Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)

1978-01-15 / 13. szám

A Tretyakov Képtár A múzeum munkatársai előadásokat tartanak, múzeumlátogatásokat és néző-képzőmü- Tész találkozókat szerveznek A Zamoszkvorecsje, vagyis „a Moszkva-folyón- túli város­rész” egyik csendes utcácská­jában, a Lavrusinszkij utcá­ban egy kis ház áll. Külse­jében cikornyás középkori épülethez hasonlít. Itt talál­ható az Állami Tretyakov Képtár, az orosz és a szov­jet képzőművészet alkotásai­nak legjelentősebb múzeuma. Évente sok ezer moszkvai és külföldi vendég keresi fel a múzeumot. A képtár az alapítóktól, Pavel és Szergej Trenya- kov gazdag moszkvai keres­kedőktől kapta a nevét. Az orosz képzőművészeti alkotá­sok gyűjtői és népszerűsítői a képtár alapját képező gaz­dag anyagot a múlt században gyűjtötték össze. A gyűjte­ményt Pavel Tretyakov 1892- ben Moszkva városnak aján­dékozta. A szovjethatalom évei alatt a képtár gyűjteménye ma­gángyűjteményekből és több múzeum anyagából sokszoro­sára növekedett. Ma több mint félmillió műalkotást őriznek itt: festményeket, szobrokat, grafikai műveket. A Tretyakov Képtár gyűjte­ménye lehetővé teszi az orosz és a szovjet képzőművészet fejlődésének tanulmányozását a XI—XII. századi alkotások­tól kezdve egészen napjaink­ig. Mai fóvéajátila fűtik 11.10: Csak a derű óráit szá­molom. Czigány pyörgy műsorve­zető ismét olyan vendégeket hívott meg az élő adásra, akik biztosítják a beszélge­téssel és zenével tarkított műsor érdekességét. Almásí Éva színésznő gya­kori vendég a képernyőn — s természetesen a színpado­kon, filmvásznon is találko­zik vele a közönség. De igen sikeresek szinkronszereplé­sei is, (ő volt például Greta Garbo sorozatában Garbo magyar hangja.) Páskándi Géza a mai ma­gyar drámairodalom jelentős egyénisége. Első nagy sikere a Pesti Színházban bemuta­tott Vendégség volt. Üjab- ban közéleti szerepléssel, a kulturális élet jelenségeivel, a drámairodalom helyzetével és saját műhelytitkaival fog­lalkozó írásai is figyelmet ér­demelnek. A műsor harmadik vendé­ge Perényi Miklós gordonka- művész, aki valóságos „cso­dagyerekként” tűnt fel. A Ze­neművészeti Főiskolára hét­éves korában vették fel, első koncertjét a Zeneakadémián kilencéves korában adta. Bu­dapesten, Luzernban, Salz­burgban, Rómában tanult, az­óta is sikeres művészként koncertezik a világ minden táján. Érdekességek Lengyelország bői KÜLDEMÉNY AZ OLIMPIÁRA A szovjet piacon évek óta nagy keresletnek örvendő lengyel kozmetikai készítmé­nyeket most újabb elismerés érte. A „Ciech-Pollena” len­gyel cég szállítja a kozmeti­kai cikkeket a- Moszkvában megrendezésre kerülő olim­piai játékokra. Az erről szóló egyezményt Moszkvában a „Chemia, ’77” kiállítócsarno­kában írták alá. Az okmány szerint az olimpiai falu lako­sai különleges összeállítású kozmetikai csomagokat kap­nak. A szerződés megengedi továbbá, hog- a Pollena négy éven keresztül a moszkvai olimpiai játékok emblémáját használja készítményei jelö­lésére. VARSÓI MŰEGYETEM A Varsói Műegyetem, a legnagyobb lengyel felsőok­tatási intézmény, idén 22,5 ezer fiatalt és felnőttet képez, több mint 15,4 ezren a nap­pali tagozatra járnak. Lengyelország egyetemein és főiskoláin 1977/78-ban nap­pali, esti vagy levelező tago­zaton majdnem 480 ezer hall­gató tanul, ebből több mint 175 ezer a dolgozó. TURISTÁK 1977 első nyolc hónapjában több mint 7,2 millió külföldi turistalátogatója volt Len­gyelországnak, több mint 6,5 millió a szocialista országok­ból. Legtöbben az NDK-ból érkeztek, majd Csehszlová­kia, Magyarország, a Szovjet­unió és Bulgária következik a sorban. Az NSZK-ból több mint 20 ezer turista látoga­tott el Lengyelországba, de nagy érdeklődés mutatkozott az ország iránt a svédek, amerikaiak, angolok és oszt­rákok részéről is. 6,8 millió lengyel járt a szocialista országokban — legtöbben az NDK-ban. Cseh­szlovákiában, a Szovjetunió­ban, Magyarországon és Bul­gáriában. A többi országba közel 400 ezer személv uta­zott, legtöbben, 75 ezer, az NSZK-ba. 119 HAJO A TENGEREN 26 évi fejlődés után a Lengyel Tengerhajózási Vál­lalat Európa legtekintélyesebb vállalata. 119 hajója járja a tengereket és óceánokat, te­herbírásuk meghaladja a 3.2 millió tonnát. Eddigi történe­te során a Lengyel Tenger- hajózási Vállalat negyed- milliárd tonnát meghaladó árumennyiséget szállított Fiilöp-szigeti képek Az európaiak számára ti­tokzatosan csengő „Fülöp- szigetek” elnevezés a hazánk­tól kb. 13 500 kilométerre felevő, több mint 7000 szige­tet jelenti. Legnagyobb szi­gete Luzon, ezen található a főváros, Manila. Manilától délre, 100 kilométerre talál­ható a föld legalacsonyabb vulkánja. A vulkán kúpja egy tó közepén csupán 40 méter­re emelkedik, és csaknem ál­landóan füstölög. A köztársaság területén kb. 100 különböző népcsoport él. Az első lakók a pigmeusok voltak, majd Ázsia felől ma­lájok érkeztek, akik kevered­tek az őslakosokkal, fgy ala­kultak ki a filippinók, akik aranyosbama bőrükkel, hol­lófekete hajukkal, mongolos vágású szemükkel, piros, hú­sos ajkukkal, hófehér foga­ikkal Délkelet-Ázsia egyik legjellegzetesebb népét kép­viselik. A filippinók azonban tovább keveredtek az oda­érkező indiaiakkal, japánok­kal, arabokkal, spanyolokkal, majd amerikaiakkal és az európai bevándorlókkal. Ezért olyan sajátos ma etni­kai szempontból a lakosság. A népesség számát tekint­ve a Fülöp-szigetek a vilá­gon a 14. helyet foglalja el, kb. 50 millió lakosával, és miután az átlag filippin csa­ládban 6—8 gyerek van, ez a szám gyorsan szaparodik. A Fülöp-szigetek a fiatalok országa: a lakosságnak több mint a fele 20 évesnél fia­talabb. A Fülöp-szigeti köztársa­ság hivatalos főváro­sa 1948-től Quezon City,' amely eredetileg Ma­nila egyik külvárosa volt. Manilából a zsúfoltság eny­hítésére ide telepítettek sok állami intézményt, és itt ta­lálható az Állami Egyetem is, amely 20 000 hallgatójával az ország legnagyobb egyeteme.’ A legnagyobb politikai, gaz­dasági, kulturális és tudomá­nyos központ azonban to­vábbra is Manila. Külvárosai­val együtt 5 millió lakosa van. A város érzékletesen szemlélteti az ellentmondá­sos Fülöp-szigeti valóságot. A pálmafákkal szegélyezett ten­gerparti sugárutakon egy­mást érik a luxusszállodák, szórakozóhelyek, a mellék­utcákban azonban rettenetes látványt nyújtanak a nyo­morúságos viskók. T Az örök életű erdő Csehszlovákiában körül­belül négy és fél millió hek­tárnyi erdő van; az ország területének majdnem 35 szá­zalékát erdő borítja. Az erdő nem csupán értékes nyers­anyagforrás, de egyúttal se­gíti a vízgazdálkodást, tisz­títja a levegőt, üdülési és sportlehetőséget nyújt. Ép­pen ezért nagy gondot for­dítanak . az erdővédelemre. Képünkön: Festői táj Cseh­szlovákiában: telente sok ez­ren hódolnak a téli sportok örömeinek. Gerencsér Miklós: Ady Üudre élettörténete 41. De az üzleti és hagyatéki ügyek sem zavarhatták el Adytól az alkotás kényszerét. Miközben zajlottak a nagyon is prózai dolgok, két csodála­tos költemény született a pes­ti tartózkodás idején- Az egyik a magánember gyengéd, meg- rázóan emberi vallomása: Nézz, drágám, kincseimre. A másik a beteg világ víziókba öltöztetett megjelenítése, szür­realista remekmű: Emlékezés egy nyár-éjszakára. Hiába az örökölt vagyon, hiába a fejedelmi szerződés, ez a vers hűen vall arról, hogy Ady nyomorultnak, vigasztal­hatatlannak érezte magát a háborús világ ijesztő tényei és még ijesztőbb kilátásai miatt. Március második hetében tértek vissza Csúcsára, hogy ott érje őket a kitavaszodás, de Adyt megint elővették a tes­ti nyavalyák. Mindenféle baja ellen balatonfüredi üdülést ajánlott az orvos. A költő ka­pott az alkalmon; ha redukál­tan is, de átélhette a nagy utazások izgalmait. „Most min­den ár elsöpri gátját, Készítsé­tek az útiládát” — írta ajzott várakozással. Mégsem valósult meg a Ba- latonfüredhez fűzött reménye. Álmatlansága mitsem csök­kent, emiatt ingerlékenyebbé vált, rosszkedvűen, türelmet­lenül viselkedett önmagával szemben, Csinszkát viszont hagyta kedvére szórakozni. A fiatalasszony ugyanis most íz­lelte meg vagyoni önállóságát, sorra kipróbálta újonnan var­ratott divatos ruháit, naphosz- szat a korzón sétált korban és NÓGRÁD — 1978. január 1$, vasárnap rangban hozzá illő hölgyek társaságában. Ady ezt nem is bánta, legalább zavartalanul iszogathatta savanyúvizes bo­rát a fürdőtelepi kiskocsmád lugasában­A nyár elejét Érmindszenten töltötték az egybegyűlt csa­láddal, az igazi nyaralási idényre hazatértek Csúcsára, és amit csak reméltek, de Ady meg nem kapott egészségben Balatonfüredtől, azt megadta a Sebes-Körös. Fürdőzéssel, na­pozással tűrhetően rendbe jött a költő. Csak éppen nem volt képes alkalmazni önmagára azt a bölcs teóriát, amelyet előadott .öccsének arról a bi­zonyos repedt pohárról. Átmeneti gyógyulását ősz­szel újabh súlyos hanyatlás követte. Októberben felköl­töztek Pestre. Még nem a Veres Pálné utcai lakásba, mert akörül még tartott a huzavona. Egyelőre a Duna- korzón levő fényes Hungária Szállodában laktak. Csinszka belemerült a pazarló költeke­zésbe, egyszerűen képtelen volt magát mérsékelni, noha Ady szemrehányásokat tett neki. s amiatt is váltig panaszkodott, hogy számára túl zajos. túl forgalmas a Hungária. Köve­telte, költözzék át a csendes Magy ar Királyba. Csinszka er­ről hallani sem akart, méltó­ságukon alulinak tartotta az olcsó hotelt. Végül mindket­ten engedtek és harmadik megoldásként a Vadászkür­töt választották. Innen már a végleges otthonba költözhet­tek 1917. második felében. Mire megérték az áhított napot, Ady idegeit alaposan megtépázta a sok izgalom. Betegsége súlyosabbnak bizo­nyult, semhogy házilag kezel­hették volna. Csinszka méc­sem engedte szanatóriumba szállítani. Konok ellenkezését az tette elfogadhatóvá, hogy valóban a legnagyobb önfel­áldozással gondoskodott fér­jéről. A sok izgatott vita után hangulatuk végül mégis jóra fordult: lakásszentelőre meg­érkezett Érmindszentről az idős Ady házaspár, magával hozva mindenféle hazai fi­nomságot, nem feledkezve meg a jó érmelléki borról sem. Talán ez volt az a né­hány nap, amikor Ady Endre utoljára boldognak mondhatta magát. Irodalomtörténetileg az a legfontosabb 1917 őszéből, hogy ekkor készült A halot­tak élén című kötet, Ady éle­tében az utolsó. Hatva ry La­jos, a barát és mecén > vá­logatta, szerkesztette, i. köl­tő éber figyelemmel kísérte a munkát, minden apró részlet­be beleszólt, mert még olyan emberben sem bízott meg teljesen esztétikai ügyekben aki száz, és száz esetben bi­zonyította értő jóindulatát, tü­relmes önzetlenségét. Elég az hozzá, hogy kínkeservesen egyeztek meg sorról sorra, részletről részletre, és Hat­vány Lajos tapintatos szívós­ságának köszönhetően repre­zentatív kötet láthatott nap­világot 1917. decemberében ama versekből, amelyek a háború alatt íródtak. Ady nem akarta Pesten töl­teni a karácsonyt és az új évet. Ragaszkodott ahhoz, hogy gyenge fizikai állapota ellenére utazzanak Csúcsára. Az ünnepek után megnyu­godva, valamivel jobb állapot­ban érkezett vissza a Veres Pálné utcába, kívánságára fel­költözött velük Berta néni Csinszka nagyanyja, akit gven°éd szerzetével tünte­tett ki a költő. 1918. eleiétől nagv élet zaj­lott le a Veres Pálné utcai lakásban. Igazi Parnasszussá lett Ady Endre otthona. Aki számított valakinek a művé­szetben és az irodalomban, az mind megfordult itt estén­ként. délutánonként échönflin Aladártól Bölöni Györgyig. Hatvány Lajostól Babits Mi- hályig. Móricz Zsigmondtól Fenyő Miksáig. Ignotus Pál­tól Jászi Oszkárig. Ady az állandósult testi gyengeség miatt ritkán mozdult ki a la­kásból. elvétve vállalkozott egy-egy vendéglői vacsorára, vagy rövid sétára a Duna- korzón. Ám otthon is sokat adott közismert ápoltságára. Mindig elegáns volt. akkor is, ha teveszőr köntösét vi­selte. Néha napokig nem kelt fel, ilyenkor csak bizalma­sabb vendégeit fogadta. Igaz, ami igaz: Boncza Ber­ta képes volt a nagv kö'tőhöz méltó igényes otthont terem­teni. De a költekezést erősen túlzásba vitte. A válogatot- tan értékes antik bútorok, va­gyont érő szőnyegek rengeteg pénzbe kerültek. Ruhái úgy­szintén. A háztartás is sokat emésztett, pedig az ágyhoz- lakáshoz kötött Adv korántsem költhetett annyit mint hajda­nán. Készpénzük vészes gyor­sasággal fogyott. Ezért, rész­ben a mértéktelen költekezés elől is menekülve, 1918, júni­us utolsó hetében hosszabb időre visszavonultak Csúcsá­ra. FORRADALOM, KÖZTÁR­SASÁG Esős, rossz nyaruk volt Csúcsán. Ady állapota egyre romlott. Csak suttogva tudott beszélni, déli egy óra is el­múlt mire összeszedte ma­gát, de külsejére változatla­nul sokat adott. És mindenek­előtt a tájékozottságra. Alig érthető, hogy ebben az er­nyedt, halálosan beteg állapo­tában is pontosan tudta, mi történik, a világban. Megjegy­zései, tömör értékelései kísér­tetiesen pontosak voltak. Egy- egy napra fizikailag is talpra, állt, a megtévesztésig életerős benyomást keltve. Rövid meg­újulások után annál tehetet- lenebbül zuhant vissza a tel­jes letörtségbe. (Folytatjuk.) t

Next

/
Oldalképek
Tartalom