Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)
1977-10-22 / 249. szám
¥ lemén (Folytatás az 1. oldalról) ■ti és , egyéni jövedelemdifferenciálást, valamint ezzel összehangolt ár- és támogatási rendszert kell érvényesíteni; — Fokozni szükséges részvételünket a nemzetközi munkamegosztásban. Gazdaságfejlesztési céljainkat a KGST- országokkal szoros együttműködésben valósítjuk meg. Ugyanakkor a gazdasági kapcsolatok bővítésére törekszünk a nem szocialista országokkal is. b) A termelési szerkezet átalakítására vonatkozó dön- ■* téseknél a hazai adottságokból és lehetőségekből kell kiindulni, figyelembe véve a fejlődés nemzetközi irányait és törvényszerűségeit. A népgazdaság fő ágazatait — az ipart, a mezőgazdaságot, az építési tevékenységet, a közlekedést, valamint a gazdaság más infrastrukturális szektorát — arányosan, összehangoltan kell fejleszteni. A népgazdaság fő ágazatai közül az iparnak változatlanul meghatározó szerepe van. Az iparfejlesztésben mindenekelőtt a szelekció nagyobb mértékű érvényesítése szükséges. A műszaki fejlesztés, a termelés az értékesítés megalapozásában az eddigieknél átfogóbban kell figyelembe venni a nemzetközi együttműködés lehetőségeit. A mezőgazdaság dinamikus fejlesztése továbbra is nélkülözhetetlen feltétele céljaink elérésének. Ez összhangban van kedvező természeti adottságainkkal, a hazai szükségletekkel, valamint a várható nemzetközi kereslettel. A mezőgazdaság igényeinek kielégítését az eddigieknél jobban figyelembe kell venni az ipar- fejlesztésben, különösen a gépiparban és a vegyiparban, valamint a mezőgazdasághoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésében. Az építési tevékenységet komplex fejlesztéssel alkalmassá kell tanni arra, hogy a beruházási feladatokat gyorsabban, nagyobb termelékenységgel. oldja megAz infrastruktúrát a lehetőségekhez és a szükségletekhez igazítva tervszerűbben kell fejleszteni, különösen a termeléshez közvetlenül kapcsolódó területein fontos megszüntetni viszonylagos elmaradottságát A lehetőségeinkkel összhangban, a társadalmigazdasági igények figyelembevételével kell fejleszteni a nem termelő infrastruktúrát, s javítani a meglevő létesítmények kihasználását c.) A külgazdasági kapcsolatok növekvő szerepe megköveteli a termelési szerkezet, valamint a nemzetközi gazdasági együttműködési és a külkereskedelmi tevékenység ösz- szehangolt fejlesztését. Mind több fejlesztési cél kialakításában meghatározóvá válnak a külgazdasági szempontok. A gazdaságos export erőtel- jjes növelése megköveteli, hogy szelektív iparpolitikával, elsősorban a kivitelben jelentős szerepet játszó, versenyképes termelőágakat fejlesszünk, és számottevően növeljük a magas feldolgozottságé termékek arányát. Népgazdaságunk Importigénye tovább nő- Behozatalunkban mind nagyobb részt kell képviselniük a korszerű technikának, berendezéseknek és szellemi termékeknek, a produktív alkatrészeknek, valamint egyes, a hatékonyság javítását szolgáló anyagoknak. Fokozott figyelmet szükséges fordítani az importtal való takarékosságra, a gazdaságos importhelyettesítésre. d) Az ipar szerkezetén belül az alapanyaggyártó és a kitermelő iparágak, valamint a feldolgozó iparágak arányát az egyes gyártási ágak gazdaságosságának, verseny- képességének és fejlesztési lehetőségeinek mérlegelése alapján kell kialakítani. Az energiagazdálkodásban távlatilag a leggazdaságosabb, s ugyanakkor reálisan megvalósítható energiastruktúra kialakítására kell törekedni. A fejlesztéseknél előnyben kell részesíteni a kevésbé energiaigényes területeket, az energiát megtakarító megoldásokat, és erőteljesebben kell folytatni az energiafogyasztás racionalizálását. Fontos feladat szénvagyonunk és szénhidrogén-készleteink további kutatása, feltárása és jobb hasznosítása. A villamos energia nagyobb teret kap a szükségletek kielégítésében, termelésének növekményét a gazdaságosan kitermelhető hazai szénre és az atomenergia-bázisra kell alapozni. Az alumíniumipart a folyamatban levő központi programoknak megfelelően kell fejleszteni és figyelmet kell a hazai bauxitvagyon hatékony felhasználásával a népgazdaság alumínium-igényének kielégítése. Ezen a bázison kell a tartós és gazdaságon exportot megvalósítani, a műszaki és tudományos kapacitásokat továbbfejleszteni, és figyelmet kell fordítani a szellemi termékek exportjára is. A kohászat fejlesztésében fő követelmény a minőség- javító szerkezetváltozás. a magasabb értékű kohászati termékek arányának növelése. A hazai adottságoknak és lehetőségeknek hosszú távon is olyan iparszerkezet felel meg, amelyben meghatározó a feldolgozóipar. A gépiparnak döntő szerepe van a gazdasági fejlődésben, a külgazdasági egyensúly távlati megalapozásában. Előnyben kell részesíteni és kiemelten fejleszteni azokat a gyártási ágakat, amelyek már ma is gazdaságos és verseny- képes exportárualapot biztosítanak, termelésük, valamint tudományos és műszaki fejlesztési hátterük eléri vagy megközelíti a nemzetközi színvonalat. A gépipar fejlesztésének kulcskérdése a kifogástalan minőségű és széles körben felhasználható előgyártmányok, alkatrészek és részegységek hazai gyártásának és külkereskedelmi forgalmának növelése. A gépipar termelési szerkezetének átalakítása erőteljes szelekciót követel, és az erőforrások ehhez igazodó elosztását igényli. Az export fokozása nagymértékben a külkereskedelmi tevékenységen, a korszerű piaci munkán és a jól szervezett szolgáltatásokon múlik. A vegyiparban olyan fejlesztési irányokat kell kialakítani, amelyek megfelelő arányt biztosítanak az ország anyag- ellátását megalapozó gyártási ágak és a nagy hatékonyságú, közbenső és kész vegyipari termékeket előállító gyártási ágak fejlesztése között. A vegyipart szelektíven, a szocialista nemzetközi munka- megosztásra alapozva kell fejleszteni. A könnyűipar rekonstrukcióját a megnövekedett strukturális és minőségi követelményeknek alárendelten kell folytatni. A textil- és ruházati iparban tovább kell növelni a korszerűbb, jó minőségű, jól értékesíthető termékek arányát. A tömegáruk és a textilipari félkész termékek területén jobban kell támaszkodni az importlehetőségek feltárására és kihasználására. A könnyűipar többi ágának termékei iránti szükségletet nagyobbrészt hazai termelésből célszerű kielégíteni. Ennek érdekében a technológiai korszerűsítéseket és kapacitásbővítéseket — létszámnövekedés nélkül — a fogyasztási struktúra várható változásához kell igazítani. e) A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek termelésére hazánkban kedvezőek a feltételek. Ezért a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart a jövőben is összehangoltan, dinamikusan kell fejleszteni. A mezőgazdaság korszerű technikán alapuló nagyüzemi fejlesztésében már az elmúlt években is kiemelkedő eredményeket értünk eh A búza és a kukorica termésátlagai, a baromfitenyésztés eredményei megfelelnek a nemzetközi élvonalnak. Ezeknek az eredményeknek a tartóssá tétele és további növelése mellett más ágazatokban is megvannak az adottságaink a hozamok emelésére. A növénytermesztésben elért eredményekre alapozva hosszabb távon az állattenyésztés jelenleginél gyorsabb ütemű fejlesztése indokolt. Adottságaink kedvezőek ahhoz, hogy szemes terményt és növekvő mértékben húst, húsipari terméket exportáljunk. A hazai fogyasztás és a külföldi piac igényeinek megfelelően a mezőgazdasági termékek magasabb fokú feldolgozására kell törekedni. Ezzel összhangban növelni kell a tároló- és hűtőteret, valamint a feldolgozóipari kapacitást. f ) A műszaki fejlesztés a gazdasági előrehaladásnak, a világpiaci versenyképesség növelésének központi kérdése. A tudományos kutatási és műszaki fejlesztési tevékenységet jobban összhangba kell hozni a termelési szerkezet fejlesztési céljaival, és a kutatókapacitásokat koncentráltan kell felhasználni. Növelni kell a kutatások eredményességét, s javítani a kutatási eredmények alkalmazásának feltételeit. A struktúrafejlesztés fontos követelménye, hogy szorosabbá tegyük a kutatás, a műszaki fejlesztés és a termelés kapcsolatát. Kiemelten kell fejleszteni a termelővállalatok kutatóhelyeit A hazai kutatási eredmények gyorsabb felhasználása mellett a külfödi kutatási eredmények átvétele — és ahol lehetséges —, továbbfejlesztése a feladat. Növelni kell a kutatási-fejlesztési tevékenység ráfordításain belül a licencek és gyártási eljárások vásárlására fordított összegek arányát. 4 A Központi Bizottság megállapította, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok számos területen meghatározó szerepet töltenek be népgazdaságunk fejlődésében. a.) Külgazdasági kapcsolataink jövőbeni fejlődésében is alapvető a KGST-országokkal való együttműködés tervszerű, hosszabb távra szóló bővítése. A szocialista gazdasági integráció komplexprogramjának végrehajtásában, a célprogramok megvalósításában aktívan részt veszünk. A Szovjetunióval való együttműködésünk jelentősége tovább növekszik. Gazdasági kapcsolataink, az export és az import szerkezete, s megalapozottsága hosszú távú szerződésekkel nagyban elősegítik számos hazai termelőtevékenység gazdaságosabbá tételét, gazdaságunk stabilitását. A Szovjetuniónak a magyar népgazdaság nyersanyagellátásában betöltött szerepe a jövőben is gazdasági növekedésünk meghatározó feltétele. A többi KGST-országgal fennálló gazdasági kapcsolataink bővítésében is fokozottabban kell törekedni a gazdasági adottságokból és a földrajzi közelségből eredő kedvező kooperációs és szakosítási lehetőségek kihasználására. b-) Növekvő világgazdasági szerepüket figyelembe véve a gazdasági kapcsolatok további elmélyítésére törekszünk a fejlődő országokkal. Külkereskedelmi forgalmunkban jelentősen növelni kell a fejlődő országok részesedését. Ennek érdekében aktívabban törekedjünk a fejlesztési programjaikban való részvételre a termelési együttműködés és közös vállalkozás különböző lehetőségeinek kiaknázására, hosszabb lejáratú megállapodások létrehozáséra. c.) A fejlett tőkésországokkal is a gazdasági kapcsolatok bővítésére törekszünk. Súlyt helyezünk arra, hogy a kölcsönös áruforgalom bővítésében egyre nagyobb szerepet kapjon a hosszabb távra szóló termelési és kooperációs együttműködés. E kapcsolatok fejlesztése az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján népgazdaságunknak is érdeke, hozzájárulhat a termelés hatékonyságának fokozásához, a nemzetközi munkamegosztásban rejlő előnyök kihasználásához; egyben elválaszthatatlan része a két társadalmi rendszer békés egymás mellett élését célzó politikánknak. «£ NOGRAD - .1977. október 22., szombat ^ A Központi Bizottság hangsúlyozza, hogy feladataink eredményes megoldásához céltudatos, összehangolt tevékenység szükséges mind a központi és az ágazati irányításban, mind a vállalatok, szövetkezetek és intézmények munkájában. Ez megköveteli a központi irányítás hatékonyságának javítását, a vállalatok és a szövetkezetek önállóságának, kezdeményezőkészségének, felelősségének sokoldalú továbbfejlesztést. — A népgazdaság fő arányainak — ezen belül a termelési szerkezet alapvető fejlesztési irányainak — kialakítása, külgazdasági politikánk érvényesítése a központi irányítás, tervezés feladata. E munka nagy népgazdasági jelentősége szükségessé teszi, hogy javuljon a központi irányítás, tervezés hatékonysága a fejlesztési koncepciók kialakításában és összehangolásában, erősödjék ellenőrző tevékenysége. — A termelési szerkezet és külgazdasági kapcsolataink, fejlesztésében növekednek a követelmények az ágazati minisztériumok irányító tevékenységével szemben. Javítsák, munkájuk színvonalát a nép- gazdasági tervek megalapozásában, a gazdaságpolitikai döntések előkészítésében és végrehajtásában. Segítsék a népgazdasági és a vállalati tervezést az ágazat fejlesztésére vonatkozó koncepció kidolgozásával. Növekedjék szerepük a több vállalat tevékenységének összehangolását igénylő fejlesztési akciókban, a vállalati kezdeményezések Ttoordinálásában, az ágazatközi együttműködést feltételező fejlesztések megvalósításában. — A központi döntések szükségképpen a legfontosabb, átfogó fejlesztési célokat ölelik fel. A termékszerkezet fejlesztésére vonatkozó döntések túlnyomó része vállalati hatáskörbe tartozik. A végrehajtás az irányító szervek növekvő felelősségének érvényesítése mellett a vállalati önállóságra és a szocialista vállalkozói szellemre épüljön. A vállalatok és a szövetkezetek vezetői kezdeményezően vegyenek részt a központi koncepciók alakításában, vezetői tevékenységükben megfelelően érvényesítsék a népgazdasági követelményeket. Az eddiginél is nagyobb lesz a szerepük és a felelősségük a munka hatékonyságának javításában, a termelési és a termékszerkezet korszerűsítésében, a versenyképes termékek arányának növelésében, az ezt megalapozó műszaki fejlesztésben, a gazdaságtalan termelés visszaszorításában és a munka szervezettségének fokozásában. — A tervekben foglalt célokat és a végrehajtás eszköz- rendszerét következetesebben kell összehangolni- A gazdasági szabályozás határozottabban ösztönözzön a hatékonyság növelésére, a termékszerkezet szelektív fejlesztésére. Árrendszerünk fejlesztésének fontos irányelve, hogy a termelői arányokat a hazai termelők helyes orientálása érdekében közelebb hozzuk a világpiacon érvényesülő árarányokhoz. A pénzügyi és vállalati érdekeltségi rendszert úgy kell fejleszteni, hogy a nyereségben fokozottabban fejeződjenek ki a hatékonysági különbségek és szűnjenek meg az indokolatlan támogatások. A. pénzügyi rendszer általános érvényű elemeinek a kibővítésével, a támogatások és az elvonások jelenlegi rendszerének egyszerűsítésével, áttekinthetőbbé és ellenőrizhetőbbé tételével is elő kell segíteni a hatékonyság javulását. — Gazdaságfejlesztési feladataink megoldása megköveteli a munkaerő-gazdálkodás lényeges javítását. A teljes foglalkoztatás biztosítása továbbra is alapvető célunk. Emellett elengedhetetlen, hogy népgazdasági és munkahelyi szinten egyaránt növekedjék a foglalkoztatás hatékonysága. Elsősorban központi feladat azoknak a feltételeknek a megteremtése, amelyek lehetővé teszik, hogy a teljes foglalkoztatás a társadalom munkaerő-szükségletének és a lakosság munkavailalasi. igényének lehető legkedvezőbb összhangja mellett valósuljon meg. Meg kell akadályozni, hogy új kapacitásokat hozzanak létne azokon a helyeken, ahol munkaerőhiány miatt a már meglevő és hatékonyan működtethető termel oberendezések jelenleg sincsenek kellően kihasználva. A vállalatoknak, gazdálkodó szerveknek, intézményeknek az a feladatuk, hogy biztosítsák a rendelkezésükre álló munkaerő gazdaságosabb foglalkoztatásának feltételeit. A népgazdasági feladatok megoldása az eddiginél több, magasabb, általános műveltségű, szakmailag jól képzett dolgozót igényel. Az oktatás, a képzés és a továbbképzés a jelenleginél hatékonyabban segítse a dolgozók felkészülését a nagyobb feladatokra, hogy megfeleljenek a gyorsan változó Igényeknek. A Központi Eizottság megállapította, hogy céltudatos és jelentős erőfeszítéseket kívánó népgazdasági feladataink megoldásához a feltételek adottak- Társadalmunk túlnyomó többsége saját tapasztalatai alapján győződött meg arról, hogy gazdaságpolitikai céljaink az egész nép javát szolgálják. Gazdasági feladataink magasabb követelményeket állítanak a politikai munkában is. Nagy felelősséget rónak a párt-, az állami és a társadalmi szervekre. Szükséges, hogy minden szinten következetesen képviseljék az' irányelvekben foglaltakat, és aktívan támogassák a végrehajtásukra irányuló intézkedéseket. Segítsenek abban, hogy a feladatokat mindenütt megismerjék, helyesen értelmezzék és eszerint cselekedjenek. A Központi Bizottság mély meggyőződése, hogy gazdaság- politikánk az ország, népünk érdekeit fejezi ki, az irányelvek helyesen jelölik meg azokat a tennivalókat, amelyek megoldásától függ az életkörülmények további javítása, a fejlett szocialista társadalom építése. (MTI) Haiánkba érkezett az Iraki KP küldöttsége A Magyar Szocialista Mun- kai Bizottság tagjának veze- káspárt Központi Bizottságé- tésével. nak meghívására pénteken A küldöttséget a Ferihegyi hazánkba érkezett az Iraki repülőtéren dr. Berecz JáKommunista Párt küldött- nos, az MSZMP KB külügyi sége Omar Ali Sheik, a Politi- osztályának vezetője fogadta. Magyar felszólalások az ENSZben Az ENSZ-közgyűlés plenáris ülésén, a namíbiai vitában csütörtökön este szólalt fel Szarka Károly külügyminiszter-helyettes. A magyar küldött rámutatott, hogy a délafrikai kormány bizonyos nyugati hatalmakkal és a nemzetközi monopóliumokkal együttműködve olyan katonau potenciált építhetett ki, amely- lyel biztosítani tudja Namíbia törvénytelen megszállását, állandó agresszióval fenyegeti a szomszédos független országokat és ezzel — az erőszak- politika alkalmazásával — a nemzetközi békét és biztonságot is veszélyezteti. A Magyar Népköztársaság elvi politikájának megfelelően, támogatja a namíbiai refí- dezést szolgáló ENSZ-határo- zatokat — jelentette ki Szarka Károly- Biztosította a namíbiai nép kizárólagos képviselőjének, a Swapónak a közgyűlésen résztvevő küldöttségét, hogy a magyar nép és kormánya szolidaritást vállal igazságos és jogos harcukkal, amelynek célja, hogy az ország területéről visszavonják a dél-afrikai megszálló erőket és Namíbia elnyerje végre teljes függetlenségét. Az ENSZ-közgyűlés 2. számú gazdasági bizottságában a környezetvédelmi kérdések vitájában csütörtökön felszólalt Földeák Tamás, a magyar küldöttség tagja. Értékelte az ENSZ környezeti program legutóbbi kormányzótanácsi ülésének munkáját, és kiemelte a környezeti hadviselés betiltását szolgáló nemzetközi egyezményre vonatkozó határozat jelentőségét derek Katowicében Edward Gierek, a LEMP nek második szakaszát, majd KB első titkára pénteken részt vett a gyár dolgozói és Katowicébe látogatott, ahol építői pártszervezetének bemegtekintette a Katowice számoló, vezetőségválasztó Vas- és Acélművek építésé- taggyűlésén. Belgrádi találkozó A belgrádi biztonsági és szólalt már, a harmincöt együttműködési találkozó résztvevő ország képviselői péntek délelőtti plenáris ülé- úgy döntöttek, hogy tevése mindössze tizenöt percig ___ .. . kenyseguket a nap hátralevő tartott. Miután megállapították. hogy valamennyi szólás- részében munkabizottságokra jelentkezett delegátus fel- ban folytatjákNyugalom Thaiíöldön Nyugalom van Bangkokban, Thaiföld fővárosában, egy nappal Thanin Kraivicsien polgári kormányának eltávolítása után. A város megszokott, mindennapi életét éli, csupán a főbb kormányhivatalok elé vezényelt katonai őrség emlékeztet a vértelen hatalomátvételre. Nyugodtnak nevezte az ország általános helyzetét Josz Thephaszdin, a thaiföldi fegyveres erők főparancsnokának helyettese is. Újságíróknak kijelentette, hogy a legfelsőbb katonai vezetőkből megalakult irányító testület az új alkotmány kidolgozásáig és a jövő évre ígért választások megtartásáig fogja igazgatni az országot. Az irányító testület vezetője Szangad Csalaviu, a Kraivicsien kormány hadügyminisztere, a második számú ember pedig Kriangszak Csa- manand, a hadsereg főparancsnoka, akit hírügynökségek Thaiföld együk legnagyobb hatalommal rendelkező embereként jellemeznek. Thephaszdin tábornok közölte még, hogy a leváltott kormány vezetőjét és minisztereit nem tartóztatták le, csupán háziőrizetben tartják. Az AP hírügynökség a thaiföldi eseményeket elemezve bizalmat szavaz a katonai vezetésnek. Ügy ítéli meg, hogy a katonák irányítása alatt rugalmasabb külpolitikát fog folytatni, bár alapvetően nem változtat jobboldali, nyugatbarát irányvonalán. /
