Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)

1977-10-01 / 231. szám

w Tanyai diákotthon Vasadon öt évvel ezelőtt hozták létre a távo li tanyákon élő gyermekek részére a diákott­hont, amelynek jelenleg 100 lakója van. A gyerekek egész napos ellátást kapnak, az al­sósok a falusi iskolában tanulnak Reggel a hálóban. Gyakorlati órán Milyen volt az Idei ? Villámkérdések — villámválaazok Szeptember 23-án, hajnali 4 óra 30 perckor beköszöntött a csillagászati ősz. S, bár az időjárás alapján már napok óta sínylettük az „előzetest”, hivatalosan csak pénteken bú­csúzhattunk a nyártól. Egye­sek némi nosztalgiával, mások hál’ istennek. Ami tény: el­múlt- De milyen volt? A tel­jesség szándéka nélkül meg­kérdeztünk néhány „nyári il­letékest”, náluk, hogy telt el az idei nyár. Íme a válaszok. Az anyakönyvi hivatalnak megszaporodott a dolga az idei nyáron. Ealázs Sándo-rnétól, az anyakönyvvezetőtől . megtud­tuk, hogy Salgótarjánban jú­liusban és augusztusban jó­val több volt a házasságot kö­tők száma, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Egy hét­re — és zömmel a hét végére — átlagosan több mint húsz esett, a rekord 16 szertartás egyetlen szombaton. A szüle­tések átlaga körülbelül azo­nos az elmúlt évi adatokkal. — Ha a nyár az esküvőké, az ősz, a névadó ünnepségeké — tette hozzá Balázs Sándor- né — holnapra is bejelentet­tek hármat. •. ♦ Az IBUSZ számára kedve­ző volt az idei nyár, mind a külföldi, mind a belföldi tu­rizmus szempontjából — újsá­golta dr. Institorisz András, a Nógrád megyei iroda igazga­tója. —» Az elmúlt évinél kö­rülbelül 30 százalékkal több nyári ügyfelet utaztattunk. Az emelkedés szinte teljes egészé­ben a szocialista országokba látogatókból tevődik- Legked­veltebbek a jugoszláviai, bul­gáriai, romániai tengerparti üdülések voltak. Egyre na­gyobb számba vették igénybe belföldi üdültetéseinket is. öt csoportúnk pedig a szegedi ünnepi játékokat teliintette meg. A közlekedésrendészeti osz­tály vezetője, a Nógrád me­gyei rendőr-főkapitányságon Domonkos Béla alezredes így értékeli az elmúlt évszakot: — A nyáron emelkedett a halálos balesetek száma, meg­haladva az előző év azonos időszakában történteket. Több volt a frontális ütközés a bo­rulás, a szabálytalan előzés, a gyorshajtás. E jelenségekből az szűrhető le, hogy a gépko­csivezetők erőszakosabban vesznek részt a forgalomban. Bár a nyár elején csökkent, augusztusra újra jelentős sze­repet foglalt el a „közremű­ködők” között az alkoholos be­folyásoltság. Ugyancsak a nyár végére megszaporodtak a cser- benhagyásos balesetek- Pozití­vumnak könyvelhető el, hogy az időközben kötelezővé vált biztonsági öv használói közül többen — a balesetet szenve­dettek — éltek túl sértetlenül, vagy könnyű sérüléssel, öv nélkül halálosnak minősülő baleseteket. ★ A salgótarjáni Karancs szálló igazgatója, Begyik Ist­ván elégedetten nyilatkozta: — A tavalyi évhez képest tizenöt százalékkal emelkedett a forgalmunk. A nyári hóna­pokban körülbelül négyezer vendégünk volt, köztük elég so­kan az országhatáron túlról keresték fel megyénket, szinte a világ minden tájáról. Ven­dégeink átlagosan két és fél napot töltöttek nálunk a szál­ló kihasználtsága nyolcvan százalék volt, ami országos vi­szonylatban is nagyon jónak mondható. ★ A tűzoltóság megyei pa­rancsnoka, Horváthy Miklós alezredes szintén elégedett: — Az előző évinél sokkal jobb volt a nyarunk. A más­kor annyi kárral járó betaka­rítási munkák jelentősebb tűzesetek nélkül zaljottak le. Azt a keveset, ami előfordult, mozdonyszákra okozta, és gyorsan meg lehetett állítani a lángok terjedését- Mindez elsősorban annak köszönhető, hogy az ezzel megbízott ak­tívák, és az egész lakosság ko­molyabban vette a tűzvédelmi fegyelem betartását. Az idő­járási viszonyok mellett nagy szerepet játszott ez abban is, hogy nem ismétlődtek meg az előző esztendő erdőtüzei. B. —t. Nem mindig gyáva a nyúl Ezopuszi mesébe illő jelenet játszódott le a vajszlói erdé­szet területén. Egy kisnyúl elkóborolt a biztonságos csa­ládi fészekből és a nyílt me­zőn varjak támadták meg. Ügy látszott: a kicsi, gyenge állat könnyű zsákmánya lesz az erős madaraknak, ám az anyanyúl felfigyelt a kölyke sírására és a segítségére ment. Ide-oda futkosott, fel-felugrott a levegőbe, ily módon igyeke­zett távoltartani. elűzni a varjakat. A bajt okozó nyúl- kölyök eközben az anyja ol­dalához simulva, hasa alatt elbújva reszketett. A négy. nagy fekete madár — más­más oldalról közelítve — ál­landóan támadta az anyanyu- lat, nyilván ki akarták fá­rasztani. Már-már úgy tűnt, hogy ez sikerül is nekik és nemcsak a kisnyúl, hanem az egyre inkább lankadó öreg nyúl is a zsákmányuk lesz. amikor a közelben dolgozó emberek felfigyeltek a küzde­lemre és elhessegették a pré­dára éhes varjakat. Az eset nemcsak az anyaállat áldozat- készségét bizonyítja. hanem cáfolja azt a mondást, hogy „gyáva, mint a nyúl”-t. I. Sportolók, művészek kedvelik Kétszázezer doboz pempős méz Tamásiból A tamási Koppány-kapos- völgyi ÁFÉSZ-ban már nyol­cadik éve készítenek pempős mézet, dr. Deák Gábor gimná­ziumi tanár, méhész szakcso­portvezető kezdeményezésére, a Táplálkozástudományi Inté­zet jóváhagyásával. A körzeti szakcsoport száz tagja közül harminchat rendszeresen „ter­mel” pempőt, amelyet méz­zel keverve tartósítanak és három dekagrammos dobozok­ban élelmiszerként hoznak forgalomba a Herbária buda­pesti Csemege-szaküzleteiben, továbbá Pécsett, Szekszárdon, Dombóvárott és másutt. A pempős méz rendszeres fo­gyasztói elsősorban az élspor­tolók és a művészek körében vannak, külföldön azonban gyógyászati célokra is hasz­nálják. Előállítói hisznek re­generáló, felfrissítő, a szerve­zetet erősítő hatásában, s ezt orvosok is megerősítették. A korábbi években Svájcba, Franciaországba és Ausztráli­ába is szállítottak natúrpem- pőt, szárazjéggel hűtve. Az előző esztendőkben általában ötvenezer, tavaly 68 ezer do­boz pempős mézet szállítottak a Baranya megyei FŰSZERT Vállalat szerződéses megren­delésére. Az idén az Országos Méhészeti Vállalattal kötöttek szerződést 200.000 doboz pem­pős méz átadására, s így kap­ható lesz az ország más tá­jain, nagyvárosaiban is. — Magunk sem tudjuk, hon­nan meríti az energiát ehhez a munkához, már hosszú évek óta — mondják az ismerősei, barátai- A gyanakvók, kétel­kedők szerint biztos, hogy nem önzetlenül csinálja, kell, hogy pénzt kapjon érte. Kesernyésen elmosolyodik, jelzi, ő is hallott már a kö­rülötte keringő szóbeszédről; — Mert manapság az embe­rek többsége el sem tudja képzeni, hogy valakit nem a haszonszerzés vágya, hajt, ha­nem valami más, mondjuk az embertársakért érzett felelős­ség, segítőszándék. Nem aka­rok a jótékony angyal, az ön­feláldozó lélek színeiben fel­tűnni. Valahogy úgy alakult, hogy egyszer bekapcsolódtam ebbe a tevékenységbe, s azóta kötelességemnek érzem erőm szerint csinálni, mert tudom, azokon segítek, akiknek szük­ségük van rám, azokat támo­gatom, akik egykoron máso­kat támogattak. Valahogy, úgy alakult (és nem véletlenszerűen), hogy a Saécsényben élő Tóth . Jolán, magára vállalta néhány idős ember gondozását, segítését. Mert a támogatásra szoruló öregek, vialamikor, munkatár­fi társadalmi tulajdon és a személyes szabadság védelméről Dr. Csonka Tibor megyei főügyész nyilatkozata A megye ügyészei munkaértekezleten tárgyalták a tör­vényesség alakulásában mutatkozó eredményeket és megvi­tatták a közeljövő feladatait. Ebből az alkalomból kerestük fel dr. Csonka Tibor megyei főügyészt és arról kérdeztük: melyek azok a legfontosabb feladatok, amelyek még eb­ben az esztendőben az ügyészi szervek előtt állnak: — A törvényesség biztosítá­sa terén a párt XI. kongresz- szusának határozatai igen je­lentős és sokrétű feladatokat ruháznak az ügyészi szervekre. Az a célunk, hogy ezeket ma­radéktalanul végrehajtsuk. Természetesen az ügyészségek munkájával szemben állandó követelmény az is, hogy min­denkor biztosítsuk a mgalkal- mazás, jogpoiitika irányelvei­nek legteljesebb érvényesülé­sét. — Milyen vizsgálatokban realizálódnak ezek a célkitű­zések? — Vizsgálatainkban és elemzéseinkben két alapvető témakör szerepel. Az egyik: nagyon fontos törvényességi érdek fűződik ahhoz, hogy személyes szabadságától alap­talanul egyetlen állampolgárt se fosszanak meg. Ezért meg­vizsgáljuk a leggyakoribb, sze­mélyes szabadságot érintő kényszerintézkedéseket: az őrizetbevételek elrendelésének megalapozottságát és törvé­nyességét, mind a büntető — mind a szabálysértési eljárá­sokban. Ez a vizsgálat egyéb­ként már befejezés előtt áll. A másik legfontosabb vizs­gálati tárgykör a társadalmi tulajdon védelméhez kapcsoló­dik. Az elmúlt évben már elemeztük a társadalmi tulaj­donban elkövetett és bűncse­lekménnyel okozott károk megtérítésére irányuló büntető és polgári ítélkezési gyakorla­tot. Most azt vizsgáljuk, hogy ezeknek az ítéleteknek a vég­rehajtása miként történik meg. A társadalmi tulajdon kezelői fellépnek-e a megítélt köve­telések behajtása érdekében? Milyen módon és mértékben sikerül a végrehajtás során a károk tényleges megtérülését biztosítani? Ezzel összefüg­gésben az ügyészi általános felügyeleti szakág azt is érté­keli majd, hogy a társadalmi tulajdonban okozott károk megtérítése érdekében a mun­kaügyi bíróság és a vállalatok végrehajtási, illetve behajtási intézkedései hatékonyak, idő­szerűek és törvényesek-e. Fi­gyelmet fordítunk arra is, hogy a behajtás csak az ál­lampolgárok jogszabályban biztosított jogainak maradék­talan betartása mellett történ­het. — Ezek a vizsgálatok igen széles körűnek tűnnek Ma- rad-e idő más átfogó jellegű feladatok megoldására? — Természetesen. Az emlí­tett vizsgálatok bármennyire is fontosak, nem jelenthetik azt, hogy eltekinthetünk az életviszonyok más területén mutatkozó törvényességi fel­adataink végrehajtásától. Így például az elmúlt években megvizsgáltuk az építésügyi hatóságok tevékenységét In­tézkedéseinkben rámutattunk a hatósági munka több fogyaté­kosságára. A vizsgálat óta az építési, engedélyezési és a használatbavételi eljárás új jogi szabályozást kapott. így indokoltnak mutatkozik, hogy utóvizsgálat keretében mérjük le az építésügyi hatóságok munkájában mutatkozó előre­lépést, egyben intézkedéseink­kel segítséget is adjunk az új jogszabályokon alapuló törvé­nyes gyakorlat kialakításához. Állandó feladatunk továbbá, hogy ellenőrizzük a dolgozók személyi és munkakörülmé­nyeit befolyásoló munkavédel­mi jogszabályok maradéktalan végrehajtását. Ezért' ezen a téren is több vizsgálatot ter­veztünk. A KGM és ÉVM irányítása alatt működő egyes vállalatoknál, valamint a költségvetési üzemeknél meg­vizsgáljuk, hogy miként ju­tottak érvényre a gazdálkodó szervek gyakorlatában az üze­mi balesetek megelőzésére, nyilvántartására és kivizsgá­lására vonatkozó jogszabályi előírások. — A törvényesség biztosítá­sa nem kizárólag ügyészi fel­adat, abban részt vállalnak többek között más felügyele­ti — ellenőrző szervek is. Ho­gyan illeszkedik az ügyészség munkaprogramjába e szervek törvényességi — ellenőri mun­kája? — Feladataink és az ügyé­szi eszközök módszerbeli meg­választásánál mindig figye­lembe vettük a törvényesség bitosításában önálló felelőssé­get is vállaló felügyeleti, el­lenőrző, különösen a tanácsi szervek vizsgálati eredménye­it, tapasztalatait. Mondhatom, ezekkel a szervekkel rendsze­res és eredményes együttmű­ködést alakítottunk ki. Emel­lett azonban saját eszközeink­kel is arra kívánjuk ösztönöz­ni e felügyeleti — ellenőrző szerveket, hogy törvényességi feladataikat mind szélesebb körben lássák el. Így nemrégi­ben felkértük a Nógrád me­gyei Tanács VB igazgatási osz­tályát. illetve a járási hivata­lok igazgatási osztályait arra, hogy vizsgálják meg a helyi tanácsoknál a telek, lakás és üdülő tulajdonának megszer­zésére vonatkozó korlátozások alóli, illetve a többletingatlan­tulajdon elidegenítési kötele­zettsége alóli felmentések megadása vagy megtagadása körében folytatott gyakorlatot. Az ügyészi munka természe­tesen nem merül ki a vizsgá­latokban és vizsgálatkezde­ményezésekben. Napi felada­taink igen nagy részét a konkrét ügyintézés teszi ki. Intézkedéseinkkel biztosíta­nunk kell a bűnözés vissza­szorítását, különösen p nép­gazdaság rendjét sértő, a tár­sadalmi tulajdont károsító, a garázda és erőszakos jellegű bűncselekmények elfojtását. Elő kell mozdítanunk az álla­mi és állampolgári fegyelem további szilárdítását. Megvizs­gáljuk az állampolgárok sérel­meit, közérdekű bejelentéseit, és indokolt esetben megtesz- szük a szükséges ügyészi in­tézkedéseket a törvényesség helyreállítására. Természete­sen bizonyos jogszabályi válto­zások is új feladatokat rónak ránk. így például a kisajátítá­si és szövetkezeti jogszabályok reformja kapcsán sajátos esz­közeinkkel mi is közreműkö­dünk a egységes és a jogpoli­tikai elveknek megfelelő jog- alkalmazási gyakorlat kialakí­tásában — fejezte be a beszél­getést dr. Csonka Tibor me­gyei főügyész. B. J. A NÖVEKVŐ VULKAN. Megfigyelték, hogy a Kamcsat- ka-szigeten levő Avacsinszki vulkán kráterének felső része fo­kozatosan magasodik. A szovjet kutatók úgy vélik, hogy ez a kö­zelgő kitörés jele. A Szovjetunió csendes-óceáni vulkánikus öveze­tének rendszeres kutatása több mint tíz éve folyik. A szakértők már megállapították azt, hogy a vulkán kráterének emelkedése és bővülése néhány évvel, de nem egyszer néhány hónappal a kitö­rés előtt kezdődik. VÉDETT MEDVÉK. A jegesmedvék, amelyekből ma már csak alig néhány ezer van a világon, a Szovjetunióban szigo­rúan védettek. Az idén tavasszal a Vrangel-sziget körülbelül száz barlangját, amelyekben a jeges­Távol Moszkvától medvecsaládok éppen az utódo­kat várták, a szovjet kutatók gon­dosan szemmel tartották, készen állva arra, hogy szükség esetén egészségügyi segítséget is adhas­sanak a jövendő medvemamák­nak. Tavaszonként néhány fia­tal medve az állatkertbe vándorol a Vrangel-szigetről. VADASZPARADICSOM. A Szovjetunió távol-keleti része valóságos paradicsom a vadászok számára. A területnek körülbelül kétharmad részét erdők borítják, amelyek tele vannak mindenféle állattal. A vadászati szezonban nem nehéz szemtől szembe kerül­ni egy vaddisznóval, vagy egy medvével. Ugyancsak sok vadász járja bőrrel bevont hólécein a Szovjetunió távoli északi területét, a hóval borított tajgát. A LEGRÉGIBB FÁK ÖSSZEÍRÁSA Grúziában jegyzéket készítettek a legrégibb fákról. A jegyzéken több mint 3000 öreg fa szerepel. A legnagyszerűbb közöttük egy 800 éves tölgy — 20 méter magas és törzsének átmérője H méter —, valamint egy gesztenyefa, amely nek koronája alatt körülbelül 200 ember tudna elrejtőzni. Az Ala- zani felső folyásánál 2000 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik a legrégibb grúz erdő: egy festői tiszafaliget. Most hagyjam őket cserben ? sai, aktívái voltak a vöröske­resztes munkában. . Akikkel együtt küzdöttek a közös cé­lok megvalósításáért, felkarol­ták az arra rászorulókat, ru­hacsomagokat osztottak, vér­adást szerveztek. — Iskolás koromban, az 1930-as években léptem be a vöröskeresztes tagok sorába. Akkor is volt tisztasági moz­galom, akkor is látogattunk öregeket, pénzt, ruhát gyűj­töttünk nekik. Később, a fel- szabadulás után ott voltam a Vöröskereszt újjászervezésé­nél, így a törzsgárdatagok többségét jól ismerem. És most hagyjam őket cserben, ami­kor nyolcvan-kilencven éve­sek, holott amikor fiatalok vol­tak, fillérjeikkel, önzetlen munkájukkal támogatták a mozgalmat? Ez az érzés ösztönzi Tóth Jolánt, nap mint nap újabb, cselekvésre, amiért fizetséget nem vár, mert személyes kö­telességének érzi az egykori munkatársak támogatását. Hetven idős embert látogat rendszeresen. Családi lapot visz nekik, intézi az ügyes-ba­jos dolgaikat, ha kell napokat kilincsel a hivatalokban, ha keli az asztalra csap, teljes erejével- helytálló érveivel vé­delmezi az öregek érdekeit. Aztán gyógyszert vált be, kór­házba kíséri a betegeket, ebé­det, befőttet visz az ágyban fekvőknek. Több hónapon ke­resztül saját lakásában nevelt egy állami gondozott kisgyere­ket, aki sérült-félénk kis ve­rébként került hozzá és egész­ségesen, felszabadultan tért vissza felgyógyult édesanyjá­hoz. Tóth Jolán hatvanéves el­múlt. A sorsa, élete megtaní­totta a magány viselésére. Szülei korán meghaltak, csa­ládfenntartó volt, anyját nagy- anyját ápolta. Ezért nem lehe­tett saját családja, emmiatt nem ment férjhez soha. Élete tapasztalatai, s a csecsemő- és gyermekgondozó oklevél sok segítséget nyújtanak mostani munkájához­Sokoldalú, színes egyéniség, igazi társadalmi lény. Eszpe- ranót és német nyelvtanfolya­mot végzett, tagja a helyi Er­kel Ferenc vegyeskamaik, a nyugdíjasklub vöröskeresztea titkára. 1 - ‘ — Kevés a szabad időm, sok a társadalmi munkám. A nap szinte minden órája fog­lalt. Otthon ritkán lehet megtalálni, állandóan úton vagyok. Es megyek, cselek­szem, harcolok az öregekért, amíg csak bírom egészséggel és energiával. , Munkáját nem kíséri anyagi elismerés- Mégis akad irigye. Nem is egy! Akik el nem tudják képzelni, miért a nagy aktivitás, ha nincs mögötte pénz. Barátai, ismerősei vi­szont jóval többen vannak, akik jól ismerik, elveit, csele­kedetei indítékát. Akik együtt örültek vele, amikor a közel­múltban megkapta a Szocia­lista társadalmi gondozásért emlékérmet. — ism — i NÓGRÁD - .1977, október U szombat P i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom