Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)

1977-10-27 / 253. szám

Kosos közl az osztrák külügyminiszter magyarországi látogatásáról Kádár János külföldi Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügymi­niszterének meghívására dr. Willibald Pahr, az Osztrák Köztársaság szövetségi kül­ügyminisztere október 24—26 között hivatalos látogatást tett Magyarországon. Púja Frigyes és dr. Willi­bald Pahr baráti légkörben beható eszmecserét folytatott a magyar—osztrák kapcsola­tok fejlesztéséről és a kölcsö­nös érdeklődésre számot tar­tó nemzetközi kérdésekről. Megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköz- társaság és az Osztrák Köz­társaság együttműködése to­vábbra is minden területen lendületesen és eredményesen fejlődik. A két ország jószom­szédi viszonya zavartalan és rendezett. Ezek a kapcsolatok a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egymás mellett élésének és együttmű­ködésének jó példáját alkot­ják. A Magyar Népközt írsa- ság és az Osztrák Köztársa­ság vezetőinek rendszeres ta­lálkozói jelentősen hozzájá­rulnak e kedvező fejlődéshez. A külügyminiszterek rész­letesen áttekintették a kétol­dalú kapcsolatok valamennyi területét. Egyetértettek abban, hogy a jelentős előrehaladás mellett számos lehetőség van még, amit eddig nem telje­sen használtak ki, különösen a gazdasági, kereskedelmi, ipari és harmadik piaci együttműködésben. Mindkét kormánynak eltökélt szándé­ka, hogy töretlenül folytatja erőfeszítéseit a kapcsolatok mindenoldalú továbbfejlesz­tése érdekében. Ezt szolgál­ják a közeljövőben megindu­ló szakértői tárgyalások is a vízumkényszer teljes meg­szüntetéséről. Hangsúlyozták az együttműködés fontosságát az idegenforgalommal kapcso­latos infrastruktúra fejleszté­sében. A nemzetközi helyzetről folytatott eszmecsere közép­pontjában az enyhülés, a le­szerelés, az európai biztonság és együttműködés, a belgrádi találkozó, a közel-keleti és az afrikai helyzet kérdései ál­lottak. A külügyminiszterek hangsúlyozták, hogy fontos feladatnak tekintik az enyhü­lés megszilárdítását, az en­nek útjában álló akadályok leküzdését, s a politikai eny­hülés kiegészítését konkrét és hatékony leszerelési intéz­kedésekkel. Mindkét fél arra törekszik, hogy a folyamat­ban levő belgrádi találkozó konstruktív eredményre ve­zessen, hozzájáruljon az eny­hülés és az együttműködés erősítéséhez, a helsinki záró­okmány maradéktalan végre­hajtásának meggyorsításához. A felek megerősítették, hogy a béke. a biztonság és a nemzetközi együttműködés erősítésében fontos eszköznek tekintik az Egyesült Nemze­tek Szervezete alapokmányá­nak elveit és céljait. Kinyil­vánították készségüket, hogy továbbfejlesztik a gyümölcsö­ző magyar—osztrák együtt­működést az ENSZ-ben, az ENSZ tengerjogi konferenciá­ján és más nemzetközi fóru­mokon. A külügyminiszterek utal­tak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos újjá- rendezésének szükségességé­re, figyelembe véve vala­mennyi állam érdekeit, ezen belül a fejlődő országok gaz­dasági fejlődésének gyorsí­tására irányuló erőfeszítése­ket. A két külügyminiszter meg­elégedéssel nyugtázta. hogy nézeteik a megvitatott nem­zetközi kérdésekben azono­sak vagy hasonlóak. Az osztrák szövetségi kül­ügyminiszter látogatása je­lentősen hozzájárult a két or­szág és a két nép jószomszé­di kapcsolatainak erősítésé­hez. Dr. Willibald Pahr hivata­los ausztriai látogatásra hív­ta meg Púja Frigyest, aki a meghívást köszönettel elfo­gadta. (MTI) szakszervezeti vezetőket fogadott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára szerdán az MSZMP székházában külföldi szak- szervezeti vezetőket fogadott, akik a Szakszervezeti Világ- szövetség irodájának XVII. ülésszaka alkalmából tartóz­kodnak hazánkban. A szívélyes hangulatú ta­lálkozón részt vett Enrique Pastorino, az SZVSZ elnöke, Pierre Gensous, az SZVSZ főtitkára, Miso Misev, a Bol­gár Szakszervezetek Közpon­ti Tanácsának elnöke, Karel Hoffmann, a Csehszlovák Szakszervezetek Központi Ta­nácsának elnöke, Georges Ségguy, a Francia Általános Munkásszövetség (CGT) fő­titkára, Wladyslaw Kruczek, a Lengyel Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke, Gombodzzsavin Ocsirbat, a Mongol Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának elnöke. Harry Tisch, a Szabad Né­met Szakszervezetek Közpon­ti Tanácsának elnöke. Lucia­no Lama, az Olasz Általános Munkásszövetség (CGIL) fő­Együttműködési javaslatok a belgrádi találkozón A belgrádi európai bizton­sági és együttműködési talál­kozó szerdán délelőtt zárt plenáris ülést tartott, ame­lyen dr. Petrán János nagy­követ, a magyar küldöttség vezetője elnökölt. Az ülésen Julij Voroncov, a szovjet delegáció vezetője hivatalosan előterjesztette kormányának a környezet- védelem, a szállítás és az energetika terén való össz­európai együttműködésre vo­natkozó javaslatát. Indítvá­nyozta, hogy a belgrádi talál­kozó résztvevői fejezzék ki készségüket: elősegítik a Hivatalos jelentés a terroristák öngyilkos­ságáról Andreas Baader, Jan-Carrl Raspe és Gudrun Ensslin ha­lálát minden kétséget kizáróan öngyilkosság okozta, mint ahogy Irmgard Möller is sa­ját kezével próbált véget vet­ni életének — állapítja meg az a 38 oldalas „előzetes hi­vatalos jelentés”, amelyet a baden-württlenbergi igazság­ügyi minisztérium szerdán terjesztett a tartományi par­lament elé. A jelentés nem tud választ adni arra a kér­désre, hogyan került a legszi­gorúbban őrzött fegyintézet­ként ismert stammheimi bör­tönbe fegyver, robbanóanyag és rádiókészülék. A miniszté­rium vizsgálatának eredmé­nye szerint nem zárható ki, bár nem is bizonyítható, hogy a fegyvereket — esetleg al­katrészeikre bontva — a ter­roristák védőügyvédjei csem­pészték be látogatásaik al­kalmával. Ezt látszik alátá­masztani az, a jelentés kap­csán felelevenített tény is. hogy a védőügyvédeknél a motozás alkalmával több íz­ben találtak különböző olyan tárgyakat, amelyeket be akar­tak juttatni a foglyokhoz és amelyeket természetesen el­koboztak tőlük. A jelentés egyetlen újnak tűnő mozzana­ta, hogy Raspe fegyveréről megállapították: ugyanabban a baseli fegyverkereskedés­ben vásárolták, amely nv: készletéből más nyugatnémet terroristánál is találtak már fegyvert. (MTI) fent említett témakörökben felmerülő komplexproble- mák vizsgálatával foglalkozó értekezletek összehívását és lefolytatását. Megállapította, hogy megértek a feltételek a gyakorlati lépések megtéte­lére és rámutatott, hogy az Európai Gazdasági Bizottság keretében sikeresen halad a környezetvédelemmel kap­csolatos tevékenység. A szállí­tás átfogó problémáinak ta­nulmányozása végett is szük­ség van egy összeurópai fó­rum létrehozására. Az ener­getika témakörét érintve Vo. roncov kifejtette, hogy az európai regionális együttmű­ködés lehetőségeit még ko­rántsem merítették ki. E té­ren továbblépést jelentene, ha sikerülne közös érdekeltségű terveket, közös energiatakaré­kossági intézkedéseket kidol­gozni és megvalósítani. (MTI) Raymond Barre, francia miniszterelnök, hivatalos láto­gatásra október 27-én hazánkba érkezik. titkára és Alekszej Sibajev, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke­A találkozón jelen volt Gáspár Sándor, a SZOT fő titkára és Timmer József, a SZOT titkára. (MTI) Szovjet—indiai nyilatkozat Szerdán délelőtt Morardzsi Deszai indiai miniszterelnök látogatásának befejezte alkal­mából a Kremlben aláírták a szovjet—indiai közös nyi­latkozatot. A nyilatkozatot szovjet rész­ről Leonyid Brezsnyev, a2 SZKP KB főtitkára, a Leg­felsőbb Tanács Elnökségének elnöke, indiai részről Morard­zsi Deszai miniszterelnök írta alá. Az aláírásnál jelen voltak az SZKP, a szovjet állam és a kormány vezetői, köztük Koszigin miniszterelnök és Gromiko külügyminiszter. In­diai részről ott volt Vadzs- paji külügyminiszter, továbbá a kormányfő kíséretének több más tagja is. (MTI) Közösen a légi kalózok ellen Korunk terrorhullámának egyik legveszélyesebb ága a légi kalózkodás. A gépeltéríté­sek rövid, ám annál véresebb történelme világszerte méltán vált ki felháborodást. Sajnálatos, s a legkemé­nyebb szavak sem elegendőek elítélésére, hogy a légi terrort az esetek túlnyomó többségé­ben politikai okok motivál­ják. Megengedhetetlen, hogy a polgári repülés továbbra is felelőtlen elemek kényének- kedvének legyen kiszolgáltat­va, s csak üdvözölni lehet az ENSZ közgyűlésének azt a döntését, amelynek értelmében a 32. ülésszak napirendjére tű­zi a légi forgalom bitonsá- gának kérdését. A keddi dön­tést követően szerdán már ta­nácskozásra ült össze a világ- szervezet különleges politikai bizottsága, hogy kimunkálja a közgyűlés elé terjesztendő határozattervezetet­Minden jó érésű ember egyetértésével találkozik ez a gyors eljárás- Annál is in­kább, mert a közelmúlt pél" NOGRAD - 1977. októbei 27. csütörtök dái bizonyítják: a gépeltérí­tések sok ártatlan ember éle­tét és biztonságát veszélyez­tetik, s az utasok szigorú el­lenőrzése ellenére a terrorak­ciók száma aggasztóan nö­vekszik. A mintegy ötvenezer tagot számláló Nemzetközi Pilóta Szövetség, az IFALPA világ­méretű sztrájkot helyezett ki­látásba, amennyiben az ENSZ nem tesz hathatós lépéseket a repülés biztonságának helyre- állítására. A világ légi forgal­mát 24 órára megbénító munkabeszüntetés Kurt Waldheimnek, az ENSZ főtit­kárának közbenjárására ma­radt el. egyszersmind a világszervezet kötelezte ma­gát, hogy a téma megvitatá­sának a 32. közgyűlés plénu­mán elsőbbséget biztosít. A szovjet polgári repülés dol­gozói hétfőn felhívással for­dultak a világ valamennyi országának légi közlekedési és szállítási alkalmazottjához, hogy minden eszközzel mű­ködjenek együtt a polgári repülés biztonságának foko­zása, az utóbbi években ve­szélyesen elharapódzott repü­lőgép-eltérítések leküzdése és elkövetőik méltó megbünte tése érdekében. Alighanem ez a kérdés nyitja: amíg a világ vala mennyi állama nem kötelezi magát a légi kalózok kiadása ra, illetve példás megbünte­tésére, addig a gépeltérítések szomorú, gyakran tragikus históriája újabb és újabb véres fejezetekkel bővül Végre el kellene határozni, hogy tekintet nélkül a terror­akció motívumaira — ame­lyek között a szerelmi indo­kok éppúgy megtalálható­ak, mint a politikai zsarolás —, a légi kalózokat, sehol ne részesítsék politikai menedék jogban és mindenütt járjanak el velük szemben kellő eréllyel. A huszadik század végére a repülőgép világszerte álta lános és milliók által igénybe vett közlekedési eszközzé vált Itt az ideje, hogy — akár­csak annak idején az óceánok kalózai ellen — világszerte egységesen értelmezzék és ítéljék el az ártatlan embe­rek életét kockáztató légi ka­lózkodást. Gyapay Dénes A testvéri népek szövetsége A célok és eszmék egységében összeforrt szocialista vi­lágközösség napról napra fejlődik és erősödik — állapítja meg szerdai vezércikkében a Pravda. Az élet — mutat rá az SZKP központi lapja — teljes mértékben megerősíti a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusának azt a következtetését, hogy minden egyes szocialista nemzet fej­lődésével, a szocialista országok szuverenitásának megszi­lárdulásával párhuzamosan az együttműködés egyre szoro­sabbá válik, egyre több a közös elem a politikában, a gaz­daságban, a társadalmi életben, és bekövetkezik a fejlődési szint kiegyenlítődése. A testvéri országok közötti kapcsolatok egyre tartósabbá és sokoldalúbbá válnak. Ezek a kapcsolatok, amelyek a teljes egyenjogúság és a mély, kölcsönös tiszteleten, a pro­letár szocialista internacionalizmus elvén alapulnak, döntő tényezővé válnak minden országban a legbonyolultabb, al­kotó feladatok megoldásában. A testvéri népek szövetségé­nek bástyája az osztályszolidaritás, valamint a hatalmon levő kommunista és munkáspártok legszorosabb együttműködése. A pártközi kapcsolatok legfontosabb formáját jelentik a testvérpártok és országok vezetőinek sokoldalú és kétol­dalú találkozói. A nemzetközi közvélemény a politikai és az elvtársi együttműködés sikeres koordinációjának újabb példájaként minősítette a Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, valamint a testvérpártok és államok vezetői között a nyár folyamán lezajlott krími találkozókat. A mindennapi gyakorlat igazolja, hogy a testvérpár­tok és államok vezetőinek találkozói, csakúgy, mint a Var­sói Szerződés Szervezete politikai tanácskozótestületének tanácskozása nagymértékben elősegíti az eszmék, politikai következtetések és tapasztalat közös fegyvertárának gazda­gítását. A szocialista országok külpolitikai tevékenységének fő iránya a biztonságért és a tartós békéért folyó közös harc. Ennek érdekében a szocialista államok az utóbbi időben számos új, konkrét javaslatot terjesztettek elő. A testvérpár­tok és államok szilárdan törekszenek a fegyverkezési ver­seny korlátozását és megszüntetését célzó, összehangolt in­tézkedések elfogadására, „helsinki szellemének” teljes érvé­nyesítésére. A testvérpártok és a szocialista államok kölcsönös kap­csolatai mindenoldalú elmélyülésének folyamata a szocialis­ta közösség néoei közötti kapcsolatokat még magasabb szintre emeli. Éppen ezért különös erővel hangzik ma az SZKP Központi Bizottságának felhívása a Nagy Október 60. évfordulója alkalmából: — Éljen a szocialista országok népeinek egysége és ösz- szeforrottsága! — Erősödjék a szocialista országok kommunista párt­jainak sérthetetlen harci szövetsége, a marxizmus—leni­nizmus, a proletár internacionalizmus kipróbált elvei alap­ján! Ton Duc Thang október jelentőségéről Ton Duc Thang, a Vietnami Szocialista Köztársaság el­nöke az októberi forradalom világtörténelmi jelentőségét méltatja abban a cikkében, amely a Nhan Dan-nak a VKP központi lapjának szer­dai számában jelent meg. 1917. októbere — írja a vietnami államfő — a prole­tárforradalom és a nemzeti felszabadító forradalmak nyi­tánya volt. A Szovjetunió társadalmi, gazdasági eredményeinek elemzése után Ton Duc Thang korunk három fő, forradalmi áramlatáról ír, ezek: 1. A szo­cializmus rendszere az embe­riség fejlődésének meghatáro­zó tényezője. 2. Az október hatására a szocialista orszá­gok segítségével létrejött és előrelendült nemzeti felszaba­dító mozgalom Ázsiában, Af­rikában és Latin-Amerikában, amely a szocialista világrend- szer létrejötte után a máso­dik legfontosabb eseménye korunknak. 3. A tőkésorszá­gok munkásosztályának mind szélesebb méreteket öltő, mind gazdagabb tartalmú és ru­galmasabb formájú harca. Az Egyesült Államok vezet­te nemzetközi imperializmus minden eszközzel akadályozni, fékezni próbálja a forradalmi áramlatot. Ám, a forradalom és az ellenforradalom erői közötti mai erőviszonyok nem adnak többé módot az ame­rikai imperializmusnak arra, hogy megfordítsa a jelenlegi helyzetet — állapítja meg a vietnami államfő. (MTI) az esgytífitmülcösSesre Az Egyesült Államok szé­lesebb körű együttműködésre törekszik a Szovjetunióval az Indiai-óceán, a Közel-Kelet térségében, Európában, s más globális súlyú kérdések megoldásában, például a költ­séges és veszedelmes fegyver­kezési hajsza megfékezésében — jelentette ki Bonnban Zbigniew Brzezinski, Car­ter elnök nemzetbiztonsági fő­tanácsadója. Brzezinski utalt arra, hogy a szovjet—amerikai viszony mindenkor tartalmazni fog­ja á versengés és az együtt­működés elemeit egyaránt. A főtanácsadó a fejlett tő­késvilág : az Egyesült Államok, Nyugat-Európa és Japán szol- ros együttműködését szor­galmazó magánjellegű szerve­zet, a trilaterális bizottság bonni találkozóján fejtette ki külpolitikai nézeit. Szavai szerint a megoldat­lan közel-keleti válság köz­vetlen módon fenyegeti a vi­lágbékét, mind radikálisabb álláspontra készteti Izrael szomszédait, veszélyt jelent az Egyesült Államokra épp­úgy, mint Japánra, és Euró­pára nézve. Afrikával kapcso­latban hangoztatta, hogy a kontinensnek „nem szabad ideológiai összecsapások szín­helyévé válnia”. Tüntetés Ecuadorban Ecuador tizenkét politikai pártja kedden közös nyilat­kozatot. intézett a kormány­hoz. amelyben a belügvmi- niszter és a közmunkaügyi miniszter lemondását követe­lik a múlt csütörtöki véres eseményekkel összefüggésben, amikor az ecuadori rendőr ség brutális támadást inté­zett a Quayaquil közelében ievő „Aztra”, cukoripari vál­lalat sztrájkoló munkásai el­len, és több mint százhúsz személyt — köztük asszonyo­kat és gyerekeket — megölt. A közlemény hangsúlyozza, hogy „a tömeggyilkosság az egész országot megdöbben­tette”. Kedden Ecuador több városában tartottak kormány- ellenes tüntetéseket tiltakozá­sul a véres beavatkozás mi* miatt. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom