Nógrád. 1977. november (33. évfolyam. 257-281. szám)

1977-11-12 / 266. szám

Kedvezően fejlődik megyénk gazdasága (Folytatás az 1. oldalról) veknek megfelel, hogy a dol­lár relációjú export nőtt di­namikusabban (31 százalék­kal) és ez az összes ái bevétel 63 százalékát tette ki. A megye szocialista ipará­ban foglalkoztatottaknak 1977. I—III. negyedévben ösz_ szesen több mint 1,1 milliárd forint munkabért fizettek ki, az egy évvel korábbinál — részben a központi bérintézke­dések hatására — 7,5 száza­lékkal többet. A teljes mun­kaidőben foglalkoztatottak át­lagbére megyei szinten 3144 forint volt. 219 forinttal (7,5 százalékkal) több, mint 1976. I—III. negyedévben. A megyei székhelyű ipari szervezetek 1977. I—III. ne­gyedévét eredményesen zár­ták. A 23 gazdasági egység 10 százalékkal több, (339 millió forint) nyereséget realizált, mint 1975. első kilenc hónap­jában. között végezhették megyénk bevételeket. A bérből és fize- gazdaságai. Ennek eredménye- tésből élők összes jövedelme ként a gabonafélék betakar!- a bázisidőszakhoz viszonyítva tását minden eddiginél koráb- 6,1, a mezőgazdaságból szármá­ban, már augusztus 1-ig be- zó jövedelmek pedig 14,8 szá- fejezték és országos viszony- zalékkal nőttek. Legnagyobb latban is jól haladnak az őszi munkákkal. A learatott gabonaterület 38,2 ezer hektár, lényegében megegyezik az előző évivel és csaknem azonos a termelt mértékben a felvásárlásból származó bevételek emelked­tek, amik több mint 46 szá­zalékkal haladták meg a bá­zisidőszak bevételeit. A lakosság takarékbetét-ál­A pártcsoportoh helye, szerepe a pártmimhában Segítjük a termelő munkát mennyiség is. A búza termés- lománya 1977. szeptember 30­átlaga ez évben 24 és 42jB mázsa/hektár közötti, a legki­sebb és a legnagyobb termés­átlag közötti különbség 1974 óta fokozatosan csökken. Gazdaságaink október 30-ig mintegy 32 ezer hektáron vé­geztek vetőszántást, ezzel a tervet 101 százalékra teljesí­tették. A fenti időpontig a án 1834 millió forint volt, 16 százalékkal magasabb. mint az egy évvel korábbi. A me­gye lakossági hitelállománya a betétekénél nagyobb mérték­ben nőtt és a negyedév végén 17,4 százalékkal magasabb volt. mint az 1976. III. ne­gyedév végén. Legnagyobb mértékben (18,6 százalékkal) a tervezett mélyszántás 45 szá- hosszú lejáratú hitelek állomá­Építőipar A megyei székhelyű szocia­lista építőipar 1977. I—III. negyedévben 846 millió fo­rint értékű saját építési-sze­relési munkát végz tt el, és így az éves előirányzat 78,8 százalékát teljesítette. Az elő­ző év azonos időszakához vi­szonyított növekedés válto­zatlan áron 12 százalék volt. Az állami építőipar termelé­sét 23,8 százalékkal növelte. Ezen belül a minisztériumi építőiparban a növekedés kö­zel 25, a tanácsi építőiparban mintegy 20 százalékos volt. A szövetkezeti építőiparban az építőipari szövetkezetek csak 1,9 százalékos termelésnöve­kedést értek el, a termelő­szövetkezeti közös vállalkozá­sok termelése viszont a bá­zishoz viszonyítva 2,7 száza­lékkal visszaesett. Az egy foglalkoztatottra ju­tó saját építési-szerelési mun­kák értéke az előző év azo­nos időszakához viszonyítva 9,3 százalékkal nőtt. A növe­kedés az állami szektorban — a minisztériumi és a tanácsi szektorban közel azonosan — körülbelül 30 százalék volt. 1977. I—III. negyedévben a szocialista építőiparban 5864 főt foglalkoztattak, 2,4 száza­lékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Ezen belül a minisztériumi építő­iparban az összes foglalkozta­tottak száma 97, a tanácsi épí­tőiparban pedig 56 fővel csök­kent. Az előbbiek hatására az állami szektorban foglal­koztatottak aránya 1977. I—III. negyedévben — az elő­ző évi 51,2 százalékkal szem­ben — 47,4 százalékra csők. kent. 1977. I—III. negyedévben a szocialista építőiparban 400 darab százezer forint generál­költségvetési összegnél na­gyobb munkát kezdtek meg, az átadott munkák száma vi­szont csak 300 darab volt, és így a munkák koncentráltsá­ga romlott. 1977. III. negyed­év végén a kivitelezés alatt álló építmények száma 75,2 százalékkal, generálköltségve­tési összege 24,9 százalékkal volt több, mint az év elején. 1977. I—III. negyedévben a szocialista építőipar 395 la­kást adott át a megrendelők­nek, 134-gyel többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az állami építőipar 232, a szövetkezeti építőipar 163 la­kás kivitelezését fejezre be. A minisztériumi építőipar az 1977. évi átadásra vállalt 261 lakásból 144-et, a tanácsi épí­tőipar pedig 200-ból csupán 88-at adott át. A foglalkoztatottak átlagos havi bére a szocialista építő­iparban 3222 forint volt, 5,5 százalékkal magasabb, mint az elmúlt év azonos időszakában. A növekedés a tanácsi építő­iparban a legmagasabb (9,2 százalék) és a minisztériumi építőiparban a legalacsonyabb (4,2 százalék). A szocialista építőipar 1977. I—III. negyedévét 51 miliő forint nyereséggel zárta. Az állami építőipar összesen 13 millió forint nyereséget ért el, ezen belül azonban a taná­csi építőiparnak 436 ezer fo­rint vesztesége volt. Az épí­tőipari szövetkezetek 21,6 mil­lió forint, a TÖVÁLL-ok pe­dig 16,6 millió forint nyere­séggel zárták az év első 9 hónapját. Mezőgazdaság A nyári és őszi mezőgazda- sági munkákat ez évben ked­vező időjárási körülmények zalékát végezték el. A búza vetését a tervezett területen befejezték, rozsból valamivel kevesebbet, őszi árpából töb­bet vetettek a tervezettnél. Ugyancsak jól haladnak a betakarítási munkákkal, me­lyek közül október végéig a burgonya, a silókukorica, a szőlő és a gyümölcs betakarí­tása már befejeződött, a cu­korrépa 98, a kukorica 65, a zöldségfélék 90 százaléka ke- került tárolókba, vagy feldol­nya nőtt, ezen belül az épí­tési hitelek növekedése 16,9, a lakásépítési és értékesítési kölcsönöké pedig 22,1 százalék volt. Nógrád megye kereskedel­mi hálózatában 1977. I—III. negyedévében 3535 millió forint értékű árút értékesí­tettek, és ez folyó áron közel 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaká­nak forgalmát. Ezen belül fo­gozóhelyre. Szervestrágyázást ®ron az élelmiszer-forga­a tervezett terület r3 száza, lékán végeztek. A megye szarvasmarha-ál­lománya szeptember 30-án 41,8 ezer darab, lényegében azonos az egy évvel korábbi­val, a tehén- és előhasiüsző- állomány azonban 4,9 száza­lékkal több. A sertésállomány növekedése megállt, az összes sertés 4,4 százalékkal, a ko­caállomány 15,2 százalékkal kevesebb, mint 1976. szeptem­ber 30-án. A nagyüzemek juhállománya 7,1 százalékkal több mint az előző év azo­nos időpontjában. A vágóállatok és állati ter­mékek értékesítése nőtt. Szep­tember 30-ig 4045 tonna vá­gómarhát. 4660 tonna vágó­sertést, 544 tonna vágójuhot, 2785 tonna baromfit 26 970 ezer liter tehéntejet, 6290 ezer darab tyúktojást és 230 tonna gyapjút vásároltak fel a megye gazdaságaiból. Leg­nagyobb mértékben a tyúk­tojás- és a vágósertés-értéke­sítés nőtt, de jelentős a nyers- gyapjú- és a vágójuh-értéke- sítés növekedése is. A lakosság pénzbevételei és vásárlásai A megye lakosságának pénzbevételei — a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján — 1977. I—III. negyedévében 9,4 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszaki lom közel 10 százalékkal, a ruházati, illetve vegyes ipar­cikkek forgalma pedig 7,2 il­letve 11,9 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkek kö­zül jelentősen emelkedett né­hány elektromos náztartási cikk forgalma. Mosógépből 12,5, centrifugából 10,3 vil­lanytűzhelyből 10,9 villanyfő­zőbői 25,7, villanybojlerből pedig 16,4 százalékkal többet adtak el, mint a bázisidőszak­ban. A személygépkocsi kivé­telével (aminek a forgalma 16.3 százalékkal nőtt) a többi járműfajta értékesítése csök­kent. Közel kétszeresére nőtt a rádió, és 32, illetve 30 szá­zalékkal emelkedett a televí­zió és a magnetofonok forgal­ma. 1977. I—III. negyedévében a kereskedelmi foglalkoztatottak száma 257 fővel csökkent, a fizikai foglalkozásúaké azon­ban lényegében változatlan maradt. Nagyobb mértékű lét­számcsökkenés a tanácsi ke­reskedelemben volt, ahol 1977. I—III. negyedévében az elő­ző év azonos időszakában fog­lalkoztatott létszámnak csak 94.3 százaléka dolgozott és a fizikai foglalkozásúak száma is csökkent 10 fővel. Mind a fizikai foglalkozású­ak, mind az összes foglalkoz­tatottak átlagos havi munka­bére a tanácsi szektorban nö­vekedett jobban, (6,1, illetve 6,5 százalékkal), de még így sem érte el a szövekezeti szek­tor átlagbérének nagyságát. A PARTCSOPORTOKNAK, mint a legki­sebb szervezeti egységeknek, fontos szere­pük van a pártmunkában. Gyorsan reagálnak minden lényeges jelenségre, amely a mun­kahelyen kisebb, vagy nagyobb kollektívá­ban felmerül. A mi pártcsoportunk a Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyárában az üzem- fenntartási osztályon tevékenykedik. Közös­ségünkben — az üzemfenntartás három párt­csoportja közül az egyik — kilenc munkás tevékenykedik. Az a feladatunk, hogy biz­tosítsuk a termelés zavartalanságát, politi­kai eszközökkel is segítsük a termelési cél­kitűzések megvalósítását. Ezért igen lénye­gesnek tartjuk, hogy rendszeresen megbeszél­jük a gyár, az üzemrész feladatait. Mind­ezek ismeretében bízzuk meg a pártcsoport egy-egy tagját konkrét tennivalókkal. Az idei feladataink közül például kiemelt he­lyet kapott az exporttervek, ezen belül is a tőkésexport teljesítése. Ezért a nagy terme­lési értéket előállító gépeken, berendezése­ken három műszakot szerveztek a gyár, az üzemrészek vezetői. A mi pártcsoportunk több párttagot is megbízott azzal, hogy részt- vegyen ebben a tevékenységben. Pártalapszervezetünk cselekvési programja több feladatot határozott meg az üzemfenn­tartás, a mi pártcsoportunk számára is. Azt többek között, hogy csökkentsük az időt, amely eddig a gépek, berendezések javítá­sa miatt kiesett a termelésből és gyorsít­suk a nehéz fizikai munkát könnyítő kisgé­pek alkalmazását a termelési folyamatban. A végrehajtás tapasztalatairól negyedéven­ként ad számot a pártcsoport valamennyi tagja. Szoros kapcsolatot tartunk fenn a te­rületünkön működő szocialista brigádokkal. A brigádok munkájának segítését a csoport tagjai közül többen pártmegbízatásként lát­ják el. A párttagsági könyvek cseréjét megelőző beszélgetéseken sok szó esett a párttagok munkájáról, termelési aktivitásáról. A taná­csokat, a javaslatokat a pártalapszervezet, de a pártcsoport is igyekszik hasznosítani. A párttagok már a pártcsoport-értekezlete- ken megismerik a vezetőségi ülések határo­zatait, s azokat a konkrét tennivalókat is, amelyek megvalósításában számít rájuk a pártalapszervezet. Ezeken a tanácskozásokon a párttagok elmondják azokat a gondokat is, amelyek akadályozzák a termelést, zavar­ják a munkakollektíva hangulatát. Többek között a pártcsoporttagok arra is felhívták a figyelmet, hogy jobban elő kellene készí­teni egy-egy javítási munkát. A politikai nevelés egyik leghatékonyabb eszközének tartjuk a személyre szóló, a párttag érdeklődésének, felkészültségének megfelelő pártmegbízatások kiadását, és a végzett munka számonkérését. A jól végzett munkát elismerjük, de elmondjuk észrevé­teleinket is, ha erre szükség van. Mindez ösztönzőleg hat a munkára. PártcsoportunK- ban azt a gyakorlatot folytatjuk, hogy rend­szeresen beszámoltatjuk a párttagot, hogyan látja el pártfeladatát. Különösképpen akkor tesszük ezt, ha a pártmunka kapcsolódik a taggyűlés által tárgyalt napirendhez. Az a ta­pasztalatunk, hogy ez a módszer hasznosan segíti a párthatározatokból adódó feladatok — gazdasági jellegű, kulturális, propaganda- és kádermunka egyformán helyet kap ebben — személyre szóló lebontását, s hatékony el­végzését. Tapasztalataink alapján az egy munkahe­lyen dolgozó, vagy ha erre nincs mód, az azonos feladatokat végző párttagokat célsze­rű összevonni — olvastam a NÓGRÁD szep­tember 10-i számában a pártcsoportokról szóló egyik vitacikkben. Ez szerintem is jó megoldás, de talán túl egyszerű és abban sem vagyok egészen biztos, hogy minden esetben a legjobb. A mi pártcsoportunk tagjai között van esztergályos, lakatos, hegesztő és villanyszerelő szakmunkás. Csoportunk ösz- szetétele szerencsésnek mondható. Van kö­zöttünk, aki a tmk-ban dolgozik, állandó dél­előttös, de akad olyan is, aki három mű­szakban, illetve folyamatos műszakban az üzem területén tevékenykedik. Ismerjük egy­más munkáját, ám munkánk következménye­it mégis csak a gépen dolgozó munkások ér­zékelik legjobban, ók jelzik, ha folyamato­san és jól dolgoznak a gépek, de azt is, ha a munka menetében géphiba miatt zavar támad. A mi munkaterületünkön öt szocia­lista brigád tevékenykedik. Pártcsoportunk átfogja mind az öt brigádot és ez a helyes. Ám, ha foglalkozás szerint alakítottuk volna ki a pártesoportokat, erre nem lett volna módunk, s bizonyára a termelőmunka lát­ná kárát. A KÁBELGYA R pártszervezetében műkö­dő pártcsoportok még nem rendelkeznek hosszú évekre visszanyúló mozgalmi tapasz­talatokkal. Fejlődő gyárunkban és pártalap-« szervezetünkben sok nvmka vár megoldás­ra. Ehhez további erőfeszítésekre lesz szük­ség, amelyben a pártcsofwtoknak megha­tározó szerepük van. Jónás Zoltán pártcsoportvezető Romh&nyban harmadik ütemé­nél tart az építésikerámia-gyár rekonstrukciója. Jelenleg a fali- csempeüzem nagycsarnokának kivitelezésén dolgoznak az épí­tők. Ha elkészül, évi 2,11 millió négyzetméter falicsempét állít elő, amelynek nagy a kereslete. A Nógrád megyei Állami Építő­ipari Vállalat szakemberei a szer­kezetépítésnél tartanak. Botsch- ner István építész műszaki ellenőr, Rottek József mélyépítő műszaki ellenőr a kerámiagyár beruházási osztályának dolgozói és Nagy István, a mélyépitésve- zetöség művezetője a malomház nyersanyagtárolójának „kitűzé­sét” végzi. Mai kom men tárunk Tél előtti kötelesség Sok millió forint értékű ál- je az ősz, amikor a jószág latállományunk teleltetése fedél alá kényszerül, előtt állanak mezőgazdasági Ehhez a nagytakarításhoz, üzemeink. Ma már elmond- de leginkább a fertőtlenítéshez hatjuk, hogy nagy értéket a megyei állategészségügyi ál­képviselnek az ál1 átok a tér- lomás nagy teljesítményű melőszövetkezetekben és nagy fertőtlenítőgéppel messzemenő hasznot is hoznak. Endrefal- segítséget tud nyújtani. Sokan ván például a tehénállományt olyan magas minőségre emel­ték, hogy a fejési átlag jóval meghaladja a megyei átlagot. Hasonlóan nagy hasznot haj­tó megyénkben a juhtenyész­tés, de ahol foglalkoznak ez­zel, a sertéstenyésztés is. Az állattenyésztőkkel szemben az egyik legfontosabb követel­mény. hogy az értékes állat- állományt egészséges, tiszta környezetben tartsák az egyéb más feladatok mellett. Azért kell napirenden tartani az ál­lategészségügyet, mert itt a tél. a mezőről, legelőről az ólakba szorulnak a jószágok. Az elkövetkező hónapok nap­jainak többségéi abban kény­szerülnek élni, és nem mind­égig hogy a helyiség, ahol az állat telel, tiszta-e, vagy szennyes. A szemét, a piszok, a ren­detlenség a betegség meleg­ágya. A fertőző rovarok is ott húzódnak meg telet át­aludni, ahol nincs tisztaság. Az állattenyésztő telepeken a téli nagytakarítás tehát egy­úttal azt is jelenti, hogv ele­jét, vesszük a fertőző beteg­ségeknek. Az állategészség­ügyi szabályzat egyébként in­tézkedik arra vonatkozólag, hogy az állattartók kötelesek az ál'attenyészfő te'eyek^t rendben és tisztán tartani, ott időszakonként, de legalább esztendőben egvsrer nagy­takarítást, fertőtlenítést vé­gezni. Természetesen a nagv- takarítás legalkalmasabb ide­az üzemek közül örömmel igénybe is veszik ezt a segít­séget. Nógrádmegyerben, Ka- rancslapujtőn istállókat, Lu- dányhalásziban az egész szarvasmarha-tenyésztő tele­pet fertőtlenítették, így vár­ják a telet. De Litkén, Diós- jenőn, Rimócon, Szügyben is hasonlóan gondoskodtak a te­lepek tisztaságáról, rendjéről. Mindezek ellenére még mindig nem vált általánossá az állatokról való gondos­kodás. Pedig nincs sok idő, nem szabad halogatni a tél előtti nagytakarítást. Amíg a jószágok egész nap a szabad, ban tölthetik idejüket, az ál­latgondozók elvégezhetik a takarítást, hogy utána a fer­tőtlenítő gép munkába áll­hasson. Ez elsősorban a közös gazdaságok érdeke, hiszen a nagy értékű állatállomány be­tegségének megelőzését szol­gálja. Gondoljuk csak meg, mi­lyen jó érzés az embernek is ott dolgozni, ahol tiszta a környezet, egészségesek a jó­szágok és nem kell rettegni a betegségtől. Sok helyen hi­ányos a bejárati fertőtlenítő is. A gépek széttúrták, elta­posták, kiszáradt belőle a fer­tőtlenítő folyadék és így to­vább. Ezt is pótolni kell, az­tán amikor, rend, tisztaság lesz a telepeken, onnan min­denkit, aki idegen, ki kell tiltani. Tey szabad a jószágok­kal a télbe indulni. — b — NOGRAD - 1977. november 12., szombat ü

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom