Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)
1977-12-14 / 293. szám
Tóth László szakoktató irányi* ásával folyik a II. eves gépi forgácsolók gyakorlati oktatása a MŰM. 211. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet új, korszerű gépekkel ellátott tanműhelyében Salgótarjánban. — B L — Még benne vannak az időben Függetlenül attól, hogy esi- kell teremteni, hogy azonnal kicsi sokra megy — elv sze- pősen vág az emberek arcába hozzáláthassunk a szerelés- rint is, csak halmozódnának a havas eső, fent, a salgó- hez. Ami, hangsúlyozzuk, ma az el nem végzett teendők. S tarjáni síküveggyár feldolgo- még úgy tűnik, sikerül is. függetlenül attól, hogy a gyár zóüzemének vasvázán, fel- Ebben az évben a Nógrád vezetői optimistán látják a felvillan a hegesztőláng. El- megyei Állami Építőipari Vál- jövőt, továbbra sem árt a rezem a tán’ négyemeletnyi lalat szakemberei jelentős bölcs, következetes előrelá- magasban sürgő-forgó, sárga eredményeket tudnak felmu- tás. overállos munkásokat. Jól haj- tatni, bár lehet, a tervezett _Korszerű, a legmodernebb t anak, mondja kísérőm, azt nyolcvankilencmillió forint- gépekkel felszerelt üzemazon- hiszem, nem is lesz különö- ból csak nyolcvanötöt tudnak ban mit sem ér szakemberek sebb gond a munkájukkal. S beépíteni. nélkül... — Ezek szerint 1978. lesz _ E téren sem lesz gona „kritikus év?” dunk — ígérik a gyár vezetői. — Már ez a mostani is az — Azok akik az új üzem ve ami a fő: még benne vagyunk az időben. Mármint — fordítjuk le szavait: jó ütemben halad a ,. . . , , . . ._ , , ... m eeve eevik legnagyobb be- volt> hiszen az ev utolso nap' zet01 lesznek- mar az epitke- g- gy § gy jai js kemény munkát tartó- zes beindítása óta a helyükön gatnak számunkra. Rövidesen vannak; szinte együtt nőnek ruházásának kivitelezése, s "g°ySt’tűmk íkSS tartani‘"a felvonul a ^apesti Köz‘ fel a ^ärral. Kezdettől próbaüzemelés határidejét. mű" es Melyepitő Vallalat a merlk üzemüket, s mire Igazb 1979 első fél éve kicsit gyárba’ hogy a lehető legha' ”kulcsrakész” lesz. a legap- Í.HÍKH iL L S marabb elvégezhesse a köz- róbb ismereteknek is birtoká- odébb van meg de addig művesítést Ami egyben fögg_ ^ lesznek. annyi szer eagazó es roppa vénye is annak, hogy január _ És a géneket kezelő O elentos feladatot kell megöl- február eleiére a , t a gépeket kezelő dani hoav észre sem veszik 'e«=re, ieDruar elejere a szakemberek...? dam, hogy őszre s es NÁÉV embereinek biztosíta- . , , , a napok múlását. Igen — . . .. alapozáshoz szüksé- ~ A gyar munkaero-szukmondogatták a gyár vezetői munkaterületet ségletét folyamatosan töltjük is —, most a fő figyelmet er- Folyamatosan majdnem az fel> s egyelőre elméleti képre kell fordítani; hogy meg- eredeti határidőket tartva zésben részegülnek azok, maradjon az eddigi lendület. é (tik a feldolgozóüzemet akik, a. íöv° üzemében végzik Egyetlen ütemnek sem szabad csaknem kész már az épület- ™a]d tevékenységüket. De elcsúszni, ha nem akarnak szerkezet> de a közművesítés- hamarosan szakma, gyakorla- ugy tárni, hogy ladaba cső- ecvideiűleg meg kell kéz- tukra IS sor kerul: hasonló magolva vesztégeljenek he- deni a villamosenergia-bázis technológiájú leniekig a draga pénzért be- kivitelezését is. Am visszatér- gyel * csehszlovák gyarak- ßzerzett gepek, berendezések. vp P 1070 han Q7ár ban dolgoznak, ismerkednek Amiket az NSZK-beli -száztízmülif Lintnyi é'é- maJd * néhányan. Klöckner cégtől, több mint két kell a NÁÉV dolgozóinak . — Nem festünk túl rózsás nyolcvanmillió forintért beépíteni, ami még intenzí- képet? megrendeltek már, s jövő év vebb még szervezet- _ — Szeretnénk meghívni a októberére várják érkezésü- tebb munkát igényel. Nem határidőben történő gyárava- ket. És addig... lehetnek egykét milliós le- tóra...! — Addig olyan állapotokat maradások sem, hiszen a sok k. gy. Gyártani, vagy „bütykölni- 99 Hogyan lehetséges — kérdezheti, a jó me- móriájú olvasó —, hogy a hazai ipar termékeinek jelentős hányada elmarad a nemzetközi piacokon megkövetelt műszaki színvonaltól, holott, nincs esztendő — hosszú időre visszatekintve —, hogy több tucatnyi tudósítás ne jelenne meg a magyar gyártmányok nemzetközi sikereiről: hol, mikor, milyen vásáron vagy kiállításon, milyen jelentős díjat nyert ez vagy amaz a magyar termék. Csakhogy a nemzetközi termékseregszemléken elért sikerek és a mindennapos külkereskedelmi munkában elkönyvelhető bevételek között, sajnos, létezhet szakadék. Az egyik eredmény — például a vásárokon — a fejlesztés. díjai, a másik — például a költségvetés külkereskedelmi bevételeinek alakulása — viszont a gyártás színvonalából, „félsikereiből”, vagy középszerűségéből adódik. Lényegében abból, hogy a fejlesztés eredményeként előálló új gyártmányt — esetleg a díjat nyert prototípust — a. termelés körülményei között már csak módosítva, műszaki kompromisszumokkal, „bütykölve” lehet sorozatban előállítani. Az utóbbi évtizedekben, világszerte, a gazdaságban több jelentős „hangsúlyváltás” következett be. Régebben, — fogalmazzuk így az egyszerűség kedvéért —, előbb általában megszületett a /gyártmány gondolata, konstrukciója, azután többnyire lépésről lépésre, kialakították az előállításához legcélszerűbb módokat és eszközöket. Legújabban viszont, — egyebek között az energia- hordozók és nyersanyagok felértékelődése miatt is — a széleskörűen kibontakozott kutatások és fejlesztések egy sor ágazatban nagyon gyorsan korszerűsítették a gyártási eljárásokat, technológiákat, tették rendkívül pontossá, termelékennyé a gépparkot és így tovább. Az automatizálás egész folyamata például lényegében a termelőeszközökön keresztül — a technológiát forradalmasította. A félvezető és számítógép-technika hallatlanul gyors fejlődése, ugyancsak elsősorban a technológiát vitte előre. Ezt tükrözik a lézertechnika, vagy a hidegalakításos, forgácsmentes gyártási módok változatai. Ügy fordult tehát a kérdés a világ fejlesztési laboratóriumaiban —, hogy lám, itt ez vagy amaz a remek, új, termelékeny technológia (módszer és eszköz együtt) — mire kellene felhasználni, mit gyártsunk vele? Kézenfekvő, hogy ha a fejlesztés a korszerű technológiához „keresi” a korszerű gyártmányt, akkor ennek előállítása nem okoz majd gondot a gyártóknak: vagyis nagy valószínűséggel nem kell majd megalkudnia a konstruktőrnél?:. A hazai mérnök- és munkásgárda ‘világszínvonalú szellemi kapacitását, szakértelmét jelzi, hogy nagyon sokszor lelkesedéssel és leleménnyel képes áthidalni az egy-egy új gyártmányban megtestesülő műszaki gondolat és az adott üzem esetleg elavult technológiája közötti rést. Csakhogy ezt hosszú távon és tömeges méretekben, mindig és mindenütt elérni egyre nehezebb lesz. A továbbiakban viszont a termékszerkezet-váltás és a hatékonyság javítása ráadásul éppen azt követeli meg, hogy tömeges méretekben szülessenek korszerű gyártmányok. Egy jó szakember mindent meg tud „bütykölni”. Erre azonban a gazdaságos tömeg- gyártás tempójában nincs idő, sem lehetőség. Valójában, egy jól szervezett tömeg- gyártás sodrában még a minőségi ellenőrzés mai, „egyszemélyes” rendszereinek is át kell alakulnia: műszeres, automatikus gyártásközi ellenőrzéssé. Ez a stabil minőségi színvonal alapja. Egy-egy szállítmány gyengébben sikerült darabját a meózás után, sokfelé, még ma is. meg lehet „bütykölni”, úgy, hogy korrektül szállítható legyen. Az ilyen külön, a termelés rendes folyamatán kívüli munka azonban már drága mulatság: sok időt, erőt köt le és külön kiadást jelent. A korszerű termékszerkezet kialakításáért a vállalatok többségénél kibontakozóban van a fejlesztő, kutató, szervező munka. Ebbe semmiképpen nem illik a „majd megbütyköljük!” munkastílus. Erre a változásra is szükséges tehát felkészülniük a gyáraknak, és nemcsak technikailag, hanem gondolkodásmódban, szervezésben is. Gerencsér Ferenc Számítanak az újítókra Az Országos Bányagépgyár- séget teremtettünk a bérfej- — Ahol lehet, segédberen- tó Vállalat salgótarjáni gyá- lesztésre, így próbálva elejét dezéseket állítunk üzembe, rában jövőre — az ideihez venni az elvándorlásnak. Idén is volt rá több példa, képest — közel 20 százalékkal — Vamnak-e belső tártaié- Ezeket a mi munkásaink ké- kívánják növelni a termelés kok? szítették, munkaidőben, de mennyiségét. Egyötödnyit — Bár idén sokat hasznosí- később bőven megtérült a ráelőrelépni már csak, azért is tottunk már, de azért akad fordítás. Számítunk az újítá- bátor Célkitűzés, mert — is- még. Tovább kívánjuk növel- sokra is. Ebben a honoráriumért körülmény: •— nemigen ni az időkihasználást. Ehhez mon kívül a munkaversény- számolhatnak említésre méltó fokozni kell a munkafegyel- szabályzatunk is serkentő erő: létszámnövekedéssel, és — met, aminek két feltétele van: jelentős anyagi előnyhöz jut- mint megtudtuk — a géppark folyamatos anyagellátás és jó tatja az újító brigádokat, se bővül számottevő mérték- szervezettség. Idén mindkettő- A termelési osztályvezető ben. ben előreléptünk, s ez meg elmondta, hogy — mint koMiképpen készülnek 1978- is látszik: csökkent az állás- rábban említettük — a gép- ra? Kiváltképp a módszerek- idő, nincs év végi hajrá. park lényegesen nem bővül: ről faggattuk Németh Endrét, — Szervezettségben sok nem tart lépést a termelés a termelési osztály vezetőjét, múlik a művezetőkön... ' felfutásával. Bő egy tucat — Megpórbáltuk — vála- — Számíthatunk a műveze- szerszámgéppel és két tar- szolta — lehetőség szerint tőinkre. Ebben az évben ru- goncával gyarapodik az állo- JAVlTANI A galmasan irányították a tér- mány. Ezek azonban nem FELTÉTELEKET melést- Elfogadták, sőt kezde- „kulcsgépek” jobbára csak a a nagyobb termelés érdeké- ményezték az új technológia- minőséget javítják. A dinamiben. Elértük a központnál, kát, támogatták az újításokat, kus fejlődést tehát a meglevő hogy némileg emeljék a for- s egymással is kapcsolatot — egyrészt elöregedett — góeszközök készletszintjét, tartva — ha kellett — össze- gépekkel kívánják elérni. Ez ami nálunk igen alacsony dolgoztak. a körülmény nem kis terhet volt- Igényeltük a kulcsgépe- — Hogyan próbálták az ró a tmk-ra- ink cseréjét is, ez azonban ÉLŐMUNKA egyelőre korlátozott. Lehető- szerepét növelni? V'""y'yy"J"""""""'""""/"""""""SSSS"S"S"S*SS'"SSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSS*SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SS/*.’SsSSSSSSSSSSSS'SSSSSSSSSSSS*SS*SSSSSSyrSSSSSSSSS/S*tSSSSSSSSSJSSSSSSSSSyS/S/SSSSSSSySSSySSS*JXSSjir-s Nyugaton mostanában sok szó esik a szocializmus kü- . lönböző „modelljeiről”. A polgári propaganda, saját céljainak megfelelően, úgv állítja be a dolgot, hogy az SZKP csupán egy modellt ismer el ezekből, mégpedig a sajátját, ló átmenet tehát sokféle meg- s arra törekszik, hogy a ka- oldással történt minden eset- pitalizmusból a szocializmusba ben az adott ország sajátossá- való átmenet minden kérdésé- gainak megfelelően, nek megoldásában csakis a saját modelljét erőszakolja rá MI A KÖZÖS ÉS MI A SAJÁTOS? mat a munkásosztály és szövetségesei arra használják fel, hogy felszámolják a kapitalista és más kizsákmányolok szociális és gazdasági uralmát. Enélkül szó sem lehet a szocializmusra való áttérésről. A más kommunista pártokra. Mi a helyzet a valóságban? üaimpti 1/3PU h373fi3C frnnfn!/ bs*a ipar *s- viszonylag hosz- szocializmus győzelme, továb- fiGlilZclI Vdljlf IldZdiidb illíillüK szú ideig álltak fénn a kez. bá csak akkor lehetséges, ha És mi a helyzet más szocia- de,tben magár\ ™ajd ^egyes a munkásosztály és élcsapata, lista országokban9 (allami-magan) kis- es közép- a kommunista part harcba Az NDK-ban Lengyelország vállalatok. Lengyelországban a tudja vinni a dolgozó tömegeA forradalom OVŐZeime Után ban, Csehszlovákiában ésBul- mezőgazdasag alapja mai,na- két az új társadalom felépítési íui i tiumuiii yruLbimti u.uii a kommunista és Pig is a paraszti kispartok es seert. És végül, a szocializmus A Szovjetunióban, mint is- munkáspárton kívül más po- jelenleg is_ _enaek fejlesztését csak akkor ereszt gyökereket. A reális szocializmus im- meretes, történelmileg úgy litikai pártok is vannak. Ezek lfkiati a LEMP soros felada- ha a dolgozók hatalma meg már hat évtized alkotó mun- alakult, hogy *csak egyetlen természetesen a szocializmus tanak- káját tudja maga mögött, párt, az SZKP létezik. De ez talaján állnak, és hozzájárul- „ „ , Ugyanakkor a Szovjetunió már egyáltalán nem jelenti azt, nak az új társadalom létreho- AlSOVOfÖ KöZOS VOHÓSOK régen nem az egyetlen szó- hogy a marxizmus—leninizmus zásához. Tevékenységüket - f tudja védeni a forradalmat az osztályellenség támadásaitól. Az ilyen támadások pedig elkerülhetetlenek. cialista állam. És akit érdé- nem ismeri el a pártok kér- marxista—leninista pártok ve- A különböző országokban , . kelt, az megfigyelhette, hogy désének más megközelítését a zető szerepét elismerő nem- végrehajtott szocialista átala- ß ßUi7$ö3Z!3 CSlfQ a társadalom szocialista át- szocialista társadalomban. Az zetí vagy hazafias frontokban kítások konkrét formái azon- ' alakításának számos kérdését októberi forradalom győzelme fejtik ki. Ez a Szovjetunióétól ban — minden különbözősé- A burzsoázia nem először különbözőképp oldották meg után a Szovjetunióban volt eltérő politikai szervezeti for- gük ellenére — magukon vi- indít rohamot a marxizmus— az egyes szocialista országok- még egy párt, a baloldali esze- ma, a marxista—leninista el- selik a szocialista forradalom, leninizmus egyik vagy másik ban. Ez természetes, hiszen rek pártja, amely kezdetben mélet alkotó alkalmazásának a szocialista építés alapvető, elvi tétele ellen abban a reezek az országok nem egyfor- együtt haladt a bolsevikokkal. megnyilvánulása. elidegeníthetetlen vonásait, ményben, hogy sikerül letéríma történelmi múlttal, gaz- Képviselői helyet^ foglaltak a De vannak más különbségek Ezek figyelmen kívül hagyása tenie a kommunistákat a hedasági fejlettséggel, politikai kormányban. Később azonban is. A Szovjetunió „modellje- esetén csak pusztába kiáltott lyes útról, 'és megakadályozhagyományokkal, nemzeti kul- a baloldali eszerek vezetősége tői” eltérő módon folyt le — szó lenne minden, amit az új hatja, a. világ szocialista áttúrával rendelkeztek. Ilyen fegyveres felkelést szervezett, és helyenként folyik még ma társadalom felépítéséről mon- alakításának folyamatát. Az körülmények között a szocia- harcot indított a bolsevikok el- is — például a mezőgazdaság dunk. októberi forradalom óta eltek lista átalakítások egyazon re- len, akiket azonban a dolgozó szocialista átalakítása. Az Melyek ezek a vonások? 60 év azonban bizonyítja: a ceptjének alkalmazása gya- nép túlnyomó többsége támo- NDK-ban nem állam ásították Mindenekelőtt a forradalom- világ forradalmi folyamata korlatilag lehetetlen lett vol- gatott. A felkelés törvénysze- na, és minden ilyen kísérlet rűen vereséget szenvedett, a a földeket, kezdettől fogva ban dől el a fő kérdés, a ha- magabiztosan halad előre, többféle mezőgazdasági tér- talom kérdése. A munkásosz- Máj Podkljucsnyikov helyrehozhatatlan károkat baloldali eszerek teljesen le- melói társulás jött létre és lé- tály a dolgozó néppel szövetokozott volna. A kapitahz- járatták magukat és letűntek tezik ma is. Másképpen ala- ségben kezébe veszi a hatalmibból a szocializmusba va- a politikai élet színpadáról, kult ki és fejlődött a szocia- mat. A reális politikai hatal— A tmk munkáját nem létszámnövekedéssel, hanem elsősorban a szervezettségi szint emelésével akarjuk .javítani. A megfelelő csoportokat kialakítottuk, a tervszerű karbantartást megoldottuk. Inkább a FUTÓJAVÍTÁSOKNÁL adódik gond, abban is elsősorban az ósdi, 20 esztendős gépeknél. Sajnos, nincs hozzájuk tartalék alkatrész, ezért nem egy esetben a tmk kénytelen elkészíteni azokat. Ez természetesen növeli a javítás idejét. Több gondot fordítottunk és fordítunk a tartalék ■ alkatrészek beszerzésére, de a régi gépekhez már nem gyártanak. — A termelés fokozása nagymértékben a munkásokon múlik. Mit tesznek a szaktudás növeléséért? — Az oktatási bizottságunk minden évben szervez különféle tanfolyamokat. A termelés szempontjából legfontosabbak azok a képzések, amelyek során a segédmunkásokat betanított, gépmunkásnak tanítják be, vagy a hegesztőket minősítő vizsgára készítik fel. Különösen a fiatal' szakmunkások számára fontosak a szakmaii továbbképző tanfolyamok: ilyen oáldául a rajzolvasó-tanfo- ’yam. Ezek nemcsak a szaktudást egészítik ki, de az önállóságot is fokozzákmól— KőGRÁD - 1977. december 14., szerda
