Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)
1977-10-22 / 249. szám
A párícsoportok íielye, szerepe a párfmunkában ,Véleményem szerint az Ipari üzemekben tevékenykedő pártcsoportok legfontosabb feladata — éppen a párthatározatokból adódóan —. hogy segítsék a termelőmunkát, a termelési tervek teljesítését. Erre mi a nagybátonyi gépüzemben nagv gondot fordítunk. Az 1977-es cselekvési programot megvitatták párt- csoportjaink is, s az abban meghatározott feladatokat igyekeztek hozzáigazítani sajtit munkahelyi körülményeikhez, lehetőségeikhez. Legtöbb párttagunk megbízatása a termelőmunkával'a termelési tervek teljesítésével függ ösz- sze. Figyelemmel kísérik a termelés alakulását, a tervek teljesítését- Péidaadó munkájukkal mozgósítják az üzemrész dolgozóit, a brigádokat a feladatok végrehajtására. Igyekszünk figyelemmel kísérni a vitát, amely a NÖG- KÁD-ban folyik a pártcsoportok tevékenységéről. A pártcsoportok kialakításánál mi is azt az élvet követjük — erről már többen is szóltak a vita során —, hogy általában azok tartoznak egy pártcsoportba, akik azonos munkahelyen, azonos műszakban dolgoznak. így a pártcsoportvezetőnek könnyebb a dolga, és jobban együtt van a pártcsoport is. Az alapszervezet munkatervéhez igazodva a pártcsoportok havonta egy alkalommal tartanak megbeszélést. A pártcsoportülések témája rendszerint kapcsolódik a taggyűlések anyagához. Megvitatták többek között a cselekvési programot és a program végrehajtásának tapasztalatait is- Emellett a pártcsoportok egyéb, rendszerint a saját munkájukkal öszszeíüggő kérdéseket, aktuális politikai témákat is megvitatnak. Értékelték többek között a pártcsoportmunkát és azt a tevékenységet is, amelyet a párttagok személy szerint végeznek pártmegbízatásuk teljesítéséért. A pártcsoportok megbeszélései teljesen kötetlen formában zajlanak és igen aktívak. Az a tény, hogy a csoporttagok azonos munkaterületen dolgoznak, jól ismerik tevékenységi területüket és természetesen egymást is, közvetlen, jó vitafórummá tesz minden ilyen tanácskozást- Erre párttaggyűléseinken éppen a magas taglétszám miatt nem igen nyílik lehetőség. A tagkönyvcserét megelőző személyes beszélgetések során több párttagunk is elmondottá, hogy a pártcsoport-beszél- getéseken őszintén, bátrabban nyilvánítanak véleményt, mert nem kell keresgélni a szavakat- A kis közösségekben, ahol mindenki ismeri a másikat, könnyebben megy a beszéd. A pártcsoportok aktivitása természetesen jó hatással van a taggyűlésre is. M! ezt :nem azon mérjük, hogy a taggyűlésen mindig, mindenki véleményt mond, vagy sem. Az a tapasztalatunk, amióta a pártcsoportok megvitatják a taggyűlések napirendjét, a párttagok felkészültebben jönnek a taggyűlésre. S akik szólnak, sok hasznos észrevétellel, javaslattal egészítik ki a pártvezetőség beszámolóját. A feladatok alapos ismerete pedig folyamatosabbá teszi végrehajtásukat. is. A pártcsoportok évente egy alkalommal adnak számot munkájukról a pártvezetőséglók a kapcsolataink A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat tmk-üze- mében két pártcsoport tevékenykedik, ezek közül az egyik a miénk. A pártcsoport- tagok jórészt szakmunkások és együtt dolgoznak. így az én irányító, szervező munkám lényegesen egyszerűbb és ha-, tókonyabb is mint azoké, a pártcsoportvezetőké a vállalatnál, akiknek Vácra, vagy Gödöllőre kellene menniök a pártcsoporttagok után, mert éppen ott dolgoznakA pártcsoporttagokkal, a pártvezetőséggel egyaránt jó a kapcsolatom. Minden alkalommal részt veszek a pártvezetőségi ülésein, ahol tájékozódom minden lényegesebb gazdasági kérdésről, amely bennünket érint és részletesen megbeszéljük a pártmunka feladatait is. Ezt a módszert igen jónak tartom, sok segítséget ad nekem a pártcsoportülések megtartásához, a csoporttagok tájékoztatásához. Általában negyedévenként tartunk pártcsoport-értekezle- teket- Ezen a taggyűlési beszámolón felvetődött, de a pártcsoportmunkában kapcsolatos gondokat, dolgokat is megbeszéljük. Fél évenként pedig sort kerítünk arra, hogy az üzemrész gazdasági vezetői tájékoztassák a párttagságot az üzemrész feladatairól, a feladatok végrehajtásának tapasztalatairól, a gazdálkodás eredményeiről és gondjairól. Pártcsoport-értekezleten értékeljük a pártmegbízatásokat Is. A mi pártcsoportunkban nyolc kommunista tevékenykedik és mindenkinek van valamilyen megbízatása. Nem azért adtuk ezeket, hogy önmagunkat megnyugtassuk. A feladatok konkrét munkát jelentenek. Van, aki politikai irodalmat terjeszt, több párttagnak olyan megbízatást adtunk, hogy politikailag képezze magát, végezze el a marxista— leninista középiskolát, az esti egyetemet- Aztán olyan pártcsoporttagunk is van, aki a tagnevelő munkát segíti- ígry mindannyian azt érezzük, hogy az alapszervezetnek szüksége van arra a tevékenységre, amit végzünk. Megerősít bennünket ebben az is, hogy a pártmegbízatásokat mi magunk értékeljük, és erről a taggyűlésnek adunk számot. Karkus János pártcsoportvezető nek, a taggyűlésnek- Ügy látjuk azonban, hogy ezt a számvetést érdemes lenne évente többször is elvégezni, de úgy fél év táján mindenképpen. Ezzel tulajdonképpen az lenne a célunk, hogy menet közben is figyelemmel kísérjük a pártcsoportok tevékenységét, a pártmegbízatások teljesítését. Azétt, hogy ahol erre szükség van, még időben segíteni tudjunk. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy nálunk talán nagy bajok vannak a pártmunkában. A párttagok döntő többsége becsületesen, fegyelmezetten dolgozik, teljesíti pártmegbiza- tását. Egyre bátrabban lépnek fel a közérdeket sértő szemlélet és káros gyakorlat ellen. Kritikusan szólnak a gazdasági munka, a pártmunka gondjairól- Megfelelő intézkedéseket és következetesebb felelősségre vonást sürgetnek a mulasztókkal szemben. Azonban még azt is tapasztaljuk, hogy varinak párttagok, akik saját hibáik felett szemet- hunynak. önmagukkal szemben már korántsem olyan kritikusak, mint másokkal. Alaoszervezetünk életében igen fontos feladat a folyamatos pártépítő munka. Az elmúlt évben hattal gyarapodott a párttagok száma, a pártba felvett fiatal dolgozók egyik ajánlója a KlSZ-taggyűlés volt. Azt szeretnénk, ha a pártcsoportok még nagyobb figyelemmel kísérnék a mellettük dolgozó pártonkívüli munkatársaik tevékenységét, munkáját, magatartását, közéleti szereplését. S az ajánló mögött ott volna az egész pártcsoport véleménye- Több példa is van arra, hogy a pártcsoportok fiatal dolgozókkal foglalkoznak, előkészítik őket a párttagságra. Igyekszenek segíteni abban is, hogy az új párttag mielőbb megtalálja helyét az alapszervezetben, a pártcsoportban. Legtöbb pártcsoportunk azt tartja, hogy a gyors beilleszkedés legjobb módszere a pártmunka, a konkrét pártmegbízatás. Ezért minden új párttagunknak adnak valamilyen konkrét munkát, amelyben haszo- 6Íthatja magát. Oláh Ignác alapszervezeti titkár I-T áradtak már a lábai, "í nehezen halad a kórház lépcsőin. De a folyosón mintha felfrissülne, siet a kórterem ajtaja felé. Az arca átszellemül, lélegzete felgyorsul, aztán az ajtóban megtorpan. Apró mozdulatokkal rendezi ruháját, még a hajához is odakap, aztán benyit. Ott az ablak alatt, ott fekszik akiért úgy sietett. Beesett az arca, de leginkább a hűtlen fogai miatt, mert a bőrének színe egészséges. Az évtizedek sajnos nyomot hagynak az emberen. Áll a napfénytől fényes ágy mellett, simogatásra nyújtja a kezét, ami megremeg egy pillanatig, de megnyugszik a beteg arcán, hogy felüdülést, megkönnyebbülést jelentsen annak. Halkan, hogy senki, csak a párja értse, suttogja: — Apuka, édes apukám... — az őszinte szeretettől tiszta a tekintete. Valahol a szíve táján biztosan nagyon fáj neki valami, de amikor meglátja a férje örömtől felragyogó arcát, megenyhül a féltés fájdalma. Már együtt derülnek, emlékeket idéznek, a szépeket, a jókat, hiszen odakint az őszi napfény is milyen szépen tud még ragyogni. Dúlhatott körülöttük a világ vihara, téphette életüket a gonoszság, sújthatott rájuk a legmélyebb fájdalom, soha sem tudta elválasztani őket. Így tartoznak egymáshoz, már több mint fél évszázada. Ott élnek kint Parassapusztán, ahol a Börzsöny nyújt védelmet sok évet látott szelíd házikójuknak, és kis patak csörgedez muzsikát a csendben. Fényes volt itt valaha az ajtó kilincse. Sok barát, és dolgaikat rendező emberek fordultak A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Trautmann Rezsőnek, az Elnöki Tanács helyettes elnökének 70. születésnapja alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át. Deszai megérkezett Moszkvába Leonyid Brezsnyev, Alek- szej Koszigin és Andrej Gro- miko köszöntötte pénteken délelőtt Moszkva Seremetye- vo repülőterén Mo'rardzsi Deszai miniszterelnököt, aki a Szovjetunió vezetőinek meghívására hivatalos látogatásra érkezett a szovjet fővárosba. Az indiai kormányfőnek ez az első külföldi útja azóta, hogy a választásokon aratott győzelem után az ország kormányának élére került Deszai kíséretében van Atal Bihari Vadzspaji küiügyrni- niszter és több más személyiség. Eredménytelen nyomozás Kedden állami temetést rendeznek a hét elején meggyilkolt Hanns-Martin Schle- yernek, a nyugatnémet gyárosok és munkáltatók szövetsége elnökének. A gyászünnepségen Walter Schee] államfő. Helmut Schmidt kancellár és a kormány tagjai is részt vesznek. Pénteken temették el a terroristák másik áldozatát, Jürgen Schumann pilótát, aki az eltérített Lufthansa- gépet vezette. Schumannt —, mint ismeretes — Öubai repülőterén lőtték agyon a géprablók. Az egyre nagyobb méreteket öltő nyomozás a gyilkosságokkal gyanúsított terroristák után egyelőre nem hozott kézzelfogható eredményt. Hasonlóképpen nem jutott előre az a vizsgálat sem, amely a stuttgart-stammheimi börtönben öngyilkosságot elkövetett Andreas Baader és két társa halála ügyében indult. Bölling kormányszóvivő pénteken délben elismerte: a három terrorista egyike, Gudrun Ensslin halála előtti napon a börtön- lelkészének elmondotta, attól tart. hogy Schleyer halála nyomán „a hatóságok kivégzik”. Ensslin mindenáron találkozni akart a kancellári iroda vezetőjével, hogy „fontos információkat” közöljön vele. A találkozóra nem került sor. Hasonlóképpen semmi nyoma annak a „búcsúlevélnek”, amelyet a terroristák egyike állítólag a hatóságokhoz akart eljuttatni. Az indiai és szovjet zászlókkal, orosz és hindu nyelvű üdvözlő feliratokkal díszített repülőtéren díszszázad sorakozott fel. Sok száz moszkvai várta az indiai miniszterelnököt. Morardzsi Deszai különgépe pontosan délelőtt 11,30 órakor állt meg a főépület előtt. Az indiai kormányfőt elsőnek Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke üdvözölte. Szeretettel köszöntötte Deszait Alekszej Koszigin. az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió miniszterelnöke és Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter is. A két ország himnuszának elhangzása után Deszai köszöntötte a tiszteletére felsorakozott díszszázadot, majd bemutatták neki a szovjet kormány megjelent tagjait. Nagy szeretettel üdvözölték Moszkva kedves vendégét a szovjet főváros lakói. A fogadtatás után Deszai szállására ment. A város központjába vezető útvonalon, szovjet és indiai zászlók lengtek. A hivatalos megbeszélések a szovjet vezetőkkel pénteken megkezdődtek. meg az udvaron, unokák hangjától zengett a kiskert, de most csendes lett. A ház- elői fenyők is korosodtak. Az emlékek viszont megmaradtak. Bent, a fejet kényszeríteni hajtó szoba tele emlékkel. Az új világért elhivatott emberek életéről beszélnek. Egy fénykép, amely meg-' mert lett. Az asszonya helyettesítette, ha férjét a hatóságok gátolták. Gyűjtött a Vörös segélynek, vitte a röplapokat, hogy magyar földre kerülhessenek, bújtatott üldözötteket, hogy megőrizze őket az eljövendő új világ számára. Mindenütt, ahol tudott, ott volt a mozgalomban, mert két az akkori valósághoz igazítani az elkövetkező jobb élet' reményében* amiben mi hittünk. Mert hit nélkül mit ér az életünk. Mégis milyen sok csalódás kísérte életüket az új világban is. Lettek földönfutók az Ipolyon túlról, mert rossz embereken múlott akkor a sorParossán az öreg ház sárgult már, feszes katonát ábrázol. Fején a forradalom sapkája, ahhoz tűzve egy szép szál rózsa. Ipolyságon, amikor hazatért szovjet földről a vörös katona, Sukerek Lajos, és lett a Tanácsköztársaság komisszárja, akkor ott a téren, ahol sorakozott a sereg, egy kislány, született Rostás Júlia, az uradalmi cseléd Rostás István lánya, az tűzte a komisszár sapkájához. Ezzel életét is örökre odatűzte Sukerek Lajos mellé. Tudták merre vezet majd az útjuk? — _halk, de nagyon meggyőző a válasz: — Igen, mi mindig tudtuk, mire vállalkozunk... Valamikor régen Ipolyságon egy szűk kis utcában, mint kőműves élt a Sukerek házaspár. A megtépázott forradalom elcsendesedett. Erőt gyűjteni széledtek annak katonái. És ott, a kőműves házában volt az erőgyűjtés egyik központja. Megfakult piros könyvecske igazolja a ház lakóinak már akkor a /párthoz való tartozását. Sukerek Lajos a gazda, túlságosan isA! oda tartozott. Azzal a szál rózsával fűzte magát a mozgalomhoz. kkoriban, amikor az Ipolyon innen a forradalmárok életét vették, az Ipolyon túl találtak menedéket az üldözöttek. Egy este halkan kopogtak az ipolysági kőműves házának ablakán. Messziről érkezett a vendég. Tépett volt a ruhája, és sártól piszkolt, éhségtől legyengült a teste. Nem volt szükség a beszédre. Enni, inni kapott, aztán pihenőhelyet. Hogy a fáradtságában elaludt a vándor, a ház asszonya munkához látott. A ruhából kimosta a sarat, szárította, megvarrja, és adukor reggel útrakészült a vendég, már felvehető volt. Ha annyit mondtak ezért: „Juliska, te vagy a leghűségesebb, legjobb asszonya a mozgalomnak...” akkor örömet okoztak neki. Erőt ahhoz, hogy bírja a börtön megpróbáltatásait, amiben neki is volt része. — Tudtuk, mire vállalko- T" zunk, megtanultuk az életűn- j suk. És mindent élőiről kellett kezdeniük. Sukerek Lajos- né ebben a küzdelemben is maradt mindig a mozgalom Juliska nénije, akit az élet soha nem kényeztetett el. Nehéz volt a Börzsöny aljából naponta látni a szülőföldet, ahová nem léphetett, még ma is nagyon nehéz, de kárpótolja az a megbecsülés, amely ma övezi őket. Ezért is becsülettel megdolgoztak. Élő tanúja ennek Hont község népe, amely Sukerek Lajosnét a pártszervezet élére választotta titkárnak akkor, amikor a község a nagy változások idejét élte és a szövetkezés útjára léptek Sokat kopogtak akkoriban a parassapusztai ház ajtaján, hogy tanácsot kérdenek, megnyugvást találjanak. Ma is emlegetik, hogy Juliska néni miként formálta a közösséget nehezen elbíró emberek gondolkodását. Egy időben vittek mindent, amit találtak a közösben. Roskó István, az elnök, a párttitkár; asszonyhoz fordult: — Juliska, az emberek nem értik, mit jelent az, hogy kör zös... Még ma is sokat beszélnek arról, hogy a párttitkár asz- szony hogyan járt házról házra beszélgetni az emberekkel. Megszólította, pirongatta azokat, akik a közöst nem tisztelték. És egyre fogyott azoknak a száma, mert végül is szégyen lett, amit tettek. Senki sem tudta, hogy a parassapusztai kis ház lakói milyen boldogok a változás ismeretében. | A kórterem ajtajából még egy mosolyt küldött férje felé a búcsúzó asszony. Vigasztalás is volt ebben, szorongás is, féltés is, meg bizakodás is. A könnyei feltódultak volna, de visszafojtotta, mint ahogyan ' az életben már oly sokat tette ezt. Mosolyt hagyva maga mögött zárta be az ajtót. Már alkonyra állott az idő, amikor hazaért. Csend volt a portán, a levegő sem rezdült. Az öreg diófa megadva magát, hullatja levelét, a bokrok is megritkultak. A kis patak mintha megállott volna, nem mozdult. Nem jó ez a csend. És akkor nyílott a kapu, jött a jószomszéd, Cseh János, később Ba- gyinszki Jóska Hontról. aztán este Kinczer Laci, a pártmunkás. Már a tűz is vidámabban pattogott a tűzhelyben. Olyan jó, marasztaló meleg lett az öreg ház szobájában, ahová egy asszony visszavárja a párját. Bobál Gyula NÓGRÁD - 1977. október 22., szombat I