Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)
1977-12-03 / 284. szám
K bm a jr azlemeny Kádár János fogadta a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi minisztereit (Folytatás m l oldalról! «Jett. Az építőiparban a számított növekedéssel szemben a létszám csökkent. A munka termelékenysége a termelőágazatokban az előirányzottnál erőteljesebben nő, előrehaladás tapasztalható a munkaerő-gazdálkodásban. 'A munka szervezettsége sok helyen még nem kielégítő. d. A lakosság életszínvonala a múlt évinél nagyobb mértékben emelkedik, a növekedés üteme némileg meghaladja az előirányzottat. Az egy keresőre jutó reálbér várhatóan 3—3,5 százalékkal nő. Az iparban, a vendéglátóiparban és az élelmiszer-kiskereskedelemben a terv szerint rendezték és egységesítették a műszakpótlékot. A villamos- energia-ipar, a ruházati ipar, valamint az oktatásügy. a közművelődés és részben az egészségügy dolgozói központi béremelésben részesültek. A munkásság és a parasztság reálkeresete a terv céljainak megfelelően lényegében azonos ütemben emelkedik. Az egy lakosra jutó reáljövedelem és a lakosság összes fogyasztása egyaránt 4—4,5 százalékkal nő. az előirányzatot valamelyest meghaladja. A fogyasztói árszínvonal emelkedése a tervezett keretek között marad. A lakosság áruellátása élelmiszerekből és iparcikkekből kiegyensúlyoizott, az árukínálat nőtt, a választék bővült. A húsellátás kielégítő választéka javult. Burgonyából, zöldségből és gyümölcsből a tavalyinál nagyobb volt a kínálat, az árak alacsonyabbat- voltakAz életkörülményeket javítja, hogy felépül a tervezett 89 ezer lakás. 18 ezer óvodai hely és mintegy kétezer kórházi ágy létesül. Bővül a bölcsődei hálózat és a diákotthonok befogadóképessége, nő az általános iskolai tantermek száma. Javul a lakosság kulturális, egészségügyi és szociális ellátása. c. Hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai szélesednek, részvételük a nemzetközi munkamegosztásban fokozódik. A szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval tovább erősödik az együttműködés, dinamikusan nő az áruforgalom. Fejlődik a termelési együttműködés és a szakosítás. A népgazdasági tervnek megfelelően a kivitel gyorsabban növekszik, mint a behozatal. Bővülnek gazdasági kapcsolataink a fejlődő országokkal és gazdaságilag fejlett, tőkésországokkal is. A tőkéspiacokról behozott cikkek ára gyorsabban nőtt, mint az oda kivitt termékeinké, ami veszteséget okozott a népgazdaságnak. f. A gazdasági szabályozók alapvetően a népgazdasági tervben meghatározott feladatok megvalósítását segítik. A gazdálkodás feltételeiben bekövetkezett változások miatt azonban már nem eléggé ösztönöznek a hatékonyság növelésére. Ennek következtében a jól és kevésbé jól dolgozó vállalatok jövedelmei túlzottan kiegyenlítődnek. A vállalatok költségvetési befizetései nem érik el, az állami támogatások pedig meghaladják a tervezettet. 2 A Központi Bizottság figyelembe véve a népgazdaság helyzetét, a gazdálkodás feltételeinek változását, és az V. ötéves tervben meghatározott célokat, az 1978-as évre az alábhi feladatokat jelölte meg: — A népgazdaság dinamikus fejlődését, a nemzeti jövedelem gyarapodását, a hatékonyabb társadalmi termelés, a magasabb munkatermelékenység eredményezze. A belföldi felhasználás a nemzeti jövedelemnél kisebb ütemben növekedjék. A felhalmozás aránya közeledjék az V- ötéves tervben számítotthoz, a lakosság életszín- vofiala a gazdasági fejlődéssel összhangban emelkedjék. — A termelési, •értékesítési előirányzatok és az elosztási arányok legyenek összhangban a gazdasági egyensúly javításának követelményeivel. A kivitel növekedése haladja meg a behozatalét. — A hatékonyság fokozásával, a fejlődés minőségi tényezőinek előtérbe állításával erősíteni kell a népgazdaság egyensúlyát tartósan javító folyamatokat. Az irányítás és a végrehajtás minden szintjén továbbra is alapvető feladatnak kell tekinteni a termelési szerkezet fejlesztését, a műszaki színvonal emelését, a beruházások tervszerű megvalósítását, az állóalapok gazdaságos kihasználását, az ésszerű takarékosságot, a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatását. A Központi Bizottság az 1978. évi népgazdasági terv és állami költségvetés fő előirányzatait az alábbiak szerint határozta meg: a tervezett növekedés 1978. év! előirányzatai nemzeti jövedelem 5 százalék nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 2 százalék ipari termelés 5,5—6 százalék országos építési-szerelési teljesítmény 4—5 százalék mezőgazdasági termékek termelése 2—3 százalék a szocialista szektor beruházásai összesen 180—182 milliárd Ft egy lakosra jutó átlagos jövedelem 7—7,4 százalék egy keresőre jutó nominálbér országos átlagban 7 százalék fogyasztói árszínvonal 4 százalék egy lakosra jutó reáljövedelem 3—3,2 százalék egy munkás és alkalmazott keresőre jutó reálbér 2,8—3 százalék egy termelőszövetkezeti dolgozóra jutó reálkereset 2,8—3 százalék a lakosság fogyasztása 3,4—3,6 százalék az összes lakásépítés 90 ezer lakás ebből állami 33 ezer lakás az állami költségvetés bevétele legalább 6 százalék kiadása legfeljebb 7 százalék a. Az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság termelése a hatékonyság fokozása révén növekedjék: — Az ipari termelés 5,5—6 százalékos növekedését a termelékenység emelésével kell biztosítani. Leggyorsabban a gépipar és a vegyipar fejlődjék. A gazdaságos ipari termékek exportja erőteljesen növekedjék, elsősorban a gépiparban, a vegyiparban és az élelmiszeriparban. Gyorsabban javuljon a termelés szerkezete és műszaki szívonala, a termékek minősége és versenyképessége. A vállalatok határidőre fejezzék be a gazdaságos exportot bővítő beruházásaikat. Erősödjék az együttműködés tervszeróságé a termelő, a kereskedelmi, a szállító és a kooperáló vállalatok között. — Az építési-szerelési tevékenység 4—5 százalékos növelését a termelékenység és a szervezettség javításával, a rendelkezésre álló gépek és berendezések jobb kihasználásával kell elérni. Különösen fontos a tervszerűség fokozása, a minőség javítása, a kivitelezés meggyorsítása. — A mezőgazdasági termelésben fő feladat az 1977. évben elért eredmények megszilárdítása és a hozamok további emelése. A termelés 2— 3 százalékos növelésének a feltételei adottak. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek hasznosítsák jobban a termelési adottságaikat, fokozzák a gazdálkodás eredményességét. Tegyék meg a szükséges intézkedéseket a gépek és az állattenyésztési telepek jobb kihasználására. Ésszerűbben és takarékosabban használják fel a műtrágyát, a növényvédő szereket és a takarmányt. A kenyérgabonát a tervezett területen idejéb.n és jó minőségben elvetették. Szükséges, hogy a nagyüzemek a jövő évben növeljék a kukorica vetésterületét. Fontos feladat a zöldségtermelésben, a baromfi-, a sertés-, a szarvas- marha- és juhtenyésztésben elért eredmények ovábbfej- lesztése. Fokozni kell a tö- megtakarmány-termelést javítani a rét- és legelőgazdálkodást. A termelés feltételeinek javításával, a termékek felvásárlásának jobb megszervezésével, a tárolótér és a feldolgozókapacitás bővítésével is segíteni, össztonözni kell a termelőmunkát. Támogatni kell a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési lehetőségeinek kihasználását. A munka hatékonyságának fokozása minden termelő ágazat, minden gazdálkodó szervezet alapvető felada*a. Ez megköveteli, hogy a termelőüzemek jobban figyel ?mbe vegyék adottságaikat, ésszerűbben gazdálkodjanak anyagi és szellemi erőforrásaikkal. Tevékenységük során érvényesítői NŰGRAD - 19.77, december 3., szombat sék a Központi Bizottságnak a hosszú távú külgazdasági politikára és a termelési szerkezet fejlesztésére vonatkozó irányelveit. Az irányító és a gazdálkodó szervek ezekből kiindulva konkrét programok alapján intézkedjenek a gyártmányok korszerűsítésére, a gazdaságtalan termelés visz- szaszorítására. Hasznosítsák gyorsabban és szélesebb körben a tudomány és a műszaki fejlesztés eredményeit a termelésben. A gazdálkodást elsősorban a termelékenység folyamatos növelésével, a korszerű gépek és berendezések jobb kihasználásával, az anyag- és energiatakarékossággal, a szerződésekben vállalt kötelezettségek pontos teljesítésével, a munka- és üzemszervezés, valamint a munkafegyelem javításával tegyék hatékonyabbá. b. Az áruszállítás 5,5 százalékos növelése a közlekedés szervezettségének, az eszközök kihasználásának, a termelő és a közlekedési vállalatok együttműködésének további javítását teszi szükségessé. A torlódások elkerülése végett fokozni kell az előszállításokat. A személyszállítás színvonalát új létesítmények üzembe helyezésével és a járműpark bővítésével is javítsák. c. Az élet- és munkakörülmények további javításának fettételeit a termelés tervezett növelésével, a hatékonyság fokozásával kell megteremteni. — Az 1978-ra tervezett reálbér-emelkedést oly módon kell biztosítani, hogy erősödjék az összhang a teljesítmények és a bérek növekedése között. — A korszerű gépek és berendezések jobb kihasználása, a dolgozók érdekeltségének növelése céljából 1978. július 1-vel rendezik és egységesítik a műszakpótlékot, a szállítási, a hírközlési, a szolgáltató-vállalatoknál, az állami gazdaságoknál, valamint a kereskedelem azon területein is, ahol eddig még nem történt meg. — A jövő évben néhány területen központi bérintézkedésre kerül sor. Béremelésben részesülnek az .orvosok és azok az egészségügyi alkalmazottak, akikre az 1977. évi intézkedés nem terjedi ki, továbbá a területi ügyészségek és bíróságok dolgozói. — 1978 január 1-től a rendszeres nyugdíj-kiegészítés legkisebb összege havi 50 Ft- .ról 70 Ft-ra emelkedik. A terv biztosítja a lakosság fogyasztásának növekedését, a kiegyensúlyozott és javuló színvonalú áruellátást, a vásárlóerő és az árualap összhangját. A kormányzati szervek gondoskodjanak róla, hogy a termelő és a kereskedelmi vállalatok javítsák együttműködésüket, bővítsék az áruválasztékot, a hazai és az importszállítások jobb ütemezésével tegyék folyamatossá az áruellátást. Az illetékes hatóságok továbbra is szigorúan ellenőrizzék a fogyasztói árak alakulását, akadályozzák meg az indokolatlan áremelkedéseket, és biztosítsák, hogy a fogyasztói árszínvonal emelkedése 1978-ban ne haladja meg a 4 százalékot. A lakosság életkörülményeinek további javítására megépül 90 ezer új lakás; az óvodai helyek száma 17 ezerrel, a bölcsődei helyeké 3100-zal, a kórházi ágyak száma pedig 700-zal nő. Tovább bővül az általános és a szakmunkásképző iskolák hálózata. d. 1978-ban beruházásokra 180—182 milliárd forintot fordítunk. A rendelkezésre álló erőforrásokat elsősorban a folyamatban levő beruházások befejezésére kell összpontosítani. Az ötéves terv beruházási feladatainak teljesítése érdekében javítani kell a beruházási folyamatok tervszerűségét. Központi pénzügyi forrásból két nagyberuházás kezdődhet meg: a Lenin Kohászati Művek kombinált acélművének építése és a Székesfehérvári Könnyűfémműben a, félgyártmányok termelésének fejlesztése. A feldolgozó ágazatokban valamint a mezőgazdaságban a beruházásoknak mindenekelőtt a termelés korszerűsítését és a gazdaságos export növelését kell szolgál niok. A nem termelő ágazatokban gondoskodni kell az V. ötéves tervben kiemelt feladatok megvalósításának elsődlegességéről, az előirányzott lakások, gyermekintézmények, iskolák megépítéséről. e. Az 1978. évi gazdasági feladatok eredményes megoldása, a külkereskedelmi mérleg javítása megköveteli, hogy tovább bővüljenek nemzetközi gazdasági kapcsolataink, erőteljesen növekedjék az export. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink fejlesztését mindenekelőtt a Szovjetunióval a szocialista országokkal folytatott tervszerű gazdasági együttműködésre, az áruforgalom bővítésére alapozzuk. A szocialista gazdasági integráció elmélyítésére, a termelés továbbá szakosítására, a koope-- ráció gyorsabb kibontakoztatására törekszünk. A gazdaságilag fejlett tőkésországokkal is bővítjük külkereskedelmi forgalmunkat és fejlesztjük a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokat. A fejlődő országokkal kialakult sokoldalú gazdasági kapcsolatainkat, együttműködésünket az eddiginél gyorsabb ütemben fejlesztjük. A külkereskedelmi tevékenységben fokozott figyelmet kell fordítani a szerződéses kötelezettségek pontos teljesítésére a kivitel összetételének javítására, a piaci feltételekhez való rugalmas alkalmazkodásra. a beszerzés és az értékesítés jó ütemezésére, valamint a termelő és a külkereskedelmi vállalatok együttműködésének erősítésére. f. Az állami költségvetés kiadásai és bevételei a népgazdasági terv előirányzataival összhangban alakuljanak. Olyan pénzügyi feltételeket kell teremteni, amelyek a vállalatokat és a szövetkezeteket növekvő teljesítményre a hatékonyság fokozására késztetik. A költségvetési gazdálkodásban is következetesen érvényesíteni kell a takarékosságot. Az államigazgatás központi és helyi szervei, a tanácsok és az irányításuk alatt működő intézmények törekedjenek a takarékos gazdálkodásra, pénzügyi lehetőségeik jobb kihasználására, az ügyvitel korszerűsítésére. g. A központi irányító szervek gondoskodjanak arról, hogy a gazdasági szabályozó rendszer az eddiginél jobban ösztönözzön a hatékonyság növelésére, a tartalékok feltárására és kiaknázására: segítse elő a beruházási folyamatok tervszerű alakulását, a gazdasági és pénzügyi egyensúly javulását. A gazdasági szabályozó rendszer ennek megfelelően biztosítsa a válBefejexadötí a miniszteri bizottsági ülés Kádár János, a MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Központi Bizottság székházában pénteken fogadta a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszteri bizottsági ülésén részt vevő küldöttségek vezetőit, valamint Viktor Kulikov marsallt, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancsnokát és Anatolij Gribkov hadseregtábornokot, az egyesített fegyveres erők törzsének főnökét. A szívélyes, baráti légkörben lezajlott találkozón jelen volt Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke. ★ A Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszteri bizottsága november 29- től december 2-ig Budapesten tartotta soros ülését. Az ülés munkájában részt vettek a Varsói Szerződés tagállamaink honvédelmi miniszterei, az egyesitett fegyveres erők főparancsnoka és az egyesített fegyveres erők törzsfőnöke. Az ülésen Czinege Lajos vezérezredes, a Magyar Népköztársaság hónvédelmi minisztere elnököltA bizottság ülésén megvizsgálták az egyesített fegyveres erők helyzetével és tevékenységével összefüggő időszerű kérdéseket és megfelelő határozatokat hoztak. Az ülés baráti légkörben, a résztvevők teljes és kölcsönös egyetértésének jegyében zajlott le. A küldöttségek pénteken hazautazták. A delegációkat a Ferihegyi repülőtéren, Czinege Lajos, valamint a Honvédelmi Minisztérium katonai tanácsának tagjai búcsúztatták. Jelen voltak továbbá az érintett országok budapesti nagykövetei. (MTI) A tripoli csúcs Líbia fővárosában, Tripoliban pénteken — egynapos késéssel — megkezdődött az a konferencia, amelyen a Szadat elnök politikai kezdeményezéseit ellenző arab országok a palesztin szervezetek vesznek részt. A csúcstalálkozón ott van Líbia, Szíria, Algéria, Irak és Dél-Jemen államfője, illetve magas rangú képviselője, s a palesztin vezetők. Bár nincs meghatározott napirend, a találkozó nem titkolt célja a haladó arab erők szilárd egységfrontjának ösz- szekovácsolása. A szándék tetszetős, ám korántsem egyszerű. Kétségtelen, hogy az egyiptomi államfő jeruzsálemi útja tovább bonyolította az amúgy is kusza közel-keleti helyzetet. Az izraeli vezetőkkel folytatott közvetlen párbeszéd még nem vezetett különmegállapodáshoz, de semmiképpen nem illik bele abba a „menetrendbe”, amely a Géniben majdan folytatandó béketárgyalásokat tűzte ki célul, valamennyi érdekelt fél közreműködésével. Ellenkezik Szadat lépése a közelmúltban nyilvánosságra hozott szovjet—amerikai közös nyilatkozattal is, amely részletesen feltárta a Közel-Kelettel kapcsolatos álláspontokat, különös tekintettel arra, hogy a leendő genfi konferencia két társelnöke nevében fogalmazódott. A tripoli csúcstalálkozó résztvevőinek listája meglehetősen hiányos. Már önmagában ez a körülmény is utal arra, hogy az arab világban nincs meg a szükséges egység, s túlontúl távol állnak egymástól az egyes országok álláspontjai. Sokan és nem alaptalanul úgy fogalmaznak, hogy Izrael elérte célját: sikerült a Szadat-látogatással még jobban elmélyítenie az arab államok ellentétét. Nem szabad, nem is lehet a líbiai találkozó kimeneteléről jóslatokba bocsátkozni. Az arab egység ügyének mindenesetre jót tenne, ha nem kerekednének felül a kétségkívül meglevő szélsőséges elképzelések, hanem Tripoli is a józan és mérsékelt megoldásokra helyezné a fő hangsúlyt. lalatok és a szövetkezetek számára a teljesítményekhez igazodó gazdálkodási és pénzügyi feltételeket. 3. Az 1978. évi terv előirányzatai összhangban vannak a XI. kongresszuson elfogadott gazdaságpolitikai határozatokkal, ötéves népgazdasági tervünkkel, elősegíti a népgazdaság kiegyensúlyozott és tervszerű fejlődését, s ennek megfelelően az életszínvonal további megalapozott emelését. A népgazdasági terv teljesítése egységes szemléletet, kezdeményező magatartást, következetes és fegyelmezett végrehajtást igényel minden munkahelyen. A központi gazdaságirányító szervek támaszkodjanak a vállalatok, a szövetkezetek, a tanácsok vezetőinek kezdeményezésére, és építsenek felelősségükre. A végrehajtás során felvetődő problémák megoldására idejében intézkedjenek. Segítsék és ellenőrizzék a tervfeladatok megvalósítását. A vállalatok, a szövetkezetek és a tanácsok a népgazdasági terv céljaival összhangban készítsék el saját terveiket, rugalmasan igazodjanak a gazdálkodás változó feltételeihez. A hazai és a külföldi piacok igényeinek megfelelően fejlesszék a termelési szerkezetet, javítsák termékeik korszerűségét és minőségét. Gazdálkodjanak takarékosan a munkaerővel, az anyagokkal, az energiával és a pénzzel. Intézkedjenek a hatékonyság gyorsabb növelése. a munka- és üzemszervezés javítása, a munkaidő és a termelőeszközök jobb kihasználása érdekében. A vállalatok, üzemek vezetői a feladatok megoldásában építsenek a dolgozók alkotó kezdeményezésére és aktív részvételére. A pártszervek és szervezetek mozgósítsák a párttagságot, a dolgozókat gazdaság- politikai céljaink elérése, a terv teljesítésének segítésére. A kommunisták járjanak élen, mutassanak példát a feladatok végrehajtásában. A szakszervezetekben a Kommunista Ifjúsági Szövetségben, a tömegszervezetekben és a tömegmozgalmakban tevékenykedő párttagok, aktivisták, felvilágosító, meggyőző és szervező munkával, a dolgozók kezdeményezéseinek felkarolásával, a szocialista verseny mozgalom támogatásával segítsék elő az 1978 évi népgazdasági terv megvalósítását. A szocialista brigádok. a kollektívák, a dolgozók vállalásaikkal mozdítsák elő a termelés hatékonyságának növelését, a termékek minőségének javítását, az ésszerű takarékosságot, a gépek és berendezések jobb kihasználását, a munkaidő-veszteségek mérséklését, a munkafegyelem erősítését. Az agitáoiós és propagandaszervek, a sajtó, a rádióés a televízió segítsék elő, hogy népünk megismerje jövő évi céljainkat, és cselekvőén támogassa gazdaságpolitikai törekvéseinket. Kapjon nagyobb teret a dolgozók jó kezdeményezéseinek népszerűsítése, a munkások, a parasztok, az értelmiségiek, egész népünk helytállásának, eredményes erőfeszítéseinek méltatásaAz 1978. évi népgazdasági terv jól szolgálja hazánk szocialista fejlődését, népünk érdekeit, reális, elérhető célokat határoz meg. A Központi Bizottság felhívja a munkásosztályt, a parasztságot, az értelmiséget, hogy öntudatos helytállással, odaadó munkával járuljon hozzá a gazdasági feladatok megoldásához. (MTI)
