Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)

1978-01-18 / 15. szám

Kedden megkezdődött a belgrádi találkozó újabb szakasza. Képünkön: az ülésterem. Bsiterfa a KGST titköráival Hatalmas lehetőségek a szocialista országok integrációjában Nytkolaj Faggyejev, a KGST titkára nyilatkozott a TASZSZ tudósítójának. Elmondotta: A jelenlegi ötéves tervidő­szak ^elmúlt. két éve ismét meggyőzően bebizonyította a szocialista gazdaságban rejlő hatalmas lehetőségeket. Az előzetes adatok szerint a nemzeti jövedelem 1977- ben, 1976-hoz képest 6, 1975- höz viszonyítva 11 százalékkal nőtt a KGST-országokban. A nemzeti jövedelem növekedé­sének első számú tényezője a munka társadalmi termelé­kenységének emelkedése, amely a múlt évben 1976-hoz viszonyítva 5 százalékos volt. Az Ipari termelés 6,4 száza­lékkal nőtt. Az ipari termelés növekedé­si ütemét a tudományos-mű­szaki haladás vívmányainak általános meghonosításával biztosították. Nagy íigyelmet fordítottak a műszaki színvo­nal és a termékek minőségé­nek elítélésére, a korszerű technológia bevezetésére, a vállalatok rekonstrukciójára, a termelési költség csökken­tésére és az anyagtakarékos­ságra. Ennek eredményeként nem végleges adatok szerint a KGST-államok a Közös Piac országaihoz képest 2,2-szer több ipari terméket állítottak elő tavaly. sokoldalú tudományos-műsza­ki együttműködési megállapo­dást kötöttek egymással. A továbbiakban hangsúlyoz­ta: — A szocialista gazdasági integráció komplex program­ja, amely meghatározta a tervtevékenységben megvaló­suló együttműködést célzó in­tézkedések egész rendszerét, magasabb színvonalra való emelését tűzte célul. Az 1976—1980. évi népgaz­dasági tervek egyeztetése nem korlátozódott a tagállamokra, aktívan részt vettek benne a KGST-vel együttműködő or­szágok mindenekelőtt Jugo­szlávia és Vietnam. — Nagy előrelépés az együttműködés elmélyítésében és a szocialista gazdasági in­tegráció fejlesztésében a sok­oldalú integrációs intézkedé­sek 1976—1980-ra kidolgozott egyeztetett terve. Sokat mond ezek mértékéről két szám­adat: új objektumok építésé­re és a meglevő termelési ka­pacitás bővítésére 9 milliárd rubelt szánnak, a tudomá­nyos-műszaki problémák kö­zös megoldására pedig 600 millió rubelt­1978-ban befejezik az orenburgi gázvezeték szovjet­uniói nyugati szakaszának sze­relését. Folytatódik az uszty­ilimszki cellulózipari és az ijembajevi azbesztércdúsító kombinát építése. Üjabb ter­melőegységekkel bővül a kurszki mágneses anomália, rézkincsére és a Krivoj Rog-i rézlelőhelyekre felépült kom­binát, tovább fejlesztik a ku­bai nikkel-kobalt ipart. Ezek­nek a közös beruházásban el­készülő objektumoknak a tulaj­donosa az az ország, amely­nek területén épül az üzem, a többi résztvevő pedig a beru­házásban való részvételéhez mérten részesül a készter­mékből. — A KGST 1976 júliusában tartott XXX. ülésszakán hatá­rozatot hoztak az egyes ter­melési területeken megvalósu­ló együttműködés hosszú távú célprogramjainak 1990-ig tör­ténő kidolgozására. A hosszú távú célprogramok a komplex program továbbfejlesztését jelentik. A tagállamoknak célszerű összpontosítani erő­feszítéseiket az energia, a fű­tő- és nyersanyag közös kiak­názására és felhasználására, a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari együttműködés további tökéletesítésére- E hosszú távú programok tervét a KGST 1978. második negyedévében esedékes XXXII- ülésszakán vitatják meg — fejezte be nyilatkozatát a KGST titkára. (MTI) I 1 Gyakorlatilag eldőlt Kekkoneni választják [Sínéi einükn&g A finn elnökválasztás első fordulója elsöprő sikert ho­zott a Kekkonen elnök újra­választását támogató hat párt számára. A kétnapos választás eredményeként a 300 elektor közül 260 képviseli ezeket a pártokat, így gyakorlatilag el­dőlt, hogy a február 15-i má­sodik fordulóban az elekto­rok, újabb ciklusra, Kekko- nent választják Finnország elnökévé: Űrho. Kekkonen { 1956 óta tölti be az államfői tisztet; legutóbb 1963-ban vá­lasztották újra, majd 1973- ban megbízatását külön rende­lettel meghosszabbították. Az idős .elnök a választás végeredményének nyilvános­ságra hozatala után televíziós beszédben mondott köszönetét az ország lakosságának a bizalomért. Mint mondotta, külön örömet szerzett számá­ra, hogy viszonylag magas volt a részvétel a szavazás­ban: az ország 3,8 millió be­jegyzett szavazója közül 69,5 százalék élt ezzel a jogával. Kekkonen nagyarányú Vá­lasztási győzelme — százalék­ban kifejezve, a választók 82,3 százaléka szavazott Kek- konenre és az általa képviselt külpolitikára — különösen je­lentős, mert az utóbbi időben az ország jobboldali körei több ízben felléptek a finn semlegességi politika ellen. Lefarfóz látták a barcelonai gyújiogalókal Barcelonában letartóztatták a vasárnapi gyújtogatásos me­rénylet tetteseit. A rendőrség kedden kora délután kiadott közleménye szerint a négy ha­lálos áldozatot követelő és sok százmillió pezetás anyagi kárt okozó merényletet a Dol­gozók Országos Szövetsége (CNT) elnevezésű anarchista szakszervezeti központhoz tar­tozó személyek követték el, akik egyben az ibériai anarchista mozgalom ifjúsági szervezetének is tagjai. A rendőrségi vizsgálat sze­rint az anarchista szakszer­vezeti központ vasárnap dél­előtt Barcelonában engedél­lyel tartott és rendzavarás nélkül lefolyt tüntetésének né­hány részvevője a Modelo börtönhöz vonult és az ott be­börtönzött társai szabadon bo­csátását követelte. Egy másik csoport hat fiú és egy lány, pedig a Scala épületéhez ment és ott az ablakokat betörve hét gyújtópalackot dobott az épületbe. Ez okozta a tűz­vészt. A letartóztatottak be­ismerték cselekedetüket. (MTI) nemzetközi összefogás segíthet Olaszország gazdasági bajain Nyikolaj Faggyejev utalt ar­ra, hogy a nemzetközi jöve­delem — a gazdasági fejlődés legátfogóbb mutatója —; 1971 —1975 között az első ötéves tervidőszakhoz képest több mint 3f> százalékkal nőtt, míg az Európai Gazdasági Közös­ség országaiban csak 12 szá­zalék volt. — Fontos szerepet játszik az 1971-ben elfogadott komp­lex program sikeres megvaló­sításában a tudományos-mű­szaki együttműködés, amely- beh több mint 2200 tudomá­nyos-kutató, tervező intézet vesz részt. A komplex prog­ram megvalósítása keretében a tagállamok több mint 80 Tivslo&atás Etiópiában Az ipari üzemek dolgozóiból és a helyhatósági szervek kép­viselőiből alakított úgyneve­zett önvédelmi osztagok foly­tatják Addisz Abeba megtisz­títását az ellenforradalmi bandáktól. Az etiópiai sajtóügynökség jelentése szerint az elmúlt két napban fegyveres harcban 25 banditát öltek meg. Az etió­piai főváros különböző kerüle­teiben az eltelt napokban több száz bűnözőt és szabotőrt letartóztattak. (MTI) Simó Endre, az MTI tudó­sítója jelenti: Az olasz baloldali erők — mindenekelőtt az OKP, az OSZP és a szakszervezetek — egyebek között a gazdasági állapotok súlyosbodására hi­vatkozva sürgették áz Andre­otti-kabinet lemondását és egy demokratikus koalíció létre­hozását. Az olasz kereszténydemok­rata kormány tavaly a Nem­zetközi Valuta Alaptól (IMF) felvett 520 millió dolláros és az Eu-ópai Gazdasági Közös­ségtől kapott 500 millió dol­láros kölcsön fejében kötele­zettséget vállalt arra, hogy 1978-ban is az infláció/ mér­séklését, a fizetési mérleg ja­vítását, a líra megerősítését tartja fő feladatának és ezt a költségvetési kiadások csök­kentésével, az állami beruhá­zások visszafogásával éri el. A fékező gazdaságpolitika ered- ménveként tavaly 23—25 szá­zalékról 15,7 százalékra szo­rították le az infláció ütemét. K^rnmnrtiqtH intenek attól, hogy a pénzügyi eredményeket az olasz gazda­ság működésének javulására, a szerkezeti egyensúlytalan­ságok orvoslására vezessék vissza. A Banca d’Italia sze­rint is „megmaradtak a szer­kezeti gyengeségek”. Az IMF és az EGK által követelt stabilizációs politika, továbbá az olasz kormány in­tézkedései a társadalmi fe­szültségek kiéleződését vonták maguk után: 1,7 millióra nőtt a munkanélküliek száma, köz­tük 650 ezer fiatal vár az első munkaalkalomra. Növe­kedett a csökkentett munka­időben foglalkoztatottak és a bérkiegészítő listára felvettek száma. (A munkanélküliek aránya az aktív lakosság 8 százlékára rúg.) Különösen súlyos a helyzet a legelmara­dottabb déli országrészeaen és Nápolyban. Andreotti kormánya a kül­földi tőkeberuházások ösztön­zésével próbálta ellensúlyozn5 az olasz tőkések vállalkozói kedvének megcsappanását, de lemondásáig csak igen korlá­tozott eredményt ért el. A be­ruházók azt szabták feltételül, hogy szorítsák kordába a bé­reket, kössenek „társadalmi szerződést” a szakszervezetek­kel. Mind az olasz nagvtőke, mind a nemzetközi tőke ag­gódik amiatt, hogy a kommu­nisták esetleg bekerülnek a kormányba. Olaszország azt a 450 millió dolláros beruházási kölcsönt sem kapta meg, ame­lyet egy amerikai bankcsoport helyezett kilátásba. (Ezt fel­tételezhetően politikai felté­telhez kötik.) Olaszországnak 1978-ban 5 milliárd dollár adósságot kel­lene törlesztenie, de ennek vár­hatóan csak a felét törleszti majd ténylegesén, a másik ré­szére haladékot kér. A ke­reszténydemokraták azzal is érvelnek, hogy ha az OKP bekerülne a kormányba, Olasz­ország nem kapna haladékot a kamatok kifizetésére, nem jutna újabb kölcsönökhöz, el­veszítené „nemzetközi hitelét”. Az OKP válasza; .minde­nekelőtt a saját lábunkon kell megállnunk” nemzeti összefo­gással kell úrrá lenni a gon­dokon. Ennek fő feltétele az, hogy a kormány ne csak a pénzügyi szempontokat • tartsa szem előtt, hanem a gazdasá­gi fejlődést is. NQGRÁD - 1978. január 18., szerda Terrorizmus - eszme és gyakorlat (2.) ÖSSZTŰZ ÍZ ÁLLAMRA Karácsony előtt néhány nappal röpítették világgá a hu ugynoÁsegea, nogy a sváj­ci haláron tűzuarc után. sike­rült eUogni a RAF, az ev leg- na^yodo terrorakcióit végre­hajtó nyugatnémet „Vorus hadsereg r raitcio ’ két tag­ját. Jó Két hónappal azutan történt ez, hogy a Szomáliái főváros repülőterén a nyu­gatnémet határőrség különle­ges osztaga három terroristát lelőve kiszabadította az elra­bolt Lufthansa-gép utasait és személyzetét, mire a RAF megyiikoita a negyvenhárom napig ismeretlen helyen fog­va tartott Hanns-Martin Schleyert, a nyugatnémet gyáriparosok szövetségének elnökét. Ezután indított az NSZK és szinte valamennyi nyugat-európai állam rendőr­sége olyan példátlan széles kö­rű hajszát, amely addig a tú­szok érdekében nem tehetett. A nyomozás totális, a .dern technika valamennyi eszkö­zével és főként a közvélemény teljes bevonásával. Százezré­vel ragasztották ki a Schle- yer-ügyben való részvétellel gyanúsított fiatal terroristák arcképtablóját szerte Nyugat- Európában a házak falára, repülőterek, pályaudvarok hir­detőtábláira. A lakosságot új­ra és újra felszólították, hogy segítsen a nyomozásban, a leglényegtelebbnek látszó ada­tot is azonnal közöljék a ha­tóságokkal. Példátlan arányú és szigorú volt az ellenőrzés az országutakon, a közlekedé­si eszközökön, a szórakozóhe­lyeken. S mégis csaknem tíz hétrríek kellett eltelnie míg az első konkrét —, s ki tudja nem a véletlen hozta —, eredmény megszületett. Mindez egyértelműen azt mutatja, hogy a mai terror­szervezetek kivételesed jól konspirálnak, aminek alapja nyilván az, hogy rendkívül jól szervezettek, kitűnő esz­közeik, s alighanem komoly „nemzetközi kapcsolataik” vannak. Ezt bizonyítja sok figyelemre méltó körülmény. Az őszi hathetes .túszdráma során az ugyancsak nagyará­nyú, bár persze nem ilyen nyílt nyomozás szálai ismétel­ten túlvezettek az N3ZK ha­tárain. Scheylert állítólag Hollandiában tartották fogva, s holttestét Franciaországban találták meg. A terroristák üzenetei hol az NSZK-ból, hol Franciaországból, hol Svájcból származtak. Nyilvánvaló, hogy a RAF tagjai otthonosan mo­zognak több országban,. ahol szükségképpen rejtekhelyeik, támogatóik vannak. A hatá­rokon is — a fokozott elle­nőrzés ellenére — szinte gond nélkül mentek át. Tehát jó útleveleik vannak. Azt már régen tudja a rendőrség, hogy ezek többnyire azonos hami- sítóműhe'vből kerülnek ki, — akár a Baader-Meinhof cso­port tagjai, akár a palesztin szélsőségesek használják őket. Ahogy az eddig elfogott vagy megölt terroristáknál is csak­nem mindig ugyanolyan — svájci eredetű fegyvereket ta­láltak. ,S végül mindennél szemléletesebb tény, hogy a palesztin géprabló komman­dó — nyilvánvalóan előzete­sen összehangolva az időpon­tot és a követelést — segítsé­gére sietett a RAF-nak. A nyugatnémet és a palesztin terroristák közötti kapcsola­toknak ez az első igazán cá- folhatatlah példája. Eddig csak olyasmiről tudott a világ, hogy a Baader-Meinhof cso­port néhány vezetője állítólag pár évvel ezelőtt -kiképzést kapott szélsőséges palesztin szervezetek táboraiban. Nos, ez a sok jel kétségte­lenül érthetővé teszi az aggo­dalmat: a terrorizmus *alan - nemcsak nemzetközivé szé.e- sedett, hanem formálódig mar nemzetközi hálózata, esetleg központja is. Ahogy a nyu­gatnémet Die Zeit — nyilván az egykori anarchisták kísér­letére is célozva — megje­gyezte: „Lehetséges, hogy a világ hamarosan a terroriz­mus internacionáléiával kény­telen szembenézni?” A nyu­gati sajtó mindenesetre latol­gatja ezt az esélyt, ha józa­nabb kommentárok túlzottnak is tartják az efféle jóslatokat, rámutatva arra, hogy túl . na­gyok az ideológiai, politikai nézetkülönbségek az egyes terrorcsoportok között. Az azonos módszer önmagában aligha elegendő alap a tartós együttműködésre. Valószínűbb inkább, hogy a változó, s a terroristák számára egyre ne­hezebbé váló körülmények hozzák pssze időnként a kü­lönböző célokért küzdő cso­portokat. 1977 azonban mindéitől függetlenül sok tanulsággal szolgált a Közvéleménynek és a kormányoknak egyaránt. Az emberrablások, a repülőgép­eltérítések, a bombamerényie­tek szaporodása, az elszánt­ság, a fanatizmus fokozódá­sáról tanúskodik. Az „össztűz az államra” taktikájának he­lyességét látják igazolva a terroristák azzal, hogy a ha­talom védekezik, fedezékbe vonul, s a közvélemény nyug­talansága növekszik. Ez azon­ban semmivel sem visz köze­lebb a földalatti csoportok céljához: az állam lerombo­lásához. Sőt! Az érintett ál­lamok egyre nehezebben en­gednek a zsarolásnak, s a fo­kozódó rendőri tevékenység is elsősprban a terroristák helyzetét nehezíti. Emlékeze­tes, hogy míg két esztendeje a bonni kormány engedett a Peter Lorenzet, a nyugatber- llni CDU vezetőjét elrablók követelésének, s szabadon bo­csátotta néhány bebörtönzött társukat, addig Schleyer és az eltérített repülőgép ügyé­ben a kemény álláspontra he­lyezkedett. Végül pedig talán a legdöntőbb tényező, hogy a világ közvéleménye ma már rendkívüli ellenszenvvel fi­gyeli a terroristák tevékeny­ségét. Olyannyira, hogy már azok az államok is megvonták közvetett támogatásukat, ame­lyek korábban hajlandók vol­tak esetenként befogadni a menekülő repülőgéprablókat. Eddig még azonban sehogyan sem sikerült hatékony, nem­zetközi mértékben érvényes intézkedéseket hozni a jelen­ség továbbterjedésének meg­akadályozására. Pedig abban minden politikus és bűnügyi szakértő egyetért, hogy ccak nemzetközi összefogással le­hetne igazán eredménvesen fellépni a terrorizmus ellen. A közös érdek' megvan hát, de addig aligha lehet közös ne­vezőre jutni, amíg egyes nvn. gáti államok a saját nézeteik­nek me» felelően minősítik a terrorcselekménvekeí. Avar Károly (Következik: Mi az ellen­szer?) Bőr- és cipőipari társulás A cipőipar múlt évi terme­lése — két vállalat kivételé­vel — a terveknek megfele­lően alakult. A belföldi ellá­tás javítása mellett több év után 1977-ben sikerült első ízben a szovjet megrendelé­seknek hiánytalanul eleget tenni, s a tőkésexport az elő­ző évhez képest 33 százalék­kal nőtt. Az eddig értékelt háromnegyed évi adatok sze­rint jelentősen csökkent, 1 százalék alá szorult — a ci­pőgyárak termékeire érkezett reklamáció száma. Bakos Zsigmond könnyű­ipari államtitkár tájékoztatta | minderről kedden a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetőségét. A cipőgyártás a tervek sze­rint 1978-ban ,a tavalyi kö­rülbelül 45,7 millió párról várhatóan 46,7 millió párra nő, s a tavalyinál nagyobb a bőr-, szőrme- és bőrdíszmű- ipar tervfeladatai is. Az anyagellátó és tovább­feldolgozó tevékenységének összehangolására a tervek szerint ez év tavaszán létre­hozzák a bőr-cipőipari társu­lást, hogy „egy fedél alá” ke­rüljenek, egymás . gondjait megismerjék és közösen pró­bálják enyhíteni az érdekel­tek. A szakszervezet központi vezetősége állásfoglalásában elsődlegesnek ítélte, hogy a dolgozók - részleteiben is meg­ismerkedjenek az idei év fel­adataival; az eddigieknél na­gyobb nyilvánosságot kapjon a brigádok munkája; rend­szeressé váljanak a kisebb termelő közösségek gazdasági munkát segítő tanácskozásai. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom