Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)

1977-10-01 / 231. szám

A salgótarjáni síküveggyár egyik legjobb üvegszabászaként emlegetik Sándor Miklóst. Csaknem három évtizede „gyakorolja magát” a szakmában. Tervét rendszeresen túltelje­síti. Példája jó hatással van a szocialista brigád tagjaira. A közösség kétszer nyerte el a Vállalat Kivál Brigádja címet. Képünkön: Sándor Miklós üvegszabász és Fiikor Albert brigádvezető munkamegbeszélést tart, — kulcsár — Járási hivatalok és az őszi munka A közösség érdekeit szolgálják ' Nagyon szerteágazó, sok fi­gyelmet igénylő tevékenység az őszi mezőgazdasági mun­ka. Érthető, hiszen egy esz­tendő nehéz fáradságának a termése érett meg, amit biz­tonságba kell helyezni, még­hozzá időben, az ember ja­vára. Azért is különösen nagy figyelmet érdemlő az őszi munka, mert ennek ke­retében alapozzák meg a jö­vő évi gabonatermést, a dol­gozó embernek a mindennapi kenyerét, a jószágnak a ta­karmányát, az iparnak a kü­lönböző nyersanyagát. Oda kell tehát figyelnie a föld­művelő embernek erre a munkára. Egyáltalán nem csodálni való, ha a munka rengetegében valami elkerü­li a figyelmét az őszi tenni­valókkal konkrétan foglalko­zó földművelőnek. Mindennapi tevékenysé­günk, foglalkozásunk láncola­tának rendszerébe tartozik, hogy segítő szándékú erők állanak készenlétben és ügyelnek arra, semmi ami fontos a jó termelőmunká­hoz, ne mulasztódjék el. Ilyen erőt képviselnek a megyei ta­nács járási hivatalai, köze­lebbről a hivatal élelmiszer- és kiskereskedelmi osztályai­nak dolgozói. Nem sokan van­nak ezek a szakemberek, de mint az elmúlt évek bizonyí­tották, a jó munkának nem az osztály dolgozói létszáma a feltétele, hanem a mezőgaz­dasági feladatok alapos isme­rete, a követelmények szigo­rú betartása, amelynek min­denkor egyeznie kell a nép- gazdasági ék termelőszövetke­zeti érdekekkel. Amikor a ta­nácsok képviseletében opera­tív intézkedéseket tesznek a gépek átcsoportosításáról, vagy megvizsgálják a vető­magok minőségét és felmérik mennyi műtrágyát használ­nak az üzemek, akkor első­sorban közösségi érdekeket szolgálnak. A szécsényi járá­si hivatal elmúlt évi hasonló tevékenységével jelentős mértékben elősegítette, hogy a járásban a mezőgazdasági üzemek általában elsőként és jó minőségben végezték el már eddig is a feladataikat. Az őszi munkában is jeles­kednek, aminek egyik példá­ja a . varsányi tsz, ahol a burgonyabetakarítást már több mint 90 százalékban el­végezték, messze túlhaladva az elmúlt év azonos idősza­kában elért eredményeiket. hogy a balassagyarmati já­rásban az utóbbi napokban jelentősen előrehaladtak az őszi munkával. A járási ope­ratív bizottság mérlegre tette ugyanis az elvégzett őszi munkát, felhívta a mezőgaz­dasági osztály dolgozóinak fi­gyelmét a munka egyes terü­letein tapasztalt lemaradásra, amire a munkába belemé­lyedt tsz-vezetők nem figyel­tek fel. Az osztály minden szakemberét mozgósították. Kimentek az üzemekbe, ta­nácskoztak, javaslatokat ad­tak a mezei munkához és né­hány nap múlva — ez nem túlzás — fellendült a munka, javult a talaj-előkészítés üte­me, meggyorsult a vetés, na­gyobb lendületet vett a beta­karítás. Nem arról van szó, hogy a hivatalok mezőgazdasági osz­tályainak dolgozói valamilyen buzdító,, vagy hajcsárszere­pet töltenének be, mert na­gyon is szakmai jellegű a te­vékenységük. A megyei ope­ratív bizottság — ahol a já­rási hivatalok képviseltetik magukat — több minőségi fo­gyatékosságot állapított meg az idei őszi mezőgazdasági munkában. A hivatalok mezőgazdasági szakembereinek a kötelessége, hogy nagy figyelmet fordítsa­nak arra is; lehetőleg ne nagy arányban kerüljön ga­bonaföldbe újra búza. de ha már ez elkerülhetetlen kü­lönböző okok miatt — amely legtöbbször a betakarítással való megkésésből ered —, akkor ott nagyon gondosan végezzék el a talaj előkészíté­sét, a föld megtrágyázását a talaj fertőtlenítését és a fajta megválasztását. Szakmai kér­dések ezek a javából és csak szakemberek foglalkozhatnak vele érdemlegesen. A fajta megválasztása eléggé gond megyénkben, mert mostaná­ban sok helyen alacsony ter­mést produkáló búzát ter­mesztenek. Ezért lett ala­csony például a nógrádi, a nagybátonyi tsz idei búzater­mésátlaga. Ha a hivatalok szakemberei együtt élnek — és együtt kell élniük — a ter­melő gazdaságokkal, akkor javaslatot tehetnek, de ha kell hatósági úton is érvényt szerezhetnek annak, hogy le­cseréljék ezeket a fajtákat. Termelőszövetkezeti, népgaz­dasági érdek ez? Igen, ezért érvényt kell szerezni a józan érdekeknek. részt vállalnak a munkából a járási hivatalok mezőgazda- sági szakemberei. Szemlélet kérdése, hogy a termelőszö­vetkezetekben miként fogad­ják őket, javaslataikat mi­ként hajtják végre. Joguk van ahhoz, hogy felelősségre vo­nassák azokat, akik tudatosan nem fogadják meg tanácsai­kat, mert azokat a felsőbb testületek képviseletében tol­mácsolják. Senki sem tagad­hatja meg, ha búzafajta- cserét javasolnak, mert azt a nagyobb termés érdekében tették. Nem hagyhatja senki figyelmen kívül, amikor fi­gyelmeztetnek rá, hogy a cu­korrépát például gondosabban kell betakarítani, mint tették, az elmúlt évben egyes tsz-ek- ben, amikor a termés körül­belül 20 százaléka maradt a földben és tönkremegy. Természetesen nem a fele­lősségre vonás az elsődleges a hivatalok tevékenységében, hanem a konstruktív segítség- adás, hogy a közösségi érdek ne szenvedjen csorbát. Bobál Gyula A párlcaoportoh helye, nserepe a párimunháhan Az alapszervezetek közvetlen kapcsolatokra törekszenek A pártélet fontos eseményei közé tartozik az alapszerveze­tek többségében működő párt­csoportok hatékony, vagy ke­vésbé hatékony munkája. A módszerek kialakítása és al­kalmazása, a hasznos tapasz­talatok cseréje hozzájárul a még pezsgőbb, aktívabb párt­élet megvalósításához. A NÓGRÁD-ba,n folyó vita is azt bizonyltja, hogy még nagyok a tartalékok, a kihasználatlan le­hetőségek. A pászóti nagyközségi párt- bizottság területén 56 pártcso­port működik. Megtalálható itt üzemi, hivatali, termelőszövet­kezeti, egészségügyi, pedagó­gus stb.. •. pártcsoport. Mun­kájuk szervezésénél az évek során kialakult módszereket alkalmazzák, igazítják a gya­korlathoz. Az alapszeirvezeti vezetősé­gek többségében már a mun­katervek készítésekor ' megter­vezik a pártcsoportok féléves feladatait, kialakítják azokat a témákat, amelyeket megvi­tatnak, meghatározzák az ülé­sek időpontját is. Vannak alapszervezetek, ahol ettől a gyakorlattól eltérnek. A párt- csoportüélseket a feladatok­tól függően tartják meg. Ilyen sajátosságai vannak az újonnan települt ipari üze­mekben működő pártcsopor­toknak, ahol a csoportok fel­adatai erősen termeléscentri- kusak, munkájuk nagyrészt termelési kérdések megvitatá­sára koncentrálódik. Ezek a munkahelyi pártcsportok rend­kívüli sok és hasznos segítsé­get adnak az alapszervezeti vezetőségeknek- Információs szerepük különösen jelentős. Munkájuk hiányosságai közé tartozik viszont, hogy tény­megállapításaik mellett a fel­merült problémák megoldásá­ra kevés javaslatot adnak a vezetőségeknek. Azokban az ipari üzemek­ben, ahol a párttagok között sok a régi, nagy politikai érett­séggel és gazdag mozgalmi tapasztalattal rendelkező kom­munista, ott a pártcsoportok munkája igen magas színvo­nalú. Ilyenek a szerszám- és készülékgyár, a MEZŐGÉP- gyáregységnél levő pártcsopor­tok. Ezeken a helyeken a párt­taggyűlések igen aktívak, a felszólalók mindig hangot ad­nak a csoporton belüli véle­ményeknek. Az alapszervezet vezetősége is támaszkodik a pártcsoportókra. Szinte nincs taggyűlési beszámoló, ahol ne utalnának arra, hogy a párt­csoportok mit javasolnak a ve­zetőségnek, a taggyűlésnek. A szocialista brigádok vállalása­ikban a kommunista szomba­tok eredményes szervezésében a pártcsoportoknak mindig kezdeményező szerepük van­Igen sajátos a községi alap­szervezeteknél levő pártcso­portok munkája, ahol a párt­tagság zöme idős, nyugdíjas elvtársakból áll, akik igénylik a rendszeres találkozást, ta­nácskozást. Ezeken a beszélge­téseken szinte minden kérdés­ről szó esik. A pártcsoport-be- szélgetések klubszerűek. Vannak azonban olyan alapszervezetek is, ahol még mindig nem eléggé értik, hogy mi a pártcsoportok sze­repe, feladata. A pedagógus- alapszervezetnél előfordul, hogy eltúlozzák feladataikat, esetenként a pártvezetőség ha­táskörébe tartozó kérdésekben is dönteni szeretnének. Állást foglalnak olyan kérdésekben, ami nem a pártcsoport, hanem a vezetőség, illetve a taggyű­lés feladata lenne. A nagyközségi pártbizottság figyelemmel kíséri, hogy a párt lekisebb sejtje, a párt­csoport, hogyan dolgozik, mi­lyen a párttagság aktivitása, hogyan segíti az alapszerveze­teket a határozatok eredmé­nyes végrehajtásában- Min­der alapszervezetben évente, egy-két alkalommal értékelik a. pártcsoportok munkáját. Titkári értekezleten majd­nem mindig szó esik az alap­szervezetek ez irányú felada­tairól'. A végrehajtó bizottság tagjai, az aktívak mind töb­ben és gyakrabban vesznek részt egy-egy pártcsoportülé- sen, ahol véleményt mondanak javaslatokat aanak. A pártcsoport igazi gazdája azonban az alapszervezeti ve­zetőség. Ezt a vezetőségek nagy többsége megérti, s ezért folyamatosan segítik, ellenőr­zik munkájukat. A vezetőség, valamelyik tagja részt vesz a pártcsoportüléseken- Megíté­lésünk szerint a pártcsoportok legnagyobb szerepe a taggyű­lési határozatok, állásfoglalá­sok magyarázásában, megérte­tésében és a személyre szóló pártmegbízatások ellenőrzésé­ben, az ezekről való elszámo­lásban van. Az eddigi tapasz­talatok alapján ez a munka jó irányban halad alapszerve­zeteinknél. Szükséges azon­ban, hogy a sokoldalú tapasz­talatokat a gyakorlati munka során hasznosítsuk. Ügy lát­juk, hogy következőkben még nagyobb gondot kell fordítani a területi munkára. Zeke László nagyközségi pb -titkár A párttagok példája A FÜTÖBER nagybátonyi gyáregysége 1967-ben létesült. Az új gyár új iparágat, új műszaki kultúrát jelentett a községben- Az indulás nem ment zökkenők nélkül. Voltak dolgozók, akik a háztartásból, a mezőgazdaságból jöttek, s meg kellett szokniuk az ipari üzem hangulatát, légkörét, fe­gyelmét. A kezdeti nehézségekből ma már kilábalt a gyári kollektí­va. S ebben nem kis szerepe van a párttagságnak, mint ahogy a jelenlegi feladatok teljesítésében is a párttagok, a kommunisták járnak ólen. A FÜTÖBER nagybátonyi gyár­egysége évről évre dinamiku­san fejlődik, a termelés növe­kedése 10—15 százalék. E nö­vekedést csak tervszerű, üte­mes és fegyelmezett munkával a termelőrészlegek tevékeny­ségének pontos összehangolá­sával lehet elérni. E felada­tok megoldásából az előkészí­tő üzemrészben kiveszi részét pártcsoportunk is­A gyáregység pártbizottsága cselekvési programjában a ter­melés 10 százalékos növelésé­vel számol 1977"ben. A fél­kész termékek ilyen arányú nö­velését részlegünk csak a há­rom műszak bevezetésével ér­hette el. Ez nehéz feladat volt. Itt többségében nők dolgoz­nak, családos anyák. A három műszak még több terhelést je­lentett az úgyis nehéz fizikai munkát végző asszonyoknak. Nyilvánvaló, hogy nem lelke­sedtek érte. A pártalapszerve- zetben, a pártcsoportokban is megbeszéltük a dolgot- A párt­tagok vállalták a munkát, s széles körű felvilágosító mun­kával elértük, hogy munka­társaink- mind megértették a három műszak fontosságát. Május elsején zökkenőmente­sen megindult a termelés. El­értük a betervezett terméknö­vekedést, ugyanazzal a lét­számmal. Nőtt a gépek kihasz­náltsága. A selejt egy százalék alá csökkent. Ezt önmeózás- sal segítettük, amelyből a párt­csoport tagjai példamutatóan kivették részüket. Tisztában vagyunk azzal is, hogy a kezünk alól kikerü­lő munkadarabok meghatá­rozzák a légtechnikai részleg­nél készülő termékek minősé­gét- Ezért folyamatosan kap­csolatot tartunk a légtechnikai részlegnél dolgozó pártcso­porttal. A pártcsoport tagjai azok a dolgozók, akik a mi ál­talunk készített alkatrészeket szerelik össze. Így már mun­ka közben lehetőség van arra, hogy megbeszéljük gondja­inkat, s azonnal változtassunk rajta. Szeberényi Pálné pártcsoportvezető A járási hivatal és a tsz-ek Amikor a munka tetőfoká- munkájának eredményes ősz- ra ér a mezőgazdaságban, ké- szahangolásból ered az is, szén állnak és felelősséggel Nekirugaszkodás Varga Erika Ceredről került a szécsényi mezőgazdasági szakközépiskolába. Milyen el­képzelésekkel, vágyakkal? És miért éppen ide? Elsőévesekre nem kimon­dottan jellemző magabiztos­sággal feleli: — Családunkban már ha­gyománya van ennek a szak­mának. Édesapám Cereden tehenészeti telepvezető, ő is ebben az iskolában végzett. Odahaza sokat forogtam az állatok között, etettem, itat­tam, gondoztam őket és ezt annyira szerettem, hogy hi­vatást érzek iránta. — Egészen pontosan: a közvetlen gondozás^, vagy a közvetett, valakik által vég­rehajtott irányítói munka iránt ? Kicsit gondolkodik mielőtt válaszol, valószínű ilyen éle­sen még nem vetődött fel benne a választás dilemmája. De mégis talpraesetten megfe­lel: — Nem hiszem, hogy a kettőt ennyire szét lehetne választani. Mindenesetre szak­középiskolai tanulmányaim befejezése után — már most — eltökélt szándékom a to­vábbtanulás. Utána pedig, Tamás édesapja a ménkesi ahol szükség lesz rám, oda bányaüzemben dolgozik, édes­megyek. anyja pedig sok-sok évvel — Milyenek voltak az első ezelőtt szintén a szécsényi le­napok? velező tagozaton végzett. In­— Hidegek. Tíz napon át nen tehát a kapcsolat. Bár a krumplit szedtünk a tsz-ek- szülők inkább műszerészt sze- ben, mondhatni, nem a szak- rettek volna faragni fiukból, ma szebbik oldala, de ez is a döntést mégis rábízták, hozzátartozik. Az iskolai nap — Kiskorom óta nagyon elég hangulatos volt, sokat se- szerejem az állatokat — gít, kollektívánk osszekova- moncjja vallomáászerűen. — csolodasaban, hogy nagyon jo gzjnfe egytől-egyig mindegyik­osztályfőnökünk van. Amiben j^el szerefek foglalkozni, a kicsit nehezen razodom hely- ]ovakkaf; a galambokkal kü­re, az albérleti körülmények. ]önösen. Ha sikerülne a Az óraketyegestol a bombolo szakközépiskola utána tovább tv-ig minden zavar. De biz­tosan hozzászokom. Kecskés Tamás zavaró 'kö­rülményei ettől sokkal erő­sebben jelentkeztek. — Nagyon idegen volt szá­momra minden — mondja. — De a megbarátkozás még most dénésrtre ’ha az I b. osztály sem teljes. Nehezen bírok a többi tanulója is hasonló am- honvagyammal. Otthagyni kíciókkal és tervekkel indult egyik napról a másikra a szu- az iskolanak. akkor nem kel] löket, barátokat. ismeroso- félteni a megye mezőgazdá­menni, végső álmom, hogy ku­tató legyek. X Addig még néhány ember­próbáló év következik. Min­ket. .. az első este néhánvan bőgtünk is... de most már inkább mást csinálunk. — Például? — Valamelyik éjszaka le­kötöztük az egyik hétalvót, íogkrémeztünk is. szóinak utánpótlását. Csak az a „ha” ne lenne ott... — tanka — Őszi halvásár Országszerte megkezdődött a halászok „aratása” a halasta­vak őszi lehalászása, amely alapot teremt az őszi-téli idő­szakban növekvő tömegigé­nyek kielégítésére. A Halérté­kesítő Vállalat a tervek sze­rint a negyedik negyedévben 700 vagon halat vásárol fel, mintegy 200 vagonnal többet mint a múlt évben. A bolti kiskereskedelembe és a ven­déglátásba 350 vagon hal ke­rül, a többit exportálja, illet­ve a hazai konzervgyáraknak adja át feldolgozásra a vál­lalat. A negyedik negyedév­ben javul a tengerihal-kíná- lat is. a közkedvelt Hekből csaknem 30 vagon, a mélyhű­tött fiiéból — vagy ahogy azt a vásárlók ismerik, a tonhal­ból — a tavalyi 30 vagonnal szemben 35 vagon áll a - kis­kereskedelem rendelkezésére. A Halért a hagyományok­nak megfelelően ma indítja az őszi halvásárt, amely no­vember 30*ig tart. Ez alatt az idő alatt az egy kiló lelett: ponty kilóját a nyári 33 forintos ár helyett 26 forintért kínálják, az en­nél kisebbeket pedig 8—9 fo­rinttal olcsóbban, 23, illetve 17 forintért. NÓGRAD - 1977, október 1., szombat 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom