Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)
1977-12-06 / 286. szám
ÖTVEN ALKOTÁS a XIX. őszi tárlaton Veszprémben, a Bak-tny Múzeumban megnyílt a XIX. őszi tárlat. Az idei tárlaton''tizennégy művész közel ötven alkotása látható. R. Kiss Lenke: Martinovics R. Kiss Lenke: Emlékmű-tervezet Részlet a kiállításból. A moszkvai olimpia kulturális programja A XXII. nyári olimpiai játékok résztvevőit és vendégeit Moszkvában gazdag kulturális program is várja. Ennek előkészítésével és lebonyolításával az Olimpia ’80 szervező bizottság keretében a kulturális állandó bizottság foglalkozik. A bizottság figyelmesen tanulmányozta az előző olimpiai játékok programjának tapasztalatait. Megállapították, hogy az olimpiához kapcsolódó kultúrprogram általában sokkal hosszabb időtartamú, mint a versenyekre fordított idő; Mexikóban például 12, Münchenben 10 hónap volt. Az Olimpia ’80 kulturális programja 1919. július I-től 1980. október 1-ig tart. Ügy tervezik, hogy a játékok idején fellép majd a világhírű moszkvai Nagyszínház, a leningrádi Kirov Opera és Balettszínház, az Eszto- nia Színház társulata is. A Szovjetunió Állami Akadémiai szimfonikus zenekara, a Moszkvai Állami Filharmónia szimfonikus zenekara és más zenekarok mellett Igor Moj- szejev vezetésével az állami népitánc-együttes, a moldáviai Zsok együttes, a Pjat- nyickij kórus, a Berjozka együttes, a krasznojarszki szibériai táncegyüttes szórakoztatja majd az olimpia vendégeit. Az esztrádművészetet a Pesznyari, a Druzsba, a Csernova Ruta és az Orero zenekarok és énekeseik képviselik. A kultúra ünnepe 1979-ben, a Szovjetunió népeinek spar- takiádjával kezdődik, amely- lyel egyidőben rendezik meg a szovjet népek művészeti fesztiválját. Ez folytatódik a hagyományos orosz tél fesztivállal — 1979. decembertől 1980. januárig, és a Moszkva csillagai ünnepséggel 1980 tavaszán. A kulturális program kiemelkedő eseményeire kerül sor az alatt a 16 nap’alatt, amikor — 1980. július—augusztusában — a versenyeket bonyolítják. Ekkor a vendégek száma több mint 600 ezer lesz és a 12 ezer versenyzővel, a háromezer hivatalos vendéggel és hatezer újságíróval együtt. A játékok résztvevőinek tervezett szórakoztató programra a soktermes kulturális központban kerül sor. Egyes versenyekre Tallinn- ban, Kijevben, Minszkben és Leningrádban kerül sor. Ezekben a városokban és mindenütt, ahol megfordulnak az olimpiai vendégek, fesztiválok és kulturális ünnepségek lesznek — gazdag programmal. Leonyid Laakszo Közepes hét, kivételes örömökkel Az elmúlt tévéhét ha nem is bővelkedett kimagasló művészeti 'eseményekben a jó átlag szintjén meglehetősen változatosnak bizonyult, s tartalmi töltetében is sok elgondolkodtató gondolatot hordozott. Mai társadalmi valóságunk élő problematikáját bontakoztatta elénk kedden, a második műsorban Galgóczi Erzsébet; Kinek a törvénye? című színműve. A kitűnő írónő e művében is a közösségi ügyek iránti eleven érzékenységének adott erőteljes hangot. A kisregény drámai változata, melyet a győri Kisfaludy Színház produkciójában követhettünk nyomon, egy sikeres, sőt sikereitől túlságosan megitta- sult kiskirály tsz-elnökről, illetve az elnök és egy fiatal rendőr konfliktusáról szól tragikus végkifejlettel. Galgóczi Erzsébet ezúttal is hitet tett művében a köz- és magánéleti erkölcs elválaszthatatlan- sága mellett, hogy egyik nem állhat meg a másik rovására. Örömmel üdvözöltük a drámát azért is, mert tartalmi mondandóját olyan közösségben juttatja érvénvre. amely esztendők óta rendkívül elhanyagolt területe színpadi irodalmunknak: az új arculatú falusi közösségben, a termelőszövetkezeti, nagyüzemi gazdaság sajátos viszonyaiba ágyazva. A győri színház mindent megtett a színmű sikere érdekében. Ez mindenekelőtt a tsz-elnök alakját formáló Polgár Gézára érvényes, aki gondos, árnyalt alakításával a drámai cselekmények középpontját jelentette. Indulati erejének hevessége nagy és szép színpadi pillanatokkal ajándékozott meg bennünket, s a szolnoki színházzal nyújtott salgótarjáni alakításai után (Például a Dandin Györgyben), csak megerősítette meggyőződésünket remek művészi értékeiben. De kitűnő volt a győri együttesből a vendégként fellépő Nagy Anna, továbbá Rupnik Károly, Pólyák Zsuzsa, Patassy Tibor és D. Kovács József is. A műsorhét másik jelentős eseménye a Menekülés című kétrészes szovjet film volt. A Bulgakov műveinek motívumaiból készült, lenyűgözően szép, nagyívű történelmi tabló azokat a pillanatokat ragadta meg. mely a polgárháború végét, a fehér hadsereg teljes fizikai és erkölcsi megsemmisülését, szétzüllését jelzik. A fehér hadsereg megtépázott, demoralizált egységei Hludov tábornok vezetésével még tartják Perekopot, a Krím felé vezető egyedüli utat, ahol a régi Oroszország előkelőségei, a múlt emberei gyülekeznek, hogy szükség szerint tovább vehessék útjukat Konstantinápoly felé, a zajos kelet menedékébe. A menekülőkre a legteljesebb anyagi és erkölcsi megsemmisülés vár. A film nagy ereje és értéke abban van, hogy a forgatókönyvíró Alekszandr Alov és Vlagyimir Naumov kerüli a legyőzőitek fölötti diadal kárörömét, az erkölcsi megsemmisülés fölötti emberi részvét a néhai emberi értékek romlásán még olyan véreskezű hóhérnak is kijár, mint Hludov, aki más törétnel- mi körülmények között talán nemes ügy katonája lehetett volna. Egyébként a film legragyogóbb alakítását is a Hlu- dovot megtestesítő yiagyiszlav Dvirzseckijtől láthattuk — magyar hangjában a feledhetetlen Latinovits Zoltánnal. A világméretűvé nőtt terrorizmus kezdeti szakaszába vitt bennünket szerdán, ugyancsak a második műsorban a Párbaj A IX. miskolci országos grafikai biennálé december 4-én nyílt meg Miskolcon. A nagy érdeklődéssel várt biennálé a miskolci galériában nyílt meg. A biennálé bolgár anyagának megnyitására pedig ugyancsak ezen a napon a miskolci József Attila klubkönyvtár kiállítótermé21.40: SZÍNHÁZI ALBUM Színházi életünk aktuális eseményeivel foglalkozik ezúttal is a Színházi Album. A műsor vendége lesz Orosz László, a Kulturális Minisztérium színházi főosztályának vezetője. Nemrég jelent meg könyvalakban és a televízió Nyitott könyv műsorában is Szabó Magda Régimódi történet-e. Most a Madách Színházban próbálják a regény színpadi változatát; a próbán készült a tudósítás. Dr. Váa szigeten című 1962-es francia film. A lélektanilag teljesen támaszték nélküli história írói és rendezői igényesség híján szirupos szerelmi epizódba csapott át, s minden kezdeti komolyságát elvesztette. Hasonló édeskés történetet kaptunk a szombati második műsorban a Susan és a férfiak című amerikai filmben, melynek nagy kérdése az volt: megtalálja-e a boldogságot Susan, a bájos fiatal lány, akinek egész lényét betölti a színház, a művészet szeretete. Nagy igényű vállalkozásnak lehettünk élvezői vasárnap este Sztravinszkij: A katona története című bábszínházi vállalkozás révén. A világhírű zenemű koncertszerű megszólaltatása után most a muzsika népi tisztaságú vásári játéknak adott keretet, melyben bábok és élő személyek ötvöződtek. A narrátor Bárdi György mellett a bábozó B. Kiss István, Elekes Pál, ősi János, Szőllősy Irén, Gruber Hugó és Havas Gertrúd sajátos művészetét csodálhattuk. ben került sor. A biennálé rendezői a Borsod-Abaúj- Zemplén megye Tanácsa, Miskolc megyei város Tanácsa, a Magyar Képzőművészek Szövetsége Észak-magyarországi Területi Szervezete, a kállítási intézmények és a miskolci galária. A biennálé december 31-ig tekinthető meg. radi György ez alkalommal Piróth Gyulával készített interjút. Stein: Verzió című drámáját Kecskeméten mutatták be, szovjet vendégrendező állította színpadra; ide is ellátogat a műsor. Tudósítást adnak a moszkvai Művész Színház budapesti vendégjátékáról. További színhelyek: a Pesti Színház, majd a Vígszínház, ahonnan a Jó estét nyár, jó estét szerelem című zenés játékból is láthatnak részletet. (b. t.) Miskolci országos grafikai biennálé Mai Ív-ajánlatunk Gerencsér Miklós: A holnap elébe Ady Endre élettörténete 7. Egyelőre remekül érezte magát szülőmegyéje székhelyén. A renomé érdekében vigyázott, hogy legényes szórakozásai a polgári jóizlés határai közt maradjanak- Sorra csináltatta a divatosnál divatosabb ruhákat, látogatta az úri társaságot, költeményeivel fellépett a műkedvelő előadásokon. szerenádokat adott Zi- lah szép, mindamellett jó hírnevű hajadonjainak. Népsze4 NÓGRAD - 1977. rűségére alapozva elhatározta, hogy előfizetőket toboroz, s az így befolyt összegből kiadatja első verseskötetét. Dolgainak ideiglenes rendbejötté az apai neheztelést is eloszlatta. A szemrehányások veszélye nélkül térhetett haza Érmindszentre 1898 nyarán. Üjabb tanakodások következtek leendő sorsa felől, mert hiszen a zilahi egzisztencia csak átmeneti megoldást jelenthetett. Ismét fejet hajtott a szülők akarata előtt, beledecember 6„ kedd törődött, hogy folytassa a jogot, mégpedig az eredetileg kijelölt helyen, Debrecenben. Közben katonai sorozásra idézték. Alkalmatlannak bizonyult: az ecsedi láp okozta hűlés végleges nyomot hagyott ízületeiben. Most nem bánta. A katonai drillt másoknak találták ki- Csendes érmindszenti nyaralását arra használta fel. hogy sajtó alá rendezze a szilágysági előfizetőknek beígért első verseskötetét. Terve szerint a kötetnek Debrecenben kellett megjelenni. Ilyen kiállítással — bJ az előfizetőktől összegyűjtött nyomdaköltséget már elköltötte — szívesen tért visz- sza 1898 szeptemberében a hajdúsági civisközpontba. Első debreceni időtöltéséhez képest sokkal céltudatosabban szervezte meg életét, miután ismét elfoglalta helyét a joghallgatók körében. Erős közéleti hajlamai a politikára terelték figyelmét, más igazán nem is érdekelte, mint az irodalom és a közügyek. Szellemi érettsége, széles látóköre, társadalmi érzékenysége messze meghaladta a jogász- bojtároktól elvárható mértéket, természetes hát. ha feszélyezték az akadémia keretei- Zilahon belekóstolt az önálló, véglegesén felnőtt életbe, s Debrecenben is ehhez tartotta magát, hiába ígért apjának fiúi engedel- met. Hallgatóként főmunkatársi címmel ruházták fel a Debreceni Főiskolai Lapoknál, s már szeptember végétől hivatásos újságíró lett a Debreceni Ellenőr című napilapnál. Igaz. csak volontőrnek alkalmazták, ami ánnyit jelentett, hogy kedvére dolgozhatott, a zsurnaliszták kollégának ismerték el, de fizetést egy vasat sem kapott. Mégis döntő lépés volt ez egyre gyorsuló, majd pedig a halhatatlanságba torkolló pályájánBüszke volt tollforgatő mivoltára. s akárhányszor szükségessé vált aláírása, soha el nem mulasztotta a neve alá biggyeszteni, hogy hírlapíró. 1898. december 19-én végleg megvált a jogakadémiától és a kormánypárti Debreceni Hírlap belső munkatársa lett. Erről a lépéséről később így emlékezett meg: mikor, mint debreceni jogász beálltam egy újság redakciójába, szegény mártír édesanyámon kívül mindenki elmondta az elvégeztetett-et. A hírlapíráshoz régtől ápolt, s titkos írói, költői ambíciók juttattak el.” A szerkesztőségben szinte semmiért, legfeljebb éhbérért fantasztikus erőkifejtéssel dolgozott. Életre-halálra ösz- szekötötte sorsát a nyomtatott betűvel, az újsághasábokon vívandó politikai, társadalmi küzdelmekkel. Választása végleges és visszavonhatatlan volt. S bár tudta, nem egy lesz ő csupán a sok újságíró közül, hanem riporterként, publicisztaként is üstökös, a középszerűeket megszégyenítő türelemmel, gürcölő szorgalommal, elnyűhetetlen betű- robotos módjára állt helyt a kötelességben. A néhány soros híreket éppúgy fontcsnak tartotta, mint a terjedelemre tekintélyes cikkeket- Zokszó nélkül végezte a legszürkébb szerkesztőségi munkákét. az úgynevezett napi favágást, szükség esetén nyomdában töltötte az esti órákat, pedig a társaságtól való távoliét- az Arany Bika nélkülözése igencsak nehezére esett Fajsúlyos egyéniségének megfelelően eltökélten küzdött jogos elismeréséért. Nem ízlett neki az alkalmazkodó kormánypártiság, ezért 1899 tavaszán a függetlenségi Debreczen-hez szerződött- Néhány koronával a fizetése is javult, de jövedelme ekkor sem lett több havi húsz-huszonöt koronánál. Sovány pénzecske, kevesebb a temesvári díjhoki zsebpénznél, ehhez mérten megalázó szegénységben élt, tele krajcáros gonddal, adósággal. De éltette benne a reményt első kötetének közeli megjelenése. A Versek kiadását ugyanis elvállalta hitelben a Hoffmann és Kronovitz nyomda. Sokat jelentett a kiadó bizalmának megszerzéséhez, hogy sikerült előszót íratnia könyvéhez Ábrányi Emillel, aki akkoriban a legtekintélyesebb hivatalos költő volt. (Folytatjuk)
