Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)

1977-10-08 / 237. szám

C3 ív — 03 kérdés Rejtvén ypályázat a Sagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára IX. forduló A kemcrovói szintetikus' szál-üzem egyike a Kuz- nyecki-me- dence legje­lentősebb textilgyára­inak. Termé­keit az ország számos szö­vőgyárában felhasználják. Képünkön: csévélik a mű­szálat Í '-------7 Melyik beruházást ne­I vezik az „évszázad épít- I kezésének”? —~ j A Szovjetunió dom- / borzati viszonyai rend- I kívül változatosak, Nagy kiterjedésű, alig pár száz méter tengerszint feletti ma­gasságú síkságok, több mint 300—400 méter magasságig emelkedő hátságok, magas hegyláncok tagolják. Hogyan nevezik a Szovjetunió leg­magasabb pontját? ~ A fiatal szovjet állam 3 első intézkedései a bé- * kéről és a földről szóló dekrétumok voltak. Mikör, milyen alkalomból fogadták el ezeket a fontos dokumen­tumokat? Az energiahordozók — így a szén — iránt ______világszerte megnöveke­dett a kereslet. A tervezők számítása szerint 1980-ban mi­nimálisan hány millió tonna szenet vár a szovjet népgaz­daság a Kuznyecki-medencé- től? I [ Moszkvát, a Szovjet­je unió fővárosát 1147- I ben említik először a krónikák. A kis lélekszámú te­lepülés az évszázadok során csaknem tízmilliós világváros­sá fejlődött. Gazdaságáról, kultúrájáról, művészetéről, ha­talmas épületeiről messze földön híres. Itt található Eu­rópa legnagyobb parkja is. Milyen nevet visel ez a park? I-T Hány négyzetkilomé- ter a kiterjedése a . kemerovói területnek? T. HOGYAN KELL KÉPET NÉZNI? Udvarias idegen vagyok- Ha valahol külföldön járok, tisz­tességtudó igyekezettel tö­rekszem arra, hogy megnéz­zem mindazt, amire az or­szág, amelyben épp járok, büszke, mert a kötelező „hogy érzi magát nálunk” —. kér­dés után, rögtön sorra veszik nevezetességeiket, jártam-e ott, láttam-e? S ilyenkor nemmel válaszolni kicsit ér­dektelenséget sejtető, de min­denképp kényelmetlen. Ügyhogy ma kötelező ki­rándulásként következik a Tre­tyakov Galériában kavargó tömeg megtekintése. Ballagok is békével a hosszan kígyózó sorban a képek előtt, egész ad­dig, míg Ivanov „Krisztus a nép között” című képe megál­lásra nem kényszerít. Nem hagyom magam sodor­tatni a képtári tömeggel. Ha az ember eléggé szívós, s tü­relmesen kivárja a megfele­lő időpontot, hosszú percekig nézhet egy képet egymagában is. Ivanov 1837-től 1857-ig, 20 éven át dolgozott a körülbelül ötször hatméteres festményen- Közben negyvenhárom ki­A Szovjetunióban mind nagyobb szerepet kap * a szénhidrogén-előállí­tás. A földgáztermelésben mi­lyen arányt képvisel Ukraj­na? A magyar nép őshazáját a történészek az Urál­* hegység melletti Ká- ma folyó környékére helye­zik. A nagy népvándorlások hullámai magával ragadták a magyarságot is, amely több százéves hányódás után ju­tott el mai hazájába. Melyek a Szovjetunió területén élő Az énekkar megalakulása 1903-ra vezethető vissza, ami­kor még mint férfikar műkö­dött. Munkájának jelentős szakasza az 1920—1930-as években egybeesett a mun­kásmozgalom küzdelmeivel, annak fontos élesztője volt a kórusmozgalom területén. Az énekkar a forradalmi dalhagyományok ápolása mel­lett sokat tett a forradalmian új magyar kórusművészet, Bartók- és Kodály-műveinek népszerűsítéséért is. A Vasas férfikar nevéhez fűződik a „Fölszállott a páva” című kó­rusmű bemutatója is. A felszabadulás után, mint sok más nagy múltú férfikar, ez a kórus is vegyes karrá alakult át. Az 1940-es és 50- es években az új magyar kó­rusművek, szovjet és más né­pek dalainak terjesztésével sebb vásznat készített, hojy kiválogathassa, külön-külön is láthassa a figurákat, mi­előtt felfestené őket a nagy képre. A nyegyvenhárom kis vászon is a legszínvonalasabb képtári anyag, szinte egy élet­mű. Ivanov halála előtt még­is azt mondta, hogy csak egyetlen képe van — a nagy. A többit nem számította mű­nek, holott mind kiérlelt, mes­teri darab. Az összpontosított alkotó — ha tetszik, a munkaképes­ség példájaként állhat min­denki előtt, aki bármibe is fog. És az önértékelés, az ön­bírálat szigora is! Hisz’ már maga az a tény, hogy a Tre­tyakov Galériában látható a negyvenhárom, csupán váz­latnak szánt vászon — a mű­vész önmaga iránti túlzott szigoráról beszél. Tretyakov sokszor elsőként adott polgár­jogot egy-egy fiatal, még nem elfogadott művésznek. A múlt század közepén kezdte el a gyűjtést testvére segítségével Pavel Mihajlo- vics Tretyakov, s halálakor, 1898. december 4-én, szinte naprakészen adományozta Moszkva városának orosz fes­tészeti gyűjteményét. Negy­népek közül a legközelebbi „rokonaink”? n Az óriási kiterjedésű szovjet földet hatal­_____ más folyók szelik ke­r esztül-kasul. Legjelentőseb­bek —, hogy csak néhányat említsünk —, a Don, a Vol­ga, az Ob, a Jenyiszej, a Léna, az Amur. Melyik folyó partján épült testvérmegyénk köz­pontja, Kemerovo? Kemerovo a KUZ- _ BASSZ fővárosa. Mi­______ nek a rövidítése a K UZBASSZ szó? hívta fel magára a figyelmet. .A legutóbbi másfél évtized jellemzője, hogy a régi ha­gyományok ápolása mellett repertoárját kiszélesítette, ab­ban a gregorián kórusművek­től az oratóriumig sokféle mű­faj megtalálható. 1977. áprilisában Írország­ban,' a 24. cork-i nemzetközi kórusversenyen szerzett új barátokat hazánknak és a ma­gyar zenének. A vegyes kari versenyágban II., a női kar­ban iy. díjat, valamint a fesztivál legjobban előadott művének különdíját nyerte el. A Vasas énekkar ez évi szereplései mellett már a jö­vő évre készül, amikor a kó­rus 75. éves jubileumát ün­nepli. Gúthy Éva, a KÓTA megyei titkára venkét esztendei munkával, óriási szellemi, fizikai és anya­gi befektetéssel alkotta meg az orosz nemzeti művészet múzeumát. P. M. Tretyakov halálakor az orosz művészek több mint kétezer-kétszáz al­kotását őrizte falai közt a kép­tár — az orosz képzőművé­szetet az első lépésektől ' be­mutatva. Természetesen már a Tretyákov-testvérek is vásároltak nyugat-európai ké­peket is, s azóta is gyarapszik a külföldi képek állománya, de a Tretyakov Galéria most is a hazai képzőművészet kincstára. A következő teremben Ve­rescsagin Sipka-szorosi ütkö­zet című képe előtt beszélge­tünk. Nem hangosan, de nem is halkan. Ahogy egy múze­umban még épp illik. Egy- szercsak udvariasan, ám eré­lyesen ránk szól egy harminc­öt-negyven körüli nő: — Kérem, ne beszélgesse­nek! Már épp replikáznék, mi az, hogy csak úgy rászólnak az emberre egy zsongó-bongó nyilvános helyen, amikor a terem közepén észreveszem a széksorokat, s a bennük ülő húsz-huszonöt embert. Vala­melyik képzőművészeti főisko­la hallgatói lennének? Ahhoz túlságosan vegyes a társaság. Jó néhány arcán látszik, hogy ebben a korban már nem le­het elkezdeni a művészinas- kodást. Férfiak és nők, öre­gek, fiatalok vegyesen. Elnézést kérek azért is, mert a beszélgetésünkkel za­vartuk, s azért is, hogy újból zavarogni akarok a kérdezős- ködésemmel. Az egyik moszkvai gyár dolgozói ültek a Tretyakov Galéria termében. Kulturális vállalásukat nem úgy. teljesí­Ketten a A két csinos fiatal lány kö­zül az egyik bárna és Bujá­kon dolgozik, a másik szőke és pásztói. Természetesen még sok kisebb-nagyobb különb­ségről szólhatnánk, de ezeket tegyük félre. Amiben hasonlí- ■tanak: mindketten frissen érettségizettek, a pásztói Mik­száth Kálmán Gimnáziumban szereztek közgyűjtemény-keze­lői oklevelet az érettségi do­kumentum mellé. Mindketten egy kicsit a szerencse kegyelt­jének tartják magukat. Hogy miért — ez kiderül az alábbi beszélgetésekből. Mindenki és minden ismerős Bódi Piroskát a bujáki könyvtár kölcsönzőasztala mellett találom. A könyvtárat pedig a művelődési ház épü­letében, az ifjúsági klub he­lyisége mellett. Ez jellemző és kissé árulkodó több szem­pontból is. Először azért, mert nem csupán könyvtárosi mun­kakört tölt be: ifjúságpolitikai előadó, a művelődési ház ifjú népművelője, aki a könyvtáro­si teendőket is ellátja. Ami árulkodik még egyről s más­ról: nincs éppen kölcsönzési idő, de munkát jócskán talált magának és amikor bekopog egy fiatalember, hogy szétnéz­zen a könyvek között, őt sem küldi el. — Még bizonyára friss ben­ned az iskolai évek emléke. Erre a munkára, amit végzel, mennyire készítettek föl Pász- tón? — Nagyon! Minden nagyké­pűség nélkül mondhatom, hogy a különböző könyvtárom si teendők között ismerősként mozogtam az első időtől — sok szakmai, gyakorlati do­loggal megismertettek minket. De ahogy mondják: a gyakor­lat teszi a mestert — még jobban belejövök, ha régebben csinálom. — A kölcsönzés^ a könyva­jánlás sem okozott nehézsé­get? — Idevalósi vagyok. Buják nem olyan nagy község, hogy ne ismerném az embereket. Vannak törzsolvasók is, gyak­ran már amikor meglátok va­lakit bejönni, tudom, mit sze­retne, mit ajánlhatok. Na­gyon szerencsés vagyok — so­kan szerették volna az osz­tályból, hogy saját községük­ben, könyvtárban kapjanak tették, hogy a brigádnaplóba a portán beültették a múze­um pecsétjét, hogy legyen mi­vel elszámolni a művelődési bizottságnak is, és otthon is a délutáni sörözést —, ahogy minálunk Magyarországon ez gyakorta megesik- Valóban tanultak, gazdagodtak. — A következő hónapban — mondta egyikük — megint jövünk. Csak úgy értékes iga­zán, ha folyamatosan, elmé- lyülten foglalkozunk egy-egy korszakkal, nagyobb témakör­rel. Az előadó pedig nem a fes­tő életével, lexikoni adatokkal traktálta őket, hanem a kép kompozíciójáról beszélt, arról, hogyan valósulnak meg, s ho­gyan módosulnak a klasszi­kus szabályok a Verescsagin- kép esetében, de főleg arról, hogyan kell képet nézni. Köz­ben beleszőtte a szükséges iro­dalmi adalékokat, a történel­mi események okait, összefüg­géseit, s egy lemezjátszót is megszólaltatott. — Nem akart soha festő vagy grafikus lenni? — kér­dem a legfiatalabbat, aki fü­zetébe rajzolgatja a kép rész­leteit. s ráadásul jól. — Á, nem tudok én rajzol­ni. Legalábbis úgy nem, ahogy egy művésznek kell — mond­ja a fiú- Technikus Vagyok, egy kicsi, három rajzolóból álló i műszaki rajzoló csoport- vezetője vagy inkább irányí­tója, szervezője, s elég sokat rajzolok. Kifejlődött hát eg.y kis kézügyességem, s ha eze­ken a művelődési foglalkozá­sokon reprodukálom,, amit lá­tok. j sokkal közelebb kerülök a képhez, a látvány titkához. Közben fejlődik a rajzkészsé­gem is, aminek viszont a gyárban látom hasznát. {Folytatjuk) állást. Ha jól tudom, tizenha­tunk közül hárman továbbta­nultak, velem együtt hatan dolgozunk könyvtárban, van képesítés nélküli óvónő és pedagógus, mások adminiszt­rátorok lettek. Ahogy körülnézek, megakad a szemem a sok szép mesés­könyvön, ifjúsági regényen. Látszik, hogy várják a tanu­lókat. — A gyerekek közül sokan járnak. Számukra olyan ren­dezvényeket tervezünk, ame­lyek segítenek minél jobban megismerkedni a könyvtárral, a könyvek világával — osz­tályfőnöki és magyarórákat, mesedélutánokat tartunk. — Egy kicsit óvónőnek is kell lenned — mondom egy kis ugratással a hangomban. A válasz azonban komoly: — Eredetileg az volt a vá­gyam! De most már a tovább­tanulásnál is a magyar-nép­művelés szakra gondoltam. — És a népművelés terén mi a feladatod? — Az ifjúsági klub vezető­jével, Losonczi Tamás tanárral ködösen állítjuk össze a prog­ramokat, szervezünk rendez­vényeket. A klub tagjai egyébként a legjobb olvasóim. Szeretnék még több olvasót, még jobb propagandát, jól rendezett könyvtárat. Az ízlésformálás titkai Bódi Piroska szerencsésnek mondta magát, mert falujá­ban kapott könyvtárosi állást. Pálinkás Ági talán még sze­rencsésebb: Pásztón, szintén a lakóhelyén, a ..gyakorlóisko­lájukban”, azaz a nagyközsé­gi-járási könyvtárban helyez­kedett el. Egy szombat dél­után, otthonában sikerült „el­csípni”. — Megtiszteltetésnek érez­tem, hogy engem választottak, hiszen nem egyedül pályáz­tam ide. Mindig szerettem a könyvtárat, kiskoromtól olva­sónak számítok. De eredetileg óvónő szerettem volna lenni. A Krím népszerű üdülőhe­lyei ebben az évben augusz­tus közepéig több mint 4 mil­lió látogatót fogadtak. A sze­zon végéig még újabb 3 mil­lió vendéget várnak­Lenin 1920-ban írt alá ha­tározatot hogy a krími üdü­lőhelyeket a dolgozók gyógyí­tására hasznosítsák. Az egy­kori cári, főnemesi palotákat és villákat szanatóriumokká és üdülőkké alakították át. A szovjet hatalom éveiben a Krímben 350 új egészségügyi létesítményt építettek- A Krímben üdülők közel kéthar­mada munkás. A szanatóriumi beutalók egy részét a szakszervezetek A pantomim kifejezés össze van kötve Marceau nevével, ö népszerűsítette ezt a mű­vészetet. amelyet Decroux modernizált. Marceau művé­szetét hatalmas tömegek cso­dálják. neve világhírű, de stí­lusa már nem felel meg tel­jesen az új nemzedékek tö­rekvéseinek. Annak a jelen­ségnek vagyunk a tanúi — mint egyébként más területe­ken is —. hogy a művészek visszatérnek a néni és egye­temes forrásokhoz, és a moz­dulatok technikája tovább fejlődik 18.00: Ady Endre vers- és prózamondó verseny. I. elődöntő. Közvetítés Salgótarjánból. Ady Endre születésének száza­dik évfordulóján ismét nagy kö­zös vállalkozásba kezdett a Ma­gyar Rádió és a Magyar Televí­zió. A két évvel ezelőtti József Attila szavaló versenyhez hasonló­an most hat héten keresztül megrendezi az Ady Endre vers­— Milyen érzés, hogy a volt könyvtárismeret-szaktanárod- ból főnök lett? — Megmondom őszintén, még mostanában is gyakran tanár úrnak szólítom Szőllősi Miklóst. Remélem, nem ha­ragszik érte. De az ilyen za­varba hozó szituációkat leszá­mítva nagyon jól érzem ma­gam — mindenkivel ismerjük egymást, jó a kollektíva. — Mit szeretsz legjobban a könyvtárosi munkában? Gondolkodás nélkül jön a válasz: — A kölcsönzést! Igaz, az olvasók nagyobbik felével ismerkedem csak, de izgalmas dolog eltalálni az emberek igényeit, ízlését. Legkönnyebb talán az idősebbeknek ajánla­ni. Ök gyakran meg is mond­ják, milyen típusú, tartalmú könyvek érdekelnék őket. A legrosszabb olvasó — ha lehet így fogalmazni — nem is az, aki tétovázik, nincs kialakult érdeklődési köre, hanem az, aki csak és egyesegyedül kri­mit akar. Ha nem kap, ki­fordul' a könyvtárból. Azért ez a legritkább — a könnyebb olvasmányokat keresők is el­viszik a nagyon ajánlott, ko­molyabb témájú regényeket, a munkájukhoz közel álló szak- irodalmat. — Az ízlésformálás, az igazi olvasóvá nevelés a legnehe­zebb ezen a pályán? — Igen, én is ezt tapaszta­lom. Nagyon örülök annak, hogy van egy kincset érő munkatársunk, Ungvári Jenő, volt pedagógus. A tájékozott­sága, műveltsége, emberisme­rete az ajánlás során sokat kamatozik — rengeteget tanu­lok tőle én is. — Tanulást említettél. És a továbbtanulás? — A könyvtári, levéltári, múzeumi ismeretek tárgyakból tett érettségi közgyűjtemény­kezelői munkakörök betöltésé­re jogosít, így nem vagyok ké­pesítés nélküli. Az alapfizeté­sem 2050 forint. Egy kis szü­net. után szeretnék felsőfokú képzettséget szerezni. gekért bocsátják a dolgozók rendelkezésére. A krími üdülőhelyeken, amelyek híresek gyógyító he­gyi levegőjükről, meleg ten­gerükről és gyógyforrásaikról! különleges figyelmet fordíta­nak a gyenge fizikumú gyere­kekre- Egész város áll rendel­kezésükre, Eupatorija. Éven­te több mint félmillió gyer­mek üdül itt. A beutalók rendszerint ingyenesek- Ezen­kívül az állam fizeti az úti­költség felét. A jelenlegi ötéves tervben (1976—1980.) több mint 500 millió rubelt fordítanak a krí­mi üdülőhelyek feilesztésére, 100 millió rubellel többet, mint az előző ötéves terv so­A i.mimus” művészete gö­rög—római hagyomány. Fran­ciaországba az olasz színészek vitték el a XVI. században. A XIX. században virágzott fel Debureau, Severin, Farina és más nagynevű színészekkel. Ezután gyakorlatilag egy idő­re eltűnik a színről, de ismét kifejezési területet talált a néma filmben- A nagy ..mimu* sok” itt: Charlie Chaplin, Buster Keaton. A pantomim Ugyanakkor fellendül Német­országban és Közép-Európá- ban. és prózamondó versenyt. A há­rom elődöntő, két hnz'-nc t során, majd a döntőben ver­senyeznek mindazok-, akik — kor­határ nélkül — a tavaiv ősszel meghirdetett és a Népművelési Intézet által megszervezett selej­tezőkön versenyben maradtak, akik méltó tolmácsolói Ady sz** vainak, gondolatainak. A versenyt a rádió és a teM> vízió is közvetíti. Műsorvezető: Rapcsányl Lászlfc 4 NOGRAD — 1977, október 8., szombat 1 Zelci Miklóst 1 1 Megszólalnak kévék 1 [ és emberek (szovjet űiinaplő) S § •iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiimiimíiiiiiiiiiiiiriiiiiiiiiiii. Zenei világnap ’77 Vendégünk volt a Vasas művészegyüttes énekkara G. K. M. Üdülőkéiifck a Krímben ingyen vagy minimális össze- rán­A pantomim múltjáról Mai tévéajánlaiunk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom