Nógrád. 1977. november (33. évfolyam. 257-281. szám)

1977-11-25 / 277. szám

Hatvan éve történt Múzeumunk A lak­csa­ran­nem­Keress remekbe faragott klasszi­cista épületet a múlt századból — Pollack Mihály Nemzeti Múzeu­mára lelsz. Emelj ki emlékezetedből egyetlen messzire ható történelmi képet — a márciu­si ifjak forradalmi fellépése lesz az a múzeum lépcsőze- tének súlyos oldal­falain. Nézz egy idillikus pesti pak­kot, ahol helybeli vagy a fővárosba csupán felrándult egyaránt szívesen nézelődik és meg­pihen — a Múzeumkert- ben találod magad. E sorok írója — szerencséjére — e példákba beleszületett, pesti Józsefvárosban ván, gyermekéveinek tangoló, ifjúságának devúzó, férfikorának egyszer merengő tere volt e bájos park, és mindmáig szivet melengető, felüdítő, újra meg újra visszacsalo­gató hajléka a múzeum. Arany kényelmesen elhe­lyezkedő bronzalakja, Ber­zsenyi, Kazinczy, és a Kis- faludyak, s az alapító Szé­chenyi Ferenc gróf mara­dandó szobormásai nehéz időkben enyhet, a múzeu­mi termek nyugalmat árasz­tottak. Miért ez az akaratlanul Is némiképp ünnepélyes felelevenítése letűnt idők­nek és személyes emlékek­nek? Mert történelmünk becses napja a mai: a Ma­gyar Nemzeti Múzeum 175. születésnapja. 1802. no­vember 7-én az imént em­lített Ferenc gróf — Szé­Kivonták a forgalomból A Kereskedelmi Minőség' ellenőrző Intézet hatósági el­lenőrzésein megállapította, hogy a Centrum áruházakban olyan import autoszifon-ké- szülékeket hoznak forgalom­ba.' amely nem felel meg a hazai vagyon- és életbiztonsá­gi előírásoknak. Az érvényes szabvány ugyanis nem enge­délyezi az üvegtestű autoszi- fonok forgalmazását még ak­kor sem, ha azok védőhálóval készülnek. Ezért a KERMI az ilyen csehszlovák gyártmányú üvegpalack szifonok további árusítását megtiltotta. Intéz­kedett a forgalmazás azonnali megszüntetéséről és arról, hogy a már eladott készülékek után a vásárlókat a vételár visszafizetésével kártalanít­sák. (MTI). (Bozsán Péter felvételei) chenyi Istvánunk édesapja — könyvtárát, kép-, szo­bor- és éremgyűjteményét a nemzetnek ajándékozta, s ezzel az ország első köz- gyűjteményének, a Magyar Nemzeti Múzeumnak és a később róla elnevezett nem­zeti könyvtárnak alapját vetette meg. A kertben akkor a már ko­rábban elhunyt Batthyány József hercegprímás viliSja "állt; átmeneti egyéb elhelyezések után, 1917-től ez szolgált a gyűjtemény otthonául. Ennek helyén épült fel aztán 1837-től 1846-ig a múzeum mai épülete, európai viszonylat­ban is kiemelkedő építé­szünk, Pollack Mihály ter­vei szerint. (Ne felejtsük, közben támadt a nagy pesti árvíz 1838-ban!) A múze­um pedig Pollack gazdag életművének is a betetőzé­se, klasszicista építészetünk legtökéletesebb alkotása. Nagyszerű oszlopsora mö­gött, az előcsarnokok, dísz­lépcsők, ünnepi hangulatú termek következnek, ame­lyek máig kiválóan szol­gálják gyakorlati céljukat. Azt már kevesebben tudják, hogy dísztermében ülése­zett az országgyűlés 1848- ban és később is, Liszt Fe­renc is adott itt több kon­certet, sőt bálok és színhá­zi előadások színhelyéül is pompásan megfelelt. Magának a múzeumi gyűjteménynek változatos sorsát nem szükséges nyo­mon követni. A lényeg az, hogy mai kiterjedt múzeu­mi szervezetünkben a Ma­gyar Történeti Múzeum mű­ködik keretei között. En­nek osztályai találhatók az épületben, valamint a könyvtár, amely majd fel- költözi a helyreállított bu­dai várpalotába. Talán még annyit: az impozáns épület, a szép park, a régi Pest magvá- ban a fővárost díszíti. Va­lójában azonban az egész ország bcsült és féltett kin­cse, ékessége, otthon min­denki számára, aki nemzeti történelmünk emlékeit be­csüli és jeles eseményeit kí­vánja felidézni. (balog) Asszonyok a háború ellen Az 1917. november 25-i kisterenyei nőgyűlésnek he­lye van a munkásmozgalom történetében. Ez volt az első olyan gyűlés Magyarországon, amelyet asszonyok szervez­tek, amelyen nők tiltakoztak a háború ellen. Az első világháború nyo­morúságot, szenvedést hozott a hadviselő országok népeire. A feudális, a tőkés kizsák­mányolás alatt nyögő mun­kások, parasztok körében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméi különösen termékeny talajra találtak. Az októberi forradalom ha­tására országszerte megszapo­rodtak azok a megmozdulá­sok, melyek a néptömegek elszánt akaratát tükrözték. Nőtt az elkeseredés Kiste- renyén is. A báró földjén vagy a bányában dolgozó em­berek egyre nehezebben tud­ták eltartani családjukat, s egyre bátrabbak, egyre el- szántabbak lettek. A legna­gyobb méretű és legjelentő­sebb gyűlést több kisebb megmozdulás előzte meg. Ezeket azonban a csendőrök szétzavarták. Hosszas előké­szítés után 1917. november 25-én került sor a kistere­nyei nők gyűlésére. Az asz- szonyok a gyűlés megtartá­sára vonatkozó kérelmükre a következő választ kapták: „Véghatározat! November 25-én, “Selután 3 órakor tartandó nyilvá­nos felolvasás megtartása iránt kérvényezőket kérel­mükkel elutasítom és a fel­olvasást nem engedélyezem. Mert: Kérvényezői semmine­mű biztosítékot nem nyúj­tanak arra, hogy a gyűlés folyama alatt a rend fenn­tartható lesz. A közeli na­pokban történt, hogy a kis­terenyei asszonyok a köz­ségházát formálisan meg-f ostromolták, azért mert ott egyházi közgyűlés volt, már pedig ilyen esemény semmi biztosítékot nem nyújt ar­ra, hogy a község nyugal­mát hasonló rendzavarással ne bontsák meg, miért is az engedély megadható nem volt. M. H. főszolgabíró" Az asszonyok nem nyugod­tak bele a visszautasításba és fellebbeztek. A belügyminisz­ter helyt adott a fellebbezés­nek és hozzájárult a gyűlés megtartásához. A nőgyűlés a mai tanácsháza mögötti ud­varban zajlott le, amely ak­kor egy fényképész tulajdona volt. A szervező bizottság. Szomszéd Zsuzsannával az élen —, aki a helyi SZDP- titkár leánya volt — mintegy 200 embert toborzott össze Az asszonyok vállukon és de­rekukon piros szalaggal, nép­viseletbe öjtözve jelentek meg. Délután 3 órára már meg­telt az udvar. A kivezényelt csendőrök még akkor is szét akarták oszlatni a tömeget. Azzal érveltek, hogy „Itt pe­dig nem lesz gyűlés, mert a főszolgabíró nem engedélyez­te”. Ekkor Szomszéd Zsuzsan­na a tiszthelyettes elé állt és felmutatta a belügyminiszter engedélyét. A főszolgabíró csak egy­másfél órás felolvasást enge­délyezett, de a belügyminisz­teri engedély láttán sem nyugodott meg. Újabb kikö­téssel állt elő. Eszerint csak a 18 éven felüli asszonyok vehetnek részt a felolvasáson. Ezt úgy játszották ki a lá­nyok, hogy koruknál idősebb­nek vallották magukat. A meghívott budapesti szó­nokot, Filipovics Katicát — az Országos Női Szervező Bi­zottság tagját — a csendőrök így fogadták: „Mit keresel itt? Menj vissza oda, ahon­nan jöttél!" Bármit is csinál­tak a gyűlés megtartását már nem tudták megakadályozni. Az eredeti napirend az ál­talános és titkos, a nőkre is kiterjedő választójog volt. A felolvasást tartó Filipovics Katica igyekezett a földmun­kások nyomorúságos helyzetét vázolni, valamint arról be­szélt, hogy miért féltik az urak a tudományt a néptől. A főszolgabíró hangja azon­ban megzavarta az előadást: „Kérem ez nem gyűlés, ez felolvasás. Tessék felolvasni, mégpedig csak az általános és titkos választójogról. Figyel­meztetem, ha eltér a tárgytól, szétoszlatom a tömeget!” Erre a küldött könyvből folytatta a felolvasást, de nem hagyta magát eltéríteni az eredeti témától. Filipovics Katica a jelenlevők lelkes él­jenzése közben arról beszélt, mit kell tenniük a parasz­toknak, hogy lerázhassák ma­gukról a rabigát. „Jól beszél! A föld azé, aki megdolgozza!” — kiabálta a fellelkesült tö­meg. Ekkor a főszolgabíró felugrott a helyéről, és meg­próbálta kivenni a felolvasó kezéből a könyvet. „Tovább nem hallgathatom! Ha még egyszer eltér a tárgytól, vé­ge a felolvasásnak!" — kiál­totta. Az asszonyok azonban lehurrogták: „Halljuk, hall­juk! Nem engedik megmonda­ni az igazságot!’’ A küldött figyelmen kívül hagyva a főszolgabíró tilta­kozását, egészen belefeledke­zett mondanivalójába, és át­tért a háború és béke kérdé­sére. Teljesen elszakadt a könyvtől, saját gondolatait mondta. Az asszonyok határ­talan szenvedéllyel visszhan­gozták a jelszavakat: „Tilta­kozunk a háború ellen! Nem adjuk fiainkat ágyútöltelék­nek! Asszonyok ne szüljetek gyereket, mert elviszik őket katonának!” A gyűlés helyi szervezője, Szomszéd Zsuzsanna is fel­szólalt: „Föl a csatára asszo­nyok, lányok! Békét akarunk! Nagyobb kenyeret a népnek!” Eközben a jegyző által feltü-r zeit emberek megpróbálták megzavarni a gyűlést. Az asszonyok azonban ügyet sem vetettek a csőcselékre. A tö­meg a békét éltetve távozott, énekelve vonult végig a Rá­kóczi utcán. A kisterenyei nők tüntetése —, mint annyi sok más meg­mozdulás — figyelmeztetés volt az uralkodó osztály szá­mára. Figyelmeztetés, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméi elindultak a világot meghódító útjukra. Tavaszi Beatrix Megharapta a kutyát Felcserélt szerepekkel ját­szódott le a veszekedés egy szerelmespár között Hanno­verben. Egy 35 esztendős olasz fiatalember összeveszett a nála 10 évvel fiatalabb ba­rátnőjével. A fiatal nő ku­tyája úgy vélte, hogy gazdija védelemre szorul. A tüzes* vérű olasz megragadta a száL- kásszőrű tacskót és megha­rapta előbb a fülét, majd a pofáját. A tacskó gazdája ál­latkínzás címén feljelentést tett a rendőrségen. Százezer ródli Százezer ródlit gyárt a mostani télre az Iskolabútor- ós Sportszergyár 4- számú gyáregysége Jánosházán. Ez fedezi a hazai igényeket. A kedvelt téli játék, illetve sporteszköz háromféle mé­retben készül: a bébiknek, tehát a legkisebbeknek és a 3—10 éveseknek védő karfá­val. a nagyobb fiúk és Iá* nyok egy-, két- és háromsze- mélyeset kapnak,' karfa nélkül. Az utóbbiból állítják elő a legtöbbet. ..........................................................................""in..................................... K eresem a városi tanács műszaki osztályának vezető­jét, de helyette Sirkó László bácsi köszön Jó szerencsét! Viszonzom az üdvözlést, mert hát, ez így illendő, s nyújta­ná is szorításra kezét az öreg, amikor felvilágosítják: Nem ez az ember az osztályvezető... — Pedig olyasforma kinéze­te van — mondja, — s foly­tatja tovább, a zavar csepp­nyi jele nélkül mondókáját... Szabó János főelőadót „trak­tál ja” egy üggyel, miszerint — ahogy kiveszem szavaiból — valaki, ott a Bajcsy-Zsi- linszky úton oly módon ve­zeti el a garázsától a vizet, hogy az attól néhány mé­ternyire levő kamrák igen­csak megtelnek csapadékkal. — Csináljanak mór vala­mit! — könyörög az öreg — az isten áldja meg magukat. Elmegy, s csupán egy perc­re marad ügyfél nélkül a Salgtarjáni város; Tanács földszinti helyisége. De köz­ben is csöngenek a telefonok, a főelőadók pedig intézked­nek. Kinek ezt, kinek azt mondják. Mondom, az osztályvezetőt kerestem volna, lévén foga­dónapja, de hát valamilyen sürgős ügy egy budapesti hi­vatalba szólította. Elmaradt a találkozásunk, de hát ügyek, ügyfelek és ügyintézők van­nak. Szép. számmal.., Csináljanak valanUt! Gondok, ügyeh< intézkedések a hivatalos titulus szerint közlekedési főelőadó; hozzá tartoznak az úttal, a helyi tömegközlekedéssel kapcsola* tos dolgok nem is igen jur­. , , ... , A , , ... , . nak már be az emberek. Ami És persze — gondok is. jánhoz csatoltak, fut be Bo- jebb asta le a kerítésének gon{jjuk van ez ügyben el­Szabó Jánoshoz meg aztán dór György építésügyi fő- oszlopait. Mi ennek a rendje- mon(jják a tanácstagi gyű­igazán sok „fél” érkezik, lé- előadóhoz nyolcvan-száz épí- módja? — érdeklődöm. Hát, ]£seken azokat szépen pa­vén ő a garázsügyes. Jelen- tésiengedély-kérelem. Ame- lemegy a földhivatalba, ott p(rra v’etjk s aztán. leg ötszáz garázsépítési kére- lyeket húsz nap alatt el is elmondja panaszát, s ők ki Rengetegen panaszkod­lem tornyosul előtte az író- intéznek, de sokan kifogó- szállnak, újból felmérik a na^ Mert a házak, főleg a asztalon, s hogy nem is olyan solják, hogy egy melléképü- földet. S mibe kerül külterületeken épülnek sza- sokára még további szá- let „felhúzásához” szüksé* ez...? Nyolcszáz-ezer forint- p0ran> üt meg sehol. Illetve zat az újabb lakásépítések ges engedély megszerzése ba és legalább egy hónapba. van; földút. Az meg. miatt szanálni fognak, hat- egy hónapot is igénybe vesz. És tudja, mesélte az öreg, _J Nem tudnak segíteni? százan írnak, jönnek-mennek, Fene se érti ezt — mondja húsz évig a legnagyobb bé- Figyeljen ide — magya* telefonálnak neki. Nem irigy- egy fiatalember, akivel már kességben éltek egymás mel- rázza _ ^ költségvetésből lem a helyzetét, mert s kilá* a folyosón találkoztomban lett. IMost meg pár négy* csak arra futja hogy a már tások cseppet sem rózsásak: beszélgettem. — Egy szoba szögöl föld miatt kést döf- meglevő szilárd burkolatú — Jövőre mindössze száz- hozzátoldásával több bajom nének egymásba. utakat felújítsuk, karbantart­negyven garázshelyet adunk van, mint a ház felépítésé- _ Megelégedésre végzik a suk. Az új utak építésére fel* át, s ezekbe is főként azok vei. munkájúdat? használható pénz, ami a fej­„költöztethetik be” jármű- — Hány szobás a lakásuk? — Mondhatni... Csupán a2 lesztési alapból kerül kj — vüket, akiknek már meglevő — Kettő. ügyek tíz százalékával kap- nem túlzottan sok. Elmon* garázsát a fentebb említett Miért nem építette na- csolatban merülnek fel rek- dóm, bár senki sem fog örül*, okok miatt lebontjuk. gyobbra? lamációk. De fellebbezés ni neki, hogy jó néhány év­— Közhangulat, közvéle- — Azt hiszi, ha akkor lett után, másodfokon minden tizednek kell még eltelnie mény? volna pénzem, most kun- rendeződik. ahhoz, hogy Salgótarjánban — Mit mondjak? öt-hat csaít lennék a tanácson?! — Vannak haragosai? senki ne forduljon hozzánk évvel ezelőtt benyújtott igé- Szóval, Bodor György sem — Nézze! Tíz éve dolgo- ilyen panasszal. nyeink is vannak... Ezek nyugodt szakmát választott zom itt, de még senki sem A műszaki osztály egyetlen után elképzelheti. Persze, azt magának. Már csak azért szidta az anyámat. Igyek- fogadónapján átlagosan ki* is tudomásul kellene venni, sem, mert mindezeken ki- szem tartani az általam ígért lencven, száz ember is meg- hogy a megyeszékhely dóm- vül az ő reszortja a vitás határidőket, s néha, ha nincs fordul néha. Sokan megnyu- borzati viszonyai miatt kor- föld- és telekügyek rendező- fogadónap, is elintézem a vi- godva hagyják el a helyisége- látozottak ez irányú lehetősé- se is. Reggel is volt bent ná- dékről jövők ügyes-bajos két, mások... mások vi* geink. És ahol jó terep van. lám egy illető — meséli —, dolgait. szont? oda ugye érthetően, inkább s kérte. tegyünk igazságot Balya Istvánnéhoz meg, aki Karácsony György lakást építünk. közte, meg a szomszédja kö- _ És építenek is. Főként, mi- zött, mert az állítólag har- I .. - _ j­óta Somoskőújfalut is Tar- minc-harmincöt centivel bel; { NOGRAU — |977. november 25* pentek O *

Next

/
Oldalképek
Tartalom