Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)

1977-12-06 / 286. szám

Havonta mintegy 8—10 ezer darab manganin ellenállástekercs nagypontosságú ellenőrzését illetve bemérését végzi Székely Lászlóné, aki négy esztendeje dolgozik a Szondi Lakatos és Szerelő Ipari Szövetkezetben, Drégelypalá nkon. Az ellenállástekercsek a Radelkis Szö­vetkezet megrendelésére készülnek, ahol műszerekbe építik. Kedvezőtlen adottságúak Támogatás a szakembereknek Nógrádban 25 kedvezőtlen adottságú termelőszövetkeze­tet tartanak nyilván. Ezeket a gazdaságokat az állam sokol­dalúan támogatja. Az egyik ilyen forma a szakemberellátás állami tá­mogatása, amely egyrészt munkadíjon felüli jövedel­met biztosít, másrészt a lete­lepedésükhöz szükséges fel­tételek megteremtését - segíti. Az állami támogatás lehető­sége már a tsz-ek megalaku­lását követően biztosított volt, tehát a tsz-ek jól ismerik. Legutóbb a 7/1976. (II. 26.) MÉM-rendelet határozta meg a lehetőségeket és feltétele­ket. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter a 32/1977. (IX. 22.) rendeletével újból módosította, ezzel nagyobb lehetőségeket is biztosított. A módosítás lényege, hogy egy-egy termelőszövetkezet­ben nincs létszámhoz, illetve nincs meghatározott kerethez kötve a támogatás. A támo­gatási formák szétválasztha­tok, kombinálhatok, együtte­sen alkalmazhatók. Nem a vb, hanem a megyei mező- gazdasági és élelmezésügyi osztály — a pénzügyi osztály egyetértése és a tsz-szövet- ség meghallgatása után — dönt a kérelemben. Kivé­teles elbírálás alapján nem kedvezőtlen adottságú tsz, szakembere is részesülhet a kedvezményekben. Kinek jár? Külön gondot fordítottak a jogszabályalkotók arra, hogy az eddigiektől világosabban határozzák meg a szakembe­rek körét. Ide tartoznak az egyetemet, főiskolát, felsőfo­kú technikumot, szaktechni­kumot végzett szakemberek, akik a képesítés és szakmai gyakorlattal rendelkeznek. (Az elnöktől az üzemegység-, kerület-, szakosított telepve­zetőig). Adható támogatás az olyan elnöknek, elnökhelyet­tesnek, főkönyvelőnek is. akik a képesítés és szakmai gyakorlat alóli miniszteri fel­mentéssel rendelkezik. A támogatás odaítélésének alapvető feltétele, hogy a ter­melőszövetkezet üzemfejlesz­tési tervvel rendelkezzen, il­letve ennek határidőre törté­nő elkészítésére vállalkozzon és a megvalósítására szakem­bert foglalkoztasson. Annak a szakembernek, alti a támoga­tásban részesülni akar, írás­ban kell kötelezettséget vál­lalnia a fejlesztési tervnek e munkakörébe tartozó felada­tok végrehajtására, arra, hogy tagsági, illetve munkaviszo­nyát a támogatás folyamato- sításán-'k ideje alatt nerr szünteti meg, Ha nem a szak ember készítette a fejlesztési tervet, arról kell nyilatkoznia, hogy a tervet ismeri és azzal egyetért. Az állami támogatás oda­ítélése előtt a feltételeket és körülményeket alaposan meg kell vizsgálni, hogy a többlet­jövedelem-juttatás elérje a célját. Ne a kedvezőtlen kö­rülmények konzerválását, ha­nem azok mérséklését, vagy megszüntetését segítse elő a szakember a többletmunkáján keresztül 1 A szakemberek támogatása A szakember — a termelő- szövetkezet által adott mun­kadíjon, részesedésen és pré­miumon felül — állami tá­mogatást és prémiumot kap­hat. Az állami támogatás a 19/1977. (V. 25.) MÉM—MüM sz. 6. mellékletében a szak­ember munkakörére megha­tározott díjtétel felső határá­nak 50 százalékot kitevő összeg erejéig terjedhet. A szakembernek így kifizethe­tő együttes jövedelme nem haladhatja meg a szövetkezet által megállapított munka­díj és a kifizethető legmaga­sabb állami támogatás együt­tes összegének 150 százalékát. Szigorú szankciókat ír elő a jogszabály azokkal a szak­emberekkel és szövetkezetek­kel szemben, akik s ame­lyek a vállalt kötelezett­ségüknek felróható ok­ból nem tesznek eleget, illet­ve, amely szövetkezetek az üzemfejlesztési terv végre­hajtásáról — szintén felróha­tó okból — nem gondoskod­nak. Ezekben az esetekben az állami támogatást meg kel! vonni, illetve a feltételek vál­tozása esetén megszüntethető. Egyéb támogatási formák Ha a szakember a szövet­kezet működési területén, vagy annak közelében letele­pedni kíván, lakásigény kielé­gítése céljából a szövetkezet lakásépítéshez az építési költ­ség 30 százalékáig támogatást kaphat. Az egyéni lakásépí­téshez és lakásvásárláshoz hu­szonötezer forint, gyerme­kenként további ötezer fo­rint adható állami támogatás­ként. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezet részére indokolt esetben támogatást lehet engedélyezni arra a célra, hogy szakember-után­pótlásának biztosítása érde­kében tanulmányi szerződési kössön az arra alkalmas fia­talokkal, ennek alapján ta­nulmányi ösztöndíjat bizto­síthasson. A szakemberék részére — egyéni elbírálás alapján — személygépkocsi-vásárlásra hitel biztosítható. A megyei tanács rendelke­zik bizonyos kerettel, hogy az igényeket kielégítse. A lehe­tőség adott. Viszont a válla­landó feladat összetett és nagy. E támogatási formán belül biztosított pénzügyi le­hetőségek kihasználásával, az érdekek összeegyeztetésé­vel Nógrád megye mezőgaz­daságának továbbfejlesztése gyorsítható. Használjuk ki e lehetősé­geket ! Dr. Kardos Gyula Cél és eszköz A z egyén életében is fontos, egy ország gazdálkodásában pedig döntő lehet, hogy össze ne keverjük a célokat az, eszközökkel. Szabadjon ezt egyetlen példa­sorral illusztrálni. Az ország előrehaladásában nagyon fontos kérdés a munkaerő-gazdálkodás. Ennek inté­zése, a személyzetis tevékenység, ma már szakma. Megbecsült szakma, de mindenkép­pen csak eszköz a cél elérésének szolgálatá­ban. Minálunk azonban bizonyos területeken mintha összekeveredne a kettő. A szakemberek például kalkulációkat dol­goznak ki arról, hogyan tudnánk jobban hasz­nosítani a rendelkezésre álló munkaidőala­pot. Vizsgálataik során úgy találják, hogy a mezőgazdaságban még mindig van felesleges munkaerő, tehát irányszámokat adnak ki az átfcsoportosításra. A mezőgazdasági üzemekben dolgozó személyzetisek ha teljesíteni akarják ezeket az irányszámokat, furcsa helyzetbe hozzák a vezetőket. A növénytermelésben és az állattenyésztésben ugyanis beszerezhető gépek segítségével valóban képes kevesebb ember is elérni ugyanazt az eredményt. A gyümölcsültetvényekén, szőlőföldeken, és ker­tészeti táblákon azonban más a helyzet. Ott több emberre van szükség. Ha tehát a lét­szám csökken, akkor az üzem vezetője kény­telen lesz abbahagyni a kertészkedést, le­mondani a szőlő-, vagy gyümölcstelepítésről Vagyis az eszköz a termelési szerkezet torzí­tását eredményezi, gátolja a cél elérését. A kétoldalúság még inkább tetten érhető a szakmunkásképzésben. Frázisnak számít ma már az a megállapítás, hogy a mezőgazda­ságban kevés a szakmunkás. Mit tesz hát a személyzetis? Arra igyekszik befolyásolni a vezetőket, hogy képezzék szakmunkássá a dolgozókat, illetve igyekezzenek végzett szak­munkások felvételével javítani az arányszá­mokat. Mit mutat ezzel szemben az élet? Egy gyakorlott, a termelés minden ágában többé- kevésbé járatos parasztember nem szakmun­kás, mégcsak nem is betanított munkás. Ám ahova állítják, ott meglepő gyorsan elsajá­títja az adott munka végzéséhez szükséges fogásokat, ismereteket. Ha meg tudják győz­ni az üzem érdekeiről, vagy anyagi éideke kívánja úgy, akkor hajlandó más megbíza­tást vállalni — mondjuk beállni egy új üzem­részbe — és ott is elsajátítja a fogásokat. Mi a jellemző ezzel szemben a szakmun­kásokra? Kétségtelen, hogy a betanított mun­kásnál jobban ismerik szakterületüket, de ah­hoz görcsösen ragaszkodnak. Egy vizsgázott baromfitenyésztő szakmunkás például hallani se akar arról, hogy mondjuk átmenjen a most épült nyúlfarmra, főképpen, hogy tanult szak­májától még távolabb eső megbízatást vál­laljon. Már a kérést is sértésnek tekinti. (Tisztelet a kivételnek.) Az állami gazdasági dolgozók soraiban ma 30 százalékos arányt képviselnek a szakmunkások. A divatos meg­ítélés szerint ez kévéé, de a vezetők már kezdik úgy érezni, hogy sok. Túl nagy a meg­merevedett létszám. Jobban örülnének annak, ha „magas szinten betanított” munkásaik len­nének, és ezekre jobban számíthatnának a változások követésében. Csakhogy akkor nem teljesíténék a szakmunkásképzésre vonatkozó „elvárásokat”. Tehát az eszköz megint a cél elé tolakszik. Kicsit több magyarázatot igényel, de riasz­tó is tud lenni a falun telepített ipari üze­mek példája. Ezek a rendszerint kicsike üze­mek általában úgy születtek, hogy felmérés készült és az kimutatta, hogy az adott terü­leten „pangó munkaerő” található. Családta­gok, asszonyok stb. akikre csak szüretkor, al­maszedéskor van szükség, egyébként tétlenül ülnek odahaza. A munkaerőhiánnyal küszkö­dő iparágak örömmel fogadták a hírt és ap­ró részlegeket létesítettek a felmérés által „fehér foltnak” kimutatott településeken. Azután jön a szüret, vagy az almaszedés. (A példa teteszés szerint választható). Kide­rül, hogy nincs aki elvégezze. Óriási futko- sás kezdődik, miniszterek tárgyalnak, és a vé­gén esetleg Budapestről jönnek mérnökhall­gatók, hogy szedjék le az almát. Persze jó, ha a mérnökhallgatók megismerkednek áz almaszedéssel, de körzeműködésükhöz autó­busz kell, szállás kell, zuhanyozó, étkező és pedagógiai érzékű mezőgazdasági dolgozó, aki betanítja őket. Miközben az asszonyok — az adott faluban lakó, mezőgazdaságban já­ratos asszonyok — fáradhatatlanul állitják elő a helyi kisüzemben, részlegben azokat a termékeket, amelyeket nem bizonyos, hogy könnyű lesz eladni. Ha ez az üzem két hét­re leáll, és az asszonyok jó pénzért elmen­nek almát szedni, akkor ezzel nemcsak az almatermesztő gazdaság nyer, de az ország is. Ám ez, a leállás Magyarországon ma jo­gilag szinte megoldhatatlan. Még akxor is, ha a mezőgazdasági üzem és a helyi ipari üzem vezetői meg tudnának egyezni egymással. Az eszköz szinte lehetetlenné teszi a cél rugal­mas szolgálatát. 1 ' gy van ez most, durvábban vagy fi­nomabban; könnyebben vagy nehezeb­ben kimutathatóan — de egyáltalán nem bizonyos, hogy törvényszerűen. Meggyő­ződésem, hogy rendelkezünk mindazokkal a lehetőségekkel, amelyek révén a dolgokat he­lyükre lehetne tenni. Földeáki Bcla Mint katonák a centit Hogyan tudott 27 eszten­deig egy helyen maradni? Ezt kérdeztük beszélgetésünk kezdetén a különös 'nevű Fi­lipp Fülöp karbantartó laka­tostól, az ÉSZAKKÖ pest­vidéki kőbányák nógrádkö- vesdi üzemében. — Nem mindig egy helyben dolgoztam - felelte magyará­zatul. — Amíg fiatal voltam, gyakran jártunk át más fal­vakba ilyén-olyan javításokat végezni. Meg aztán műveze- tősködtem pár évig, az i6 másfajta munka volt. Egyéb­ként itt, a tmk-ban mindig sok mindennel foglalkozúnk: nem egyhangúak a. napok. — Mi vetett véget a .,mű- vezetősködésnek” ? — El kellett volna végez­nem a technikumot. Mondták nekem többször is, hogy lás­sak hozzá, de épp elég gond volt a vállamon akkoriban. Építkeztünk, meg növekedett a három fiam és a kislá­nyom. Az ilyen iskolába já­rás pedig nagyon sok költ­séggel jár. Utazgat az em- oer, jönnek a barátok, és fi­Űj szakaszához érkezett a KGST-orszáigok összefogása a környezetvédelem területén. A tanács végrehajtó bizottsá­ga április közepén hagyta jó­vá az Intervodoocsisztka, vagy­is a víz- és szennyvíztisztí­tási együttműködés megvaló­sítására hivatott nemzetközi gazdálkodási társulás létre­hozására vonatkozó javasla­tot- A társulás a tudományos kutatás, a tervezés és a ter­melés területein folyó munkát hivatott összehangolni. Célja víztisztító berendezések, ké­szülékek gyártása, meghonosí­tása és üzembe helyezése. Az Intervodoocsisztka az indulás Időszakában elsősorban azzal "oglaikozik, hogy felderítse az érintett országok szükségle­teit ezekre a berendezésekre, ovábbá a felmerülő igények kielégítésének lehetőségeit. A társulás tagjai az egyez­ményben részt vevő országok, (Bulgária, az NDK, Lengyel- ország. Magyarország, a Szov­jetunió és Csehszlovákia) megfelelő gazdasági szerveze­tei. Ezek a társulásban meg­tartják anyagi és szervezeti önállóságukat, de az irányítás közös, az ügyvitelt pedig — a részt vevő országok jóváha­gyásával — Bulgária vezeti. Az Intei-vodoocsisztka élén a részt vevő szervezetek kép­viselőiből alakult tanács áll. Tagjai országonként egy sza­vazattal rendelkeznek. A ta­nács akkor határozatképes, ha minden tagország képvi­selteti magát. Határozatai az érdekelt országok között két­vagy többoldali szerződések, vagy más, ezeknek megfe­lelő egyezmények útján lép­nek életbe. Akárcsak a KGST több: gazdasági és műszaki-tudomá­nyos intézménye, az Intervo­doocsisztka is nyitva áll a KGST minden, a társulásban még részt nem vevő tagálla­ma számára. Az új nemzetközi gazdál­kodási szervezet előmozdítja a víz- és szennyvíztisztító be­rendezések és felszerelések kölcsönös szállításait, az ilyen b"- .idézéseket gyártó ipar­ágak termelékenységének, ha­tékonyságának és technikai színvonalának emelését, a víztisztító berendezések gyár­tásának csökkentését- A tár­sulás az érdekelt országok szakemberei között is közvet­len együttműködést alakíti ki. I. Vasziljev Így lehet ez egy írónál is... zetjük egymásnak a fröccsö- ket. Tudja, hogy megy ez..­— Bánja már, hogy nem maradt művezető? — Megmondom őszintén: nem nagyon- Így sokkal ki­sebb a felelősségem. És jó dolog az, ha nyugodtan al­szik az ember. — Akkor nem aludt nyu­godtan? — Hát-.. sokszor bizony nem. ötven-hatvan emberért felelni igen bajos.-. Mert ez egy veszélyes üzem. sok mód van a balesetre. És, ha ak­kor valami történt, rögtön engem kaptak elő. És, tud­ja. betartani a szabályokat, meg eleget termelni is: na­gyon nehéz. Úgyhogy, aki ko­molyan veszi ezt a munkát, az sokszor nem alszik nyu­godtan. — Tehát a mostani mun­káját jobb szereti? — Igen. bár ez sem leány­állom- Tudja, itt a tmk-ban pnindent mi magunk vég­zünk az anyagmozgatástól a kovácsoláson át a darabolá­sig. És az egészségem már nem a régi: a szívem ren­detlenkedik. Fő’eg most, té­len nehéz a munka, mikor hideg, meg huzat van a mű­helyben. (kj felv.) — De a nyugdíjig már itt marad-.. — Természetesen. Addig hátravan öt év és négy hó­nap.-7- Ilyen pontosan tudja? — Nézze, ilyenkor az em­ber már számolja a napokat. Éppúgy, mint ahogy a kato­nák, mikor vágják a centit­— Nagyon várja a nyugdí­jat? — Persze, hogy várom. Tudja, hosszú az embernek kölyökkorától rendszeresen korán kelni, bejárni, fagyos- kodni. fáradtan hazamenni..­— Vannak akik tovább ma­radnak. A nyugdíj után öt­hat évig-.. — De azok nem ilyen he­lyen dolgoznak. Hanem irodá­ban, vagy tisztább, melegebb műhelybén. — Ennek a munkának mi a szépsége? — Nagyon jó érzés, mikor az ember úgy megcsinál va­lamit, hogy abbán hibát még ő maga sem talál- Ezért sze­ret dolgozni egy munkás. így lehet egy írónál is: ha rcsz- szat ír, nem sok örömet lel benne; vagy éppen ki se ad­ják a könyvét-.. mól — NOGRÁD - 1977. december 6„ kedd a

Next

/
Oldalképek
Tartalom