Nógrád. 1977. november (33. évfolyam. 257-281. szám)
1977-11-15 / 268. szám
1SS3SSS2SÍ Pal BUleaciBcölsöB E erkesett Fehér Péter, az MTI kiküldött ■ tudósítója jelenti: Hétfőn reggel, közép-európai idő szerint délután Mexikó város nemzetközi repülőteréről magasba emelkedett az II,—62-es különgép: Losonczi Pál, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke — eredményekben gazdag hivatalos látogatásának befejeztével elutazott a Mexikói Egyesült Államokból. Az „eredményekben gazdag” jelző méltán illeti meg az Elnöki Tanács elnökének látogatását, elsősorban építő légkörben folytatott eszmecseréit, hiszen a megbeszélések további biztató távlatokat tártak fel mind a politikai kapcsolatok terén, mind a gazdasági, kulturális és műszakitudományos kapcsolatok ki- szélesítésében. Ezt tükrözi a látogatás eredményeit összegező közlemény és erről tanúskodnak a Mexikó városban aláírt egyezmények, megállapodások és azok a külön- tárgyalások, amelyeket Lo- sonczi Pál kíséretének tagjai — Bíró József külkereskedelmi miniszter, Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár, Rónai Rudolf, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, Nagy János külügyminiszter-helyettes és Lengyel László, a Tájékoztatási Hivatal elnökhelyettese — folytattak a mexikói partnereikkel. A magyar államfőt, feleségét és kíséretének tagjait katonai tiszteletadással búcsúztatták a repülőtéren. Ott volt Jósé Lopez Portillo elnök és felesége, Santiago Roel Garrcia külügyminiszterrel az élen a kormány számos tagja és eljöttek a diplomáciai testület misszióvezetői is. A búcsúzás perceit még ünnepélyesebbé teendő a repülőtéren felolvasták a látogatásról kiadott közleményt. Négyórás repülőút után, hétfőn este érkezett meg Lo" sonczi Pál és kísérete latinamerikai útjának következő állomására, az Egyenlítő mentén fekvő Ecuadorba. A Qui- tói repülőtéren — ahol az Elnöki Tanács elnökének kíséretéhez csatlakozott Beck János, a Magyar Népköztársaságnak az Ecuadori Köztársaságban is akkreditált nagykövete — az államfőt megillető külsőségekkel fogadták Losonczi Pált. Üdvözlésére a magyar és ecuadori zászlókkal díszített repülőtéren megjelent Alfreedo Pove- da Burbano altengernagy, a Legfelsőbb Kormányzó Tanács elnöke és többen mások. Beme " y a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének látogatásáról Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Jósé Lopez Portiillónak, a Mexikói Egyesült Államok elnökének a meghívására 1977. november 9—14. között hivatalos, baráti látogatást tett Mexikóban. A hivatalos tárgyalásokon a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és a Mexikói Egyesült Államok elnöke széles körű és gyümölcsöző eszmecserét folytatott. Áttekintették a nemzetközi helyzetet, különös figyelmet fordítottak a világ békéjét és biztonságát érintő kérdésekre. Ismételten kifejezték országaik eltökéltségét, hogy továbbra is segítik az enyhülés megszilárdítását, az általános és teljes leszerelést, valamint a világbékét veszélyeztető konfliktusok tényleges és tartós megoldását.' Nagy fontosságot tulajdonítanak az Egyesült Nemzetek Szervezete erősítéséneik. Ismételten kijelentették, hogy kormányuk teljes mértékben támogatja a világszervezet alapokmányának elveit, és arra törekszik, hogy az államok között minél teljesebb megértés és egyetértés alakuljon ki. Aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a világgazdasági helyzet nehézségeinek következményei számos ofszágot sújtanak, különösen a kevésbé fejlett országokat, amelyeknek ugyanakkor népük társadalmi és gazdasági fejlődésének történelmi feladatát is végre kell hajtani. Mindkét elnök kifejezte meggyőződését, hogy szükséges a gazdasági kapcsolatok igazságos és méltányos rendezése, amely a szuverén egyenlőségen, a belügyekbe való be nem avatkozáson, az együttműködésen és kölcsönös előnyökön alapul. Egyetértettek abban, hogy az igazságos nemzetközi gazdasági kapcsolatok csak valamennyi állam érdekeinek figyelembevételével teremthetők meg. Szükségesnek ítéltek, hogy e törekvésekben nagy figyelmet szenteljenek a fejlődő országok problémáinak, különös tekintettel gazdasági függetlenségük kivívására, fejlődésük meggyorsítására. Kinyilvánították, hogy e célok eléréséhez elengedhetetlennek tartják a nemáetközi béke és biztonság megszilárdítását. Kifejezésre juttatták, hogy kormányuk támogatja a gyarmatosítás és a neokolonializ- mus különböző formáinak megszüntetésére irányuló törekvéseket, s az Egyesült Nemzetek Szervezetének a gyarmatosítás felszámolását célzó tevékenységét. Ismételten kinyilvánították, hogy a leghatározottabban elítélik a faji diszkrimináció minden formáját és hangsúlyozták, hogy azonnal meg kell szüntetni az apartheid embertelen és törvénytelen gyakorlatát. Részletes megbeszélést folytattak a magyar—mexikói kapcsolatok fejlődéséről Leszögezték, hogy a két ország kapcsolatr.it a szívélyes légkör, az együttműködési készség, a kölcsönös megértés és tisztelet jellemzi. Megállapították, hogy széles körű lehetőségeik nyílnak a két ország politikai, gazdasági, kulturális és műszaki-tudományos kapcsolatainak fejlesztésére. Elhatározták, hogy fokozzák kormányuknak a kapcsolatok elmélyítésére irányuló erőfeszítéseit, különös tekintettel azokra a területekre, ahol az együttműködés rövid távon is kézzelfogható eredményekkel járhat. A felek megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítottak gazdasági és kereskedelmi kapcsolataik fejlesztésének. Egyetértettek abban, hogy ezek elmélyítése erősíti országaik barátságát és együttműködését. Ebből kiindulva újabb lépéseket tesznek az árucsere-forgalom, az ipari és műszaki együttműködés fejlesztésére és olyan kooperációs formák közös kidolgozására, amelyek segíthetik a két ország gazdasági kapcsolatainak bővítését. Kifejezték érdekeltségüket abban, hogy tanulmányozzák további magyar— mexikói közös vállalkozások létrehozásának lehetőségét. Kereskedelmi téren nagyra értékelték a Magyarország és Mexikó között most létrejött megállapodásokat, amelyek —■ az érvényes kereskedelmi egyezmény alapján — minden bizonnyal hozzájárulnak a kapcsolatok kiszélesítéséhez. Hangsúlyozták, hogy a kulturális cserének nagy jelentősége van a mexikói és a magyar nép további közeledésében. Áttekintették az e téren megvalósuló feladatokat és kifejezésre juttatták azt az óhajukat, hogy fejlesztik a kulturális, oktatási és tudományos cserét, azzal a céllal, hogy Mexikó és Magyarország népei jobban megismerjék egymás történelmi és művészeti hagyományait, valamint egymás szellemi értékeit és így továbbfejlesszék a két ország baráti kapcsolatait és kölcsönös megértését. Megvizsgálták a tudományos és műszaki együttműködés fejlesztésének konkrét lehetőségeit, különös tekintettel a mezőgazdasági együttműködésre. A látogatás alatt aláírták a magyar—mexikói műszaki-; tudományos együttműködési vegyes bizottság működési szabályzatát, a két ország mezőgazdasági minisztériumainak együttműködési megállapodását és az ahhoz kapcsolódó munkaprogramot. Megtárgyalták és aláírták a műszaki-tudományos együttműködési program megvalósításának általános és pénzügyi feltételeiről szóló megállapodást a kormányközi egyezmény 1978. és 1979. évi végrehajtása céljából. A tárgyalások befejezésekor Losonczi Pál és Jósé Lopez Portillo kifejezte megelégedettségét az őszinte és gyümölcsöző véleménycsere felett. Hangsúlyozták meggyőződésüket, hogy találkozójuk segíti a két ország baráti kapcsolatainak elmélyítéséi és kiszélesítését. Losonczi Pál köszönetét fejezte ki Jósé Lopez Portillo elnöknek a vendégszerető, baráti fogadtatásért, amely a látogatás egész tartama alatt megnyilvánult. Az Elnöki Tanács elnöke magyarországi látogatásra hívta meg Jósé Lopez Portillo elnököt, aki a meghívást örömmel elfogadta. (MTI) fiz emberiség békéjéért, jövőjéért Gondolatok az 1957-es moszkvai értekezlet 20. évfordulóján H úsz esztendővel ezelőtt, 1957. november közelién — alig másfél évvel az SZKP történelmi jelentőségű XX. kongresszusa után — került sor Moszkvában a kommunista, és munkáspártok első világméretű tanácskozására A nemzetközi életben felmerült problémáit, az imperialisták agresszivitásának növekedése, a kommunista mozgalom akkori helyzete szükségessé tették, hogy a testvérpártok képviselői megvitassák az időszerű kérdéseket, egységes álláspontot dolgozzanak ki és összehangolják tevékenységüket a közös ellenség elleni harcban. Az értekezlet jelentős állomás volt a kommunista mozgalom fejlődésében. A szocialista országok testvérpártjai által — a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége kivételével — elfogadott nyilatkozat a XX. kongresszus szellemében összefoglalta az-akkori időszak legfontosabb ideológiai, politikai kérdéseit. S bár e dokumentumot a 12 szocialista ország kommunista és munkáspártja írta alá, a konferencia után több más testvérpárt is megvitatta és magáévá tette a téziseket. A nyilatkozat döntő mértékben járult hozzá a kommunista pártok belső helyzetének tisztázásához, a marxista—leninista irányvonal érvényesítéséhez, ak új politika gyakorlati alkalmazásához. A tanácskozás legdöntőbb megállapítása: „Korunk alapvető tartalma a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal kezdődött meg.” A nyilatkozat történelmileg elemzi azt a folyamatot, melynek során az erőviszonyok fokozatosan eltolódtak a szocializmus javára. A két rendszer harca mindinkább a minőségi változás szakaszába érkezik. E folyamatot gyorsítja a kapitalista országok proletariátusának osztályharca és a nemzeti felszabadító mozgalmak erősödése, amelyekben a nemzeti demokratikus jelleg mellett kibontakoznak szocialista tendenciák- is. Az új, független országok és a nemzeti felszabadító mozgalmak gazdaságilag, s politikailag egyaránt támaszkodhatnak a szocialista tábor növekvő segítségére. Az átmenet gyorsulásának objektív tényezője, hogy a kapitalista világ helyzete mind ingatagabb. A hosz- szabb-rövidebb ideig tartó konjunktúra ellenére sem tudja elkerülni a mélyreható gazdasági és politikai válságokat. A tanácskozás résztvevői az erőviszonyok mérlegelése alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a béke erőinek megnövekedése folytán változatlanul reális lehetőség van a háború elhárítására. A két rendszer békés egymás mellett élésének lenini elve megingathatatlan alapja a szocialista országok külpolitikájának. Az értekezleten különös jelentőségre tett szert a szocialista államok, a testvérpártok egységének, baráti együttműködésének erősítése, a nemzetközi munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító mozgalom és a demokratikus forradalom szoros összefogása. A szocialista országok kölcsönös viszonyukat a proletár internacionalizmus, a teljes egyenjogúság, a területi sérthetetlenség, az állami függetlenség tiszteletben tartása és az egymás belügyeibe való be .nem avatkozás elveire alapozzák. A nyilatkozat szólt a szocialista forradalom és a szocialista építés kérdéseiről, s összefoglalta azok egyetemes, általános, közös törvényszerűségeit. Ezeket a forradalom győzelméért és a szocializmus felépítéséért folytatott, küzdelmében minden kommunista pártnak követnie keil, s amelyek a történelmileg kialakult nemzeti sajátosságok és hagyományok sokféleségében valósulnak meg, függetlenül attól, hogy békés vagy fegyveres úton került-e a proletariátus hatalomra. A konferencia nagy teret szentelt a kétfrontos harc szükségességének. „A jelenlegi szakaszban nagy jelentőségre tesz szert a munkás- mozgalmon és a kommunista mozgalmon belüli opportunista irányzatok elleni harc fokozása” — állapítja meg a közlemény. A 12 testvérpárt az akkori viszonyok között a jobboldali opportunizmust, a revizionizmust látta fő veszélynek. A burzsoá ideológia legfőbb célja, hogy megbénítsa a munkásosztály forradalmi erejét és a kapitalizmus megőrzését, vagy visszaállítását szolgálja. A jobboldali elhajlás azonban nem zárja ki azt a lehetőséget, nogy egyes pártok fejlődésének egyes szakaszaiban a dogmatizmus és a szektásság jelentheti az alapvető gondot. „Mindegyik kommunista párt maga határozza meg, hogy az adott időben számára mi a fő veszély” — szögezi le egyértelműen a dokumentum. A kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet különböző formái- ' val és lehetőségeivel foglalkozva általánosították és az egész kommunista mozgalom számára érvényes elvként erősítették meg a XX. kongresz- szus erre vonatkozó tanítását. Kiemelték: „A munkásosztály és a párt arra törekszik, hogy békés módon valósítsa meg a szocialista forradalmat.” Ez természetesen nem mond ellent á léninizmus azon tanításának — melyet történelmi tapasztalatok húznak alá —, hogy az uralkodó osztályok soha nem engedik át önként a hatalmat. Nyilvánvaló, ha a kizsákmányolok az erőszak eszközéhez nyúlnak, a népnek is meg kell változtatnia a harc formáit, módszereit. A nyilatkozat síkraszállt a kommunista és a szocialista pártok együttműködésének megvalósításáért. Az ideológiai különbségek nem lehetnek gátjai a politikai akcióegységnek. A kétoldalú találkozók mellett kívánatosnak látták a kommunista pártok a tapasztalatcsere, helyzet- elemzés és a közös harc stratégiájának összehangolását, a kommunista és munkáspártok szélesebb körű konferenciáit is. Két évtized telt el az 1957- es moszkvai tanácskozás óta. Legfontosabb következtetései azonban ma is érvényesek. Az 1980-ban, majd az 1969-ben tartott újabb világméretű értekezletek megerősítették, illetve több vonatkozásban továbbfejlesztették azokat. A szocializmus, illetve a kommunizmus a világ hatalmas térségein, földünk területének több mint egynegyedén épülő, minőségileg magasabb rendű, lebírhatatlan erejű gazdasági-társadalmi rendszerré vált. Immár 15 országban mintegy másfél milliáid ember szorgos építőmunkájával fáradozik egy szebb, jobb, igazságosabb társadalom megalkotásán. A szocialista világrend- szer adja ma már a földkerekség ipari termelésének 40 százalékát. A katonai erőviszonyok is a szocialista közösség javára változtak, a Varsói Szerződés Szervezete gyorsan fejlődik. Az imperializmus hanyatlásának történelmi folyamata ugyanakkor feltartóztathatatlan, az ötvenes évek végén megkezdődött a kapitalizmus általános válságának ma is ható harmadik szakasza. Az 1970-es évek elejétől új jelenségek bizonyítják a tőkés világrendszer ingatag, bizonytalan, távlatokat nélkülöző helyzetét. Mélyreható változásoknak lehetünk tanúi a „harmadik világban” is: az Imperializmus megdönthetetlennek kikiáltott klasszikus gyarmati rendszere végnapjait éli. A nemzetközi osztályharcban a hidegháború erőivel szemben az enyhülés irányzata kerekedett felül, a békés egymás mellett élés politikája egyre inkább teret hódít. Számtalan tény bizonyítja a XX. kongresszus igazát: napjainkban a világháború már nem végzetszerűen elkerülhetetlen. A helsinki, a genfi, a bécsi és a belgrádi tanácskozások reményt nyújtanak annak fel- tételezéséhez, hogy kontinensünkön a béke, a biztonság, az együttműködés lehetőségei tovább szélesednek. F ejlődött a szocialista államok, a kommunista és munkáspártok egysége, testvéri együttműködése, a proletár internacionalizmus érzése. Ennek fényes tanújelét nyújtotta az európai testvérpártok — 30 millió kommunista képviseletében tar* tott — tavaly nyári berlini találkozója. A szocialista országok — kétfrontos elvi harcot folytatva — építőmunkájuk során sikeresen érvényesítik az 1957-es nyilatkozatban megfogalmazott általános törvény- szerűségeket, figyelembe véve a nemzeti sajátosságokat. A történelem kereke jó irányba fordult: az emberiség 20 év alatt közelebb került a háború nélküli világ kialakulásához'. Gyürky Zoltán Megállapodás Tuniszban Az Arab Liga tagországainak Tuniszban tárgyaló külügyminiszterei szombaton elvi megállapodásra jutottak arra vonatkozóan, hogy a közel-keleti közös stratégia kidolgozása érdekében az elkövetkező két hónapon belül csúcstalálkozót tartanak. A megállapodást Habib Satti tuniszi külügyminiszter jelentette be a találkozó első napját követően. Satti közölte továbbá, hogy a „két arab frontország” vezetője, Anvar Szadat egyiptomi és Hafez "Asszad szíriai elnök még a csúcstalálkozó előtt külön megbeszélést tart. (MTI) NÚGRÁO - 1977. november 15., kedd Biszku Béla. az MSZMP PB tagja, a KB titkára hivatalában fogadta Lnis Orlando Dominguezt, a Kubai KP KB tagját, a Kubai Kommunista ifjúsági Szövetség első titkárát. A találkozón jelen volt dr. Marótliy László, az MSZMÍ' PB tagja, a KISZ kb első titkára. Szun Jat-szenre emlékeznek Pekingben az évek óta háttérbe szorított népfrontpolitika rehabilitálásának jegyében emlékeztek meg Kína első köztársasági elnöke, dr. Szun Jat-szen születésének 111. évfordulójáról. Az évforduló kiemelkedő eseménye volt annak a Szun Jat-szen emlékteremnek újbóli megnyitása, amelyet Csi- ang Csing asszony személyes utasítására zártak be 1971- ben. Az emlékterem a Peking közelében levő Azúr Felhők templomában van. A restaurált terem falán elhelyezett márványtáblán olvasható a nagy kínai polgári forradalmár 1925-ben írt levelének szövege, amelyben hitet tett amellett, hogy Kínának kéz a kézben kell együtt haladnia a Szovjetunióval. Ugyanitt látható Szun Jat-szen végakarata, amelyben síkraszállt a Szovjetunióval való szövetség, a Kínai Kommunista Párttal való együttműködés, valamint a munkásokkal és a parasztokkal való egyesülés elvei mellett. Hosszú évek óta első ízben láthatták az emlékterem kínai látogatói azt az acélból készült és üveggel borított koporsót, amelyet a szovjet kormány ajándékozott Kínának dr. Szun Jat-szen halála alkalmából. A múltat idézi, de a mának is szól Kína első köztársasági elnökének Leninhez intézett üzenete, amelyben lelkesen üdvözölte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmét és köszönetét fejezte ki azért a jelentős támogatásért, amelyet a Szovjetunió nyújtott Kínának a feudalizmus és az imperializmus ellen vívott forradalmi harcban. (MTI) Etióp jei&Mtéss Valamennyi nyugati hírügynökség egybehangzó jelentére szerint Addisz Abebában hivatalosan közölték, hogy az Ideiglenes Katonai Kormányzó Tanács (DERG) ..forradalmi .ntézkedést” foganatosított Atnafu Abete alezredes, a DERG első elnökhelyettese ellen. A DERG közleménye, amelyet a hivatalos etióp hírügynökség is idézett, Atnafut „ellenforradalmi bűncselekményekkel” vádolta.
