Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)
1978-01-15 / 13. szám
A Tretyakov Képtár A múzeum munkatársai előadásokat tartanak, múzeumlátogatásokat és néző-képzőmü- Tész találkozókat szerveznek A Zamoszkvorecsje, vagyis „a Moszkva-folyón- túli városrész” egyik csendes utcácskájában, a Lavrusinszkij utcában egy kis ház áll. Külsejében cikornyás középkori épülethez hasonlít. Itt található az Állami Tretyakov Képtár, az orosz és a szovjet képzőművészet alkotásainak legjelentősebb múzeuma. Évente sok ezer moszkvai és külföldi vendég keresi fel a múzeumot. A képtár az alapítóktól, Pavel és Szergej Trenya- kov gazdag moszkvai kereskedőktől kapta a nevét. Az orosz képzőművészeti alkotások gyűjtői és népszerűsítői a képtár alapját képező gazdag anyagot a múlt században gyűjtötték össze. A gyűjteményt Pavel Tretyakov 1892- ben Moszkva városnak ajándékozta. A szovjethatalom évei alatt a képtár gyűjteménye magángyűjteményekből és több múzeum anyagából sokszorosára növekedett. Ma több mint félmillió műalkotást őriznek itt: festményeket, szobrokat, grafikai műveket. A Tretyakov Képtár gyűjteménye lehetővé teszi az orosz és a szovjet képzőművészet fejlődésének tanulmányozását a XI—XII. századi alkotásoktól kezdve egészen napjainkig. Mai fóvéajátila fűtik 11.10: Csak a derű óráit számolom. Czigány pyörgy műsorvezető ismét olyan vendégeket hívott meg az élő adásra, akik biztosítják a beszélgetéssel és zenével tarkított műsor érdekességét. Almásí Éva színésznő gyakori vendég a képernyőn — s természetesen a színpadokon, filmvásznon is találkozik vele a közönség. De igen sikeresek szinkronszereplései is, (ő volt például Greta Garbo sorozatában Garbo magyar hangja.) Páskándi Géza a mai magyar drámairodalom jelentős egyénisége. Első nagy sikere a Pesti Színházban bemutatott Vendégség volt. Üjab- ban közéleti szerepléssel, a kulturális élet jelenségeivel, a drámairodalom helyzetével és saját műhelytitkaival foglalkozó írásai is figyelmet érdemelnek. A műsor harmadik vendége Perényi Miklós gordonka- művész, aki valóságos „csodagyerekként” tűnt fel. A Zeneművészeti Főiskolára hétéves korában vették fel, első koncertjét a Zeneakadémián kilencéves korában adta. Budapesten, Luzernban, Salzburgban, Rómában tanult, azóta is sikeres művészként koncertezik a világ minden táján. Érdekességek Lengyelország bői KÜLDEMÉNY AZ OLIMPIÁRA A szovjet piacon évek óta nagy keresletnek örvendő lengyel kozmetikai készítményeket most újabb elismerés érte. A „Ciech-Pollena” lengyel cég szállítja a kozmetikai cikkeket a- Moszkvában megrendezésre kerülő olimpiai játékokra. Az erről szóló egyezményt Moszkvában a „Chemia, ’77” kiállítócsarnokában írták alá. Az okmány szerint az olimpiai falu lakosai különleges összeállítású kozmetikai csomagokat kapnak. A szerződés megengedi továbbá, hog- a Pollena négy éven keresztül a moszkvai olimpiai játékok emblémáját használja készítményei jelölésére. VARSÓI MŰEGYETEM A Varsói Műegyetem, a legnagyobb lengyel felsőoktatási intézmény, idén 22,5 ezer fiatalt és felnőttet képez, több mint 15,4 ezren a nappali tagozatra járnak. Lengyelország egyetemein és főiskoláin 1977/78-ban nappali, esti vagy levelező tagozaton majdnem 480 ezer hallgató tanul, ebből több mint 175 ezer a dolgozó. TURISTÁK 1977 első nyolc hónapjában több mint 7,2 millió külföldi turistalátogatója volt Lengyelországnak, több mint 6,5 millió a szocialista országokból. Legtöbben az NDK-ból érkeztek, majd Csehszlovákia, Magyarország, a Szovjetunió és Bulgária következik a sorban. Az NSZK-ból több mint 20 ezer turista látogatott el Lengyelországba, de nagy érdeklődés mutatkozott az ország iránt a svédek, amerikaiak, angolok és osztrákok részéről is. 6,8 millió lengyel járt a szocialista országokban — legtöbben az NDK-ban. Csehszlovákiában, a Szovjetunióban, Magyarországon és Bulgáriában. A többi országba közel 400 ezer személv utazott, legtöbben, 75 ezer, az NSZK-ba. 119 HAJO A TENGEREN 26 évi fejlődés után a Lengyel Tengerhajózási Vállalat Európa legtekintélyesebb vállalata. 119 hajója járja a tengereket és óceánokat, teherbírásuk meghaladja a 3.2 millió tonnát. Eddigi története során a Lengyel Tenger- hajózási Vállalat negyed- milliárd tonnát meghaladó árumennyiséget szállított Fiilöp-szigeti képek Az európaiak számára titokzatosan csengő „Fülöp- szigetek” elnevezés a hazánktól kb. 13 500 kilométerre felevő, több mint 7000 szigetet jelenti. Legnagyobb szigete Luzon, ezen található a főváros, Manila. Manilától délre, 100 kilométerre található a föld legalacsonyabb vulkánja. A vulkán kúpja egy tó közepén csupán 40 méterre emelkedik, és csaknem állandóan füstölög. A köztársaság területén kb. 100 különböző népcsoport él. Az első lakók a pigmeusok voltak, majd Ázsia felől malájok érkeztek, akik keveredtek az őslakosokkal, fgy alakultak ki a filippinók, akik aranyosbama bőrükkel, hollófekete hajukkal, mongolos vágású szemükkel, piros, húsos ajkukkal, hófehér fogaikkal Délkelet-Ázsia egyik legjellegzetesebb népét képviselik. A filippinók azonban tovább keveredtek az odaérkező indiaiakkal, japánokkal, arabokkal, spanyolokkal, majd amerikaiakkal és az európai bevándorlókkal. Ezért olyan sajátos ma etnikai szempontból a lakosság. A népesség számát tekintve a Fülöp-szigetek a világon a 14. helyet foglalja el, kb. 50 millió lakosával, és miután az átlag filippin családban 6—8 gyerek van, ez a szám gyorsan szaparodik. A Fülöp-szigetek a fiatalok országa: a lakosságnak több mint a fele 20 évesnél fiatalabb. A Fülöp-szigeti köztársaság hivatalos fővárosa 1948-től Quezon City,' amely eredetileg Manila egyik külvárosa volt. Manilából a zsúfoltság enyhítésére ide telepítettek sok állami intézményt, és itt található az Állami Egyetem is, amely 20 000 hallgatójával az ország legnagyobb egyeteme.’ A legnagyobb politikai, gazdasági, kulturális és tudományos központ azonban továbbra is Manila. Külvárosaival együtt 5 millió lakosa van. A város érzékletesen szemlélteti az ellentmondásos Fülöp-szigeti valóságot. A pálmafákkal szegélyezett tengerparti sugárutakon egymást érik a luxusszállodák, szórakozóhelyek, a mellékutcákban azonban rettenetes látványt nyújtanak a nyomorúságos viskók. T Az örök életű erdő Csehszlovákiában körülbelül négy és fél millió hektárnyi erdő van; az ország területének majdnem 35 százalékát erdő borítja. Az erdő nem csupán értékes nyersanyagforrás, de egyúttal segíti a vízgazdálkodást, tisztítja a levegőt, üdülési és sportlehetőséget nyújt. Éppen ezért nagy gondot fordítanak . az erdővédelemre. Képünkön: Festői táj Csehszlovákiában: telente sok ezren hódolnak a téli sportok örömeinek. Gerencsér Miklós: Ady Üudre élettörténete 41. De az üzleti és hagyatéki ügyek sem zavarhatták el Adytól az alkotás kényszerét. Miközben zajlottak a nagyon is prózai dolgok, két csodálatos költemény született a pesti tartózkodás idején- Az egyik a magánember gyengéd, meg- rázóan emberi vallomása: Nézz, drágám, kincseimre. A másik a beteg világ víziókba öltöztetett megjelenítése, szürrealista remekmű: Emlékezés egy nyár-éjszakára. Hiába az örökölt vagyon, hiába a fejedelmi szerződés, ez a vers hűen vall arról, hogy Ady nyomorultnak, vigasztalhatatlannak érezte magát a háborús világ ijesztő tényei és még ijesztőbb kilátásai miatt. Március második hetében tértek vissza Csúcsára, hogy ott érje őket a kitavaszodás, de Adyt megint elővették a testi nyavalyák. Mindenféle baja ellen balatonfüredi üdülést ajánlott az orvos. A költő kapott az alkalmon; ha redukáltan is, de átélhette a nagy utazások izgalmait. „Most minden ár elsöpri gátját, Készítsétek az útiládát” — írta ajzott várakozással. Mégsem valósult meg a Ba- latonfüredhez fűzött reménye. Álmatlansága mitsem csökkent, emiatt ingerlékenyebbé vált, rosszkedvűen, türelmetlenül viselkedett önmagával szemben, Csinszkát viszont hagyta kedvére szórakozni. A fiatalasszony ugyanis most ízlelte meg vagyoni önállóságát, sorra kipróbálta újonnan varratott divatos ruháit, naphosz- szat a korzón sétált korban és NÓGRÁD — 1978. január 1$, vasárnap rangban hozzá illő hölgyek társaságában. Ady ezt nem is bánta, legalább zavartalanul iszogathatta savanyúvizes borát a fürdőtelepi kiskocsmád lugasábanA nyár elejét Érmindszenten töltötték az egybegyűlt családdal, az igazi nyaralási idényre hazatértek Csúcsára, és amit csak reméltek, de Ady meg nem kapott egészségben Balatonfüredtől, azt megadta a Sebes-Körös. Fürdőzéssel, napozással tűrhetően rendbe jött a költő. Csak éppen nem volt képes alkalmazni önmagára azt a bölcs teóriát, amelyet előadott .öccsének arról a bizonyos repedt pohárról. Átmeneti gyógyulását őszszel újabh súlyos hanyatlás követte. Októberben felköltöztek Pestre. Még nem a Veres Pálné utcai lakásba, mert akörül még tartott a huzavona. Egyelőre a Duna- korzón levő fényes Hungária Szállodában laktak. Csinszka belemerült a pazarló költekezésbe, egyszerűen képtelen volt magát mérsékelni, noha Ady szemrehányásokat tett neki. s amiatt is váltig panaszkodott, hogy számára túl zajos. túl forgalmas a Hungária. Követelte, költözzék át a csendes Magy ar Királyba. Csinszka erről hallani sem akart, méltóságukon alulinak tartotta az olcsó hotelt. Végül mindketten engedtek és harmadik megoldásként a Vadászkürtöt választották. Innen már a végleges otthonba költözhettek 1917. második felében. Mire megérték az áhított napot, Ady idegeit alaposan megtépázta a sok izgalom. Betegsége súlyosabbnak bizonyult, semhogy házilag kezelhették volna. Csinszka mécsem engedte szanatóriumba szállítani. Konok ellenkezését az tette elfogadhatóvá, hogy valóban a legnagyobb önfeláldozással gondoskodott férjéről. A sok izgatott vita után hangulatuk végül mégis jóra fordult: lakásszentelőre megérkezett Érmindszentről az idős Ady házaspár, magával hozva mindenféle hazai finomságot, nem feledkezve meg a jó érmelléki borról sem. Talán ez volt az a néhány nap, amikor Ady Endre utoljára boldognak mondhatta magát. Irodalomtörténetileg az a legfontosabb 1917 őszéből, hogy ekkor készült A halottak élén című kötet, Ady életében az utolsó. Hatva ry Lajos, a barát és mecén > válogatta, szerkesztette, i. költő éber figyelemmel kísérte a munkát, minden apró részletbe beleszólt, mert még olyan emberben sem bízott meg teljesen esztétikai ügyekben aki száz, és száz esetben bizonyította értő jóindulatát, türelmes önzetlenségét. Elég az hozzá, hogy kínkeservesen egyeztek meg sorról sorra, részletről részletre, és Hatvány Lajos tapintatos szívósságának köszönhetően reprezentatív kötet láthatott napvilágot 1917. decemberében ama versekből, amelyek a háború alatt íródtak. Ady nem akarta Pesten tölteni a karácsonyt és az új évet. Ragaszkodott ahhoz, hogy gyenge fizikai állapota ellenére utazzanak Csúcsára. Az ünnepek után megnyugodva, valamivel jobb állapotban érkezett vissza a Veres Pálné utcába, kívánságára felköltözött velük Berta néni Csinszka nagyanyja, akit gven°éd szerzetével tüntetett ki a költő. 1918. eleiétől nagv élet zajlott le a Veres Pálné utcai lakásban. Igazi Parnasszussá lett Ady Endre otthona. Aki számított valakinek a művészetben és az irodalomban, az mind megfordult itt esténként. délutánonként échönflin Aladártól Bölöni Györgyig. Hatvány Lajostól Babits Mi- hályig. Móricz Zsigmondtól Fenyő Miksáig. Ignotus Páltól Jászi Oszkárig. Ady az állandósult testi gyengeség miatt ritkán mozdult ki a lakásból. elvétve vállalkozott egy-egy vendéglői vacsorára, vagy rövid sétára a Duna- korzón. Ám otthon is sokat adott közismert ápoltságára. Mindig elegáns volt. akkor is, ha teveszőr köntösét viselte. Néha napokig nem kelt fel, ilyenkor csak bizalmasabb vendégeit fogadta. Igaz, ami igaz: Boncza Berta képes volt a nagv kö'tőhöz méltó igényes otthont teremteni. De a költekezést erősen túlzásba vitte. A válogatot- tan értékes antik bútorok, vagyont érő szőnyegek rengeteg pénzbe kerültek. Ruhái úgyszintén. A háztartás is sokat emésztett, pedig az ágyhoz- lakáshoz kötött Adv korántsem költhetett annyit mint hajdanán. Készpénzük vészes gyorsasággal fogyott. Ezért, részben a mértéktelen költekezés elől is menekülve, 1918, június utolsó hetében hosszabb időre visszavonultak Csúcsára. FORRADALOM, KÖZTÁRSASÁG Esős, rossz nyaruk volt Csúcsán. Ady állapota egyre romlott. Csak suttogva tudott beszélni, déli egy óra is elmúlt mire összeszedte magát, de külsejére változatlanul sokat adott. És mindenekelőtt a tájékozottságra. Alig érthető, hogy ebben az ernyedt, halálosan beteg állapotában is pontosan tudta, mi történik, a világban. Megjegyzései, tömör értékelései kísértetiesen pontosak voltak. Egy- egy napra fizikailag is talpra, állt, a megtévesztésig életerős benyomást keltve. Rövid megújulások után annál tehetet- lenebbül zuhant vissza a teljes letörtségbe. (Folytatjuk.) t
