Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)

1977-12-10 / 290. szám

Az MPLÄ kongresszuson A határozatok megmunkálásán dolgoznak A tanácskozás után a küldöttségek a főváros nevezetessé­geivel ismerkedtek. Képünkön: Andrej Kirilenko, az SZKP KB PB tagja, és a szovjet küldöttség megtekinti a luandai kikötőt Kurucz János, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: Befejezéséhez közeledik az MPLA első kongresszusa. Pén­teken Luandában a küldöttek egész nap zárt ajtók mögött tanácskoztak, a határozatok végső megfogalmazásán mun­kálkodnak. A munka feszítettségét jól mutatja az is. hogy a külföldi vendégek csütörtök esti fel­szólalásai után a küldöttek pénteken hajnalig dolgoztak. A kongresszus szóvivője éj­fél után elmondotta az újság­íróknak, hogy a bizottságok a határozatok megtárgyalásán kívül a központi bizottság új összetételére tett javaslatokat is megvitatták, amelyek ezt követően a plenáris ülés elé kerülnek. Pénteken Luanda egyik te­rén rövid ünnepséget rendez­tek, amelyen az MPLA veze­tőin kívül a kongresszus ven­dégei is részt vettek. Közöt­tük a magyar küldöttség, ame­lyet Aczél György, az MSZMP PB tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese vezet. x Az Angolai Nemzeti Felsza­badító Mozgalom egyik már­tírjáról. Jósé Mendes de Car- valhoról — mozgalmi nevén Hoji Ya Henda parancsnok­ról — emlékeztek meg szo­borportréja leleplezésével. A hős katona 1968. április 14-en esett el egy portugál laktanya elleni akció során. A szoborportrét Agostinho Neto, az MPLA elnöke leplez­te le. A harcban elesett hős­nek az ünnepségen az Angola Hőse kitüntetést adományoz­i ták, amelyet édesapjának nyújtottak át. Aczél György és Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője az ün­nepséget követően a magya: nagykövetség épületében ta­lálkozott és elbeszélgetett a kisszámú luandai magya. kolónia tagjaival. Távirat Moszkvából Leonyid Brezsnyev az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke és Alekszej Koszi­gin, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke táviratban mondott köszönetét Kádár Já­nosnak, az MSZMP KB első titkárának, Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és Lázár Györgynek, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa elnökének, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulója alkalmából küldött üdvözletekért és jókívánságo­kért- (MTI) Hadisiker Az etiópiai fegyveres erők Jijiga közelében indított ellen- támadásuk során bekerítet­ték és megsemmisítették a Szomáliái reguláris hadsereg három egységét. Ezernél több Szomáliái katona és tiszt éle­tét vesztette. Az etióp egysé­gek jelentős mennyiségű pán­célost, tüzérségi fegyvert, lég­elhárító rakétát és más ha­ditechnikát zsákmányoltak, két Szomáliái vadászgépet pe­dig lelőttek — jelentette az Addisz Abebában megjelenő Ethiopian Herald pénteki szá­ma. A SZOT ülésén tárgyalták (Folytatás az 1. oldalról.) rozatra, hoigy a központi in­tézkedésre vagy vállalati kezdeményezésire végrehajtott .átcsoportosítás miatt munkahelyet változtató dolgozókat mentesíteni kell az ezzel járó hátrá­nyok alól. Az ilyen átirányítás nem jár­hat szakmai, erkölcsi, vagy anyagi hátránnyal. Az új is­meretek megszerzéséhez, a be­gyakorláshoz szükséges időre — de legfeljebb egy évre — a korábbi munkahelyen elért átlagkeresetet kell biztosítani. A főtitkár-helyettes az üze­mi demokrácia fejlesztéséről szólva elsősorban arra tért ki, hogy egész sor helyen máris jól működnek a bizalmi tes­tület és a szakszervezeti ta­nács együttes új fórumai. Fi­gyelmeztetett azonbm ' arra, hogy e fórumok munkájával Megvan (Folytatás az 1. oldalról.) ra. Előadásuk, amely helyi gyűjtés alapján készült, s a helybeli szlovákok kultúrá­jából ad kedves ízelítőt, a ko­rábbi produkciók jellegzetes­ségeit viseli magán. Kovács Pál, a színpad vezetője ebben mindenképpen következetes. S a Kyszel járás című általa szerkesztett produkcióban né­hány remek ötlete is van, hogy csak egyet említsünk, a papír­ból gyűrt labdákkal való do­bálózás részben a szereplők között, részben a szereplők és a közönség között. A műsorból azonban hiány­zik a dramaturgiai vonal, az a vezérlő eszme, amely egy­ségbe rendezi a játék külön­böző elemeit, a komplett, tel­jes hatást kelt a nézőben. Dön­tő többségében tizenéves, a színjátszással nemrég óta is­merkedő-foglalkozó szerep­lőkről van szó, s ezért vég­ső soron lelkességük, nem utolsósorban közös Szlovák és magyar nyelvű éneklésük di­csérhető, valamint Jakus Má­ria kellemes furulyajátéka. Az első játszási nap kiemel­kedő élménye — mint jeleztük — a KISZ Központi Művész­együttes irodalmi színpadá­2 NOGRAD - 1977. kapcsolatos problémákra azonnal választ kell adni, mert vannak olyan tapasztalatok, hogy a bizonytalanság vagya meddő viták miatt oalasztást szenved e fórumok létrehozá­sa. Mindenesetre biztató, hogy a bizalmi testület és a szak- szervezeti tanács együttes ülé­sein érdemi aktív viták foly­tak az 1918. évi terv előkészí­téséről. A főtitkárhelyettes kitért az idei központi bérintézkedé­sek végrehajtására is, kiemel­ve, hogy különösen a mű­szakpótlék bevezetésének ha­tására több üzem létszámgond­ja enyhült, az ösztönzőbb bérért a dolgozók most már' jobban vállalkoznak a nehe­zebb körülmények között vég­zett munkára. A népgazdaság erőforrásai nem tették lehe­tővé, hogy az 1977-ben arra joggal igényt tartó további területeken is bevezessék a műszakpótlékot. A szakszerve­as első nak a nevéhez fűződik. Mai szerző, Ladislav Smocek La­birintus című groteszk játé­kát — melyet a hajdúböször­ményiek előadásában is láthat­tunk — mutatták be, Dévényi Róbert és Szödy Szilárd ren­dezésében. Tele van jelképpel, megannyi elgondolkodtató helyzettel, ötlettel ez a min­den részében gondosan ki­munkált előadás. , A vidám-parki Labirintus, a kíváncsiságot keltő, jó mulat­ságot ígérő játék fokról fok­ra válik egyre ijesztőbbé, s ahogyan elnyeli csábító torká­val a belülről soha ki nem ta­láló embereket, úgy fokozza félelmünket és gyűlöletünket az átkozott Labirintus, az egészet működtető mechaniz­mus és nyájas portás-pénztá­rosa iránt. A rendezés remeklését meg­ismétlik a szereplők: Szalva Vilmos, Kürti József, Opánsz- ky Sándor, Gieler Éva, Szödy Szilárd és a többiek. Nagy érdeklődés kísérte a pénteki versenyprogramot is. amelynek szereplőiről már tájékoztattuk az olvasókat. Ér­tékelését a holnapi lapszá­munkban adjuk. Ma egyébkén újabb öt együttes mutatko zik be. december 10., szombat zetek szükségesnek tartják, s építéséhez biztosít. A szak- az 1978-as terv is gondosko- szervezeti tagság elsősorban a dik arról, hogy ezek a prob- SZOT-üdülők fejlesztését lémák mielőbb rendeződjenek, igényli, mert itt kapják a A továbbiakban arról szólt, legnagyobb kedvezményt, szín- hogy az ésszerűbb munka- vonalasabb az ellátás, válto- erő-gazdálkodás elősegítésére zatosabbak a kulturális prog- folytatódik a bértömeg-gazdái- ramok és a sportolási lehető­kodás alapján dolgozó vállala- ségek. tok körének kiterjesztése. El- Utalt arra ezután, hogy a sősorban a teljesítményhez beutalókat a szakszervezetek, kötött bértömeg-gazdálkodási üzemek, intézmények között a forma elterjesztése célszerű. A szakszervezetek támogatják azt a törekvést, hogy a nép­gazdaságban az V. ötéves terv végére e bérszabályozási for­ma yáljék jellemzővé. A főtitkárhelyettes méltatta a jubileumi munkaverseny eredményeit, s utalt arra, hogy a párt Központi Bizott­sága a versenyben legkiválóbb eredményeket elért vállalati kollektívákat és szocialista bri­gádokat magas kitüntetésben részesíti. A munkaverseny ér­tékelésének új módszerei is életbe lépnek, ezzel kapcsola- ban több ágazatban már ki is dolgozták a „Kiváló Vállalat” cím elnyerésének pályázati fel­tételeit. Ezután rámutatott, hogy a népgazdaság jövő évi felada­tai szükségessé teszik a dol­gozók alkotókészségének, te­remtő erejének széles körű ki­bontakoztatását. Olyan aktivi­tásra, kezdeményezőkészségre van szükség, mint amilyet a jubileumi munkaversenyben tapasztalhattunk. A SZOT el­nöksége ezért javasolta a ta­nácsülésnek, hogy a KISZ központi bizottságával közös állásfoglalásban kérje fel a vállalatok, üzemek, intézmé­nyek dolgozóit, a szocialista brigádokat, hogy kezdeménye­zéseikkel, munkaverseny-vála- lásaikkal segítsék az 1978. évi terv megvalósítását. A tanácsülés a beszámolót és az állásfoglalási javaslatot egyhángúlag elfogadta. További napirendi pontként Duschek Lajosné, a SZOT titkára a dolgozók kedvezmé­nyes üdültetésének helyzetét vizsgálva összegezte az ered­ményeket, rámutatva, hogy a SZOT szervezett ked­vezményes jutalomüdültc- tésében 1976-ban már 379 ezer felnőtt, szakmun­kástanuló és gyermek vett részt. A kormány jelentős anyagi támogatással, az idén példá­ul több mint 450 millió fo­rinttal járu) hozzá a szak- szervezeti üdültetéshez. to­vábbi 200 millió forintot pe­dig gyógy- és családi üdülők taglétszám arányában kell to­vábbra is elosztani, ügyelve arra, hogy az üdültetésben résztvevők összetétele tükröz­ze az üzem, intézmény dolgo­zóinak foglalkozási arányát. Ez nem zárja ki, hogy bi­zonyos rétegek szociális hely­zetét, sajátos problémáit is figyelembe vegyék az elosz­tásban. Az alapelv azonban az, hogy az üdülés a közösség érdekében többet tevő, élenjá­ró dolgozók jutalma. Előfor­dulhat, hogy valakinek szociá­lis szempontból indokolt len­ne beutalót adni, de ha fegyelmezetlen, ha rosszul dolgozik, akkor mégsem mellette kell dön­teni. Megemlítette még, hogy a vállalati üdültetés is íelentősen bővült. Évente 680 ezer dol­gozó pihenhet vállalati, intéz­ményi üdülőkben. A vállala­ti üdültetés színvonala azon­ban nagyon eltérő. Szükséges a SZOT kezelé­sében központi üdülési alap létrehozása, ebből finanszíroz­nák az üdülők befogadóképes­ségének bővítését. A SZOT titkára az üdülte­tés fejlesztésének fő formái között a gyógyüdültetést, a családos üdültetést, a nyári csoportos gyermek- és szak­munkástanulók valamint a GYES-en levők üdültetését emelte ki. 1980-ban a tervek szerint 403 ezer embert akarnak szakszervezeti kedvezmé­nyes üdültetésben részesí­teni, 24 ezerrel többet mint 1976-ban. A tanácsülés a kedvezmé­nyes üdültetés fejlesztéséről szóló tájékoztatót és határo­zati javaslatot is egyhangúlag elfogadta. • A tanácsülés megválasztot­ta azt a küldöttséget, amely a magyar szakszervezetet 1978. április 16-a és 23-a között Prágában a IX. szakszerveze­ti világkongresszuson képvi­seli. A delegációt Gáspár Sán­dor, a SZOT főtitkára vezeti majd. (MTI) A homo sapiens jogai December 10; Az emberi jogok napja Az emberi jogok fogalmá" tőkésállamokban 15 millió nak kialakulását általában a francia forradalomtól számít­ják. Az emberi jogok — írja találóan az egész szocialista jogtudomány közismert szak* értője e kérdésben. Szabó Imre akadémikus — „ván­dorló makacs, több társadal­mi rendszeren áthúzódó jo­gok; ez adja azt a bizonyos örök látszatot, holott valójá­ban csak tartós jogok”. Mint ilyenek, az emberi jogok el­választhatatlanul kötődnek a társadalmi rendszerekhez, s kapcsolódnak az államtípu* sokhoz is. Hiszen éppen az állam az, amely törvényeivel és apparátusával biztosítja a jogok érvényesülését, s ugyanezt teszi a kötelezettsé­gekre vonatkozóan is. Az emberi jogok biztosító* sának nemcsak és nem egy­szerűen deklarálása. hanem ezek szavatolása a társadalmi rendszer lényegét tárja fel. Ebben az értelemben is el­mondhatjuk. hogy a Nagy októberi Szocialista Forrada­lom mérföldkövet jelentett. A forradalom első dekrétuma a békére hívott fel. egy olyan háború tetőzése idején, amely milliónyi embert legalapve­tőbb jogától fosztott meg — az élettől. A szocialista rend­szerek ebben az értelemben is a történelmi folytonossá­got képviselik, és ma nem csak alkotmányaikban dek­larálják a békepolitikát, nem csak tiltják a háborúra való uszítást, hanem létükkel, sú­lyukkal. egész nemzetközi te­vékenységükkel biztosítani kívánják az élet jogát az egész emberiség számára. Ezt teszi a magyar alkotmány is. Alkotmányok 'fundamentuma A szocialista országok ma olyan jogok teljességét is biz­tosítják polgáraik számára, amelyek társadalmilag iga­zán megalapozó jellegű jo­gok, amelyek a szocialista al­kotmányok fundamentumát képezik, s amelyeken az ál­lampolgárok többi, a szocia­lista alkotmányokban ugyan­csak részletesen kifejtett joga nyugszik. Ilyenek a szo­ciális jogok, a gazdasági jogok, a kulturális jogok. „...Az ál­lampolgároknak joguk van az élet, a testi épség és az egészség védelméhez.” .,Ezt a jogot a Magyar Népköztársa­ság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszerve­zésével, az emberi környezet védelmével valósítja meg.” Gyakorlatilag hazánkban minden magyar állampolgár orvosi ellátásra jogosult, mi­nimális térítés ellenében gyógyszert kap. Ide tartozik egyik legnagyobb társadalmi vívmányunk: a társadalom- biztosítás, amely széles körű ellátást nyújt. Alkotmányunk megfogal­mazza a nők egyenjogúságát, előírja munkalehetőségeik és munkafeltételeik megfelelő biztosítását: a terhesség és szülés esetére fizetett szabad­ságot ír elő, s külön kiemeli az anyaság és a gyermek fo­kozott törvényes védelmét. Köteteknél is többet mond A művelődéshez való jog magába foglalja a közműve­lődés kiterjesztését és általá­nossá válását; az ingyenes és kötelező általános iskolát, továbbá a közép- és felsőfo­kú oktatást, a felnőttdolgo­zók továbbképzését, a nyelvek állami támogatással valósul­nak meg. Lakosságunknak 20 százaléka tanul, képezi ma­gát. Az a tény, hogy a szocia­lista országok — a múltból örökölt elmaradottság, s új­keletű világgazdasági nehéz­ségek ellenére is — képesek minden állampolgáruknak a munkához való jogát biztosí­tani, mialatt a legfejlettebb ember van munka nélkül, ön­magában köteteknél többet mond a tőkésországok dolgo­zóinak a szocialista rend lé­nyegéről. Az. hogy a szocializmus deklarálta, s biztosította is a jogot az egészségvédelemhez, a művelődéshez mindenki számára, önmagában olyan lépést jelentett az egyenlőig ideáljának megvalósítása fe­lé is, amely példa nélkül áll az emberiség történetében, hiszen ezúttal vált először függetlenné a vagyontól az egészség feltételeinek biztosí­tása, az ember lehetősége a szellemi gyarapodásra. Mindezek a jogok egyálta­lán nem függetlenek az úgy­nevezett hagyományos polgá­ri és politikai jogok érvénye­sülésétől- Mert ugvan mit ér a politikai szervezkedés ün­nepélyesen kinyilvánított jo­gával az a munkás, aki épp­úgy nem kap emberhez mél­tó munkát, mint ahogy nem kapott apía sem? És ilyen munka nélküli családok pél­dául a legfeilettebb tők-or­szágban az Egyesült Álla­mokban százezerszámra él­nek. va<?v inkább tengődnek. Vagy mit ér a szabad szólás joga annak, aki nem tanul­hatott. nem tud írni, akit nem tanítottak meg olvasni, számolni, a legegyszerűbb munkafolyamatokat elvégez­ni. Néha úgy tűnik, ho^y az ilyen ember számára biztosí­tott jogokról beszélni — ez az ember kigúnyolása. Szocialista' ideálok A szocialista országok; amelyek a társadalomépítés folyamatában mind teljeseb­ben biztosítják az embfri ,r'~ gokat. egyszersmind alkot­mányaikban, törvénykezésük­ben a kötelességüket is m—- határozzák. A szocialista jo­got, az alkotmányokat az a szemlélet hajtja át, hogy az emberi méltóságot a jogok és kötelességek egységbe foglalá­sa és egyensúlyba állítása biztosítja, jogok, és köteles­ségek feltételezik egymást. Az utóbbiak közül kiemelkedik a becsületes munka feladata, s ide tartozik a törvények be­tartásán túl a szocialista együttélés szabályainak be­tartása is. ami az emberek közti új viszony kifejezője, s a szocializmus úgy biztosítja az ember jogait, hogy nem állítja azokat szembe a kö­zösséggel, hanem az alkotást, a szabad munka energiáját a társadalom szolgálatába állít­ja. Az ENSZ 1945-ben elfoga­dott alapokmánya —, amely utal az emberi jogokra — az 1948-ban elfogadott emberi jogok egyetemes deklaráció­ja. majd az ennek nyomán jóval később tető alá hozott két ENSZ-közgyűlési egyez­mény felfogása már tükrözi azt. hogy a szocialista ideá­lok térhódításának és materi- alizálódásának hatása alól a tőkésállamok sem vonhatják ki magukat. Igaz. hogv az 1952-es határozat alapján 1966-ban elfogadott két egyez­mény (az egyik a polgári sza­badságjogokat, a másik a gaz­dasági. szociális és kulturális szabadságjogokat tartalmaz­ta! hatályba lencsére még csaknem egy évtizedig várni kellett Az ok: míg a szocia­lista államok azonnal elfo­gadták ezeket az egyezmé­nyeket, addig a legfejlettebb tőkésországok vagy késve, írták alá vagy — néhánvan — mindmáig nem ratifikál­ták ezeket. A lármás nyugati kam­pány. amely az emberi jo­gok ürügvén indult, nem vé­letlenül fulladt be. Hisz épp a szocializmus az. amely igent mond az emberi jogok maximális bátorítására. S az emberi jogok alkalmazása is tükrözi a szocialista demok­rácia humanista lényegét, fejlődési tendenciáit és nagy meggyőző erővel demonstrál­ja: a szocializmus és demok­rácia feltételezik egymást, egymástól elválaszthatatlanok. V. P.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom