Nógrád. 1977. szeptember (33. évfolyam. 205-230. szám)

1977-09-28 / 228. szám

Almasziirel Szabolcsban Tgazí szüreti hangulat ta­pasztalható ezekben a hetek­ben Szabolcs-Szatmár -megyé­ben, a Jonathán hazájában. Benépesültek a kertek, több mint 40 ezer általános és kö­zépiskolás diák sietett a me­zőgazdaság segítségére. Az ál­lami gazdaságok, termelőszö­vetkezetek dolgozói mellett a diákok és a társadalmi mun­kások tízezrei ajánlották fel munkájukat, hogy mielőbb lá­dákba, vagonokba, tárolókba kerüljön a várható 50 ezer vagonnyi almatermés. A népünnepélyként megren­dezett gyumölcskarnevál ün­nep; nyitánya jól fejezte ki a következő hetek nagy munká­jának a lényeget. Közös fel­adata mindenkinek, hogy mi­nél jobb minőségben kerül­jön le a fákról a termés, me­lyet mind a hazai, mind a külföldi piac vár. Az ország legnagyobb almatermesztő megyéjében az idén harminc­ezer hektárról kell leszüre­telni, mégpedig úgy, hogy a gyümölcs nagyobbik része ex­portképes, a piacon jól érté­kesíthető legyen. Fő vásárló­ja hazánknak a Szovjetunió de alig akad európai ország, ahová ne szállítanák a sza­bolcsi Jonathánt. Az almaszedés különös gon­dosságot kívánó munka, me­lyet szinte kizárólag kézzel lehet végezni. Az ütődésmen- tes, gondosan válogatott és csomagolt gyümölcsöt lehet ugyanis biztosan értékesíteni. Az idei termés jó volt, ami azt is jelenti; a hazai piaco­kon is bőven lesz. mégpedig kedvező áron a finom gyü­mölcsből. Benépesültek a ha­táron levő nemzetközi átvevő- helyek is, és így csupán na­pok kérdése, hogy Kijevtől zőgazdaság e fontos terméke. Ssá m \t ó gépek — KGST-rendszerhen Diákok tízezrei, almaszedésben. segítik a mezőgazdasági üzemeket az „. . Szedőktől Becsig a gyumolcsuzletek ki- almáskertek rakataiban mindenütt ott csa­tarkálló nyüzsgő Szatmárba az érdeklődőket, akik számára pár órai mun­ládahegyek, tér- káért jókora almáscsomagot méstől lógassa a vevőt a magyar me- nyék roskadozó hívogatják fák, sövé" Szabolcs­ígérnek cserébe a gazdaságok. (bürget) Forradalmi változások az építőiparban Az építőiparban » vasbetonépítés klasszikus formá­ja sokáig a hely­színen készült, zsaluzatban meg­szilárduló mono­litbeton volt. A vas­beton épület ha­gyományos alak­jaként pedig a pillér—gerenda— lemez kombiná­ciót ismerték. E szerkezetek tech­nológiája fokoza­tos fejlődésen ment át, mígnem kialakultak a kor­szerűsített mono­lit—vasbeton épí­tés legújabb mód­szerei. A korsze­rű vasbeton váz a klasszikustól lé­nyegesen különbö­zik. A hagyomá­nyos pillér—ge­renda—lemez szerkezetet a vas­beton falból (esetleg pillérek­ből) és összefüggő, alul-felül sík vasbeton lemezből álló bordák és gerendák nélküli vázkonstrukció váltotta fel. A korszerűsített monolit—vas­sel, a korszerű építéstechnoló­giával a helyszíni, vizet igény­lő munkák kizárhatók. Meg kell szüntetni, illetve folya­matosan csökkenteni kell a beton építésnek a magasépítés- falazó- és vakolómunkát, sze­relő jellegűvé kell változtat­óén elsősorban azoknál az épületeknél van létjogosultsá­ga, ahol az azonos méretek és az azonos méretű szerke­zetek sokszor ismétlődnek. A /nélyépítésben elsősorban támfalak, szennyvíz- és köz­műcsatorna építésénél alkal­mazható. ni a befejező munkákat is. Az iparosított építés, vagy­is az üzemi gyártás és szere­lés alkalmazásának klasszikus formája az acélszerkezet. Kor­szerű formája a könryűacél- szerkezetes építési rendszer a gyárilag magas készültségi fo- vá'tozások kon előállított könnyűszerke­zetek ugyancsak helyszínen .... . összeszerelő építési módja. Ke­féié technológiai irányzat jel- pünkön: könnyűszerkezetes lemzi. Az iparosított építés- üzemcsarnok építésé. NÓGRAD - 1977. szeptember 20., szerda Az infarktus okai Dr. Othmar Hartl linzi or­vos a szívinfarktus okaira vo­natkozó kutatásai során 227 beteget vizsgált meg. Vala­mennyien egybehangzóan állí­tották, hogy az infarktus előtt mértéktelenül sokat dolgoztak, keveset aludtak és nem men­tek szabadságra. Sokan voltak közülük olyanok, akik j úgy érezték, hogy munkájukat nem értékelik eléggé. A meg­vizsgáltak egyharmad része rö­viddel az infarktus előtt vesz­tette el valamelyik közeli hoz­zátartozóját. A betegek 92 szá­zaléka állandóan hajszoltnak érezte magát és mindig rossz hangulata volt. Nyolcvan szá­zalékuk naponta több mint 20 cigarettát szívott. 70 százalé­kuk mindennap megivott leg­alább egy liter bort. A dinamikusan fejlődő KGST-tagországoknak egyre nagyobb szükségük van a sok­rétű feladatok elvégzésére al­kalmas számítógép-technikára; kezdve a kis méretű model- lektől egészen a másodpercen­ként több millió műveletet is elvégző komputerekig. Nem minden ország van azonban olyan helyzetben, hogy egy ilyen hatalmas rendszert saját erőből ki tudjon építeni. A KGST-országok ezért az együttműködés útját választot­ták, s így lehetővé vált a tu­dományos-műszaki potenciá­lok egyesítése a számítógép­technika tervezésében, gyártá­sában. A közös rendszer kidolgozá­sában részt vevő országok közül Magyarország a kis mé­retű ESZ—1010 modell terve­zésére és gyártására speciali­zálódott. Ez a - berendezés 5—7 ezer művelet elvégzésére képes másodpercenként. Tel­jesítményben utána az ESZ— 1020 típus következik, ame­lyet szovjet és bolgár szak­emberek együttesen fejlesztet­tek ki, s Bulgária vállalko­zott a gyártására. Az ESZ— 1030 számítógépet a Szovjet­unióban dolgozták ki. lengyel szakemberek közreműködésé­vel. Ez a gép másodpercen­ként 60—70 ezer műveletet végez el. Az NDK az ESZ—1040 modell gyártására specializálta számítógépiparát. Ezt a komputert 250—300 ez­res műveleti sebességével az elméleti számítások szférájá­ban alkalmazzák. A másod­percenként 500 ezer műveletet végző ESZ—1050 a Szovjet­unióban készül A sorozat leg­újabb modelljének, az ESZ—1060-nak a műveleti se­bessége már eléri a 3 milliót másodpercenként. Ez a soro­zat legnagyobb teljesítményű modellje. Az ESZR-esalád egyéb tag­jaitól némileg eltérő 1021-es gépet Csehszlovákia gyártja.. Főként gazdaságirányítási fel­adatok ellátására és technoló* giai folyamatok irányítására használják. E harmadik gene­rációs komputertípus másod­percenként 20 ezer művelet elvégzésére képes. Ha már me ff történt a baj Munkában A fehér Zsigulin alig lát­szik a sérülés. A jobb első sárvédőt „húzta meg” egy Dácia. A Yasicha zárja diszk­réten csattan. Fényképen rögzítik a kárt. — Székesfehérváron történt mondja Süli János peda­— Amíg katona voltam, a sógorom használta a kocsit, aki a környéken lakik. Neki is volt egy kis karambolja, azt is itt rendezték. Éppen a kolléga — mutat a kárszak­értőre, aki mintha nem is hallaná az elismerést: — Itt gógus, aki a napokban költő- már van bizalmam zött Kisterenyére. — A Ve­lence Szálló előtt parkoltam. Az utazás előtt szükséges be­vásárlást fejeztem be éppen, amikor megláttam, hogy mi történt. A szemem előtt zaj­lott le minden. A másik ko­csi el sem tudott menni, rög­tön megbeszéltük mi történt, vállalta is. Amikor meglát­tam, legelőször arra tam: „már csak ez Amikor nincs ügyfél, a kárszakértő a számlákat, ár­ajánlatokat vizsgálja felül, meghatározza a összegét hersofőr jelzése is, hogy ösz- szetörte az ügyben szereplő kocsi bal lámpáját. Vizsgálat indult, mely kiderítette, hogy a baleset időpontjában a két kocsi nem is tartózkodhatott egy helyen. Természetesen a személygépkocsi tulajdonosá­nak így nem járt kártérítés! — Mióta megvan a szerző­dés az AFIT-tal, könnyebb a munkánk. Nem csak az ügy­kártérítések fél járt tehát jól, hanem mi is! Nem mindig ilyen csen- A gépjárműkár-szakértők des a délelőtt! — mondja munkája a gépkocsik számának Czene Emil. — Hétfőn 8—12 kocsi is összejön. Kedden Ba­lassagyarmaton mindig több gondol- van tíznél. A rekord 27! S, hiány- ráadásul nem minden ügy­zott!” A költözéssel elég gon- féllel megy ilyen könnyen a dóm volt, és hozzá még ez dolog. Vannak akik vitatkoz- része természetesen az is. Azután megnyugodtam, hí- nak, alkudoznak, vagy félre nevezett kis koccanás. akarják vezetni a szakértőt. Mint mesélte, a napokban szén itt a biztosító... A kárszakértő végzi a mun­káját. Kitölti a nyomtatványt, és felvilágosítja az ügyfelet, hogy a sérülést a másik au­tós kötelező gépjármű-felelős­ségi biztosítása alapján téri­emelkedésével egyre gyarapo­dik. Az idén szeptember vé­géig mintegy kétezer káreset történt a megyében, mely során csaknem háromezer jár­mű sérült meg. Ezek nagy úgy- Gya­kori a szélvédőüveg-törés is. Ha már megtörtént a baj, zárult le egy ilyen ügy. Va- akár kis koccanás, akár totál­laki behozta a kocsiját, me­lyen a jobb oldali lámpa és környéke volt sérült. Mondta, hogy egy teherautóval ka­lahogy nem támasztották alá az állítását. Beérkezett a te­lik meg, s ismerteti a javítás rambolozott. A sérülések va- lehetőségeit. A károsult az AFIT—ÁB szerződés által biztosított lehetőséggel él. — Alig egy éve, hogy ez a módozat ügyfeleink rendelke­zésére áll, de azóta bevált, megkedvelték — mondja a kárszakértő Czene Emil, aki négy esztendeje dolgozik ezen a poszton az Állami Biztosí­tó Nógrád megyei igazgatósá­gának gépjárműkár-rendezési csoportjánál. Hamarosan újabb ügyfél jelentkezik. Figyelmetlenül vezetett, megcsúszott a ko­csi, és egy Trabantnak csa­pódott. Csúnyán „összegyű­rődött” a Skoda 100-as eleje. A jobb reflektor, és a szél­védő oszlopa is megsérült. — Még szerencse, hogy volt CASCO-m — mondja a kocsi tulajdonosa, egy budapesti fiatalember. — Miért pontosan ide hoz­ta a kocsiját, hiszen a bal­eset is a fővárosban történt? kár érte a kocsit, a kárszak­értő az, aki először tüzetesen szemügyre veszi. Szakszerű, pontos, gyors munkája az előfeltétele, hogy a biztosított kára mielőbb megtérüljön. —R-— I fisbolgár, trák és római lelelek Bulgáriában érdekes törté- századból származó bronz pe- nelmi leletekre bukkantak a csétgyűrű került elő. A dí­régészek. A Tolbuhin'megyei szítése görög művész munká- Durankulak közelében talált ja, aki lobogó farkú lovat és IX—X. századi település ga- fát vésett a gyűrűre. Ez a bona- és hüvelyesmaradvá- trák lovasisten képi ábrázolá- nyai azt bizonyítják, hogy sának első nyoma. Ilyen lo­már tíz évszázaddal ezelőtt is fejlett mezőgazdasági kul­túra volt a Balkán-félszige­ten. Az ásatások során elő­került mongoloid típusú ko­ponyák árra utalnak, hogy a területen az ősbolgárok al­kották a népesség jelentős részét. vasábrázolás a trák leletek közt is található, ezeken azonban hiányzik a fa. A Sumen megyei Ris falu közelében előkerült, s az I—III. századból — Vespasia- nus, illetve Caracella idejéből — származó római ezüst pénzérmék között különleges R.ireasz mellett trák erő- >'itkasa8ok' Úgynevezett Burgasz mellett trak erő poszthumusz pénzek vannak, dítményt tártak fel, s itt Septimius Severus és Antoni­az időszámítás előtti IV—III. us Fiús nevével. .......................................uni,t,fi„iiiii iniiiitiiiui!iitimiiiittttiiimHifiin........ ........................................................................... S íig Klaeséon: A gyanú ö/ Mi az oka annak, hogy az emberek ennyire gyanakvóan és ilyen könnyen elhiszik a legrosszabbat is felebarátaik­ról? A minap például, ami­kor a kávéházban reggeliz­tem, egy leányzó figyelmesen Hiszen ha találkozunk egy pi- óriási bíborvörös dudorral A forradalmi időszakát élő építőipart sok­rám pillantott, és — mind­egyik szavát valami különle­ges értelemmel felruházva — ezt mondta­— Tegnap biztosan remek estéd volt, ugyebár? — Tegnap? — feleltem kér­déssel, s megpróbáltam visz- szaemlékezni, mi volt az, ami akár csak a legkisebb árnyé­kot vethetné a hírnevemre. Ez alkalommal olyan ártat­lannak éreztem magam, mint a ma született bárány, még­is félrefordítottam a tekinte­temet, s ekkor megvilágoso­dott az agyam — Á, biztosan a vörös sze­memre célzol! Hát ennek nem a sok nő. meg a borban rospozsgás úriemberrel, akinek tekintélyes, kékespiros orra van, akkor értő kacsintással kijelentjük; — Látszik, hogy ez nem alamizsnára tékozolta a pén­zét. .. Pedig valóban nem csak a konyak lehet ilyen hatással a bőrre. Például a túl sok friss levegő is. öreg matrózt vagy alaptalanui lehetne a italok kedvelésével tani. homlokán jelent meg. — A sötétben beleütköztem a félig nyitott ajtóba — ma­gyarázta. — Idehallgass — ' felel­tem —, mesélhetsz mindjárt Piroskáról és a farkasról is, csak sose restelld magad... — Dehogy, igazat mondok — jelentette ki barátom fáj­Emiatt sok dalmas sóhajjal, mivel nem favágót vokam az első, aki két­nálnám fel. Ez mindenesetre jobb, mint a felig nyitott aj­tó, azt senki sem hiszi el. — Ügy látszik, neked ta­pasztalataid vannak a kék foltok és a dudorok eredeté­nek megmagyarázása terén — mondta barátom kajánul. — Igen, ugyanis egyszer jókora kék folt volt a szemem alatt. — És hogyan szerezted? Repülő csészealjjal ütköztél össze? Fontolóra vettem, mit fe­leljek. És úgy határoztam, hogy az igazat mondom: — Sötét volt, nem akartam felgyújtani a villanyt, és be­ás a dalban való tobzódás az kedés jut eszünkbe. És nem oka, hanem csupán az. hogy sokan hiszik el azt, ha valaki ma reggel egv kis frissítő például azt mondja, hogy a úszkálást végeztem az uszoda sötétben egy félig nyitott aj­klórozott vizében. tónak ütközött. ’És mindig így van. Ez a Mindenesetre magam sem lány -egyáltalán nem kivétel, hittem el, amikor a barátom szeszes s®§ke vonta szavait. — Való- gyanúsí- ban úgy történt — folytatta leütköztem a félig nyitott aj- —, hogy amikor tegnapelőtt tóba. .. hazaértem, a kutyám elém Széles A gyanakvás jelenségének iramodott és. . Most láthatod még egy példája — a „kék ezt a dudort. De hát senki folt a szem alatt”. Az efféle sem hinné el, hogy én ilyen ékesség láttán először a vere- rendes ember vagyok, és min­dig az előszobában húzom le a cipőmet. Ezért tálalom fel a félig nyitott ajtó históriá­ját. — Ez persze ostobaság, a te helyedben azonban én mégis a kutya verzióját hasz­mosoly ömlött el barátom arcán. Nem hitte el. Hiszen az emberek annyira gyanakvóak! Márpedig éppen így történt. Az ajtó valóban félig nyitva volt, és én olyan erővel vág­tam neki a homlokomat, hogy úgy csengett tőle a fülem, akár az ébresztőóra. Gellert György fordítása )

Next

/
Oldalképek
Tartalom