Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)

1977-12-17 / 296. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! MSZMP NÖGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LA Pj A XXXIII. ÉVF., 296. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1977. DECEMBER 17., SZOMBAT Véget ért az országgyűlés téli ülésszaka Pénteken az 1978. évi állami költségvetés vitájával folytatta munkáját az országgyűlés. A tanácskozáson Lo- sonczi Pál és Lázár György is részt vett. Kollár József (Budapest 64 vk.) A Csepel Művek főműve­zetője számadatokkal érzékel­tette, hogy hazánk legnagyobb ipartelepének dolgozói, hogyan járulnak hozzá az ország költ­ségvetésében előirányzott be­vételekhez. A jövő év folya­mán a tröszt vállalatai több mint 17 milliárd forint érté­kű árut termelnek, hosszabb távon pedig olyan változások várhatók termékszerkezetük­ben, amire a gyártelep 85 éves fennállása alatt nem volt példa. Az ötödik és a ha­todik ötéves terv időszakában 16—18 milliárd forintot költe­nek a termelés korszerűsítésé­re. Ifjú Sári János (Somogy m. 6 vk) a nágocsi Üj Élet Tsz bognára a mezőgazdaságban is szükségesnek tartja a ter­melés szerkezetének korszerű­sítését. Megyéjében kutatják a körülményekhez jobban iga­zodó termékek meghonosítá­sát. Törekvéseik nem köny- nyűek, mert a szövetkezetek egy részében elhasználódtak a gépek, ezek pótlása pedig éppen az alacsony jövedelem miatt nehéz. Bankhitel segít­ségével mégis sikerült előbb- relépmi gazdaságosabban ter­melhető növények meghonosí­tásában, az állattenyésztés korszerűsítésével azonban ne­hezebben boldogulnak. A kép­viselő véleménye szerint na­gyobb segítségre volna szük­ségük a szarvasmarha- és juhtenyésztéshez szükséges létesítményekhez, a meglevők bővítéséhez. Ha t árosa i hosa ta I A vitában elhangzottakra válaszolva Madarasi Attila pénzügyi államtitkár kiemel­te, hogy a népgazdaság kulcs­fontosságú feladatait érintő elhatározások itt az üléssza­kon is erős támogatást kap­tak. Rendkívül fontos, hogy az elhatározásoknak megfe­lelően növekedjék a munka hatékonysága, erősödjön a be­ruházási folyamat tervszerűsé­ge, adottságainkhoz és igé­nyeinkhez jobban igazodjon a termelés és értékesítés szer­kezete, bővüljön a gazdaságos export, javuljon a munkami­nősége. Rámutatott, hogy a XI. pártkongresszus határoza­ta alapján kidolgozott kor­mányprogram végrehajtása jó ütemben halad, a jövő év folyamán a kormány áttekin­ti az eddigi eredményeket és a további teendőket. A mostani ülésszakon el­hangzott több fontos kérdés is a kormány napirendjén sze­repel, köztük az energiaprog­ram, a döntésvégrehajtás el­lenőrzési rendszerének to­vábbfejlesztése, folyamatban van a tudományos kutatás és gyakorlat kapcsolatának át­tekintése. A kormányzat az ülésszakon elhangzott # egyéb javaslatokat is megvizsgálja és azokra visszatér. Az országgyűlés a jövő évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot általános­ságban és részleteiben az ere­detileg beterjesztett összegek­kel egyhangúlag elfogadta. kölcsileg ösztönzi a dolgozókat jobb munkára. A törvényja­vaslat arra is kitér, hogy a dolgozókat be kell vonni a vállalat irányításába. Világo­san kell látni, hogy társadal­munkban a munkás, a válla­lati dolgozó nem pusztán munkavállaló. Tulajdonosi jogai is vannak, s elő kell se­gíteni, hogy szemlélete is en­nek megfelelően fejlődjön. A vállalati vezetők ne csak a fel­adatok végrehajtásában tá­maszkodjanak a kollektívára, vonják be a dolgozókat a dön­tések előkészítésébe is, s te­remtsék meg annak feltételeit, hogy a vállalat legfontosabb ügyeiben a dolgozók valóban el is tudjanak igazodni, a döntésekben alkotó módon részt tudjanak venni. Az igazságügyminiszter vé­gül bejelentette, hogy a ké­szülő kormányintézkedés alap­ján a vállalatok felügyeleti szerveinek az alapító határo­zatokat 1978. június 30-ig, a trösztöknek és a vállalatoknak pedig szervezeti és működési szabályzataikat szeptember 1- ig kell összhangba hozniuk a törvény rendelkezéseivel. Ez nem jelent valamiféle átszer­vezési kampányt, a feladato­kat a rendes munka meneté­ben kell végrehajtani. Vida Miklós (Budapest, 21. vk.), a Fővárosi Gazművek műszaki igazgatója, a törvény- javaslat bizottsági előadója el­mondta, hogy a bizottsági vi­tában 11 módosítást terjesz­tettek elő. Az egyik módosí­tó javaslat például az igaz­gató egyszemélyi felelős ve­zetésének megfogalmazása he­lyett elengedőnek tartja a felelős vezetés kifejezést, mi­vel maga a törvényjavaslat is utal a vezetés és az irányítás kollektív segítésének szervei­re, személyeire, természetesen nem csorbítva az igazgató sze­mélyes hatáskörét és felelős­ségét. Az együttes bizottsági vitában olyan figyelemre mél­tó észrevételek is elhangzot­tak, amelyeket a törvény el­fogadását követően is érdemes megszívlelni. Helyeselték a képviselők, hogy a vállalato­kat felelősségre vonják sza­bálytalan vagy jogsértő tevé­kenységükért, ugyanakkor szükségesnek tartják, hogy a vállalatok jogvédelemben is részesüljenek a felügyeleti szerv esetleges olyan beavat­kozásaival szemben, amelyek nem felelnek meg a törvény és a végrehajtását szolgáló jogszabályok előírásainak. A vita Földi Lászlóné (Csongrád megye 2. vk.), csoportvezető nagy jelentőségűnek tartja, hogy a törvényjavaslat első ízben foglalkozik törvényszin­ten az üzemi demokrácia alapvető elveivel. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslat nem intézkedik az üzemi demokrá­cia fórumairól, megalakí­tásuk és működésük rendjéről. Javaslata szerint azt is meg kellene fogalmaz­ni, hogy az üzemi demokrácia fórumait milyen időközönként kell öszehívni, s hogy ellen­tétes vélemények esetén mi legyen a követendő eljárás. Az igazságügy miniszter expozéja Korom Mihály Igazságügy­miniszter terjesztette elő az állami vállalatokról szóló tör­vényjavaslatot. — A gazdasági építőmurika hatékonyabb működését szol­gálva a törvényjavaslat ket­tős követelménynek tesz ele­get. A központi irányítás ha­tékonyságát, s ugyanakkor a vállalatok önállóságát is növe­li. A vállalatok megfelelő ön­állósága nem ellentétes a köz­ponti irányítás erősítésével és az ellenőrzés fokozásával, sőt azok egymást feltételezik. Kezdeményezésre képes, saját lábukon megállni tudó válla­latok nélkül nem lehet iga­zán jó a központi irányítás hatékonysága sem. A vállala­tok és az őket irányító szer­vek számára egyaránt vonat­kozik az az előírás, ahogy a szocialista gazdálkodás elevei- nek megfelelő munkát _ kell végezndök, kötelesek elősegí­teni a társadalmi és a válla­lati érdek lehető legjobb ösz- szehangolását, gondoskodniuk kell a jogok és kötelességek egységes felfogásáról és ér­vényesítéséről. Ez azt is je­lenti, hogy a .vállalat nemcsak gazdasági feladatokat lát el, elő kell segítenie azt is, hogy az ott dolgozók tulajdonosi tu­data, szocialista életformá­ja, gondolkodásmódja, álta­lános műveltsége fejlődjön, szakmai-politikai ismereteik rendszeresen gyarapodjanak. — A törvényjavaslat vala­mennyi állami vállalattól Több önállóságot a gazdálkodásban Sipos József, megyénk országgyűlési képviselőjének felszólalása Elöljáróban arról szólt, hogy nagy jelentőségű, aktu­ális törvényjavaslat megvita­tását tűzte napirendre az országgyűlés. Az állami vál­lalatok működését eddig tör­vényerejű rendeletek, kor­mányrendeletek szabályozták. Az alkotmánynak megfelelő­en a szocialista termelési vi­szonyok fejlődése indokolttá tette, hogy az állami vállala­tok törvényben meghatározott módon gazdálkodjanak a reájuk bízott vagyonnal. Az állami vállalatokról szóló törvényre élénken rea­gáltak a gazdaságban dolgo­zók, az üzemi munkások, a közvélemény. Elmondotta, (Folytatás a 2. oldalön) Az EMÄSZ megyei üzemigazgatóságának munkásai a hideg évszakban sem tétlenkednek. Képünkön az üzcmzavar-elhá- rító csoport egyik tagja Kishartyán közelében szerelést vé­gez. SaJgóíarjáni síküveggyár az idei lernet Már a harmadik negyedév értékelése során kitűnt, hogy jó úton halad az idei terv­célok megvalósítása a salgó­tarjáni síküveggyárban. Az elmúlt két évben (a részsi­kerek mellett) ugyanis csak tervlemaradásról, eredmény- romlásról adhatott számot. Amihez természetesen hoz­zájárultak a termékszerkezet átalakítására indított, több évig tartó rekonstrukció mun­kálatai. Félidőben a rendkí­vüli erőfeszítések meghozták a fordulatot. Az év elejétől kezdve folyamatosan javult a munka, a gazdálkodás. Az időarányos termelési tervek teljesítése — a különböző alapanyag-problémák ellenére — a második negyedévtől ki­egyensúlyozottá vált A ter­melés növelésére, a takarékos­ság fokozására biztosíték volt a szocialista brigádok jubi­leumi munkaversenye, példa­mutató helytállása. A természetvédelmi bizottság évzárója Jelentős társadalmi erők tevékenykedtek megköveteli, hogy olyan bel­ső irányítási és elszámolási, valamint érdekeltségi rend­szert alakítson ki, amely el­engedhetetlen a gazdálkodás hatékonyságának folyamatos növeléséhez, anyagilag és er­Ä Nógrád megyei Tanács természetvédelmi bizottsága a vállalt feladatok végrehaj­tásában olyan sikereket köny­velhet el, amely országosan .s elismerésre méltó. A teg- tap megtartott bizottsági ülés ízt tényekkel is bizonyította. Négy országos és 54 megyei jelentőségű természetvédelmi területet tart nyilván. Ezen területeken különböző beren­dezéseket létesítettek, vala­mint társadalmi erőkből meg- szervezeték a védelmét. Külön érdeme a bizottságnak és a bizottság munkáját irányító függetlenített vezetőknek, hogy az ifjúságot mozgósítani tudta a természetvédelmi mun­kára. Az intéző bizottság beszá­molóját Kéri János termé­szetvédelmi bizottsági elnök megnyitója után Márton Fe­renc titkár tolmácsolta a megjelenteknek. Képviseltet­te magát a tanácskozáson az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal. Tassi Ilona felszólalásában az or­szágban szerzett gazdag ter­mészetvédelmi tapasztalatai ismertetésével egészítette ki a tanácskozást. Kollár József természetvédelmi felügyelő a megyei tanács képviseletében a természetvédelemmel kap­csolatos legújabb jogszabály­módosításokat ismertette. A bizottsági ülés résztvevői megvitatták a jelentést, le­szögezték, hogy a környezet­és természetvédelem az em­ber érdekében állandó mun­kát igényel. Végül a termé­szetvédelmi munkában az év során jeleskedő iskolákat, út­törőcsapatokat, szocialista brigádokat, társadalmi mun- kapcsoportokat, és személye­ket díszes oklevéllel tüntettél ki. Mindezek eredményeként a salgótarjáni síküveggyár — a megyében az elsők között — teljesítette az évi 407,5 millió forintos termelési értéktervét. Annak ellenére, hogy legna­gyobb termelőegysége, a Zagyva III. húzóüzem — fel­újítás miatt — az év végéig 69 napot nem működik. A kiszállított közel 8 millió négyzetméter húzott síküveg (2 milliméteres vastagságon mérve) mintegy 200 ezer át­lagos nagyságú lakás üvege­zésére lenne elegendő. A gyár a termelési érték­tervvel párhuzamosan az évi exporttervét is teljesítette. A tőkés és szocialista országok­ban összesen 1,7 millió négy­zetméternél is több húzott sík­üveget adott el és a terve­zettől közel 8 millió forinttal több devizabevételre számíta­nak. Ä legjelentősebb vásár­lók az USA 700 ezer, az NSZK 300 ezer, Kanada 230 ezer, Anglia 140 ezer négy­zetméter síküveget importál^ tak, de Hollandiába, Svájcba, Dániába és Franciaországba is szállítottak. Az áruk kifogástalan minő­ségét jelzi, hogy nem érkezett reklamáció a vevőktől. Sőt, jövőre az ideitől nagyobb mennyiségben szeretnének vá­sárolni. Ami a termelés kapa­citásának a felét jelentené. Erre a hazai ellátás biztosítá­sa miatt azonban nincs lehe­tőség. Az edzett biztonsági üveg termelése az év végéig, vár­hatóan 5 ezer négyzetméter­rel haladja meg a tervezettet. A gyár többi termékéből (dia­üveg, petricsésze) pedig az előirányzottnak megfelelően elégítették ki a piaci igénye­ket. Az éves terv határidő előtti teljesítése a termelő- egységek, a munkaterületek kollektíváit, a síküveggyár dolgozóit, s köztük leginkább az élenjáró szocialista brigá­dokat dicséri.

Next

/
Oldalképek
Tartalom