Nógrád. 1977. november (33. évfolyam. 257-281. szám)

1977-11-25 / 277. szám

I XIII. Madách Imre irodalmi színpadi napok Balassagyarmaton Sajtótájékoztató a Csehszlovák Kulturális és Tájékoztatási Központban Ez évben tizenharmadik «I* kálómmal kerül megrendezés­re Balassagyarmaton az iro­dalmi színpadok országos fesztiválja; a pályázó színpa­dok a Csehszlovákiában élő népek irodalmából, kultúrájá­ból szerkeszthették színpadra előadásaikat. A Csehszlovák Kulturális és Tájékoztatási Központban sajtótájékoztatón ismertették a négynapos fesz­tivál programját. A megjelent újságírókat Pavol Gombos, a Kultúra igazgatóhelyéttese, Kmetty Kálmán, a Balassa­gyarmati városi Tánács elnök- helyettese. Halmai László, a balassagyarmati művelődési központ igazgatója tájékoz­tatta. A Csehszlovákiában élő né­pek irodalmát feldolgozó fesz­tiválprogramra az ország har­mincnégy irodalmi színpadá­nak pályázata érkezett be for­gatókönyv, szövegkönyv for­mában, a fesztiválon a leg­jobb 12 hazai pályázó lehet ott. s hagyományos vendég­ként — ezúttal a fesztivál­versenyben is érdekelten — egy szlovákiai magyar szín­pad, a kassai Szép Szó iwr dalmi színpad. A magyar együttesek közül a KISZ kib művészegyüttesének irodalmi színpada az ózdi Viktor Jara irodalmi színpad, a székesfe­hérvári amatőrszínház, a nagykőrösi diákszínpad, a ma­kói Parázs színpad, a hajdú- böszörményi városi színpad, a szombathelyi Hekszisz színpad a miskolci Pécsi Sándor együt­tes, a kaposvári Fonómunkás kisszínpad szerepel ez évben Balassagyarmaton, míg Nóg- rád megyét a balassagyarmati Madách színpad, Ex Libris kisegyüttese, valamint a va- nyarci Veres Pálné irodalmi színpad képviseli. A XIII. balassagyarmati Madách Imre irodalmi szín­padi fesztivált ez évben a né­pek barátsága gondolat jegyé­ben rendezik, emlékezve a prágai VIT 30. évfordulójára, a közelgő havannai találkozó­ra- Így az irodalmi színpadok versengését gazdag kiegészítő program kíséri a fesztivál négy hapján. VIT-karneválra kerül sor a művelődési köz­pontban. önálló programmal lép a fesztiválon résztvevő fi­atalok elé a népszerű Sebő- együttes, a morvaországi Do­lina folklóregyüttes, több Balassagyarmat környéki köz­ségben rendeznek csehszlovák —magyar barátsági estet Az ifjúsági programokon túl a fesztiválnapokon a vá­ros egész közönsége részére szerveznek kiegészítő közmű­velődési rendezvényeket, ki­állításokat, filmbemutatókat, könyvajánlásokat. Színházi plakátkiállítás nyílik a városi képtárban, a Horváth Endre Galériában Alois Lukacek. ál­lami díjas festőművész tárla­tát láthatják az érdeklődők, Csehszlovákia gazdasági fej­lődését ,.A CSKP XV. kong­resszusa után” című doku­mentációs kiállítás mutatja be. A kiállításokat Oldrich Tesarik, a Csehszlovák Kultu­rális és Tájékoztatási Köz­pont igazgatója nyitja meg- A f.esztivál'napokon közönség elé kerülő gazdag filmprogram­ból különösen nagy közönség- sikerre számíthat a cseh­szlovák rövidfilmekből, rajz­filmekből szerkesztett gyer­mekprogram, illetve a Lázro­ham című új csehszlovák film díszbemutatója. A fesztivál versenyprog­ramja mellett a vendégegyüt­tesek hét balassagyarmati üzemben, intézményben lép­nek fel. vesznek részt baráti találkozókon, de a balassa­gyarmati járás községeiben is sor kerül vendégszereplések­re. A fesztivál tizenötezer fo­rintos fődíjáért, a rendkívül értékes egyéb díjakért ez év ben is magas színvonalú programot, izgalmas vetélke­dést várnak a fesztivál ren­dező szervei, s elsősorban is azt, hogy a fellépő színpadok előadásába^ a Csehszlovákiá­ban élő népek irodalmát, kul­túráját sikerül megismertetni tovább népszerűsíteni a fesz­tivál közönsége, a magyar ol­vasók előtt. A fesztiválra december 8 és 11. között kerül sor, s a rendezvénysorozat része a város felszabadulási évfordu­lós ünnepi programnak. Erdős István Fiatalok klubja — mindenkié November elejétől keile-' mes, szép otthonuk van a dré- gelypalánki Szondi Lakatos- és Szerelőipari Szövetkezet fiataljainak. Helyi összefogás­sal és járási, megyei KISZ- bizottsági segítséggel elké­szült az ifjúsági klub, melyet egy korábbi, nagyméretű rak­tári, irattári helyiségből ala­kítottak ki. Itt valóban a szó igazi, teljes értelmében mond­hatjuk, rá sem ismerni a ré­gi helyiségre. Eltűntek a sár­guló, poros iratok, a falakra tapéták kerültek, a padlót li­nóleumszőnyeggel borították be, ízléses asztalkákkal, szé­kekkel, televízióval, lemez­játszóval, rádióval szerelték fel, s dekorációként rajzokat, a szövetkezet dolgozói által textíliára festett képeket rak­tak a falfelületekre. Üj klub­ról lévén szó, természetesen még akad jócskán tenni- és csinosítanivaló, de már most nagyon vonzó és otthonos a létesítmény. — Rengeteget tettünk ezért a klubért — mondja Mitúk Ferenc gazdaságpolitkai ta­nácsadó. — Sokat dolgoztak a szerelde, a lakatosüzem dol­gozói, az építők, egyszóval mindenki, fiatalok és időseb­bek, nők, férfiak egyaránt. Nagyon magukénak érezték az emberek. Igaz, a művelő­dési házban is van klubjuk a fiataloknak, mégis indokolt volt ennek a létrehozása, hi­szen 538 dolgozónk közül 300 30 éven aluli. — Hogy mennyire maguké­nak érzik a klubot a szövet­kezet dolgozói — teszi hozzá Pálinkás Ottó gépésztechni­kus, a klub vezetője —, jól mutatja az is, hogy nemcsak a helybeliek vették ki részü­ket a munkából, hanem a ki- rendeltségek dolgozói is. 1976. tavaszán, amikorra minden feltétel megteremtődött a klub létesítésének. KlSZ-vezetősé- günk felhívással fordult a fiatalokhoz. Eljöttek társa­dalmi munkára a budapesti, a íábatlani, a váci és a nagy­oroszi kirendeltségektől is. A klub a dél-amerikai for­radalmár Che Guevara nevét vette fel. Portréját, mely a klub főfalát díszíti, maga a klubvezető rajzolta meg. Már az első, az avató foglalkozás jól sikerült, sok érdeklődőt vonzott. Minthogy ez egybe­esett a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulójával, politikai vetélkedőt rendeztek az emlékezés je­gyében, utána vérbeli, fiata­loknak szóló diszkóműsor kö­vetkezett. — Munkatervet készítet­tünk az év utolsó két hónap­jára is — mutatja a progra­mot Pálinkás Ottó —, mert valóban komolyan, az igé­nyek és a követelmények sze­rint szeretnénk dolgozni. — Hetente kétszer, szerdán és szombaton tartunk foglalko­zást, általában meghatáro­zott téma szerint, ugyanak­kor mindig nagyon ügyelünk a szórakoztatásra. Közösen tekintjük végig a programot. Többek között ke- merovói élménybeszámoló, ismeretterjesztő előadás Ku­báról. az ifjúsági törvény végrehajtásának helyi tapasz­talatainak megbeszélése, ama­tőr művészeti csoport bemu­tatója szerepel benne. Gon­dos, körültekintő munkát vég­zett az öttagú klubvezetőség. — Ezeket kezdetnek tekint­jük — mondja némi büszke­séggel a fiatalember, miután látja, hogy a kívülállónak is tetszik a terv. — Később majd eljutunk oda, hogy min­denféle érdekességgel, tudni­valóval találkoznak, megis­merkednek fiataljaink, még — ami nem éppen népszerű — a komoly zenével is. — Eddig nem nagyon volt lehetőségük a kulturált szó­rakozásra, művelődésre — mondja Mitúk Ferenc. — Jö­vőre az a célunk, hogy mi­nél többen járjanak ide, jól érezzék magukat itt, szeressék a klubot, érezzék a szükségét. Tulajdonképpen ezért tettük mindenki előtt nyitottá. Ide eljöhet a nem KISZ-es fia­tal is, mert az a véleményünk, hogy itt olyanokat láthat, hallhat, amik közelebb viszik őt a mozgalomhoz. — Program szerint hetente kétszer a fiataloké a klub Mi történik más napokon? — A klub mindenkor nyi­tott, bármikor bemehetnek a fiatalok, de gondoltunk az idősebbekre is. Szocialista bri­gádok és egyéb munkahelyi Búcsúzunk a Kommunizmus Hajnala kolhoz vezetőitől, jobbról a második Geraszimov elvtárs, a párttitkár NCGRÁD - 1977. november 25., péntek közösségek itt tarthatják ta­nácskozásaikat, rendezvé' nyeiket. Ilyen lehetőségünk nem volt, most sincs sokhe­lyütt, nagyon okosan kell te­hát kihasználnunk. Ennek megbízható alapja a 78 tagú, szövetkezeti KISZ- bizottság tenniakarása, a szö­vetkezet vezetőinek támogatá­sa, valamint az az együttmű­ködési szerződés, melyet a helyi művelődési házzal kö­töttek. (ok) „Bíbor palástban Jlitt Keletről A rímek ősi hajnalán Jött boros kedvvel, parip&san. Zeneszerszámmal, dalosán És mellém ült le ős Kaján...” Az italozó Ady Endréről a legendák máig élnek. Hajnal­ba nyúló muzsikás, csavargó éjszakákról vall az emléke- zők majd mindegyike; kávé­házak, mulatók, híres cigány- prímások, sanzonettek tüné­keny nevét idézik elénk. A századelő újgazdag, mozgal­mas, világvárosiasodó Pest­jét a kávéházak városának is szerették látni. Ady a Nagykörút és a belváros za­jos irodalmi kávéházait nem­igen kereste fel, az Andrássy út, és a Nagymező utca felé vette útját. Itt van a „Há­rom holló”, a mindennapi ta­nya, a Trenk-féle vendéglő az akkori Andrássy úton. .Ezt a csöndes, kevésbé lá­togatott helyet Révész Béla fedezte fel még régen, ő a hajnalig dolgozó éjszakai szer­kesztő, a magányos elüldögé- léseket kedvelő ember — ír­ja Bölöni György. ...A „Há­rom holló” egy soha be nem záródó helyiség volt, éjjel­nappal nyitva... Nem volt itt zene... Volt pár függöny­nyel elválasztható fülke — szeparé — az otthonosabb, vagy mulatósabb kedvű ven­dégek számára. A bal oldali sarokfülkében volt otthon Ady Endre. Néha délután is benézett egy pohár fröccsre vagy korsó sörre, hogy a fül­ke csöndjében a Nyugat szá­mára megírja várandós ver­seit. Itt keresték fel barátai is, költők, írók, hírlapírók, kritikusok, muzsikusok és festők: a polgári radikális Kunfi Zsigmond, a Szocializ­mus szerkesztője, Zuboly, Bá­nyai Elemér, az Est-lapok ké­IVÍagyar internacionalisták nyomában (III.) Emberek és feladatok már pártmunkás lett, de ide sorolhatnám az Irkutszktól néhány kilométerre fekvő So- lehovo városka 39 éves ágit. prop.-titkárát, aki katonaévei után a doni Rosztovból ke­rült a városba, majd elvégez­te az egyetemet, egy ideig tanárkodott, s most a párt- bizottság titkára. Az irkutszki alumíniumgyár pártbizottsá­gának titkára 40 éves, bur­ját nemzetiségű, színesfém­kohászati mérnök, korábban a novokuznyecki és bratszki alumíniumgyárban dolgozott és már 3 éve az IKAZ párt­titkára. Politikailag és szakmailag művelt, határozott, energikus és szorgalmas, sokoldalú ve­zetők, világot látott embe­rek. A fiatal szovjet intelli­gencia kitűnőségei vezetik ezen a vidéken a párt- és ta­nácsi szerveket, üzemeket. A feltöltött mocsárra épült A nagy élmény mindezek Azt hiszem, ez a káderpoliti- Irtis-parti Omszk 45 kilomé- ellenére az ember. Rendkí- ^ szorosan összefügg Szi- ter hosszan terül el a jobb vül érdekes volt a fiatal ve- béria dinamikus és grandió* parton. Az egykori sáros, po- zetőkkel való találkozás, bár- ZVS fejlődésével. Itt van iga- ros kisváros a harmincas hol is fordultunk meg, me- zan szükség a fiatalos ener- évek derekán, majd a má- gyei, városi, kerületi párt- giákra, kezdeményezőkész- sodik világháború után roha- bizottságon, tanácsházán, rógre, szakértelemre. A fel" mosan fejlődött. Jellemzésül gyárban vagy kolhozban. ’ adat nagyságrendjéhez^ iga­elegendő arra utalni, hogy a -• p r zították tehát a vezető ká­forradalom előtt a város leg- Uj Stílusú vezetés derek kiválasztását, nagyobb üzemében, az eke- Jellemzésül csupán egy kis gyárban 200 munkás dolgo- Járjon az ember Omszkban, apróság: Körül üljük a kerüle* zott, s egy negyven lóerős Irkutszkban, vagy környé- ti pártbizottság első titkárá- motor szolgáltatta a villa- kén nagyszerű dolog látni a nak tárgyalóasztalát. Míg kol- mos energiát. fiatal vezető pártmunkásokat, légáim a kerület életéről fag­Napjainkban a város lakó- gazdasági vezetőket. Csak gat jak vendéglátóinkat, ko­sainak száma egymillió 37 néhány példát: rülnézek az egyszerű, mo­ezer. Eközben a megyének Omszk szovjet kerületének dem bútorokkal ízlésesen be- mindössze egymillió 900 ezer első titkára nincs még 40 rendezett szobában, amely lakosa van, ebből 700 ezer esztendős, az egymilliós vá- mindig elárul valamit ^ hasz- ember él falun. A megye te- ros első titkára is inkább kö- nálójáról. Mindenekelőtt a rülete 140 ezer négyzetkilo- zelebb van a negyvenhez, könyvek, szaklapok, egy-egy méter. mint az ötvenhez. A kau- hép a szoba falán, s lám mit Felkerestük a korszerű szin- csukgyár igazgatója most 42 látok a gondos rendbe rakott tetikus kaucsukigyárat, ahol éves, de már 39 éves korá- munkaasztalon: egy logar- bemutatták a gyár kitűnő ban a 6000 dolgozót számlá- lécet, mintegy utalást arra,' szakiskoláját, megtekintettük ló modern üzem igazgatója ami j^lsi a pártmunkának a a 100 ágyas szanatóriumot és volt. A gyár főiskolát végzett termelés területén egyre in- a hárommillió rubel költ- párttitkára 35 éves. A Kom- kább meghonosodó új stí- séggel épített, minden igényt munizmus Hajnala kolhoz lusat. Boros Béla kielégítő kultúrpalotájukat, párttitkára 30 év körüli, aki (Következik: Kossuth-nóta amely magába foglal egy az egyetem elvégzése után Irkutszkban.) 1200 személyes színháztermet is. Mindenre kiterjedő ötéves' szociális fejlesztési tervükbe is betekintést kaptunk. Sok szépet és követésre méltót láttam ezen a szigo­rú vidéken... Itt az évi csapadék 300 milliméter, 16—18 százalékos páratartalommal, (ez utóbbi akár a Szaharában), irdat­lan távolságokkal, ahol ha mínusz 45 Celsius-fok alatt a veréb felszáll, elpusztul. Ady és a muzsika (I.) Megjelent A szocializmus időszerű szocialista országok pártmun- kérdései — A társadalmi fej- kásainak és tudósainak Szó- lődés elméleti és gyakorlati fiában tavaly decemberben kérdései a testvérpártok a., kongresszusainak dokumentu- megrendezett értekezletén el- maiban címmel megjelent a hangzott beszédek gyűjtemé- Kossuth Könyvkiadónál a nye. A cigány vonójával sobbi Mikes Lajosa, a kriti­kus Schöpflin Aladár, Móricz Zsigmond, Kaffka Margit, Bölöni György, Krúdy Gyu­la, Szini Gyula, a mecénás Hatvány Lajos, Szabó Dezső, Benedek Marcell és mások. Így vált a „Három holló” irodalmi központtá és iroda­lomtörténeti fogalommá. S, ha Ady muzsikát akart hallgatni, sorraj árhatta a szomszédos mulatókat. Itt ta­lálta Nagy Endre kabaréját, ahol majd az Ady-paródiák után Reinitz Ady-dalai arat­nak gyors sikereket; az Er­délyi borozóból cigányzene szól, mellette a rosszhírű Hel­vetia és a Francaise. Ekkor­tájt hódít Pesten a fekete Dean, az első „kopogós ame­rikai” táncokkal. Ilyen „nig­ger nótá”-ra, mint Ady ne­vezte, a Folie Caprice-ba in­vitálnak. A szomszédos Mül­lerei zenekara pedig csak bé­csi valcert játszik. A Nagy­mező utcában, a Fővárosi Or­feum télikertjében hall a Párizst járt költő itt-ott fran­cia beszédet. Idejár Budapest előkelőbb félvilága és ez a nemzetközi éjszakai élet egy világváros illúzióját kínálja. Majd húsz év múltán, az egykori vidám társ, Krúdy Gyula emlékezetében a rég pusztult télikert így ragyog fel: „Éjfélkor nyitották meg a Télikertet, amikor a kö­zönség kifelé tódult az orfeu- mi előadásról, a kastélyba va­ló ajtók kitárultak, valameny- nyi lámpa felgyújtva, hogy az arany és piros színek szin­te vakítottak és most már a cigányzenekar vette át azt az indulót, amelyet odabent az orfeumi szalonmuzsikusok éppen befejeztek. (Évekig a Hölgyzászlóalj című operett­ből való volt ez az induló, amelyet Rajna Ferenc... írt”.) És a télikertben Vörös Elek és bandája muzsikált. Amint a költő kívánta, nép­dalt, Dankó-nótát, Rózsavöl­gyi-verbunkost, vagy valami l égi dalt a Gacsaly Pista nagy legény volt-tói a Befútta az utat a hó-ig... A banda és a prímás számára mindig volt hely asztalánál, ők pedig la­kodalomba hívták vendégnek. Ady nem volt válogatós a zenében és e sokszínű éjsza­kai muzsikából mindig azt választotta, amelyikre éppen szüksége volt. Dallam- és rit­musviláguk fülében maradt és mint Szabolcsi Bence is fi­gyelmeztetett, nyugati, olasz, francia táncritmus is irányít­ják képzeletét és teremtik vál­tozatos versformáit. (Például Az ős Kaján, Temetés a ten­geren, Nagy sírkertet mé­rünk.) De miként a zilahi templom orgonája mellett kántáló egykori kisdiák nem feledte a régi zsoltárokat, úgy ivódtak vérébe az érmind­szenti nép dalai. S, Párizs­ban az illanó kupiék után, ha gondolatai hazajárnak, úgy hallgat naponként a Café Ra- beleis-ban a cigány muzsiká­ját, mint a szállodaszobájával szemközti templom harang­szavát. A Felszállott a páva mellett a Két kuruc beszél­get, a Bújdosó kuruc rigmu­sa talán a legkézenfekvőbb példák az ősi, népi melodika továbbélésére, felhasználásá­ra. A cigány vonójával című versében azonban nemcsak egy versszaknyi népdalt idéz, hanem az egész vers rím- és képvilágát a népdal mintájá­ra formálja. (Lement a Nap a maga járásán...) A debreceni ifjú újságíró, Ady Endre a színházi életet is figyelemmel kíséri. Prózai és zenei előadásokról közli kritikáit, megjegyzéseit. Ké­sőbb, Nagyváradon a „Sza­badság”, majd a „Nagyvára­di Napló” szerkesztőségében is gyakran bízzák meg a színházi élet kommentálásá­val. A színházak egész re­pertoárját követve ír operet­tekről, népszínművekről, a Denevér, a Trubadúr, a Pa­rasztbecsület, a Cigánybáró, a Bajazzók — és sorolhatnánk még ->- előadásairól. Debre­cenben Odry Lehel művésze­tének méltatója és az ifjú Környei Béláé. A Sulamith- ban nyújtott alakítása után írja: „Környeinél szebb han­gú baritonista alig van vi­déken, s tegnap már játékban is kitűnőt adott...” Az ifjú években kötött ba­rátságot egy párbajig „fejlő­dő” affér sem tudta beárnyé­kolni igazán és később, a mái ünnepelt énekes, a „Három holló”-nak is gyakori vendé­ge lett. S, amikor Ady else önálló pesti szerzői estjéneli megrendezésére sor került, Környei vállalta a gyenge in­vencióid, dilettáns —, de az est anyagi fedezetét vállaló — Beretvás Hugó melódiáinak megszólaltatását. így azok, mint Ady mondotta, Környel „győzedelmes hangján” szó­laltak meg. (Folytatás következik) 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom