Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)
1977-12-24 / 302. szám
ß emu tatjuk Fok\j Ottó bábfílitireruJezöt „Tíz u j jad begyének mozdulatai” Egy arc a filmvilágból. ||[ Jól megtermett ember, csu- Ili pa szív, csupa derű. Kinek az „ujja begyéből” bábok és tárgyak kelnek életre az animált film kockáin. Szórakoztatnak gyereket, felnőttet egyaránt. — Véletlenül lettem bábfilmes — mondja Foky Ottó bábfilmrendező — pedagógus- családból származom, nálunk mindenki tanított. Egy Zala megyei kis faluból jöttem, Sárhidáról. Korán elkerültem hazulról, de mindig felrémlik előttem a régi parasztház, a fehér szoba, a zsúrolt padló, a rongyszőnyegek, a lúgszappan, a sülő, friss kenyér. S nagyapám a kántortanító, aki járandósága fejében ösz- szegyűjti a bort, a búzát a házaknál. Emlékszem a két ökörre, amely a szekeret húzta, s amikor felültettek rá és rávertek a tehenek farára, kiballagtak velem a szőlőbe. Ezért szeretem ma a Zánka feletti kis présházamat, a diófákat, mert ott újra élhetem Foky Ottó portréja ciós filmem. Pár hónap múlva kiküldtek Prágába J. Trinkához. Az igazgatóm megkérdezte tőlem, amikor behívatott, hogy nincs-e jobb kabátom, mert csak egy vacak lódén volt rajtam. Pénz kaptam tőle. Boldog voltam, mert vettem egy csodálatos kabátot, és bekerültem J. I Trinka prágai stúdiójába, ahol sok szépet tanultam három hónapon át, és feltöltődve érkeztem haza. Trinkát ma sem tudom feledni, nehéz felnőni a nagy egyéniségek mellett, [j Sokáig nem tudtam levetkőzni „ stílusát, de igyekeztem kiala- i kítani az enyémet. — Melyik volt az első jó filmje? — A Siker. Akkor már magamnak kezdtem tervezni. — Tehát filmrendező lett? — Igen, de véletlenül. Sohasem gondoltam arra. hogy rendező is lehetek. (Egyébként nem is szeretem, ha így szólítanak.) Ez is véletlen műve volt. Megcsináltam életem első reklámfilmjét, a Kis Munka közben a régi emlékeket, érezhetem a hajdani illatokat, a kukacvirágét, amelynek talán nincs is szaga. Az a fajta örömérzés ez?' amely gyerekkoromnak jószagú, virágos érzése. S ezt kapom vissza a mesterségemben, ezt a hihetetlenül jó érzést. — Hogy kezdte el felnőtt életét? — Alaptermészetem örömet keresni és szerezni. Elvégeztem a tanítóképzőt, tanítani akartam. Nem tudtam elhelyezkedni, ezért a Rugy- gyantaárugyárban segédmunkás lettem. Aztán váratlanul megjött a kinevezésem a Szentendre úti Általános Iskolába. Szerettem a gyerekeket. Kétévi tanulás után azért hagytam félbe a pályát. Tele voltam ellentmondásokkal. Az órákon keveset beszéltem és sokat rajzoltam. Mindig is szerettem rajzolni, de állítom, hogy nem gyermekkorom óta. Valaki azt tanácsolta, menjek a főiskolára. Jelentkeztem az Iparművészeti Főiskolára. Rajzom csak az volt. ami még a tanítóképzőből maradt: „rajzolj le egy mesét 4 képben”. Ezt vittem magammal, azzal a meggyőződéssel, hogy úgyis kidobnak. Ám a vizsgabizottság egyik tagja csak ennyit mondott: „Teátrális beállítottságú képek. remek színpados lesz”. Fogalmam sem volt róla, mi az. — A főiskolai évek? — . Meg kellett dolgoznom a megélhetésért, apám már meghalt. Grafikusoknál samesz- kodtam. A festéshez szükséges ecseteket, tövig elkopottan egyik tanáromtól kaptam. 1056-ban diplomáztam, báb- és díszlettervező szakon. Speciális szakként vettem fel a bábszakot. Ez is. mint minden az életemben, a véletlenen múlott. A Csehszlovák Kultúrában egyik este végignéztem J. Trinka bábfilmjeit. ..Ez kell nekem!” Attól kezdve tudtam. hogy mit akarok. Valahogy elkezdődött. A főiskolán Varga Mátyás tanáromnak mondtam el. •hogy bábot' szeretnék csinálni. Eljártam a Bábszínházba. Egy jól sikerült figura, a tv- maci A magam erejéből is összeszedtem, annyit, amennyi tellett. A főiskola után, amikor végeztem, a Pannónia Filmstúdióba és a televízióhoz adtam be kérelmemet. A tv-ből kirúgtak és ez is szerencse volt. (Igaz, hogy akkor ma a televízióban lenne bábozás.) így kerültem a filmgyárba. — Az első filmje? — Móra Ferenc egyik írásából a Didergő király bánatából készült az első animáBencét a mosóporral, és rájöttem bizonyos ízekre. Ezután kaptam egy szinpozist a Sikerhez. Sikeresen megcsináltam. bár nem volt igazán jó film. Bábokat és gyerekeket kombináltam a filmben. ez volt benne a jó. Ezzel a kombinációs megoldással azóta is próbálkoztam, de a falat még ma sem törtem át egészen. Később megcsináltam Az ezüstmajmot, A gyilkosság nokedlivelt, és a Bizonyos jóslatokat is. Mindig hármasban dolgoztunk Nepp Józseffel és Tóth Janóval. Igazán nagy sikere volt a Babfilm! — A Babfilm Nepp József ötlete volt. Egy nap megkérdezte tőlem, hogy animáltam-e már babokat. (Húsz éve ő írja a forgatókönyveimet.) Komolytalannak tartottam a kérdést. A film azonban elkészült, és nagy fegyverténye lett a stúdiónak, nagydíjat kapott. — Mennyiben játék a bábfilmezés? Van a bábfilmesnek ars poétikája? — Aki ebben a szakmában .nem tud játszani, nevetni és feloldódni, az nem jó bábfilmesnek. Én mindig játszom, de azért magammal szemben zord vagyok. A játékos jókedvnek szigorú fegyelemmel kell párosulnia. Ez a szakma nem a hiú embereké. Itt nincs nagyfilmes nyüzsgés. Zárt, csöndes és sötét műteremben teljesen egyedül forgatok. Szégyellem magam. Csak függöny mögött vagyok jó színész. így szórakozom. Órákon át mozgatok egy bábot. Én vagyok a filmszakma szerzetese. — Mégis miért vállalja? — Mert szeretem. A saját örömömre is csinálom. Szebb dolgot nem tudok elképzelni. A tíz ujjad begyének mozdulatából egyszerre csak megmozdul valami a filmkockán. Csináltam már natúr filmet, klasszikus bábot és eljutottam a tárgyanimációhoz. Nagyon szerettem az első tárgyfilmem, az „Ellopták a vitaminomat”; Jó pár díjat nyert ez a film, és kicsit fejembe szállt a siker. Nincs jobb érzés, mint tárgyakba érezni bele a karaktert. A tárgynak nincs keze és lába. Ösztönösen csinálom ezeket a filmeket. De nem volt mindég sikerem. Buktam én már akkorát! (Anecyben). Kifütyültek. Rosz- szabb érzésem még nem volt az életemben. Nem torpantott meg. Nagyon szeretek élni, mosolyogni és verekedni. — Nem szeretne „nagy filmet” forgatni? — Már kérdezték tőlem, de nem sürgetem. Megvárom, amíg beérik a gyümölcs. Cehet, hogy a nagyon öreg bölcs beszél már belőlem? Mert ez még az álmom: egy egész estére szóló filmet forgatni, de nem bábokkal. Tárgyakkal ! Sz. B. m EHéknictilés és óHékleremfés IGAZI LOKÁLPATRIÓTÁNAK lenni, aktív közösségi életet, művelődési alkalmat teremteni nem csak városban, nagyobb településen lehet. Kisközségben ennek persze mások az útjai, módjai, de az értékmentés és értékteremtés —. ami az igazi, korszerű hagyományőrzés két egymást feltételező fogalma — itt is megvalósítható. Mint például Galgagután! Ami ebbe a községbe hozott. az egy korábbi futó találkozás és beszélgetés emléke. Bánko: a nemzetiségi nónraizi és honismereti táborban a hivatásos kutatók mellett három pedagógus is bekapcsolódott a munkába. Közülük az egvik Gyürkv Tibor gaLgagutai tanító, a felusi leróniltaírás egyik „utolsó mohikánja”. Ott tudtam meg róla azt is, hogy a krónikaírás, honismereti munka mellett községében a tiszteletdíjas művelő- désiház-isazigató is. Hogyan kapcsolódik össze a két terület? Mii ven elképzeléseket, terveket lát maga előtt a köz- művelődésben? Hogyan lehet a folklórkincset alkotó módon felhasználni ? Adott-e ötleteket a pár hónappal korábban lezajlott tábor, amelynek a vezetője a nemrégiben elhunyt kiváló néprajztudós, Manga János volt? Ezekkel a kérdésekkel kopogtam be a galgatgutai iskolába Gyürky Tiborhoz. — Tulajdonképpen kétféle krónikánk is van. Az egyik — ez a régebbi, már-már hagyománnyá váló és ismertebb — a hangos krónika. A másik írásos forma — egy éve kezdtük az összeállítását, mindkettő kétnyelvű, magyar és szlovák. Természetesen az előbbi mozgat meg több embert — először erről szólnék. Április 4-én mutatjuk be magyarul, május elsején szlovákul. Színes diaképeket készítünk — 100 darabot — ez alatt megy a szöveg. Belekerül minden, ami a falu életével kapcsolatos, ami jellegzetességünk, eredményünk. A honismereti körnek — tizenhármán vagyunk, úgy látszik, szerencsét hoz a babonás szám — ezen kívül más célkitűzései is vannak. -Elkezdődött a helyi népviselet, hímzések legszebb darabjainak a dián való megörökítése. Másik tervünk: hasonló eszközzel összegyűjtjük a temető régi síremlékeinek képét. Első hallásra ez talán haszontalannak tűnik, pedig nem az: a település összetételére és sok más szociológiai adalékra tudnak következtetni ezekből. — A bánki tábor?. Amellett, hogy megerősített több dologban, egy konkrét feladatra is felhívta a figyelmemet. Ez a lakóhelyünk szlovák és magyar dalai összegyűjtésének fontossága. Nem teljesen új, hiszen négy-öt évvel ezelőtt készítettünk a fiatalokkal kö- 7«-en egy „galsagutai fonót” ebben a szokások, dalok szerepeltek. A KISZ-ebekkel most is ezt akariuk felújítani, gazdagítani. Elkészült a forgatókönyve. megtörtént a „szereposztás” is. A KISZ és a HNF közös karácsonvi folklórműsorának, műsoros estjének lesz a része. — Esy kissé már érintettük a hagyományőrzés és a művelődés, szórakozás összekapcsolását. Hogy történik ez a citerások esetében ? — A községben régen is többen tudtak eiteren:, bizonyos alkalmakkor “ játszottak, de zenekarrá sosem alakultak. Most két zenekarunk is van: egy iskolai és egy KISZ- es. öt évvel ezelőtt alakítottuk a kisdobos-zenekart, közülük már zenélnek a KISZ- esben is... A fiatalok másik folklórra támaszkodó művelődési közössége a tánccsoport, ez csak nemrég jött létre. — Milyen művelődési formákat szeretnek legjobban a galgagutaiak? — A kisközség adottságaiból, következik, hogv elsősorban az ön tevéken vsé°re építhetünk a közművelődésben. Ez nem csak kényszerűség, jó oldala is van, hiszen lobban bevonja az embereket. A „pénzes rendezvények” nem mennek. Kedveltek viszont a TIT-előadások — persze, a témától függ a látogatottság. A honismereti tárgyú előadásokra 15—20 fő jön el — járt nálunk Zólyomi József balassagyarmati múzeumigazgató nemrégiben. Rendszeresek a pedagógiai tárgyú rendezvények — ezekre 40—50 fő is kíváncsi. Ennek mint HNF- titkár Is nagyon örülök. Ugyanígy népszerűek az egészségügyi témák. Talán a mezőgazdasági előadások iránt lehetne nagyobb az érdeklődés. — SOK FELADATOT VÁLLALT A KÖZSÉGBEN. Vannak ebben segítői? — Igen, elsősorban a pedagógus kolléganők, Hugyecz Jánosné és Almás! Árpádné, de igen sokszor közös a munkánk az új KISZ-vezetőséggel is. G. Kiss Magdolna Gerencsér Miklós: A holnap elébe Ady Endre élettörténete 23. Kiterjesztendő sikerét és népszerűségét a városi liberálisoknál sokkal szélesebb körökre. Ady beugrott az érveknek, és váratlan cikkével a Nyugat hívei mellett a nagyváradi Holnap tagjait is súlyosan megsértette. Jellemző a hatásra az alább idézendő levél, amely Fenyő Miksától, a Nyugat egyik vezetőjétől, a Gyáriparosok Országos Szövetsége akkori ügyvezető igazgatójától származik: „Igen tisztelt uram. Az Űj Idők-beli cikkét olvastam, s hiába titkolnám, be kell vallanom, egy kissé kényelmetlenül éreztem magamat. Ügy éreztem, hogy hibámon kívül nevetségessé váltam, hogy egy kissé figura vagyok mindazok előtt, akiknek NöGRÁD - 1977. decembei 24., szombat érdeklődését — akár rokonszenvesen, akár ellenszenvesen — fel tudtam kelteni az ön költészete iránt. Nem mintha az ön cikke jó cikk lett volna, tagadhatatlan hazug és ostoba cikk volt..., hanem mert nem lehet vele vitatkozni. Mert az úgy van megírva, hogy az utolsó szó az öné. Csak nem állhatok oda és nem mondhatom, hogy én az ön csizmaszárára kapaszkodva igyekeztem magamat észrevételül Csak nem mondhatom. hogy te derék, baráti érzelmű Ady Endre te tévedsz, te nem utálsz engemet, s nem keveredik a gyomrod a látásomra, amikor Ady Endre az ellenkezőjét állítja. De hát miért uram?... Minden ok és okosság nélkül beugrani Herczeg Ferencnek, hogy ön bennünket még Herczeg Ferencnél is jobban áltál, hogy ez mit jelenthet önnek: nemigen tudom belátni. Versei nagyon szépek voltak; a most küldöttek még szebbek és én dacára az ön cikkének — nagyon tudok örülni neki. Szóval ön Csak írjon szép verseket, s küldje a Nyugatnak: g szolidantast elengedjük.” Mint látható, a megsértett liberális irodalmi tekinciivak egy pillanatig sem gondoltak arra, hogy lemondjanak Adv- ról. A konzervatív Herczeg Ferenc pedig egy pillanatra sem gondolta komolyan, hogy megnyerje az Uj Időknek Ady Endrét. Taktikai okokból, az összeveszejtés céljából adott helyet a duk-duk cikknek és a szerző néhány versének, de mindjárt a következő számban, fő helyen közölte Szabolcsira Mihály gúnyversét „a zagyvaköltészetről”, nem is oly burkoltan épp Ady ellen. A költő a duk-duk affér idején az Erzsébet körúti Meteor szállóban lakott, de az általa kavart vihar hatása elöl kénytelen volt Érmind- szentre menekülni egy kis nyugalomért. Otthon sem kímélték az Izgalmak. Igv írt öccsének: ..Az Űj Idők cikke miatt ; az egész világ becsapta az ajtót... előttem. Rémes levelek jönnek, se aludni, se dolgozni nem tudok.” Nyomuk veszett a ..rémes” leveleknek, mert a fennmaradtak szerint lesdorgálóbban a már idézett Fenyő Miksa tett neki szemrehányást. Mecénása, Hatvány Lajos Berlinben értesült a kellemetlen fejleményekről, s a rémet fővárosból emelt panaszt Ady viselkedése ellen egy erősen személyes hangú, mély szeretettől áthatott levélben. Ignotus pedig egyenesen angyali elnézéssel szólt hozzá Érmindszentre küldött levelében: ,,Báthory - utca 3. 1908. november 26. Drága Bandim, hagyd már a fenébe ezt a duk-duk affért... Ha szabad a nagy szimpátia jogán, mellyel irántad kezdettől fogva vagyok, valamit tanácsolnom, azt szeretném, ha érzéseidet, idegzetedet, kivétel nélkül mindenki iránt való viselkedéseket arra állítanád be, hogy nem történt semmi... ne törődj egyébbel, minthogy írj. Ez a legfontosabb és egyedül fontos.” Kétségtelen: a butábbak is azok voltak, akik lelketlenek iránta; viszont azok viselkedtek okosab’. an. akik valóban szerették. Bebizonyosodott ez a decemberben megjelent Az Illés szekerén című verskötetével is. Ezúttal az Üj Időket gondozó Singer és Wolfner cég volt a kiadó. Ady mindössze kétszáz korona honoráriumot kapott. Semmi tekintenél nem voltak hírére, tehetségűre. je’°ntőságére, ráadásul gyarló kivitelben jelentették meg kötetét. Any- nyira felbőszült ezen. hogv a Szocializmusba, a Szociáldemokrata Párt folyóiratába támadó cikket írt Herczeg Ferenc ellen, aki továbbra is Pósa Lajost, és Szabolcska Mihályt tekintette az Űj Idők vezérköltőjének. Ady nagvon kíméletlenül tudott támadni. Ezúttal sem fékezte tollát. Kacérkodását Herczeg Feren- cékkel maga szüntette meg. elvágva a további közeledés minden lehetőségét. Ezzel egyidőben mind szorosabbra fűződött oarátsága Hatvány Lajossal. Személyesen alig-alig találkoztak, de levelet, táviratot állandó jelleggel váltottak. A ipk-duk affért követő hetekben szinte naponta érintkeztek postai úton. Nagy volt a forgalom Berlin és Érmindszent között, aminek az lett az eredménye, hogy Ady apró adagolásban teljes bűnbánatot tartott, Hatvány pedig teljesen kiengesz- telődött. A Nyugattal eleve megszakítatlan maradt -főmunkatársi viszonya. Ilyképpen 1908 utolsó napjaira nagyjából elcsitultak az izgalmak, jó hangulatban szilveszterezhetett a Szilágyságban. Különösen vidámmá tette kedvét, hogy Bölöni is otthon tartózkodott, így felváltva vígadoz- battak hol Szilágysomlyón, hol Érmindszenten. De a mulatságból még ez sem volt elég. 1909 első napjaiban Budapesten termett, elfoglalta negyedik emeleti szobáját a Meteor szállóban, és itt próbált aludni — nappal. (Folytatjuk)
