Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)

1977-10-07 / 236. szám

r Szüret a nagy ároki dűlőben r;imwMß. Harmincöt holdon kezdték a szőlő szüretelését a hét elején a pásztói Béke Termelőszö­vetkezet nagyároki dűlőjében. Nyolcvan asszony szorgoskodik a szőlőtőkék között, s így naponta 120—150 mázsát szednek le. A termés közepesnek mondható, mivel a nyáron jégverés pusztította az ízletes csemegét. — bábéi felv. — Előkészített „szezon 99 Biztatni az újítókat Gazdag hagyományú az újítómozgalom a salgótarjáni síküveggyárban. Közel ötven főnyi az újító törzsgárda, s ennek háromnegyede mun­kás. Az ő elismerésüket mu­tatja, hogy az utóbbi években fizikai dolgozók vitték haza a Kiváló újító kitüntetést: Dombóvári Ferenc műsze­rész, Kaszás Gyula lakatos és Sándor István villanysze­relő. Az újítások az eredményes termelést szolgálják. Biztató a fejlődés, mert 1976-ban 42 újitást adtak be, ami másfél- szerese az előző évinek, idén pedig az első nyolc hónapban 20 kidolgozott javaslat látott napvilágot. A tavaly kivitele­zett 13 újítás több mint fél­— Bevonják-e a mozgalom­ba a fiatalokat? — Tavasszal a KISZ-szel közösen felhívtuk a 30 éves­nél fiatalabb dolgozóinkat, hogy az Alkotó ifjúság pályá­zat fellendítéséhez újítások­kal járuljanak hozzá. Remek javaslatok születtek, a leg­jobbakat külön is jutalmaz­tuk. Virág József és Ocsai Pé­ter a vasszennyezés kiválasz­tásával kapcsolatos újításá­nak ítéltük az első díjat; Ko­vács Péter, Sápi Lajos és Prém Miklós javaslata a zaj- csökkentésre és a gazdaságos üzemeltetésre vonatkozott, ők másodikok lettek; , Varga László, Agárdi Károly és Alexi Istvánná pedig az üveg­megmunkáló szerszámokból millió forint megtakarítást történő gyémántvisszanyerés eredményezett. — Tennivalónk azért akad a mozgalom fejlesztésére — állapítja meg Nagy György újítási előadó. — Főleg a rövidebb elbírálással lehetne az újítási kedvet fokozni. Éreztetnünk kell az újítókkal, hogy javaslataik nagyon főn­re dolgozott ki eljárást, ami­vel a harmadik helyezést ér­ték el. Októberben felpezsdül az újítómozgalom, mivel ez az újítási hónap, s mint Nagy György mondta, ilyentájt gyakorta zörgetnek az újítási iroda ajtaján. Az újítók „sze tosak a gyárnak, tehát a jó zonját” alaposan előkészítet - újítás közügy. A 90 napos idő f bizony kedvét szegi az újí­tók: minden újító és vezető programot kapott, eéljutalma- kat tűztek ki; instruktorok be- toknak, ezért több figyelmet állításával és főleg a beadott ja követel a jobbító szándék. De a már megvalósult javasla­tok is nagyobb megbecsülést érdemelnek. vasiatok gyorsított vélemé­nyezésével szabadabb utat nyitnak az alkotó fantáziának. — vendel — Októberi Jelenkor Gazdag, változatos tartalom- renc esszéje. Beszámolót talá­rnál jelentkezik a Pécsett szer- lünk emellett Dévényi Iván kesztett irodalmi és művésze- képgyűjteményének győri ki- ti folyóirat új száma. A lírai rovatban többek kö­zött Csorba Győző, Csukás István, Debinszky Erika, Ga- rai Gábor, Hajnal Anna, Kál- noky László, Páskándi Géza,i állításáról s néhány új kép­zőművészeti kiadványról. Az „Irodalomtudósaink fó­ruma” sorozatban Gyergyai Alberttel beszélget Szávai Nándor. Közli továbbá a fo­lyóirat a televízióban bemu­Megoldották a szemétszállítási Évek óta sok gondot jelen­tett Kisterenyén a szemétszál­lítás. A tanács több ízben tár­gyalta, emellett különféle ér­tekezleteknek, népfrontössze­jöveteleknek, tanácstagi be­számolóknak is napirendjén volt. Ez év elejétől végre-va- lahára megoldódott Kistere- nve-bányatelepen és Rákóczi- bányatelepen a szemétszállítás. A Nagybátonyi Községgazdál­kodási Vállalat végzi a mun­kát, bár időnként még előfor­dul — Kisterenye-bányate- lepről érkeztek panaszok —, hogy a szállítás akadozik. De az 1973-ban hozott közegész­ségügyi határozatban foglal­taknak végre-valahára eleget tett a tanács. Ügy tervezik, hogy a szemétszállítást Kis- terenye nagyközség belterüle­tén is véglegesen megoldják. Eggyel több ? HOGY SENKI NE maradjon ki a közélet demokratizmusának fejlesztéséből, olyan fó­rumrendszer valósult meg, amely lehetővé teszi, hogy ki-ki beosztásának, és a témának megfelelően mindig ott nyilvánítson véle­ményt, adja közre elképzeléseit, gondolatait, ahol leghatékonyabbnak véli á meghallga­tást, legmegnyugtatóbbnak a válaszadást, il­letve a bejelentést, észrevételt, kritikai meg­jegyzést követő intézkedést. Ezek a fórumok úgy kapcsolódnak egy­másba, mint a jól működő órában a fogas­kereket, bár időnként előfordul, hogy fontos témák találkoznak egy-egy tanácskozás al­kalmával. Ettől függetlenül a jelenlegi de­mokratizmus kiszélesítését szolgáló vélemény­nyilvánítási rendszer a szocialista, benne az üzemi demokrácia hatékonyabb működését szolgálja. Ösztönöz a közéleti tevékenységre, bátorít a felelősségteljes javaslattételre, le­gyen szó műszaki vagy termelési tanácsko­zásról, szocialista brigádvezetőkkel folytatott eszmecseréről. Az előbb sorolt fórumoknak ugyan nincs döntési, egyetértési, véleményezési jogkörük, kritizálni, észrevételeket, javaslatokat tenni viszont nemcsak lehet, hanem a fejlődés ér­dekében szükséges is. Más a helyzet a szak- szervezeti demokráciát szolgáló szakszerve­zeti taggyűlésnél. Itt bizonyos kérdésekben dönt a tagság. Az üzemi demokratizmus tartalmának gya­rapítása érdekében a SZOT, a párt XI. és a szakszervezetek XXIII. kongresszusa határo­zatának szellemében úgy döntött, hogy megyénkben 1977. végéig több iparágban be kell vezetni az együttes testületi ülések rend­szerét. Vajon ez egy újabb fórumot jelent a töb­biek mellett? Nem! E testületnek, — amely magába foglalja a szakszervezeti tanácsot, vagy ahol ez nincs, a szakszervezeti bizottsá­got, a szakszervezeti bizalmiakat és a főbi­zalmiakat, — a korábbi fórumoktól eltérően döntési, véleményezési és állásfoglalási joga van az üzem dolgozóit érintő alapvető gyár- fejlesztési, gazdálkodási, bérezési, szociálpoli­tikai kérdésekben. Létrehozásával a szakszervezeti bizalmiak megnövekedett jog- és hatáskörüknek meg­felelően gyakorolhatják tevékenységüket. Vagyis még közvetlenebbül és idejekorán be­leszólhatnak a csoportjuk érdekeit szolgáló kérdések megvitatásába. Befolyásolhatják a különböző jellegű, tartalmú döntéseket, s ami igen fontos: első kézből kapják az egész gyárat érintő információt. A testület tevé­kenysége valószínű hozzájárul a párhuzamos­ságok kiküszöböléséhez, és újabb lehetőséget ad a jól értelmezett érdekvédelmi munka to­vábbi javításához, a munkások teljes értékű bekapcsolásához az üzem dolgainak intézé­sébe. Az együttes üléseket előkészítő munka je­lenlegi helyzetével, a soron levő tennivalók­kal foglalkozott legutóbbi ülésén az SZMT elnöksége is. Megállapította, ha egyik-másik üzemben késve indult meg az előkészítő te­vékenység — mégis jó eredményeket hozott. Az első szakaszban, december végéig az építők, megyebizottságához tartozó valameny- nyi alapszervezetnél, a MEDOSZ, a KPVDSZ három, illetve hat egységénél, a HVDSZ me­gyebizottságához tartozó kilenc alapszervnél és az ÉDOSZ megyebizottsághoz tartozó há­rom alapszervénél vezetik be az új rend­szert. A felsoroltakon kívül még a Salgótar­jáni Kohászati Üzemekben, a Nógrádi Szén­bányák Vállalatnál, a Volán 2. sz. Vállalat­nál és a salgótarjáni ruhagyárban több irá­nyú intézkedés készül az együttes testületi ülések létrehozására. Az új fórumrendszer jog- és hatásköre a fennálló rendelkezések alapján igazodik majd a vállalatok ügyrendjéhez. Sajnos, ezek né­hány üzemben, gyárban nincsenek meg. s akad olyan hely, ahol nagyon régiek, elavul­tak, s az új követelményeknek megfelelő át­dolgozást kívánnak. Ez hátráltatja a szak- szervezetek előkészítő tevékenységét. Követ­keztében néhány termelő-gazdálkodó egység­ben veszélybe került az év végi határidő be­tartása. Különösen azokban az üzemekben, amelyeket megyén kívülről irányítanak. Egy részüknél a szakmai irányelveket ugyan is­merik, a végrehajtásban viszont még sok a bizonytalanság. Ide sorolhatjuk a ZIM sal­gótarjáni gyárát, az ELZETT szécsényi gyár­egységét. Vészharangok kongatására. kétségbeesésre nincs szükség, sem ok, de Pató Pál-os mód­szerekre és tétlenkedésre sem, mert az eddig végzett munka több helyen eléggé hézagos. Ugyanakkor számolni kell azzal is, hogy az 1977-es év sikeres befejezése. 1978 zökkenő- mentes előkészítése, a tennivalók sokoldalú, demokratikus, több fórumon való megvita­tása, elfogadása jelentős időt és erőket köt le. Hogy mégse érje szó a ház elejét, az SZMT elnöksége úgy döntött, a következő időszak­ban több Tconkrét segítséget ad a szakszer­vezeti bizottságok, szakszervezeti tanácsok ez irányú munkájához. Hogy a tisztségvise­lők jól értsék, miről van szó, ezért az 1977— 78. oktatási évben, a részükre szervezett tan­folyamokon tematikusán feldolgozzák, értel- meztetik a határozatot és segítséget adnak a konkrét gyakorlati munkához. AZ EGYÜTTES testületi ülések bevezetése nemcsak új formát jelent a meglevő fórum- rendszerben. Reméljük, hogy betölti azt. ami­re szánták: a dolgozók teljes értékű bevoná­sát a feladatok kialakításába, a döntésekbe, a végrehajtásba és az ellenőrzésbe V. K. Gondoskodás a dolgozokrol A SZOT Társadalombiztosí- üzemek dolgozóinak ügyeit, a legfontosabb részfeladata- tási Főigazgatósága balassa- valamint a szakmunkásta- kát látja el. A termelőszö­fJESS? nulók, a bedolgozók társa- vetkezőben öt üzemi kifi­a balassagyarmati, a rétsági, ’ , ........................ zetohely van. További cél, v alamint a szécsényi járásié- dalombiztosítási ügyeit intézik hogy a kirendeltség területén lében élők biztosítási ügyeit, a kirendeltségen. Területükön több üzemi és termelőszövet- Mindez hatvanegy községet je- negyvenhét ipari üzemi kifi- kezeti kifizetőhelyet szervez- lent és Balassagyarmat vá- zetőhely működik — ebből zenek, mert így a dolgozók a rost Húsz termelőszövetkezet harminchat minden területen társadalombiztosítási szolgál­intézi a társadalombiztosítási tatásokat munkahelyükön kap- tennivalókat — tizenegy pe- ják meg. dig olyan kifizetőhely, amely (cs. e.) mintegy tízezer taggal, emel­lett az ipari szövetkezetek, tlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllltjlllllllllllllllllllllllllllllllllllllltlIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIUIIIIIIIIIIIimilllDlllllllllllllllllllilllllilllllllllllllllllHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIUU Síneken elcsattogó idő Kérdi tőlem Mihályi Eéla vánkozom-e vissza.... •? Elő- vasutas: „Ugyan, mondja: szőr biztos nem. De aztán — hallotta már valaha Tóth III. már most tudom, engem is Szinte kronológiai sorrend­ben említi élete történéseit. Nem mondja, én kérdezek rá, János mozdonyvezető nevét? elkap majd a nosztalgia, és mert hallottam: az 1956-os el­Vagy Panyeginét, a munka- megyek- Bármikor, ha hívnak, módszer-átadóét?” Mert tudja, ennyi év nem Nem — feleltem, mert bár múlthat el visszavágyás nél- hallottam valamit a félszaba- kül. ( dulást követő évek munka- Bizony, nem. Még annak el­lenforradalmi eseményekben, egyszer nagyon bátrat tett-.. „Két kocsi közötti átjáró­ban kaptak el egy államvé­delmis hadnagyot. Fiatal gye­mozgalmairól. de valahogy lenére sem, hogy halottja is rek volt még, nekitámadtak csak Sztahanov ragadt meg veit már a családnak, a vas- vagy négyen... Utána a fejé- emlékezetemben. út miatt. ■. Mihályi Béláék ti- vei verték be az ablaküveget. „No, tudja, én mindkettővel zenegyen voltak testvérek. Kö- Az arca egy húscafat volt szolgáltam együtt — igaz, nem Zülük ketten: ő meg a bátyja sok időt — negyvenhét négy- szegődtek el a MÁV-hoz- Nem vennyolcban, a ferencvárosi éppen a legszerencsésebb idő­pályaudvaron. Az ő segítőé- szakban, gükkel lettem a Sztahanov — meg a kétezer tonnás moz­galom egyik szervezője”. De rég volt — hangzik az újabb mondat. Valóban. 1941-ben lett vas­utas- Volt azóta párttitkár, B-listás. pályamunkás, vo­natvezető és most ezüstkoszo­rús szocialista brigádvezető, Kisterenyén. Zuhanóbombázók támadták a szerelvényeket, a legkülön­bözőbb felségjellel ellátottak. „Huszonöt éves volt a bátyám, amikor Eánrévénél a vonaton maradt. •. Olyan maradt az arca, mintha tűk, persze.. . Hallgat egy sort. — Pályamunkásként kezd­Rába György és Vihar Béla tatott Sőtér István-portréfilm költeményeit olvashatjuk. A szövegét. szépprózai írások sorában Kiss Dénes, Kolozsvári Papp Lász­A kritikai rovat élén Sőtér ló, Mészöly Miklós és Nemes István, Kálnoky László és György művei kaptak helyet. Csukás István műveit elemzi A művészeti közlemények Pomogást Béla, Csűrös Miklós közül kiemelkedik Martyn Fe- és Szakolczay Lajos. — Igen, itt „ragadtam meg” tem Füleken, Csináltam vagy véglegesen. Most már nyűgöd- négy hónapig, s aztán k^rül- tan elmondhatom ezt, hiszen tem csak a forgalomhoz, jegy- néhány hónap múlva nyugdíj- vizsgálónak, később vonatve- ba megyek. Harmincöt évet zetönek- Negyvenöt után Kis- töltöttem tengelyen, ötven- terenyére kerültem, aztán B- öt éves vagyok. Elég volt eny- listára tettek. Nem tudom, is- nyi idő a mozdony füstjé- meri-e azt a szakaszt: a Ká­ból. ■. zár—Gyulatáró közötti vona­— Nem hiányzik majd a lat építettük... Aztán megint vasút? ■ volt felvétel, és akkor kerül­— Ki tudja ? Egyelőre azt tem Ferencvárosba, de csak mondom, elegem volt belőle, néhány hónapra. Visszajöttem Hogy aztán később nem ki- Kisterenyére. mar.. •" — És? — Elrántottam a szolgálati fülkébe, rázártam az ajtót. Szerencsére, állomáshoz ér­keztünk, s abban a pillanat­ban tudtam értesíteni a kar­hatalmat. .. Más is ezt csinál­ta volna­I gy két eine. Hazahoz- eltekintve volt Mihályi Bélának. Meg­szokta, megszerette a vasutat. Somoskőújfaluban lakik; ott, ahol 1960-tól hét éven át volt párttitkár, s mert, hogy vizs­gázott a 'szlovák nyelv tudásá­ból — tolmács is. Hetventől újra Kisterenyére vezényelték, szolgálati érdekből. A Zalka Máté nevű, két­szer ezüstkoszorút elért szo­cialista brigádot vezeti. ön­zetlenül áldozzák fel szabad idejüket a szállítások gyorsí­tására. Sokszor visznek pihe- nőnapon is vonatot Záhonyba, ilyen „epizódtól Pestre, meg más helyekre is­nyugalmas élete , , — Fiatalok vannak mel­lettem. Olyanok, akikre min­dig, mindenben lehet számí­tani. Jó ezt tudni.. Nyugod­tan megyek el közülük. A nyugdíj gondolata megint csak csendet szül. Hosszút- Csak a szerelvények csattogá­sa jut el tudatunkig, és arra gondolok: ennek a velem szemben ülő vasutasnak is sí­neken szaladtak el eddigi éle­te évei... — karácsony — ' NÓGRÁD - 1977. október 7., péntek 3 ’ 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom