Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)
1977-10-25 / 251. szám
Közel-keleti jelentés Amerikai itékeáerw Szagainak Moszkvai sajtókonferencia Minden eszközzel a légikalózkodás ellen I Kereszty András, az MTI tudósítója jelenti: Elénk egyiptomi—amerikai eszmecsere folyik a közel-keleti békekonferencia kérdéseiről. Vasárnap Szadat elnök fogadta az Egyesült Államok kairói nagykövetét, aki „az amerikai béketervvel kapcsolatos magyarázatokat” adott át az elnöknek. Ugyancsak vasárnap egy egyiptomi diplomata — miként az A1 Gumhurija című napilap írta — személyes üzenetet vitt Carter elnöktől Szadatnak. A diplomata visszatér majd Washingtonba Szadat személyes válaszüzenetével. A hétfői A1 Ahram szerint az egyiptomi álláspontot „teljes egészében” csak a november 12-i tunéziai arab külügyminiszteri értekezleten fejtik ki. A Palesztinái Felszabadítási Szervezet is ekkor körvonalazza majd pontosan jelenlegi álláspontját. Az Ál ■Gumhurija biztos tényként írja, hogy a külügyminiszterek Tunéziában sürgős arab csúcsértekezletet hívnak majd össze. ★ Hétfőn délelőtt Kairóban megnyílt az egyiptomi és a szudáni parlament együttes ülése. Az egy héten át — előbb bizottságokban, majd nácskozás a két ország hivatalos véleménye szerint „fontos lépés az egyesülés útján”. A megnyitó ülésen Anvar Szadat egyiptomi és Gaafar Nimeri szudáni elnök mondott beszédet. ★ Khaddam Szíriái miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter a szaúd-arábiai Ri- jadból rövid látogatásra Ku- waitba érkezett és Asszad Szíriái elnök üzenetét nyújtotta át a kuwaiti uralkodónak. A WAFA palesztin hírügynökség ismerteti azt a beszédet, amelyet Jasszer Arafat, a PFSZ végrehajtó bizottságának elnöke palesztin diákok előtt mondott. Arafat isméi elutasította az amerikai munkaokmányt és leszögezte: a palasztinai nép semmilyen körülmények között nem adja meg magát. Dél-Libanonban, az izraeli határ közelében jobboldali keresztény fegyveresek hétfőn délelőtt több mint négyórás tűzharcot vívtak a libanoni baloldaliak és a palesztinok egyesített erőivel. + Michael Blumenthal amerikai pénzügyminiszter hétfőn megérkezett közel-keleti kőrútjának következő állomására, Tel Avivba. Az amerikai pénzügyminisztert izraeli kollégája Szihma Erlich fogadta. A tárgyalásokon többek között megvitatják az amerikai pénzügyi segély fokozására vonatkozó izraeli kérést. (MTI) Etiópiában kivégeztek 8 ellenforradalma rt miután hadbírósági eljárás során halálra ítélték őket és az államfő helybenhagyta az ítéletet — közölték hivatalosan Addisz Abebában. A nyolc személyt ellenforradalmi tevékenység, szervezett gyilkosságban való részvétel, a forradalom I Plenáris ülés Belgrádiján A belgrádi európai biztonsági és együttműködési találkozó hétfőn délelőtt plenáris ülésen folytatta munkáját, majd pedig összeült a gazdasági, tudományos-műszaki és környezetvédelmi együttműködés témaköréről tárgyaló munkabizottsága. Délután munkabizottsági ülésekre került sor. (MTI) Javasialo'ti az ENSZAz ENSZ 42 tagállama javaslatot nyújtott be, hogy tűzzék a közgyűlés jelenlegi ülésszakának napirendjére a polgári repülés biztonságának kérdését. A bonni közlekedési minisztérium vasárnapi közlése szerin1 a spanyol hatóságok végül is hozzájárultak ahhoz, hogy nyugatnémet biztonsági emberek ellenőrizzék Palma de Mallorcán az NSZK-ba induló gépek utasaitA nyugatnémet, a francia, a belga, a holland, a svájci és az olasz rendőrség vasárnap is folytatta a lázas nyomozást a terroristák után, de a nyomozás továbbra sem vezetett eredményre. A különböző európai városokban a Baader—Meinhof csoporttal rokonszenvező elemek a hét végén is sok támadást intéztek nyugatnémet konzuli képviseletek, illetve vállalatok ellen. (MTI) aláírására irányuló merényletek, fosztogatás, magán- és köztulajdon elleni bűncselekmények vádjával ítélték el. Ogadenben tovább folynak a harcok. Etiópiái források szerint az elmúlt napokban a hegyvidéki Sidamo tartományban 48 Szomáliái katonát öltek meg. (MTI) Pék Miklós, az MTI tudósítója jelenti: A szovjet polgári repülés dolgozói felhívással fordulnak a világ valamennyi országának légi közlekedési és szállítási alkalmazottjához, hogy minden eszközzel működjenek együtt a polgári repülés biztonságának fokozása, az utóbbi években veszélyesen elharapózott repülőgép-eltérítések leküzdése és elkövetőik méltó megbüntetése érdekében. A felhívás szövegét hétfőn Moszkvában nemzetközi sajtókonferencián ismertették a szovjet és külföldi újságírókkal a polgári repülési minisztérium és a légi közlekedési dolgozók szakszervezetének képviselői. A sajtókonferencián rámutattak. hogy noha a légikalózkodás a világ közvéleményének felháborodását, a kormányok többségének elítélését váltja ki, az ünnepélyes nyilatkozatok ,em mindig állnak összhangban a tettekkel. Intő példa jérre a hét éve húzódó Brazinszkasz-ügv. Mint emlékezetes, a két Brazinsz- kasz, apa és fia. 1970. október 15-én Törökországba kényszerítette az EROFLOT batumi és szuhumj között közlekedő járatának egy AN —24-es típúsú repülőgépét. A gépeltérítés során Nadja Kur- csenko légi kísérőt megölték, a személyzet további három tagját pedig súlyosan megsebesítették. A 46 utas életét csak a személyzet tagjainak lélekjelenléte mentette meg. A szovjet kormány 1976. július 15-i nyilatkozata rámutatott, hogy a két köztörvényes bűnözőt bárhol tartózBarabás János, az MTI tudósítója jelenti: Egy rendkívüli csempészbanda rendkívüli ügyével foglalkozott a Lengyel Legfelsőbb Bíróság és megerősítette a varsói vajdasági bíróság ítéletét, amely a csempészbanda vezetőjét Witold Metle- wiczet 25 évi börtönbüntetésre és 1,3 millió zloty pénz- büntetésre ítélte. A másodrendű vádlott, Mieczyslaw Mlynarczyk szintén 25 év börtönbüntetést kapott és 1,2 millió zloty pénzbüntetést, míg a bűnszövetkezet többi tagját 4—12 évig terjedő börtönbüntetésre ítélték. Metlewicz és bűntársai arany, valuta és műkincsek csempészésére „specializálódkodjanak is, haladéktalanul ki kell adni a Szovjetuniónak, hogy a szovjet törvényekbe ütköző és a Szovjetunió területén elkövetett súlyos bűncselekményeikért szovjet bíróság előtt feleljenek. Rejtegetésüket — mutatott rá a szovjet kormány nyilatkozata — a Szovjetunió iránti barátságtalan cselekedetnek tekintik. Brazinszkasz- ék a Törökországban rójuk rótt rendkívül enyhe büntetés letöltése után 1976. augusztusában Venezuelán keresztül az Egyesült Államokba érkeztek, ahol — bár politikai menedékjogot nem kaptak — változatlanul élvezik az amerikai hatóságok oltalmát. Ügyükkel, mivel törvénytelenül tartózkodnak az Egyesült Államokban, az emigrációs hatóságok foglalkoznak. Bra- zinszkaszék kiadatása érdekében levélben fordult Carter elnökhöz az eltérített repülőgép pilótája és fedélzeti- mérnöke, valamint az ukrán polgári repülősirányítás 344 dolgozója, akik kollégájukat veszítették el a gépeltérítés áldozatává vált utaskísérő halálával. A sajtókonferencián felhívták a figyelmet arra, hogy noha az amerikai külügyminisztérium képviselője október 18-i sajtóértekezletén kormánya nevében elítélte a terror- cselekményeket, az amerikai hatóságoknak a Brazinszkasz- üayben tanúsított magatartása ellentétes az 1970. évi hágai és az 1971. évi montreali nemzetközi egyezménnyel és nem járul hozzá a kizárólag nemzetközi összefoggással leküzdhető légikalózkodós felszámolásához. (MTI) tak”, és kezükön páratlan értékek mentek át. A vizsgálat szerint a banda mintegy 16 tonna aranyat hozott be illegálisan az országba és több mint 20 millió dollárt és nagyszámú műkincset csempészett ki. A banda legfontosabb orgazdája, a műkincsek első számú átvevője egy Ausztriában élő lengyel emigráns volt, Bécs egyik legnagyobb régiségkereskedésének tulajdonosa. A lengyel biztonsági szolgálat embereinek gyors akcióval sikerült számos értékes festményt, kéziratot, ikont és ékszert megmenteni. A lefoglalt kincsek értékére jellemző, hogy azokat a Varsói Nemzeti Múzeumban külön kiállításon mutatták be. (MTI) plenáris ülésen — tartó taAZ ENSZ NAPJA-A világszervezetet a szerződő államok azzal az elhatározással hozták létre, hogy megmentik az emberiséget a háború borzalmaitól...” A többi között ezt olvashatjuk az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának bevezető részében. A híres New York-i üvegpalota csarnokában üveglap alatt őrzik ezt a világokmányt, amely 32 évvel ezelőtt, 1945. október 24-én lépett életbe. A világszervezet olyan rendszer, a fasizmus megsemmisítése nyomán született meg, amelynek antihumanista lényege a világot lángba borító háborúban, a , népirtásban csúcsosodott ki. Lehetett-e kezdettől fogva más feladata az Egyesült Nemzetek Szervezetének, mint az, hogy sajátos eszközével élve a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításához járuljon hozzá, az emberiség érdekében cselekedjék. Kétségtelen, még évtizedeknek kellett eltelnie hozzá, hogy az ENSZ lépésről lépésre közelebb jusson e maga elé tűzött hatalmas feladat megvalósításához. Noha jól tudjuk, végeláthatatlan folyamatról van szó, nyugodtan mondhatjuk: a világszervezet manapság közelebb van nemes céljainak megvalósításához, mint évtizedekkel ezelőtt. A magyarázat egyszerű: az ENSZ nem a külvilágtól elzártam valamiféle légüres térben működik. A nemzetközi erőviszonyok változása, kiegyenlítődése, a gyarmati rendszer felbomlása hatott a New York-i üvegpalotában is. Megszűnt az az idő, amikor Washingtonban — az alapokmánnyal ellentétesen — az ENSZ-t „az amerikai külügyminisztérium melléképületének” tekinthették. A szocialista országok a világszervezetet mindig is úgy tekintették, mint a békés egymás mellett élés egyik legfontosabb nemzetközi fórumát. Ennek érdekében kifejtett tevékenységük fokozott támogatásra talált azoknál a fiatal államoknál, amelyek — az egyetemesség elvéhez híven — egymás után foglalták el helyüket a világszervezetben. Maga az ENSZ természetesen' nem valamifajta csodaír • világ orvoslandó problémáira. Csak a lehetőséget adja meg ahhoz, hogy a tagállamok közösen keressék az emberiség legégetőbb gondjainak fokozatos enyhítését, így a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítását, a fegyverkezési hajsza megállítását, a válsággócok felszámolását Az utóbbi időben gyakorta hallatszottak olyan kijelentések, amelyek az alapokmány elavultságát igyekeztek bizonygatni. A gyakorlat azonban éppen azt mutatja, hogy a 32 évvel ezelőtt életbe lépett okmány egyáltalán nem avult el. Ellenkezőleg a népek egyetemes érdeke az alapokmány betűjének és szellemének következetes érvényesítését követeli meg. Zalai István Etióp ellenforradalmárok kivégzése Súlyos ítélet, rendkívüli csempészeknek Tíz nap, mely megrengette a világot A z OSZD(b)MP Központi Bizottsága október 10-d, majd 16-i történelmi jelentőségű ülésén a Finnországból hazatért Lenin javaslatára határozat született, a fegyveres felkelés azonnali megszervezésére. Abból kellett kiindulni, hogy az ellenség fel van fegyverkezve és rendelkezik az államapparátussal is. Ugyanakkor a proletariátusnak nincsenek hadászati tapasztalatai, tisztjei, nem rendelkezik kiképzett hadsereggel sem. Tehát mindezt meg kell szervezni, mert egyedül a lelkesedés nem vezethet győzelemre. A bolsevikok éppen ezért nagy jelentőséget tulajdonítottak a hadseregben végzett munkának- Zinovjev és Kamenyev azonban úgy vélekedett, hogy a felkelésre még nem érett meg a helyzet, mert nincs bolsevik többség a nép körében. Az értekezlet e kapituláns magatartással szemben egyhangúlag elfogadta Lenin határozati javaslatát, miszerint a legközelebbi napokban meg kell indítani a felkelést. Annak vezetésére és irányítására Forradalmi Katonai Központot választottak. Lenin világosan érzékelte, hogy a történelem nem bocsátana meg a bolsevikoknak, ha elmulasztanák a kedvező alkalmat. Hangoztatta: „Mérhetetlen volna a forradalmárok bűne, ha elsza- lasztanák a pillanatot, amikor tudják, hogy tőlük függ a forradalom megmentése." Zinovjev és Kamenyev két nappal később áruló nyilatkozatot jelentetett meg a „No- vaja Zsizny” című mensevik újságban az előkészületekről, sőt Trockij még a felkelés napját is kifecsegte. A kormány pedig lázasan készült a forradalom elfojtására. Természetesen a bolsevik párt sem tétlenkedett. A Balti Flottát a főváros közelébe rendelték, politikai megbízottak utaztak a vidéki nagyvárosokba, Moszkvában is lázas készülődés folyt. Lenin javaslatára a Központi Bizottság október 24-ére — az eredetileg tervezettnél egy nappal korábbra — tűzte ki a fegyveres felkelést, figyelembe véve, hogy „a történelem nem bocsátja meg a késedelmeskedést a forradalmároknak, akik ma győzhetnek (és ma egész biztosan győzni fognak), holnap viszont azt kockáztatják, hogy mindent elveszítenek-” z NŰGRAD - 1977. októbei 25. kedd A felkelés vezérkara — Leninnel az élen — a Szmolnij- ban tartózkodott. A pétervári munkások és katonák pontosan végrehajtották a párt által részletesen kidolgozott felkelési tervet. Megszállták a postát, a távírót, a vasúti központokat, a jelentősebb középületeket. Az október 25-éről 26-ára virradó éjjel a forradalmi egységek rommal bevették a Téli Palotát és letartóztatták az Ideiglenes Kormányt. Néhány nap alatt győzött a forradalom az egész országban. A hatalom a szovjetek kezébe ment át! Hatvan év telt el a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmi jelentőségű győzelme óta. A földkerekségen milliókat és milliókat foglalkoztat a kérdés ma is: milyen okok, milyen körülmények magyarázzák a korszakváltó diadalt, a korábban egyetléh, egységes, mindent átfogó imperialista világ- rendszerrel szemben? Nyilvánvalóan a legdöntőbb tényező az volt, hogy a forradalom nemzetközi és belső, objektív és szubjektív feltételei egyaránt adottak voltak. Á kapitalizmus a századforduló tájékán átnőtt imperializmussá, a proletárforradalmak győzelme lehetségessé és szükségessé V(áit. Az első imperialista világháborúval kezdetét vette a kapitalizmus általános' válsága. A háborút a tőkés nagyhatalmak között kialakult megoldhatatlan érdek- ellentétek robbantották ki, s a hadviselő államok — egymás erejét lekötve — képtelenek voltak a válságba került orosz burzsoázia megmentésére. A cári Oroszország elviselhetetlen és megoldhatatlan ellentétektől volt terhes, az imperializmus leggyengébb láncszemét képezte. Az 1905—1907-es első polgári demokratikus forradalom elvetélt kísérletnek bizonyult ugyan, de kiváló alkalmat nyújtott a tapasztalt, jól szervezett, harcedzett orosz munkásosztály forradalmi energiájának kibontakoztatására. A proletariátus — amely az 1917-es februári forradalom méltó vezetője volt — az osztályharcokban megedződött s újabb tapasztalatokra tett szert. Ugyanakkor a burzsoá kormány viszonylag meggyengült ellenfél volt, amely a nyugati imperializmustól függött. Másrészt az Ideiglenes Kormány — a győztes februári forradalmat követően — egyetlen korábbi ígéretét sem teljesítette: nem biztosította a békét, nem adott földet és kenyeret. A reakciós orosz burzsoázia nem rendelkezett azzal a manőverezési képességgel, amelynek birtokában nyugati pertnerei oly sokszor meg tudták fékezni a „lázadó” tömegek megmozdulásait. A kispolgári pártok — a men- sevikek és az eszerek — áruló magatartása, az ellenforradalmi burzsoáziával kötött szövetsége, ugyancsak fokozta az uralkodó osztály gyengeségét, helyzetének labilitását. Az OSZD(b)MP II- kongresszusán a munkásosztálynak olyan forradalmi, élcsa- patjellegű, új típusú pártja született, amely képes volt szervezni, vezetni a rohamot a cári önkényuralom megdöntéséért. E párt sikeresen vivta meg kétfrontos harcát, eredményesen építette ki tömegkapcsolatát, értő módon egyesítette egyetlen forradalmi áradatba a munkásosztály szocialista forradalmi mozgalmát a többi elnyomott osztály törekvéseivel, a kizsákmányolt népek nemzeti felszabadító küzdelmével. A megelőző' forradalmak tüzébeh kialakult és egyre szilárdabbá vált a munkás- osztály és a parasztság közel 70 százalékát képező szegényparasztság természetes szövetsége. A tömegek látták, hogy csak a proletariátus vezetésével tudják jogos követeléseiket kielégíteni. A szegényparasztság óriási tömegei a forradalom oldalár álltak, a középparasztság zöme is rokonszenvezett a bolsevikok célkitűzéseivel, a hadsereg túlnyomó többsége is felsorakozott Leninék mellett. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével az emberiség történelmében első ízben proletárdiktatúra, munikás-paraszt hatalom jött létre. A világ két — egymással antagonisztikusan szembenálló — társadalmi rendszerre oszlott: a születő, egyre gyarapodó szocializmusra és a halódó, pusztulásra ítélt kapitalizmusra. A győzelem a munkásosztály ideológiája, a marxizmus—leninizmus diadalát jelentette az egész nemzetközi revizionizmussal és dogtamizmussal, azok minden áramlatával és irányzatával szemben. A Nagy Október jelentősége azonban túlnőtl a nemzeti határokon: a fiatal szovjethatalom utal mutatott az egész emberiség számára. Hatására fellendült a forradalmi mozgalom az egész világon, nemzetközi méretű offenzíva rendítette meg alapjaiban a tőkés rend legerősebb tartópilléreit. Németországban, Ausztria-Magyarort szagon, s Európa jó néhány más országában forradalom robbant ki, fellendült az elnyomott népek nemzeti felszabadító mozgalma egész Ázsiában, de különös hevességgel Kínában- S a második világháború egyik legfőbb következményeként — 1917. októberének példája nyomán — jöttek létre az európai és ázsiai népi demokratikus országok, hogy a néhány évvel később kialakult szocialista világrendszer keretében egyre sikeresebben váltsák valóra Lenin forradalmának örökbecsű hagyatékát. üyürky Zoltán
