Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)

1977-10-15 / 243. szám

dz obiektívben Dfganisztán Jubileumi kiállítás Világtörténelmi eseménye* két rekonstruál a képzelet, az emlékezés. Sok, apró mozaik­ból az emberiség, népünk sorsfordulójának tablóját ál­lítja össze a Hadtörténeti Mú­zeumban pénteken megnyílt kiállítás, felidézve a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom kibontakozását, a győzelemért vívott hősi harcot, amely for­radalmasította Középkelet- Európát, sok nemzet fiait késztette cselekvésre, harcra. A kiállítás rendezői, a Had­történeti és a Magyar Mun­kásmozgalmi Múzeum, a Szov­jetunió Állami Forradalmi és Fegyveres Erői Központi Mú­zeumának közreműködésével a nemzetköziségnek ezt a szép példáját, a szovjet és a ma­gyar nép barátságát domborí­tották ki a szocialista forra­dalom és hatásának szemlél­tetésekor. A négy múzeum gyűjteményéből válogatott mintegy 700 fotó, plakát, röp­lap és más korabeli kiadvány, tárgyi emlék egvharmada el­ső alkalommal kerül nyilvá­nosságra. A megnyitó ünnepségen részt vett Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az országgyűlés el­nöke, az MSZBT elnöke, Papp Dezső vezérőrnagy, az MSZMP néphadseregi bizott­ságának első titkára, Farka- sinszky Lajos, a Fővárosi Ta­nács elnökhelyettese és Nagy Mária, az MSZBT főtitkára. Jegyzőkönyv aláírásával be­fejeződött a magyar—kubai gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bi­zottság VII. ülésszaka- A jegyzőkönyvet pénteken a Parlament Gobelin-termében Szekér Gyula és Belarmino Castilla miniszterelnök-helyet­tesek, az együttműködési bi­zottság társelnökei írták alá. Az aláírásnál jelen volt Jósé Antonio Tabares del Real, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete is. A bizottság megállapította, hogy a két ország eazdasági és műszaki-tudományos együttműködése a VI. ülés­szak óta tovább mélyült. Ked­vezően fejlődik az árucsere. Ez évre az árucsere-forgalmi jegyzőkönyv 49,2 mülió ru­bel forgalmat irányoz elő. Elvi megállapodás szüle­tett arról, hogy a Magyar Népköztársaság részt vesz részegységek szállításával a kubai autóbuszgyártás fej­lesztésében. Az ülésszak áttekintette az együttműködés folyamatban levő kérdéseit, továbbá a gyógyszeripari együttműkö­dést, a kubai rádió műszaki­gazdasági fejlesztésével. a Ciro Redonndo vágóhídi re- konsetrukcióival összefüggő tevékenységet, a portáldaruk kooperációs gyártására vonat­kozó javaslatokat. Az együtt­működés továbbfejlesztése érdekében a bizottság határo- 1 zatokat fogadott el­Az ülésszak kedvezően ér­tékelte a műszaki-tudomá­nyos együttműködés terüle­tén végzett munkát és jóvá­hagyta a műszaki-tudományos együttműködési albizottság ülésszakának eredményeit Az együttműködési bizott­ság ülésszakával egyidőben a jövő évi árucsere-forgalommal kapcsolatos tárgyalások is be­fejeződtek Budapesten. Az árucsere-forgalmi jegyzőköny­vet Tordai Jenó és Manuel Estefania külkereskedelmi miniszterhelyettesek írták alá. A most aláírt okmány ér­telmében Magyarország és Kuba árucsere-forgalma jövő­re mintegy 40 százalékkal lesz magasabb az idei előirányzat­nál. Kuba főként cukrot, nikkelszintert, etilalkoholt, citrusféléket, rézkoncentrá- tot, mézet és leveles dohányt szállít, míg Magyarország legfőbb exporttételei a szö­vetek, a szemes kukorica, az alumíniumtermékek a hús­konzervek, a sertészsír. a hengerelt acél, a gyógyszerek és gyógyszer-alapanyagok, a fagyasztott csirke, különféle berendezések, készülékek, mű­szerek, illetve tartalék alkat­részek. A magyar—kubai műszaki­tudományos együttműködési albizottság is ülést- tartott, amelynek jegyzőkönyvét Szé­kács Imre, a TESCO vezér- igazgatója és Manuel Garda távközlési miniszterhelyettes, az albizottság társelnökei ír­ták alá. A műszaki-tudományos együttműködés menetéről, eredményeiről Manuel Garcia nyilatkozott az MTI munka­társának. Egyebek közt el­mondotta, hogy a két ország műszaki-tudományos együtt­működése 1966' októberében öltött szervezett formát az együttműködési megállapodás aláírásával és az azóta egyre eredményesebben működő al­bizottság létrehozásával. Az együttműködés folyamatosan bővül. Kubában eddig csaknem 2500 magyar szakértő segítette az álategészségügy, a táv­közlés, a közlekedés, a föld­tan, a gépjárműipar, a nö­vényvédelem és a sport fej­lesztését. Munkájukat, magas szakmai képzettségüket. se­gítőkészségüket a kubai nép nagyra értékeli. Ezt az elisme­rést fejezte ki a kubai kor­mány azzal is, hogy több ma­gyar szakértőt a' 20. évfordu­ló érdemrenddel tüntetett ki. A kubai szakemberek közül eddig mintegy 400-an jártak Magyarországon szakmai to­vábbképzésen. s az itt tanul­takat jó eredménnyel tudják majd hasznosítani a kubai új gazdaságirányítási rendszer kibontakoztatásához. Igen jelentősek a műszaki dokumentációcsere eredmé­nyei és hasznosnak bizonyult a különböző termékminták cseréje is. Húszmillió ember, s vagy húsz nemzetiség lakja Afga­nisztánt, ahová hamarosan hivatalos látogatásra uta­zik Losonczi Pál, az Elnö­ki Tanács elnöke. A közép­ázsiai fejlődő országgal ha­zánk jó kapcsolatokat tart fenn, s évről évre bővül az együttműködés a két állam között. Afganisztán az ősi múlt, a2 évezredes ázsiai kultúra és a gyors fejlődés országa. Földjét hajdani hódítók — perzsák, Nagy Sándor makedónjai, az arabok és a brit imperialisták tették gyarmatukká. A sza­badságszerető hegyilakókat azonban egyik hódítónak sem sikerült megtörnie. Az angolok, akik Indiából kiindulva indítottak rablóhad­járatokat Afganisztán ellen, 1919-ben kénytelenek voltak elismerni az ország, független­ségét. Ebben jelentős szerepet játszott a tény, hogy északon már nem a cári Oroszország, hanem a fiatal Szovjetunió határolta Afganisztánt. A szovjet—afgán kapcsolatokat az elmúlt évtizedekben a köl­csönös előnyökön alapuló együttműködés határozta meg. A Szovjetunió jelentős segítséget nyújtott és nyújt az afgán ipar és mezőgazda-, ság fejlesztéséhez. Szovjet szakemberek segítettek az ás­ványkincsek felkutatásában» utat, vasutat építettek, s hoz­zájárultak az oktatás fejlesz­téséhez is. Afganisztánban 19'73-ban vértelen forradalom­mal me'gdöntötték a monar­chiát, s azóta az el nem köte­lezett politikát folytató köz- társasági kormány még szo­rosabb; még melegebb kap­csolatokat épített ki a szocia­lista országokkal. A közép-ázsiai országban a hajdani múlt számos emléke fennmaradt. Képünkön: a herati Citadella, amelynek alap­jai már Nagy Sándor korában megvoltak Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságnak első tit­kára, a Központi Bizottság székházában fogadta O Dzin TJ hadseregtábornokot, a Koreai Munkapárt Politikai Bi­zottságának tagját, a KB titkárát, a KNDK népi fegyveres erőinek miniszterét Borbély Sándor hazaérkezett Berlinből ' Pénteken hazaérkezett Ber­linből az MSZMP küldöttsé­ge, amely az NSZEP Közpon­ti Bizottságának meghívására Borbély Sándornak a Köz­ponti Bizottság titkárának ve­zetésével október 10—14. kö­zött látogatást tett az NDK- ban. Borbély Sándort fogadta Erich Honecker, a Német Szo­cialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára. A küldöttség megbeszélést folytatott az NSZEP Közpon­ti Bizottságának tárgyaló- csoportjával, amelyet Horst Dohlus, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizott­ság titkára vezetett. A nyílt, szívélyes és elvtársi légkörű megbeszéléseken tájékoztat­ták egymást az MSZMP XI. és az NSZEP IX. kongresz- szusán hozott határozatok végrehajtásáról, tapasztalat- cserét folytattak a párt szer­vező, irányító és ellenőrző tevékenységéről, a kádermun­káról, valamint a pártélet időszerű kérdéseiről. A küldöttség Karl-Marx- Stadt megyében látogatást tett a „Fritz Heckert” ’szer­számgépipari kombinát törzs­üzemében és a nauendorfi termelőszövetkezetben. Ber­linben felkereste a lichten- bergi kerületi pártbizottságot. Borbély Sándort, és a kül­döttség tagjait — Géczi Já­nost, a Központi Bizottság tagját, a Nógrád megyei párt­kács Imrét, a Fejér megyei pártbizottság első titkárát, Nagy Tibort, a Központi Bi­zottság párt- és tömegszerve­zetek osztályának helyettes vezetőjét és Véghelyi Andort, a XXI. kerületi pártbizottság első titkárát — a Ferihegyi repülőtéren Jakab Sándor, az MSZMP KB tagja, a KB osz­tályvezetője fogadta. Jelen volt Gerhard Reinert, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság budapesti nagykövete. A* Interkozmosz—17 mfí- hold 1977. szeptember 24-1 felbo­csátásával új szakasz kezdődött a világűr kutatásában együttmű­ködő szocialista országok Inter- kozmosz-programjában. Konsz- tantyin Medvegyev, az APN szov­jet sajtóügynökség tudósítója kérdésekkel fordult az Inter- kozmosz—17 repülésével kap­csolatban G. Sz. Rimanovhoz, a Szovjetunió Tudományos Akadé­miája Világűrkutatási Intézetének igazgatóhelyetteséhez. — Az Interkozmosz—17 orbitális, automata űrállomás — mondta a neves tudós — komplex tudományos kísérle­teket fog végrehajtari, ame­lyeknek az a célja, hogy ta­nulmányozzuk az energiahor­dozó, elektromosan töltött és semleges részecskék megosz­lását. a mikrometeoritok ára­mait a földközeli világűrben. Az energiahordozó részecs­kék megoszlásának tanulmá­nyozása a földközeli világűr­ben feltétlenül szükséges a Föld magnetoszf érájának a bizottság első titkárát, Ta­ü NÖGRÁD - 1977. október 15., szombat Négy száznegyvennégy óra Negyedik esztendeje tár­gyalnak Bécsben a közép-eu­rópai fegyveres erők és fegy­verzetek kölcsönös csökkenté­séről folyó tanácskozás részt­vevői. Most az idei őszön kezdődött a tizenharmadik forduló és a minap került sor a 148. plenáris ülésre. Ha csak átlag három órát számí­tunk egy ilyen ülésre, négy­száznegyvennégy órán át kísérelték meg az előrejutást a küldöttségek tagjai. A héten, amikor hazánk ne­vében a magyar küldöttség vezetője, Fodor Zoltán nagy­követ felszólalt, kénytelen volt leszögezni, hogy a tár­gyalásokkal eltelt évek nem hozták meg a várt, szükséges és lehetséges eredményeket. A magyar felszólalásban —, amelyben kellő hangsúlyt ka­pott, hogy a tervezett csök­kentés körzetén kívül elterü­lő országok, például Magyar- ország számára is megvan a maga fontossága és jelentősé­ge a térségben állomásozó fegyveres erők csökkentésé­nek — az egy helyben topogás okáról is szó esett. Az ered­mények , elmaradásának a NATO-államok álláspontjá­nak a reális helyzetet félre­magyarázó, a tárgyalásokat halogató volta az oka. Hosszú időn keresztül a NATO-küldöttek azt követel­ték a Varsói Szerződés or­szágainak a tárgyalásokon részt vevő küldöttségeitől, hogy „adják meg a térségben levő fegyveres erőik létszá­mát”. Bár nyilvánvaló, hogy még a létszámok közlése előtt meg kellett volna állapodni a fegyveres erők csökkentésé­nek elvi kérdéseiről, a NATO- államok legnagyobb meghök­kenésére tavaly nyáron N a Varsói Szerződés országai kö­zölték a kért létszámadatokat. Egyszerre csak kiderült; a létszámprobléma mégsem olyan elsőrendű, hiszen az adatok nem a NATO-érveket igazolták, kiderült, hogy egy­szerűen nem igaz az a nyuga­ti sajtóban (és bizonyos nyu­gati politikai körök által) unalomig hangoztatott tétel, amely szerint „a szocialista országok létszámfölényben vannak Közép-Európában”. Még októberben sor kerül a 149. ülésre, megkezdődik a négyszáznegyvenötödik tár­gyalási óra Bécsben. Jó lenne, ha most már nem az „asszi- metriáról”, a már megadott létszámokról tárgyalnának, hanem a nyugati küldöttségek elfogadnák azt a tavalyi szo­cialista javaslatot, amely már konkrétan a haderőcsökken­tésről, a szárazföldi csapatok mellett a légierők, az atom­eszközökkel felszerelt alaku­latok, azok fegyverzete és fel­szerelése mielőbbi csökkentését ajánlja. Gárdos Miklós \ A kézművességnek igen nagy hagyományai vannak Afga­nisztánban. Képünkön: kovács műhely Ghazniban Az ország földjein egyre több a korszerű mezőgazdaságigép, s az országutakon is a gépkocsi váltja fel a lovat és az öszvért. Szovjet segítséggel hozták létre ezt a gépjavító' üzemet, ahol a fiatal afgán munkásosztály képviselői el­sajátíthatják a szerszámgépek kezelését­Tudományos hommentáru k Az Interkozmosz újabb útja geomágneses aktivitás nyu­galmi szakaszában, valamint a geomágneses zavarok és vi­harok idején lejátszódó di­namikus folyamatok megér­téséhez. Az elektromosan töl­tött részecskék a Föld mág­neses terében úgynevezett radilációs öveket hoznak lét­re, amelyeket még a világűr- kutatás hajnalán fedeztek fel. A geomágneses térbe befogott elektronok és protonok na­gyon sokáig — akár néhány évig — létezhetnek, bonyo­lult pályát írva le a Föld mág­neses terében. — Mi a jelentősége az Interkozmosz—17 mun­kájának a Föld körüli világ­űr megismerése szempontjá­ból? Mondana néhány szót a műholdon elhelyezett műsze­rekről? — Az Interkozmosz—17 automata űrállomáson több műszer is van a különböző energiájú részecskék áramai­nak mérésére. A műszer, ame­lyet szovjet és román tudósok közös munkával készítettek, a kozmikus elektronok mérésé­re szolgál. A napból származó kozmikus sugarak izotópösz- szetételét és a Föld rádiós öve által megragadott atom­magokat egy Csehszlovákiá­ban készült izotópos összeté­telű teleszkóppal figyelik meg. Az Interkozmosz—17 az elektromosan töltött részecské" ken kívül egyidejűleg a plaz­ma állapotát is vizsgálja. E cél érdekében szovjet és cseh­szlovák tudósok műszert ké­szítettek az elekoronok hő­mérsékletének mérésére. — Az Interkozmosz—17 feladatai közül az egyik, a meteorok anyagának tanul­mányozása a Föld körüli tér­ségben. Ennek érdekében ma­gyar, szovjet és csehszlovák tudósok közös munkáját a mikrometeorit-regisztráló mű­szert helyezték el rajta. A me­teoranyag tanulmányozásá­nak eiméleti és gyakorlati je­lentősége van. Lényege: a hap- redszer apró testecskéi fizikai tulaj dóságainak, eredetének és korának tanulmányozása. A meteortestek vizsgálatának feladata az űrrepülések me­teorvédelmével kapcsolatban szükségesek. — Milyen az új műhold szerkezete? — Jelenleg az Interkoz- mosz-program kísérleteit az új, korszerűbb műholdak, az univerzális, orbitális automata űrállomások segítségével foly­tatjuk. Most első ízben bocsá­tottak fel ilyen szputnyikot tu­dományos feladatok végre­hajtására. A műhold henger­alakú, tengelye mindenkor a Föld felé fordul. Felső részén a napelemek kaptak helyet. A 180 kilogramm súlyú tudomá­nyos felszerelés mind a her­metikusan zárt belső terében, mind azon kívül elhelyezhe­tő. A legfőbb kutatási irányod kát és csak egyes készüléke­ket említettem meg. amelyek az Interkozmosz—17 fe­délzetén üzemelnek. A nem­zeti koordinációs szervek ve­zetői és mérnökei fokozzák erőfeszítéseiket a világűr ku­tatásában. Az a törekvésünk, hogy a közös munkát még magasabb tudományos-mű­szaki és szervezeti színvonal­ra emeljük, a szocialista vi­lágrendszer jelenlegi fejlődéi szakasza objektív követeli*^ nyeinek megfelelőé«.

Next

/
Oldalképek
Tartalom