Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)
1977-10-02 / 232. szám
Mi módosul a Polgári Jörvényhónyvhen'. 3 kérdés® Az őszi hetek a tárgyalásokról szóló hírek egész sorát hozták. Az ENSZ közgyűlése mellett másodszor is találkozott Carter elnökkel Gromiko külügyminiszter, s folytatódtak a szovjet diplomácia vezetőjének tárgyalásai amerikai kollégájával is. Nagy figyelmet keltettek Barre francia kormányfő moszkvai tárgyalásai. Mi volt a témája a szovjet-francia tárgyalások- ' nak? Raymond Barre francia kormányfő az úgynevezett nagy bizottság, a két ország együttműködésének kérdéseivel foglalkozó magas szintű vegyes bizottság ülésére utazott a szovjet fővárosba. Tárgyalt szovjet kollégájával, Alekszej Kosziginnel és fogadta Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke is. A francia kormányfő. aki' egyúttal gazdasági és pénzügyminiszter is, elsősorban gazdasági kérdésekről tárgyalt Moszkvában. A Szovjetunió és Franciaország között a jelenlegi ötéves tervben jelentősen növekedett a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés; a növekedés, az előző ötéves időszakhoz képest 300 százalék. A kereskedelem, amely francia oldalon 200 millió dollárnyi aktívummal zárult, tavaly elérte a 2,3 milliárd dollár forgalmat. A tárgyalásokon Barre miniszter- elnök közölte: Párizs uránt és földgázt szeretne Vásárolni a Szovjetuniótól. Szó volt egy félmilliárd dolláros francia szállításról is: francia cégek gépeket és berendezéseket adnának el a tyumeni olajmezők feltárásához. Döntés még nincs. A francia cégek mellett nyugatnémet és japán vállalatok is részt vesznek a versenytárgyalásokon. A szovjet álláspont szerint egyszerre kell fejleszteni a kölcsönös kereskedelem mindkét oldalát, a fejlődésnek kiegyensúlyozottnak kell lennie. Természetesen jó néhány nemzetközi kérdés is szóba került; min-, denekelőtt azon a beszélgetésen, amelyet Leonyid Brezs- nyevvel folytatott a francia kormányelnök. A párizsi Le Monde a moszkvai útról szóló kommentárjában leszögezte: a Szovjetunióban pozitívan fogadták a francia külpolitika egyes megnyilvánulásait, az enyhülés kérdésében tett állásfoglalásait. A lap utalt arra is, hogy a kilátásba helyezett francia leszerelési kezdeményezések — amelyekről a kormányfő nyilván részletesebben is beszélt a Kremlben — szintén jó fogadtatásban részesültek. Van-e új esemény a nyugatnémet gyáriparos-szövetség elnökének elrablása dolgában? valahol Hollandiában, egy hajón tartják fogva. A kölni emberrablás mellett egy japán repülőgép eltérítése az újabb bizonyíték, hogy a terroristák céljai között harmad- vagy negyedrangúak a politikaiak. A japán repülőgéprablók fő követelése 6 millió dollár volt; néhány japán börtönben őrzött terrorcselekményekért elítélt személy kiadását a világsajtó ..mellékes követelésnek” tekintette. A terror, „az erőszak ideológiája” olasz hívei, a különböző szélsőbaloldali csoportok is éppen most, a Schleyer-ügy idején kísérelték meg Bolognában az ultracsoportok egyesítését. Sikertelenül — de a bolognai találkozó mégis fontos tanulsággal szolgált. Kiderült, hogy az ultrabal mozgalmak két dologban, a terrorista módszerekben és a vad kommunistaellenességben mindig találkoznak. A Schleyer elrablása óta kialakult hangulat hatására az NSZK parlamentje törvényt fogadott el, amely „veszélyesnek minősített időszakban” megszigorítja a terrorista cselekményekért elítéltek börtönbeli őrizetét és a rabokat elszigeteli a külvilágtól. Fontos és figyelemreméltó nyilatkozatot tett a Schleyer-ügy kapcsán Herbert Mies, a Német Kommunista Párt elnöke, aki újra leszögezte: Schleyer elrablása kalandorok műve volt. A terrorizmusnak semmi, köze sincs a kommunista és munkásmozgalom harcához. Herbert Mies beszélt az antidemokratikus hisztériáról is, amelyet a jobboldal szít. „A polgárháború kísérteiét idézik fel, de a baloldal elleni kereszteshadjáratra gondolnak. Ezért követelik az alkotmány megvédését, de éppen az alkotmánynak a rendkívüli és kivételes törvények útján történő hatálytalanítására gondolnak” — mondta az NKP elnöke. Az elrablóit Schleyerről egyébként új fényképet küldtek fogvatartói, ezúttal egy párizsi újság szerkesztőségébe. Egyre határozottabb a gyanú, hogy Schleyert Mit jelent a nyugatnémet jobboldal képviselőinek pekingi látogatása? Magyar—amerikai külügyminiszteri találkozó Púja Frigyes külügyminiszter az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetője szombaton New Yorkban találkozott Cyrus Vance amerikai külügyminiszterrel. Megbeszéléseiken az országaink közötti kétoldalú kapcsolatokról, időszerű nemzetközi kérdésekről, valamint az ülésszak napirendjén szereplő témákról volt szó. A találkozón magyar részről jelen volt még Esztergályos Ferenc, az MNK nagykövete, az Egyesült Államokban, és Hollai Imre nagykövet, hazánk állandó New York-i ENSZ-missziójának vezetője. (MTI) Spanyol törvényjavaslat A Spanyol Szocialista Munkáspárt, a Spanyol Kommunista Párt, a Szocialista Néppárt, valamint a katalán— baszk képviselőcsoport tagjai törvényjavaslatot dolgoztak ki az amnesztiáról. A javaslat szerint az amnesztia hatálya kiterjed az 1977. június 15., a parlamenti választások napja előtt elkövetett minden politikai bűncselekményre és az ilyen cselekménnyel összefüggő köztörvényes bűncselekményekre. A törvényjavaslatot a Cortes október 14—15-i teljes ülése elé terjesztik. (MTI) Titkos találkozó r A rhodésiai kormány szombaton megerősítette a hírt, amely szerint Ian Smith kormányfő múlt vasárnap Lusa- kában titokban találkozott Kenneth Kaunda zambiai elnökkel. A fehértelepes kormány szóvivőjének közlése szerint a megbeszélés „szívélyes” légkörben zajlott' le. A Smith—Kaunda találkozó jelentőségét kiemelendő hír- ügynökségek emlékeztetnek arra, hogy Zambia vezetője most első ízben tárgyalt a saliburyi rezsim vezetőjével. A bonni kereszténydemokraták katonai szakértője, Manfred Wörner nem egyedül jelent meg Teng Hsziao-Ping miniszterelnök-helyettes és vezérkari főnök szobájában. Két nyugalmazott boy ni tábornok kísérte, meg egy volt NSZK admirális. Ez a legújabb Bonn—Peking baráti tárgyalás a folytatása annak a világszerte feltűnést keltett kínai külügyminiszter-helyettesi nyilatkozatnak, amely a tavasszal a Springer-kon- szern leghangosabban enyhülésellenes lapjában, a Die Weltben jelent meg. Ebben a szovjet békepolitikát rágalmazó írásban fejtették ki először Pekingben az NSZK jobboldal használatára azt az „elméletet", hogy a NATO és Peking „jól megértheti egymást, hiszen egyazon támadó ellen kell készenlétben lenniök”. Ugyanilyen nyíltan szovjetellenes szöveg hangzott fel most is a legmagasabb rangú kínai személyiségek egyikének szájából. Teng Hsziao-Ping ezúttal már Nyugat-Európa, Japán és az Egyesült Államok „közös stratégiai érdekeiről, a Szovjetunió megfékezésének közös érdekéről” beszélt. A kínai vezetés szovjetellenes vonala tehát, a múlt heti botrányos események után, amikor Li Hszien-Nien miniszterelnökhelyettes egymás után két afrikai vendég tiszteletére rendezett vacsorán mondott a szocialista közösséget, a Szovjetuniót rágalmazó kirohanásokkal teli beszédet, új elemmel bővült. Gárdos Miklós kódex Az országgyűlés 1959-ben alkotta meg a Magyar Nép- köztársaság Polgári Törvény- könyvéről szóló törvényét, amely a szocialista jogrendszer kiépítésében korszakalkotó jelentőségű, volt. Ez lévén hazánkban a polgári jog első, egységes kódexe. A Polgári Törvénykönyv az életviszonyok széles körét — állampolgárok és gazdálkodó szervezetek, vállalatok, szövetkezetek vagyoni és személyi viszonyait — szabályozza. A kis- és nagykorúság, a cselekvőképesség, a tulajdonjog, a szükségletek kielégítésében nagy szerepet játszó szerződési rendszer, az egyes szerződésfajták, a jogellenes cselekményekért való felelősség, a kártérítés, vagy az öröklési jog, mind szerepel a törvényben. Az elmúlt közel két évtized során felhalmozódott tapasztalatok, az egységes szocialista jogrendszer fejlődése és a korszerű jogi szabályozás iránti igények indokolták, hogy a kormány most az országgyűlés őszi ülésszakának napirendjére tűzte a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykövéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításának és egységes szövegének törvény- javaslatát. Bár a módosítás elég széles körű és több új jogintézményt hoz létre, illetőleg új szabályozást ad, a PTK túlnyomó része változatlanul alkalmas arra, hogy a polgári jog eszközeivel elősegítse a fejlett szocialista társadalom építését. A VAGYONI VISZONYOK EGYSÉGES SZABÁLYOZÓJA A PTK továbbra is a vagyoni viszonyok egységes kódexe. Ennek megfelelően . a magánszemélyek és a jogi személyek (vállalatok, intézmények) legfontosabb polgári jogviszonyait, személyi és vagyoni jogait kell szabályoznia. Ezért az eddig alacsonyabb szintű jogszabályokkal rendezett ilyen viszonyok alapvető előírásai is a módosított PTK-ba kerültek. A tulajdonviszonyok szabályozásával a társadalmi tulajdon minden formájának további erősítését és fejlesztését szolgálja, biztosítva a személyi és a magántulajdon rendeltetésszerű birtoklását és használatát is. Elősegíti a termelés, a forgalmazás és elosztás szocialista elvei érvényesítésének erősítését. Kifejezésre juttatja az állampolgárok alkotmányos jogvédelmének sokoldalú követelményét és ehhez megfelelő jogi garanciákat ad. 12. HELYETT 14. ÉLETÉV Az emberre, mint jogalanyra vonatkozó rendelkezések körében a fontos változtatás, hogy az életkortól függő cselekvőképtelenség korhatárát a jelenlegi 12. évről 14. évre emeli, megteremtve ezzel . a jogrendszer más ágaival való összhangot. A kötelező általános iskolai oktatás ugyancsak a gyermekek 14. életévéig tart. A Munka Törvénykönyve a 14. életév betöltése után teszi lehetővé a munkaviszony létesítését, a Büntető Törvénykönyv a büntethetőséget is ettől az életkortól állapítja meg. Ezek az előírások a korhatár meghatározásénál közös alapon nyugszanak: a személy megfelelő értelmi és erkölcsi képességét kívánják meg. (A cselekvőképtelenség jogi értelemben azt jelenti, hogy az ember saját kezdeményezésével nem szerezhet jogokat, nem vállalhat kötelezettségeket — pl. nem köthet adásvételi vagy munkaszerződést — cselekedeteinek nem lehet jogi következménye — nem büntethető —, ügyei ellátására képtelen. Nevében minden esetben csak törvényes képviselő — szülei, gyámja — járhat el.) ALAPVETŐ EMBERI JOGOK Társadalmunk, államunk — az alkotmánynak megfelelően — széles körben biztosítja az állampolgárok személyiségének szabad kibontakozását, alapvető jogaik érvényesítését. Tilos és megfelelő polgári jogi következményeket von maga után az alapvető emberi jogokat sértő magatartás, ami a személyes szabadság jogellenes korlátozásával, vagy a lelkiismereti szabadsághoz, az élethez, a testi épséghez, az egészséghez, valamint a becsülethez és az emberi méltósághoz való jog sérelmével jár. A gyakorlati tapasztalatok alapján a névviseléshez való jog védelmét kiterjeszti a tudományos, irodalmi, és művészeti, vagy egyébként közszerepléssel járó tevékenység körében a felvett névre is. A hatékonyabb jogvédelmet szolgálja a jó hírnevet sértő magatartások pontosabb megfogalmazása, a sajtó-helyreigazítási eljárás, a képmással és hang- felvétellel való bármilyen visszaélés, a levéltitok, a magántitok, az üzemi és az üzleti titok konkrétabb megfogalmazása is. A KARTÉRtTÉS KITERJESZTESE A közel két évtizedig érvényben levő rendelkezések szerint eddig csak a vagyoni károkért járt kártérítés, például a megrongált ruháért, de nem kellett kártérítést fizetni akkor, ha a sérült személyt testi fogyatékossága nem akadályozta munkájában. A módosított PTK most lehetőséget ad arra, hogy a bíróság ez utóbbi esetben is kártérítést ítélhessen meg. Akkor is, ha a károsultat kifejezett és mérhető vagyoni kár nem érte. A szeptember 29-én elfogadott módosított Polgári Törvénykönyv egységesíti a szolgáltatások hibátlan teljesítéséért való felelősség — a szavatosság, a jótállás — szabályait is: nemcsak a minőségvédelem követelményeit, hanem a fogyasztók védelmét is jobban szolgálja. MEGVÁLTHATÓ A HASZONÉLVEZET Az öröklési jogban a haszonélvezeti jogra vonatkozó szabály módosült. Korábban az elhalt személynek azt a vagyonát, amelyet a gyermekei örököltek, az özvegy az úgynevezett haszonélvezeti jog alapján használhatta. Ez idő alatt tehát az örökös nem adhatta el és nem is használhatta az örökségét, bár tulajdonjogát megszerezte. A kisparaszti gazdálkodás körülményei között a haszonélvezet tárgya gyakran kizárólagos megélhetési alapja volta magára maradt házastársnak. Ma már a hagyaték tárgyai egyre inkább a házingatlanok, a tartós használati tárgyak, a készpénzvagyon köréből kerülnek ki. A tárgyak egy idő után elhasználódnak, megsemmisülnek, vagy értékükben jelentősen csökkennek. A pénzvagyon haszonélvezete pedig csak a kamat felvételéhez való jogot jelenti. A merev szabályozás feloldása a házastárs és a gyermekek érdekében is szükséges volt. A haszonélvezet megváltása — a módosítás szerint — olyan lehetőséget jelent, hogy a házastárs által lakott lakás és a benne található felszerelés kivételével az egyéb vagyonra (autó, telek, üdülő), az örökösök közjegyzőnél kérhetik a haszonélvezeti jog megváltását, amely természetben, vagy pénzben egyaránt történhet és annak mértéke a hagyaték olyan hányada, amelyet a házastárs mint leszármazó örökös egyébként is megkapna, ÖRÖKLÉS ÖRÖKBEFOGADÁSNÁL Módosítja az új PTK az örökbefogadott törvényes öröklési jogát vér szerinti szülei után is. Miszerint titkos örökbefogadás esetén az örökbefogadott és vér szerinti rokonai között az örökbefogadás fennállása alatt nincs törvényes öröklési kapcsolat, vagyis titkos örökbefogadás esetén sem az örökbefogadott nem örökölhet vér szerinti rokonai után, sem azok nem örökölhetnek utána. Nem titkos örökbefogadás esetén az öröklésre változatlanul a jelenlegi előírások érvényesek. A most elfogadott módosított Polgári Törvénykönyv jól alkalmazkodik azokhoz a változásokhoz, amelyek hazánkban az elmúlt húsz esztendőben lezajlottak. Előírásai biztosítékot szolgálnak arra, hogy a fejlett szocialista társadalom építése során a polgári jogi vonatkozású vitákhoz megfelelő eligazítást nyújtsanak. Array Tivadar-------------.—------■ ----«' ' ' mNóGRAD - 1977. október 2., vasárnap TTl Békepipa amerikai módra — ncutroutöltcttcl Abdul Hamid Saraf, a Jordániái királyi kabinetiroda vezetője, aki jelenleg New Yorkban tartózkodik; kijelentette: kormánya álláspontja szerint a palesztinoknak a genfi közel-keleti konferencián vagy az összarab delegáció tagjaként, vagy külön delegációként kell részt venniük. de semmiképpen sem a jordániai delegáción belül kell képviseltetni magukat. X Az An Nahar című libanoni lap szombaton értesülést közölt arról, hogy ha a genfi konferencia felújításáról jelenleg New Yorkban folyó tárgyalások előrehaladást hoznak, a jövő héten megalakítják a palesztin emigráns kormányt. A lap úgy tudja, hogy a megalakítandó kormányt egy ciszjordániai politikai személyiség fogja vezetni. &
