Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)

1977-10-15 / 243. szám

Sok fiatal szakmunkás tanul munkája mellett középiskolában. Eredeti szakmájuk mellé érettségi bizonyítványt akarnak szerezni. Varga László a BRG salgótarjáni gyáregységé, nek forgácsoló szakembere az utolsó évfolyamon tanul a dolgozók szakközépiskolájában, s ha megkapja végbizonyítványát, talán magasabb iskolába is beiratkozik. Korszerű be­rendezés irányítását végzi, automata panelfúró géppel dolgozik. Munkája után a gyári fi­atalok sportéletét szervezi. Emellett Ifjú Gárda-parancsnok, a nemrégen kapott KISZ kb dicsérő oklevél mindezt jutalmazta. — kulcsár — Ä pártcsoportok helye, szerepe a pártmunkt'ban A pártosop&rtok és a munkahelyi légkör Honnan vegyük a munkaerői ? r A kérdésre a szakemberek egy része azt a választ' adja: onnan, ahol van. Sok poszt akad ugyanis a gazdaságban, ahonnan elvehetők, felszaba­díthatok, elhívhatok, áthelyez- hetők az emberek és úgy, hogy az nem okoz fennaka­dást. A szakemberek szerint, hogy az ilyen munkahelyet té­vedés nélkül, de lehetőleg teljes számban feltárjuk, va­lójában nem kell más, mint a megszokottól, a beidegzettől eltérő módon körültekinteni minden vezetőnek a saját por­táján, a gondjaira bízott gaz­dasági egységben. Elemzőbben, kritikusabban kellene szem­ügyre vennie az egyes munka- folyamatokat. az egyes embe­rek, vagy akár egész szakmák, gyárrészlegek napi feladatát, teendőit — funkcióit. Fizetés a pultnál Vegyünk szemügyre egy bisztrót. Ez a bolttípus eléggé általános módon szervezett az egész országban. Főként per­sze a nagy forgalmú, főutcá­kon, főtereken működőket ér­demes szemügyre venni. Nos, a bisztrókban, csúcsforgalom esetén megszokott a kép, hogy az egy. legfeljebb két pénztár előtt hosszú sor kanyarog. Az italos, a süteményes, a tejter- mékes, a grillcsirkés stb. pul­tok mögött pedig álldogálnak az eladók, várva, hogy a pénztár előtt percenként egy- egy vevő odaérjen hozzájuk. Csak a pénztárosnak van dol­ga mindenkivel, utána már szétoszlik a vásárlók serege. Dolgoznak is az ilyen üzletek­ben a pénztárosok serényen. Ha e helyzetet valaki szóvá teszi, rögtön kész a válasz: nincs elég pénztáros. No, de vajon az ilyen rendszerű üz­letekben kell-e egyetlen egy is? Nem az lenne-e a célsze­rűbb, ha a pénztár helyett a pultoknál lehetne fizetni — az eladóknak. Azonnal. Uram bocsá’: hoci-nesze. . A* eladók felnőtt emberek, ismerik a pénzt. Tudnak szá­molni. Elszámolni is a műszak után, hiszen vagy az árut, vagy a pénzt le kell tenniök az asztalra. Most is: vagy az árut, vagy a blokkot. Lehet, hogy itt vagy amott a pénztárosokról nem mond­hatnak le. Például a nagy alapterületű önkiszolgáló rendszerű áruházakban bizo­nyosan nem. Hiszen ott épp az adja a munkaerő-megtaka­rítás lehetőségét, hogy nincse­nek eladók — csak pénztáro­sok. De, ahol a pultoknál el­adók is vannak, ott ma már valószínűleg luxusnak tekint­hető a külön pénztáros. Ott az a célszerű, ha a pultnál lehet fizetni. E gondolatmenet szerint viszont nincs is pénz­tároshiány, inkább -felesleg van. Karbantartás — megrendelésre Vagy nézzünk egy-két ipari példát. A legtöbb ágazatban a legtöbb gyár saját, nagy lét­számú karbantartógárdával rendelkezik: szerelők, külön­féle szakmunkások sokaságá­val. Számítások sora figyel­meztet arra, hogy a gyárak karbantartórészlegeiben fog­lalkoztatott létszám kihasz­náltsága jelentősen elmarad attól a szinttől, amit ezek az emberek a közvetlen terme­lésben ' foglalkoztatva nyújt­hatnának. Az itt dolgozó szak­munkások egyötöde-egyne­gyede jobb szervezéssel és ösztönzésül felszabadítható lenne. Sőt: sok külföldi példa bi­zonyítja, hogy a legtöbb he­lyen nincs is szükség gyáran­ként! karbantartórészlegekre. Sok országban, ágazatonként szakosodva, önálló karbantar­tó vállalatok végzik az effajta munkát. Jobb hatásfokkal és minőséggel — megrendelésre. Vagy gondoljunk arra, hogy a gyárak nagy része önálló szerszámkészítő műhellyel, üzemmel rendelkezik. A pap­langyártól, a gyógyszergyárig drágán, korszerűtlenül „büty- kölgetik” saját maguknak a szerszámokat. Ez azért alakult így, mert 20—25 évvel ezelőtt még valóban nehéz lett vol­na szakosodott szeitszámgyára­kat és jó hatásfokú szerszám­ellátást nyújtó kereskedelmet szervezni, megfelelő import­lehetőségekkel. Ma már azon­ban ehhez minden feltétel, lé­nyegében megvan. Ily módon pedig újabb 10—20 ezer szak­munkás kerülhetne át a ter­melő üzemrészekbe. Vállalati kezdeményezéssel Az itt említett szervezési intézkedésekhez nincs szükség központi rendelkezésekre. Az azonos profil ú -•'"■árak minden további nélkül máris létrehoz- hatnának közös karbantartó­egységeket. Mindegyik gyárnak . joga és lehetősége van szerszámel­látását a mainál másképp alakítani. Az említett pénztá­rosügy is, legfeljebb a Belke­reskedelmi Minisztériumra tartozik, de ebben az egyes kereskedelmi vállalatok is so­kat tehetnek — már akár hol­nap. Számos, az említett példák­hoz hasonlót lehetne még em­líteni — és főként találni. Bi­zonyosra vehető, hogy nálunk, a legtöbb helyen még korai valóságos munkaerőhiányról beszélni, sokkal inkább a munkaerőt pazarló gyakorlat­ról van szó. G. F. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben 19 alapszervezet tevékenykedik és 86 a párt­csoportok száma. Mi azt tart­juk, hogy a pártalapszerveze- tek a politikai munka sűrűjé­ben végzik dolgukat, s tevé­kenységük színvonalát alap­vetően a pártcsoportokban folyó munka határozza meg. Ezért a pártmunka tervezésé­nél, szervezésénél nem, hogy számítunk a pártcsoportokra, egyszerűen elképzelhetetlen­nek tartjuk, hogy ne legyen élő, eleven kapcsolat a párt­csoportokkal, a pártszerveze­tekkel. A pártcsoportok tevékeny­ségét szorosan együttvizsgál- juk a párt- és gazdasági éle­tünk egyéb fórumaival, a termelési tanácskozásokkal, a szocialista brigádok és bri­gádvezetők tanácskozásaival. A kommunisták, a .pártcso­portok tagjai nincsenek elha­tárolva, együtt élnek munka- területükkel, együtt dolgoznak sok száz pártonkívülivel. Első­ként érzékelik a gondokat, problémákat és ők az elsők, akik reagálnak is ezekre. Eb­ből következik, hogy a párt­csoportokban folyó munka, a párttagok őszinte, nyilt véle­ményalkotása, kiállása a párt politikája, annak helyi vég­rehajtása mellett a munkahe­lyi légkör alakításának fon­tos tényezője. Az a tapasztalatunk —, s ebben megerősítettek ben­nünket a tagkönyvcserét meg­előző beszélgetések a párttag­sággal —, hogy az alapszer­vezetek önálló, felelősségtel­jes gazdái területüknek. Tar­talmasabbá váll, a pártcso­portokban folyó munka, s ez csak úgy lehetséges, hogy nőtt a párttagok, a tisztség- viselők felelőssége. A pártcso­portok munkája igen sokol­dalú. ök szervezik a pártta­gok képzését és továbbképzé­sét. Minősítik munkájukat, pártmegbízatásuk teljesíté­sét. Egyre nagyobb szerepet vállalnak a párttaggá neve­lésből, az új párttagok neve­léséből. Ügy véljük, hogy a fejlő­désben része van a pártbi­zottság, a pártalapszervezetek tudatos irányító, ellenőrző munkájának. Egyik fontos fel­adatunknak tartottuk, hogy valamennyi pártcsoport élén arra alkalmas, felkészült párt­csoportvezetők tevékenyked­jenek. Van mérnök pártcso­portvezetőnk, adminisztrátor, művezető, de többségük fizi­kai munkás. Képzésükkel, továbbképzésükkel az oktatási középtávú tervünkben szá­molunk. Döntő többségük már elvégezte a marxista—leninis­ta esti középiskolát és a poli­tikai munka gyakorlatában sokat fejlődött vezetőkészsé­gük is. Annak idején, amikor a pártvezetőségeket, a párt- csoportvezetőket megválasz­tottuk, a pártbizottság elő­adássorozatot szervezett, hogy felkészítsük őket a pártmunka gyakorlatára. Szóltunk / arról, hogy mi a pártcsoportok he­lye, szerepe a pártmunkában, mi a feladata a pártcsoport­vezetőnek és Nniért fontos, hogy a pártcsoportvezetők jól ismerjék munkaterületüket, az embereket, azok személyes problémáit is. Az alapszerve­zeteket pedig arra kötelez­tük, hogy rendszeresen képez­zék a pártcsoportvezetőket, tájékoztassák őket a . munka­hely eredményeiről, gondjai­ról. A pártcsoportmunka szín­vonalának javításáért tehát sok mindent tettünk, de ko­rántsem annyit, hogy ne ma­radt volna tennivalónk. A pártbizottságnak egyik leg­fontosabb feladata, hogy to­vább javítsa ellenőrző mun­káját, erősítse a személyes kapcsolatokat az alapszerve­zetekkel, a pártcsoportokkal. Keresnünk kell a módját, hogy rendszeresen kicseréljük véleményünket az üzemeket, a gyárat érintő legfontosabb gazdaságpolitikai kérdések­ről, mindenekelőtt a cselek­vési program következetes végrehajtásának tapasztala­tairól. Az alapszervezeti tit­károkkal mindezt rendszere­sen megbeszéljük, ám időn­ként azt tapasztaljuk, hogy az információ nem jut el a i párt­csoportokhoz. S az alapsze - vezetek feladata nem csupán annyiból áll, hogy továbbít­sák az információt e kis kommunista közösségekhez. Arra törekszünk, hogy mind­ezt úgy tegyék, az általános tájékoztatás mellett adjanak módszerbeli segítséget a pártcsoportvezetőknek a leg­fontosabb helyi tennivalók ki­munkálásához, végrehajtásá­hoz. A továbbiakban is fontos feladatunknak tartjuk a párt­csoportvezetők folyamatos képzését és továbbképzését. Érezzék, hogy ök az alapszer­vezet vezetői, kollektívákat irányítanak, akiket rendsze­resen, folyamatosan tájékoz­tatnak, vezetniük, irányítani- ok kell. S ,ez csak úgy lehet­séges, ha elsősorban ők ma­guk mutatnak példát a mun­kában és a felkészültségben is. Szilágyi Dezső nagyüzemi pb-titkár Segítik a határozatok végrehajtását Ecsegen az alapszervezet tagsága foglalkozás, munka­hely, de érdekeltségi kör sze­rint is eléggé differenciált. Mindezeket figyelembe véve hoztuk létre a pártcsoporto­kat. Két pártcsoportunk a ter­melőszövetkezetben tevé­kenykedik, van egy pedagó- gus-pártcsoportunk, kettő pe­dig az egyéb területen dolgo­zó párttagokat fogja össze. A pártcsoportok feladata, hogy az adott munkaterület párt­munkáját segítsék, szervezzék, ellenőrizzék. A termelőszövet­kezeti pártcsoportokban te­vékenykedő párttagok — a pártmegbízatások is erre ösz­tönzik őket — mindenekelőtt a gazdaságpolitikai feladatok végrehajtását segítik. A köz­ségi pártcsoportokban viszont a párttagok elsőrangú felada­ta, hogy segítsék a tanácsi testület, a tömegszervezetek és -mozgalmak munkáját, a községpolitikai feladatok vég­rehajtását. A pedagógus-párt- csoport elsődleges feladatá­nak azt tartja, hogy tevéke­nyen részt vegyen a párt közoktatás- és közművelődés­politikai határozatának vég­rehajtásában, segíti az úttö­rőmozgalmat. Mindebből kitűnik, hogy a pártcsoportok munkájának szervezése, irányítása igen sokrétű, és nem tartozik a könnyű feladatok közé, mint ahogy a pártcsoportmunka irányítása sem. A pártcso­portvezetők többsége felké­szült, lelkiismeretesen végzi pártmegbízatását. Tevékeny­ségüket tervszerűség, követ­kezetesség jellemzi. A munkában a pártvezető­ség is igyekszik segíteni őket. Hiszen a pártcsoportok, párt- csoportvezetők csak akkor tudják ellátni megbízatásu­kat, ha az alapszervezetek vezetőségei támogatják, se­gítik munkájukat. Helyes gyakorlatnak tartjuk, hogy a pártcsoportvezetőket úgy kezeljük, mint a pártvezető­ségi tagokat, figyelembe vesz- szük észrevételeiket, javasla­taikat, és a vezetőségi ülése­ken tanácskozási jogkörrel rendszeresen részt vesznek. Az eredményesen tevékenyke­dő pártcsoportvezetők jelen­tik a párt vezetőség káder- utánpótlását. Takács László a körzeti pártvezetőség titkára Háromnegyed tíz előtt né­hány perccel a fürdők párá­jában tűnnek el a meztelen férfitestek. „Lemossuk a nap szutykát” — néz rám' valaki és inas kezével végigsimítja víztől gyöngyöző mellét. Tíz perc múlva felöltözve már nem ismerem meg. Pe­dig szóba elegyedne velem, mert van néhány perc hátra a busz indulásáig, de addig- addig formálgatja magában a szót, hogy végül is indulnia kell. „Hát... hát tíz óra lett megint. Látja, a napunk éj­szakába csúszott.” Kezét vé­gigsimítja frissen fésült haján, álldogál még egy percnyit, nem tudva előhozakodjon-e még valamivel, majd ' ásít egyet és legyint búcsúzóul- Elballag a kapu felé. S hogy hányán, ki tudja: hosszú so­rokban követik, táskájukat kézben himbálva — immáron hazafelé, délutáni munkáju­kat elvégzett társai. Megindult az éjszakai élet nálunk — fogad a Salgótarjá­ni Kohászati Üzemek főbejá­ratánál Józsa Dezső portás, akinek szeme, mint a sasé: a tömegben is másodpercek alatt észreveszi a nem közéjük tar­tozót- Ezerkilencszázötven- nyolc húsvét hétfőjétől szol­gál a kapuban — jeles nap lehetett, hogy ennyire ponto­san emlékszik rá, s azóta bi­zony beleszokott az éjszaká­zásba. — Nem lankad a figyelme? — Nem lankadhat. — Mert azt is nézni kell: mi van a táskákban? Mun kúséj jelek (I.) Lángok a hajnal jön — Nemigen visznek ki in­nen úgy semmit. Néha egy kalapács, szög esetleg. — .Huzal, ásó, villa? — A rossebbnek kell már a villa! Egyszer vesznek egyet kellett, Csehszlovákiából hoz­tak teherautónyi samottot és az átadás-átvétel ezen a nyel­ven folyt a sofőr és énközöt- tem. — Erre is gondja van? — Igen. Szinte a déiutános szak megkezdésétől vaiameny- nyi vállalaton belüli feladat megoldása, elhárítása, meg­pik már úgy, otthon az ásó. kapa, mint valamikor^ Hej, valamikor.-. Amikor — van vagy har_ — És a nappalok? — A harmadik műszak utá- szüntetése ránk. diszpécserek* niak rosszak. Nem tud olyan re hárul. nyugodtan aludni, pihenni az — Igazgatói jogkörrel fel­ember. Elhiszi, hogy nekem ruházva ténykednek éjs.za- egy éjszakai, akár kétórás al- ka — erősíti meg a diszpécse- életükben, s gondolja, hogy az , -í®. ^bet . ér.’ ™int, rek fontosságát, nélkülözhe- nem tart ki végig? Nem ko- detóotti , hatoranyi hanykolo- tétlenségét Géczi Lajos bácsi1, das! eppen o, aki szinten nelku* lözhetetlen szolgálatot teljesít évek óta immár: a ,.K”_téle­______ A Salgótarjáni Kohászati fon feletti ügyeletet látja el. m inckilenc éve — Tóth János, Üzemek dolgozói közül átlag- K-telefon? a neve mögött római kilen- ban háromszázhúszan végzik — ügy tvvják. Kü'önleges -c es sei bérszárpf ej tett a mos- éjszakai munkájukat a kova— alkalmakra fenn^aito.t v onal. tani horganyzói dolgozó, elő— csoloban, a huzalműben. az Különleges kezelővel ? szór tette be ide aklábát az öntödében, a hengerműben. A — Dehogyis! Nyugdíja« va- acéígyárba. DEXION-üzem, s néhány gvok már. Itt töltöm az éjsza­_ Birnnv más idők voltak részleg két műszakos. kaimat. Néha elfigyelem az it­akkoritan- Mennyi tizenhatos leni diszpécsertelefonok csör­siktát — így mondja, mint a geset, nem unatkozom, bányászok — csináltunk ak- Azt kérdi tőlem — nem Múyenek az éjszakák. koriban. Dehogy az éjszakási minden meglepetés nélkül — nezek Baranyi Karo.yra. volt a fárasztó.-. Nem mon- Baranyi Károly diszpécser: — — Néha csendesek. Viszont dóm, eleinte megviselte az Sprechen sie deutsch? Mondom 7ar5’ ®,mPíor Psrdenként kell embert, sőt sokan tíz meg neki, nem, mert azért annyit jmezkednl. Árul- berendezese- húsz év után is aIvaiáréként, illik tudni a földi halandónak... fogadni, nanyitan’., ese­tenként szerelőket otthonról húsz év után is alvajáróként illik tudni a földi halandónak... indulnak hazafelé, de meg le- szóval nem beszélek né- hét szokni. Az a hosszú mun- metül... — Látja. neke,n sem behívni. ka-., az az egyfolytában lehú- illenek teljesen helyes kiej- ^Most minden rendben zott, préselte be a fáradtságot téssel számba a német szavak, ^egy. az izmok közé. Elviselhetős az de az előbb, a maga ideérke- — Rendben. Csendes az éj' éjszakai dolog. Ugyanúgy fi- zését csak néhány perccel szaka. gyelni kell, mint a másik két megelőzően, tolmácskod nőm —karácsony— szakban a gépek működésére, _ ________ - -______________ s szinte arra sincs ideje az embernek, hogy elálmosodjon. NÓGRÁD - 1977, október 15., szombat \ I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom