Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)

1977-12-20 / 298. szám

Új galvanizáló Elkészült az ELZETT Zár. és Lakatgyár szécsényi gyáregységének új galvanizálója. Jelenleg a próbaüzemelés folyik, de teljes kapacitással dolgoznak.Javult a minőség, nőtt a termelékenység és jobbak let tek a munkakörülmények is. A tetszetős kivitelű és jó! fe­lülkezelt termékek iránt megnőtt a kereskedelem érdeklődése. Nem kis részt vállal a munkavégzésből Tóth Pál — képünkön — csoportvezető Csak 35 éves korig! Szociálpolitikai kedvezmények tanácsi bérlakásba költözőknek A tanácsi lakás bérlőjét szociálpolitikai kedvezmény il­leti meg az általa eltartott, vele közös háztartásban élő gyermekek és családtagok után. Ily módon a lakás-hasz­nálatbavételi díj módosul: a kedvezmény mértéke egy gyermek után 20 százalék, a továbbiakban gyermekenként 25 százalék, más családtagok után (örökbefogadás) szemé­lyenként 25 százalék. A ked­vezmény mértéke a lakás-hasz­nálatbavételi díj 80 százalé­kát nem haladhatja meg. KÉT GYERMEK UTÁN HAT ÉV A 2/1971. (II. 8.) Kormány számú rendelet kimondja, hogy: „Fiatal házaspár részé­re — kérelmére a kedvez­ményt két gyermekig meg kell előlegezni, ennek időtar­tama egy gyermek után há­rom év, két gyermek után hat év. Előlegezésre a házas­pár akkor jogosult, ha a ked­vezmény megállapításakor a házastársak egyike sem töl­tötte be a harmincötödik élet­évét.” A bérbeadó a házaspár ál­tal vállalt határidő lejárta előtt harminc nappal köte­les a bérlőt az előírt igazolá­si kötelezettségének teljesíté­sére figyelmeztetni, felszólíta­ni. A gyermek megszületését azonnal, de legkésőbb a meg­előlegezés időtartamának le­jártát követő 30 napon belül a személyazonossági igazol­vány, továbbá a szülési anya­könyvi kivonat bemutatásával kell a bérbeadónál igazolni. (Hasonlóan kell eljárni, ha a házaspár gyermeket fogad örökbe. Az örökbefogadást a gyámhatóság jogerős örökbe­fogadási határozatának bemu­tatásával kell igazolni.) KÖTELES MEGFIZETNI I Az említett rendelet ki­mondja, hogy a tanácsi bérla­kás kiutaló, illetőleg a lakás- bérleti jogviszony folytatását elismerő határozat jogé: őre emelkedésétől számított ' há­rom, illetőleg hat éven belül meg nem született gyermek után, a megelőlegezett ked­vezmény összegét a házaspár köteles a jogszabály rendel­kezése szerint megfizetni. A határidő lejáriát követő na­pon, de általában harminc ná- pon belül egy összegben kell a bérbeadó részére megfizet­ni. Indokolt esetben a lakás­ügyi hatóság — a bérlő ké­relmére, szociális helyzetére figyelemmel — legfeljebb kétévi időtartamra részletfize­tési kedvezményt engedélyez­het. E kötelezettség mindkét házastársat terheli. A gyakorlatban előfordult, hogy a vállalt gyermek az előírt határidőben nem szü­letett ugyan meg, de a fele­ség a határidő lejártakor már terhes állapotban volt és a gyermek rá egy-két hónapon, belül megszületett. MEGHOSSZABBÍTHATÓ A szociálpolitikai kedvez­ményekről szóló 71/1975. (XII. 28.) PM—ÉVM (Pénzügyi Köz­löny 40. szám) rendelet 15. §-ának (2.) bekezdése kimond­ja, hogy a jogszabályban meg­határozott három, illetőleg hat év lejárta a terhesség időszakára meghosszabbodik, ha a fiatal házaspár a terhes­séget a lejárást követő har­minc nap alatt hatósági — gyógy-, rendelőintézeti vagy körzeti orvosi bizonyítvánnyal igazolja. A határidőt tehát a terhesség időszakára meg kell hosszabbítani, majd amikor a fiatal házaspár a gyermek megszületését a korábbiakban említett okmányok alapján igazolta, a kedvezmény címén megelőlegezett összeg vissza­térítésére előírt kötelezettsé­get törölni kell. Ha azonban a határidő le­jártának időpontjában a ter­hességi állapot sem állott fenn, úgy a jogszabály értel­mében nincs lehetőség a gyer­mek későbbi megszületésére való hivatkozással a megelő­legezett kedvezmény megfize­tésének elengedésére. Gyömöri Gyula Ä rádióban hallottuk Sajtókonferencia a tanácsokról — pásztói résztvevővel Nemsokára jubilál a rádió belpolitikai rovatának köz­kedvelt. sokak által hallgatott műsora, a sajtókonferencia. Megszoktuk már, hogy a több­nyire pergő, eleven műsor­ban „húsba, vérbe vágó” kér­désekről van szó; a telefoná­lók és a levélírók, de még a helyszínen ülők sincsenek te­kintettel a válaszolókra. Oly­kor-olykor előfordul, hogy a nem éppen kielégítőre sike­rült válaszra még a műsorve­zető Rapcsányi László, vagy más kollégája is rákérdez. Így volt ez a sajtókonfe­rencia hétfő esti, 96. adásán is, amikor a tanácsok és a tanácsi munka, az állampol­gárok és a közigazgatás kap­csolata szerepelt a napiren­den. Nógrádban talán sokkal többen hallgatták volna a számos kérdést megvilágító műsort, ha tudjuk: megyei vendége is lesz a hagyomá­nyokhoz -híven élőben közve­tített adásnak. A műsor ven­dégei, a válaszadók között vólt ugyanis Nagy József. Pásztó nagyközség tanácsának elnö­ke. • Ha röviden össze kellene foglalni a műsort, illetve an­nak tanulságait, akkor azt mondhatnánk: az elkövetke­ző időben megnövekedett fel­adatok várnak a tanácsi appa­rátusra, s a nagyobb köve­telményeknek kisebb létszám­mal kell eleget tenni. Mind- annyiunik, az állampolgárok megelégedésére. Százhetven kérdés érkezett levélben és telefonon, számosat a helyszí­nen, a Parlament gobelintér-- mében tettek fel az újságírók. Nincs rá lehetőség tehát, hogy ehelyütt valamennyire reagál­junk. Amint az várható volt, igen sokan napi gondokat, például a kommunális ellá­tottság hiányosságait tették szóvá. Részletesebben foglalkozott a műsor a tanácsi munka kor­szerűsítésével, ami végső so­ron az ügyfél, az állampolgár érdekeit szolgálja. Ebben a témakörben válaszolt a kér­désekre Nagy József pásztói tanácselnök is. A többi között szólt arról, milyen technikai eszközök segítik a tanácsi ap­parátus munkáját. Jó volt hallani az ország nyilvánossá­ga előtt, hogy amíg sokhe­lyütt a tanácsok vezetői nem is ismerik ezeket az ügyvi­telt és ügyintézést könnyítő eszközöket, addig Nógrád me­gyében a közelmúltban tar­tott tanácselnöki értekezleten is tájékoztatást adtak a ta­nácsi tisztségviselőknek ezek­ről a lehetőségekről. Rapcsányi László utalt a közelmúltban Salgótarjánban tartott sajtókonferenciára és azt kérdezte Nagy Józseftől, milyen lehetőségekkel szá­mol Pásztó, ami a nagyköz­ség várossá válását illeti? A tanácselnök szólt a még meg­oldásra váró feladatokról, s úgy nyilatkozott, hogy a kö­vetkező ötéves tervidőszak kö­zepére talán elérheti Pásztó a városi rangot. „Elérheti”, hi­szen a műsor is azt summáz­ta, hogy ez nem adminisztra­tív intézkedések dolga; ha­nem fejlettségével, a vonzás- körzetében betöltött szerepé­vel kell kiérdemelnie. Hosszabb ideig időzött a műsor az államigazgatási kép­zés korszerűsítésénél. A részt­vevőkkel együtt örömmel ve­hetjük tudomásul, hogy a megnövekedett igények tel­jesítésére a tanácsakadémiát főiskolává szervezték át. Si­kerét mintegy előlegezi a sok­szoros túljelentkezés, s tan­rendjében olyan fontos —, az, ügyfélszolgálatot nagymér­tékben befolyásoló — tantárgy is helyet kapott, mint a pszichológia. Kár, hogy az egyik legiz­galmasabb téma, az aprófal­vak ügye a műsor végére szo­rult, így teljes mértékben nem születhetett meg a válasz. Ez a kérdés már eleve vitával indult, az eredetileg kérdező Adamovics Ilonánál^ (Észak- Magyarország) mondott el­lent a Magyar Nemzetet kép­viselő Kortjor Vilma. Elfogad­hatjuk hát, hogy a tanács „nem vonult ki” a társk őse­gekből, az is igaz, hogy a népfront sokhelyütt képvise­li a lakosság érdekeit. Hiába hivatkoztak azonban a kiren­deltségre és a fogadónapok­ra, kár, hogy az idő rövidsége miatt nem eshetett szó arról, hogy ezeket bizony gyakran nem tartják be. Mindent egybevetve, sike­res műsort hallhattunk: be­pillantást nyertünk az állam- igazgatás bonyolult tevékeny­ségébe, megismerkedhettünk a korszerűsítési törekvések­kel, bővíthettük jogismerete­inket. A siker egyik titka pe­dig az volt, hogy a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatala, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa vezetői mellett ott­ültek a válaszolók székében a megyék, a városok és a köz­ségek képviselői is. K. G. Kvarclámpa autókhoz Gépkocsik számára halogén kvarclámpát készít a rigai lámpagyár. Az AKG 12—55 típusú fényforrás a négy ref- lektorú kocsik országúti vilá­gítására szolgál. A halogén kvarclámpák alkalmazása n gépkocsikban lehetővé teszi az út jobb megvilágítását és a világítási távolság megkétsze­rezését. A lámpa élettartama is jóval nagyobb. Ellennyomásos öntési eljárás A világ harminc országá­ban — köztük az USA-ban, Nagy-Britanniában, Francia- országban, Belgiumban és Kanadában — szabadalmaz­tatták azt az új bolgár mód­szert, amelyet fémek, ötvöze­tek és nemfémes anyagok ön­tésénél, a nyomás és az ellen­nyomás egyidejű felhasználá­sával alkalmaznak. A talál­mány Angel Balevszki pro­fesszornak, a Bolgár Tudomá­nyos Akadémia elnökének és Ivan Dimov professzornak a nevéhez fűződik. Az úgynevezett ellennyo­másos öntési eljárás segítsé­gével a fémkohászat, a gép­gyártás és a műanyagipar új ágai fejlődtek ki Bulgáriában. A Balevszki—Dimov mód­szerrel készített öntvények megőrzik az anyag természe­tes porozitását (lyukacsossá- gát), egyenletes szerkezetűek, kereszt- és hosszanti metsze­tük azonos tulajdonságokat mutat. A klasszikus módszer rel készült öntvénnyel szem­ben a Balevszki—Dimov mód­szerrel előállított öntvény el­lenállóképessége magasabb, fe­lülete simább. Az új eljárás­sal olyan fémek is alkalmaz­hatóak, amelyeket korábban az öntésnél nem használtak. Így például a világon elő­ször sikerült cinkkel ötvözött acélt előállítani. Az új önt­vény a korábbinál szilárdabb, keményebb és rugalmasabb. Több ipari gépsor alkatrészeit készítették az új módszerrel, és ezek 50 százalékkal köny- nyebbek, elődjeiknél pedig nagyobb teljesítményre képe­sek. Munkásőrhöz méltóan... — Elemért bizony nagyon nehéz megtalálni. AUgha van az ötvözetgyárnak olyan zu­ga, ahol meg ne fordulna. Azért nézze meg az adagoló- pódiumon, most ott van nagy munka... így fogadnak Salgótarján­ban, az ötvözetgyárban, ami­kor Bíró Elemért, a géplaka­tost, a tmk művezetőjét, a munkásőrség második rajának parancsnokát kerestem. Hosszú lépcsősor vezet a magasba. A kemencékből az ívfény vakítóan szórja szét sugarát. Monoton, egyhangú zúgás jelzi, hogy dolgoznak a kemencék. Készül a szilícium. A IV-es kemence viszont áll. Több mint tíz ember sürög­forog körülötte. Ki a kemen­ce falán, ki másutt tevékeny­kedik. Előbújik Bíró Elemér is. — Sietnünk kell. Nagyja­vítást, úgynevezett elejefa­lazást végzünk. A kohászok lemaradtak néhány nappal a salak kivésésével. Nos, mi ezt a három napot behozzuk... Gyorsan számol is. A le­maradás behozása összesen 24 csapolást jelent. A 24 csapo­lás pedig 650 000 forint plusz termelési érték és 150 000 fo­rint nyereségemelkedés a gyárnak. Arról már nem is beszélve, hogy a kereset is emelkedik. Szóval mindenki jól jár. Ott hagyjuk a kemencesort. Az egykori kultúrház, ma a tmk-műhelye, bizony eléggé csendes. Pedig több mint 80 ember dolgozik Bíró Ele­mér irányítása alatt. Lakato­sok, hegesztők, esztergályosok, marósok, szivattyúkezelők és segédmunkások. — Látja, alig van itt em­ber. Mindenki Iónt van az üzemben. Mi szeretünk min­denütt ott lenni. Szeretjük megelőzni a hibákat. Nagy­szerű a mi kollektívánk. Nem véletlen, hogy több munkúsőr is található közöttünk. Ma­gam rajparancsnok vagyok. De munkásőr Tóth Feld, Gás­pár Józsi és Erdősi Józsi is. Most a négyes kemencén dol­goznak, munkásőrhöz mél­tóan. Kicsit elkanyarodunk a be­szélgetésben. Egy kép pereg le előttem, mégpedig az, amikor Bíró Elemér átveszi a Kiváló munkásőr-kitüntetést. Büszkén és határozottan mondja: a dolgozó népet szol­gálom! — Kissé hosszú volt az az út, amíg mint párton kívüli magamra ölthettem az acél­szürke munkásőr-egyemruhát. Munkáscsaládból származom, Tudtam, hogy itt a helyem, ötvenhatban, az ellenforrada­lom idején engem is elzavar­tak az üzemből. De nem so­káig. A pufajkásokkal jó- ban-rosszban együtt voltam. Emlékszem, már 1964-et ír­tunk, amikor Reiner Sanyi bácsi, az akkori párttitkárunk megszólított: Te, Elemér, itt a lehetőség, hogy mint párton- kívüii a munkásőrség sorába kerülj. Vállalod? — Vállalom! — mondtam, s azonnal belép­tem. Azóta itt vagyok... Többször is szóha kerül, hogy előny-e munkásőmek lenni, vagy sok megtartózta­tással jár az egyenruha. Bíró Elemér válasza egyértelmű. — önként vállalt kötele­zettség ez. Nem jár semmi­féle előnnyel, inkább mun­kával. Hiszen tőlünk itt, bent a gyárban is, a magánéletben is, a kiképzésben is példát várnak. Ezeknek pedig eleget kell tenni. A kiképzés, a szol­gálat általában társadalmi munkában, munkaidőn túl van. Ez azt jelenti, hogy többet van távol az ember a család­jától. Az pedig, hogy raj- parancsnok vagyok, előkészü­leteket is jelent a kiképzésre. A szolgálat után meg hány­szor bejövök még a gyárba, hogy rendben van-e itt is minden.;. nyugodt csak így tudok otthon lenni Mindez, amit Bíró Elemér elmond, szinte nem újság számomra. Hiszen előtte , a szakaszparancsnokával is szót váltottam, s ő fogalmazott így: Jó szakember. Mint mun­kásőr, a második raj parancs­noka már tíz éve, magasan túlszárnyalja a többit. A no­vember 7-e tiszteletére kez­deményezett szocialista mun- kaversenyben jó eredményt értek el, s oklevelet, zászlo- aljparancsnoki dicséretet kaptak. Százszázalékos a foglalkozásokon való részvé­tel. Jó a fegyelem, fenyíteni senkit sem kellett. A rajon belül a régiek mind kiváló munkásőrök, de nagyszerűen foglalkoznak a fiatalokkal is. Bármikor lehet rájuk számí­tani. És nincs szégyenkezni valójuk a századon belül sem... Míg ezeket a megjegyzése­ket is a jegyzetfüzetbe rög­zítem, a telefon csengése za­var meg bennünket. Csak annyit mond: jó... rendben... csináljátok tovább... mindjárt ott leszek... Veszi a sapkáját, elnézést kér, de most mennie kell. Csak annyit mond: — Me- lesz, amit vállal­tunk. Behozzuk a lemaradást... Ügy, munkásőrökhöz mél­tóan! Somogyvári László NÚCRAD - 1977. december 20., kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom