Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)
1978-01-28 / 24. szám
Érettségi és szakmunkásvizsga Ä szécsényi Nógrádi Sándor Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola az elmúlt években változásokon esetit át. Jelenleg az egész megyéből ide iskolázzák be a mezőgazdasági pályákra készülő fiatalokat. Jövőre — a tervezett szakosítás miatt — regionális beiskolázásra számítanak, vagyis 4—5 megyéből fogadják a jelentkezőket. A részletekről Racskó Pál igazgatót kérdeztük meg. — A gimnázium és a szak- középiskola 1976-ban egyesült. Ez utóbbiban akkor kizárólag növénytermesztő-állattenyésztő középkáderek képzése folyt. A következő évben a balassagyarmati Szántó Kovács János Szakközépiskola harmad- és negyedéves mezőgazdasági gépszerelő osztályai is hozzánk kerültek, ugyanakkor már nem indítottunk gimnáziumi osztályokat. A korábban felvettek természetesen itt fejezhetik be tanulmányaikat, de a jövőben csak a szakközépiskolát fejlesztjük. Az 1978/79-es tanévtől teljesen új képzést jelent az állattartótelepi gépész szak. A már meglevő mezőgazdasági gépszerelő szak annyiban módosul. hogy az érettségi mellett szakmunkásvizsgát is tehetnek a tanulók. Iskolánk tehát szakmunkáscéllal működő szakközépiskola lesz. A fentiekből kitűnik, hogy a korábbi manuális jellegű oktatás helyett a gépesítésre, a műszaki ismeretek elsajátítására fektetünk nagyobb hangsúlyt. — Az átállás milyen gondokat jelent a szaktanárok számára? — Nem szabad, hogy gondot okozzon! Agrármérnökeinket az egyetemen a mező- gazdaság minden területével megismertették. Csupán fel kell eleveníteniük a tanultakat. Ügy érzem,- a tantestület fiatal kollekSvájá képes lesz megbirkózni az új feladatokkal. Kevés viszont a gépészmérnök, ök nem szívesen' vállalnak oktató múnkát, mert a termelésben jobban fizető munkahelyet találhatnak. — A technikai berendezések mennyiben felelnek meg a követelményeknek? — Sajnos, az iskola tulajdonában levő erő- és munkagépek többsége elavult, de ez érthető is, hiszen napjaink meggyorsult műszaki fejlődése következtében, 4—5 év alatt a teljes gépállomány korszerűsödik. Az iskola anyagi lehetősége természetesen nem teszi lehetővé, hogy követni tudjuk ezt a tempót. Ezért igen fontos, hogy jó kapcsolataink legyenek a vállalatokkal. Többek között a ludánybalászi. a palotási és a helybeli termelőszövetkezetben végezzük a gyakorlati oktatást, ahol a legmodernebb gépekkel ismertetjük meg a tanulókat. Ezenkívül, heti egy alkalomfnal. egész napos gyakorlatokra küldjük tanulóinkat az említett termelőszövetkezetekbe, illetve állami gazdaságok laboratóriumaiba — a mindenkori tananyagnak megfelelően. Néhány tanműhelyünk Balassagyarmaton van. az elsősöket az iskolán belül is tudjuk foglalkoztatni egy alapozómflhelyben. A mezőgazdasági oktatás — természeténél fogva — nem folyhat kizárólag a tantermekben. Gyakrarf kell Szécsénytől távol eső vidékekre utaztatnunk diákjainkat. Nekünk egy autóbuszra olyan szükségünk volna, mint más iskolákban a krétára... — Hogyan oldják meg a nyári gyakorlatokat? — Diákjaink tanévenként, 6 hét összefüggő gyakorlaton vesznek részt.. Ebből két hetet az ősz folyamán, négyet pedig kötelező nyári gyakorlatok formájában. A gyerekek általában nem örülnek a szünidei munkának, de nálunk fordított a helyzet. Ugyanis a másod- és harmadévesek. nyári gyakorlataikat külföldön végzik. A másodikosok Csehszlovákiában (Losonc, Ipolyság), a harmadikosok pedig a Balti-tenger közelében, az NDK-beli Güstrowban dolgoznak, miközben mi a külföldi diákokat foglalkoztatjuk. A tanulók — másodévtől — tanulmányi szerződést köthetnek termelőszövetkezetekkel. Bizony, jól jön az a néhány százas a diákzsebnek, és így az elhelyezkedésük is biztosított. — A szabad idd hasznos eltöltésére az iskola milyen lehetőségeket nyújt? — Saját irodalmi színpaddal, énekkarral rendelkezünk. Népszerű a motorbarátok és az országjáró diákok köre, valamint a fotó- és a vöröskeresztes szakkör. Tantárgyi szakkörökben orosz nyelvi, matematikai, növény- termesztő és állattenyésztő ismereteiket bővíthetik a fiatalok. Jelentős eredményeket ért el iskolánk a sport terén. Futballcsapatunk és lány röplabdacsapatunk középiskolás megyebajnok. Elő szerződésünk van a múzeummal és a művelődési központtal. Egyre bővül a honismereti szakkör és a múzeumbarátok köre. Ifjúsági klubunk a kollégium társalgójában tartja szervezett foglalkozásait. Itt zajlik áz intézmény kulturális élete. — Milyen a továbbtanulók aránya? — A diákok mintegy 10 százaléka nyer felvételt felső- oktatási intézményekbe, de ennél jóval többen jelentkeznek. Sokszor a szülők is hibásak abban, hogy a gyerek csak az utolsó évben ismeri fel a továbbtanulás értelmét. Sajnáljuk őket, mert néhá- nyuk valóban alkalmas lenne erre. — Gondot fordítanak-e az utánpótlás biztosítására? — Természetesen. Rendszeresen tartunk „nyílt napokat" az általános iskolákban, melyeken szemléletesen igyekszünk bemutatni az intézmény profilját, a mezőgazda- sági munka sajátosságait, szépségét. Pintér Károly Kritikai kiadás — irodalmi szövegápolás Klasszikus költőink versei csaknem minden évben új kiadásban láthatók a könyvesboltok kirakataiban. Az időről időre újranyomtatott kötetek rendre gazdára találnak. Például József Attila versei a felszabadulás óta 30 kiadást érték meg. s jelenleg már második kritikai kiadását készítik elő. Mit jelent a kritikai kiadás, miért van erre szükség? Stoll Béla irodalomtörténész válaszol. — Az irodalmi művek kritikai kiadója olyan jellegű munkát végez, mint a képrestaurátor, az épületkarbantartó. Lehet. hogy furcsán hangzik, de a szövegek az egymást követő kiadások következtében Rongálódnak. Fennáll a veszély, hogy a népszerű, sokat olvasott és kiadott költők műveibe — így József Attiláéba is — nyomtatás közben sajtóhibák, rontások kerülnek. A legnagyobb veszély nem a közönséges sajtóhiba, hanem az olyan tévesztés, amelynek látszólag értelme, tehát létjogosultsága van; ennélfogva az olvasónak nem is tűnik fel. Az ilyen, félreolvasásból származó rontások tönkre tehetik avers értelmét. — A válogatások, gyűjtemények népszerű kiadósaiba óvatlanságból egyszer bekerülő hiba általában folyamatosan öröklődik: az újranyomtatott kiadásokat ritkán ellenőrzik szövegkritikai szemszögből. A nélkülözhetetlen kritikai kiadásokra vár az elromlott szövegek kijavítása, ezért sajtó alá rendezői — ha erre módjuk van — eredeti kéziratok alapján dolgoznak. Amennyiben erre nincs lehetőség, forrósként a legelső, a költő által előkészített vagy korrigált kiadást használják fel. Az irodalomtudomány feladata tehát a leghitelesebb szövegek felkutatása, igénybevétele. — A pontosság és szöveghűség mellett fontos követelmény a versek valamennyi szövegváltozatának közlése is. Ezek ugyanis viszonylag teljes képet nyújtanak a mű keletkezésének folyamatáról is: megtudjuk, milyen sorokat formált át a költő, míg megszületett a végleges mű. — Az újabb kori költők műveinek teljes kiadása szinte megoldhatatlan: számtalan helyen kallódhatnak kéziratok, gépiratok, amelyekről a kutató gyakran nem szerez tudomást. A XX. századi magyar költők közül József Attila, Juhász Gyula és Tóth Árpád műveiből készült kritikai kiadás, ám épp mostanában előkerült egy sor, eddig ismeretlen Tóth Árpád kézirat. Ez is azt bizonyítja, hogy az irodalomtörténésznek mindig számolnia kell azzal, hogy a teljesnek gondolt kötet közreadása után új anyag bukkan fel. Ez történt József Attila verseinek első kritikai kiadása utón is. Három évvel első megjelenése után 1955-ben javított formában új kéziratokLotianu rendez, a háttérben Grigori j Grigoriu, karján Gál ja Bileva. A dedikáció: Melegen üdvözlöm a magyar olvasókat« Emil Lotianu. kai kibővítve látott napvilágot. A most készülő kötetben is 8—10, azóta felfedezett vers és sok új szövegváltozat szerepel. — A kritikai kiadások szabályzata előírja, hogy a versek szigorúan keletkezésük időrendjében sorakozzanak a kötetben. Az utóbbi időben azonban néhány fiatal kutató a kérdésben más álláspontra jutott: a költő életművét a magaszerkesztette kötetek sorrendjében kell megjelentetni. Magam is József Attila első kiadói: Németh Andor, Bólint György és Kardos László elvének vagyok híve; a versek eredeti, alkotójuk által szerkesztett sorrendjét nem szabad megbolygatni. A legtöbbször ugyanis — jelesen József Attila esetében — a művek egymásutánja is tudatos költői szándék eredménye, amely híven vall alkotójuk korszakairól. t Zscnits Györgyi 1 *;í ■ Galja Bileva Olga szerepében „Csókját a szélnek adta Új Csehov-film a „Mossfilni” Stúdióban A moszkvai filmvárosban évente 80—90 film forgatását kezdik meg. Hét művészkollektíva, huszonhét forgatócsoport foglalkoztat itt ötezer dolgozót, világhírű rendezők, operatőrök, színészek egész hada van állandóan munkában, egyszerre több olyan produkció is folyik, amelyet már munka közben is világérdeklődés kísér. az előzetes hírek, képek is azt sejtetik; fesztiválok díjazottjai közt lesz, világszerte vetíteni fogják. Nehéz hát a kíváncsi riporter választása: melyik produkciót látogassa meg, kikkel beszélgessen. A „Moszfilm” december elsejei forgatási terve is gazdag választékot kínál. Nagyon érdekesnek ígérkezik a Kentaurok forgatása; egy zenés film Álla Pugacsovával a főszerepben és egy új Csehov-film. Elindulunk a műteremrengetegbe. Chilei faház, presszóbelső: Zsalakjevicsusz vesz föl itt egy részletet a Kentaurokhoz. Sajnos. már bevégezték a napi munkát, s elmentek, mire a műterembe érünk, s úgy tudjuk, Lukács Margit is hazautazott, aki Allende, a meggyilkolt chilei elnök feleségét játsza a filmben. Az új Csehov-filmre lennék kíváncsi: Emil Lotianu (a mi mozinézőink A cigánytábor az égbe megy című filmjéből ismerik) a Dráma a vadászaton című kisregényből forgat filmet. Díszletek, kellékek, daruk, kamerakocsik rengetegében bolyongva érkezünk el ennek a produkciónak a műtermébe. Pislákoló fények, félhomály: ebédszünet. Csak néhány díszletmunkás, kellékes, világosító lézeng a díszletek közt. Biztatnak: Lotianu és operatőre, Petrickij (művészetét a Háború és béke felvételeiben csodálhattuk meg) és néhány szereplő minden pillanatban várható, ma még forgatnak. Rövid irhabundában, fedetlen fejjel, őszülő, markáns arcú férfi robban be. a kamera mögé ül, a reflektorokat dirigálja. Kissé kelletlenül kászálódik le az ülésből, amikor közlik vele, hogy látogatója van, de aztán felderül az arca, s a kezemet szorongatva harsányan, magyarul üdvözöl: „Szervusz, Jóska!” Járt már nálunk, igen jól érezte magát, sok magyar barátja van, megtanult néhány szót magyarul is. Egyik cigarettáról a másikra gyújtunk, Lotianu pipája is előkerül, tiszteletteljes távolságban a stáb is összegyűlt már körülöttünk, mi pedig egyre jobban belemelegszünk az eszmecserébe. Szavaink biztonságán, elragadtatott hevületén csalhatatlanul megérezhető: ihletett művész beszél a számára nagyon kedves alkotásról. Mert nem dramatizál, nem filmre alkalmaz: a film nyelvén akarja újrakölteni Csehov remekét. Ezért nem engedett a csábításnak: noha ez a mű. rendhagyó módon Csehovnál, gazdag cselekményű, olyan fordulatosán megkomponált, mint egy lélegzetállító krími, mégsem volt hajlandó a könnyebb utat járni, a sokkhatásokat kiaknázni. Hű maradt Csehov alapvető jellegzetességéhez, aki színműveiben a „semmit” vitte színpadra, a „drámaiatlan dráma” mestere volt, lírával és iróniával keverve a láthatatlan, a lélekben játszódó drámákat írta meg. a látszólagos mozdulatlanság mögött 53 ••• „Gorko!” A már kiábrándult menyegzői csók as öreg férjjel. NÓGRAD - 1978. januái 28., szombat Mai Ivajánlatunk 11.10: Raszkolnyikov született. .. Nem először fordul elő, hogy a tévé kamerái végigkísérik egy színházi előadás próbáit, egy színészi alakítás megérlelődésének folyamatát. Ezúttal a Vígszínház Bűn és bűnhődés előadásának formálódásét követhetjük végig. Mégpedig a világhírű szovjet rendező, Ljubimov vendégrendezésében. A moszkvai Taganka Színház vezetője sajátos felfogásban kelti életre Posztojevszkij figuráit. A budapesti előadásban a főszerepet, Raszkolnylkovot, Kern András játsza. Rendező és színész közös munkája, szenvedélyes viták és csendes beszélgetések során alakult, formálódott a szerep. S a tévé kamerái azt lesték meg, azt követték, amíg az irodalmi alkotás hősei élővé váltak, amíg Raszkolnyikov megszületett... zúgó viharokat, a víz rezze- netlen tükre alatt vágtató áramlásokat. Olga (Ólja, Olenyka), a Dráma a vadászaton hősnőjének élete tele van drámai fordulatokkal. (Csehov „Csókját a szélnek adta, s a szél tövestül kitépte a virágot”). A gróf őrült erdészének gyönyörű kislánya („Zöld erdő kis piros virága”), aki nyomorúságos, nyomasztó környezetéből, az elhagyott erdésziakból mindenáron ki akar törni, fényre, pampára, nagyvilági életre vágyik, előbb a gróf öreg intézőjének („Fatuskó, vén kutya”) felesége lesz, aztán a gróf („kes- hedt macska, romlott állat”) szeretője, abban reménykedve, hogy még a kastély, a birtok úrnője lesz. De a fényes vadászaton, ahová váratlanul betoppan a gróf titkolt felesége, s minden ösz- szeomlik, végez vele Szergej, a szép, fiatal, erős, de vagyontalan vizsgálóbíró, aki szerette, s akit ő is szeretett, akinek az oldalán talán boldog lehetett volna. — Tudod, nem ezt a külső cselekménysort akartam ábrázolni — magyarázza Emil —, hanem a korabeli társadalmi valóság kényszerítő erejét, azt a megkövesedett közgondolkodást, közerkölcsöt, amelyben a szegény széplány egyetlen kitörési lehetősége a gazdag házasság, s az ördög öregapjához is boldogan hozzámenne — és ezért még becsüli, irigyli is a környezete —, csakhogy változtathasson a sorsán és a lét perifériáján tengődő kisemmizettek, kizsákmányoltak közül kiemel- lcedhessék, átkerüljön a napos oldalra, az élet élvezői közé. Mondom Lotianunak: a megvalósítás sikere nagyban attól is függ, milyen színészek álltak rendelkezésre, örömmel közli: hihetetlen szerencsével tökéletes Olgát talált, s egy sereg kiváló színészt nyert meg: Grigorij Grigoriut (őt is a Cigánytábor...-bői ismerjük), Kirill Lavrovot, Leonyid Markovot, Oleg Jankovszkijt. A stábból magához inti a standfotóst, előkerülnek a képek. Csaknem fölkiáltok elragadtatásomban, amikor az Olgát megszemélyesítő Galja Bileva fotóit nézegetem: valóban tökéletes Olga. Mellékelt képeinken is látható, mennyire azonos Csehov jellemzésével: „arca friss, mint az erdei levegő”, „ártatlan, tiszta tekintetű”, „fürtös haja ráomlik homlokára, vállára”. Galja is megérkezik, bemutatják: 17 éves voronyezsi balettnövendék (népi táncos). Végtelenül bájos, szerény kislány, hihetetlenül azonos Csehov Olgájával: „Mennyi szépség a kicsi testben, amelyet egyetlen pillantás magába ihat”. Nem tudja még, megmarad-e a pályán, szeretne majd a filmművészeti főiskolára kerülne, dehát az még a távoli jövő. Ugrál, tapsol örömében, amikor megmutatják neki a Szovjetszkij-film legújabb számát: címlapján Galja, belül nagy. színes képriport a készülő filmről. „Ártatlan, tiszta gyermek...” Gratulálok Gáljának. Lotianunak, Petrickijnek, úgy érzem: jelentős, szép filmet alkottak. Méltót Csehovhoz és a szovjet filmművészet eddigi Csehov-alkotásaihoz. Homoródi József
