Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)

1978-01-18 / 15. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANA CS LAPJA XXXIV. ÉVF., 15. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1978. JANUÁR 18., SZERDA További Intézkedések az egészségügyi ellátás javítására Tegnap Salgótarjánban ülést tartott a Nógrád megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága. A testület többek között megvi­tatta — dr. Harakály Mária egészségügyi osztályvezető előterjesztésében — a megye egészségügyi alapellátását, a járóbeteg-ellátást, az egész­ségügyi ellátás tárgyi és sze­mélyi feltételeit. A végrehaj­tó bizottság 1970 óta rend­szeresen visszatér a lakosság egészségügyi ellátásának vizs­gálatához, elemzi a gyógyító munka tárgyi és személyi fel­tételeit. Az elmúlt év szep­temberében a megyei tanács ülése a körzeti egészségügyi szolgálat működésének felté­teleit elemezte. A mostani ülésen a végrehajtó bizottság a megyei tanács határozatai­nak ismételt ellenőrzésére ke­rült sor. A yé eg^ei megyei tanács állásfoglalásai­nak megfelelően az elmúlt években több intézkedés is született az arányos orvosi körzetek kialakítására. A ki­sebb lélekszámú orvosi körze­teket — többek között* a bár- nait és a mátraszeleit — egyesítették. Azokban a kör­ietekben pedig, ahol viszony­lag magas, meghaladta a há­romezret a lakosság Jélekszá- ma, több orvosi körzetet ala­kítottak ki. Elsősorban Salgó­tarjánban és a rétsági járás­ban csökkent ily módon az orvosi körzetek száma. Az in­tézkedések ellenére az ará­nyos orvosi körzetek Kialakí­tása viszonylag lassan halad- A korábbi 17, háromezer la­koson felüli orvosi körzetből 12 még mindig megvan. A végrehajtó bizottság megálla­pította, hogy a lakosság javu­ló orvosi ellátása ellenére to­vábbi tervszerű intézkedések szükségesek Ilyen többek kö­zött az- üzemi és a mezőgaz­dasági üzemi orvosi Körzetek kialakítása, a körzeti orvosi állások betöltése, 'a gyermek- orvosi körzetek kialakítása, bár e tekintetben — elsősor­ban a városokban — jelentős az előrelépés. Változás történt a beteg- gondozás módszerében is, bár e munka sok körzetben — ép­pen a lakosság nagy ' száma miatt — még mindig nem éri el a kívánt színvonalat. Több intézkedés született a beteg­ségek megelőzésére is. Salgó­tarjánban, a rétsági és a sal­gótarjáni járásban a tüdő- és szívbetegségek megelőzése ér­dekében szűrővizsgálatok foly­tak. Balassagyarmaton még ebben az évben felmérik a lakosság egészségügyi állapo­tát. Javult a szakorvosi szol­gálat, a komplex felügyeleti vizsgálatok színvonala és a körzeti orvosi rendelők fel­szereltsége, amely ugyancsak a lakosság jobb egészségügyi alapellátását segíti. Akárcsak az új gyógyszerrendelési uta­sítás, amely csökkentette az amúgy is leterhelt körzeti or­vosok adminisztrációs munká­ját. A végrehajtó bizottság je­lentést fogadott el a megyei művelődési központ tevé­kenységéről. Megvitatta to­vábbá a tanácsi vállalatok ká­der- és személyzeti munkáját- E téma kapcsán — amelyet Herencsényi József, a megyei tanács elnökhelyettese ter­jesztett elő — többek között a tervszerű, következetesebb káder- és személyzeti munká­ra, a vezetés színvonalának további növelésére hívta fel a figyelmet. Elfogadta a vég­rehajtó bizottság' a helyi ta­nácsok és végrehajtó bizottsá­gok tevékenységének törvé­nyességi felügyeletének új szabályozását is. Jó kezdet — siker A jó kezdet fél siker, szokták mondani. S, hogy való­ban így van, azt az elmúlt esztendő számtalan példája bizonyítja megyénk üzemeiben, gyáraiban. Ahol már az el­ső napokban sikerült az előírt programot teljesíteni, ott a később jelentkező gondokat is kevesebb idegeskedéssel, kapkodással tudták megoldani. Alábbiakban arról adunk pillanatképeket, hogy néhány üzemben milyen volt az idei indulás­A FŰTÖBER nagybátonyi gyáregységében, ahol a me­gyében elsőnek csatlakoztak A Láng gépgyári dolgozók versenyfelhívásához, nyugodt, kiegyensúlyozott tempóban folyik a termelés. Az előző év jó előkészítése, a vetélkedés friss lejidülete jelentkezik az első tíz nap termelési ered­ményeiben. Minden üzemrész napi ter­meléséről kimutatást vezet­nek, amelyből rögtön tudják hol halad jól a munka, hol kell gyorsan közbeavatkozni. Ez az ellenőrzési módszer igen kedvezően befolyásolja a tervszerűség alakulását. A tervszerűség, illetve program­szerűség mérését a múlt év közepén vezették be. Az ak­kori 50—60 százalékról a ter­melés tervszerűsége ma már 87—90 százalékra növekedett. Januárra 34 millió 800 ezer forint értékű késztermék elő­állítását írták elő önmaguk­nak. Az első tíz napra esedé­kes 11 millió 582 ezer forint termelési értéktervet január 9-én már 12 millió 685 ezer forintra teljesítették. Ebből az eredményből a tartálygyártó üzemrész ré­szesedik a leginkább. Nekik köszönhető a túlteljesítés. A többi üzemrész időarányosan tett eleget kötelezettségének. A tavaly oly sok gondot okozó rapszódikus anyagellá­tás ma már nem zavarja az el. ópzelések végrehajtását. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár salgótarjáni gyáregysé­gében a múlt esztendőből né­hány tétel gyártása áthúzódott az 1978-as évre. Ez a többi között azt jelenti, hogy a ta­valy októberben ’indított né­gyes széria, amely 350 rádió­állomásból áll, ez év január 15. és 20. között készül el. Eközben előkészítik az 1978. évi első széria folyamatos gyártását. Ez 250 állomásból áll és január végéig kellene elkészíteni. Már most látszik, nem biztos, hogy sikerül, mert a második típushoz még sok alkatrész hiányzik. Figyelembe véve az alkat­részellátásban jelentkező gon­dokat, a gyár igazgatója úgy vélekedik, hogy január végé­ig, ha a készárutervet nem is, de a forinttervet teljesítik. Az ötvözetgyári kollektíva kéttized százalékkal termelt kevesebbet az első tíz nap­ban, mint ahogy korábban tervezték. A különböző ferro- szilíciumok közül a 45-ös és 75-ösből kevesebbet gyártot­tak, a 90 és a 97-esből pedig az előírtnál többet. Az előbbieken kívül bst napig ugandai ércből kísérle­tet végeztek a Kohászati Gyárépítő Vállalatnak. Az első tíz napban előállí­tott termékek mennyisége a csekély lemaradás ellenére valamivel meghaladja az egy évvel ezelőttit. Amennyi­ben a kemencéknél nem lesz valamilyen váratlan hiba, akkor január végére pótolják az adósságot. 4 Bajkonurban a visszatért űrrepülők Három napig marad a Baj- konur repülőtér orvosainak megfigyelése alatt Vlagyimir Dzsanibekov és Oleg Maka­rov, a Szojuz—26 űrhajóval hétfőn visszatért két szovjet űrpilóta. A Szál jut űrállomá­son maradt társaik viszont pihenőnapot kaptak keddre, a hétfői nehéz nap után. Dzsa­nibekov és Makarov kedden Bajkonurból beszélgetett két társával, akikkel öt napot töltöttek együtt az űrállomá­son. — Először is köszönjük a jó űrhajót, amit átadtatok ne­künk. Minden kitűnően mű­ködött, a visszatérés teljesen rendben, simán ment végbe, és a leszállás is jól sikerült — hangzott az üzenet a Föld­ről. A szovjet rádióban egyéb­ként érdekes interjú hangzott el arról, miért került sor az „űrhajócserére”. Az egyik és igen fontos ok az volt, hogy az űrhajósok gyakorolják az alkatrészek átszerelését a vi­lágűrben. Nagy jelentőségű volt azonban az, hogy az űr­állomás „tatjáról”, a hátsó be­járattól elkerüljön az ott le­vő űrhajó. A Szojúz—26. mint emlékezetes, a „hátsó bejá­ratnál” kötött ki, mivel nem. volt biztos, hogy az első be­járat használható. Az ekkor elvégzett, majd a további próbák azt mutatták, hogy két kikötött űrhajóval az űr­állomás orientációja valami­vel bonyolultabb, mint önál­lóan. Megváltozik a súlypont és a tehetetlenség is. Bár a műveletek változatlanul el­végezhetők, a kormányzó re­aktív hajtóművek több üzem­anyagot használnak fel eh­hez, mint egyébként. A ko­rábban egy — a hátsó bejá­ratnál levő — űrhajóval el­végzett hasonló próbákkal ki­derült, hogy ilyen esetben a súlypont-elhelyezkedés az űrkomplexumban meglehe­tősen kedvezőtlenül alakul és a kormányzás megnehezül, mivel a kormányhajtómű­veknél kiáramló gázoknak az űrhajó bizonyos mértékig út­jában áll. Ezért jobb, ha a két űrhajó közül az marad az űrállomással összekötve, amelyik az orr-résznél, az eredeti főbejáratnál „kötött ki”. A négy űrhajós — ketten továbbra is a világűrben, ket­ten viszont már a bajkonuri űrrepülőtér orvosi megfigye­lőjében — változatlanul ki­tűnően érzi magát. (MTI) Tavaly november hetedikén adták át Salgótarjánban, a Csizmadia Sándor-telepen azt az új egészségügyi létesít­ményt, melyben felnőtt- és gyermekkörzeti orvosi rende­lőket alakítottak ki. Munkatársaink beszámolnak az új in­tézményben folyó gyógyító munkáról, ahol barátságos, esz­tétikus és jól felszerelt körülmények között fogadhatják a betegeket. Képünk: a gyermekek örömére készült váróte­remben vidáman, félelem nélkül várják a kicsinyek, hogy a rendelőben megvizsgálja őket dr. Kovács Katalin dok­tornő. (Képes riportunk a 5. oldalon.) ' (Kulcsár József felvétele) őrhalmi siker Egymillió liter tej az idén Sertések Görögországba Új istállókat építenek Gyoisítják az új bányák építését Gépesítéssel könnyítik a fizikai munkát a hazai szénbányászatban A beruházások koncentrá­lásával gyorsítják a már meg­kezdett új bányák építését, s újabb mezők feltárásával pó­tolják a régi aknák szénva- gyonát — ez a jellemző a Magyar Szénbányászati Tröszt idei beruházási prog­ramjára. Az év végéig 3,8 milliárd forint értékű beru­házás megvalósítását terve­zik. A jelentős összeg na­gyobb részét — 2,6 milliárd forintot — a szénbányavál­lalatok hitelből és saját erő­forrásaikból fedezik, a töb­bit állami támogatásként kap­ja a szénbányászat. Az idei beruházások azt a célt szol­gálják, hogy a szénbányászat nagyobb részt vállalhasson az ország energiaellátásából. A - kivitelező vállalatok munkájának jobb összehan­golásával és nagy termelé­kenységű gépek, új szerkeze-1 tek alkalmazásával csökken­tik az építési határidőket, hogy az év végéig pótolják az új beruházásoknál eddig keletkezett kisebb elmara­dásokat. Elsősorban a már- kushegyi és a nagyegyházi új banyák építését gyorsítják. Márkusnegyen szovjet gyárt­mányú elóvájó géppel már 3—4 hónapos előnyt szerez­tek a tervhez képest az akna mélyítői. Nagyegy házán a rendkívül nehéz geológiai vi­szonyokhoz jól alkalmazkodó angol gyártmányú vágat­hajtó berendezést állítottak munkába a lejtős aknák mé­lyítésének gyorsítására. A ké­sőbbi folyamatos és tervszerű bányaépítés megteremtésére a mányi medencében az idén befejezik az olyan helyszíni előkészítéseket — víz, ener­gia, út kiépítése —, amelyek az építők felvonulásához szük­ségesek Lencsehegyen —, ahol az eocénprogram kereté­ben a későbbiekben ugyan­csak új bányát mélyítenek — rövidesen megkezdik az építők felvonulásához szük­séges helyszíni előkészülete­ket. Az új bányák építésével egyidejűleg gyorsítják a régi bányák szénvagyonának pót­lását. Ilyen célra az idén 530 millió forintot költenek — Tatabányán, Borsodban, Ba­ranyában és Közép-Dunántú- lon bővítik a bányák lemű­velhető területét. A legna­gyobb összeget a mecseki bányákban költik rekonstruk­cióra, az új termelői szintek feltárására. Ennek a prog­ramiak az a célja, hogy je­lentősen növeljék a kokszol­ható kőszén termelését. Az új gépek vásárlására, műszaki fejlesztésire, a fi­zikai munka könnyítésére egymilliárd forintot szánnak az idén a hazai szénbányák­ban. Az őrhalmi termelőszövet­kezet állattenyésztői az el­múlt esztendőben derekasan dolgoztak, s ez meglátszik eredményeiken. Miként Fülöp Géza főágazatvezető elmond­ta : tehenészek, állatgondo­zók, takarmányosok a jubile­umi munkaverjseny-mozga- lom keretében az éves terv túlteljesítésére vállalkoztak, s sikerrel oldották meg. A céltudatosabb tenyésztői munka, a beltartalmi érték- vizsgálaton alapuló takarmá­nyozás, a munkafegyelem ja­vulása következtében a ter­vezett 3100 literrel szemben az egy tehénre jutó tejterme­lés elérte a 3300 litert. Az őrhalmiak a tejhozamot így az elmúlt két esztendőben csaknem ezer literrel emel­ték. A szakmai hozzáértés fokozása érdekében szarvas­marha-tenyésztő betanított munkás-képző tanfolyamot szerveztek, melyre több mint narmincan jelentkeztek. Ked­vezően alakult a marhahiz­lalás árbevétele is, hiszen a csaknem száz leadott hízó zöme nyugati exportra ke­rült. Fellendülőben az őrhalmi sertéstenyésztés. A gazdaság tagja a HUNGAHIB termelé­si rendszernek, s ennek ke­retében tenyészalapanyagot értékesít. A hazai megrende­lők igényeinek kielégítése mellett tavaly már Görögor­szágba is szállítottak. Az el­múlt évet „fordulópontnak” tartják az ágazatban, hiszen növekedett a malacszaporu­lat, jelentékenyen csökkent az elhullás, javult az állat­egészségügyi helyzet. Az őrhalijiiak tervszerűen fejlesztik az állattenyésztési főágazaíot, nagy vállalkozá­sok előtt állnak. Tavaly megépült az elletőistálló, öl­töző. járműíertőtlenítő, üzemi út. Az idén elkezdődnek’ az előkészületek az új, 640 fé­rőhelyes szakosított tehené­szeti telep kivitelezésére. Emellett tervezik egv 450 fé­rőhelyes szakosított íiszőteiep, s egy 200 férőhelyes növen­dékistálló építését. A beru­házások, melyek 1983-ra va­lósulnak meg, csaknem száz­millió forintba kerülnek. Sor kerül a sertéstartás korszerűsítésére is. Több mint kilencmillió forintot fordíta­nak a tartástechnológia re­konstrukció j ára. Az őrhalmi állattenyésztők tavaly 10,7 milliós árbevételi terv teljesítésére vállalkoz­tak, s több mint 13 millió fo­rint került a szövetkezet pénztárába. Nem kisebbek az idei feladatok sem. Terveik szerint az egy tehénre jutó tejtermelést négy és fél ezer literre emelik, melynek tel­jesítését segíti a fajtaváltás. A csitári termelőszövetkezet­tel létrejött egyesülés követ­keztében a profil a juhtar- tással bővül. A jelenlegi anyaállomány több mint ezer darab, a cél mérsékelt fej­lesztés. Az idén várhatóan megduplázzák az értékesített hízómarhák számát, s szeret­nék elérni, hogy 1978-ban egymillió liter tej kerüljön ki a gazdaságból. Erre biztosí­téknak látják többek között az állattenyésztés dolgozóinak szakértő, fegyelmezett, szor­gos munkáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom