Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)

1977-12-20 / 298. szám

A járási pedagógus szb tárgyalta Pályakezdő nevelők élet- és munkakörülményei a salgótarjáni járásban A salgótarjáni járási peda­gógus szakszervezeti bizottság legutóbbi ülésén a pályakez­dő nevelők élet- és munkakö­rülményeinek fejlesztésével, kapcsolatos feladatokat tár­gyalta meg. Az elmúlt évek­ben a járási bizottság több­ször foglalkozott az oktatás­ügyi dolgozók élet- és mun­kakörülményeivel tovább­fejlesztésével. Ezért beszélge­tésünk elején arra kértünk vá­laszt Koós István járási tit­kártól, hogy mi tette indo­kolttá e kérdés újbóli vizs­gálatát. A járási titkár elmondta, hogy az utóbbi három-négy évben a salgótarjáni járásban szép eredményeket értek el az oktatásügyi dolgozók szo­ciális helyzetének javításá­ban, a bérszínvonal fejleszté­sében, a korszerű, a kultu­rált munkafeltételek kialakí­tásában. Miután a salgótarjá­ni járásban a fiatal nevelők száma jelentős, szükséges, hogy élet- és munkakörülmé­nyeik alakulására a pedagógus szakszervezet jobban odafi­gyeljen. A vitathatatlan ered­mények ellenére még je­lentkeznek olyan problémák, melyek megoldása alapvető kérdés. LAKÁS. LETELEPEDÉSI SEGÉLY A fiatal' nevelők munkájá­ról a járás iskolaigazgatói, vezető óvónői kedvezően nyi­latkoztak. Lelkiismeretesen dolgoznak, képességeiknek megfelelően teljesítik köte­lességeiket, szakmailag ké­pezik magukat. Többségük a nevelő-oktató munka mellett bekapcsolódik a település po­litikai, kulturális életébe, szé­les körű társadalmi munkát végez. Az iskolán kívüli pél­damutató magatartásukkal is formálják a községek fia­taljait. A nevelők egyre növekvő feladatai megkívánják — emelte ki Koós István —, hogy tegyünk meg mindent annak érdekében a salgótar­jáni járásban is, hogy magas szinten tudják végezni neve­lő-oktató munkájukat. Az új nevelőket sajnos ma még nem minden községben tudják lakással várni a sal­gótarjáni járásban sem. Ezért figyelemre méltó, hogy a luc- falvi körzetben ebben a tan­évben két, Etesen pedig egy kezdő fiatal pedagógus ka­pott lakást. A járásban sok a bejáró, s különösen Kistere- nyén és Nagybátonyban vol­na arra szükség, hogy a fia­tal, kezdő, családot alapító pedagógus lakáshoz jusson. A településhez való kötődést az fejezi ki, hogy egyre több fiatal végzett tanár, tanító és óvónő veszi igénybe a letele­pedési segélyt. Két év alatt ilyen cínlfcn Lucfalván, Sós- hartyánban, Etesen, Karancs- lapujtőn és Bárnában kaptak 2—8 ezer forintot a kezdő pedagógusok. A pedagógus­szakszervezet salgótarjáni járási bizottsága erre a lehe­tőségre minden kezdő szak­ember figyelmét felhívja, minden tanév elején. Ezen túl a járási művelő­désügyi osztály körrendelet­ben ismertette azt a lehető­séget, hogy a családot alapító pedagógusok 30 ezer forint személyi kölcsönt igényelhet­nek az OTP útján. AZ ELSŐ MUNKAHELY Koós István járási szakszer­vezeti bizottsági titkár el­Mai 1vajánlafunk 18.30: Eldobja mankóit a város. 1977. március 4-én este 21 óra 23 perckor hatalmas földrengés rázta meg Romá­niát, különösen Bukarestben okozva nagy károkat. Emele­tes házak dőltek össze ma­guk alá temetve emberek szá­zait, akik közül sokan túlél­ték az elemi csapást. Az el­ső napokban hatalmas erővel és sokfelől érkező segítséggel indult meg a mentés. Elsődle­ges cél volt az emberélet megmentése, azoké, akiket él­ve borítottak el a romok. Emberek, mentőosztagok, ku­tyák keresték az életben ma­radottakat. A HORIZONT szerkesztő­ség műsora megrázó erejű do­kumentumfilm, amely bemu­tatja a mentés mozzanatait, a túlélőket is megszólaltatva, s néhányat azok közül akik azon az estén különleges he­lyeken áltak szolgálatban, pél­dául az orvost, akit a frissen operáltak kórtermében ért a csapás, és Bukarest rendőrfő­kapitányát. mondta azt is, hogy a fiatal nevelőknél nem kis jelentősé­gű élmény, hogy az első mun­kahelyen hogyan fogadják. A nevelőtestületek is felismer­ték, hogy a pályakezdés ne­hézségeivel küzdő fiatal pe­dagógusokat segíteni kell. Általános iskoláknál és az óvodáknál megoldották a tá­mogatást. Különösen Nagybá­tonyban és Karancslapujtön értek el e területen jó ered­ményt. Az itt működő Szak- szervezeti bizottságok példás szervező munkát végeznek. A pályakezdő nevelők szak­tárgyi, pedagógiai felkészült­sége jó, az iskolai munka fo­lyamatában meg tudják való­sítani a szocialista tanár-diák kapcsolatot. Ezen a területen szép eredményt értek el a kisterenyei gimnáziumban. Segítséget kapnak az iskolai dokumentumok megismeré­séhez, bemutató tanításon vesznek részt, hogy ezáltal is gyarapodjék a módszertani kultúrájuk. MUNKAKÖRÜLMÉNYEIK ALAKULÁSA Néhány évvel ezelőtt a pá­lyakezdő nevelők még arról panaszkodtak, hogy az általá­nos iskolákban hiányoznak a tárgyi feltételek. Idejük nagy részét a szemléltető eszközök készítésére fordították. Ma már ez nem igen fordul elő, mert a községi tanácsok sok gondot fordítanak a taninté­zeteknél a tárgyi feltételek ja­vítására. Az viszont nyomasztó gond, hogy sok iskolában két mű­szakban tanítanak. Némely községben szükség volna ar­ra, hogy a korszerűtlen épü­letekben átalakításokat vé­gezzenek. Ez is sokat javítaná a kezdő nevelők helyzetét. A lakáshelyzet javítása mel­lett sok gondot fordítanak * a salgótarjáni járásban a fiatal nevelők bérének alakulásá­ra is. A tanévben alkalmazott kezdő pedagógusok nagy ré­sze elégedett a fizetéssel, jó­nak tartották a szeptemberi bérrendezést. Koós István járási titkár — befejezésül — elmondta, hogy az eredmények ellenére van még sok tennivaló. Szük­séges, hogy a fiatal nevelők ismerjék az ifjúságot érintő határozatokat, rendeleteket. Ezért a pedagógus-szakszer­vezeti bizottságokra sok ten­nivaló vár a következő évek­ben is. *y. k. Tévéjáték — hibás vágányon Született egy tévéfilm, amely dokumentumjátéknak álcázza magát, de jól kivehe­tő benne az írói vonalvezetés praktikája is. Végigvonul benne a cigányfolklór világa, a városperemi élet nyomorú­sága — akár a valahai pécs- kő-dombi valóság is lehetne, ugyanakkor feltűnnek a vá­ron élet elemei is. A történet egy fiatal ci­gánypár egymásra találásá­ról, házasságáról, s annak tragikus kifejletéről szól. Kijöttek a putrik világából, elszakadtak a régi életformá­tól: a szép, fiatalasszony azonban többre vágyik an­nál, mint amit férje, a hiva­tásos honvéd-tiszthelyettes nyújtani tud. „Mestemé” sze­retne lenni, mert a házban, ahol élnek, egy maszek ipa­ros szép szavakat mond ne­ki, — sőt doktomé, mert kör­zeti orvosa Pesttel és Itáliá- val csábítja, „ahol mind olyan szép feketék a nők, akárcsak ő.” Egy ideig majdnem elhisz- szük a tévéfilm íróinak: Szántó Erikának és Nemere Lászlónak — utóbbi a film rendezője is —, hogy az asz- szony lelki válságáért az elő­ítéletekre hajlamos világ a felelős, de a fejlemények so­rán lassan rá kell döbben­nünk: csupán napjainkban divatossá általánosult szem­lélet bekeveréséről van szó. Hiszen a férj megbecsült tag­ja társadalmunk közösségé­nek, aki előtt a tiszti iskola is nyitva áll: példás katoná­nak dicsérik, akkor miért a túlontúli mimóza érzé.senv- ség, amire néhány erőtlen hátsó utaláson túl jóformán semmi nem ad alapot. A hi­ba bizony elsősorban a fia­talasszony, és nem tudni, mi okon olyannyira nagyralátó anya erkölcsi alapállásában van. A tévéjáték szerzői azon­ban a kollektív társadalmi felelősség drámáját akarják tető alá hozni, s ezzel va­lahol hibás vágányra futtat­ják történetüket. így aztán meglehetősen hamisan cseng az olyan kifakadás, mint ami* Rácznétól a vita hevé­ben hallunk: „Melletted én csak cigányfeleség lehetek... En nem szülök neked több cigánygyereket.” Bőrszínétől, független, ott­honi tétlenségében unatkozó, szépsége révén elkényeztetett nőről van itt szó mindössze, aki saját nagyra vágyásának áldozatává lesz. Ezért ismét­lem újólag: ha a dokumen­tumízű történetbe kevesebb irodalmiaskodás, állelkizés keveredik, s a szerzők ten­denciózus vonalvezetése nem igyekszik mindenáron eltérí­teni pályájáról a drámai igaz­ságot, szinte e fekete-fehér végletességig, a galamb és keselyűk ábrázolási sema­tizmusáig, — más lett volna az értékeredmény. így az al­kotói nagyigényűség csak a ragyogó Carla Romanelli (Ráczné) és Madaras József (Rácz) egy-egy színészi pilla­natában villant fel. A hét egyéb eseményei kö­zül kimagasló élményt nyúj­tott kedden a második műsor­ban az a francia portréfilm, amely a modern európai kép­zőművészet egyik nagy egyé­niségével, az orosz származá­sú Marc Chagallal és mun­kásságával ismertetett meg. Érdeklődéssel várjuk a Balzac híres regénye nyomán készült, Kurtizánok tündök­lése és nyomorúsága című, kilencrészes francia tévéfilm­sorozatot, melynek ugyan­csak kedden első részét lát­hattuk. Tetszett ezúttal is Vitray Tamás népszerű sorozatának jelentkezése. A Csak ülök és mesélek, most néhány a tele­vízió berkeiben élő, nagyob- bára névtelen, de rendkívül érdekes pályaívfl személlyel ismertetett össze. ' A háromrészes vállalkozás legszórakoztafóbb műsoregy­ségének; könyvelhettük el szombaton este a Vidám pad­lás utolsó jelentkezését Ha­bossal, Kazallal, Kibédivel, de ennél hasonlíthatatlanul igényesebb és élvezetesebb szellemi csemegét adott Ba­ranya Ferenc Vitriolvasóköre, az a bökversbörze, melyben két fiatal költőnk mutatta be szatirikus epigrammáit. (b. U Szatmári Béla kiállítása Hódmezővásárhelyen Szatmári Béla, Salgótarján­ban élő építész-képzőművész első gyűjteményes kiállítását december 23-án nyitják meg Hódmezővásárhelyen, a Tor­nyai János Múzeumban. A megnyitó beszédet dr. Dömö­tör János művészettörténész, a múzeum igazgatója mondja. Szatmári Béla ezúttal mint­egy 66 rajzot, grafikát, 20 nagyméretű zománckompozí­ciót, hat ugyancsak nagymé­Gerencsér Miklós: A holnap elébe Ady Endre élettörténete 19. Talán azért vált oly emlé­kezetessé ez a vidám kará­csony, mert utána keserű megpróbáltatások következ­tek Ady Endre életében- Nem adatott neki Párizsban több ilyen boldog alkalom. Örö­kös pénzgondjai miatt mun­kájában versenyt kellett fut­nia az órákkal, erejét napi cikkek írására kényszerült szétforgácsolni. Mégis maradt energiája — habár kétségbe­esett erőfeszítések árán — a nagyszerű költői teljesítmé­nyekre. Tartotta magát ah­hoz a fogadalmához, hogy minden évben új verseskö­tettel lép a nyilvánosság elé. 1906-ban és 1907-ben a Vér és arany pompás versei íródtak. E versek, de méginkább a ta­núsított termékenység alap­ján aligha gyaníthatták a kí­vülállók, hogy az ünnepelt és szidalmazott, de mindenkép­pen sikeres Ady Endre a lét­fenntartás elemi gondjaival viaskodik. Ellene fordultak a külső körülmények. Miként arról már fentebb szó volt: a Fe- jórváxy-érát arra akarták felhasználni a liberális erők, hogy kimozdítsák tengelyé­ből a hagyományos magyar belpolitikát, amely megszállot­tan, a közjogi rögeszméken lovagolt. Vagyis a Szabadel­vű Párt, Tisza István és tá­bora a dualista államszerke­zetet védelmezte, míg az el­lenzék, az 1848-as Független­ségi Párt tagadta az államjo­gi dualizmust, és csak a kö­zös uralkodót fogadta el, ezért NOCRAD - 1977. 4ecembei 20.. kedd a perszonál üntóra esküdött, szintén közjogi alapról. Ez volt a magyar politika hagyo­mányos tengelye. Vele szem­ben Ady és hívei elvetették a közjogi rögeszmét és Magyar- ország polgári modernizálá­sát, az arisztokrácia és a feu­dális osztály előjogainak el­törlését, a társadalom demok­ratikus átalakítását követel­ték. Azzal, hogy megalakult a két rivális nagy párt részvé­telével a koalíciós kormány, egyidőre sikerült visszafordí­tani a demokratikus törekvé­seket. A kormányhatalmi viszo­nyok megváltoztatásával új kezekbe került az eddig biz­tos támaszt nyújtó Budapesti Napló. Barátai, Vészi József és Bíró Lajos' maguk is olyan helyzetbe kerültek, hogy Jobbnak látták, ha Berlinbe távoznak. Nélkülük pedig vajmi kevés pártfogóra szá. míthatott Ady Endre a Bu­dapesti Naplónál. Alig-alig csörgedezett valami pén­zecske a párizsi kiadásainak fedezésére. Még szerencse, hogy a Népszava, ahová ugyancsak közeli barátja, Ré­vész Béla „emigrált” a Buda­pesti Naplótól, rendszeresen közölte írásait. Csakhát a Népszava is anyagi gondok­kal küzdött, emiatt gyéren ho­norálhatta Ady Endre munká­sokhoz szóló, egyre radikáli­sabb hangvételű cikkeit, köl­teményeit. Másik támasza, a Figyelő volt, a Nyugat előd­je, Osvát Ernő szerkesztésé­ben, de ez a támasz még eléggé bizonytalan: nincs ki­forrva, a folyóirat karaktere, példányszáma gyér, gyengén tud fizetni. Bár Schöpflin Ala­dár próbálta egyengetni út­ját a Vasárnapi Újsághoz, ez az esély sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket Volt még a gazdag, tekintélyes Üj Idők, a Herczeg Ferenc által szerkesztett konzervatív or­gánum, de ezzel elvi okok mi­att alig egyezkedhetett Ady Endre. Saját bajai mellett ráadásul kínos, megalázkodó levele­zésre kényszerült öccse, Ady Lajos budapesti állami gim­náziumi tanárrá való kineve­zése érdekében. Kedve rosz- szabbodása mellett csak a lét­bizonytalansága vált egyre biztosabbá. Budapesthez fű­ződő megélhetési kapcsolatai nem bírhatták sokáig a tá­volság próbáját. Bölöni ek­kor itthon tartózkodott, hoz­zá írta letörten: „Annyi ba­jom még sohasem volt, mint most. Minden rámszakadt. (Folytatjuk) retű színes kerámiakompozí­ciót, 12 üvegplasztikát, 14 különböző fémplasztikát (kö­zöttük négy mobilkompozí­ciót), három porcelánplaszti­kát, nyolc fából készült kis­plasztikát (öt esztergályozott technikával készült) mutat be. Ugyancsak bemutat 12 olyan fotómontázst, amelyek a zománcüveg, a kerámia és a plasztikák térbeli elhelyezé­sét érzékeltetik. Fotón és di­án pedig a FIM Alföldi Por­celángyára (Hódmezővásár­hely) mártélyi üdülőjében megvalósult zoruáncüveg-kom- pozícióját ismerteti. Továbbá bemutat egy diasorozatot a zománcüveg házgyári pane­lekre történő felragasztása tó­méban, a DÉLÉP szegedi ház­gyárában 1976. augusztusában végzett kísérletének eredmé­nyeiről. Szatmári Béla egyéb­ként Salgótarjánban, a sík­üveggyárban ugyancsak szá­mos kísérletet folytatott. a gyár támogatásával. Kísérle­teinek egy részéről beszámolt a nemrég Budapesten meg­rendezett nemzetközi murális konferencián is. Munkásságáról mondotta: — Először a keletkezés, ké­sőbb inkább k mozgás, mint az anyag lényege került ér­deklődésem előterébe. Törek­vésem, hogy az építészet és a képzőművészet között megte­remtendő szintézist szolgál­jam. Mégpedig azon a módon, ahogy az anyagi világ fel­épül, én is formai . alapele­mekből variációs rendszereket hozok létre. Különös tekintet­tel azokra az anyagokra és eszközökre, amelyek rendel­kezésre állnak. Ez a törekvé­sem, véleményem szerint meg­valósulhat a Salgótarjánban található zománcüveg művészi célokra való felhasználásának megoldásával. Ennek érdeké­ben évek óta kísérleteket folytatok e nemes anyagok falfelületre történő felragasz­tása érdekében. Terveim alap­ján ma már elemeket lehet előállítani nagy szériában. Olyan elemeket, amelyekből nagy variációs rendszerek hoz. hatók létre, gazdagítandó kör-' nyezetünket, humánusabbá té­ve azt. — Hódmezővásárhely újabb lehetőséget adott e törekvések számára? — Igen. Számos nagyméretű csempekompozíciót készítet­tem és különböző méretű plasztikákat. Ennek kapcsán az anyag és a technika újabb törvényeivel ismerkedtem meg, ami fontos tanulságokat hozott számomra. Munkássá­gom, úgy érzem, egyre in­kább az építészet irányába teljesedik ki, s kapcsolódik az ipari formatervezéshez. Ezt időszerű törekvésnek vé­lem. Lényegét abban látom, hogy a korszerű környezetter­vezés és alakítás nemcsak ön­célú művészi cselekvés, ha­nem nevelés, tehát feltétlenül közösségi feladat. Ezen keresz­tül mód nyílik arra, hogy szinte „észrevétlenül” fejlesz- szük az emberek ízlését, vi­zuális kultúráját, melynek kö­vetkeztében művészetszeretők­ké, művészetértőkké válhat­nak. Ez a ma művészetének egyik legfontosabb feladata. Szatmári Béla társadalmi feladatok vállalásával is tö­rekszik erre. — A MTESZ Magyar Ipar- jogvédelmi Egyesülete Heves megyei szervezetének titkára vagyok. Egyesületi szerveze­tünkön belül iparesztétikai szakosztály működik. Ennek irányítása most az én felada­tom. Csoportunk az ipari for­matervezésben elméleti és gyakorlati tevékenységet fejt ki. Kapcsolatokat épít ki ipar- vállalatok és művészek kö­zött. Kezdeményezésünk alap­ján szervezzük az országos környezetesztétikai konferen­ciákat, ahol a környezetalakí­tás újabb lehetőségeinek meg­vitatására, a gondolatkörhöz kapcsolódó legújabb alkotások bemutatására teremtünk felté­teleket. A következő ilyen konferenciát 1978-ban Salgó­tarjánba szeretnénk megren­dezni. X. E. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom