Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)

1977-12-14 / 293. szám

Szál jut — 6 Tegnap pihenőn Pihenőnapot kaptak keddre á Szaljut—6 szovjet űrállomás személyzetének tagjai: Jurij Romanyenko és Georgij Grecs- ko. A földi irányítóközpont döntése alapján erre azért van szükség, hogy szervezetük a hosszan tartó munkaperiódus 1 előtt teljesen megszokja a súlytalanság körülményeit. Ezenkívül az űrutazás első szakasza: a felkészülés utolsó periódusa, a rajt, az űrhajó és az űrállomás összekapcsolása igen nagy megterhelést rótt rájuk. Érdekes epizódot idéz föl keddi számában a Pravda: Qeorgij Grecsko budapesti lá­togatásának fő eseménye az volt, amikor — szeptemberben — fogadta őt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára. A lap munkatár­sa, V. Gubarjov jelen volt ezen a találkozón, s most felidézi az ott elhangzottakat. Kádár Já­nos megkérdezte a szovjet űr­hajóstól, aki már csaknem egy hónapot töltött a világűrben, hogyan alkalmazkodik a szer­vezet az űrutazás körülmé­nyeihez. „Éppúgy, mint a Föl­dön, a legjobb orvosság a mun­ka, ebből pedig az első na­pokban bőven akad. Az első napok terhelése olyan, hogy meg is feledkezünk a súlyta­lanságról” — válaszolta Grecs­ko. Mint a lap munkatársa írja, az első napokban most sem volt az űrhajósoknak egyetlen szabad percük sem — éppen ez segítette át őket az első ne­hézségeken. Bár a földi irá­nyítóközpont a két űrhajós­nak javasolta, hogy tartsanak pihenőt, előbb végrehajtották mindazt, amit szükségesnek tartottak. Grecsko tréfás ja­vaslata a földi irányítóköz­pontnak: a „túlórádat” majd akkor fogják „csúsztatni”, ami­kor a feladat befejeztével visszatérnek a Földre... (MTI) A hadászati támadó fegyver- rendszerek korlátozásáról fo­lyó szovjet—amerikai tárgya­lásokon résztvevő küldöttsé­gek kedden újabb találkozót tartottak Genfben. A szovjet és az amerikai küldöttség megegyezett ab­ban, hogy december 17-től szünetet tartanak és január 9-én újítják fel a SALT-tár- gyalásokat. (TASZSZ) Ma kezdődik a kairói értekezlet Kedden délelőtt megérkezett az egyiptomi fővárosba a szer­dán kezdődő értekezleten résztvevő háromtagú izraeli küldöttség és kíséretében hu­szonöt tanácsadó és harminc­egy újságíró. A delegáció ve­zetője Aliau Ben Elisszár a miniszterelnöki hivatal főigaz­gatója, tagjai Meir Rosen, a külügyminisztérium jogi ta­nácsadója és Avraham Tamir vezérőrpagy, a hadsereg terve­zési osztályának főnöke. Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter ammani tárgya­lásainak befejeztével kedden délelőtt Bejrútba érkezett, s nyomban megkezdte tanács­kozásait Szárkisz elnökkel, va­lamint Fuad BUtrosz külügy- és hadügyminiszterrel. (MTI) A leszerelésről tárgyal majd az ENSZ rendkívüli ülésszaka Az ENSZ-közgyűlés lesze­reléssel foglalkozó rendkívüli ülésszakát 1978. május 23. és június 28. között tartják New [Yorkban. Erről döntöttek hét­főn a közgyűlés most ta­nácskozó 32. ülésszakán, meg­hallgatva a rendkívüli ülés­szakot előkészítő bizottság je­lentését. Ezzel kapcsolatban a plenáris ülésen elfogadták azt a javaslatot, hogy nevez­zenek ki szakértői bizottságot, amely jelentést készítene a leszerelés, a gazdasági fejlő­dés és a biztonság összefüg­géséiről. A hétfői plenáris ülésen jó­váhagyták több más, a lesze­relésre vonatkozó határozatot is. A nukleáris fegyverkísér­letek betiltásával kapcsolatos határozatban felszólították az Egyesült Államokat, Nagy- Britanniát és a Szovjetuniót, hogy minél előbb „sikeresen fejezzék be” a nukleáris, fegyverkísérletek teljes betil­tásáról szóló tanácskozásukat, s ennek eredményeit terjesz- szék a genfi leszerelési bi­zottság tavaszi tanácskozása elé. A szocialista országoknak a leszerelés megvalósítását Angol—francia csúcs László Balázs, az MTI tu­dósítója jelenti: Chequers-ben, az angol kor­mányfő vidéki rezidenciáján kedden délben véget ért az angol—francia csúcstalálkozó. Giscard d’Estaing francia elnök és James Callaghan an­gol miniszterelnök a közeli Halton House-ban közös saj­tóértekezletet tartott, majd a francia elnök, Raymond Barre miniszterelnök és a velük ér­kezett miniszterek hazarepül­tek Párizsba. Az angol—francia viszony­latban is rendszeressé vált, kibővített csúcstalálkozó kül­politikai téren nem hozott kü­lönösebb eredményeket. London és Párizs véleménye a jelek szerint minden fontosabb nem­zetközi kérdésben messzeme­nően megegyezik. A közös sajtóértekezleten Giscard d’Estaing hangsú­lyozta, hogy a kétnapos ta­nácskozás igen szívélyes, ba­ráti légkörben zajlott le Cal­laghan hozzátette, hogy nem a nagy döntések, hanem a fo­lyamatos. oldott légkörű, mindenoldalú konzultáció a csúcstalálkozók fő célja. Az Entente szellemének új­jáéledése a gazdasági együtt­működés további elmélyülésé­ben is megnyilvánult. Callaghan és Giscard egy­aránt hangsúlyozta, hogy Nyugat-Európa a gyors tech­nológiai fejlődés korszakába lépett, amikor a legkorszerűbb iparágakban a komoly előre­lépés már meghaladja egy-egv ország erejét és egyre célsze­rűbbé válik a szoros együtt­működés. Ennek megfele’ően a két ország ipari együttmű­ködési vegves bizottságot hoz létre, amely felkutatja a kooperáció lehetőségeit olyan új területeken is, mint a computertechnológia, ten­Képünkön a két államférfi a brit miniszterek rezidenciáján Chequers-ben. geri olajkitermelés, a szer­számgépgyártás, a papíripar és az autógyártás. A két nagy állami autógyár, a British Leyland és a Renault kap­csolatba lép egymással, a két elektromosenergia-hatóság pedig megbízást kapott, hogy a La Manche-csatornán ke­resztül építsenek ki egy 2000 megawattos távvezetéket, a két áramrendszer összekap­csolására. A polgári repülőgépgyár­tásban is folytatódik az együttműködés. A hadiiparban szintén foly­tatódik az angol—francia együttműködés, de erről bő­vebb felvilágosítást nem ad­tak. Giscard d’Estaing rámuta­tott, hogy az elmúlt hét év­ben megháromszorozódott a kereskedelmi forgalom Anglia és Franciaország között, és idén eléri a 4,5 milliárd fon­tot. célzó kezdeményezéseire épü­lő határozat ellen csak Kína és Albánia szavazott, Fran­ciaország tartózkodott. A világszervezet plenáris ülése határozatot fogadott el az új típusú tömegpusztító fegyverrendszerek kifejlesz­tésének és előállításának ti­lalmáról. Az erre vonatkozó javaslatot a Szovjetunió, Ma­gyarország és az NDK közö­sen terjesztette elő. Nagy többséggel fogadták el azt a határozatot, amely kifejezésre juttatja a tagorszá­gok reményét, hogy a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok közötti újabb SALT-meg- állapodás . megkötése minde­nekelőtt a nukleáris fegy­verkezés korlátozását ered­ményezi. A határozat ellen ismét csak Kína és. Albánia szavazott. A közgyűlés rendkívül fon tosnak minősítette a vegyi fegyverek fejlesztésének, gyártásának és tárolásának ti­lalmát és megsemmisítésüket Valamennyi államot fölszó­lították, hogy e tárgyban sür­gősen kössenek megállapodást A plenáris ülés a továbbiak­ban leszögezte, hogy a „nem­zetközi béke megszilárdításá­hoz való lényeges hozzájáru­lás” volna az Indiai-óceán békeövezetté nyilvánításának megvalósítása, majd síkra szállt azért, hogy nukleáris fegyverektől mentes övezetté változtassák a Közel-Keletet Afrikát és a világ más része­it. (MTI) SALT-lárgyafáeofc Jelző a derűlátás szó előtt Mind több olyan megjegy­zés, kommentár hangzik el a nyugati világban, mindenek­előtt ajz Egyesült Államok­ban, amely már dátumokat is emleget a hadászati fegyver­zet korlátozásával kapcsolatos szovjet—amerikai tárgyalá­sok befejezését és a megálla­podás aláírását illetően- Van, aki.márciust emlegeti, saltad aki júniusra esküszik. A leg­utóbbi hivatalos szovjet— amerikai közlemény termé­szetesen nem szólt esetleges szerződésaláírási dátumok­ról. Mégis volt egy igen fon­tos megállapítás ebben a köz­leményben, olyan megállapí­tás, amelynek a tárgyalások­hoz szoros kapcsolata van. A közlemény ugyanis leszögez­te: a két ország ragaszkodik a nukleáris fegyverkezés kor­látozásához, az egyenlő biz­tonság elvéhez. 1. E megállapítás fényében kell vizsgálni és értelmezni azokat a SALT-ellenes, a szerződés- aláírását elhalasz­tani igyekvő szándékokat, amelyeket Jackson szenátor és hívei fejeztek ki — „túlsá­gosan engedékenynek” mi­nősítve a Paul Wamke által vezetett amerikai küldöttség álláspontját. Most újabb há­rom demokrata szenátor (Cul­ver, Bumpers és McIntyre) lépett fel Jackson szellemé­ben, követelve, hogy az ame­rikai küldöttség „különleges érdeklődéssel” vizsgálja meg a SALT-megállapodásterve­zet' néhány pontját. A három szenátor Carterhez intézett levelében éppen egy olyan kérdést feszeget, amelyet nem­rég az amerikai sajtó már mint elfogadott döntést ismer­tetett. Culverék azt mondják: az amerikai számyasrakéták számára biztosítani kell a megfelelő hatósugarat” azaz kétségessé szeretnék tenni a már (amerikai források sze­rint) létrejött megállapodást; e szerint a hatósugár kor­látozott. Számos más kifogás mellett a legfurcsább az a kívánság, hogy ne legyen le­hetőséig a szerződést kiegé­szítő jegyzőkönyv aláírására „megfelelő kongresszusi el­járás nélkül”. Azaz a kong­resszus most fellépő csoport­ja meg akarja kötni a Fehér Ház kezét a SALT-tárgyadá­sok azonnali folytatása dol­gában- Holott éppen a szerző­déshez csatolt jegyzőkönyv te­szi lehetővé, hogy a SALT—2 aláírása után azonnal meg­kezdődhessen a munka a SALT—3, vagyis az évszázad végéig terjedő idő fegyverzet­korlátozó, sőt remélhetőleg fegyverzetcsökkentő intézke­déseit írásbafoglaló megálla­podás érdekében. Maga Carter elnök derűlátó a SALT-aláírás dátumát il­letően. „Lehetségesnek tar­tom egy SALT-megállapodás aláírását, a. közeljövőben és azt gondolom, a szenátus ra­tifikálja azt” — mondta. Ér­dekes volt az a felsorolás, amit az elnök azzal kapcso­latban adott, hogy vajon mi­lyen problémákkal kell majd foglalkozniok egy jövőbeli ta­lálkozóján Leonyid Brezs- nyewel- „A felderítő mű­holdak megtámadására vo­natkozó tilalom, a kísérleti rakéták indításáról szóló elő­zetes értesítés, a polgári vé­delemre fordított költségek szintje, a fegyverzet szintje az Indiai-óceánon, az atomkí­sérletek általános beszünte­tése, a három évre szóló SALT-megállapodás, amelyet mi protokollnak nevezünk, a szélesebb körű SALT-megál­lapodás, amelynek évekre kell szólnia, és egy SALT—3. megállapodás, amely még kényszerítőbb lenne az atom­fegyverzetek csökkentését il­letően” — sorolta fel egy in­terjújában az amerikai elnök a megvitatandó témákat. Ez a Carter-nyilatkozat no­vember utolsó napjaiban je­lent meg Párizsban, azaz jó­vá. azután, hogy Leonyid Brezsnyev, a Nagy Október hatvanadik évfordulójának moszkvai ünnepségén mon­dott beszédében összefoglalta és széles körű, új gondolatok egész sorát is felvillantó mon­datokban ismételte meg a szovjet békepolitika lényegét. Ha a Carter-nyilatkozat felsorolását válasznak tekint­jük a szovjet javaslatokra (és az időkülönbséget tekintve nyugodtan tekinthetjük an­nak), megállapítható: a Brezsnyev-beszéd hatása, a javaslatok elfogadása viszony­lag gyors volt, s remélhetőleg azokat erősíti meg az ameri­kai politikában, akik nem en­gedik meg a SALT-ellenes amerikai katonai-ipari komp­lexum álláspontjának érvé­nyesülését­A Carter-nyilatkozatban ott áll az a mondat is, hogy „úgy érzem, egyre jobban kialakul az az érzés, hogy je­lentősen javíthatjuk kapcso­latainkat a Szovjetunióval”. Majd később ez: „El vagyunk tökélve arra. hogy eljussunk a teljes SALT-tárgyalásokhoz, az atmokísérletek teljes betil­tásához”. Amikor Carter el­nök mindezt elmondta, hozzá­tette: „Nem vagyunk alávetve egy merev naptárnak, de eltö­kéltségünk szilárd”. Ha beve­zetőben különböző időpont­jóslatokra hivatkozunk, he­lyes ezt az időpont -nélküli elnöki reménykedést is em­líteni, annál is inkább, mert a szovjet—amerikai kapcsola­tok jövőjét illetően az elnök az „óvatos derűlátás” kifeje­zést használja. A derűlátás előtt az „óva­tos” jelző indokolt a szocia­lista politika oldalán is. Hi­szen péládul a SALT-ügyben, néhány hónappal a vlagyi- vosztoki megállapodás után, egyszer már elhangzott Wa­shingtonban, hogy „90 száza­lékban megoldottak a prob­lémák”. S ezután következett a megtorpanás, majd visszalé­pés: amikor a Fehér Ház új lakója és külügyminisztere szerette volna semmisnek te­kinteni mindazt, amiben Vla­gyivosztokban megállapod­tak. .. Kellett bizonyos idő, amíg Washingtonban az új, demokrata kormányzat em­berei is megértették: a szov­jet politika a hadászati fegy­verzet korlátozásának kér­désében, csakúgy, mint más leszerelési, fegyverzetcsök­kentési kérdésekben az egyen­lő biztonság elvét tekintik alapnak­G. M. Fidel Castro s Kuba megvédi önmagát A kubai forradalom képes volt megvédeni magát a múlt­ban, s képes lesz erre a jö­vőben is anélkül, hogy bűnö­ket és igazságtalanságokat követre el — jelentette ki Fidel Castro a kubai állam­tanács és minisztertanács el­nöke abban az interjúban, amelyet a francia tv munka­társainak adott. A Prensa Latina kubai hír- ügynökség kedden' további részleteket közölt az interjú­ból, amelyet csütörtökön su­^ NOGRÄB - tWJ» rinmmhn. 14., szerda Cunhal: fontos A Portugál KP az utolsó percig nyitva hagyta a ka­put a kormánnyal és a szo­cialista párttal kialakítandó közös platformról folytatandó tárgyalások előtt — jelentette ki a L’Humaniténak adott interjúban Alvaro Cunhal, a PKP főtitkára. A kormány és a szocialista párt azonban nem akart megegyezést. így természetesen megtagadtuk a bizalmat. Pártunk szövetsé­ges akar lenni, de sohasem szolgál támaszul az országunk és népünk létérdekei ellen irányuló politikához — fűzte hozzá Cunhal. — A kormány bukása után — folytatta a PKP főtitkára — továbbra is szükséges a két párt közötti megyezés. A kommunisták és a szocialis­ták megegyezése nélkül nincs demokratikus alternatíva Por­tugáliában. Véleményünk szerint — hangsúlyozta Cu­nhal — a szocialista pár változtatni fog politikáján, de arra van szükség, hogy ezt addig tegye meg, amíg nem késő. Amennyiben a szocia­lista párt folytatja szövetsé­gét a reakciós pártokkal, né­pünk forradalmi vívmányai ellen amennyiben a nagytő­ke és az imperializmus szol­gálatában marad, önmaga vesztébe rohan. A vállalatok­ban és a községtanácsokban mindenütt kapcsolatok ala­kulnak ki a szocialisták és a kommunisták között. Ez a mély egységáramlat győzedel­meskedni- fog. Cunhal kijelentette, hogy létezik ugyan reakciós, fasisz­ta veszély az országban, ám amennyiben a dolgozók meg­őrzik egységüket és a demok­raták összefognak, a demok­rácia Portugáliában képes ve­reséget mérni valamennyi el­lenfelére, (MTI) gároz a francia tv első csa­tornája. A forradalom és a szocia­lizmus ellenségeinek kevés reményük van a sikerre Ku­bában, mert megvédjük ma­gunkat. A kubai forradalom soha nem gyilkolt meg ál­lampolgárokat. Nem kínozta meg a letartóztatottat. „Sze­retném tudni, hány példa volt erre a történelemben”. Castro elmondta, hogy volt idő, amikor 15 ezer ellenfor­radalmár volt letartóztatás­ban. A jelenlegi szám ennek 20 százalékát sem éri el. Fidel Castro végül elmond dotta, hogy a forradalom az országban az oktatás, a köz- egészségügy és a sport tprü- létén érte el a legkiemelke­dőbb eredményeket. Jelenleg 880 ezer az általános iskolá­sok száma (11-szer több mint a forradalom győzelme erőtt), a kubai egyetemisták száma pedig 125 ezer, (ez nyolcszo­rosa a forradalom előttinek.) Az országban 900 lakosra jut egy orvos, s 700 kubai orvos teljesít szolgálatot külföldön. (MTI) Sertés­hizlalóh! Felhívjuk a sertéshizlalás­sal foglalkozó kistermelő partnereink szives figyelmét, hogy hamarosan esedékes az 1978. évi- valamint a több éves vágósertés-értékesítési szerződések megkötése. Kérjük azokat a kisterme­lőket, akik már az idén éltek a többéves szerződési lehetőséggel és így kapták a 0.50 Ft-os felárat, hogy a má­sodik évben elérhető 1 Ft-os felár érdekében LEGKÉSŐBB DECEMBER 15-IG KÖZÖLJÉK 1978-RA VONATKOZÓ SZÁNDÉKÚ. KÁT FELVÁSÁRLÓINKKAL. MEGBÍZOTT AINKKAL. Állat forgalmi és Húsipari Tröszt

Next

/
Oldalképek
Tartalom