Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)
1978-01-28 / 24. szám
Befejezték a nehézfogasok fe szerelők néhány napja fogtak Varga Bálint gépkocsivezető latokban. lújítását és javítását a diós,je női termelőszövetkezetben. A hozzá a magtakaró boronák és vetőgépek javításához, cs Bartus István traktoros — képünkön — segít a munká(bábel felv.) EZEKBEN A NAPOKBAN, HETEKBEN a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben és szakszövetkezetekben zárszámadó és tervjóváhagyó közgyűlésekre készülődnek. Ennek jegyében számba vették a szövetkezet vagyonát, 1977. évi bevételeit és kiadásait, javaslatot készítettek a jövedelem felosztására, egyebek között az év végi részesedésre, prémiumra. Ám egyidejűleg —, s jórészt az előbbiekkel összefüggésben — az idei termelési és pénzügyi tervet is ki kellett dolgozni. A mezőgazdaság az elmúlt esztendőben — mindeddig soha nem tapasztalt mértékben — mintegy 10—12 százalékkal növelte a terrfielést. Ennek a kimagasló teljesítménynek " részesei a közös gazdaságölt' is, amelyek 14 százalékkal gyarapították termelésüket. Eredményekben gazdag volt tehát as elmúlt esztendő, s ez a zárszámadásokban is kifejeződik majd. A termelés — és természetesen az árbevétel — lendületes fejlődéséből korántsem szabad arra következtetni, hogy minden szövetkezet zárszámadása a közös gazdálkodás egészét jellemző előrelépést tükrözi. A szövetkezetek termelési színvonalában, gazdálkodásunk eredményességében még mindig jelentősek a különbségek — Nógrád megye mezőgazdaságára is jellemző — a hektáronkénti átlagtermelés szélső értékei 50—100 százalékos eltéréseket mutatnak, s hasonló különbségek vannak az állattenyésztési ágazatban is. Ám ezek a különbségek is átlagok, mert az egyes üzemek termelési eredményei még inkább eltérőek. Bármennyire is jó esztendeje volt 1977. a mezőgazdaságnak, a közös gazdálkodásnak. ezúttal is lesznek gondterhes zárszámadások megyénkben is. A termelési színvonal és a gazdálkodás eredményességétől, különbségeitől függetlenül a zárszámadás elkészítése minden alkalommal feladja a leckét a szövetkezetek vezetőinek. Az anyagi termelés különböző ágai közül a mezőgazdaságban különösképp eltér egymástól a naptári és a gazdasági év. A gazdasági szabályozás logikája szerint a teljes bruttó nyereségből elsőként az adókat kell kifizetni, sorrendben a második a korábban felvett fejlesztési hitelek törlesztése, a harmadik az álló- és forgóeszközök növelésének fedezése és csak a negyedik a személyi fogyasztásra — azaz bérre, részesedésre, prémiumokra — felhasználható jövedelemrész. Ez a felhasználási sorrend nincs teljesen összhangban a gazdálkodási folyamatokkal. Jó példa erre a szántóföldi növénytermesztés: a mező- gazdasági nagyüzemekben már a gabonabetakarítás után — tehát még a nagy értékű kapásnövények betakarítása előtt — el kell dönteni a következő év termelési programját. Ez a döntés olyan eszközfelhalr mozást jelent még a nyereség elszámolása előtt, amelyet a következő év érdekében kellett elkölteni műtrágyára, gépi és egyéb munkára, hasznos- és szükséges ráfordításokra. A TERMELŐSZÖVETKEZETEKNEK azonban év közben nemcsak a soron következő esztendő bővített újratermelését kell megfelelő ráfordításokkal megalapozni- ok — és nemcsak a szántóföldeken, hanem az állattenyésztési ágazatban is —, hanem a személyes jövedelem növeléáének normatíváit is teljesíteniük kell. Márpedig termelési készletekben, félkész termékekben, termelési ráfordításokban megtestesülő nyereségből aligha képezhető részesedési alap, fizethető a zárszámadó közgyűléseken év végi részesedés, prémiurh. Ezért a zárszámadás végső soron nemcsak a gazdálkodás bevételeiről, kiadásairól és pénzügyi eredményeiről, bruttó jövedelméről ad számot, egyszersmind bizonyítványa a vezetésnek. S ezúttal nem a nyereség volumenére, nagyságára, ösz- szegére gondolunk, sokkal inkább annak célszerű — a gazdálkodás, a termelés fejlődését és a személyes jövedelem gyarapodását egyaránt és kiegyensúlyozottan biztosító — felhasználásra. Olyan feladat ez, amelyet minden szövetkezetben- évről évre önállóan kell megoldani, egyaránt mérlegelve a közös és az egyén érdekeit. Mert például vannak olyan szövetkezesek, amelyeknek többletjövedelme ezúttal az előírt bérszínvonal túllépését is lehetővé teszi, természetesen progresszív adó fizetése mellett. Dönteni, választani lehet: több adó fizetése árán tovább növelik a bérszínvonalat, avagy a szövetkezet fejlesztési lehetőségét bővítik. Tulajdonképpen mindkét lehetőség közvetve-köz- vetlenül a jövőt szolgálja, a fejlesztés is és a személyes jövedelem, a bérszínvonal — megadóztatott — túllépése is. Az utóbbi esetben ugyanis a következő esztendő — progresszív adó nélkül fizethető — bérszínvonal-bázisra is valamelyest magasabb lesz. Másmilyen dilemmára kell megoldást találni azokban a szövetkezetekben, amelyeknél a gazdálkodás pénzügyi eredménye az adómentes bérszínvonal elérését is kétségessé, de legalábbis meg- fontolandóvá teszi. Ilyenkor ugyanis a bázishoz való ragaszkodásnak minden bizonnyal a fejlesztéssel és a nélkülözhetetlen ráfordításokkal való takarékosság az ára. Peáig a szövetkezetét és tagságát nem sújtja hátrány, ha betartja az aranyszabályt és a személyes jövedelem fizetésében addig nyújtózkodik, ameddig a takarója ér. Az érvényes szabályozás szerint ugyanis az adómentes bázis abban az esetben sem vész el, ha a szövetkezet elmaradt attól... A ZÁRSZÁMADÁSOK ELKÉSZÍTÉSÉBEN és az abban kifejeződő — újból hangsúlyozzuk: a közös és a tagság érdekeivel egybehangzó, s már az 1978. évi gazdálkodást is befolyásoló — döntésekben a szövetkezeti vezetőségek mindenekelőtt az ellenőrző bizottságokra támaszkodhatnak. Az ellenőrző bizottságoknak ebben az összefüggésében nemcsak a számszaki és tartalmi ellenőrzés a feladatuk — ezt felkérésükre a hivatásos ellenőrzési irodák is elvégzik —, hanem a gazdálkodás minősítése, ha kell bírálata. Azoknak a tényeknek, érveknek felsorakoztatása, amelyek a tagság számára közérthetővé teszik a zárszámadást. az 1977. évi gazdálkodás erényeit és gyengeségeit. F. B. Mit 1 6 fii ■s 8 l a! ikrassss 9 epítöIpartöB Több lakást, az iskolák és az ipari beruházások gyorsabb befejezését Az utóbbi hetekben pezsgőbb lett az építőipari dolgozók élete. Egyrészt januárban kedvezett1 az időjárás, sok a munka, lehet dolgozni. Másrészt a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat pártbizottsága az elmúlt évi tapasztalatok és konkrét igények alapján elfogadta az 1978-as cselekvési programot, február közepéig az alapszervezetek megtartják az év végi beszámoló taggyűlést. Javuló termelés A megye fejlődéséhez jelentős mértékben járul hozzá az építőipar és ezen belül a nagyobb beruházásokat megvalósító Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat. Ez a vállalat az elmúlt évi alapvető termelési feladatokat teljesítette. Építőipari termelésüket a tervezett 8—10 százalék helyett 25 százalékkal, a termelékenységet még ennél is nagyobb arányban növelték. A szerződésben vállalt új lakásokat átadták, lényegében a program szerint haladtak a fontosabb ipari beruházások, a síküveggyár, a Romhány III. Az eredmények elismerése mellett a vállalati pártbizottság elé terjesztett jelentés és a vitában résztvevők is hangsúlyozták, hogy a technológiai és a munkafegyelem területén nincs számottevő javulás, jogos kifogások merültek fel a munka minősége miatt, nem kielégítő a lakásátadások és az újabb lakásépítkezések kezdésének üteme, folyamatossága. Egyik-másik ipari beruházás fontos részhatáridejét elmulasztották. Az állami építőiparra háruló idei feladatok az 1977. évinél nagyobbak, ezért a vállalati pártbizottság hangsúlyozta, hogy most még nagyobb szükség van a jól megfontolt cselekvési programra. Ebben meghatározták és rangsorolták a legfontosabb feladatokat. Ügy határoztak, hogy a párt- bizottság és az irányítása alá tartozó pártszervezetek mindenekelőtt az 1978-as tervek teljesítésére összpontosít" sák erőiket. Vizsgáljuk felül munkamódszerüket és munkastílusukat, javítsák gazdaságirányító -szervező tevékenységüket. Fordítsanak megkülönböztetett gondot a termelés és a gazdálkodás hatékonyságának fokozására, a munka viszonnyal.j áró kötelezettségek érvényesítésére, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására. A megye lakossága és vezetése azt várja, hogy az állami építőipar az idén 420—450 lakást adjon át. Salgótarjánban 260, Balassagyarmaton 84, Nagybátonyban 56, Nagyorosziban 28 lakást építsenek, és a megyében összesen 500—520 lakás építését kell elkezdeni. A Romhány III-at be kell fejezni, azután a síküveggyár, a balassagyarmati kábelgyár, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek kisterenyei gyára a sorrend. Nem kevésbé fontos, hogy az iskolákat és gyermek- intézményeket határidőre és kifogástalan minőségben felépítsék. M nőség! bérezés A pártszervezetek készítsék el cselekvési programjukat, annak teljesítését kísérjék fegyelemmel, a határozatok végrehajtását szervezzék meg, az illetékeseket rendszeresen számoltassák be. Az agitációs és propagandatevékenység javításával a párttagságot példamutató munkára mozgósítsák, politikai nevelő és fel- világosító munkával segítsék a minőségi bérezés bevezetését. A munkaverseny kibontakozására, emberségesebb, de ugyanakkor fegyelmezettebb munkahelyi légkörre van szükség — olvashatjuk a vállalati pártbizottság határozatában. Milyen eltérő igények jelentkeznek az állami, a tanácsi. a szövetkezett1 építőiparral szemben? Milyen legyen a területi elosztás és milyen technológiát alkalmazzanak? Műszaki, vagy gazdaságossági megfontolásokat helyezzenek előtérbe? A részletkérdésekben és a fontossági sorrend tekintetében eltérő vélemények hangzottak el. Többen is kifejtették, hogy a műszaki és a gazdálkodási követelményeket nem szabad egymástól elválasztani, sem szembeállítani. A gazdálkodás színvonala és eredménye a műszaki intézkedések során dől el. Az alkalmazandó technológiát is a munkák jellege, összetétele és gazdaságossági megfontolások szerint kell eldönteni. Az építők pártalapszerveze- teinek eddig lezajlott év végi beszámoló taggyűlésein több olyan felszólalás, javaslat hangzott el, amely cselekvési program egy-egy pontjának megvalósítását akarta segíteni. De nem mindegyik taggyűlés volt elég aktív. Többen hangsúlyozták ugyan, hogy egyetértenek a párt politikájával és az alapszervezet beszámolójával, de azt kevésbé fejtették ki, hogy mit akar tenni a brigádvezető, hogy folyamatos és eredményesebb legyen az idei munkaverseny. Vagy milyen szakmai képzést vállal a gépkezelő. aki áz idén kap egy új gépet a mostani százmilliós fejlesztési keretből. A központ bérosztályán, az építés- vezetőségen és a brigádban mit akarnak tenni, hogy az eddig soha nem tapasztalt gépesítés, a minőségi bérezés lehetőségeit minél hamarább és minél jobban kihasználják? A párttagok erősítsék azt a gyakorlatot, hogy erkölcsileg, anyagilag azokat kell jobban megbecsülni akik jobban dolgoznak. Összefogással A következő taggyűléseken és a pártmunka gyakorlatában érvényesüljön az a meggyőződés, hogy az építőiparban a munkások és a vezetők. a párt- és a gazdasági vezetés fokozottan egymásra szorul. Ha a fiatalabb szakerüberek elméleti tudását az idősebb párttagok emberi, politikai tapasztalataival egyesítik, ha a műszaki fejlesztésben, az üzem- és munkaszervezésben rejlő tartalékokat jól felhasználják, akkor az építőipar sikeresen megoldja idei feladatait. F. L. Fér$f ©gyütt dolgozik A fiatalasszony sietve megy el a kohó mellett. Éppen csapolnak. Kerül egy keveset. A feje szorosan bekötve színes kendővel. A daruhoz iparkodik. Nagy György rakodó egy pillanatra rátámaszkodik a szívlapát nyelére: — Kontha Ferencné, az egyik darusunk. Nagyon ügyes asszonyka. Felér ‘két férfivel. Az egyik kemence előtt álló fiatalember felé bök ezután. — Az meg a férje! Kohász, éppen csapoláshoz készülődik. Együtt dolgoznak, férj és feleség. Az ötvözetgyár nagycsarnokában. Megfogják a munka végét. Itt nemigen lehet kisasszonyoskodni. Kontha Ferencné a lépcsőn lépked felfelé. Szinte már nem is látom. Eltakarja a por, az örökösen szálló füst. Várok hát, amíg ‘előkerül. — Ami igaz az igaz, a torkom, szemem, szám telemegy porral. Az ember szokja, legalábbis igyekszem, de teljesen megszokni soha sem lehet. A férje hetedik évét tölti az ötvözetgyárban. A fiatal- asszony két éve ment ide dolgozni. :— Miért? — Baglyasalján lakunk. Jobbnak láttuk, ha egy műszakban vagyunk. Azonos az időbeosztásunk, egy gyárban dolgozunk. A fiatalasszony segédmunkásnak szerződött a gyárba. Aztán szóltak neki, van lehetőség, hogy darus legyen. Nekivágott a tanulásnak. Járt szorgalmasan a tanfolyamra. Megszerezte az oklevelet, jól vizsgázott. — Amikor az ember a darura ül, egy pillanatra sem lankadhat a figyelme. Vigyázni kell a többiekre, nehogy balesetet okozzak. Ez az egyik. A másik, hogy jócskán kell teljesíteni. Harminc-negyven csillét rakunk ki naponta, töltjük a kohót. Ami a legrosszabb, az állandó, maró füst. Néha kiszaladok egy-két percre az udvarra, friss levegőt szívni. Két gyereket nevel a Kontha házaspár. Az idősebb, Feri már nyolcadikos, a kislány, Nóra negyedikes. Mivel a szülők három műszakban dolgoznak, korán hozzászoktak az önállósághoz. — Kezdetben nyugtalan voltam, amikor este buszra ültünk mind a ketten. Aggódtam, hátha fölébrednek, aztán bajt csinálnak. De Feri megnyugtatott, „nyugodtan menjél dolgozni anyu, én viRövidkc családi megbeszélés az öntőműhelyben. (Bábel felvétele) gyázok Nórára.” A nagymama messze lakik. Kénytelenek voltunk megalkudni a helyzettel. Annyira megszokták a műszakbeosztásunkat — ötnapig dolgozunk, utána váltunk —, hogy reggel, mire hazaérünk már becsomagolva az iskolatáska, útra készen állnak. — Az előnyök és hátrányok egyformán jelentkeznek? A férj szól közbe: — Itt a gyárban mind a ketten nagyon jól keresünk. Megdolgozunk érte, az igaz. A borítékba összesen hét és fél ezer, néha nyolc is belekerül. Gyűjtjük a pénzt. Másik lakást szeretnénk. Amiben most lakunk, valamikor bányai iskola volt. Egy szoba, konyha. Két gyerek mellett nem lehet ficánkolni. Kontha Ferenc egyre többet nézeget hátra, a kohó felé. Készülnek az újabb csapolásra. A felesége is nyugtalan. Várja a daru, a tele csillék. Az öntőműhely nem enged megállást. Itt folyamatos a munka. Elköszönök a házaspártól. A fiatalasszonyt ismételten elnyelte a szürke füstgomo- lyag. A férje fejére igazítja a sisakot, lehúzza a sötét szemüveget. Már csak a hamarosan kiömlő ..lávafolyam” foglalkoztatja. Csatai Erzsébet NÖGRÁD - 1978. januái 23., szombat
