Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)
1977-12-03 / 284. szám
Egy esztendő nyomán NÉHÁNY HÉT és az utolsó lapot iis kitéphetjük az idei naptárunkból. De egy alapos, mindenre kiterjedő mérlegkészítés nélkül nem érhet véget az esztendő. Erre az évi mérlegre készülnek mezőgazdasági üzemeink pártalapszer- vezetei is. A számvetés most eltérő a korábbi évekénél, ugyanis a termelőüzemek pártszervezetei olyan esztendőt hagynak maguk mögött, amelyben tevékenységüket cselekvési program határozta meg. A program az alapszervezet hatásköréhez tartozó egységben széles körű közvélemény-kutatás alapján készült, a legtöbb helyen. Benne foglaltatik tehát a dolgozó emberek széles rétegeinek, nem utolsósorban a szocialista brigádoknak a véleménye. Következésképpen a cselekvési program a dolgozó ember programja, amelyet az alapszervezetek foglaltak csokorba és lett a párttagok, pártalap,- szervezetek. évi munkaterve, a gazdaságvezetőknek utat mutatva a termelési eredmények magasabb színvonalú megvalósításához, a munka szervezettségéhez, a vezetőknek a dolgozó emberhez való viszonya szakadatlan javításához, a szövetkezeti demokrácia kiszélesítéséhez, egyszóval mindahhoz, ami javítja a gazdálkodást, az emberek életét. A pártailapszervezetek az esztendő során ennek a programnak az alapján látták el termelésellenőrző, -segítő munkájukat. Elmondható: nem kis eredménnyel, mert a cselekvési program azt is jelentette, hogy természetessé lett a párttagok példamutatása a napi munkában, ami vonzó hatással volt a párton- kíviiliekre. Az ályen párttaghoz méltó magatartás mellett a pártvezetőség méltán kérhette a gazdasági vezetőket a feladatok maradéktalan valóra váltására, a cselekvési programnak megfelelően. MEZŐGAZDASÁGI üzemeink sokaságában ebben az évben — éppen a cselekvési program hatására, — vált tervszerűbbé és eredményesebbé a munka. Néhány esztendővel ezelőtt pélglául a mátramindszenti tsz szarvasmarha-tenyésztéséről ki mondhatta volna el, hogy az egyik legkiemelkedőbb tej- termelési eredményt éri el 1977-ben és ezért a legmagasabb állami támogatást kapja. A cselekvési program meghatározta számukra a feladatot és a jó kollektív munka, a hozzáértő vezetés, összhangban a dolgozók akaratával, meghozta a gyümölcsét. De mindebben fontos szerepet töltött be a pártalapszervezet, amely viszont a maga programjában jelölte meg saját számára az eredményekért végzendő sajátos feladatát. Ehhez hasonlóan hónapról hónapra ellenőrizték a cselekvési program megvalósítását Karancsságon. Ebben a munkában az egész párttagság részt vett. És a tsz vezetése a támogatást á jó munkával köszönte meg. Jelenleg a megye egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasága ez a termelő- szövetkezetA pártalapszervezetek nagy segítséget nyújthatnak a gazdaságok felvirágoztatásához a vezetőségnek. Szétzilált, veszteségtől terhes üzem volt a karancslapujtői például. Az idén várhatóan öt-hatmillió forint nyereséggel számolnak. A tsz vezetősége vallja, hogy minden elért eredményük szorosan kapcsolódik a pártalapszervezet nagyon tervszerű, felelősségteljes munkájához. Erről számolt *be a káliói tsz vezetősége is, ezt példázták Palotáson, ahol példamutató a kapcsolat a gazdaságvezetők és pártvezető- ság között. Az alapszervezet munkájának nélkülözhetetlenségéről nyerhetünk tapasztalatot Szécsényben és a megye más jó gazdasági eredményeket elért mezőgazda- sági üzemeiben. Mert a tárgyilagossághoz tartozik: ahol eleven, pezsgő a pártélet, meggyőző a párttagok példa- mutatása. következetesek a cselekvési program megvalósításában, ott tudnak eredményeket felmutatni. A romhá- nyi tsz példája erre az egyik legkézzelfoghatóbb. Nagyon alacsony szinten állottak, most már a megye jó üzemei közé emelkedtek, mert előre meghatározott terveiket sorra megvalósítják. És a pártalapszervezet mindenütt ott található, ahol szükség van a segítségre. BÁTRAN kijelenthetjük, hogy a termelőszövetkezetek munkájában, az idén nem a kapkodás, hanem tervszerű munka volt a jellemző, amely kimagasló eredményeket szült- A pártalapszervezetek cselekvési programjának elfogadása, annak megvalósítása a feladatok végrehajtásának rendszeres számonkérése ebben nagy szerepet játszott. Most, az év végén ezeket az eredményeket számba venni jó érzés. de egyúttal a fő feladat, az elkövetkező esztendőre való felkészülés alapját kell megteremteni ezzel. Ez nem zárja ki azt hogy örüljünk az idei sikereknek. Hogyne töltene el bennünket jó érzés, amikor visszagondolunk, a legtöbb esetben kapkodásmentes munkára. A munka gondos megszervezésére. a technikai felkészültség tervszerűen kialakított magas fokára, ami megkönnyítette az ember tevékenységét. Ez mind olyan vívmány, amit a-párt agrárpolitikája fogalmazott meg, s most fokozatosan valóra válik. Zárszámadás és terv tárgyalási közgyűlések előtt állnak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek. Ahogyan az esztendő során a munkában, úgy ebben a feladatban is segítséget várnak a termelőszövetkezetek tagjai, vezetői a pártalapszervezetektől. Nincs mit szégyenkezni megyénk mezőgazdaságának. Fegyelmezetten, jó szaktudással, szorgalommal dolgoztak. Az alapszervezetek pedig nem mint kívülállók, hanem nagyon is a feladatok középpontjában állva vették ki részüket a munkából- Az elért eredmény bizonyítja a kollektív munka hasznosságát. A tsz-vezetők büszkén tehetik tehát a közgyűlés asztalára: az idén ezt cselekedtük, és jövőre. a jó tapasztalatok birtokában még magasabb szintű eredményekért indulunk. BIZTOSAN ELÉRIK célkitűzésüket. ha a pártalap- szervezetet maguk mögött tudhatják. Bobál Gyula Elméiéit konferencia képzőművészeiről Salgótarjánba A képzőművészeti alkotásoknak az emberre és környezetére gyakorolt esztétikai, érzelmi és tudatformáló hatásáról háromnapos elméleti konferencia kezdődik hétfőn a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. A Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége, valamint a Szovjet Képzőművészek Szövetsége közös Rendezvényén — melyen népes szovjet küldöttség is részt vesz — festők, iparművészek, belsőépítészek és építőművészek, csaknem 20 előadás keretében vitatják meg az épületek falait, közösségi tereit díszítő, úgynevezett murális képzőművészeti alkotások szerepét, jelentőségét, és is ellátogatnak a festészet, illetve az iparművészet e sajátos ágával foglalkozó művészek feladatait. A szovjet résztvevők e konferenciát követően ellátogatnak Salgótarjánba és Pécsre, hogy a helyszínen tanulmányozzák a két város középületeit díszítő képzőművészeti alkotásokat. A rendezvény egyben előkészítése a jövőre, Moszkvában tartandó nemzetközi képzőművészeti konferenciának, amelyen a szocialista országok képviselőinek részvételével kívánják megtárgyalni az építészet és a képzőművészet kapcsolódásának problémáit a szociar lista városépítésben. Telel az állatállomány Országszerte „beteleltek” az állatok, a hideg időjárás véget vetett a legeltetési szezonnak: fedett, védett helyen, jó körülmények között kezdődik meg a téli istállózó állattartás. A mintegy 2 milliós szarvasmarha-állomány fogadására az állattenyésztők felkészültek; fertőtlenítették, rendbehozták a téli szállásokat, istállókat, és az utóbbi évek legkiegyensúlyozottabb takarmánykészletét biztosították a téli hónapokra. A tavalyinál, mintegy 50 ezer hektárral nagyobb területről takarították be a silókukoricát, amelynek tartósítása jól sikerült: a téli takarmány több energiát tartalmaz, mint az elmúlt évben, s más táplálóanyagokban is gazdagabb, így jórészt biztosítja a magasabb színtű tejtermeléshez szükséges tápértékét. A készletek más takarmányfélékből is bőségesek. Elegendő fehérjetartalmú anyag szolgálja az állatok téli nevelését, tartását. Részben az import eredetű fehérjék helyettesítésére mind több nagyüzemben használják az olcsóbb karbamid vegyianyagot a takarmányok javítására. Amíg az elmúlt évben 6—7 ezer tonnányit használtak csak fel, idén már több mint 10 ezer tonnánál tartanak, s a téli hónapokban további nagy mennyiségű kar- bamidos takarmánydúsításra kerül sor. A nagyüzemekben nyáron is zárt körülmények között tartott sertésállomány takarmányozása sem okoz majd gondot a következő termésig.. A téli időszakban csak kevés állat marad kint régi helyén. Több gazdaságban az úgynevezett rideg tartással kísérleteznek: a külföldről behozott Hereford húsmarhák jól tűrik a hideg időt, ezért télen is fészerekben, félig nyitott, a szél ellen viszont védelmet nyújtó olcsó szálláshelyen. maradnak. Összesen 15—20 000 állat marad kinn a szabadban a Hereford fajtából, valamint magyar-tarkával keresztezett utódaiból. Az állattenyésztők és a tudományos kutatók rendszeresen megfigyelik majd a szabad tartás tapasztalatait, s ennek alapján jövőre újabb területeken rendezkednek be a hízómarhák rideg tartására. Most már nem Tehet., Nem keseregni — előre kell nézni! Kérdezem Ferencz Bélát, nehéz-e igazgatónak lenni? Ez honnan jutott eszébe? — néz vissza rám. Mondom neki, mert nem túl rózsás az ábrázata. Hát az nem... s egyelőre nem is hiszem, hogy mosoly- gósabbá válnék. Szóval, nehéz? Az! — válaszolja. De a nehézségekkel is szembe kell nézni. Könnyű akkor optimistának lenni, amikor minden jól megy. Most tehát-.. Most tehát — szakítja félbe mondatomat — nem keseregni: előre kell nézni! ★ Ferencz Béla az ÉSZAKKÖ Pestvidéki Kőbánya Vállalat igazgatója akivel a fentebbi mondatokat váltottuk. Azé a vállalaté, amelyik tíz hónap alatt több mint 200 ezer tonnás termeléssel maradt le az elképzelésektől, s amelyik várhatóan év végére a tervezett kétmillió 24 ezer tonna helyett csak egymillió 750— 800 ezer tonna követ tud a felhasználók részére bocsátani. Bár igaz, az utóbbi hónapokban a termelés már elérte a kívánt szintet, de ez a ..végösszeget” már — sajnos, mondja — egyáltalán nem befolyásolja. Aztán meg közbejött ez a rossz idő is, ami a legnagyobb erőfeszítéseket is görcsös erőlködéssé redukálná. .. Nem túlzottan vidám hát a hangulat a nógrádkövesdi igazgatóságon, már csak azért sem, mert a néhány órával ezelőtti jelzések szerint megint leállt a szobi üzem — egyébként új beruházású — törőműve, ami csak súlyosbítja a gondokat... Amik aztán bőven akadnak a kőbányáknál, s ráncossá teszik az igazgató homlokát. Mert — próbáljuk összegezni őket — nem úgy sikerült szinte semmi sem ebben az évben, mint ahogy eltervezték- Legnagyobb gondjaink a közelmúltban átadott beruházásoknál voltak-vannak. Nem úgy üzemel a szobi törőmű, a ke- szegi rendszer, a nógrádkövesdi kötélpálya, sem, mint ahogy elgondolták. Szinte siralmas volt a szobi új bánya nyitása is. — Olyan körülmények között dolgoztak ott az emberek, hogy legszívesebben valamennyit kormánykitüntetésre terjeszteném fel — mondja keserű szájízzel az igazgató. —, és egyéb tényezők is hozzájárultak jelenlegi állapotukhoz. Például a keszegi üzemben... Ami bár hosszú idő óta az idén először teljesíti 300 ezer tonnás tervét mégis, a tervezett 1,5 millió helyett előreláthatólag több mint 5 milliós veszteséggel zárja az év végét. — Miért? — kérdezek közbe. — Itt árproblémák vannak. Nagyon olcsó a mészkőigaz, jövőre, mint hallottuk, a tonnánkénti 55-ről 70 forintra emelik az árát. s talán ez segít valamit. Aztán itt van a munkaerő- hiány. Sőskúton ahol az igenigen keresett s jól fizető fala- zóblokkolcat gyártják a lehető legpraktikusabb^ helyekről: a gépek mellől hiányzik tizenöt-húsz ember. Ennek következménye hogy szinte a teljes tizenegy ^ hónapon át az öt vágógépből csak kettő-három dolgozott. Igaz, a munka nehéz: harmincöt kilós blokkokat kell a vágógépekről kézi- erővel leemelgetni, ami viszont nemigen áll arányban a fizetéssel. Próbálkoztak már e folyamat gépesítésével de a kísérletek mind ez ideig nem jártak eredménnyel.' Nehezítették még a kőbányák helyzetét a gyakori váratlan meghibásodások is, ameíyek a termelő- és kisegítő berendezések hosszatab-rövidebb leállását okozták. — Indok tehát van: a rosz- szul sikerült beruházások, az alacsony árfekvés, a munkaerőhiány, a gépek váratlan meghibásodásai — mondom az igazgatónak. — ... Még nem teljes a lista — válik arca még komolyabbá. — Mert akadtak gondok a szervezésben és... és a vezetésben is. önkritikusan állapítottuk meg a minap is: bár történtek intézkedések, de a vezetés színvonala — enyhén fogalmazva — még mindig nem éri el a kívánt szintet. — Rosszak az üzemigazgatók? — Szó sincs róla. Csupán hosszú évek berögződését nehéz egy év alatt levetkőzni. .. — ön — ezek szerint — elvetette elődje módszereit? — Rákényszerültem- Nem lehet egyik napról a másikra, élni. Pontos, gondos, előrelátó tervek kellenek, amik végrehajtását, az adott körülmények és feltételek mellett, meg is kell követelni. — Nincsenek személyi ellentétek a vezetők között? — Állítom: nincsenek. — Munkások és vezetők között? — .. - Ilyennek meg aztán egyáltalán nem szabad lenni! Most nincs rózsás hangulatban az igazgató. De néhány perc múltán, amikor elkezdi sorolni, hogy mi mindent terveznek jövőre, megenyhülnek vonásai. Nem az deríti fel, hogy jövőre nem terveznek mennyiségi növekedést, hanem az, hogy — véli, — a lehető legjobban sikerült felkészülni a jövő évre. — A bizonyítás évére? — • ■ . Nem! Egy eredményes esztendőre! Karácsony György A tervhez viszonyítva 102,9 százalékra teljesítette harmadik negyedévi tervét az Üvegipari Művek Pásztói Szerszám- és Készülékgyára. A gyár fő profilja a pótalkatrészgyártás üvegipari forinaszerszámok, kemence és egyéb szerkezetek üvegipari feldolgozógépek gyártása, felújítása. A képér Bozó János cs Galcsó Gábor 07-es 16 állomásos ampulla gyártó gép javítása közben. — bl — Bajtermés a gyárban Terem baj, ha nem vetik is! — állapítja meg a közmondás. A baleseti statisztikát nézve azt láthatjuk, hogy — az előbbi szóképet folytatva — „bőven termő talajnak”" bizonyult az Ikladi Ipari Műszergyár bcrceli gyáregysége. A tavalyi 8 balesettel szemben 1977-ben már 16-ra rúg a munkahelyi sérülések száma. FRÖCCSENŐ FÉM — Van egy nagyon veszélyes üzemünk: a fröccsöntődé. A balesetek 70 százaléka ezzel függ össze — mondta Ur- sinyi Nándor gyáregységvezető. — A sérülések nagy része égés, amit a fröccsenő alumínium okoz. — Idén mért fordult elő viszonylag sok baleset? — Ennek több oka van. Egyrészt az, hogy ez évben gyarapodott az öntödei gépek száma. Ez ugyan nem okozott zsúfoltságot: előre tervezett bővítés volt. De az embereknek újak, szokatlanok a körülmények. Másrészt a dolgozók könnyelműsége is gyakori bajforrás. Sokan úgy viselkednek, mint azok a sofőrök, akik ötezer kilométer után azt hiszik: mindent tudnak, nem eshet bántódásuk. » NE TEDD ODA!!! Az egyik közelmúltbeli sérülés egy betanított munkással történt. Az öntőkanalat — miközben fémtapadás ellen kezelte — a kemencére rakta száradni. Rászóltak: „Ne tedd oda, beleesik”! Ö nárom hónapja dolgozott a kemencénél, úgy érezte, Tcész öntő. „Dehogy esik” — csóválta meg a fejét. A következő pillanatban megcsúszott a kanál, bele a folyékony alumíniumba. A kifröcs- csenő fém a homlokáról egy jó darabon leégette a bőrt. „Szerencsére” nem lejjebb érték az izzó cseppek. A legutóbbi eset is tanulságos. Egy öntőgép okozta, amit korábban biztonsági berendezéssel is elláttak. De mivel ez munka közben egy plusz mozdulatot igényel, „szeretik” kiiktatni, Ez volt az -.gyik baj. A másik, hogy a íérült ojyan alkatrészhez nyúlt, amihez neki nem lett volna szabad. A meglazult kalapácsot birizgálta, közben véletlenül beindította a gépet... Mire visszarántotta a kezét, két ujja oda volt. KAMPÁNYSZERŰSÉG Urbancsek Lajos a fröccsöntőüzemben művezető. — Nálunk három műszakban folyik a termelés. Az éjszakai természetesen mindig nehezebb, ilyenkor nő a veszély, Ezt az is fokozza, hogy sok munkás már otthon is dolgozik valamit műszak előtt, tehát nem pihenten áll munkába. — De gyakran mi is hibásak vagyunk. A felsze~eléseket nem úgy adjuk, ahogy kéne. Előfordul, hogy hetekig nincsen szerelőkesztyű. Aztán ha jön, megköveteljük hogy viseljék. Ilyenkor joggal vetik a szemünkre, hogy: oezzeg a múlt héten még nem volt ilyen fontos! — Ugyanez a helyzet a gépek biztonsági berendezéseivel is. Ha tíz gép közül csak hármon van védőretesz, nyilván azt gondolják, hogy csak sallang azokon is. Ezért megpróbálják kiiktatni. FEGYELMI — HA NINCS MÁS — Miként próbálják elejét venni a sok balesetnek? — Ügy gondolom, bátrabban kell a fegyelmi felelősségre vonást alkalmaznunk — válaszolja Ursinyi Nándor. — Nemrég külön írásbeli utasítást kellett kiadnom. hogy használják a munkavédelmi szabályzatban meghatározott eszközöket. De hogy ennek tartósan foganatja legyen, sajnos „hozzá kell tennem” egy vagy két fegyelmit. Akkor fél évig rendben lesz mir.den. Utána alighanem megint szükség lesz rá... De te mésze- tesen tovább fejlesztjük a gépek biztonsági berendezéseit. Védőrácsot, kettős eteszelést építünk be, ahová lehet Az oktatásokat is megpróbáljuk konkrétabbá, személyre szólóvá tenni. Ki kell hangsúlyoznunk ezeken, nogy a gépek veszélyesek, és akik dolgoznak velük, azoknak ezt érezniük kell. Mert minden veszélyt nem lehet kiküszöbölni. Molnár Pál NOGRAD - 1977. december 3., szombat 3
