Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)
1977-10-27 / 253. szám
Nagyüzemben az első IVopagandisía kBub Bővülnek a korszerű termelés feltételei a ZlfMicu Beszélgetés Kovács Ferenccel, a pásztói járási hivatal elnökével A propagandista klub nyitó toglalkozásán folyóiratokkal és Kossuth-kiadványokkal ismerkedtek a résztvevők. A most induló oktatási évben mintegy 350 párttag és pártonkívüü tanul a tömegpropaganda különböző tanfolyamain, a Lampart ZIM salgótarjáni gyárában. A 19 tanfolyamon a pártélet és a pártmunka, a gazdaságpolitika időszerű kérdéseivel, a párt művelődéspolitikájának alapvető elveivel és gyakorlatával, világnézeti kérdésekkel ismerkednek a hallgatók. A tömegpropagandának évék óta kialakult rendszere van a gyárban. A tanfolyamok, a pártfórumok mellett, jó információforrást jelentenek az alapszervezeteknek, a pártbizottságnak. Az új oktatási év előkészítésénél a2 alapszervezetek ezen nem is változtattak. Emelték viszont a tartalmi követelményeket A tavaly októberi párthatározat, a helyi pártmunka tapasztalatai egyformán erre serkentették az alapszervezeteket 1 aríalmi változások — Az egyik alapszervezetben régen nem látott, élénk taggyűlés volt. Sokáig beszéltek róla az emberek. A végén kiderült, hogy a párttagok vitája valójában terméketlen maradt. Elvesztek a napi munka gondjaiban — magyarázza Sándor László, a nagyüzemi pártbizottság titkára. Azt sem hallgatja el, hogy mindez nem írható egyszerűen a pártvezetőség, a párttagok rovására.- A pártfórumok akkor lesznek valóban politizáló közösségek, ha a párttagok jól ismerik a politikát, s felismerik kapcsolatát a helyi gyakorlattal. Csakhogy ez újabb ismereteket igényel. — A mi tapasztalataink pedig azt jelzik, hogy a párttagokhoz eljutnak a legfontosabb párthatározatok, de nem ismerik eléggé a gyár jövőjét — ismeri el önkritikusan. — Nem tudják, hogyan alakul a termelési szerkezet, a létszám, , a jövedelmezőség, a munkások bére. Csak azt látják, érzik, hogy az utóbbi három évben a gyár gazdálkodása szinte azonos szinten van. A fejlesztést szorgalmazó döntések pedig egyre késnek. Kétségtelen, hogy az okok között szervezetlenség, esetenként a nemtörődömség is fellelhető. De a halogatás oka mégiscsak a népgazdasági, a nagyvállalati, a mi igényeink, lehetőségeink egyeztetése... A tömegpropaganda-tanfo- lyamok tehát korántsem a középtávú oktatási tervben megfogalmazott feladatok „kipipálását” jelentik. Azt szolgálják, hogy ne csak a pártbizottság, az alapszervezeti vezetőségek gondja, dolga legyen a pártmunka. A tennivalók kialakításában — megfelelő ismeretek biztosításában — éppúgy vegyen részt a párttagság, akárcsak a megvalósításában. Középpontban a propagandisták Ebben a folyamatban nem kis része van az elméletileg jól felkészült, tapasztalt propagandistának. Elméleti és módszertani képzésükre, továbbképzésükre hozta létre a pártbizottság a propagandista klubot — A 19 propagandista többsége jól felkészült, többségük közép-, vagy felsőfokú politikai képzettséggel rendelkezik. Ám, amikor az elméletet szembesítenünk kell a helyi gyakorlattal, bizony gondjaink vannak — mondja Angyal Andor, a személyzeti osztály vezetője, aki mögött a propagandamunka több évtizedes gyakorlata van. — A kritikus esetekben nincs mindig elég érvünk a hallgatók meggyőzéséhez. A vitakészség fejlesztése akkor sem könnyű, ha megfelelő ismeretekre alapozhat. — Nemcsak a hallgatóknak, a propagandistáknak is tanulniuk kell, felújítani ismereteiket — kapcsolódik a beszélgetésbe Juhász János, a nik- kelező csiszolóüzem vezetője. Kishartyánban, ahonnan bejár, alapszervezeti titkár. A gyárban tíz éve propagandista. — Ma már a hallgatók nem elégszenek meg az általános kijelentésekkel, a szépen hangzó, nagy szavakkal. Saját tapasztalataikat szembesítik a politikával, s ha nem egyeznek, várják, magyarázzuk meg az okát... Ez aligha sikerülhet sokoldalú, felkészültség, alapos helyi ismeretek nélkül... Borszukovszki Gyula 1949- től propagandista. Azt mondja: — Ez alatt az idő alatt sok felkészítőn vettem már részt. De arra nem igen volt lehetőség, hogy alaposabban elmélyedjünk egy-egy témában, amelyek bennünket és a hallgatókat egyformán érdekelnek. Nem volt lehetőségünk a vitára sem, hogy mi, propagandisták kicseréljük egymás között munkánk tapasztalatait... Most itt, a propagandista klubban erre is mód nyílik. Gazdag program Bállá Géza, a propagandista klub vezetője fiatal mérnök. Most fejezte be tanulmányait a marxista—leninista esti egyetem szakosító tagozatán. Arról beszél, hogyan szolgálja a propagandista klub a sokoldalú igények kielégítését : — A programot együtt alakítottuk ki a propagandistákkal. Sok ötletet, javaslatot adtak, melyek jó része benne van a programban... így többek között a párttagok feddhetetlenségéről, a munkásművelődés helyzetéről, az állam és az egyház, a párt és a vallás viszonyáról terveznek beszélgetéseket. De lesz olyan foglalkozás is a klubban, ahol a gyár első számú vezetői tájékoztatják a propagandistákat a gyár helyzetéről, a fejlesztési lehetőségekről. — Nem várunk mi egyszerre csodát a propagandista klubtól — mondja a klubvezető. — Azt szeretnénk, ha ezzel rendszeresebbé válna a propagandisták elméleti és módszertani képzése. Mert ennek előbb-utóbb propagandamunkánk, egész pártmunkánk hasznát látja. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére hozott kormány: határozat nyomán a gazdasá". gok fokozzák a tejtermelést; az ipar az idén a tavalyinál várhatóan 200 millió literrel több tejet vesz át a termelőktől. ami azt jelenti, hogy hozzávetőleg 15 százalékkal több tej áll rendelkezésre. Mindez megfelelő színvonalú lakossági ellátást tett lehetővé 1977. eddigi időszakában és az év hátralevő részében is. A tej- és tejtermékfogyasztás 1976-hoz képest idén 6—8 százalékkal fut fel. A kínálat jelenlegi túlsúlya, amely a százalékos értékekben is megmutatkozik, egész sor intézkedésre késztette a tejipart. Miután az év elején, még mintegy 300 olyan település volt az országban, ahol nem lehetett pasztőrte- jet vásárolni, meggyorsították az ellátatlan területek bekapcsolását; idén 100-zal csökkent a ..pásztor nélküli” községek száma, és 1978. véNógrád megye mezőgazda- sági eredményeinek alakulásában jelentős szerepet játszanak a pásztói járás gazdaságai. A kedvezőbb éghajlati, domborzati és talajviszonyok, a kialakult hagyományok nyomán a szakemberek, a közvélemény méltán várja, hogy a járás mezőgazdasági üzemei a megyében élenjáró szerepet töltsenek be, s a többinél nagyobb szerepet vállaljanak. E nem könnyű feladat részleteiről beszélgettünk Kovács Ferenccel, a Nógrád megyei Tanács pásztói járási hivatala elnökével. — A járás termelőszövetkezetei a megyében a legjobb termőhelyi adottságokkal rendelkeznek. Az V. ötéves terv célkitűzései mennyiben tükrözik ezt? — A pásztói járás adottságai jobbak a megyei átlagnál, s ennélfogva meghatározó szerepet tölt be. Jobb termelési eredményekkel kedvezően, átlag alatti hozamokkal kedvezőtlenül befolyásolhatja Nógrád mezőgazdaságának helyzetét. Itt termelik a megye búzájának 27, a tej 25.5, a hízott sertés 28, a hízómarha 25 százalékát. A megye összes cukorrépa-és zöldségféle vetésterületéből 46 százalékkal részesedik. Jobb termőhelyi adottságainknál fogva az V. ötéves tervciklusban a megyei átlagnál nagyobb ütemű fejlődést kell elérni. Az előbbre- lépést elsősorban a növény- termesztésben kell biztosítanunk. Célkitűzéseink. hogy 1980-ra őszi búzából 42—43, kukoricából 50—55, cukorrépából 420—440 és lucernából 50— 55 mázsa átlagtermést érjünk el hektáronként. A tervek feszítettek, ezért teljesítésük feltétele, hogy a járás növénytermesztését meghatározó négy nagy gazdaságban — a Mátraaljai Állami Gazdaság, a palotási, a káliói és a pásztói termelőszövetkezetek — termesztési színvonala lényegesen javuljon. Ez a törekvés az eddigieknél is nagyobb feladatokat ró az irányító szakemberekre. Mindenekelőtt a technológiai fegyelem szigorú betartásában, de erőfeszítéseket kell tenni a talajtápanyag- visszapótlás mennyiségének növelésére és szakszerűségének fokozására is. — Miként halad az V. ötéves terv első két évére előirányzott feladatok teljesítése? — Közismert, hogy az elmúlt évi rendkívül kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt járásunk mezőgazdasága sem teljesítette tavalyi előirányzatát. Ezért az V. ötéves tervi célkitűzések végrehajtása érdekében az idei esztendőt döntő fontosságúnak tartjuk. Az 1977-es terv maradéktalan teljesítésével pótolnunk kell az elmúlt évi lemaradásokat is. Ezért a cselekvési programban a termelés 7—8 százalékos növekedését jelöltük meg legfontosabb feladatként. A növénytermelésnek 10—12 százalékos, az állattenyésztésgére az egész országban teljes ellátást biztosítanak. Számos esetben növelték a bolti kiszállítások számát, s ezzel megszüntették a főként a nagyobb üzletekben, vásárlóközpontokban az egyes napszakokban korábban előforduló tejhiányt. A négyhetes, november 4- ig tartó kedvezményes vaj-, és sajtvásárt fokozta a vásárlói kedvet. Ebben az időszakban — az előzetes számítás szerint — várhatóan 20—25 százalékkal több sajtot adnak el az üzletekben, mint az elmúlt év azonos időszakában. (Normál árak mellett csak 10 százalékos felfutás következett volna be) Vajból 6—8 százalékkal értékesít többet a vásár heteiben a belkereskedelem. A növekvő mezőgazdasági tejkínálat nyomán megszüntették a vajimportot, sőt kisebb tételű tejtermékexportra is sor került. V. G. Növekszik a tejes tejtermékfogyasztás nek 4—5 százalékos fejlődést kell elérni. A járási cselekvési programban megfogalmazott főbb célkitűzések a gazdasági egységek terveibe jól beépültek. A mezőgazdasági nagyüzemek a növénytermelés és állattenyésztés §hozamait, mutatóit úgy tervezték, hogy teljesítésükkel a megjelölt termelés- növekedés biztosított legyen. Az üzemek a népgazdasági követelményeknek is eleget tettek, sőt az előírtnál többet vetettek zöldségből, dohányból, nagyobb kocalétszámot vállaltak év végére. A növénytermesztés eddigi eredményei kedvezőek. A bogyós gyümölcsök hozama meghaladta a tervezettet. Kedvezően alakultak a gabona hozamai. Biztosított az állatállomány takarmányszükséglete. Cukorrépából a tervezett, kukoricából a tervezettnél magasabb hozammal számolunk. Az állattenyésztés területén az eltelt 8 hónap eredményei biztatóak, összességében időarányosan megfelelnek a cselekvési program célkitűzéseinek, de a fejlődés üzemenként és ágazatonként differenciált. Az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva a’ összes tejtermelés 10 százalékkal, a tejértékesítés 12 százalékkal, a vágómarha- és hízósertés-értékesítés több mint kétszeresére emelkedett. — A növénytermesztés eredményei egyes gazdaságok között eltéréseket mutatnak a hasonló adottságok ellenére. Mi ennek az oka, hogyan képzelik a kiegyenlítődést? — A gazdaságok között az eltérések elsősorban a növénytermesztés hozamaiban jelentkeznek. Előfordult, hogy őszi búzából 5—9, kukoricából 15—20, cukorrépából 120— 200 mázsás eltérések voltak a hasonló adottságú gazdaságok között. Ugyanabban a gazdaságban az egymást követő években rendkívül nagy termésingadozás is tapasztalható volt, főleg a kukorica és cukorrépa termesztésében. A hozamok ilyen mértékű alakulását több tényező befolyásolta. Az alkalmazott technológia gyakori változása — melyet az alacsony gépesítettségi színvonallal és a szakemberek cseréjével is lehet magyarázni — számos problémát vetett fel. Az üzemek szakvezetői — bár egyes növényekkel kiemelten foglalkoztak — a növények többségénél szakszerűtlen agrotechnikát alkalmaztak. A talajmunkát későn és nem megfelelő minőségben végezték el. a fajták megválasztása nem mindig volt a legjobb, gyenge minőségben történt a vetés, és a betakarítást is nagy veszteséggel végezték. Az üzemen belüli évenkénti termésátlag-ingadozásokhoz hozzájárultak a nagy teljesítményű gépek gazdaságos kihasználása érdekében végzett tömbösítések, melyek kialakítása során a helyes növényi sorrendet legtöbbször nem lehetett betartani. A termelőszövetkezeti egyesülések új vezetési és munka- szervezési formák bevezetését tették szükségessé, melyek eltérő alkalmazása a terméseredményekben is éreztette hatását. Az alacsony műtrágya- és szervestrágyadózis felhasználása is lényegesen csökkentette az egyes növénvek termésátlagát. Az említett hiányosságokon túl a mostoha időjárás szintén rontotta a helyzetet, eltérően hatottak a növényvédő szerek. A járás egyes területeit az átlagosnál jobban érintették az aszálykárok. a jégverések, stb. A hasonló adottságú üzemek közötti termelési eredmények kiegyenlítődése több évet vesz igénybe. Ez a folya iát az idén megkezdődött, melynek alapja a felismert hiányosságok folyamatos kiküszöbölése. — Az új technológiák, eljárások, kezdeményezések menynyire jellemzik a járás mező- gazdasági üzemeit és milyenek a tapasztalatok? — Az új technológiai eljárások bevezetése járásunk termelőszövetkezeteiben most van kibontakozóban. Előtérbe került a hatékonyság és a termelékenység fokozása, a gazdaságossági szempontok fokozott figyelembevételével. Megkezdődött a termelési rendszerekhez való csatlakozás, melynek sikerét a hiáovos eszközellátottság -jelentősen mérsékelte. Járásunk üzemeiben egvre inkább megteremtődnek a feltételei annak, hogy a korszerű technológiával termeltető termelési rendszerekhez csatlakozzanak. A gabona, a kukorica é^ a cukorrépa eredményesebb termesztése érdekében a pásztói, a káliéi és a szurdokpüspöki termelőszövetkezet csatlakozott a KITE és a GITR termelési rendszerekhez. A palotási termelő- szövetkezet vezetőségével és szakmai irányításával ez évben kezdődik a lencsetermesztési rendszer szervezése, már korábban csatlakoztak a gödöllői borsó- és búzatermelési rendszerhez is. Az állattenyésztés területén korszerű, kötetlen tartásra alkalmas telepek kialakítása kezdődött meg. Az elmúlt két évben átadták a szarvasgedei húshasznú szarvasmarhatelepet és a pásztói hízómarhatelepet. A szarvasmarhatelepek tervezett rekonstrukciójával a tervidőszak végére tovább növeljük a kötetlen tartásra alkalmas férőhelyek számát. Az eredményes tenyésztés előfeltételeit a termelőszövetkezetek megteremtették. Mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés területén az úi módszerek bevezetése jól segíti a termelés minőségi fejlesztését. A termelő- szövetkezetekben dolgozó szakemberek keresik a lehetőséget az új technológiai eljárások bevezetésére, és azok eredményes alkalmazására képesek — fejezte be a beszélgetést Kovács Ferenc Szabó Gyula Kevés a szakmunkás Homokterenyén a Zagyvavölgye Termelőszövetkezet kétszáz tagjának a fele asz- szory és lány. Ezért a közös gazdaság párt- és gazdaság- vezetése évente napirendre tűzi a nőpolitikái határozat megvalósulását. Értékeli a további tennivalókat, a termelőszövetkezet helyi sajátosságainak és gazdasági helyzetének megfelelően. Örvendetes. hogv ebben a gazdaságban a nők harmirc százaléka középszintű beosztást tölt be. A választott testületekben ötvenöt százalék a nő: két alapszervezet párttitkára, üzemgazdász, jogtanácsos — hogy csak néhányat említsünk. Három női szocialista brigád dolgozik közmegelégedésre. A közös gazdaság asszonyai közül tizennyolcán részesültek különféle kitüntetésben. Tanulnak különböző iskolákban. Amiben előbbre kell lépni, hogy kevés a szakmunkás, úgy az állattenyésztésben, mint a növénytermesztésben. Természetvédelmi területek Prágában A prágai műemlék- és természetvédelmi központ Prága területének legtöbb részét feltérképezte, hogy megjelölje a tudományos és kulturális szempontból fontos értékeket. A csehszlovák fővárosnak, az újonnan hozzácsatolt területeket is figyelembe véve. közel 50, összesen kb. 900 hektár nagyságú védett területe lesz. A védett területeken 40 növényfajta és 124 állatfajta éL
