Nógrád. 1977. november (33. évfolyam. 257-281. szám)

1977-11-19 / 272. szám

Dél-Afrika Szembesítés a flvaiöSGÉgicicBB A Kulturális M'nisztériumban Molnár Ferenc kulturális államtitkár és Tadeusz Kaczma- rek miniszterhelyettes aláírta a magyar—lengyel kulturális és tudományos együttműkö­dési vegyes bizottság ülésének jegyzőkönyvét. A szovjet sajtó Szadal utazásáról Mz imperializmus kezére látszó lépés Pénteken több szovjet lap is foglalkozik Szádat egyip­tomi elnöknek azzal a dönté­sével, hogy Izraelbe látogat és személyesen tárgyal Begin miniszterelnökkel A Szovjet' szkaja Rosszija, amely bősége­sen idéz az arab országok és más országok sajtójából, a különböző arab személyiségek és szervezetek állásfoglalásai­ból, megállapítja: Szadat egy­oldalúan hozta meg döntését, nem egyeztette azt más arab államokkal, s ez v érthető mó­don éles bírálatot váltott ki. Bár Kairóban most azt állít­ják, hogy nincs szó Tel Aviv- val kötendő különmegállapo- dásról, az ilyen kijelentések iránt mindenütt erős kétség mutatkozik. Izrael mindig is a kétoldalú tárgyaüásoiteat ré­szesítette előnyben a genfi konferenciával szemben, mert azok csak az „arab nagyhatal­makat” érintenék, és kihagy­nák a döntésből a konfliktus által legjobban érintett, leg­többet szenvedett népeket. Izrael célja nem az arab or­szágokkal kötendő béke, ha­nem azok megosztása — szö­gezi le a szovjet lap, hangsú­lyozva, a Libanon ellen foly­tatódó izraeli agresszió alig­ha igazolhatja Tel Aviv ki­jelentéseit a „békés szándékú” tárgyalásokról. A Szocialisztyi Cseszkaja Indusztrija kommentárja már címében leszögezi: ez a lépés az imperialisták kezére ját­szik. „Izrael vezető körei már régóta arra törekednek, hogy az arab államok és a világ- közvélemény követelése elle­nére a genfi konferencia he­lyett kétoldalú megállapo­dásokat hozzanak létre az egyes arab országokkal — ál­lapítja meg a lap kommen­tárja. — Mindenekelőtt azért kísérleteznek ezzel, hogy meg­osszák az arab világ egységét és meggátolják a paiesztinai arab nép jogos követelésének teljesítését, az önálló Paleszti­nái állam megteremtését egy­úttal véglegessé tegyék az el­foglalt területek megszállá­sát”. „Bizonyos körökben koránt­sem titkolják, hogy rendkívül elégedettek Szadat és Begin megállapodásával. Ez teljes­séggel érthető, az imperializ­mus és a reakció erői félnek az arab államok egységétől, mert az veszélyezteti közel- keleti terveiket. Az utolsó szót azonban az ügyben az arab államok népei mondják ki” — hangoztatja a szovjet lap. (MTI) Losoncxi Pál hazaérkezett Ecuadorból (Folytatás az I. oldalról) szaki információ-, vetőmag­csere, a közös kutatások és a — A közös közleményekből mezőgazdaság területén, világosan kitűnik hogy nagy _ Az aláJrt okmányok figyelmet fordítottunk a kétől- mjndkét országban megfelelő dalu, kölcsönösen előnyős gaz- teremtenek ahhoz, dasag, kapcsolatok fejlesztése- szélesedjenek és bL> e%^»ten megái" gyűljenek gazdasági kapcso- ixxzo egyezményekben, mei,ai lataiink a kölcsönös előnyök lapodásokbam újabb lépéseket tettünk előre az árucsere-for- alaPÍán- Ennek természetesen eIo e .a . ® ~ az a feltétele, hogy üzemeink. “Z'T1-, fűszála vállalataink mir.óenkor kiváló egyuttmukodes fejlesztésere. minóségű terméket gyártva — Mexikóval az árucsere- helytálljanak a nemzetközi forgalom bővítését már ko- versenyben, lábban megalapoztuk. Bár ha­— Hogyan fogalmazták meg a kulturális, tudomá­nyos és oktatási együttmű­ködés feladatait? gvományos együttműködé­sünknek is vannak még ki­aknázatlan lehetőségei, de már építjük a kapcsolatok fejlet­tebb. az ipari kooperációban— testet öltő formáit. Közösen _ A kulturális értékek cse- fosunk gyártani cipőipari gé- fejének nagy jelentősége van pékét. Körvonalazódott az a népek, így a magyar és a együttműködés a gyógyszer- mexikói, illetve az ecuadori gyártásban is. Mexikó több nép életében is. Kölcsönösen millió dollár értékben vásá- túljutottunk már a kezdeten, rol tőlünk oktatási berendezd- A tavaly Budapesten megren- sekef- dezett mexikói kiállítás be­— Nagy fontosságot tulajdo- pillantást nyújtott az egyete­miünk a mezőgazdaság terű- mes emberi kultúra általunk létén most aláírt közös mun- kevésbé ismert korszakába. A kaprosamnak is. Mexikó városban most zajló — Ecuadorban a látogatás magyar napok viszont a ny. Ideje alatt tartotta meg bar- életünkről, művészetünkről madik ülését a magyar—ecua- visznek jó hírt e távoli föld­doni vegyes bizottság. Az részre. Egyenlítő körül elterülő ar- Elhatároztuk: fejlesztjük a szág oktatási és híradástech. kulturális, az oktatási és tu­nikái berendezéseket, és más dományos cserét, hogy népe- gépipari termékeket vásá- Ink közelebbről és jobban rol tőlünk. Quitóban is felme- megismerjék egymás történel- rült a gyógyszeripari együtt- mi és művészeti hagyománya- működés. valamint az a szán- it, ami jó hátterül szolgál dék, hogy közvetlen kétoldalú más vonatkozású kapcsola- kapcsolatot teremtsünk a mű- taink hathatós elmélyítéséhez. m NŰGRAD - 1977. november 19., szombat Schmidt Varsóba utazik Sándor István, az MTI tu­dósítója jelenti; Helmut Schmidt nyugatné­met kancellár hétfőn négyna­pos hivatalos látogatásra a Lengyel Népköztársaságba utazik. Ütjával viszonozza Ed­ward Gierek egy évvel koráb­ban tett bonni látogatását. A Schmidt-látogatással kap­csolatban pénteken Bölling bonni kormányszóvivő hiva­talos állásfoglalást ismerte­tett: eszerint a szövetségi köz­társaság kormánya nagyra ér­tékeli a két ország közti kap­csolatok alakulását, a kétolda­lú viszony normalizálását, és azt a gyakorlatot, amely a lengyel—nyugatnémet talál­kozókkal kapcsolatban a leg különbözőbb területeken és szinteken kialakult. Nyugat­német részről a kancellár var­sói útját nem tekintik rutin- jellegűnek, sokkal inkább újabb hozzájárulásnak a két ország jobb kölcsönös meg­értéséhez és az európai eny­hülési folyamathoz. Edward Gierek és Helmut Schmidt Varsóban két alka­lommal folytat majd megbe­széléseket. Az NSZK kor­mányfője ezenkívül felkeresi Katowiczét, Krakkót és Gdanskot, ellátogat továbbá az auschwitz-bickenaui volt kon­centrációs táborba, ahol be szédet is mond. A kétoldalú tárgyalások na­pirendjén számos nemzetköz; kérdés szerepel. A Dél-Afrika ellen elrendelt kötelező fegyverlcadá*! tilalom új nemzetközi körülményeket teremtett abban a harcban EM ßAR&O & Cc amely folyik. a fajvédő rezsim ellen Az erőviszonyok és ?. han- gúlát változását jelzi, hogy a harmadik világ országai az ENSZ tavalyi ülésszakán még reménytelennek tartották egy ilyen embargó elfogadtatását. Idén már nemcsak fegyverel­adásra, hanem általános gaz­dasági szankciókra vonatkozó tervet is terjesztettek a Biz­tonsági Tanács elé. A tanács­ban vétójoggal rendelkező há­rom tőkés nagyhatalom, az Egyesült Államok, Nagy-Bri- tannia és Franciaország ellen­állásán az általános gazdasági szankció terve meghiúsult — a fegyverszállítási embargót azonban kénytelenek voltak átengedni”. LÉNYEGES HALADÁS 1963-ban már volt egy ön­kéntes íegyverszállítási embar­gó Dél-Afrika ellen. Ezt azon­ban a tőkés világ nagy fegy­vergyártó és fegyverexportáló hatalmai nem vették tudomá­sul. A mostani fegyverszállítá­si tilalom elvben kötelező — s ez lényeges haladást jelent. Világosan kell látni azonban, hogy a fajvédő dél-afrikai re­zsim ellen életbe léptetett fegyverszállítási tilalomnak egyelőre inkább erkölcsi és politikai, semmint gyakorlati jelentősége van. Az elmúlt években Dél-Af­rika részben külföldi licencek alapján igen komoly hadiipart fejlesztett ki. Jelenleg fegyve­reinek 75 százalékát és teljes lőszerszükségletét belföldön ál­üt ja elő. Gyárt vadászgépeket, harckocsikat, ágyúkat és légvédelmi rakétákat — nem is beszélve természetesen a modern kézifegyverek sokasá­gáról. Egy olyan típusú há­ború szükségletei szempontjá­ból, amelyre a fajvédő kor­mánynak fegyveres felszabadí­tó mozgalom esetén fel kelle­ne készülnie — ez technikai­lag több mint elegendő. Éppen ez volt az oka an­nak, hogy a szocialista orszá­gok és a harmadik világ or­szágainak többsége gazdasági szankciókat tartott szükséges­nek. Ebben a vonatkozásban azonban a vezető tőkéshatal­mak. sőt egyes afrikai orszá­gok részéről is olyan óriási kereskedelmi érdekek és gaz­dasági erők működtek, ame­lyek megakadályozták a gaz­dasági szankciók meghozata­lát. AZ OLAJCSAPOK LEZÁRÁSA? Egyes vélemények szerint az egyetlen igazán hatásos gaz­dasági fegyver az olajszállí­tások teljes tilalma lenne. Ez azonban rendkívül nehezen megvalósítható. Dél-Afrika leg­nagyobb olajszállítója Irán, amely már közölte, hogy po­litikai okokból nem függeszti fel exportját. A második és harmadik helyen a szállítók sorában Szaúd-Arábia és az olajsejkségek állnak. Ezek ép­pen most tárgyalnak arról, hogy a dél-afrikai rezsim nem devizával, hanem arannyal fi­zet a szállított olajért. (Dél- Afrika a tőkés világ legna­gyobb aranytermelője). Ha mindehhez hozzászámítjuk, hogy becslések szerint az utób­bi években Dél-Afrika öt év­re elegendő olajtartalékot hal­mozott fel, akkor azt kell mondanunk, hogy a legköze­f ff A* i ¥1 -1,; J|„*ljj!|;|r » j Mfilf dfiHli ■ . ■ —-— ■- ■■ Ahogy a nyugati lapok karikaturistái az embargói és ai embargó erejét látják. lebbi jövőben igen nehéz len-' ne a fajvédő rezsimet nem­zetközi szankciókkal térdre kényszeríteni. Ha figyelembe vesszük, hogy még a vjsszaűfasított gazdasági szankciók alkalma­zása sem hozhatna egykönnyen eredményeket — lemérhetjük a fegyverszállítási tilalom kor­látozott stratégiai jelentőségét Dél-Afrika számára. Ezeknek a tényeknek az is­meretében a dél-afrikai re­zsim megkeményítette maga­tartását és a kidolgozás alatt álló új alkotmány még inkább megmerevíti a rendszert: in­tézményesíti a valamivel több mint 4 millió fehér abszolút uralmát 18 millió jogfosztott fekete felett. AHOL A KÜZDELEM ELDŐL Az előzmények alapján ezért valószínű, hogy a dél-afrikai helyzet alakulásában nem kül­ső erők (tehát nem a fegyver­szállítási tilalom vagy az eset­leges későbbi gazdasági em­bargó) játssza majd a döntő szerepet. Az igazi küzdelem országon belül dől el. A nagy kérdés az, hogy a fekete több­ség egyre erősebb nyomásával szemben a két részre tagoló­dott fehér kisebbség milyen politikát választ. A több mint 4 millió fehér többségét a 2,5 millió búr (afrikaner) teszi ki. Ez a holland eredetű és több mint 300 éve Dél-Afrikában élő telepesréteg a politikai ha­talom és az erőszakszerveze­tek birtokosa. Egyben ez a fajvédő politika „kemény mag­va”. A körülbelül másfél mil­lió angol származású kisebb­ség vezetői afféle bátortalan: liberális ellenzék szerepét játsszák. Tényleges alternatív politikát azonban a „kemény maggal” szemben mindeddig nem sikerült kidolgozniok. Végső elemzésképpen tehát azt kell mondanunk, hogy a fegy­verszállítási tilalom a helyzet lényegén még akkor sem vál­toztat, ha egyébként kezdete lenne egy komolyabb. gaz­dasági szankciókhoz vezető po­litikának. A frontok olvan me­revek, hogy a nyílt, erőszakos összecsapás aligha elkerülhető. —i. —c. Értesítjük kedves vásárlóinkat, hotfif megérkezett az ANGOL PVCPAOLÓ Salgótarján Az AFIT XVI sz. Autójavító Vállalat PÁLYÁZATOT HIRDET salgótarjáni üzemegységébe (Rákóczi út 233. sz.) üzemvezetői és gazdasági vezetői munkakörök betöltésére. PÁLYÁZATI FELTÉTEL: üzemvezető: közlekedési mérnök, üzemmérnök: 3 cv gya­korlati idő, gazdasági vezető: középfokú + mérlegképes tanfolyam. 3 év gyakorlati idő. A pályázatok a vállalat személyzeti és oktatási osztályve­zetőhöz nyújthatók be személyesen, vagy írásban. Cím: AFIT XVI. sz. Autójavító Vállalat 3527 Miskolc, Zsolcai-kapu 9—11. sz. Telefon: 15-221. n

Next

/
Oldalképek
Tartalom