Nógrád. 1977. november (33. évfolyam. 257-281. szám)
1977-11-27 / 279. szám
CseppkScsoddk a fold mélyében 9 Mopva-harszt Alig huszonöt kilométer- nyújtanak az évezredek óta nyíre Brnótól található a alakuló, formálódó cseppkö- Morva-karszt észak—déli vek. irányban elnyúló, 15 kilomé- a Balcarka-barlang köze- ter hosszú és 2—6 kilométer lében 138 méternyi mélységű széles vonulata. szakadék tátong. Ritka szép A Morva-karsztot nem ez a meredeken aláereszkedő azért szokták elsősorban meg- akna, mint amilyen ritka érnézni, amit a félszín kínál, dekes legenda fűződik hozzá, hanem amit a mély: a szik- a környékbeliek úgy meséiéit alatt meghúzódó csepp- ük, hogy egy mostoha — e köbarlangok látványáért. szakadék szélére küldte viráE barlangok közül a legna- got szedni fogadott gyermekét gyobb a Katalin-barlang, ahol A kicsi kihajolt, és ekkor a kisebb, nagyobb — főként ró- mostoha a mélybe taszította, zsaszínes árnyalatú — csepp- A gyerek azonban meg tu- kövek milliárd ja veri vissza dott kapaszkodni a faágakban, a lámpák fényét. Az egyik és az arrajárók megmentet- csoportozat éppen olyan, mint ték. Ügy tartották igazságos- egy erdő, a másik megköve- nak, hogy a mostoha kerüljön sült vízesésre hasonlít. De oda, ahová áldozatát szánta: van ott boszorkány formájú a szakadék mélyére. Bele is cseppkő éppúgy, mint virág-, vetették és attól kezdve Mavagy állatalakzat. cocha- — vagyis mostoha — Noha a Katalin-barlang ki- szakadéknak hívják ezt a ménálja a legtöbb és a legszebb lyedést. látnivalót, érdemes továbbsé- Balladába illő történet, tálni a pár kilométernyire le- mint ahogy versbe kívánko- vő Sloupi- és Sosuvi-, vala- zik ez az egész csodálatos mint a Balcarka-barlangok- karsztvidék, hoz: itt is nagyszerű látványt Akácz László Almélkodó Iskoláscsoport ft Katalin-barlangban Erdő módjára sokasodnak a cseppkövek Itt aztán tobzódhat a névadó fantázia..! (Bojtár Ottó felvételei) Kézirat-árverés Harmincezer font sterlingért mann kiadója azonban elle- (54 000 dollár) talált gazdára nezte az ötletet, így a szerző Robert Schumann C-dúr fan- később Liszt Ferencnek aján- táziájának (Opus 17.) első lotta C-dúr fantázia címen verzióját tartalmazó egyetlen az eredeti művet. Schumann kézirat. Az 1836-ban Lipcsé- halála után felesége, Clara, ben keltezett mű eredetileg Alois Schmitt zeneszerzőnek, azzal a céllal készült, hogy a család barátjának ajándé- előadásából pénzt gyűjtse- kozta a kéziratot, és azóta a nek egy Bonnban Liszt ötle- Schmitt család őrizte — kö- te alapján felállítandó Bee- zölte a Sotheby árverési cég, thoven-emlékműhöz. Schu- amelynél a partitúra elkelt. 4 NÖGRÁD - 1977. november 27., vasárnap d£b.Azsm ÍGÉRETEK Vajon ml történik a 800 millió ember lakta ázsiai szubkontinensen ? Az eseményekből ítélve jogos a megállapítás: a politikai vonal határozottan jobbra tart. A három országban — természetesen a legkülönbözőbb körülmények között — olyan erők felülkerekedésének lehetünk tanúi, amelyek elődjeikhez képest határozottan konzervatívok. NEGATÍV PROGRAM Indiában a márciusi választások óta, a rendkívül heterogén Dzsanata-párt kormányoz. Soraiban megtalálhatjuk az indiai nagytőke prominens képviselőit, éppúgy, mint azokat a progresszív erőket, amelyek a reformtervek valóra váltása miatt szakítottak Indira Gandhival és a Nemzeti Kongresszussal. Választási sikerüket alapjában negatív programjuknak köszönhetik. Annak, hogy az előző kormányzat ténykedését, az erőszakos sterilizálást, a hatalmi önkény megnyilvánulásait bírálták. Ígérték viszont a demokrácia helyreállítását, és a szegénység leküzdését. Erre fontos emlékeztetni: eddigi ténykedésük csak az ígéretek tükrében mérhető. Nos, a mérleg egyáltalán nem kedvező. Az indiai kormánypártban felülkerekedni látszik az az irányzat, amely — mit sem törődve, korábbi, szépen hangzó jelszavaival — le akar számolni politikai ellenfeleivel, elsősorban Indira Gandhival, Eleddig igen gyenge vádakat sikerült összehozni, olyannyira, hogy azokat a fővárosi bíróság el is ejtette. Most a Dzsa- nata szélsőségesen jobboldai hangadói nagy erővel dolgoznak újabb vádemeléshez elegendő bizonyítékok összehordásán. A cél nyilvánvalóan az, hogy Indira Gandhit véglegesen eltávolítsák a politikai küzdőtérről, vagy legalábbis az, hogy az előző kormányzat bírálatának állandó napirenden tartásával változatlanul biztosítsák tömegbefolyásukat. Effelé szorítja a Dzsanatát a gazdasági helyzet romlása. Az élelmiszerárak ugyanis újra gyorsan emelkednek, az infláció üteme nő, teret kaptak a spekulánsok és feketézők. A szétosztott földekre újra rá teszik a kezüket egykori birtokosaik. A növekvő elégedetlenséget bizonyítja a nagy ipari központokban kibontakozó sztrájkmozgalom, s az. hogy Indira Gandhi perbefogásának kísérlete ellenkező hatással járt, a volt miniszterelnök tekintélyének növekedéséhez vezetett. Morardzsi Deszai kormánya ugyanakkor külpolitikájában nem enged a szélsőjobboldalnak, s fenntartja India jó kapcsolatait a Szovjetunióval. Az együttműködés lehetőségét bizonyítja a Dzsanata-párti miniszterelnök látogatása Moszkvában. A BHUTTO-PER Az Indiával szomszédos Pakisztánban a júliusban hatalomra került katonai kormányzat nyiltan szembefordult Ali Bhutto volt kormányfővel. A katonai kormányzat fejé hosszú ideig pártatlanságról beszélt, arról, hogy a katonák csak a polgárháborút akarták megakadályozni. Egyben ígért is: új választásokat októberre. A választásokat azonban elhalasztották, s a katonai vezetés ténykedése egyértelműen a rendkívül heterogén, de fő vonásaiban konzervatív, jobboldali ellenzéknek kedvez. A volt- miniszterelnököt katonai bíróság elé állították, s perében akár halálos ítéletet is hozhatnak. Bhuttonak, aki Ázsia egyik legellentmondásosabb politikusa, vitathatatlan érdemei vannak: olyan társadalmi és gazdasági reformokat hirdetett, amelyekre Pakisztán már régen megérett. Tervei azonban kihívást jelentettek a nagyhatalmú földbirtokosok és tőkések, a szélsőségesen fanatikus muzulmán erők ellen. Ezek az erők támadásba lendültek és — a jelekből ítélve, nem véletlenül — valósággal kiprovokálták a hadsereg fellépését. Pakisztán néhány világosabbnak tetsző év után újra sötét alagútban botorkál, s egyhamar, mint a korábbi katonai diktatúrák is bizonyítják, aligha találja meg a kiutat. A VILÁG SZEGÉNYHÁZA Lényegében ez jellemzi a szubkontinens harmadik, legfiatalabb országát, Bangladest is. Vérben született és ettől nem tud szabadulni. A válság kezdete 1975. volt. Akkor jobboldali katonatisztek meggyilkolták az államalapító Mudzsibur Rahmant. Néhány hónapon át a hadsereg különböző irányzatai csatáztak, volt olyan időszak is, amikor szinte hétről hétre változott a kép. A jelenlegi katonai vezetés bizonyos stabilitást hozott, ám Banglades változat-! lanul a „világ szegényháza”. Évente háromszor aratnak, mégis éhinség pusztít. A lakosság 35 százalékának nincs munkája, az egy főre jutó nemzeti jövedelem évi 80 dollár. Zalai István 9« GsíBIasgsebek” a Földön A, Hold, a Mars, és a Merkur bolygó felszíne tele van jellegzetes gyűrűshegyekkel, kráterekkel. A sérülések legtöbbjét Idegen test (meteorok, kisbolygók) beütkőzése okozta. A roncsolódás helyét néha asztroblémának — csillagsebnek — is nevezik. Lehetséges, hogy Földünkön nincsenek kozmikus sérülések? A látszat mindenesetre ezt mutatja; ám ez tévedés. Bolygónkon egyre több ősi kráter nyomait fedezik fel. Istenek temetkezési helye** Ha Földünknek nem volna légköre, arculata ugyanolyan sebhelyes lenne, mint a bevezetőben említett égitesteknek. A Földön azonban működik egy természeti erő, az erózió: a szél, a jég és a csapadék mindent lassan, eltüntető, letaroló munkája. Az ősi kráterek pereme lemaró- dott, a mélyedést homok, vagy víz töltötte fel. Az első igazi asztroblémát Barringer bányamérnök fedezte fel 1896-ban az Egyesült Államok Arizona államában. A nyomra vezető egy indiánlegenda volt. A monda szerint a környéken egy hatalmas talajhorpadás van; egy fehér isten temetkezett a földbe. Hogy mekkora lehetett az eredeti kráter 5—10 ezer évvel ezelőtt, azt ma már nem lehet kinyomozni. A nagy arizonai meteorkráter most 1220 méter átmérőjű és 183 méter mély. A számítások szerint egy 100 ezer tonna nagyság- rendű vas-nikkel meteor vájta ki. A „vendég” 10 kilomé- ter/másodperc nagyságrendű sebességgel érkezett. Ekkora rombolást csak több tucat atombomba együttes felrobbantása okozhat. A környéken sokan kutattak, fúrtak, de a meteor főtömegét nem sikerült megtalálni. Pedig érdemes lenne: a meteorvasbánya jól kifizetődne. A negyedik nem jön. A meteorok és kisbolygók esetleges beütközésével kapcsolatban nem árt néhány fontos alapfogalmat tisztázni. A Föld keringési sebessége a Nap körül átlagosan 30 kilométer másodpercenként, a meteorok és a kisbolygók sebessége sem lehet több másodpercenként 42 kilométernél. Ha a Föld szembetalálkozik egy nagy sebességű testtel, az ütközési sebesség óriási (30+42=72 km.) lehet. Ha egy kisbolygó utoléri a Földet, az ütközési sebessége legfeljebb néhány kilométer másodpercenként. így aztán ugyanolyan méretű (tömegű), test különféleképpen rombol a Föld felszínén. Mindaz, amit elmondtunk, a többi égitesten is érvényes — csekély módosítással. A Föld légköre ugyanis „segít” a betolakodó megsemmisítésében. Fékezi, esetleg szétrobbantja, elégeti, az idegen testet. A Holdon viszont nincs fékező közeg, minden hatás száz százalékban érvényesül. A kutatások szerint napjainkban mind a Földön, mind más égitesteken kisebb az ütközés veszélye, mint évmilliárdokkal ezelőtt. A kisebb égitestek — „a bombázók” — ugyanis lassan elfogytak, pályájuk stabilizálódott, egyre kisebb a velük való ütközés valószínűsége. A megfigyelések szerint a Holdra 800 év óta nem zuhant egyetlen nagyobb test sem. A Föld a legutolsó, nagyobb „látogatóját”, a szibériai óriás meteort 1908. június 39-án. „fogadta”. A betolakodó még a légkörben felrobbant kráter nem is keletkezett. A robbanást az okozta hogy a behatoló test valószínűleg laza szerkezetű üstökösmag (és nem vas- meteor) volt. A Föld felszínének csaknem háromnegyed részét víz fedi. A szárazföld aránya alig harminc százalék. Mindezekből az következik, hogy négy meteorból három biztosan a tengerbe esik és csak a negyedik érkezik szárazföldre. Ám a szárazulaton belül is kevés a sűrűn lakott terület, még több a lakatlan. így az-, tán hiába „várjuk” a negyediket. A nagyvárosokra hullás szinte teljesen valószínűtlen. Az öböl titka, A sok, negatív eredményű számítás ellenére a tudomány biztosra vette, hogy a Földön számos meteorkráter rejtőzik. A légifényképezés bevezetése megkönnyítette a kutatást. Ma már több tucat asztroblémát ismerünk. A legkisebb 1—2 kilométer, a legnagyobb 454 kilométer átmérőjű. Általában a nagy területű országokban és a sík vidéken fedezték fel a legtöbbet, bár ez nem törvényszerű. Igen érdekes az afrikai Ghana állam területén talált Szent Antilop tava. Ezt a krátert víz töltötte fel. A Német Szövetségi Köztársaságban a Nördlingen- kráter átmérője 24 kilométer. A szaggatott csipkézett hegyek között egy aránylag sík felszínű „körlap” mutatja az ütközés helyét. A kráter majdnem teljesen feltöltődött porral, kővel, homokkal. Akik ott élnek, nem látnak semmit. A körvonalak csak a magasból láthatók. Találtak kisebb-nagyobb krátereket a Szovjetunióban, Ausztráliában, és igen sokat Kanadában. Ebben a nagy területű országban rendszeresen kutatják a régi kráterek nyomait. Elsőként a Brent- kráter nyomait fedezték fel, s azt állítják: 500 millió éve keletkezett A New Quebec- kráter átmérője 3700 méter, még a körsánc is ép, s csaknem szabályos kör alakú. A mélyedést víz tölti ki. Kisbolygóval történt „affér” emléke a harminc kilométer átmérőjű Carswell-tó. A Mani- couagan-krátert legalább 10 kilométer átmérőjű látogató ütötte. A 60—70 kilométer átmérőjű kráternek a peremén víz van — gyűrű alakú a tó (s középen szárazföld.) A Föld térképén ritkán találunk szabályos, egyenes vonalat. Kacskaringós utat követnek a folyók, a legtöbb hegygerinc nem egyenes vonalú. Ha valami túlságosan szabályos — az mindig gyanús. Északkelet-Kanadában, a Hudson-öböl keleti partvidéke gyanúsan szabályos félkör. Vízzel borított óriási kráter maradványa ez, nagyobb mint a Hold legnagyobb krátere, a Clavius! (Ennek az átmérője 240 kilométer, pontosan beleférne Szicília szigete).' A Hudson öböl keleti peremének magas sánca olyan szabályos körív, hogy körzővel is meghúzható. A részben víz alá merült óriás kráter átmérője mintegy 454 kilométer. Ha egy 227 kilométeres nyüással kört rajzolunk a2 öbölben (a körző szárát a Belcher szigeteiknél kellene beszúrni), akkor 600—700 kilométer hosszú szakaszon a körív pontosan követi a partszakaszt. A számítások szerint ezt a gigantikus krátert egy kisbolygó vájta ki, amelynek átmérője 30—35 kilométer lehetett és másodpercenként 16 kilométeres sebességgel csapódottt neki a földkéregnek. A kráter területe, körülbelül 160 ezer négyzet- kilométer. (összehasonlításképpen : hazánk területe 93 ezer négyzetkilométer.) Kanadában — és mindenütt a világon — rendszeresen kutatták a régi meteorkráterek környékét. A nagy munkában a geológia tudománya is bekapcsolódott, mert a gazdag vas- és nikkellelőhelyek valamiféle összefüggést mutatnak a meteorkráterekkel. Például a Hudson-öböltől körülbelül ezer kilométerre fekszik a Sud- bury-medence, a világ legjelentősebb nikkellelöhelye. A medence, a számítások — és feltevések — szerint egy körülbelül 100 kilométer átmérőjű metcorkráter lehetett, amely 2 milliárd évvel ezelőtt keletkezett. t Gauser Károly Bányászműzenm Rudsbányán Rudabányán, az ősi bányásztelepülésen rendezték be a központi bányászmúzeumot. A nagy értékű gyűjtemény az őskortól napjainkig bemutatja a magyar bányászat fejlődését, érdekes műszaki berendezéseit, valamint a bányászok személyes használati tárgyait. Képünkön: bányamérnöki műszerek a XIX, századból. V
