Nógrád. 1977. november (33. évfolyam. 257-281. szám)
1977-11-01 / 257. szám
Arcok, emberek Ki iud többet Szikrák pattogása A hegesztőpálca érintésére szikraeső pattog a csávátok mellett. Az azbesztsisak zöld üvegén keresztül egyenesen tűzijátéknak tűnik a sistergő fényesség. A fiatalasszony előtt hatalmas kötény, mindkét kezén védőkesztyű. A sisakot arca elé illesztve végzi a munkáját. Hegesztő. Nemrég. mindössze egy esztendeje szerezte meg a szakmunkásoklevelet. 1. Tolnai Miklósné (született Ködmön Katalin) a FŰTÖBER nagybátonyi gyárának munkásnője. Élete az előbbrelépés, a többet akarás, a kitartás mindennapi kis harcait példázza. Története olyan, mint a legkisebb gyermeké a mesében. Hatan voltak testvérek. De az édesanyja tizennyolc gyermeket hozott a világra. Nem csoda, hogy korán betegessé, gyöngévé vált. Keserítette a sok bánat is, a gyerekei közül nem egyet eltemetett. Tolnainé rábólint. — Így volt bizony. Apám Kányáson, a szénfal mellett dolgozott. Nehéz munkán, sokat. Ha hazajött, csendet akart, hogy legalább néhány órát pihenjen. Ahogy cseperedtünk, segítettünk mi is. Én voltam a legkisebb. A bátyáim elvárták, hogy kiszolgáljam őket. A kislánytól nem azt kérdezték „Kati, megvagy-e a leckéddel, hanem, hogy megfoltoztad-e a bányászruhát?” — A mai eszemmel már nem is csodálkozom rajta, hogy tizennégy éves koromra csak hat osztályt végeztem. Amint lehetett, munkába álltam. A konyhán segítettem, takarítottam Szentkúton, a szociális otthonban. Alig volt tizenhét éve6, amikor megismerkedett a férjével. Ahogy az már lenni szokott, bálban találkoztak. Tolnai Miklósnak megtetszett a törékeny, barna hajú kislány, feleségül kérte. Még a húszat sem töltötte be, amikor megszületett az első gyermek. — Kisterenyén laktunk az anyósomékkal. A férjem katona volt. Gyermekgondozási szabadság még nem létezett. Otthon maradtam egy ideig. A kislánya. Kati közben hároméves lett. Munkára jelentkezett a zagyvapálfalvi üvegipari szövetkezetben. — Égy szál ruhában mentem férjhez, kellett a pénz, de hiányzott a közösség is. Betanított munkás voltam, szívesen csináltam, jól is kerestem. Néhány év elteltével jött a második pverek, utána a harmadik. Kati, Anikó és Mariann, három a kislány a Tolnai családban. 2. Közben nagyot változott Tolnai Miklósné élete. A férje a FŰTÖBER-ben dolgozott hegesztőként. Oda hívta a feleségét is. — Gondoltam egyet, én is kitanulom a hegesztést. Közben az iskolákkal birkóztam. Az üzemben bátorítottak, segítettek. Tankönyveket kaptam. Magánúton először a hetedik, nyolcadik osztályból vizsgáztam. Egy év alatt. Vizsga, vizsga után következett, alig látszottam ki a sok izgalomból. Jött a hegesztőtanfolyam és a szakmunkásképző. Nagyon nagy örömet jelentett, amikor kézhez kaptam az oklevelemet. A férjével egv helyen golfoznak. ö tanította hegeszteni a feleségét. Nagyon szigorú ..tanárnak” bizonyult. Megkövetelte az alapos, pontos, gyors munkát. Minden bizonnyal ennek is köszönhető, hogv jól megtanulta a szakmát és szereti. — Nekem örömet jelent amint figyelem, hogvan sistereg az elektróda, ha szép és pontos a varrat. Tavaly megkérdezték Tolnainét, volna-e kedve középiskolába járni? — Hazamentem, mondtam az anyósomnak, tanulni fogok. Azt mondta: „Miért te, miért nem az urad?” Megbeszéltem a férjemmel, megyünk mind a ketten. Együtt. 3. Másodikosok a gépipari szakközépiskolában. — Felnőtt fejjel nehezebb. Mi megosztjuk a tanulást is. A férjem a matematikát, a géptant érti jobban, én a humán tárgyakat. Magyarázunk egymásnak, néha összekapunk. Az a nagy célunk, hogy érettségizzünk. Mind a ketten nagyon akarjuk, így biztosan sikerül... Csatai Erzsébet a Szovjetunióról ? A salgótarjáni öblösüveggyár KISZ-bizottságár.ak szervezésében a napokban vetélkedőt rendeztek Ki tud többet a Szovjetunióról? címmel. Négy vállalat és a balassagyarmati határőrök, összesen 17 csapata mérte össze tudását a Szovjetunió történelméről, politikai, művészeti életéről. A négy forduló során a versenyzők elméleti kérdésekre válaszoltak, valamint játékos feladatokat oldottak meg. A győzelmet és a vele járó vándorserleget a balassagyarmati határőrség csapata szerezte meg. Második és harmadik helyezést ért el az öblösüveggyáriak Kun Béla, illetve Schuyer Ferenc KISZ-alapszervezetének csapata. Az élen végző hat csapat tagjai könyvutalványt kaptak. T r I •• •• I íz közül kilenc Az előző öt év átlagához képest 1976. és 1980. között 20 százalékkal kívánják növelni az NDK-baa a növénytermesztés és állattenyésztés hozamait. E nagyszabású program megoldásában jelentős szerepet kapnak a szövetkezeti növénytermelő és álatte- nyésztő egyesülések, német rövidítéssel a KAP-ok. Egy- egy ilyen mezőgazdasági egyesülés ma már ötször akkora területen gazdálkodik, mint a 70-es évek elején, egy régi egyéni parasztgazdaságnál pedig ötszázszor nagyobb. Mindez a korszerű gazdálkodás számos előnyét „kínálja”, ugyanakkor igen nagy igényt támaszt a „mezei dolgozókkal” szemben is. Ezért döntöttek úgy az illetékes kormányzati szervek, hogy 1980-ig a mezőgazdasági dolgozók 90 százalékának — minden tíz szövetkezeti tag közül kilencnek — szakmunkás-képesítést kell szereznie. auuniiiii ..... G ondolatok az üzemi demokráciáról J oggal tételezhetjük fel a demokrácia sző jelentésének általános ismeretét: népuralom, néphatalom. Eddig rendben is van. Az azonban már kevésbé sajátja időnként a demokráciáról vallott közfelfogásnak, hogy mint uralmi, hatalmi forma tartalmában — mint minden uralom — szükségképpen társadalmi egyenlőtlenségeket, ellentmondásokat feltételez. Az uralom, a hatalom kérdései ugyanis csak ilyen összefüggésben jelenhetnek meg. Vagyis a demokráciával kapcsolatban mindig fel kell vetnünk a lenini kérdést: kinek, melyik osztálynak az érdekében? Tehát az osztályuralomnak történetileg mindig konkrét esete a demokrácia. Ezért hansúlyozzuk a jelzők fontosságát, különböztetjük meg a polgári és a szocialista demokráciát. A szocialista demokrácia nem bevezetendő, kész, lezárt valami. Változó, fejlődő uralmi rendszer, amelynek demokratizmusa a történelmi körülményektől függően szűkebb vagy tágabb lehet. Nem befejezett állapot, hanem folyamat, amely szorosan összefügg az egész társadalom fejlődésével, függ a gazdasági, a politikai, a tudati viszonyok fejlettségétől, de függ a múlttól, a hagyományoktól is. Eddigi fejlődésünkből mindenesetre leszűrhető az a következtetés, hogy szocialista társadalmunk demokratizmusa egyre gazdagabb, változatosabb formákat ölt, egyre inkább reális tartalommal telítődik, deklaratív kijelentésből tényleges társadalmi igények alapján megfogalmazott követelménnyé válik, szélesedik. Párhuzamosan a proletárdiktatúra elnyomó funkcióinak csökkenésével, szervező, irányító funkcióinak növekedésével. Közvetlen feladatok A munkán alapuló szocialista rendszerünk nem véletlenül tekinti elsődleges céljának a munkahelyi (üzemi) demokrácia kibontakoztatását, erősítését. A hagyományosan munkahelyi alapon szerveződő munkásmozgalom (szakszervezet, párt) is természetesen helyezi előtérbe a szocialista demokratizmusnak ezt a helyszínét. Az MSZMP XI. kongresszusának határozata leszögezte: „A munkahelyi, üzemi demokrácia a szocialista demokrácia alapvető része: lehetőséget ad a vállalati gazdálkodásba, a helyi és közügyekbe, s ezek eldöntésébe való érdemi beleszólásra: segíti a munka alkotó jellegének a kibontakoztatását, fontos eszköz a vezetők és a beosztottak szocialista viszonyának formálásába” növeli a dolgozók felelősségtudatát, fokozza aktivitásukat”. Vagyis a párt legalábbis két alaovető szempontból tekinti fontosnak az üzemi demokrácia fejlesztését. Egyrészt beletartozik a munkáshatalom tágabb intézményrendszerébe, mint a hatalomgyakorlás sajátos módszere: olyan intézmény- rendszer, amelynek révén a szocialista vállalatnál dolgozó tömegek életük és tevékenységük legfontosabb területén gazdasági és politikai jellegű döntésekben vesznek részt. Tehát hatalmi eszköz a munkásosztály kezében történelmi hivatásának betöltéséhez. Másrészt a dolgozó tömegeknek a vállalatok vezetésébe való fokozottabb beleszólása konkrét gazdasági igény is: gazdaságpolitikai céljaik elérésének legfőbb forrása a tudatos részvétel, az érdekeltség a helyi termelési ügyek intézésében, a vezetők és beosztottak közvetlen, tartalmas kapcsolata. Népgazdaságunknak az 1968-as reformmal megnyitott korszerűsítési-intenzifikálási folyamata kötelező érvénnyel vetette fel a munkahelyi demokrácia kérdését is. A tulajdonos munkáeeszménye Az üzemi demokrácia intézményeinek keretei pillanatnyilag adottak. Jelenleg az a feladat, hogy ezeket a kereteket tartalommal töltsük' meg. Ebből a szempontból lényeges a munkásaktivitás fejlesztése. Annak elérése, hogy a munkás, a dolgozó ne csak közölhesse észrevételeit, hanem kérjék is ki minden esetben, s a válaszban legyenek jelen felvetett gondolatai is. Persze a részvétel fejlesztése hosszú távú feladat. Az aktivitás fejlődése lassúbb folyamat a múltban feltételezettnél. Mindenesetre elsődleges célja, hogy a munkás tulajdonosi jogainak és kötelezettségeinek gyakorlása nyilvánvaló legyen. A tulajdonosi viszonynak érvényesítése nem „bevonás a vezetésbe”, nem kegy felülről, hanem feladat és érdek, a szocialista öntudat hatékony iskolája, amelyben kézzelfoghatóan érvényesül a munkásosztály vezető szerepe. Gyakran felvetődik milyen kérdésekben kérjék ki a munkások véleményét? Az őket csupán közelebbről érintő- ekben, vagy a vállalati stratégia eldöntéséről is. Ez utóbbi felvetés ellen érvként azt szokták felhozni, hogy a dolgozók politikailag nem elég felkészültek, szakmailag nem elég hozzáértők, nem elég öntudatosak, műveltek. Mégha el is fogadnák ezt a véleményt, kérdés, hogy mi fejlesztheti jobban a hozzáértést, a demokratikus öntudatot, a felelősségérzetet, mint épen a demokratikus jogok, a tulajdonosi jogok gyakorlása? Ahol passzivitás mutatkozik, ott valószínűleg jogos a kiábrándulás és egyértelmű a felelősség kérdése. Hiszen a tulajdonosi tudat kialakulásának legfőbb akadálya a tide’s donosi létnek a munkás számára közvetlenül nem érzékelhető volta. T ermészetesen soha nem felejthetjük el, hogy az üzemi demokrácia fejlesztése hosszantartó fejlődési folyamat. Jelenlegi funkcionálását mai adottságaink valószínűleg korlátozzák. De — visszatérve az eredeti kérdéshez, hogy mely ügyekben kérjünk véleményt — csak azt válaszolhatjuk, hogy valamilyen formában minden ügyben. A vállalati célokkal való azonosulás mindenképpen szükséges, éppen a sikeres végrehajtás érdekében. Nem a célok, a tervek technikai kidolgozásáról van egvenlőre szó, hanem megismertetésükről, és elfogadtatásukról. Ennek pedig az az útja, hogy állandóan szélesítsük a demokratikus jogok érvényesülésének területeit, a tájékozódás, véleményadás, döntés és ellenőrzés alapvető tulajdonosi jogait. Persze, szükséges még differenciálni. Mindenesetre a továbblépés alapja csak az üzemi nyilvánosság maximális biztosítása lehet. A vezetői ellenőrzés mellett csakis ez segítheti a szükséges társadalmi ellenőrzés elérését. Gy. A. Szalámikészítők Balassagyarmaton Jelentősen korszerűsödött Balassagyarmaton a Pest—Nógrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat üzeme. Higiénikus körülmények között, fizikai munkát könnyítő ésszerű berendezések segítségével dolgozzák fel a vágásra kerülő állatokat. Az üzemben sokféle ízletes töltelékáru készül, melyek minőségére éberen figyelnek a szocialista brigádok. Serfőző Lajos szocialista brigádja a kedvelt debreceni kolbász gyártását végzi. Az ízletes töltelékáríj Klenóczki Sándomé segítségével először a füstölőbe kerül. Kovács Sámuel fiatal szakmunkás vezeti a szalámikészítők egyik szocialista brigádját. Kenőmájast, soproni felvágottat, párizsit, veronait és még sok egyéb töltött árut készítenek. Napi termelésük 40—41 mázsa. Képünkön Farkas JózseTnéval a soproni felvágottat készíti. Kazinczi Sándorné gyermekgondozási szabadságról tért vissza az üzembe, ahol 1966 óta dolgozik. Hatesztendős Krisztina és hároméves Mariann leánya várja haza édesanyját, aki napközben becsülettel megállja helyét a húsipari vállalatnál. (kj) NÓGRÁD - 1977. november 1., kedd ü
