Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)

1977-12-06 / 286. szám

Közösen a gyermekért fl 7 pfmiílf ^lete^':)en a megye több járá­Ht btlIIUII sában és Salgótarjánban is ta­nácskozásra, továbbképzést, vitafórumot egya­ránt nyújtó értekezletre hívták össze a gyer­mekvédelemben hivatásosan és társadalmi pártfogóként dolgozókat. Eljöttek a gyámügye­sek, a rendőrség képviselői, társadalmi párt­fogók (üzemekből, iskolákból). Dr. Ponyi Bé- la, a Nógrád megyei Gyermek és Ifjúságvé­dő Intézet igazgatója, a megyei gyermekvé­delmi hálózat vezetője a gyermekvédelem Nógrád megyei múltját és jelenét ismertette a résztvevők előtt. Ezt követően a gyermek- védelem mindennapjaival, problémáival kap­csolatos kérdéseket tettek föl, tapasztalatai­kat cserélték ki az igen hasznos értekezlet résztvevői. Így volt ez Pásztőn is. Érdemes néhány g/ondolatot kiemelni ezzel a fórummal kap­csolatban, a legérdekesebb kérdéseket és hoz­zászólásokat megemlíteni. Hogyan segít az állam, a közösség azoknak a fiataloknak, akik 18. évük betöltése után ki­kerülnek az állami gondozásból, de család nem várja őket? Budapesten, más ’megyék­ben valamivel könnyebb a helyzetük, mert ha gyárban, üzemben dolgoznak, kapnak mun­kásszállást. Nógrád megyében igen kevés a férőhely, korlátozottak a lehetőségek. Marad tehát az albérlet, ami nagyon drága egy élet- Kezao natamaK... Ebben a tanácsok támoga­tására igen nagy szükség van. Végleges meg­oldást ez természetesen nem tud adni, az egy ilyen célt szolgáló speciális intézmény fel­épülte lenne... A rossz családi körülmények miatt állami gondozásba vett és intézetben elhelyezett gyermekek sorsáról érdeklődött egy iskolai if­júságvédelmi felelős. Mi a helyzet akkor, ha meg lehet szüntetni az intézeti elhelyezést, ha rendeződnek a családi problémák? A válasz megnyugtató volt: az elhelyezés nem kötött idejű, a gyermek visszakerülhet a családba. A hozzászólások mottója lehetett volna: kö­zösen a gyermekek védelméért — hiszen sok területről hozták észrevételeiket a résztvevők, a közös munkát, az együttműködés fontossá­gát hangsúlyozva. Másik összekötő szál a megelőzés jelentőségének a kiemelése. Az utóbbi időben emelkedett a megelőzésben pártfogoltak száma — ez csökkentheti a gyer­mek- és ifjúkori bűnözések számát. Mint ahogy egy régi társadalmi pártfogó elmond­ta: ehhez a munkához nagyon nagy tartalé­kokra van szükség megértésből, türelemből... Sokszor csak hosszú idő alatt érhetnie e! em­lítésre méltó eredményt. Nem látványos mun­ka ez, de igen hasznos. Fontos a gyermekek alapos megismerése is hozzá. Időnként falak­ba ütköznek — van még értetlenség sok he­lyen a gyermekvédelemmel kapcsolatban. Többen érintették azt a kérdést is: igaz, hogy a gyermeket védik, a különböző eljárá­sok a gyermekekre vonatkoznak, mégis hiba, ha a családot, a szülőket szem elől tévesztik. Pedig gyakran velük szemben kellene a tár­sadalmi, állami szerveknek, a gazdasági egy­ségeknek (munkahelyeknek) erélyesebben fel­lépni. Emellett nagy a felelőssége azoknak, akik elmulasztják — kényelmességből, nem­törődömségből, a rosszul értelmezett haveri, munkatársi „jóviszony” féltése miatt — mun­katársuk családját veszélyeztető körülmények­re felhívni az illetékesek figyelmét. Pedig ez a megelőzésnek egyik legfontosabb lehetősége! Ezzel függ össze az, amit a járási rendőr- kapitány is hangsúlyozott: a megelőzés nem­csak a hivatásos gyermek- és ifjúságvédők, az állami szervek feladata, hanem össztársadal­mi érdek és feladat. Hiszen a bűnözés után­pótlását éppen azok a fiatalok, gyerekek ad­ják zömébe, akiknek a veszélyeztetett családi, társadalmi helyzetére nem figyeltek idejében fel, nem kaptak segítséget, támogatást idő­ben. A liiul) évtől mód nyílik a társadalmi jUfU pártfogók munkájának jobb el­ismerésére, jutalmazására is — említette az egyik hozzászóló örömmel. Bár nem ez a fő indíték a gyermekek védelmébe való bekap­csolódásra, remélhetőleg az eddiginél is töb­ben vállalnak majd ilyen feladatokat. Ha nem is pártfogóként — egyszerűen odafigyelő, lelkiismeretes emberként — segítik ezt a ne­mes és nehéz tevékenységet. G. K. M. fogyókúra csoportosan Lengyelországban, a szilé­ziai orvostudományi egye­tem klinikáján dr. Kornél Gi- binski professzor vezetésével kutatásokat folytattak a túl- tápláltság leküzdésére. Két­száz önként jelentkezőnél — főleg nőknél — alacsony ka- lóriájú diétát alkalmaztak és ezt gyószeres kezeléssel egé­szítették ki. A jelentkezők testsúlya 73 és 241 kiló között váltakozott, vagyis a normálist jóval meg­haladta. Minden esetben „szerzett” túlsúlyról volt szó, tehát nem hormonális zava­rokról. A páciensek a klinikán az első napokban csupán- 800 kalória értékű élelmet kap­tak. Ezt idővel 100 kalóriáig! csökkentették, ekkor csupán gyümölcslével táplálták őket. Közben többször úgynevezett fehérjediétában részesültek, de csak 400 kalória értékig. A fogyókúra idején a kísér­leti alanyok korlátlan mér­tékben ihattak vizet. A dié­tát B- és C-vitamicokkal egészítették ki. A klinikai tartózkodás utol­só napjaiban ismét 800 kaló­ria értékű élelmet kaptak a páciensek. A rendkívül nagy súlyú személyeknél — más­fél évi szünet után — ismé­telten alkalmazták a fogyasz­tó kúrát, de csak azoknál, akik közben is megtartották az első fogyókúra utáni sú­lyukat. A kísérlet 27 napja alatt az „önkéntesek” átlagosan 9 kilóval lettek könnyebbek. Kedvező eredménynek azon­ban csupán azt tekintették, ha a csúlycsökkenés megha­ladta a 10 kilogrammot, ami a páciensek 41 százalékánál bekövetkezett. A tüzetes vizsgálatok kimu­tatták, hogy az éheztetésnek semmiféle káros hatása nem volt és hogy a túltápláltak a fehérjekúrát kedvelték leg­inkább. A lengyel szakorvosok vé­leménye szerint az effajta csoportos gyógyítás rendkívül előnyös. » Az „flvto-lszkra” új változata Ä rigai autógyárban a VÁZ személygépkocsikhoz alkal­mazható új elektromos gyúj­tást konstruáltak. Az Avto- lszkra felújított változata vil­lanyborotvák hajtásául is szolgál. Az Avto-lszkra egyszerű és megbízható műszer. Besze­relése könnyű, különleges szakértelmet nem igényel. A segítségével pontosan beállí­tott gyújtás növeli a motor teljesítményét, csökkenti a felmelegedést és üzemanya­got takarít meg. ... uimiiiiiiiiiinuiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiinimii r Két éve építették' fel Rom- hányban az építésikerámia- gyár üzemi rendelőjét. A vá­róterem ajtaján belépve szo­katlan csend és az a bizo­nyos „orvosi szag” fogad. Eb­ben az egyvelegben a ben­zintől a hypóig és a jódtól a sterogenolig mindenféle anyag illata kavarog. — A mai délelőtt az érte­kezleteké, ezért nincs rende­lés — magyarázza a kongó váróterem okát dr. Borne­missza Éva üzemorvos. — Egyébként milyen a for­galom? — Délelőttönként 60—80 be­teg jön hozzánk, a délutáni órákban körülbelül ennek a számnak a fele. A legna­gyobb forgalmunk akkor volt, amikor napi 200 esetet lát­tunk el. Kettős betegmeg­osztásunk van, ami azt jelen­ti, hogy nemcsak az üzemi dolgozókat, hanem a körzet lakosait is fogadjuk rende­lőnkben. — Hogyan alakul a táppén­zesek aránya? — Az üzem ebben a tekin­tetben jól áll, alacsonyabb a táppénzesszázalékunk, mint a körzeté. — A hét végi hét eleji be­tegségek gyakoriak? —• Nem mondhatnám. Ná­lunk nem szokás alkoholt in­ja a munkaidő alatt. Beval­Ritkán olvashatunk ered-, ményes, bevált módszerekkel működő alkoholellenes kol­lektíváról. A salgótarjáni Vo­lánnak e téren nincs szé­gyenkezni valója, s méltán érezheti magát a ritka kivé­telek között. ÖSSZEFOGÁSSAL & Az országos felhívásra 1974. októberében alakult meg az alkoholizmus elleni bizottság, melynek társadalmi munkájá­ban részt vesznek a válla­lat pártvezetőd, üzemegység­vezetők, KISZ-esek, a nőbi­zottsági titkár, az üzemorvos és néhány szocialista brigád­vezető. Az elnöki tisztet több mint három éve Valiét Éva osztályvezető jogtanácsos látja el. Milyen feladatokat végez a bizottság, és melyek azok a helyi sajátosságok, amelyekkel egy közlekedési vállalatnak feltétlenül szá­molnia kell? — erről váltot­tunk szót Valiét Évával. — A megyében a legna­gyobb gépparkkal rendelke­zünk — mondotta —, a mi feladatunk a tömegközlekedés zavartalanságának biztosítása, és még jó néhány ebből adó­lom,’ az ide került vendég- munkásoktól kezdetben „fél­tem”, voltak is kisebb nézet- eltérések, de most már iga­zán nem adnak aggodalomra okot. — A beteg által cetlin „rendelt” gyógyszereket fel­írja? — Látatlanban nem, kivé­ve persze azokat, amelyekről tudom, hogy ki szedi állandó­an. De például egy ingadozó vérnyomás beállításához néha azért a pácienst is látnom kell. Különben is ma már egynéhány gyógyszerhez re­cept nélkül, fillérekért hozzá lehet jutni. Beszélgetésünk alatt két fiatal nő — Deáki Árpádné és Kosztovics Andrásné — tesz-vesz, rámol körülöttünk. Amikor egyikük hosszú listát hoz aláíratni a doktornővel, óhatatlanul rájuk terelődik a figyelem. — Kedveli a munkáját? — kérdezem Deákinét. — Igen. Második éve va­gyok üzemi nővér, ezelőtt könyvelőként dolgoztam. Nagy tervet dédelgetek ma­ÍGY IS LEHET dó teendő. Érthető tehát, hogy sokkal súlyosabban kell ven­nünk az ittasságot. Erre vo­natkozóan élünk a munkajogi szabályok által adott lehető­ségekkel- A Volán Tröszt uta­sításában szerepel például, ha egy autóbusz-vezető ittas­ságból kifolyólag balesetet követ el és jogerősen vétkes­nek bizonyul, öt éven belül gépjárművezetői állásban nem foglalkoztatható. — Hogyan történik az el-' lenőrzés? — Rendszeresen tartunk, főként reggel és szúrópróba­szerűen szondázást, de előfor­dul, hogy a közutakon. Párt­tagjaink vállalták a brigádok patronálását, vagyis a rend­szeres kapcsolatot. Feladatuk, hogy csoportjukban ne for­duljon elő italozás. KÉT ÉVE EGY SEM — Milyen gyakran fordul e j ittas állapotban bekövet­kezett baleset? — Az utóbbi két évben egyetlen ilyen eset sem tör­tént. gamban: szeretném elvégezni a laboránsképző-tanfolyamot, így önállóbb munkát végez­hetnék és nem kellene a vizsgálati anyagokat például ólomszűrésnél Salgótarjánba küldeni. — sorolja egyszusz- ra a kétgyermekes fiatalasz- szony, aki nem régen jött vissza a gondozási szabadság­ról. Kosztovics Andrásné csak átmenetileg adminisztrál a rendelőben. Ha megnyílik a bölcsőde akkor oda megy gondozónőnek. — Gyerekekkel foglalkozni könnyebb lesz, mint csak ír­ni, írni — mondja. — Annak ellenére, hogy nagyon nehéz a beteg embe­rekkel bánni, mondhatom, jó kollektíva alakult ki nálunk — büszkélkedik a doktornő. — Erre a legjobb bizonyíték: minden szakalkalmazotti ál­lásunk betöltött. Munkatársa­im szaktudását, önállóságát jellemzi, hogy képesek egye­dül dönteni, kell-e mentő vagy sem, és megteszik a szükséges intézkedéseket is. Ha valami problémánk van — E nagyszerű eredményt hogyan sikerült elérni? — A megelőző-felvilágo- sító munkával, valamint a szondázások során ittasnak bizonyult emberek büntetésé­vel. Előfordult, hogy ilyen esetben azonnali hatállyal, fe­gyelmi úton elbocsátottuk az illetőt. De elsősorban a pro­pagandára, a következmények tudatosítására helyezzük a hangsúlyt. — Van-e nyilvántartott al­koholistájuk? — Nincs. — Véleménye szerint, mi­nek köszönhető a sikeres al­koholizmus elleni munka? — Vállalati vezetésünk kü­lönösen nagy gondot fordít e tevékenységünkre­MÉG NÉHÁNY SZŐ A 2. számú Volán mintegy 2800 dolgozót foglalkoztat, s ezek közül 1285 a gépkocsive­zető. Nem szükséges ecsetel­ni ez utóbbiak felelősségét, s a felelősség elmulasztásából származó következményeket. Ennek ellenére csak elismerés­sel szólhatunk a vállalat al­koholizmus elleni tevékenysé­géről. T. L. egymással, akkor szemtől szembe megbeszéljük, hiszen feszült légkörben nem lehet gyógyítani. Egyébként én ott­hon, családi körben sem orro- lok semmiért napokig, nincs jogom megkeseríteni a saját és a körülöttem élő emberei; éleiét. — Hivatás, magánélet, csa­lád. Hogyan sikerül össze­egyeztetni? — A férjem is orvos, \ két gyerekünk van és a nevelé­sükhöz nagyon sok segítsé­get kaptam és kapok most is a szüleimtől. Nem vagyok hí­ve a női egyenjogúság állan­dó hangoztatásának, hiszen mindenképpen az anyának kell összetartania a családot, ez még ma sem megy más­képpen. A hivatás? 1969-től dolgozom a körzetben, előt­tem sokáig doktor bácsi gyó­gyította a betegeket, ezért ta­lálták szokatlannak, hogy nő létemre orvos vagyok. Ezt persze nem mondták, csak érezni lehetett a viselkedé­sükből. Ma már — úgy érzem — elfogadnak. Rengeteg munkám van a házasság előtti tanácsadástól és a polgári védelemtől kezd­ve a vöröskeresztes tevékeny­ségig, mindig van mit csiná’ nőm. így tehát nyugodtan el­mondhatom: én még sohasem unatkoztam... Tőcsér Julianna lllllllllllll llllll lllllllll'IIIIIIIIIiaillllllllll Ilii IIIIIIMIIIIIIIIIII3IIIIIIIIIIIII|||||||||l|lllKIIIIIIIIIIII)llllllll!ll>llllUlllllUllllllllllllll|lll!lM1llllll| mtllllllllllllllllllli. „En még sohasem unatkoztam.. Egy-másfél évtizeddel ez­előtt még legfeljebb csak el­vétve esett szó a mezőgazda- sági termelés kapcsán az energiáról, az energiahordo­zókról. Napjainkban viszont már gyakori témája ez a megbeszéléseknek, a gazdasá­gokon belüli terveknek. Nem kell hozzá különösebb jóste­hetség: a jövőben a termelés, és az energiafelhasználás, a mezőgazdasági termelés az eaergiagazdálkodás összefüg­géseit még alaposabban, rend­szeresebben vizsgálja minden érdekelt. Több dolog is ösz­tönöz erre. 7 MILLIÁRDOS SZÄMLA A mezőgazdasági termelés fejlődésének irányát egyér­telműen belterjesnek tekint­hetjük. A termelés intenzitá­sának növekedésével egyide­jűleg nő az ipari eredetű anyagok, az. energiahordozók felhasználása. Az a változás, amelyet e téren hazánk me­zőgazdaságában tapasztalni tovább folytatódik 1960—1975. között nálunk a mezőgazdaság energiafelhasználása négy­szeresére, a felhasznált ener­gia ára pedig több mint nyolcszorosára nőtt. Még 1970-ben, is csak 2.5 milliárd forintot jelzett a mezőgazda­ság összes energiaszámlája, amely 1976-ban már megha­ladta a 7 milliárd forintot. Ami pedig a jövőt illeti: hi­telt érdemlő nemzetközi fel­mérések szerint az energia- hordozók világpiaci ára 10 év alatt megkétszereződik, az ez­redfordulóra pedig a jelenle­ginek 4,5—5-szöröse lesz. Ha időszakonként sikerül is a mi belső termelési, közgazda- sági viszonyainkat a világ­piaci hatásoktól megóvni, nem vitás: hosszú távon ezek a hatások nálunk is érvé­nyesülnek. TUDATOS GAZDÁLKODÁST A tervszerű, tudatos ener­giagazdálkodás, az energiata­karékos módszerek keresése, hasznosítása, az ésszerű ener­giatakarékosság tehát egyetlen termelőszövetkezetben, egyet­len állami gazdaságban sem csak időleges, napi követel­mény. A termelés szilárd ele­mévé, állandó tartozékává vá­lik az energiagazdálkodás — legalább olyan témává, mint az agrotechnika, a termelési technológia, vagy az értékesí­tés. S ennek előbb-utóbb le kell vonni a konzekvenciáit minden mezőgazdasági nagy­üzem gazdálkodásában, vezeté­seben. Sokak számára íehet, hogy meglepő: a mezőgazdaság nem­csak energiafogyasztó, ha­nem energiát termelő is. A nap energiáját a növényter­mesztés hasznosítja, s termékei révén felhalmozza. A mezőgaz­daságnak ez az ágazata több energiát szolgáltat az ember­nek, mint amennyit igényel. Ezért is vizsgálják azt a ku­tatók, hogy mekkora a nö­vénytermesztés energiakiter­melési hányadosa, s ezt mi­képpen lehetne növelni. Ab­ból indulnak ki. hogy min­dennek van energiaigénye, ami a növénytermesztés szolgála­tába áll. (A vasércből és a kokszolható szénből csak ener­gia ráfordításával lehetséges mezőgazdasági gépet készíteni.) Az energiakitermelési hánya­dos azt mutatja meg, hogy a növénytermesztés hányszor annyi energiát szolgáltat, mint amennyit felhasznál. Ez a mu­tató az USA mezőgazdaságá­ban 2,8. A mi mezőgazdasá­gunkban a növénytermesztés a számítások szerint 2,47-sze- res energiamennyiséget állít elő. TÖBB ENERGIÁT A NAPFÉNYBŐL A kutatók, nemesítők, bioló­gusok feladata olyan fajtákat előállítani, amelyek a napfény energiájának nagyobb hánya­dát képesek hasznosítani. E téren egy-két százalékos ered­ményjavulás a hozamok öt- ven-száz százalékos gyarapo­dását jelentheti. Hasonló mun­katerületen ad tennivalót olyan állatfajták kitenyésztése, ame­lyek képesek a jelenleginél ke­vesebb veszteséggel felhasznál­ni a takarmányt. (A növényi termékek állati termékké va­ló átalakítása állatfajoktól függően három-nyolcszoros energiaveszteséggel jár.) Mezőgazdaságunk az úgyne­vezett technikai energiából (fo­lyékony szénhidrogének, gáz, szén, koksz, tüzelőfa, termál­víz.) nagyon jelentős mennyi­séget használ. Mindenekelőtt a folyékony szénhidrogének — gázolaj, benzin, fűtőolaj — képviselnek nagy hányadot. Ezekből mostanában évente 1,2 millió tonna fogy mező- gazdaságunkban. Évente mint­egy 7—8 százalékos felh aszná- lásnövékedéssel számolva 1980-ban már több mint 1.6 millió tonna folyékony szén- hidrogénre lesz szükség. Ér­demes tehát a megtakarítás módozatait keresni. RENDET, FEGYELMET AZ ÜZEMANYAG- ELLATASBAN Biztonsággal megállapítható, hogy az elmúlt egy-két év­ben — amióta jobban rátere­lődött a figyelem az energia- gazdálkodásra — javultak az üzemanyag- és fűtőolaj-fel­használás mutatói. Javultak, de nem kellően. Gyakori még, hogy az erőgépek és a munkagépsorok teljesítménye nincs összhangban. Néha ak­kor is traktor vontatta pót­kocsival szállítanak, amikor teherautóval is megoldható a feladat. A talajművelés ener­giatakarékos lehetőségeit sok helyütt nem vizsgálják rend­szeresen. Az erőgépek terv­szerű karbantartása akado­zik. Az üzemanyag-gazdálko­dás lazaságai még mindig több helyütt fellelhetők. Nemcsak a traktorok, erő­gépek üzemanyag-ellátásának következetes, jól kidolgozott rendje hozhat eredményt. Ma már a folyékony üzemanyag­nak csaknem 35 százaléka fű­tőolaj mezőgazdaságunkban. A kukoricatermesztés üzem- anyagigényének mintegy 30—• 40 százalékát követeli a szá­rítás. A szárítók és egyéb tüzelőberendezések műszaki állapota, karbantartása, ada­golóik beállítása semmivel sincs magasabb színvonalon, mint az erőgépeké. Tennivaló tehát e területen is bőven adódik. Azt, hogy melyik gazdaság­ban mikor, mit lehet és mit érdemes tenni, azt legjobban az adott üzem vezetői tudják. Rendszerint csak azoknak nincs igazuk, akik azt gon­dolják, náluk e téren min­den lehetőség kimerült. Almási István Medve az alaszkai kőolaj­vezeték építésénél Amire nem volt képes a kedvezőtlen időjárás, megtet­te egy medve. Leállította az alaszkai kőolajvezeték építési munkálatait. A következőképpen történt Néhány építőmunkás beesett egy gödörbe a havon. A gö­dörről kiderült, hogy medve­barlang. amelyben egy óriási alaszkai medve aludta téli ál­mát. A munkások majdnem otthagyták a fogukat. Ki kel­ted; kerülni a „hálószobát” és csak néhány héttel később lehetett folytatni a munkát, amikor a „háló” lakója vég­képp mély álomba szenderült. NÓGRÁD — 1977. december 6„ kedd Ö f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom