Nógrád. 1977. november (33. évfolyam. 257-281. szám)

1977-11-27 / 279. szám

CseppkScsoddk a fold mélyében 9 Mopva-harszt Alig huszonöt kilométer- nyújtanak az évezredek óta nyíre Brnótól található a alakuló, formálódó cseppkö- Morva-karszt észak—déli vek. irányban elnyúló, 15 kilomé- a Balcarka-barlang köze- ter hosszú és 2—6 kilométer lében 138 méternyi mélységű széles vonulata. szakadék tátong. Ritka szép A Morva-karsztot nem ez a meredeken aláereszkedő azért szokták elsősorban meg- akna, mint amilyen ritka ér­nézni, amit a félszín kínál, dekes legenda fűződik hozzá, hanem amit a mély: a szik- a környékbeliek úgy mesé­iéit alatt meghúzódó csepp- ük, hogy egy mostoha — e köbarlangok látványáért. szakadék szélére küldte virá­E barlangok közül a legna- got szedni fogadott gyermekét gyobb a Katalin-barlang, ahol A kicsi kihajolt, és ekkor a kisebb, nagyobb — főként ró- mostoha a mélybe taszította, zsaszínes árnyalatú — csepp- A gyerek azonban meg tu- kövek milliárd ja veri vissza dott kapaszkodni a faágakban, a lámpák fényét. Az egyik és az arrajárók megmentet- csoportozat éppen olyan, mint ték. Ügy tartották igazságos- egy erdő, a másik megköve- nak, hogy a mostoha kerüljön sült vízesésre hasonlít. De oda, ahová áldozatát szánta: van ott boszorkány formájú a szakadék mélyére. Bele is cseppkő éppúgy, mint virág-, vetették és attól kezdve Ma­vagy állatalakzat. cocha- — vagyis mostoha — Noha a Katalin-barlang ki- szakadéknak hívják ezt a mé­nálja a legtöbb és a legszebb lyedést. látnivalót, érdemes továbbsé- Balladába illő történet, tálni a pár kilométernyire le- mint ahogy versbe kívánko- vő Sloupi- és Sosuvi-, vala- zik ez az egész csodálatos mint a Balcarka-barlangok- karsztvidék, hoz: itt is nagyszerű látványt Akácz László Almélkodó Iskoláscsoport ft Katalin-barlangban Erdő módjára sokasodnak a cseppkövek Itt aztán tobzódhat a névadó fantázia..! (Bojtár Ottó felvételei) Kézirat-árverés Harmincezer font sterlingért mann kiadója azonban elle- (54 000 dollár) talált gazdára nezte az ötletet, így a szerző Robert Schumann C-dúr fan- később Liszt Ferencnek aján- táziájának (Opus 17.) első lotta C-dúr fantázia címen verzióját tartalmazó egyetlen az eredeti művet. Schumann kézirat. Az 1836-ban Lipcsé- halála után felesége, Clara, ben keltezett mű eredetileg Alois Schmitt zeneszerzőnek, azzal a céllal készült, hogy a család barátjának ajándé- előadásából pénzt gyűjtse- kozta a kéziratot, és azóta a nek egy Bonnban Liszt ötle- Schmitt család őrizte — kö- te alapján felállítandó Bee- zölte a Sotheby árverési cég, thoven-emlékműhöz. Schu- amelynél a partitúra elkelt. 4 NÖGRÁD - 1977. november 27., vasárnap d£b.Azsm ÍGÉRETEK Vajon ml történik a 800 millió ember lakta ázsiai szubkontinensen ? Az esemé­nyekből ítélve jogos a meg­állapítás: a politikai vonal határozottan jobbra tart. A három országban — termé­szetesen a legkülönbözőbb körülmények között — olyan erők felülkerekedésének le­hetünk tanúi, amelyek előd­jeikhez képest határozottan konzervatívok. NEGATÍV PROGRAM Indiában a márciusi válasz­tások óta, a rendkívül hete­rogén Dzsanata-párt kormá­nyoz. Soraiban megtalálhat­juk az indiai nagytőke promi­nens képviselőit, éppúgy, mint azokat a progresszív erőket, amelyek a reformtervek va­lóra váltása miatt szakítottak Indira Gandhival és a Nem­zeti Kongresszussal. Válasz­tási sikerüket alapjában ne­gatív programjuknak köszön­hetik. Annak, hogy az előző kormányzat ténykedését, az erőszakos sterilizálást, a ha­talmi önkény megnyilvánulá­sait bírálták. Ígérték viszont a demokrácia helyreállítását, és a szegénység leküzdését. Erre fontos emlékeztetni: ed­digi ténykedésük csak az ígé­retek tükrében mérhető. Nos, a mérleg egyáltalán nem kedvező. Az indiai kormánypártban felülkerekedni látszik az az irányzat, amely — mit sem tö­rődve, korábbi, szépen hangzó jelszavaival — le akar számol­ni politikai ellenfeleivel, első­sorban Indira Gandhival, Eled­dig igen gyenge vádakat si­került összehozni, olyannyira, hogy azokat a fővárosi bíró­ság el is ejtette. Most a Dzsa- nata szélsőségesen jobboldai hangadói nagy erővel dolgoz­nak újabb vádemeléshez ele­gendő bizonyítékok összehor­dásán. A cél nyilvánvalóan az, hogy Indira Gandhit vég­legesen eltávolítsák a politi­kai küzdőtérről, vagy lega­lábbis az, hogy az előző kor­mányzat bírálatának állandó napirenden tartásával válto­zatlanul biztosítsák tömegbe­folyásukat. Effelé szorítja a Dzsanatát a gazdasági helyzet romlása. Az élelmiszerárak ugyanis újra gyorsan emelkednek, az infláció üteme nő, teret kap­tak a spekulánsok és feketé­zők. A szétosztott földekre újra rá teszik a kezüket egy­kori birtokosaik. A növekvő elégedetlenséget bizonyítja a nagy ipari központokban ki­bontakozó sztrájkmozgalom, s az. hogy Indira Gandhi per­befogásának kísérlete ellen­kező hatással járt, a volt miniszterelnök tekintélyének növekedéséhez vezetett. Morardzsi Deszai kormánya ugyanakkor külpolitikájában nem enged a szélsőjobboldal­nak, s fenntartja India jó kapcsolatait a Szovjetunióval. Az együttműködés lehetőségét bizonyítja a Dzsanata-párti miniszterelnök látogatása Moszkvában. A BHUTTO-PER Az Indiával szomszédos Pakisztánban a júliusban ha­talomra került katonai kor­mányzat nyiltan szembefor­dult Ali Bhutto volt kormány­fővel. A katonai kormányzat fejé hosszú ideig pártatlan­ságról beszélt, arról, hogy a katonák csak a pol­gárháborút akarták meg­akadályozni. Egyben ígért is: új választásokat októberre. A választásokat azonban elha­lasztották, s a katonai vezetés ténykedése egyértelműen a rendkívül heterogén, de fő vonásaiban konzervatív, jobb­oldali ellenzéknek kedvez. A volt- miniszterelnököt katonai bíróság elé állították, s peré­ben akár halálos ítéletet is hozhatnak. Bhuttonak, aki Ázsia egyik legellentmondásosabb politi­kusa, vitathatatlan érdemei vannak: olyan társadalmi és gazdasági reformokat hirde­tett, amelyekre Pakisztán már régen megérett. Tervei azonban kihívást jelentettek a nagyhatalmú földbirtokosok és tőkések, a szélsőségesen fanatikus muzulmán erők el­len. Ezek az erők támadásba lendültek és — a jelekből ítélve, nem véletlenül — va­lósággal kiprovokálták a had­sereg fellépését. Pakisztán néhány világosabbnak tetsző év után újra sötét alagútban botorkál, s egyhamar, mint a korábbi katonai diktatúrák is bizonyítják, aligha találja meg a kiutat. A VILÁG SZEGÉNYHÁZA Lényegében ez jellemzi a szubkontinens harmadik, leg­fiatalabb országát, Bangladest is. Vérben született és ettől nem tud szabadulni. A válság kezdete 1975. volt. Akkor jobboldali katonatisztek meg­gyilkolták az államalapító Mudzsibur Rahmant. Néhány hónapon át a hadsereg kü­lönböző irányzatai csatáztak, volt olyan időszak is, amikor szinte hétről hétre változott a kép. A jelenlegi katonai ve­zetés bizonyos stabilitást ho­zott, ám Banglades változat-! lanul a „világ szegényháza”. Évente háromszor aratnak, mégis éhinség pusztít. A la­kosság 35 százalékának nincs munkája, az egy főre jutó nemzeti jövedelem évi 80 dollár. Zalai István 9« GsíBIasgsebek” a Földön A, Hold, a Mars, és a Merkur bolygó felszíne tele van jellegze­tes gyűrűshegyekkel, kráterekkel. A sérülések legtöbbjét Idegen test (meteorok, kisbolygók) beütkőzése okozta. A roncsolódás helyét néha asztroblémának — csillagsebnek — is nevezik. Lehetséges, hogy Földünkön nincsenek kozmikus sérülések? A látszat min­denesetre ezt mutatja; ám ez tévedés. Bolygónkon egyre több ősi kráter nyomait fedezik fel. Istenek temetkezési helye** Ha Földünknek nem volna légköre, arculata ugyanolyan sebhelyes lenne, mint a be­vezetőben említett égitestek­nek. A Földön azonban mű­ködik egy természeti erő, az erózió: a szél, a jég és a csa­padék mindent lassan, eltün­tető, letaroló munkája. Az ősi kráterek pereme lemaró- dott, a mélyedést homok, vagy víz töltötte fel. Az első igazi asztroblémát Barringer bányamérnök fe­dezte fel 1896-ban az Egye­sült Államok Arizona államá­ban. A nyomra vezető egy in­diánlegenda volt. A monda sze­rint a környéken egy hatalmas talajhorpadás van; egy fehér isten temetkezett a földbe. Hogy mekkora lehetett az eredeti kráter 5—10 ezer év­vel ezelőtt, azt ma már nem lehet kinyomozni. A nagy ari­zonai meteorkráter most 1220 méter átmérőjű és 183 méter mély. A számítások szerint egy 100 ezer tonna nagyság- rendű vas-nikkel meteor váj­ta ki. A „vendég” 10 kilomé- ter/másodperc nagyságrendű sebességgel érkezett. Ekkora rombolást csak több tucat atombomba együttes felrob­bantása okozhat. A környéken sokan kutattak, fúrtak, de a meteor főtömegét nem sike­rült megtalálni. Pedig érde­mes lenne: a meteorvasbánya jól kifizetődne. A negyedik nem jön. A me­teorok és kisbolygók esetle­ges beütközésével kapcsolat­ban nem árt néhány fontos alapfogalmat tisztázni. A Föld keringési sebessége a Nap körül átlagosan 30 kilo­méter másodpercenként, a meteorok és a kisbolygók se­bessége sem lehet több má­sodpercenként 42 kilométer­nél. Ha a Föld szembetalál­kozik egy nagy sebességű test­tel, az ütközési sebesség óri­ási (30+42=72 km.) lehet. Ha egy kisbolygó utoléri a Földet, az ütközési sebessége legfeljebb néhány kilométer másodpercenként. így aztán ugyanolyan méretű (tömegű), test különféleképpen rombol a Föld felszínén. Mindaz, amit elmondtunk, a többi égitesten is érvényes — csekély módo­sítással. A Föld légköre ugyanis „segít” a betolakodó megsemmisítésében. Fékezi, esetleg szétrobbantja, elégeti, az idegen testet. A Holdon vi­szont nincs fékező közeg, minden hatás száz százalék­ban érvényesül. A kutatások szerint napja­inkban mind a Földön, mind más égitesteken kisebb az üt­közés veszélye, mint évmilli­árdokkal ezelőtt. A kisebb égitestek — „a bombázók” — ugyanis lassan elfogytak, pá­lyájuk stabilizálódott, egyre kisebb a velük való ütközés valószínűsége. A megfigyelé­sek szerint a Holdra 800 év óta nem zuhant egyetlen na­gyobb test sem. A Föld a legutolsó, nagyobb „látogató­ját”, a szibériai óriás meteort 1908. június 39-án. „fogadta”. A betolakodó még a légkör­ben felrobbant kráter nem is keletkezett. A robbanást az okozta hogy a behatoló test valószínűleg laza szerkezetű üstökösmag (és nem vas- meteor) volt. A Föld felszínének csaknem háromnegyed részét víz fedi. A szárazföld aránya alig har­minc százalék. Mindezekből az következik, hogy négy mete­orból három biztosan a ten­gerbe esik és csak a negye­dik érkezik szárazföldre. Ám a szárazulaton belül is ke­vés a sűrűn lakott terület, még több a lakatlan. így az-, tán hiába „várjuk” a negye­diket. A nagyvárosokra hul­lás szinte teljesen valószínűt­len. Az öböl titka, A sok, ne­gatív eredményű számítás el­lenére a tudomány biztosra vette, hogy a Földön számos meteorkráter rejtőzik. A lé­gifényképezés bevezetése meg­könnyítette a kutatást. Ma már több tucat asztroblémát ismerünk. A legkisebb 1—2 kilométer, a legnagyobb 454 kilométer átmérőjű. Általá­ban a nagy területű országok­ban és a sík vidéken fedez­ték fel a legtöbbet, bár ez nem törvényszerű. Igen ér­dekes az afrikai Ghana ál­lam területén talált Szent Antilop tava. Ezt a krátert víz töltötte fel. A Német Szövetségi Köz­társaságban a Nördlingen- kráter átmérője 24 kilométer. A szaggatott csipkézett he­gyek között egy aránylag sík felszínű „körlap” mutatja az ütközés helyét. A kráter majd­nem teljesen feltöltődött por­ral, kővel, homokkal. Akik ott élnek, nem látnak sem­mit. A körvonalak csak a ma­gasból láthatók. Találtak kisebb-nagyobb krátereket a Szovjetunióban, Ausztráliában, és igen sokat Kanadában. Ebben a nagy területű országban rendszere­sen kutatják a régi kráterek nyomait. Elsőként a Brent- kráter nyomait fedezték fel, s azt állítják: 500 millió éve keletkezett A New Quebec- kráter átmérője 3700 méter, még a körsánc is ép, s csak­nem szabályos kör alakú. A mélyedést víz tölti ki. Kis­bolygóval történt „affér” em­léke a harminc kilométer át­mérőjű Carswell-tó. A Mani- couagan-krátert legalább 10 kilométer átmérőjű látogató ütötte. A 60—70 kilométer át­mérőjű kráternek a peremén víz van — gyűrű alakú a tó (s középen szárazföld.) A Föld térképén ritkán ta­lálunk szabályos, egyenes vo­nalat. Kacskaringós utat kö­vetnek a folyók, a legtöbb hegygerinc nem egyenes vona­lú. Ha valami túlságosan sza­bályos — az mindig gyanús. Északkelet-Kanadában, a Hudson-öböl keleti partvidé­ke gyanúsan szabályos fél­kör. Vízzel borított óriási krá­ter maradványa ez, nagyobb mint a Hold legnagyobb krá­tere, a Clavius! (Ennek az át­mérője 240 kilométer, ponto­san beleférne Szicília szigete).' A Hudson öböl keleti pere­mének magas sánca olyan szabályos körív, hogy körző­vel is meghúzható. A részben víz alá merült óriás kráter át­mérője mintegy 454 kilomé­ter. Ha egy 227 kilométeres nyüással kört rajzolunk a2 öbölben (a körző szárát a Belcher szigeteiknél kellene beszúrni), akkor 600—700 ki­lométer hosszú szakaszon a körív pontosan követi a part­szakaszt. A számítások sze­rint ezt a gigantikus krátert egy kisbolygó vájta ki, amelynek átmérője 30—35 ki­lométer lehetett és másodper­cenként 16 kilométeres sebes­séggel csapódottt neki a föld­kéregnek. A kráter területe, körülbelül 160 ezer négyzet- kilométer. (összehasonlítás­képpen : hazánk területe 93 ezer négyzetkilométer.) Kanadában — és mindenütt a világon — rendszeresen kutatták a régi meteorkráterek környékét. A nagy munkában a geológia tu­dománya is bekapcsolódott, mert a gazdag vas- és nikkellelőhe­lyek valamiféle összefüggést mutatnak a meteorkráterekkel. Pél­dául a Hudson-öböltől körülbelül ezer kilométerre fekszik a Sud- bury-medence, a világ legjelentősebb nikkellelöhelye. A medence, a számítások — és feltevések — szerint egy körülbelül 100 kilo­méter átmérőjű metcorkráter lehetett, amely 2 milliárd évvel ez­előtt keletkezett. t Gauser Károly Bányászműzenm Rudsbányán Rudabányán, az ősi bányászte­lepülésen rendez­ték be a központi bányászmúzeu­mot. A nagy érté­kű gyűjtemény az őskortól napjain­kig bemutatja a magyar bányá­szat fejlődését, érdekes műszaki berendezéseit, valamint a bányá­szok személyes használati tár­gyait. Képünkön: bányamérnöki műszerek a XIX, századból. V

Next

/
Oldalképek
Tartalom