Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)
1977-10-04 / 233. szám
ftlunhaidő-hihaaználás Mindinkább nyolc a nyolc |Mezőgazdasági export: Mi kell a világ A MUNKAIDŐ kihasználásáról beszélgettünk a FŰ- TÖBER nagybátonyi gyárában- Azt feszegettük, nyolc órából mennyit töltenek munkával a dolgozók, hiszen — egyfajta „ipari népbetegségből eredően” ami jelzi a szervezetlenséget, a fegyelmezetlenséget, az anyag- ellátás zökkenőit — gyakorta kapunk a fenti kérdésre ilyen válaszokat: hat és fél órát... majdnem hetet... A FŰTÖBER-ben, miként erről Szőcs Gyula igazgató és Prezenszki Sándor munkaügyi osztályvezető is beszámolt, az előző évekhez viszonyítva, a munkaidő hasznos kihasználása mindinkább kezdi megközelíteni a nyolcat. Persze, tudják, az álomhatár elérhetetlen, hiszen ebédidő, reggeliidő, a gépek takarítására fordított percek miatt egyes munkahelyeken csak hét, másutt 7,5 órás, dologgal töltött műszakot érhetnek el- Ha.... Nem csak az ő gondjuk, hogy némi statisztikaszépítge" tés ellenére is e számok sok termelőegységünkben még a hatot sem közelítik meg. A FŰTÖBER-nél pedig? Idén, az eddig eltelt hónapok során, a nelyi statisztikák szerint, a munkaidő-kihasználás megközelítette a 6,8 órát. Tegyük hozzá, átlagosan. Hiszen van ahol többet, s akad olyan is, ahol kevesebbet dolgoznak nyolc óra alatt. Mindenesetre, ha így van, az utóbbi évekhez képest jelentősét léptek. Igen, a fejlődés kézzelfogható- S ezt nemcsak a gyáregységvezető és a munkaügyi osztályvezető szavai igazolják, hanem azoké a termelőegységekben dolgozóké is, akikkel beszélgettünk. Sulyok p. János forgácsolóművezető mondta: — Negyvennyolcán dolgoznak nálunk, szinte mindahány an egyéni teljesítményben. Ez persze meghatározza a munkával kitöltött időt: nálunk ez hét óra körül mozog. .. De emellett azt is meg kell mondapi: a múlt évhez képest szinte a nullára csökkent az anyaghiány miatti állásidő, folyamatos, jó a szer" s.-ámellátás is- Szóval, aki akarja, kidolgozhatja a hét és fél órát... Nálunk kötelező gépkarbantartás is van. . — És kidolgozzák-e? — Mondom, ha akarja; kidolgozhatja. Objektív tényezők nem gátolják a munkavégzésben. Itt van például — int a hozzánk legközelebb álló esztergályosra — Jaskó Mihály. Nemrég nősült, házat épít, hát világos: hajt, kell a pénz. Mások, főleg a fiatalabbak, kisebb teljesítménynyel is megelégszenek. SZŐCS GYULA igazgató és a munkaügyi osztályvezető arról is szólt: valóban, az előző évekhez képest lényegesen megjavult az alapanyag-ellátás, s szinte nullára csökkent az anyaghiány miatti állás, s fél évben egyetlenegy állásidő-utalvány kiadására sem került sor. És ami még segítette a munkaidő fokozott kihasználását: a tmk munkájának kellő szervezettsége révén sikerült biztosítani, hogy a gépek váratlan meghibásodásából kieső idő is a legminimálisabb szintre csökkent. Mindezek természetesen — a dolgozók szemszögéből — objektív okok. Ezek mellett azonban számtalan olyan intézkedés, a dolgozókkal való törődést, a munkaerő megtartását célzó határozat is született, minek eredményeként 1976- első hat hónapjához viszonyítva, az idei hasonló időszakban 1755-ről 885-re csökkent az igazolatlan mulasztások száma. Lényegesen kisebb a fluktuáció — ilyen „kis gyár” esetében szinte szóra sem érdemes szintű és a-teljesítmények is.. • A munkaverseny-felelős örömmel újságolta, hogy az év eddig valamennyi hónapjának tervét túlteljesítették és augusztus végéig már közel hatmillió forint többletbevétellel rendelkeznek. Persze, ebben nagy szerepet játszott, hogy a gyárban a csoportos teljesítményrendszerről mindinkább az egyéni teljesítmények felé tolódik el — szándékosan, hiszen ez növeli az intenzív mutatókat — a bérezés. És ennek következményeként válik mindinkább „stabillá” még a szinte műszakokra lebontott követelményeknek való megfelelés is. — „Megdobta a tervet”, annak túlteljesítését is, hogy mindenki a maga ura. Nincs az, hogy most lazítok, mert megtehetem, hiszen tudom, a csoport másik hányada dolgozik helyettem és a végelszámolásnál én is úgyanúgy részesülök a „közös kasszából”, mint a többiek — montfta egy szerelő— Ezzel a bérezési formával annyit viszek haza a borítékban, amennyit letettem a- me- ósok asztalára. Se többet, se kevesebbet... Hát kérdem én: bolond az ember, ha nem akarja a több pénzt? MÁSKÉPPEN, ésszerű mind több embert az órabéres díjazásról — ahol „ha teszek valamit, akkor is megkapom a pénzt, ha nem, akkor is” — teljesítménybérezésre „átiktatni”. Hiszen ez is, meg az, hogy javult a gyáron belüli szervezettség, közel kéthónapos tartalékkal rendelkeznek alkatrészekből, melyek hiánya miatt régebben meglehetősen sűrűn álltak a gépek, s hogy mind többet — és emberibben. megfontoltabban — foglalkoznak a mulasztást elkövetőkkel, s nevelik ezek megelőzésére a többieket is — segítik a „nyolc mindinkább nyolc legyen” szemléletet. Minek megléte nem egyszerű bizonygatás — tényekkel Igazolt eredmény Nagybátony- ban, a FŰTÖBER-nél. K. Gy. Most készült el egy tanulmány, amely felvázolja a mezőgazdasági termékek külkereskedelmének távlatait egészen 1990-ig. E prognózis szerint 1990-ig évi három-négy százalékkal emelkedik hazánkban a mezőgazdasági termelés. Ha tartani akarjuk — és tartanunk kell — a mezőgazdasági export szerepét a népgazdaság egyensúlyának megőrzésében, akkor ennek a termelési többletnek mind nagyobb hányadát kell exportálnunk, vagyis a mezőgazdasági kivitel növekedését évente 7— 8 százalékkal kell bővíteni. Ehhez nem szükséges, hogy az élelmiszereket a hazai lakosságtól vonjuk el. Minálunk ugyanis az iparcikkek, a tartós fogyasztási javak, a szolgáltatások, a lakások iránt fokozódik elsősorban a vásárlók érdeklődése. Most például, hogy jó a zöldségtermés és valamivel alacsonyabbak az árak, máris panaszkodnak a hentesüzletek vezetői, hogy csökken a hús iránti érdeklődés. Többet is tudnának kínálni az üzletben, de nem veszik meg. Nagyobb távlatban tekintve tehát a hazai piac már szűknek bizonyul, nem lesz képes felvenni az évi 3— 4 százalékos növekedésből származó többletet. Exportálni kell. A LEGBIZTOSABB PÉNZ Exportálni kell, de mit? A szakemberek véleménye szerint a szükséges dollár és rubel összegeket a legbiztosabban továbbra is az eddigi „nagy cikkeinkért” kaphatjuk meg. Tehát búzáért, kukoricáért, húsért, gyümölcsért, zöldségért. Ez azonban semmiféle kényelmet nem biztosít a termelőknek, a feldolgozóknak vagy kereskedőknek, sőt a központi irányításnak sem. Mert a látszólag jelentéktelen változtatások nagyon is jelentősek. szetős csomagolásban szállít és gyorsan alkalmazkodik az igényekhez. JÖ VEVŐINK Exportálni kell, de hova? Termézetes vevőkörünk a szocialista piac. Kínálatunk felét veszi fel, ezt az arányt valószínűleg a jövőben is tartani tudjuk és erre hosszútávú szerződéseket köthetünk. A baráti országok jó vevők és az igényesebb cikkekért olyan értékes ellentételeket kaphatunk mint a fenyő-fűrészárú, gyapot. a nyersolaj. Búzát például nem is érdemes távolabbi vevőknek kínálni, mert akkor a szállítási költség bevételeinket 15—20 dollárral csökkenti tonnánként. Vagy egy másik példa: mi olyan rengeteg almát termelünk, hogy azt csak a szovjet piacon tudjuk elhelyezni, másik ilyen nagv vevő számunkra a világon sehol sincs. Hagyományos élelmiszer- piacunk Európa, főként azok az országok, amelyeket most az EGK, Európai Közös Piac fogalma takar. Ezek az államok együttes önellátásra törekednek ugyan, de érdekük hogy velünk is kereskedjenek. Bízunk tehát benne, hogy vevőink maradnak, de ezért sokat keli tennünk. Ezekben az országokban például az élelmiszerkereskedelem egyre inkább az áruházakba, az önki- szolgáló pultokra tolódik át. Itt az árunak önmagát kell kínálnia, tehát döntő a küllem, a minőség, a csomagolás. És nagyon szigorúak az előírások. Próbálunk például a svédeknek nemes núsokat nyersen, fóliába csomagolva és hűtve szállítani, de nem megy. den darabot és ha egynél picit hibás a csomagolás, visz- szadobják az egészet. Tehát a feltételeknek meg kell felelnünk. KÖVETNI AZ IGÉNYEKET Harmadik lehetséges piacunk részben az igen kényes amerikai/ vagy japán piac, részben a Földközi-tenger környéki arab államok. Csakhogy ezek piacain például már megjelent a brazil és a kínai csirke is. A verseny elől nem térhetünk ki. Az igények változnak, ezt kell követnünk. Növekvő kukoricatermésünket például egyre inkább „bőrzsákban” kell eladnunk, azaz feletetni állatokkal és a piacon húst kínálni. Mégpedig egye*“ kevesebb élő állatot, egyre több darabolt húst, húskészítményt* konzervet. Megintcsak példának: már nem elégedhetünk meg azzal, hogy gyulai kolbászt és pick szalámit kínálunk. A megcélzott piacon vásároló háziasszonyok igényeihez mérten sokféleképpen fűszerezett, sokféle méretű töltelék árút kell kínálni. A nyugati piacokon nyers zöldség és gyümölcs kínálatunkhoz 6ok reményt nem fűzhetünk, mert a Földközi-tengerhez közel fekvő mediterrán államok éghajlata jobb, náluk minden korábban érik. És Görögországot, Spanyolországot, Portugáliát előbb vagy utóbb felveszik a Közös Piacba! A fő figyelmet fordítsuk továbbra is a hagyományos termékeinkre és hagyományos piacainkra, ha lehét rugalmasabban, ötletesebben, mint edNőtincsről jelentjük Múzeumi rcuiiczv'cuxfch dig, hogy a mezőgazdasági export továbbra is betölthesse A legtöbb országban általában mai, igen jelentős szerepét kül- egv kamionból tíz mintát vesz- kereskedelmünkben, nek. A svédek megnéznek min- Földeáki Béla Szüreti Jjál. Ma hagyományos szüreti ünnepségüket rendezik a nőtincsi községi KISZ- alapszervezet és a termelő- szövetkezet KISZ-fiataljai: fél kettőtől díszes felvonulást, hat órától éjjel kettőig táncmulatságot tartanak. TIT-program fiataloknak. Kedden este a nőtincsi tanács tanácskozótermében TIT-elő- adást tartanak, amely különösen a fiatalok érdeklődésére tarthat számot. A címe: A szexualitás társadalmi és biológiai feltételei. A múzeumi és műemléki hónap Nógrád megyei programja keretében tegnap a balassagyarmati Palóc Múzeumban és a szécsényi Helytörténeti Múzeumban rendeztek ismeretterjesztő előadást. Balassagyarmaton dr. Katona Irma, az Iparművészeti Múzeum osztályvezetője tartott előadást Zsolnay porcelán címmel, kapcsolódva a helyben látható, hasonló című kiállításhoz. Di*. Jánossy Dénes régész az ipolytarnóci ősleletek tudományos feldolgozásának eredményeivel ismertette meg a szécsényi érdeklődőket. A salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeumban ma módszertani tanácskozást rendeznek az úttörővezetőknek és történelemtanároknak. A tanácskozás témája a múzeumi tárgy-, dokumentum- és iratgyűjtő mozgalom meghirdetése lesz a salgótarjáni úttörők részvételével. A találkozót a Salgótarjáni városi Tanács VB művelődésügyi osztálya, Salgótarján város Úttörő Elnöksége a múzeummal közösen szervezi. Mindenekelőtt meg kell változtatnunk az alapvető szemléletet Eddig az úgynevezett „maradék elv” érvényesült. Belföldi szükségletre termeltünk és ami maradt, azt igyekeztünk eladni külföldre. Fejlődésünk lehetővé teszi, hogy ezen változtassunk. Továbbra is alapvető feladat lesz a belföld ellátása, de a külkereskedelmi érdekeket már a termelés szervezésénél érvényesítenünk kell. A világpiacon éleződik a verseny. Ebben az tud helytállni — vagyis az ér el jó árakat —, aki állandó minőséget, pontos határidőre, tet■"SSSS/SSSSSSS/SSSSSSS/SSrSSSSS/SSSSS/SSSSSSSS/SS/SSSSS*SSSSSSSSSSSSSSSS**SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSS‘‘*SSSSSSSf?S/SSSSSSSSSSSrX*S*SSSS/SSSSSSfSSSSSSSSSSySSSSSSSSSs+. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő jubileumi ünnepségével egyidőben teljesítik üzemeink, vállalataink azokat a felajánlásokat, melyeket a, tervek mielőbbi teljesítéséért tettek. Pásztón. az Üvegipari Művek Szerszám- és Készülékgyárában a gazdasági és pártvezetés cselekvési programjában rögzített terveket a gyár dolgozói tovább emelték, így az éves termelési érték 3 százalékos túlteljesítését tűzték ki célul. A szocialista brigádok kezdeményezték, hogy az öntödei üzemrészben csökkentik az öntvények készítéséhez szükséges villamos energia mennyiségét, a tavalyi energiamennyiséghez képest az idén 20 százalékkal kevesebb elektromos áramot kívántak igénybe venni, de a technológiai utasítások betartásával, takarékossággal elérték, hogy ezen túl további 10 százalék megtakarítást értek el. A szerszámok és tartalékalkatrészek gyártásánál a határidőket pontosan tartják, illetve előbbrehozzák, igy biztosítva a kooperációs partnerek részére a kért termékeket. Képünkön: Balogh Gyula vezető szerelő a sajószentpéteri üveggyár részére az üvegcsomagoláshoz szükséges ellenőrző automata szerelését végzi. Munkatársaival védnökséget vállalt a minőség lelett.- kj Apu, mit csináltál a gyárban? — A Pali? A Molnár Pali? Az, a csákánygyártó szocialista brigádjának motorja. De nézné csak meg, hogy az üzemi meccseken is milyen oda- adóan és milyen felelősséggel védi a kövácsoiógy áriak kapuját. Ha pedig mint szak- szervezeti bizalmihoz fordulnak: felvilágosítást ad, intézkedik úgy, mintha saját dolgáról lenne szó. ö intézte Bódi Istvánnak a siófoki, Zsélyi Jenőnek a berekfürdői,. Mester Jánosnak pedig a ba- latonszabadi beutalóját... A munkájában is ilyen lelkiismeretes. Szükség is van az igyekezetére, mert nagymértékben tőlük függ a gyár1 devizaprogramjának a teljesítése. Egyes termékek rossz világpiaci árfekvése miatt csákányexporttal pótolják a kiesett exporttételeket. Molnár Pál kezében formálódik a fehéren izzó vas, mint a parancsolat. Az évek során szinte összenőtt a fogóval és a hámorral. Ez a nagy gép pontosan akkor és pontosan olyat üt, amilyet a gazdája parancsol. S már dobja is tovább a melegen izzó, formás, szép csákányt. Neki már mindegy, hogy venezuelai, angol, török vagy francia tömőcsákány. Legalább 30 különböző fazonnak a mestere. — Ez is exportra készül? — Igen — válaszol kurtán. — Milyen típus? — Angol. — Milyen súlyú? — Három kiló 15 deka. — Mennyit készít belőle egy műszak alatt? — Hatszáz darab az előírás, de nem szeretek adós maradni, így minden műszakban megtetézem 15—20 darabbal. Különben ebből mindössze 6800 darab készül. Most fejeztük be a több mint 100 ezerre szóló török csákánymegrendelést. Ebből 800 fölött készítettem egy műszakban, mivel két, két és fél kilogramm az előírt súly. Huszonnégy évvel ezelőtt Petró János, a csákány- és fejszegyártás nagy mestere adta a kezébe az első izzó vasdarabot, hogy csákányt készítsen belőle. Ezt megelőzően két évig csak kisegített, darabolt, . előkészített, melegített, miközben mohó „étvággyal” leste Petró János fogásait. Az ő tanítványának vallja magát, de 24 éve önállóan kovácsol. A gépe mellett nagy halom, kész csákány tornyosul. Ide dobja a kiváló minőségű, jó fazonú ötödik millió első darabjait is. Ugyanis két és fél évtizedes munkája alatt immár négymillió csákányt készített. Méltó utóda lett Petró Jánosnak. Most pedig ő gondoskodik az utánpótlásról. Neve: Kakuk László 3. Most ő figyeli Molnár Pál ritmusos mozgását, a gép hatalmas és Váltakozó ütéseit, mialatt az alaktalan vasdarabból formás termék lesz. Évtizedek tapasztalata visszhangzik az ütésekben, de benne lüktet a mesterember szíve, lelkiismerete és az a szeretet, amit a kovácsszakma iránt érez. Kell a csákány. Kelendő cikk. Keresik a világpiacon. Ebben az évben 2300 tonnát várnak a különböző országokba. Ezért van szükség Molnár Pál igyekezetére és nagy szakismeretére. S azért, mert ha a kétéves Attila kisfia nem is, de a nyolcesztendős Zsuzsa lánya már gyakran felteszi a kérdést: — Apu, mit csináltál a gyárban ? És erre a kérdésre illik feleni. Orosz Béla NÓGRÁD - 1977, október 4., kedd 3
