Nógrád. 1977. november (33. évfolyam. 257-281. szám)
1977-11-25 / 277. szám
Hatvan éve történt Múzeumunk A lakcsarannemKeress remekbe faragott klasszicista épületet a múlt századból — Pollack Mihály Nemzeti Múzeumára lelsz. Emelj ki emlékezetedből egyetlen messzire ható történelmi képet — a márciusi ifjak forradalmi fellépése lesz az a múzeum lépcsőze- tének súlyos oldalfalain. Nézz egy idillikus pesti pakkot, ahol helybeli vagy a fővárosba csupán felrándult egyaránt szívesen nézelődik és megpihen — a Múzeumkert- ben találod magad. E sorok írója — szerencséjére — e példákba beleszületett, pesti Józsefvárosban ván, gyermekéveinek tangoló, ifjúságának devúzó, férfikorának egyszer merengő tere volt e bájos park, és mindmáig szivet melengető, felüdítő, újra meg újra visszacsalogató hajléka a múzeum. Arany kényelmesen elhelyezkedő bronzalakja, Berzsenyi, Kazinczy, és a Kis- faludyak, s az alapító Széchenyi Ferenc gróf maradandó szobormásai nehéz időkben enyhet, a múzeumi termek nyugalmat árasztottak. Miért ez az akaratlanul Is némiképp ünnepélyes felelevenítése letűnt időknek és személyes emlékeknek? Mert történelmünk becses napja a mai: a Magyar Nemzeti Múzeum 175. születésnapja. 1802. november 7-én az imént említett Ferenc gróf — SzéKivonták a forgalomból A Kereskedelmi Minőség' ellenőrző Intézet hatósági ellenőrzésein megállapította, hogy a Centrum áruházakban olyan import autoszifon-ké- szülékeket hoznak forgalomba.' amely nem felel meg a hazai vagyon- és életbiztonsági előírásoknak. Az érvényes szabvány ugyanis nem engedélyezi az üvegtestű autoszi- fonok forgalmazását még akkor sem, ha azok védőhálóval készülnek. Ezért a KERMI az ilyen csehszlovák gyártmányú üvegpalack szifonok további árusítását megtiltotta. Intézkedett a forgalmazás azonnali megszüntetéséről és arról, hogy a már eladott készülékek után a vásárlókat a vételár visszafizetésével kártalanítsák. (MTI). (Bozsán Péter felvételei) chenyi Istvánunk édesapja — könyvtárát, kép-, szobor- és éremgyűjteményét a nemzetnek ajándékozta, s ezzel az ország első köz- gyűjteményének, a Magyar Nemzeti Múzeumnak és a később róla elnevezett nemzeti könyvtárnak alapját vetette meg. A kertben akkor a már korábban elhunyt Batthyány József hercegprímás viliSja "állt; átmeneti egyéb elhelyezések után, 1917-től ez szolgált a gyűjtemény otthonául. Ennek helyén épült fel aztán 1837-től 1846-ig a múzeum mai épülete, európai viszonylatban is kiemelkedő építészünk, Pollack Mihály tervei szerint. (Ne felejtsük, közben támadt a nagy pesti árvíz 1838-ban!) A múzeum pedig Pollack gazdag életművének is a betetőzése, klasszicista építészetünk legtökéletesebb alkotása. Nagyszerű oszlopsora mögött, az előcsarnokok, díszlépcsők, ünnepi hangulatú termek következnek, amelyek máig kiválóan szolgálják gyakorlati céljukat. Azt már kevesebben tudják, hogy dísztermében ülésezett az országgyűlés 1848- ban és később is, Liszt Ferenc is adott itt több koncertet, sőt bálok és színházi előadások színhelyéül is pompásan megfelelt. Magának a múzeumi gyűjteménynek változatos sorsát nem szükséges nyomon követni. A lényeg az, hogy mai kiterjedt múzeumi szervezetünkben a Magyar Történeti Múzeum működik keretei között. Ennek osztályai találhatók az épületben, valamint a könyvtár, amely majd fel- költözi a helyreállított budai várpalotába. Talán még annyit: az impozáns épület, a szép park, a régi Pest magvá- ban a fővárost díszíti. Valójában azonban az egész ország bcsült és féltett kincse, ékessége, otthon mindenki számára, aki nemzeti történelmünk emlékeit becsüli és jeles eseményeit kívánja felidézni. (balog) Asszonyok a háború ellen Az 1917. november 25-i kisterenyei nőgyűlésnek helye van a munkásmozgalom történetében. Ez volt az első olyan gyűlés Magyarországon, amelyet asszonyok szerveztek, amelyen nők tiltakoztak a háború ellen. Az első világháború nyomorúságot, szenvedést hozott a hadviselő országok népeire. A feudális, a tőkés kizsákmányolás alatt nyögő munkások, parasztok körében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméi különösen termékeny talajra találtak. Az októberi forradalom hatására országszerte megszaporodtak azok a megmozdulások, melyek a néptömegek elszánt akaratát tükrözték. Nőtt az elkeseredés Kiste- renyén is. A báró földjén vagy a bányában dolgozó emberek egyre nehezebben tudták eltartani családjukat, s egyre bátrabbak, egyre el- szántabbak lettek. A legnagyobb méretű és legjelentősebb gyűlést több kisebb megmozdulás előzte meg. Ezeket azonban a csendőrök szétzavarták. Hosszas előkészítés után 1917. november 25-én került sor a kisterenyei nők gyűlésére. Az asz- szonyok a gyűlés megtartására vonatkozó kérelmükre a következő választ kapták: „Véghatározat! November 25-én, “Selután 3 órakor tartandó nyilvános felolvasás megtartása iránt kérvényezőket kérelmükkel elutasítom és a felolvasást nem engedélyezem. Mert: Kérvényezői semminemű biztosítékot nem nyújtanak arra, hogy a gyűlés folyama alatt a rend fenntartható lesz. A közeli napokban történt, hogy a kisterenyei asszonyok a községházát formálisan meg-f ostromolták, azért mert ott egyházi közgyűlés volt, már pedig ilyen esemény semmi biztosítékot nem nyújt arra, hogy a község nyugalmát hasonló rendzavarással ne bontsák meg, miért is az engedély megadható nem volt. M. H. főszolgabíró" Az asszonyok nem nyugodtak bele a visszautasításba és fellebbeztek. A belügyminiszter helyt adott a fellebbezésnek és hozzájárult a gyűlés megtartásához. A nőgyűlés a mai tanácsháza mögötti udvarban zajlott le, amely akkor egy fényképész tulajdona volt. A szervező bizottság. Szomszéd Zsuzsannával az élen —, aki a helyi SZDP- titkár leánya volt — mintegy 200 embert toborzott össze Az asszonyok vállukon és derekukon piros szalaggal, népviseletbe öjtözve jelentek meg. Délután 3 órára már megtelt az udvar. A kivezényelt csendőrök még akkor is szét akarták oszlatni a tömeget. Azzal érveltek, hogy „Itt pedig nem lesz gyűlés, mert a főszolgabíró nem engedélyezte”. Ekkor Szomszéd Zsuzsanna a tiszthelyettes elé állt és felmutatta a belügyminiszter engedélyét. A főszolgabíró csak egymásfél órás felolvasást engedélyezett, de a belügyminiszteri engedély láttán sem nyugodott meg. Újabb kikötéssel állt elő. Eszerint csak a 18 éven felüli asszonyok vehetnek részt a felolvasáson. Ezt úgy játszották ki a lányok, hogy koruknál idősebbnek vallották magukat. A meghívott budapesti szónokot, Filipovics Katicát — az Országos Női Szervező Bizottság tagját — a csendőrök így fogadták: „Mit keresel itt? Menj vissza oda, ahonnan jöttél!" Bármit is csináltak a gyűlés megtartását már nem tudták megakadályozni. Az eredeti napirend az általános és titkos, a nőkre is kiterjedő választójog volt. A felolvasást tartó Filipovics Katica igyekezett a földmunkások nyomorúságos helyzetét vázolni, valamint arról beszélt, hogy miért féltik az urak a tudományt a néptől. A főszolgabíró hangja azonban megzavarta az előadást: „Kérem ez nem gyűlés, ez felolvasás. Tessék felolvasni, mégpedig csak az általános és titkos választójogról. Figyelmeztetem, ha eltér a tárgytól, szétoszlatom a tömeget!” Erre a küldött könyvből folytatta a felolvasást, de nem hagyta magát eltéríteni az eredeti témától. Filipovics Katica a jelenlevők lelkes éljenzése közben arról beszélt, mit kell tenniük a parasztoknak, hogy lerázhassák magukról a rabigát. „Jól beszél! A föld azé, aki megdolgozza!” — kiabálta a fellelkesült tömeg. Ekkor a főszolgabíró felugrott a helyéről, és megpróbálta kivenni a felolvasó kezéből a könyvet. „Tovább nem hallgathatom! Ha még egyszer eltér a tárgytól, vége a felolvasásnak!" — kiáltotta. Az asszonyok azonban lehurrogták: „Halljuk, halljuk! Nem engedik megmondani az igazságot!’’ A küldött figyelmen kívül hagyva a főszolgabíró tiltakozását, egészen belefeledkezett mondanivalójába, és áttért a háború és béke kérdésére. Teljesen elszakadt a könyvtől, saját gondolatait mondta. Az asszonyok határtalan szenvedéllyel visszhangozták a jelszavakat: „Tiltakozunk a háború ellen! Nem adjuk fiainkat ágyútölteléknek! Asszonyok ne szüljetek gyereket, mert elviszik őket katonának!” A gyűlés helyi szervezője, Szomszéd Zsuzsanna is felszólalt: „Föl a csatára asszonyok, lányok! Békét akarunk! Nagyobb kenyeret a népnek!” Eközben a jegyző által feltü-r zeit emberek megpróbálták megzavarni a gyűlést. Az asszonyok azonban ügyet sem vetettek a csőcselékre. A tömeg a békét éltetve távozott, énekelve vonult végig a Rákóczi utcán. A kisterenyei nők tüntetése —, mint annyi sok más megmozdulás — figyelmeztetés volt az uralkodó osztály számára. Figyelmeztetés, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméi elindultak a világot meghódító útjukra. Tavaszi Beatrix Megharapta a kutyát Felcserélt szerepekkel játszódott le a veszekedés egy szerelmespár között Hannoverben. Egy 35 esztendős olasz fiatalember összeveszett a nála 10 évvel fiatalabb barátnőjével. A fiatal nő kutyája úgy vélte, hogy gazdija védelemre szorul. A tüzes* vérű olasz megragadta a száL- kásszőrű tacskót és megharapta előbb a fülét, majd a pofáját. A tacskó gazdája állatkínzás címén feljelentést tett a rendőrségen. Százezer ródli Százezer ródlit gyárt a mostani télre az Iskolabútor- ós Sportszergyár 4- számú gyáregysége Jánosházán. Ez fedezi a hazai igényeket. A kedvelt téli játék, illetve sporteszköz háromféle méretben készül: a bébiknek, tehát a legkisebbeknek és a 3—10 éveseknek védő karfával. a nagyobb fiúk és Iá* nyok egy-, két- és háromsze- mélyeset kapnak,' karfa nélkül. Az utóbbiból állítják elő a legtöbbet. ..........................................................................""in..................................... K eresem a városi tanács műszaki osztályának vezetőjét, de helyette Sirkó László bácsi köszön Jó szerencsét! Viszonzom az üdvözlést, mert hát, ez így illendő, s nyújtaná is szorításra kezét az öreg, amikor felvilágosítják: Nem ez az ember az osztályvezető... — Pedig olyasforma kinézete van — mondja, — s folytatja tovább, a zavar cseppnyi jele nélkül mondókáját... Szabó János főelőadót „traktál ja” egy üggyel, miszerint — ahogy kiveszem szavaiból — valaki, ott a Bajcsy-Zsi- linszky úton oly módon vezeti el a garázsától a vizet, hogy az attól néhány méternyire levő kamrák igencsak megtelnek csapadékkal. — Csináljanak mór valamit! — könyörög az öreg — az isten áldja meg magukat. Elmegy, s csupán egy percre marad ügyfél nélkül a Salgtarjáni város; Tanács földszinti helyisége. De közben is csöngenek a telefonok, a főelőadók pedig intézkednek. Kinek ezt, kinek azt mondják. Mondom, az osztályvezetőt kerestem volna, lévén fogadónapja, de hát valamilyen sürgős ügy egy budapesti hivatalba szólította. Elmaradt a találkozásunk, de hát ügyek, ügyfelek és ügyintézők vannak. Szép. számmal.., Csináljanak valanUt! Gondok, ügyeh< intézkedések a hivatalos titulus szerint közlekedési főelőadó; hozzá tartoznak az úttal, a helyi tömegközlekedéssel kapcsola* tos dolgok nem is igen jur. , , ... , A , , ... , . nak már be az emberek. Ami És persze — gondok is. jánhoz csatoltak, fut be Bo- jebb asta le a kerítésének gon{jjuk van ez ügyben elSzabó Jánoshoz meg aztán dór György építésügyi fő- oszlopait. Mi ennek a rendje- mon(jják a tanácstagi gyűigazán sok „fél” érkezik, lé- előadóhoz nyolcvan-száz épí- módja? — érdeklődöm. Hát, ]£seken azokat szépen pavén ő a garázsügyes. Jelen- tésiengedély-kérelem. Ame- lemegy a földhivatalba, ott p(rra v’etjk s aztán. leg ötszáz garázsépítési kére- lyeket húsz nap alatt el is elmondja panaszát, s ők ki Rengetegen panaszkodlem tornyosul előtte az író- intéznek, de sokan kifogó- szállnak, újból felmérik a na^ Mert a házak, főleg a asztalon, s hogy nem is olyan solják, hogy egy melléképü- földet. S mibe kerül külterületeken épülnek sza- sokára még további szá- let „felhúzásához” szüksé* ez...? Nyolcszáz-ezer forint- p0ran> üt meg sehol. Illetve zat az újabb lakásépítések ges engedély megszerzése ba és legalább egy hónapba. van; földút. Az meg. miatt szanálni fognak, hat- egy hónapot is igénybe vesz. És tudja, mesélte az öreg, _J Nem tudnak segíteni? százan írnak, jönnek-mennek, Fene se érti ezt — mondja húsz évig a legnagyobb bé- Figyeljen ide — magya* telefonálnak neki. Nem irigy- egy fiatalember, akivel már kességben éltek egymás mel- rázza _ ^ költségvetésből lem a helyzetét, mert s kilá* a folyosón találkoztomban lett. IMost meg pár négy* csak arra futja hogy a már tások cseppet sem rózsásak: beszélgettem. — Egy szoba szögöl föld miatt kést döf- meglevő szilárd burkolatú — Jövőre mindössze száz- hozzátoldásával több bajom nének egymásba. utakat felújítsuk, karbantartnegyven garázshelyet adunk van, mint a ház felépítésé- _ Megelégedésre végzik a suk. Az új utak építésére fel* át, s ezekbe is főként azok vei. munkájúdat? használható pénz, ami a fej„költöztethetik be” jármű- — Hány szobás a lakásuk? — Mondhatni... Csupán a2 lesztési alapból kerül kj — vüket, akiknek már meglevő — Kettő. ügyek tíz százalékával kap- nem túlzottan sok. Elmon* garázsát a fentebb említett Miért nem építette na- csolatban merülnek fel rek- dóm, bár senki sem fog örül*, okok miatt lebontjuk. gyobbra? lamációk. De fellebbezés ni neki, hogy jó néhány év— Közhangulat, közvéle- — Azt hiszi, ha akkor lett után, másodfokon minden tizednek kell még eltelnie mény? volna pénzem, most kun- rendeződik. ahhoz, hogy Salgótarjánban — Mit mondjak? öt-hat csaít lennék a tanácson?! — Vannak haragosai? senki ne forduljon hozzánk évvel ezelőtt benyújtott igé- Szóval, Bodor György sem — Nézze! Tíz éve dolgo- ilyen panasszal. nyeink is vannak... Ezek nyugodt szakmát választott zom itt, de még senki sem A műszaki osztály egyetlen után elképzelheti. Persze, azt magának. Már csak azért szidta az anyámat. Igyek- fogadónapján átlagosan ki* is tudomásul kellene venni, sem, mert mindezeken ki- szem tartani az általam ígért lencven, száz ember is meg- hogy a megyeszékhely dóm- vül az ő reszortja a vitás határidőket, s néha, ha nincs fordul néha. Sokan megnyu- borzati viszonyai miatt kor- föld- és telekügyek rendező- fogadónap, is elintézem a vi- godva hagyják el a helyisége- látozottak ez irányú lehetősé- se is. Reggel is volt bent ná- dékről jövők ügyes-bajos két, mások... mások vi* geink. És ahol jó terep van. lám egy illető — meséli —, dolgait. szont? oda ugye érthetően, inkább s kérte. tegyünk igazságot Balya Istvánnéhoz meg, aki Karácsony György lakást építünk. közte, meg a szomszédja kö- _ És építenek is. Főként, mi- zött, mert az állítólag har- I .. - _ jóta Somoskőújfalut is Tar- minc-harmincöt centivel bel; { NOGRAU — |977. november 25* pentek O *
