carter feladta az amerikaiak korábban tartózkodó álláspontját — mondta a francia elnök és tudomásul veszi az „európai entitást”. Giscar d’Estaing kifejtette Carter elnöknek, hogy véleménye szerint Nyugat-Euró- pát konföderációs alapon kell megszervezni. Afrika jelentős helyet ka- * pott a tárgyalásokon. Mint ismeretes, Washington utólag üdvösnek ismerte el a zairei francia akciót. Francia részről, mondotta Giscard d’Estaing, hangsúlyozták egv olyan segélynyújtási kezdeményezés szükségességét, amely a fejlesztési célkitűzéseket segítené elő, a kelet-afrikai konfliktusban pedig a gyarmatosításból örökölt határok tiszteletbentartása mellett száll síkra. — A Déli-sark féléit meg- kapóan szép ezüstfelhőket láttunk, amelyek sok rétegű- ek. Minden tudományos műszerünket rájuk irányítottuk, — jelentette néhány nappal ezelőtt Georgij Grecsko, a Szojuz—26’ űrhajó fedélzeti mérnöke a Szaljut—6 tudományos űrállomásról a földi irányító központnak. Noha az űrhajósok sokoldalúan képzett szakemberek, a XX. század polihisztorai, a rejtélyes természeti jelenség pontosabb tanulmányozására földi konzultánst kértek és kaptak Charles Villmann, az Észt Tudományos Akadémia asztrofizikai intézete űrkutatási osztályának vezetője személyében. Willmann Tartuból érkezett a repülésirányító központba és mindent elkövetett, hogy a tudósokat régóta foglalkozó ülésszakát előkészítő bizottság elé kerül, igen nagyra értékeli a szovjet kezdeményezést. A javaslatot az ENSZ-köz- gyűlés mér jóváhagyta. Megvalósulása esetén — írja a TASZSZ hírmagyarázója — sokat nyernének a fejlett és a fejlődő országok, a megtakarított anyagi eszközöket, pedig békés, alkotó célokra lehetne fordítani. A Közel-Keletről szólva Giscard d’Estaing kijelentette, hogy a francia és az amerikai álláspont között az a legfőbb különbség, hogy Párizs nagyobb hangsúlyt helyez a szükséges rendezés globális jellegének biztosítására —, ily módon utalva arra, hogy Washington számára elfogadhatóbbnak tűnik az izraeli—egyiptomi különmegálla- podás, a külön folytatott tárgyalások gyakorlata. Franciaország, ismételte meg Párizs álláspontját a francia elnök, kész a garanciák biztosításába bekapcsolódni, jelenleg azonban a tárgyalások nem jutottak el eddig a pontig. A francia államfő közölte, hogy Carter ígéretet tett az urániumszállítások változatlan folytatására a proliferá- ció veszélyeinek kiküszöböléséről folytatott megbeszélések idejére. lalkoztató olyan felsőlégrétegi természeti jelenség megfejtésében segédkezzen, mint az ezüstfelhők. Willmann hipotézise szerint mintegy 80 kilométeres magasságban szilícium vagy más mikroszkopikus részecskék, amelyek mikrome- teoritok formájában a kozmoszból, vagy vulkánkitörések, esetleg repülőgép-szerencsétlenségek következtében kerülnek ide, az egyelőre ismeretien helyről származó vizcseppek- kel egyesülve mínusz i3G— 140 fokon ilyen, úgynevezett ezüstfelhőket alkotnak. Rété- gességük pedig a váltakozó hőmérsékletzónákkal magyarázhatóEgyes tudósok számításai szerint az emberiség lélekszá- ma 2025-re eléri a 8 milliár- dot. Ha az egy főre jutó energiafelhasználás akkor a jelenleginek — a fejlett országok színvonala — csak a fele lesz is, ez a szénsavas gázok mintegy 50 százalékos megnövekedéséhez vezet. Ez, valamint az atmoszférába szilárd vagy folyékony részecskék formájában kerülő aerozol klímaváltozást idézhet elő. Hogyan változik az aerozol mennyisége az atmoszférában? Milyen a koncentrációja az egyes léaréte- gekben? — ezek azok a kérdések, amelyekre egyebeit között választ várnak a tudósok a Szaljut—6 tudományos űrállomáson folyó felsőlégréteg- KUtatásoktól. (MTI) Schmidt Bukarestben Nicolae Ceausescu köztársasági elnök és Manea Manes- cu miniszterelnök meghívására pénteken hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett Helmut Schmidt, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja. Az otopeni repülőtéren a vendéget Manea Manescu és más magas rangú hivatalos személyiségek fogadták. A DFA jelentése szerint Schmidt 24 órás látogatása alatt két ízben találkozik Ceausescuval. (MTI) Ä Sínai-félsziget kiürítése Egyiptom az izraeli—egyiptomi katonai bizottság hétfőn kezdődő ülésére készül. A bizottságban a két küldöttséget Muhammad Al-Gamazi é= Ezre Weizman hadügyminiszterek vezetik. A katonai bizottság ülése csupán kétoldalú lesz, más országok megbízottai nem lesznek jelen. Szadat egyiptomi elnök fogadta Gamazit és áttekintették azt a tervet, amelyet a Sínai-félsziget kiürítéséről folytatandó tárgyalásokon Egyiptom ad majd át. Az izraeli tervekkel foglalkozva az Al-Gumhurija azt írja, hogy Izrael két .szakaszban vonná ki csapatait — először az El- Aris-Rasz Mohammed vonalig, majd tovább. Az Al- Gumhurija kiemelten idézi a Boston Herald című amerikai lapnak azt a közlését, hogy Izrael „egy új terv alapján”, hajlandó a Sírai-félszigetet teljesen kiüríteni abban az esetben, ha Egyiptom válaszul egyharmadával — 345 ezerről 225 ezerre — csökkenti haderejének a létszámát, Egyiptomi hivatalos források szerint a katonai bizottság munkájának napirendjén a következő pontok szerepelnek: 1. az izraeli kivonulás dimenziói és menetrendje, 2. a szükséges biztonsági intézkedések a csapatkivonulással oárhuza- mosan. A kairói lapok szerint az izraeli—egyiptomi—amerikai külügyminiszteri tanácskozás végleges időpontja január 18-a. S jeruzsálemi megbeszélésekre Mohamed Ibrahim Kamel egyiptomi külügyminiszter egyiptomi tervet visz magával, amelyet már végleges formába öntöttek. A külügyminiszter szerint a terv két leglényegesebb pontja az izraeli csapatok visszavonása minden arab megszállt területről és a palesztin .jogok helyreállítása. (MTI) Tábornokok vitája Kétes eredmény ' Ha valaki történetesen fasiszta diktátor, bármikor bebizonyíthatja a nem létezőről, hogy létezik. így azt is, hogy honfitársai mögötte állnak. Latin-Amerikában különösen közkedvelt a látszatszavazás receptje, amelynek kis hibája, hogy kevéssé használható. Most Pinochet tábornok írta föl magának a receptet, de a betegség gyógyulása ezúttal is várat magára. A hiba nem a népszavazás — vagy ahogy Pinochet nevezte: a „népi vita” — megszervezésében volt. — Az ürügyet ügyesen választották meg: „el kell ítélni, hogy nemzetközi agresszióval megsértették a chileiek méltóságát”. A világ persze tudja, hogy az a bizonyos ENSZ-határozat valójában a chileiek méltóságát védte a maga eszközeivel a fasiszta diktatúrától. A chileiek viszont ezt nem tudhatták pontosan, mert magát a határozatot a junta ellenőrzése alatt álló tájékoztatás nem ismertette1. Ravaszul, bár meglehetősen átlátszóan választották meg az eldöntendő kérdést is. Az „igen” vagy „nem” nemcsak „Chile méltóságának megsértésére”, hanem arra Is vonatkozol!, hogy az állampolgár elismerl-e a kormány törvényes voltát és támogatja-e Pinochetet- Apró trükk volt, hogy a szavazócédulán az „igen” mellett ott volt a nemzeti zászló, a „nem”-nek viszont csak szerény szürke kocka jutott. Mindez azonban hozzátartozik a recepthez. A váratlan fejlemények akkor kezdődtek, amikor a törvényesség látszatának fenntartására hivatott főszámvevőszék elnöke, Hector Hunteres törvénytelennek minősítette Pinochet tervét. Megtehette, hiszen már előbb bejelentették távozását, és biztos volt, hogy január 1-én hivatalba lépő utódja hozzájárul a 4-i referendumhoz. Humeres döntése mögött azonban komolyabb bajok voltak. A népszavazást ellenezte a négytagú junta két tagja: Merino tengernagy és Leigh tábornok, a légierő főparancsnoka. Különösen Leigh szerepelt sokat. Állítólag tiltakozó levelet is írt Pinochetnek, majd nyíltan a szavazás bojkottjára szólította föl haderőnemének tagjait (ezt egyébként Merino is megtette). A santiagóiak/ a puccs óta most először mentek — vagy mehettek? — Ki az utcára tüntetni a junta ellen, és végül a chileiek 20 százaléka nemmel szavazott, majdnem 5 százaléka pedig el sem ment, bár a részvétel kötelező volt és ellenőrizték is A népszavazás után Leigh ismét elhatárolta magát a referendumtól. Félreértés ne essék a homályos nyilatkozatokból az derül ki, hogy a két tábornok inkább jobbról támadta Pinochetet- Nyilván arra is gondoltak, hogy a szavazás az ő rovásukra Pinochet tekintélyét növelné — már amennyire lehet. De miért volna erre szüksége a junta teljhatalmú vezetőjének, és egyáltalán: miért ez a nézeteltérés a juntán belül? 2. Nos, a rendszer — tehát az elnyomó gépezet — tulajdonképpen működik- Tavaly — két katasztrofális év urán — nőtt a nemzeti „övedelom, csökkent az infláció és az államkassza deficitje. Az ár azonban nagyon nagy. A hivatalos minimálbérből havonta csak 21 napi élelemre telik, de százezrek egy hónap alatt csak az egyheti élelemre valót keresik meg Száz dolgozó közül 25 nem kap állást. Egyre gazdagodik viszont néhány nagytőkés csoport, amelyeknek a chileiek a „Pirana” nevet adták. Ezek azok az amazonasi ragadozó halak, amelyek csontig rágják a vízbe került áldozataik húsát. A Piranlk beruházott vagyona a junta négv éve alatt húszról négyszáz millió dollárra emelkedett. Apropó, dollár: a Népi Egység- kormány volt sajtófőnöke. Carlos Jorquera monoja: „Pinochet az Egyesült Államoknak napi hárpmmi'lió dollárjába kerül... A chilei junta csakis a külföldi segítséggel tartja fönn magát”. A külföldi tőkének megéri. A jun*a gazdaságpolitikájának egyik fontos eleme, hogy szinte teljesen megszűntek a vámkorlátok és a chilei pia.- megnyílt a külföldi áruk előtt- Részben ennek, "észben a F:- ranák étvágyának eredménye, hogy nemcsak a dolgozók többsége kénytelen a nyomor különböző szintjein élni. hanem tönkrementek a korábban állami támogatást élvező kis- ás középvállalatok százai is. Pinochetet mindez láthatóan nem zavarja és az általa rendezett népszavazás még jobban megerősítette önbizalmát Saját korábbi — "“*■* tál meggyőző — választási ígéreteit is elfelejtve közölte, hoav most már tíz évig semmi szükség szavazásra. A jelek szerint nem vette észre. hog" a kikényszerített igenek ellenére sem tervezhet már ilyen hosszú időre... Betló Iván 2 NÓGRÁD - 1978. januá! 7., szombat Száz napon betűt Párizsban már nemcsak az egész Nyugat-Európát rettegésben tartó orkán okoz izgalmakat, hanem a márciusi választások előszele is egyre erősebben érződik. A bűvös száz napon belüli időszakban a figyelem érthető módon a belpolitika felé fordul. Barre miniszterelnök csütörtök este éles támadást intézett a baloldali gazdaságpolitika ellen. Szerinte egy kommunista-szocialista kormány megváltoztatná az ország gazdasági rendszerét és elszigetelné a franciákat természetes szövetségeseiktől, ami rendkívül súlyos következményeket vonna maga után. Barre egyetlen gyógyírt ajánl: maga és pártja gazdasági koncepciója, amelynek kulcsfontosságú tétele a bérnövekedés megfékezése. Ha a vásárlóerőt tovább ösztönöznék, ez az infláció fokozódásához és teljes csődhöz vezetne, legalábbis Barre szerint. Más kérdés, hogy a szakszervezetek és a baloldali pártok nem látják ilyen katasztrofálisnak, ha netán több pénzt keresnének a bérből és a fizetésből élő milliók, magasabb adókat vetnének ki a tőkésekre, s a -válság terheiből nagyobb részt hárítanának a gazdagokra. Péntek délelőtt erről is szó esett a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának ülésén, amely elsősorban a szombaton és vasárnap megrendezendő, a választási stratégiát meghatározó országos értekezlet irányelveit vitatja meg. Háromezer francia kommunista tanácskozik majd lsét napon át,1 s előreláthatóan a két munkáspárt, a kommunisták és a szocialisták kapcsolata is foglalkoztatja majd a küldötteket. Érthető a kommunisták bírálata Mitterrand- ékkal szemben: a szocialisták látszólag teljes mértékben lemondtak a közös baloldali program együttes időszerűsíté- séről és teljesen egyoldalúan aktualizált változatát hozták nyilvánosságra. Erről írt egyébként a l’Humanité pénteki számának vezércikke, amely megállapította: a minimálbér emeléséhez a szocialisták hozzájárulása mit sem ér, ha ugyanakkor a következetes államosításokat, a tőke fokozottabb megadóztatását visszautasítják. Sűrűsödik tehát a francia belpolitika: a választások előtt éles kampány várható. Sajnálatos, hogy a korábbi tervekkel szemben, a reményteljesen harcba induló baloldal egysége megbomlott, s a szocialisták magatartása miatt a két munkáspárt nemcsak a kormányzó pártokkal, hanem egymással is verseng a voksokért. Gyapay Dénes KGST-ülés Jegyzőkönyv aláírásával pénteken befejezte munkáját Prágában a KGST-országok környezetvédelmi tanácsának II. ülése. A tanácskozáson Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió küldöttsége vett részt, valamint jelein voltak Jugoszlávia képviselői is. A négynapos ülésen megvitatták a KGST-országok környezetvédelmi együttműködésének 1978—79-es évekre szóló tervet: Megvizsgálták annak lehetőségét, hogy ebbe Prágában az együttműködésbe bekapcsolódjék Finnország és több nemzetközi szervezet is. Szó volt a környezetvédelemben felhasznált berendezések gyártásáról és az ezzel ösz- szefüggő kérdésekről. Rudolf Rohlicek csehszlovák miniszterelnök-helyettes pénteken fogadta a tanács ülésén részt vett küldöttségeket. A találkozón nagyra értékelte a testület munkáját. A küldöttségek tájékoztatták Rohliceket a környezet- védelem időszerű feladatairól, (MTI) A délkelet-ázsiai szigetország >& Fiilöp-szigetek Köztársaság évszázadokon keresztül spanyol gyarmat volt. Az egykori gyarmatosítókra ma már csak az uralkodó katolikus vallás és a lakosok latinos hangzású nevei emlékeztetnek. Képünkön: Madrid uralmának jelképe volt egykor a Santiá- go-erőd Mindanao szigeten
