Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)
1978-01-19 / 16. szám
Cyárí many fejlesztés zz öblösüveggyárban Fogékonyak az új iránt Ipargazdasági kutatások ' Ha azt mondjuk, hogy több mint tíz esztendeje jó értelemben vett hagyománya van a salgótarjáni öblösüveggyárban a gyártmányfejlesztői munkának, akkor megmásíthatatlan tényeket közlünk. Ennek bizonyítására elég, ha az elmúlt évi ez iránvú eredményekre utalunk. Tavaly 233 fé’e új terméket, illetve, terméksorozatot vezettek be. Mint a fának a g>öberei Az új iránti fogékonyságot Varga Gyula igazgató a következőkkel indokolja: — Először: e,zt a fogékonyságot megköveteli tőlünk a világpiac, csak így vagyunk versenyképesek, csak így tudunk együtt haladni az igényekkel. Másodszor: mindig újabbakat kell ajánlanunk, hogy felkeltsük a vevők kedvét az újabb vásárlásokhoz. Harmadszor: s^ak a gyártmányfejlesztés teszi lehetővé az export jelenleginél nagyobb aránvú növelését. Negyedszer: az új gyártmányoknak nagy részük van abban, hogy teljesítsük nyereségtervünket, hogy gazdaságosan és hatékonyan termeljünk. De kedvezően hat a műszaki fejlesztésre, a célirányosabb munka- és üzemszervezésre stb. Hatodszor: ha nem az előbbi utat járnánk, akkor belföldi megrendelőink a választék bővítése céljából importból hoznák be a szükséges termékeket, ugyanakkor nálunk kihasználatlan kapacitások lennének esősorban a nagy teljesítményű gépeknél. Mindezekből látszik, hogy a gyártmányfejlesztői tevékenység igen szerteágazó és mégis összetartozó feladat. A tennivalók úgy kapcsolódnak egymásba, mint a fának a gyökerei. Pedig az elmondottak csak B leglényegesebb summázatát adják ennek a munkának. Ha ehhez még hozzáfűzzük, hogy ez új termékek 70 százaléka exportra került, jól igazodott sz itteni gyártási lehetőségekhez, még mindig csak érzékeltetni tudtam az említett tevékenység fontosságát, döntő szerepét a gyár életében, fejlődésében, dolgozóinak gyarapodásában. Az idén hasonlóképpen az előző évihez, előreláthatólag 220—230 féle új terméket, vagy termáksorozatot gyártanak a kúl- és belföldi piacokra. Ezek között találjuk a kibővített választékú mennyezet- világítási bűrákat. Eddig jórészt . fehér színben termelték. A vásárlók kívánságára különböző színekben állítják majd elő. A formadekoros termékeknél a kettős célú termékek kialakítását oldják meg. Ez azt jelenti, ho?v például a Kanadába szállításra kerülő á'lólámpák alsó részét nagyon jól lehet majd vázának is használni. Ilven meggondolásból gvártanak majd az édesiparnak különböző poharakat. a házgyári lakásokba hűtőtároló edényeket. Ezt az alapgondolatot érvényesítik a kiPopböző palackok svártásá- nál is. Tovább bővítik a választékot a belföldre szánt na-y sorozatban készülő présáruknál: kompótos*. sütemé- nves+álaknál. asztalj készleteknél. A járműipar részére pedig különböző belső világítási burákat állítanak majd elő. Még csak a gondolatáig jutottak el, de ebben az évben megvalósítják a belföldi vendéglátóipar kérését. Ennek megfelelően a magasabb színvonalú egységek részére olyan termékcsaládot alakítanak ki, amelyet részben géppel is elő tudnak állítani, anélkül, hogy azok elvesztenék kézig"árt- mány jellegüket. A külföldi színezőanyagok vásárlásának csökkentése céljából az idén a gyárban állítják elő az opálüveg színező anyagát. Ennek révén nemcsak olcsóbbá, hanem gazdaságosabbá is válik a tőkésexport. A csillárüvegek dekorálásánál alkalmazásra kerülő magyar szabadalom, a rajzológép, beláthatatlan lehetőséget biztosít a minták gazdag választékának, azok alkalmazásának. Ezzel máris eljutottunk a következő gondolathoz. t \ Uj technika, technológia * i Bármelyik új termék gyártása került szóba, Varga Gyula igazgató mindegyikhez hozzáfűzte, milyen új technikával illetve technológiával állítják elő, s ez milyen előnyös, gazdaságos a gyár számára. Például a színes mennyezetvilágítási búráknál a thermo- lüszterezési eljárást alkalmazzák, aminek eredményeként négy munkafolyamatot iktatnak ki a termelés folyamatából. Mire a termék a feszültségmentesítő szalag végére ér, nem marad más hátra, mint a csomagolás. A melegen ör- ténő száj leolvasztás bevezetése jobb minőséget ad, nem csorbul a pohár, tartóssága növekszik. Ezt az eljárást minden olyan terméknél alkalmazzák, ahol a megrendelő kéri, illetve elfogadja. Csak akkor, ha .több millió darab árut tudnak vele előállítani. Hatására a feldolgozói üzemben mód nyílik a szűk termelési kapacitások megszüntetésére, a munkaerő ésszerű kihasználására. A főleg exportra kerülő termékeknél nemcsak gyorsítia, hanem gazdaságossá is teszi a termékek előállítását a beállított pattan- tó. csiszoló automata gép. Egyébként a gépesítéssel megvalósított gyártmányfejlesztésnek nagy része van abban, hogy a termelés dinamikusan emelkedik, nem okoz igen nagy gondot a nyereség- terv teljesítése, ugyanakkor egy dollárt 39 forintért „állítanak elő”. Rn»alma«an A gyár vezetői rugalmasan igazodnak a vevők kívánságaihoz, a mindenkori divatigényekhez. Amennyiben partnereik nem fogadják el az általuk ajánlott termékeket, akkor a vevő által hozott terv, illetve termék alapján gyártják le a kért árukat. A megrendelők között igen sokan vannak, akik csak az elképzeléseiket mondják el, a többit a gvár gazdag fantáziájú tervezőire, ügyes kezű, jó képességű, hozzáértő munkásaira bízzák, akity: eddig még mindig teljesítették a legválasztékosabb igényeket is. A gyártmányfejlesztői munka ez évi tervei is cáfolhatat- lanul jelzik: a gyár vezetői és dolgozói rosszul éreznék magukat, ha e tekintetben is egy helyben topognának. Mert ami tavaly új volt számukra, az az. idén rríár nem felel meg nekik. Mert sokuk vérévé vált az új iránti fogékonyság, ennek szellemében való eredményes, példamutató munkálkodás. V. K. A vállalatoknál és az ágazati irányító szerveknél most indult meg a következő, a VI. ötéves tervidőszak fejlesztési koncepcióinak és előirányzatainak kidolgozása. Ehhez és általában az ipar- politika tudományos megalapozásához fokozottan igénylik a tudományos műhelyek, közöttük a Magyar Tudományos Akadémia ipargazdaságtani kutatócsoportjának segítségét. Az ottani munkáról, a tudományos feladatokról tájékoztatta Román Zoltán, a kutatócsoport igazgatója, az MTI munkatársát. —■ Iparunk sajátos helyzetét a2 jellemzi, hogy míg a foglalkoztatottak száma a kutatásfejlesztési ráfordítások és a gépipar arányát tekintve a fejlett országokhoz áll közel, addig a termékek minősége, korszerűsége, a termelékenység és a hatékonyság jó néhány területen még lényegesen elmarad amazokétól. Megoldásukhoz, a kimozduláshoz erről a közepes fejlettségi szintről az ipar munkájának a minőségében kell mielőbbi gyors javulást elérni. Az ipargazdasági kutatások e folyamat meggyorsításához, feltételeinek és hatékony eszközeinek feltárásához igyekeznek segítséget nyújtani. — Kutatási témáink megválasztásánál előretekintünk, hogy amikorra a gyakorlat igényli, ezek eredményeit, és megérett átvételükre, viszonylag gyorsan elterjedhessenek. Példa lehet erre a termelékenység, a hatékonyság kérdéseinek kutatása, amellyel a kutatócsoport* 8—10 évvel ezelőtt kezdett foglalkozni, most bontakozik ki a széles körű érdeklődés az eredmények gyakorlati hasznosítása iránt. A minisztériumok fokozatosan rátérnek vállalataik tevékenységének egymás közötti és a nemzetközi színvonallal való összehasonlítására, ehhez jól tudják hasznosítani a korábbi munkánkat és a módszertani * tapasztalatokat. — Az iparpolitika jobb tudományos megalapozásához jelenleg a termelési szerkezet fejlesztésével és a vállalati szervezettel kapcsolatos kérdések vizsgálatát látjuk elsőrendű feladatnak. Ez több intézet összehangolt, együttes munkáját igényli, amelyben a kutatócsoportra bizonyos koordinációs szerep is hárul. A munkaerőhelyzetünkhöz és a világgazdasági helyzethez igazodó termelési szerkezet kialakítása határozottabban szelektív fejlesztést igényel. Ennek során ki kell választani azokat a gyártási ágakat, termékcsoportokat, amelyekre koncentrálva, korszerű színvonalon, versenyképes termelést tudunk megvalósítani. Más területeken, ezzel párhuzamosan elkerülhetetlenül visszafejlesztésre van szükség, például a termékek túl széles körét gyártó gépiparban vagy a fejlődő országok versenyének erősen kitett könnyűiparban. Ehhez olyan módszertani segítséget kell adni, amely műszaki-gazdasági követelményeket és gazdasági számításokat egyaránt tartalmaz és kellő előretekintéssel jó alapot ad a nemzetközi munka- megosztásba való fokozatosabb beilleszkedéshez. Nem kampányfeladat Megkérdezlek néhány termelőszövetkezeti elnököt, főkönyvelőt: ha őket kiemelnék más fontos munkakörbe, kit állítanának jelenlegi helyükre? A válaszadással nem iparkodtak, sőt nem egy esetben költői maradt a kérdés, válasz nélküli. Pedig a megye mezőgazdasági üzemeiben, az utóbbi években különböző fórumokon nem is egy alkalommal került napirendre a káder- és személyzeti munka, s a hosszú órákig tartó tanácskozásoktól, az elfogadott határozatoktól, intézkedési tervektől méltán várhatnánk, hogy ilyenféle „találós” kérdés elhangzása után röpködjenek a nevek. A példa nem jelenti, hogy a vezetők utánpótlásáról való gondoskodás elvész a napi feladatok dzsungelében. Hiszen épp’ a termelőszövetkezetek megyei szövetségének elnöksége decemberi ülésén is felsorakoztatták az érveket amellett, hogy a közös gazdaságok vezetésének színvonala a korábbihoz képest lényegesen javult. Ezt bizonyítják a növekvő terméseredmények, az évente emelkedő hozamok, a gazdálkodás erősödése.- Meg kell azonban jegyezni, hogy a mezőgazdasági termelés fejlődése korántsem egyforma minden nógrádi szövetkezetben s ez a differenciáltság jellemzi a szakemberekkel való ellátottságot is. Mert akad tsz, ahol 30 mázsa alatt a búza hektáronként, a szomszédban 15 mázsával több, 2500 litert sem éri el az egy tehénre jutó tejtermelés, míg másutt a négyezerrel kacérkodnak- S van termelőszövetkezet, ahol nagyitóval kell keresni a felsőfokú végzettséggel rendelkező szakembert, míg a környéken tucatjával dolgoznak, alkotnak. Ez a különbség nem magyarázható sem az időjárással, sem egyéb „objektív” tényezővel. Szemléletbeli fogyatékosságokra vezethető viszsza. Az egyik ilyen dolog, hogy ,a termelőszövetkezeti veze'- tők közül nem mindenki érez felelősséget az utónpótlás neveléséért. Az oly’ sokat emlegetett „második vonal” biztosításával van a legtöbb probléma, pedig valamennyi közös gazdaság elkészítette a tervciklusra szóló káderutánpótlási és továbbképzési tervét. A területi szövetség elnöksége e területen a tervszerűség gátját abban látja, hogy a tsz-ek elsőszámú vezetői elhanyagolják a fiatal szakemberek vezetővé nevelését. Gyakori eset, hogy az egyetemet, főiskolát végzett szakembert nem képzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatják, s kevés önállóságot biztosítanak számukra. Nehezíti a helyzetet — különösen a kedvezőtlen termőhelyi adottságokkal rendelkező gazdaságokban —, hogy képtelenek szolgálati lakást biztosítani, s a jövedelmekben is lényeges a különbség a jól menő tsz-ekhez képest. A vezetővé nevelés fontos eszköze a közéleti tevékenység, ami ugyancsak kihasználatlan még a mezőgazdasági üzemekben. Ugyan a tsz-elnökök társadalmi megbízatásokat halmoznak, viszont a főagronómusok hatvan, a főkönyvelők negyven, s a fiatal szakemberek 92 százalékának nincs társadalmi funkciója, ami a termeléscentrikus vezetői szemlélet kialakulásához vezet. Kezdetiek az eredmények a fizikai dolgozók vezetővé nevelésében is, a rátermettek előléptetése az egyik legégetőbb pótolnivalóMég mindig elenyésző a nők aránya a termelőszövetkezetek vezetésében. Ahhoz, hogy mind több tehetséges, vezetői készséggel .rendelkező nő kerüljön felelős beosztásba, elsősorban a szemléleten kell változtatni. Még a területi szövetség elnökségében is nyilatkoztak tsz-elnökök (férfiak) hogy a nők nem, tudnak megfelelni a követelményeknek. Magyarázták, hogy családanyák, szülési szabadságra, gyermekgondozásra mennek, túlságosan is igénybe venné őket a napi 10—12 órás talponlét... S ami' meglepetésként hatott: a testület nőtagjai nem tiltakoztak ez ellen. A legtöbb gondot a termelőszövetkezetekben a szakemberek vezetővé való nevelése okozza. Mert remekül értenek az ifjú diplomások a korszerű technikához, ismerik a legújabb termelési módszereket, de kevés kivételtől eltekintve, nem tudnak bánni a mezőgazdaságban dolgozó növény- termesztőkkel, állattenyésztőkkel, traktorosokkal. A vezetői készség kibontakoztatásának, csiszolásának nem a továbbképzés az eszköze, hanem a tapasztalatok átadása, a munkába állók rendszeres támogatása. A dolgozóktól „hermetikusan” elzárt pályakezdőből lehet kiváló szakember, de megbecsült, a feladatok végrehajtására mozgósító vezető kevésbéAz utánpótlásról való gondoskodás a termelőszövetkezetben sem lehet kampányfeladat. Ezért a személyzeti vezetők rangját is növelni kell, hiszen ők azok, akiknek lehetőségük van — s kötelességük is — a gazdaság személyi állományának fejlesztése, „karbantartása”. Találóan fogalmazott az egyik tsz-elnök: „A géppark javítása, orvoslása megoldott már, de nemcsak a gépekről kell gondoskodni, a személyi állományról is!” Jelenleg a személyzeti vezetők több mint fele kapcsolt munkakörben látja el tisztségét. Ezekután lehet-e csodálkozni a tavaly végzett egyetemisták sírámán. Hiába keresték a nógrádi pályázati kiírásokat, nekik kellett kikényszeríteni, hogy elkészüljenek. A káder- és személyzeti munka fejlesztésében akad tehát tennivaló a megye mezőgazdasági üzemeiben. S az első számú vezetők körében is, hiszen például a főkönyvelőknek 80 százaléka még mindig nem rendelkezik diplomával, a 38 tsz-elnök közül mindössze egy dicsekedhet felsőfokú politikai végzettséggel. A gazdaságokban elvétve találni elemzésekre, gazdaságossági számításokra alkalmas szakembereket, hiányoznak árelemzők, közgazdászok, belső ellenőrök, jogászok.... X VYl IMF V 1 pártbizottság decemberi ülésén elfoga- ulcfi V Cl dot(. határozat megszabja ,a tennivalókat a káder- és személyzeti munkában a mezőgazdasági üzemek előtt is. Világosan - és félreérthetetlenül. Nem a feladatokat kell tehát keresni, hanem a meglevő fogyatékosságokat felszámolni. Szabó Gyula Fürge kezek Munkában a Salgótarjáni Ruhagyár jobbágyi telepén dolgozó Zója Szocialista Brigád. Az átlagéletkor 23 év Beniczkyné Horváth Zsuzsa brigádvezető. „A brigádból so* kan a szomszéd községekből járnak dolgozni. Ez nehezíti a közös programok szervezését.” Kocza Erzsébet. Tavaly, mint rendszeres könyvtárlátogató jutalmat kapott. Legszívesebben életrajzi regényeket, útleírásokat és verseket olvas Indul a vonat. Ambrus Nándorné, Bugyi Istvánná és Ku- runczi Erzsébet munka mellett ruhaipari szakközépiskola levelező tagozatán tanul < Csíki Mária, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából rendezett vetélkedőn harmadik, a szakmunkásversenyen pedig első helyezést ért el (Bábel László felvételei) NŰGRAD — 1978. január 19., csütörtök 3
