Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)

1977-10-04 / 233. szám

ftlunhaidő-hihaaználás Mindinkább nyolc a nyolc |Mezőgazdasági export: Mi kell a világ A MUNKAIDŐ kihaszná­lásáról beszélgettünk a FŰ- TÖBER nagybátonyi gyárában- Azt feszegettük, nyolc órából mennyit töltenek munkával a dolgozók, hiszen — egyfajta „ipari népbetegségből eredően” ami jelzi a szervezetlenséget, a fegyelmezetlenséget, az anyag- ellátás zökkenőit — gyakorta kapunk a fenti kérdésre ilyen válaszokat: hat és fél órát... majdnem hetet... A FŰTÖBER-ben, miként erről Szőcs Gyula igazgató és Prezenszki Sándor munkaügyi osztályvezető is beszámolt, az előző évekhez viszonyítva, a munkaidő hasznos kihasználá­sa mindinkább kezdi megkö­zelíteni a nyolcat. Persze, tudják, az álomhatár elérhe­tetlen, hiszen ebédidő, reggeli­idő, a gépek takarítására for­dított percek miatt egyes munkahelyeken csak hét, má­sutt 7,5 órás, dologgal töltött műszakot érhetnek el- Ha.... Nem csak az ő gondjuk, hogy némi statisztikaszépítge" tés ellenére is e számok sok termelőegységünkben még a hatot sem közelítik meg. A FŰTÖBER-nél pedig? Idén, az eddig eltelt hóna­pok során, a nelyi statiszti­kák szerint, a munkaidő-ki­használás megközelítette a 6,8 órát. Tegyük hozzá, átlago­san. Hiszen van ahol többet, s akad olyan is, ahol keve­sebbet dolgoznak nyolc óra alatt. Mindenesetre, ha így van, az utóbbi évekhez ké­pest jelentősét léptek. Igen, a fejlődés kézzelfogha­tó- S ezt nemcsak a gyáregy­ségvezető és a munkaügyi osz­tályvezető szavai igazolják, hanem azoké a termelőegysé­gekben dolgozóké is, akikkel beszélgettünk. Sulyok p. Já­nos forgácsolóművezető mondta: — Negyvennyolcán dolgoz­nak nálunk, szinte mindahá­ny an egyéni teljesítményben. Ez persze meghatározza a munkával kitöltött időt: ná­lunk ez hét óra körül mo­zog. .. De emellett azt is meg kell mondapi: a múlt évhez képest szinte a nullára csök­kent az anyaghiány miatti ál­lásidő, folyamatos, jó a szer" s.-ámellátás is- Szóval, aki akarja, kidolgozhatja a hét és fél órát... Nálunk kötelező gépkarbantartás is van. . — És kidolgozzák-e? — Mondom, ha akarja; ki­dolgozhatja. Objektív ténye­zők nem gátolják a munka­végzésben. Itt van például — int a hozzánk legközelebb álló esztergályosra — Jaskó Mihály. Nemrég nősült, házat épít, hát világos: hajt, kell a pénz. Mások, főleg a fiata­labbak, kisebb teljesítmény­nyel is megelégszenek. SZŐCS GYULA igazgató és a munkaügyi osztályvezető ar­ról is szólt: valóban, az elő­ző évekhez képest lényegesen megjavult az alapanyag-ellá­tás, s szinte nullára csökkent az anyaghiány miatti állás, s fél évben egyetlenegy állás­idő-utalvány kiadására sem került sor. És ami még segí­tette a munkaidő fokozott ki­használását: a tmk munkájá­nak kellő szervezettsége ré­vén sikerült biztosítani, hogy a gépek váratlan meghibáso­dásából kieső idő is a legmi­nimálisabb szintre csökkent. Mindezek természetesen — a dolgozók szemszögéből — objektív okok. Ezek mellett azonban számtalan olyan in­tézkedés, a dolgozókkal való törődést, a munkaerő megtar­tását célzó határozat is szü­letett, minek eredményeként 1976- első hat hónapjához vi­szonyítva, az idei hasonló idő­szakban 1755-ről 885-re csök­kent az igazolatlan mulasztá­sok száma. Lényegesen kisebb a fluktuá­ció — ilyen „kis gyár” eseté­ben szinte szóra sem érdemes szintű és a-teljesítmények is.. • A munkaverseny-felelős örömmel újságolta, hogy az év eddig valamennyi hónapjának tervét túlteljesítették és au­gusztus végéig már közel hat­millió forint többletbevétel­lel rendelkeznek. Persze, ebben nagy szerepet játszott, hogy a gyárban a csoportos teljesítményrend­szerről mindinkább az egyéni teljesítmények felé tolódik el — szándékosan, hiszen ez nö­veli az intenzív mutatókat — a bérezés. És ennek következ­ményeként válik mindinkább „stabillá” még a szinte mű­szakokra lebontott követelmé­nyeknek való megfelelés is. — „Megdobta a tervet”, an­nak túlteljesítését is, hogy mindenki a maga ura. Nincs az, hogy most lazítok, mert megtehetem, hiszen tudom, a csoport másik hányada dolgo­zik helyettem és a végelszá­molásnál én is úgyanúgy ré­szesülök a „közös kasszából”, mint a többiek — montfta egy szerelő­— Ezzel a bérezési formával annyit viszek haza a boríték­ban, amennyit letettem a- me- ósok asztalára. Se többet, se kevesebbet... Hát kérdem én: bolond az ember, ha nem akarja a több pénzt? MÁSKÉPPEN, ésszerű mind több embert az órabéres díja­zásról — ahol „ha teszek va­lamit, akkor is megkapom a pénzt, ha nem, akkor is” — teljesítménybérezésre „átik­tatni”. Hiszen ez is, meg az, hogy javult a gyáron belüli szervezettség, közel kéthóna­pos tartalékkal rendelkeznek alkatrészekből, melyek hiánya miatt régebben meglehetősen sűrűn álltak a gépek, s hogy mind többet — és emberib­ben. megfontoltabban — fog­lalkoznak a mulasztást elkö­vetőkkel, s nevelik ezek meg­előzésére a többieket is — segí­tik a „nyolc mindinkább nyolc legyen” szemléletet. Minek megléte nem egysze­rű bizonygatás — tényekkel Igazolt eredmény Nagybátony- ban, a FŰTÖBER-nél. K. Gy. Most készült el egy tanul­mány, amely felvázolja a me­zőgazdasági termékek külke­reskedelmének távlatait egé­szen 1990-ig. E prognózis sze­rint 1990-ig évi három-négy százalékkal emelkedik hazánk­ban a mezőgazdasági termelés. Ha tartani akarjuk — és tartanunk kell — a mezőgaz­dasági export szerepét a nép­gazdaság egyensúlyának meg­őrzésében, akkor ennek a ter­melési többletnek mind na­gyobb hányadát kell exportál­nunk, vagyis a mezőgazdasági kivitel növekedését évente 7— 8 százalékkal kell bővíteni. Ehhez nem szükséges, hogy az élelmiszereket a hazai lakos­ságtól vonjuk el. Minálunk ugyanis az iparcikkek, a tar­tós fogyasztási javak, a szol­gáltatások, a lakások iránt fo­kozódik elsősorban a vásárlók érdeklődése. Most például, hogy jó a zöldségtermés és valamivel alacsonyabbak az árak, máris panaszkodnak a hentesüzletek vezetői, hogy csökken a hús iránti érdeklő­dés. Többet is tudnának kí­nálni az üzletben, de nem ve­szik meg. Nagyobb távlatban tekintve tehát a hazai piac már szűknek bizonyul, nem lesz képes felvenni az évi 3— 4 százalékos növekedésből származó többletet. Exportál­ni kell. A LEGBIZTOSABB PÉNZ Exportálni kell, de mit? A szakemberek véleménye sze­rint a szükséges dollár és ru­bel összegeket a legbiztosab­ban továbbra is az eddigi „nagy cikkeinkért” kaphatjuk meg. Tehát búzáért, kukoricá­ért, húsért, gyümölcsért, zöld­ségért. Ez azonban semmiféle kényelmet nem biztosít a ter­melőknek, a feldolgozóknak vagy kereskedőknek, sőt a köz­ponti irányításnak sem. Mert a látszólag jelentéktelen vál­toztatások nagyon is jelentő­sek. szetős csomagolásban szállít és gyorsan alkalmazkodik az igényekhez. JÖ VEVŐINK Exportálni kell, de hova? Termézetes vevőkörünk a szo­cialista piac. Kínálatunk felét veszi fel, ezt az arányt való­színűleg a jövőben is tartani tudjuk és erre hosszútávú szer­ződéseket köthetünk. A baráti országok jó vevők és az igé­nyesebb cikkekért olyan érté­kes ellentételeket kaphatunk mint a fenyő-fűrészárú, gya­pot. a nyersolaj. Búzát például nem is érdemes távolabbi ve­vőknek kínálni, mert akkor a szállítási költség bevételeinket 15—20 dollárral csökkenti ton­nánként. Vagy egy másik pél­da: mi olyan rengeteg almát termelünk, hogy azt csak a szovjet piacon tudjuk elhe­lyezni, másik ilyen nagv vevő számunkra a világon sehol sincs. Hagyományos élelmiszer- piacunk Európa, főként azok az országok, amelyeket most az EGK, Európai Közös Piac fogalma takar. Ezek az álla­mok együttes önellátásra tö­rekednek ugyan, de érdekük hogy velünk is kereskedjenek. Bízunk tehát benne, hogy ve­vőink maradnak, de ezért so­kat keli tennünk. Ezekben az országokban például az élel­miszerkereskedelem egyre in­kább az áruházakba, az önki- szolgáló pultokra tolódik át. Itt az árunak önmagát kell kínálnia, tehát döntő a kül­lem, a minőség, a csomagolás. És nagyon szigorúak az elő­írások. Próbálunk például a svédeknek nemes núsokat nyersen, fóliába csomagolva és hűtve szállítani, de nem megy. den darabot és ha egynél pi­cit hibás a csomagolás, visz- szadobják az egészet. Tehát a feltételeknek meg kell felel­nünk. KÖVETNI AZ IGÉNYEKET Harmadik lehetséges piacunk részben az igen kényes ameri­kai/ vagy japán piac, részben a Földközi-tenger környéki arab államok. Csakhogy ezek piacain például már megje­lent a brazil és a kínai csirke is. A verseny elől nem térhe­tünk ki. Az igények változnak, ezt kell követnünk. Növekvő ku­koricatermésünket például egyre inkább „bőrzsákban” kell eladnunk, azaz feletetni állatokkal és a piacon húst kí­nálni. Mégpedig egye*“ keve­sebb élő állatot, egyre több da­rabolt húst, húskészítményt* konzervet. Megintcsak példá­nak: már nem elégedhetünk meg azzal, hogy gyulai kol­bászt és pick szalámit kíná­lunk. A megcélzott piacon vá­sároló háziasszonyok igényei­hez mérten sokféleképpen fű­szerezett, sokféle méretű töl­telék árút kell kínálni. A nyugati piacokon nyers zöldség és gyümölcs kínála­tunkhoz 6ok reményt nem fűz­hetünk, mert a Földközi-ten­gerhez közel fekvő mediterrán államok éghajlata jobb, náluk minden korábban érik. És Gö­rögországot, Spanyolországot, Portugáliát előbb vagy utóbb felveszik a Közös Piacba! A fő figyelmet fordítsuk to­vábbra is a hagyományos ter­mékeinkre és hagyományos piacainkra, ha lehét rugalma­sabban, ötletesebben, mint ed­Nőtincsről jelentjük Múzeumi rcuiiczv'cuxfch dig, hogy a mezőgazdasági ex­port továbbra is betölthesse A legtöbb országban általában mai, igen jelentős szerepét kül- egv kamionból tíz mintát vesz- kereskedelmünkben, nek. A svédek megnéznek min- Földeáki Béla Szüreti Jjál. Ma hagyomá­nyos szüreti ünnepségüket ren­dezik a nőtincsi községi KISZ- alapszervezet és a termelő- szövetkezet KISZ-fiataljai: fél kettőtől díszes felvonulást, hat órától éjjel kettőig táncmulat­ságot tartanak. TIT-program fiataloknak. Kedden este a nőtincsi tanács tanácskozótermében TIT-elő- adást tartanak, amely külö­nösen a fiatalok érdeklődésére tarthat számot. A címe: A szexualitás társadalmi és bio­lógiai feltételei. A múzeumi és műemléki hónap Nógrád megyei prog­ramja keretében tegnap a balassagyarmati Palóc Múze­umban és a szécsényi Helytör­téneti Múzeumban rendeztek ismeretterjesztő előadást. Ba­lassagyarmaton dr. Katona Irma, az Iparművészeti Mú­zeum osztályvezetője tartott előadást Zsolnay porcelán cím­mel, kapcsolódva a helyben látható, hasonló című kiállí­táshoz. Di*. Jánossy Dénes ré­gész az ipolytarnóci ősleletek tudományos feldolgozásának eredményeivel ismertette meg a szécsényi érdeklődőket. A salgótarjáni Munkásmoz­galmi Múzeumban ma mód­szertani tanácskozást ren­deznek az úttörővezetőknek és történelemtanároknak. A ta­nácskozás témája a múzeumi tárgy-, dokumentum- és irat­gyűjtő mozgalom meghirdeté­se lesz a salgótarjáni úttörők részvételével. A találkozót a Salgótarjáni városi Tanács VB művelődésügyi osztálya, Salgótarján város Úttörő El­nöksége a múzeummal közö­sen szervezi. Mindenekelőtt meg kell vál­toztatnunk az alapvető szem­léletet Eddig az úgynevezett „maradék elv” érvényesült. Bel­földi szükségletre termeltünk és ami maradt, azt igyekez­tünk eladni külföldre. Fejlődé­sünk lehetővé teszi, hogy ezen változtassunk. Továbbra is alapvető feladat lesz a belföld ellátása, de a külkereskedelmi érdekeket már a termelés szervezésénél érvényesítenünk kell. A világpiacon éleződik a verseny. Ebben az tud helyt­állni — vagyis az ér el jó árakat —, aki állandó minő­séget, pontos határidőre, tet­■"SSSS/SSSSSSS/SSSSSSS/SSrSSSSS/SSSSS/SSSSSSSS/SS/SSSSS*SSSSSSSSSSSSSSSS**SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSS‘‘*SSSSSSSf?S/SSSSSSSSSSSrX*S*SSSS/SSSSSSfSSSSSSSSSSySSSSSSSSSs+. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő jubileumi ünnepségével egyidőben tel­jesítik üzemeink, vállalataink azokat a felajánlásokat, me­lyeket a, tervek mielőbbi tel­jesítéséért tettek. Pásztón. az Üvegipari Művek Szerszám- és Készülékgyárában a gazdasági és pártvezetés cselekvési prog­ramjában rögzített terveket a gyár dolgozói tovább emelték, így az éves termelési érték 3 százalékos túlteljesítését tűzték ki célul. A szocialista brigá­dok kezdeményezték, hogy az öntödei üzemrészben csökken­tik az öntvények készítéséhez szükséges villamos energia mennyiségét, a tavalyi ener­giamennyiséghez képest az idén 20 százalékkal kevesebb elektromos áramot kívántak igénybe venni, de a technoló­giai utasítások betartásával, ta­karékossággal elérték, hogy ezen túl további 10 százalék megtakarítást értek el. A szer­számok és tartalékalkatrészek gyártásánál a határidőket pon­tosan tartják, illetve előbbre­hozzák, igy biztosítva a koo­perációs partnerek részére a kért termékeket. Képünkön: Balogh Gyula vezető szerelő a sajószentpéteri üveggyár részé­re az üvegcsomagoláshoz szük­séges ellenőrző automata sze­relését végzi. Munkatársaival védnökséget vállalt a minőség lelett.- kj ­Apu, mit csináltál a gyárban? — A Pali? A Molnár Pali? Az, a csákánygyártó szocia­lista brigádjának motorja. De nézné csak meg, hogy az üze­mi meccseken is milyen oda- adóan és milyen felelősséggel védi a kövácsoiógy áriak ka­puját. Ha pedig mint szak- szervezeti bizalmihoz for­dulnak: felvilágosítást ad, in­tézkedik úgy, mintha saját dolgáról lenne szó. ö intézte Bódi Istvánnak a siófoki, Zsélyi Jenőnek a berekfürdői,. Mester Jánosnak pedig a ba- latonszabadi beutalóját... A munkájában is ilyen lel­kiismeretes. Szükség is van az igyekezetére, mert nagy­mértékben tőlük függ a gyár1 devizaprogramjának a teljesí­tése. Egyes termékek rossz vi­lágpiaci árfekvése miatt csá­kányexporttal pótolják a kie­sett exporttételeket. Molnár Pál kezében for­málódik a fehéren izzó vas, mint a parancsolat. Az évek során szinte összenőtt a fogó­val és a hámorral. Ez a nagy gép pontosan akkor és ponto­san olyat üt, amilyet a gaz­dája parancsol. S már dobja is tovább a melegen izzó, for­más, szép csákányt. Neki már mindegy, hogy venezuelai, an­gol, török vagy francia tö­mőcsákány. Legalább 30 kü­lönböző fazonnak a mestere. — Ez is exportra készül? — Igen — válaszol kurtán. — Milyen típus? — Angol. — Milyen súlyú? — Három kiló 15 deka. — Mennyit készít belőle egy műszak alatt? — Hatszáz darab az elő­írás, de nem szeretek adós maradni, így minden mű­szakban megtetézem 15—20 darabbal. Különben ebből mindössze 6800 darab készül. Most fejeztük be a több mint 100 ezerre szóló török csá­kánymegrendelést. Ebből 800 fölött készítettem egy mű­szakban, mivel két, két és fél kilogramm az előírt súly. Huszonnégy évvel ezelőtt Petró János, a csákány- és fejszegyártás nagy mestere adta a kezébe az első izzó vasdarabot, hogy csákányt ké­szítsen belőle. Ezt megelőzően két évig csak kisegített, da­rabolt, . előkészített, melegített, miközben mohó „étvággyal” leste Petró János fogásait. Az ő tanítványának vallja magát, de 24 éve önállóan kovácsol. A gépe mellett nagy halom, kész csákány tornyosul. Ide dobja a kiváló minőségű, jó fazonú ötödik millió első da­rabjait is. Ugyanis két és fél évtizedes munkája alatt im­már négymillió csákányt ké­szített. Méltó utóda lett Petró Já­nosnak. Most pedig ő gondos­kodik az utánpótlásról. Ne­ve: Kakuk László 3. Most ő figyeli Molnár Pál ritmusos mozgását, a gép hatalmas és Váltakozó ütéseit, mialatt az alaktalan vasdarabból formás termék lesz. Évtizedek ta­pasztalata visszhangzik az üté­sekben, de benne lüktet a mesterember szíve, lelkiisme­rete és az a szeretet, amit a kovácsszakma iránt érez. Kell a csákány. Kelendő cikk. Keresik a világpiacon. Ebben az évben 2300 tonnát várnak a különböző országok­ba. Ezért van szükség Mol­nár Pál igyekezetére és nagy szakismeretére. S azért, mert ha a kétéves Attila kisfia nem is, de a nyolcesztendős Zsu­zsa lánya már gyakran felte­szi a kérdést: — Apu, mit csináltál a gyárban ? És erre a kérdésre illik feleni. Orosz Béla NÓGRÁD - 1977, október 4., kedd 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom