Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)
1977-12-17 / 296. szám
Befejezte munkáját az országgyűlés (Folytatás a 1. oldalról) hogy a törvény adta keretek jól hozzájárulnak ahhoz, hogy az állami vállalatok magasabb működési színvonalon segítsék a népgazdaság fejlődését, a szocialista termelési viszonyok, a tervgazdálkodás és a szocialista társadalmi viszonyok továbbfejlesztését. Hozzászólásában később azzal foglalkozott, hogy a törvényjavaslat 6. és 13. paragrafusában pontosan és előre- mutatóan határozza meg azokat a jogokat és kötelességeket, amelyekkel az állami vállalatok belső irányítási, elszámolási és érdekeltségi rendszerük továbbfejlesztésében általában élhetnek, illetve, amelyeknek eleget kell tenniük. Külön kiemelte, konkrétan megfogalmazást nyer az is, hogy mit kell tenni ezen a területen azon vállalatoknak, amelyek több elkülönült szervezeti egységgel rendelkeznek. Szólt a továbbiakban a vállalatok — nagyvállalatok —, valamint a gyárak, gyáregységek kapcsolatáról, a kapcsolatok megyei tapasztalatairól. Nógrádban az állami iparban működő gazdasági egységek döntő többsége nem önálló vállalat, hanem főleg megyén kívüli vállalathoz tartozó gyáregység. Ezek eavike a Ganz-MÁVAG 6q2 főt foglalkoztató mátranovákl gyáregysége. De vannak megyénkben ettől lényegesen kisebb, 20—30 főt foglalkoztató telephelyek, ugyanakkor több ezer főt foglalkoztató, nem önálló gyárak is. Ami a vállalati központok és a gyárak, gyáregységek, telephelyek kapcsolatát illeti, kedvező és kedvezőtlen tapasztalatok egyaránt akadnak. Mindez igazolja, hogy a vállalati belső szervezetre, az irányítás rendszerére nem lehet egységes, központi sémát előírni. Amikor éppen létrejön, vagy kialakul egy új gyáregység, amikor még egy sor feltétel hiányzik, ez a szervezet kisebb önállósággal kell. hogy rendelkezzen. Ám a fejlődés, a jelenlegi helyzet mást követel. Fontosnak, előremutatónak értékelte a képviselő, hogy növekszik a gyárak, gyáregységek gazdálkodási önállósága, természetesen differenciáltan, a termelésben elfoglalt hely, a szervezeti sajátosságok figyelembevételével és ami a leglényegesebb, a vállalati politika elsődlegességének mindenkori szem előtt tartása mellett. Ez annyit jelent, hogy amit legközvetlenebbül a gyáraknál, gyáregységeknél érzékelnek, abban ott is döntsenek, a vezetők, illetve a dolgozó kollektívák. Igen lényeges továbbá, hogy növekedjen a vállalati gyáregységek felelőssége, a leadott programok mechanikus végrehajtásán túl a gazdálkodás minőségében is. Ugyancsak egy megfelelő színvonalú önállóságot, hatáskört követel meg az is, hogy hatékonyabb legyen a dolgozók, a dolgozó kollektívák, a vállalat területileg, térmelé3i- leg elkülöníthető egységeinek az anyagi és erkölcsi érdekeltsége. Egyszóval egy olyan belső érdekeltségi rendszer kialakítása kívánatos, amelyben a gyárak, gyáregységek számára az is fontossá válik, hogy a belső tartalékokat — amelyeket az egységeknél látnak legjobban — minél előbb hasznosítsák. A munkaerővel, az anyaggal, az energiával belső szükségszerűségből fakadóan takarékosabban gazdálkodjanak, s növeljék a termékek exportképességét, versenyképességét, javítsák minőségét. Befejezésül elmondotta, hogy a vállalatok jelenlegi szervezeti rendszere jó. Már eddig is bebizonyította élet- képességét. De hasznos volna, ha a vállalatokon belül az egyes gyárak, gyáregységek, telephelyek ne csak az átlagolt munka részei lennének. Kapjanak nagyobb lehetőségeket arra, hogy kockázatot is vállalva, felelősséget is érezve többet tudjanak önállóan kezdeményezni a gazdálkodásban, a területi adottságok felhasználásában, a gyártmányfejlesztésben, helyenként a beruházások kezdeményezésében, főleg az exportalapok bővítése érdekében. A lehetőségek maximális felhasználásával az eddiginél eredményesebben járulhatnak hozzá a vállalat egészének — ezzel együtt a népgazdaság — fejlődéséhez. Horányiné Fehér Zsuzsa (Somogy m. 9. vk.), a Mechanikai Művek marcali gyáregységének diszpécsere azokról a törzsgyáraiktól távoli üzemekről — köztük saját gyáregységéről — beszélt, amelyeknek kollektívája az eszközellátással és a bérszínvonallal elégedetlen. A törzsgyárakban rendszerint jobbak a munka- feltételek és a bérszínvonal is magasabb, mint a távol eső gyáregységekben. Amikor ezt szóvá teszik, többnyire az a válasz, hogy a törzsgyárban szakképzettebb emberek dolgoznak. Ha ez így van, akkor a gyáregység dolgozói joggal várják el, hogy olyan feladatokat kapjanak, amelyek újabb szakmai ismeretek megszerzésére ösztönzik őket. Nagy Mártának (Heves m. 10. vk.), az Egyesült Izzó gyöngyösi félvezetőgyára esztergályosának tapasztalatai szerint nem ritka az olyan gazdasági vezető, aki az, üzemi demokrácia fórumait csupán az utasítások ismertetésére igyekszik felhasználni. Ez a szemlélet, ez a módszer passzívvá teszi a dolgozókat, s ellene szegül társadalmunk törekvésének, hogy bővüljön a munkahelyi demokrácia, kezde- ményézően segítsék a dolgozók a munka hatékonyságának növelését. Jazbinsek Vilmos (Baranya m. 14. vk.), a Mecseki Szénbányák főmérnöke a munkahelyi demokrácia félreértelmezése ellen emelt szót. Kifogásolható példaként hozta fel azt az esetet, amikor vállalatánál az igazgató — előzetes javaslatra — egy dolgozónak 200 forintos fizetésemelést hagyott jóvá, az üzemvezetőség ezzel egyet is értett, mivel azonban a szakszervezeti bizalmi az emelést ellenezte, az ügyet levették a napirendről. A vitát a szakszervezeti bizottságon kellett volna folytatni. Keserű Jánosné könnyűipari miniszter kiemelte a munkahelyi és szociális körülmények fejlesztését, aminek a többségében nőket foglalkoztató könnyűiparban különösen nagy a jelentősége. Az iparágban öt év alatt 3—3,5 milliárd forintot szánnak a munkahelyi körülmények javítására és a szociális létesítmények bővítésére. Az eltelt két év tapasztalatai bizonyítják, hogy a vezetők minden tőlük telhetőt megtesznek e kötelezettségeik teljesítéséért. Minden nehézséget azonban nem lehet pénzzel megoldani, sokszor többet jelent a figyelmesség, a jó szó. A meggyőzés, s ennek elengedhetetlen feltétele, hogy bővüljön az üzemi demokrácia. A minisztériumi munka demokratizmusát is erősíteni kívánják. Egy-egy fontosabb döntés előkészítésébe, végrehajtásának megszervezésébe, a vállalati, szövetkezeti, tanácsi szakemberek minél szélesebb körét igyekeznek bevonni. Ha kell, vitatkozva a társadalom érdekeit háttérbe szorító nézetekkel, kikérik a szakemberek véleményét, ugyanakkor a minisztérium kerüli a kicsinyes beleszólást, beavatkozást az olyan vállalati ügyekbe, amelyekben a következményeket is felelősen vállalva a helyi vezetésnek és közösségi fórumainak kell dönteni. Makkos Antalné, (Győr m. 7. vk.) a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár pártbizottságának titkára a törvényjavaslatnak különösen azokat az előírásait méltatta, amelyek a vállalatok és a tanácsok fokozott ervüti működését szorgalmazzák. E módszerrel a község- és városfejlesztés is gyorsítható, amire Mosonmagyaróváron is sok példa van már. Vállalati és tanácsi összefogással terven felül 125 gyermek befogadására létesítettek óvodai helyet és fejlesztették a bölcsődei hálózatot. Törő Sándor Borsod megye, 24. vk), a Felsőzsolcai Mezőgép Vállalat mezőcsáti gyáregységének igazgatója olyan jelenségek ellen lépett fel, amikor egyes vállalatok saját érdekeit a népgazdasági érdekek fölé akarják helyezni. Hatékonyabb szankciókat kért azok ellen is, akik gondatlanul, vagy felelőtlenül kezelik a társadalmi tulajdont Elfogadhatatlan, hogy gondatlanságból a népgazdaságnak nagy károkat okozók gyakran kisebb bírságot fizetnek, mint az a gépkocsivezető, aki lakott területen teljesen veszélytelen helyzetben túllépi a sebességkorlátozást. Pályl Sándorné (Veszprém m. 3. vk), a Peremartoni Ipari Robbanóanyaggyár üzemvezetője helyeselte, hogy a törvénytervezet értelmében az alapító szervnek kell ellensúlyozni azokat a gazdasági hátrányokat, amelyek a vállalatnak adott utasítások következtében keletkeznek. Nem tartja azonban indokoltnak azt a rendelkezést, hogy erre az ellensúlyozásra csak a vállalat külön kérelmére kerülhet sor. A képviselő véleménye szerint az utasítás kiadásával egyidő- ben fel kellene hívni a vállalatot a teljesítéssel járó anyagi hatások kimutatására, s ha veszteség mutatkozik, azt külön kérés nélkül kellene rendezni. Fáik Miklós (Bács m. 9. vk.), üzemvezető a nagyvállalatok gyáregységeinek problémáira hívta fel a figyelmet. E több száz, sőt több ezer dolgozót foglalkoztató egységek munkájáról, munkafeltételeik megteremtéséről gyakran üzemüktől távol, a központban döntenek, ami nem mindig felel meg a helyi adottságoknak. Fontos, hogy a gyáregységek számára mindenütt biztosítsák a feltételeket az önelszámoláshoz, a részesedési és jóléti alapok elosztásához, a munkáltatói jogok gyakorlásához. Azt is indítványozta, hogy a bizottsági és az országgyűlési vitákban elhangzottak alapján az illetékesek dolgozzák át, egészítsék ki a vállalati törvény végrehajtási utasítását.. Sörés István (Szabolcs m. 10. vk.), A Növényolajipari Vállalat nyírbátori üzemének művezetője rámutatott: az öntudatos munkások, műszakiak igénylik a határozott vezetést, de azt is fontosnak tartják, hogy a vezetők hallgassák meg az ő véleményüket. A törvényismertető és általában a tájékoztató munkát is jobban meg kell szervezni, hogy a dolgozók megalapozottabban nyilváníthassanak véleményt. Ezzel a vállalati törvényjavaslatról szóló vita lezárult. Az elnöklő Apró Antal bejelentette, hogy az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága Bélák Sándort, a bizottság elnökét — saját kérésére, egészségi állapotára való tekintettel érdemeinek elismerésével — tisztségéből felmentette. Ugyancsak saját kérésére — más munkakörbe kerülése miatt érdemeinek elismerésével mentette fel tisztéből Kovács Istvánt a bizottság titkárát. A bizottság elnökévé Cselőtei Lászlót, titkárává Kasó Józsefet választották meg. Elfogadta a jövő évi tervet a Legfelsőbb Tanács Határozathozatal A vitában elhangzottakra válaszolva Korom Mihály elmondotta, hogy egyetért a parlamenti bizottságok által előterjesztett módosító javaslatokkal, s az országgyűlési vitában is elhangzott jó néhány olyan kezdeményezés, amelyet a kormánynak, a minisztériumoknak, a főhatóságoknak a végrehajtási rendeletek kidolgozásakor és a végrehajtás gyakorlati segítésében és ellenőrzésében feltétlen figyelembe kell venniök. Támogatja egyebek között azt a javaslatot, amely szorgalmazta: a kormány egy éven belül vizsgálja meg a trösztök helyzetét, s a törvény szellemében, azzal összhangban tegye meg a szükséges intézkedéseket. Ilymódon meggyorsítható azoknak az ellentmondásoknak a felszámolása, amelyeket az ülésszakon több képviselő is szóvá tett. A miniszter egyetértett azokkal a képviselőkkel is, akik a törvény- alkotás és a tudomány szorosabb együttműködését sürgették. Hozzáfűzte, hogy nem csak a törvényalkotóknak, hanem a tudomány képviselőinek is aktívabbaknak kell lenniök, javaslataikat kérés nélkül is terjesszék elő, ezzel nagy segítséget nyújtanak a jogalkotás számára. Az országgyűlés a vállalati törvényjavaslatokat a biztonsági módosításokkal együtt egyhangúlag elfogadta. Interpellációk 2 NQGRAD - 1977. december 17., szombat “1 Varga Jánosnak (Pest m. 11. vk.) a Monori Állami Gazdaság állatorvosának kérdésére válaszolva Ábrahám Kálmán építésügyi és város- fejlesztési miniszter elmondotta, hogy a szociális követelményeknek meg nem felelő — zömmel a sokgyermekes, alacsony jövedelmű családok által lakott — telepek gyorsabb ütemű felszámolására 1978-ban 20 000 forinttal emelik az építési és lakásvásárlási kölcsönök összegét. Másrészt fokozottan igyekeznek megteremteni az új otthonok létesítéséhez szükséges kapacitást. A jövő év első felében további intézkedéseket kívánnak tenni a szociális követelményeknek nem megfelelő telepek felszámolásának gyorsítására. Baráth Endre (Pest m. 29. vk) kérdésére Madarasi Attila pénzügyi államtitkár a szociális, oktatási és közművelődé: si Intézmények fenntartásához nyújtott támogatásról adott tájékoztatást. A legtöbb nehézséget a társadalmi munkával épített intézmények fenntartása okozza. Az állam, és a vállalatok továbbra Is jelentős támogatásokat nyújtanak, most annak lehetőségét vizsgálják, hogyan lehetne a társadalmi munkát a fenntartáshoz szkkséges anyagiak átmeneti hiányainak megszüntetésére is felhasználni. A VI. ötéves terv kidolgozásakor pedig egyes pénzügyi kötöttségek feloldásának, illetve a rendelkezésre álló összegek átcsoportosításának lehetőségeit is mérlegelik. Az országgyűlés és az interpellálok mindkét választ elfogadták. Ezzel véget ért az ország- gyűlés téli időszaka. (MTI) Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: A szövetségi tanács ülésével folytatódott pénteken délelőtt Moszkvában a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka. A képviselők folytatták és befejezték a jövő évi terv és költségvetés vitáját. A szovjet parlament másik háza, a nemzetiségi tanács csütörtökön délutáni ülésén' már befejezte a két javaslat megtárgyalását. A nemzetiségi tanács ülésén 22 képviselő szólt hozza a tervjavaslathoz. A tanács tagjai általánosságban és részleteiben is egyetértettek a jövő évi terv fő irányvonalaival, amelyek a többi között az életszínvonal háromszázalékos növekedését irányozza elő. Több képviselő javasolt kisebb, főként helyi jelentőségű módosítást. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának szövetségi tanácsa is befejezte az 1978. évi terv és költségvetés megvitatását. Számos felszólalás hangzott el, amelyekben a képviselők, a terv- és költségvetési bizottság módosításainak figyelembevételével, elfogadásra ajánlották a két előterjesztést. A Legfelsőbb Tanács péntek délutáni ülésén egyhangú szavazással elfogadták a Szovjetunió jövő évi népgazdasági tervét és költségvetését. A kél ház együttes ülésén Bajbakov miniszterelnök-helyettes, az állami tervbizottság elnöke összegezte a vita tapasztalatait. A szövetségi tanácsban és a nemzetiségi tanácsban több mint negyven képviselő fejtette ki a tervelőirányzatokra vonatkozó véleményét. Számos felszólalás mutatott rá arra. hogy az előirányzatok megvalósításához mindenekelőtt a tartalékok ésszerű kihasználására, a munka jó megszervezésére, a termelékenység nagymértékű emelésére van szükség. A miniszterelnök-helyettes a szovjet kormány nevében elfogadta a terv- és költségvetési bizottság által javasolt módosításokat. Ugyancsak egyhangúlag fogadta el a Legfelsőbb Tanács két háza — Garbuzov pénzügyminiszter válaszait követően — a jövő évi költségvetést, illetve a múlt évi, 1976-os költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót. Ezt követően az ülés megválasztotta a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának tagjait és népi ülnökeit, mivel a bíróság mandátuma lejárt. A jelöltekre Kuznvecov, a Legfelsőbb Tanács elnökének első helyettese, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja tett javaslatot. A bíróság elnöke ismét Szmirnov lett. A tanács ülésén jóváhagyták a Legfelsőbb Tanács Elnöksége által hozott törvény-- erejű rendeleteket. Szel jut - 6 Bonyolultabb program a korábbinál Orvosi-egészségügyi kísérletek, vizsgálatok szerepeltek a Szaljut—6 szovjet űrállomás két utasa, Jurfj Roma- nyenko és Georgíj Grécsko pénteki programjában, az űrhajósok munkanapja nyolc órakor kezdődött Az ergo- méterberendezés segítségével a fizikai megterhelés hatását elemezték; két űrhajós különböző fizikai próbákat hajtott végre, miközben a műszerek regisztrálják szívműködésüket, érverésüket, légzésüket, sőt azt ás, hogy egyes izomcsoportjaik a súlytalanság körülményei között, hogyan reagálnak a megterhelésre. Elektrokardlográfiai vizsgálatot is végeztek, majd a Polinom 2. nevű automatikus diagnosztikai berendezés és a rheograf segítségével másfajta, összetettebb vizsgálatokat folytattak a szív és vér- edényrendszer működéséről A bonyolult orvosi vizsgálatokat Romanyenko és Grecsko egymáson végezte el a földi irányítóközpont orvosainak utasításai alapján. A vizsgálat igazolta az űrhajósok jelentését: szervezetük alkalmazkodott a súlytalanság viszonyaihoz. Az életfunkcióik teljesen normálisan működnek, közérzetük és egészségi állapotuk kitűnő, készen állnak a tartósabb űrutazásra. Mint a szovjet tudósok jelezték a Szaljut—6 útja bonyolultabb programot jelent a korábbiaknál, de még mindig csak előkészületnek számít. Hasonló utak sorozatával le-i hét csak pontos programot kidolgozni a világűrben relvé- gezhető és elvégzendő vizsgálatok, kutatási feladatok számára, ugyanakkor fel kell deríteni azt is, mire képes az űrállomáson dolgozó ember. A kiváló űrhajós-tudós, az űrállomások szerkesztésében Is részes Konsztantyin Feok- tyisztov szerint az űrállomásokon végzett munka az űrkutatásnak ember által végzett korszakában egyelőre csak a második szakaszt jelenti. Az első űrutazásokon azt vizsgálták, képes-e az ember tartósan a világűrben maradni. Jelenleg annak felderítése folyik, hogy milyen feladatokat kell és lehet feltétlenül embert közreműködéssel megoldani. A harmadik szakaszban majd e tapasztalatok alapján lehet konkrét és részletes programot adni az űrállomások dolgozói számára. Mindenesetre ez a „felderítő szerep” a jelek szerint sok feladatot hárít Romanyenkóra és Grecskóra. Éppen ezért igyekeztek gondoskodni arról, hogy űrkutatásuk a lehetőségekhez képest a legkényelmesebb legyen. A Szaljut—6 fedélzetén például könyvtár is van, hogy szabad idejükben olvashassanak, sőt magnószalagokon „zenei könyvtárat” is berendeztek, így az űrhajósok kívánságuk szerint könnyű- vagy komoly zenét hallgathatnak szabad j idejükben. (MTI) Ellentétek a kairói értekezleten A pénteki egyiptomi lapok szerint az egyiptomi—izraeli tárgyalások második — csütörtöki — napján felszínre kerültek a két fél ellentétei. Az Al-Ahram úgy értesült, hogy Egyiptom olyan nyilatkozat közzétételét követeli, amely felszólít az izraeliek teljes kivonulására az összes megszállt arab területekről, és egy palesztinai állam létrehozására. A nyilatkozat meghirdetné az arab—izraeli hadiállapot megszüntetését s megerősítené valamennyi közel-keleti ország jogát arra, hogy biztosított határok között éljenek. Izrael elutasította az egyiptomi javaslatot, mert szerinte a tárgyalásokon a Biztonsági Tanács 242-es határozatának jogi értelmezésével és az Izrael és arab szomszédai közötti általános szerződéstervezet megszövegezésével kellene foglalkozni — irja a kormányhoz közel álló Al-Ahram. Az Ai-Gumhurija hangot ad reményének, hogy Carter elnök és Begin izraeli kormányfő péntekre rervezett tárgyalásai remélhetően változást hoznak majd az izraeli álláspontban. A csütörtöki ülésen megalakított háromtagú izraeli— egyiptomi vegyes bizottság a hét végén nem hivatalos formában tanácskozik. A konferencia legközelebb csak hétfőn folytatódik.
