Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)
1977-10-22 / 249. szám
Z MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LA PJ A XXXIII. ÉVF., 249. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1977. OKTÓBER 22., SZOMBAT Világ proletárjai, egyesüljetek! MAI SZÁMUI\IKBAI\l Segítik a tervek teljesítését Kísérletező képzőművészek Szervezetlen szervezettség Papp László: remélem bizonyít Botos KÖZLEMEIUV a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1977 október 20-i üléséről 1 A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1977. október 20-án Kádár János elvtárs elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, országos főhatóságok és tudományos intézmények, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót; — Németh Károly elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a hosszú távú külgazdasági politikának és a termelési szerkezet fejlesztésének irány elveit. I. A Központi Bizottság a nemzetközi helyzet alakulását áttekintve megállapította, hogy előrehaladás történt néhány fontos területen. Az enyhülés további kibontakoztatását, az útjában álló akadályok leküzdését segíti a szovjet- amerikai kapcsolatok megélénkülése, a szocialista és a tőkésországok közötti rendszeres kontaktusok bővülése Megkezdte munkáját a helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett 35 ország képviselőinek belgrádi tanácskozása. A Magyar Népköztársaság az elmúlt időszakban is arra törekedett, hogy tevékenységével erősítse a nemzetközi élet kedvező irányzatát. 1 A Központi Eizottság # megelégedéssel állapította meg, hogy Kádár János és L- I. Brezsnyev elvtárs, augusztusi megbeszélései tovább erősítették pártjaink és országaink politikai, gazdasági együttműködését, hozzájárultak a magyar— szovjet testvéri barátság elmélyítéséhez. A hagyományossá vált Krím-félszigeti találkozók jól szolgálják a fejlett szocialista és a kommunista társadalom építése során szerzett tapasztalatok kicseré-' lését, a sokoldalú együttműködés bővítését, a szocialista gazdasági integráció előrehaladását, a külpolitikai törekvések egyeztetését, a szocialista közösség egységének erősítését. 2 A Központi Bizottság % megállapította, hogy hazánk dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére országosan kibontakozott munka- versenyben kiemelkedő sikerekkel, a proletár internacionalizmus szellemében készülnek a 60. évforduló méltó megünneplésére. A Központi Bizottság pártunk és népünk nevében üdvözletét küldi a szovjet népnek abból az alkalomból, hogy az egész szovjet társadalmat átfogó széles körű vitában kimunkált alkotmány- tervezetet a Legfelsőbb Tanács törvényerőre emelte. Az új alkotmány méltó módon fejezi ki a Szovjetunió hatévtizedes történelmi útján kivívott nagyszerű eredményeket, magasabb szinten biztosítja a soknemzetiségű szovjet állam fejlődését, a kommunista társadalom építését, és egyben tovább növeli a világban a szocializmus vonzerejét. 3 A Magyar ^Szocialista Munkáspárt fontos feladatának tekinti a szocialista országokhoz fűződő barátságunk erősítését, a párt- és államközi kapcsolatok szüntelen fejlesztését. Jól szolgálta közös céljainkat a Gus~ táv Husák élvtárs vezette csehszlovák párt- és kormányküldöttség hivatalos, baráti látogatása hazánkban- Edward Gierek és Piotr Jaroszewicz elvtársak magyarországi tárgyalása, Kádár János és Jo- szip Broz Tito eüvtársak találkozója Jugoszláviában, Lázár György elvtárs látogatása a Bolgár Népköztársaságban. A magas szintű tárgyalások hozzájárultak a szocialista építőmunka újabb tapasztalatainak kölcsönös megismeréséhez, a kétoldalú együttműködés bővítéséhez, lehetőséget adtak a beható véleménycserére a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű kérdéseiről. A Központi Bizottság az európai kommunista és munkáspártok berlini értekezletén megerősített elvek szellemében a kapcsolatok fejlesztésére, a kölcsönös szolidaritási és az elvtársi együttműködés szorosabbra fűzésére törekszik valamennyi testvérpárttal. Szolidáris azzal a harccal, amelyet a tőkésországok kommunista pártjai vívnak a monopoltőke gazdasági és politikai hatalmának megtöréséért, a dolgozók érdekeinek védelméért, a társadalmi változásokért. Közös céljainkat eredményesen szolgálták pártunk és a tőkésországokban tevékenykedő kommunista pártok képviselői között az elmúlt időszakban sorra került találkozók. A Központi Bizottság nagyra értékelte Enrico Ber- linguer elvtárs magyarországi látogatását. Szolidáris azzal a harctal, amelyet az Olasz Kommunista Párt folytat a demokratikus erők összefogása, az ország problémáinak megoldása és az olasz társadalom mélyreható átalakítása érdekében. A Magyar Szocialista Munkáspárt képviselői a beszámolási időszakban több találkozót bonyolították le a fejlődő országok kommunista pártjainak és más haladó mozgalmainak küldöttségeivel. Pártunk és népünk támogatja a fejlődő országok haladó erőinek és népeinek küzdelmét, amelyet a nemzeti függetlenség megszilárdításáéi t, az elmaradottság felszámolásáért, a nemzeti-társadalmi felemelkedésért folytatnak. 5 Az eltérő társadalmi # berendezkedésű és különböző szövetségi rendszerekhez tartozó országok képviselőinek találkozói hasznosan járulnak hozzá az enyhülés megszilárdításához. A Központi Bizottság úgy értékelte, hogy Kádár János elvtárs látogatása a Német Szövetségi Köztársaságban, tárgyalásai Helmut Schmidt kancellárral, a politikai, gazdasági és társadalmi élet vezetőivel előmozdították a Magyar Népköztársaság és az NSZK kapcsolatainak fejlődését, és egyben jól szolgálták az európai béke, biztonság és együttműködés ügyét. 6 A Magyar Népköztársaság a kétoldalú kap- * csolatok fejlesztése, az imperializmus agresszív törekvéseinek visszaszorítása, a béke megvédése érdekében az együttműködés erősítésére törekszik a fejlődő, el nem kötelezett országokkal Lo- sonczi Pál elvtárs Afganisztánban tett látogatása előmozdította az országaink közötti kapcsolatok kiszélesítését. Lázár György elvtárs iraki látogatása hasznosan járult hozzá politikai kapcsolataink és gazdasági együttműködésünk továbbfejlesztéséhez. 7 A Központi Bizottság t kifejezte a magyar kommunisták és az egész magyar nép bizakodását, hogy a belgrádi találkozó résztvevői gyümölcsöző eszmecserét folytatnak a helsinki záróokmány végrehajtásának eddigi tapasztalatairól, és alkotó szellemben járulnak hozzá az európai béke és biztonság, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti sokoldalú együttműködés továbbviteléhez. 8 A világ békéjét to- vábbra is fenyegeti a * közel-keleti válság, amelynek megszüntetését döntően az izraeli vezetés agresz- szív politikája, az érvényes ENSZ-határozátokat elutasító magatartás akadályozza. A Központi Bizottság a rendezéshez nélkülözhetetlennek tartja az izraeli csapatok kivonását valamennyi megszállt arab területről, a palesztinai arab nép törvényes jogainak biztosítását, beleértve az önálló nemzeti állam alapítását, és a térség minden országa függetlenségének, biztonságos létének szavatolását. Üdvözölte a Szovjetuniónak és az Amerikai Egyesült Államoknak a rendezés kulcskérdéseiről szóló közös állásfoglalását, és támogatja a genfi konferencia megtartását valamennyi érdekelt fél egyenjogú részvételével. 9 A Központi Bizottság # hangsúlyozta az afrikai kontinensen zajló politikai és társadalmi változások jelentőségét. Az imperialistaellenes harc célja Afrikában a gyarmati rendszer maradványainak végleges felszámolása, a fajüldöző rendszerek felváltása többségi uralommal. A földrész felszabadult államai mind hatékonyabb erőfeszítéseket tesznek politikai és gazdasági függetlenségük megszilárdítására, növekszik azoknak az országoknak a száma, amelyek a társadalmi haladás útját választották. A nemzetközi imperializmus minden eszközzel akadályozza az afrikai népek felemelkedését, igyekszik visszaszerezni korábbi pozícióit. Támadásait a haladó afrikai országok ellen összpontosítja, céljai elérése érdekében szítja a vallási, törzsi és a nemzetiségi ellentéteket, a nacionalista törekvéseket, mozgósítja a belső és a külső reakciós erőket. A Központi Bizottság kifejezte ( népünk aggodalmát Etiópia és a Szomáliái Demokratikus Köztársaság közötti fegyveres összeütközés miatt. Ez az összeütközés a haladó etióp rendszernek súlyos nehézséget, mindkét országnak érzékeny veszteségeket okoz, és az egész térségben veszélyezteti a nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás ügyét. A világ haladó és békeszerető erői, köztük a Magyar Népköztársaság abban érdekeltek, hogy a két ország békés úton, politikai eszközökkel, népeik érdekeivel összhangban rendezze a konfliktust. Hazánk képviselői az ENSZ közgyűlésének mostani, 32. ülésszakán és más nemzetközi fórumokon világosan kifejezésre juttatják népünk elkötelezettségét a béke és a társadalmi haladás ügye mellett. A Központi Bizottság, a magyar nép támogatja a leszerelés előmozdításáért folytatott nemzetközi küzdelmet, s a világ haladó közvéleményével együtt síkraszáll a fegyverkezési hajsza megszüntetése, az új típusú tömeg- pusztító fegyverfajták gyártásának betiltása mellett. Üdvözli és támogatja mindazokat az érdemi kezdeményezéseket, amelyek a nukleáris háború veszélyének elhárítására, a nemzetközi enyhülés térhódítására irányulnak. ■I. A Központi Bizottság megtárgyalta és jóváhagyta a hosszú távú külgazdasági politikának és a termelési szerkezet fejlesztésének az irányelveit. Kijelölte azokat a legfontosabb feladatokat, amelyek gazdasági fejlődésünk megváltozott belső és külső feltételei között a XI. kongresszus határozataiban és a program- nyilatkozatban megjelölt céloknak az elérését szolgálják. 1 A Központi Bizottság # megállapította, hogy hazánkban az elmúlt három évtizedben elért politikai és gazdasági eredmények alapján megszilárdítottuk a munkásosztály, a dolgozó nép hatalmát. A súlyos háborús károk és veszteségek után gyors ütemben újjáépítettük az országot. A tervgazdálkodás útján, megteremtettük a szocialista ipart és mezőgazdaságot. Hazánk agráripari országból szocialista nagyiparral és nagyüzemi mezőgazdasággal rendelkező, gazdaságilag közepesen fejlett ipari-agrár országgá vált. Az életkörülmények alapvetően megváltoztak, dolgozó népünk létbiztonságban él. Gazdasági fejlődésünk üteme a félszabadulás óta lényegesen gyorsabb, mint a legtöbb tőkésországé. Ebben — főleg az időszak első felében — nagy szerepe volt az erőteljes beruházási tevékenységnek, a bőségesen rendelkezésre álló munkaerőnek, továbbá annak, hogy a termelés nyersanyag- és energiaszükségletét döntően hazai forrásból, illetve a szocialista országokból tudtuk fedezni. A termelés kedvező belső és külső értékesítési lehetőségekkel párosult. A gazdasági növekedés a harmadik és a negyedik ötéves terv időszakában felgyorsult és kiegyensúlyozottabbá vált. Gazdaságpolitikánk jobban figyelembe vette az ország adottságait és lehetőségeit. Ebben az időszakban kezdődött meg a szocialista gazdasági integráció komplexprogramjának végrehajtása. Kedvezett gazdasági fejlődésünknek a világkereskedelem dinamikus bővülése is. Az eredmények elérését segítette, hogy a gazdasági építés feladataival összhangban átfogóan továbbfejlesztettük a gazdaságirányítási rendszert. A párt XI. kongresszusa célul tűzhette ki, hogy 15—20 év alatt megteremtsük a fejlett szocialista társadalom műszaki és gazdasági bázisát, s hazánk gazdaságilag is fejlett országgá váljék. Eddigi eredményeink elérésében és jövőbeni feladataink megoldásában meghatározó szerepe volt és lesz a tervgazdálkodásnak, népünk öntudatos munkájának. Hazánk a szocialista közösség tagjaként, a KGST-or- szágokkai szoros együttműködésben valósítja meg gazdaságfejlesztési feladatait. 2 Gazdasági építőmun- # kánk belső és külső feltételei az utóbbi években jelentősen megváltoztak. — Hazánkban teljes a foglalkoztatottság, további szabad munkaerő nincs. Ezért a jövőben a termelés növelése a foglalkoztatottak számának emelésével nem biztosítható- A termelést csak a munka termelékenységének emelésével, tervszerűbb munkaerőgazdálkodással, szükség esetén a munkaerő ésszerű átcsoportosításával lehet növelni. A fejlődés jelenlegi intenzív szakaszában fokozódik a népgazdaság eszközigényessége Az új, magas műszaki színvonalú termelőlétesítmények üzembe állítása, a régiek korszerűsítése egyaránt költséges beruházásokkal jár. Gyorsítani kell a hazai nyersanyag- források feltárását, az energiavezetékek és -tárolók építését. Egyre nagyobb beruházásokat igényel a lakásépítés, a lakossági szolgáltatás fejlesztése, a környezetvédelem. — A világgazdaságban bekövetkezett alapvető változások miatt kedvezőtlenebbé váltak fejlődésünk külgazdasági feltételei Az 1973—1975-ös világpiaci árrobbanás — amely a legtöbb országot súlyosan érinti — hazánknak is jelentékeny veszteséget okozott- A veszteségek ellensúlyozásához, a fejlődés szükséges üteméhez a gazdasági hatékonyság eddig elért növekedése már nem elegendő. Termelésünk fejlesztéséhez növekvő importra szorulunk. Ezt csak exportunk erőteljes bővítésével tudjuk ellentételezni. Nagyarányú exportot kell lebonyolítani olyan feltételek között, amikor termékeinkkel szemben mind a szocialista országok egymás közti forgalmában, mind pedig a tőkéspiacokon gyorsan növekszenek a minőségi követelmények. A fejlett tőkésországok, valamint a fejlődő országok piacain fokozódik a konkurrencia; mindezek következtében a jövőben rendkívül erős versennyel kell szembenéznünk. Népgazdaságunk csak úgy tud megfelelni az új és magasabb követelményeknek, ha meggyorsítjuk a gazdaság intenzív 'fejlesztését, a termelési szerkezetet a belső és a külső követelményeknek megfelelően átalakítjuk. A feladatok megoldásában támaszkodhatunk népgazdaságunk irányítási rendszerére, az élenjáró üzemek tapasztalataira, tudományos kutatási és műszaki bázisunkra, a dolgozók képzettségére és szorgalmára. 3 A Központi Bizottság , megállapította, hogy a gazdasági fejlődés belső és külső feltételeiben- bekövetkezett változások hatásával tartósan számolni kell, s ennek figyelembevételével kell megoldani a XI. kongresszus határozataiban és a programnyilatkozatban foglalt feladatokat. a) Gazdaságfejlesztési politikánk érvényesítésénél abból kell kiindulni, hogy: — Fő feladat a fejlett szocialista társadalom építésében előttünk álló társadalom- politikai célok elérésének anyagi megalapozása, ezen belül a lakosság életkörülményeinek további javítása: — A következő évtizedekben is biztosítani kell a népgazdaság eddigiekhez hasonló dinamikus fejlődését. A növekedés üteme legyen össz- angban az ország lehetőségeivel, és feleljen meg az egyensúlyi követelményeknek; '— A tartósan dinamikus és kiegyensúlyozott gazdasági növekedés megköveteli a hatékonyság erőteljes fokozását. Ennek fő forrása a termelési szerkezet hazai adottságainknak és a nemzetközi feltételeknek is megfelelő alakítása, a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés, továbbá a gazdálkodásban, a munka szervezettségében meglevő tartalékok hasznosítása; — A beruházási források és a munkaerő koncentrált felhasználásával a hatékony fejlesztési célok megvalósulását kell elősegíteni, egyidejűleg el kell érni a gazdaságtalan tevékenységek korlátozását, illetve megszüntetését. Ennek megfelelően, a teljesítménytől jobban függő vállala(Folytatás a 2. oldalon)
