Nógrád. 1977. szeptember (33. évfolyam. 205-230. szám)
1977-09-06 / 209. szám
Äz autószerelők munkáját teszi biztonságossá az az újítás, amely nemrég valósult meg a VOLÁN 2. számú Vállalat salgótarjáni telephelyén. A gépkocsi alátámasztó-szerkeze- tek terhcléspróbájára alkalmas vizsgálóállvány lehetővé teszi, hogy az előírt időszakos terhelési vizsgálatokat elvégezzék. Az új berendezéssel fokozzák a gépjármű-karbantartás baleset elleni védelmét. Képünkön Tóth Sándor és Tajti Gábor technológus terheléspróbát végez. — fodor — Megyen belül koordinálni Ipari Xegyten éve történi Önként vállalták a harcai A KOMMUNISTÁK Magyarországi Pártja Nógrád megyében számos akciót szervezett és vezetett az 1920-as évek közepétől. Tevékenységének része volt az éhségmenet 1926. áprilisában, a bányászsztrájk 1928-ban és 1929- ben, az éhségtüntetés 1930- ban, a május elsejék szervezése, az aknaközi bizottságok létrehozása, röplapok, röpiratok kiadása- A párt befolyása egyre nőtt, 1932-ben a salgótarjáni iparmedencében a KMP-nek már 11 sejtje, 2 sejtmagja, 3 körzeti bizottsága és egy kerületi bizottsága működött- Bag- lyasalján 3, Salgótarjánban 2, Kisterenyén 2, Szécsényfelfa- luban 1, Mihálygergén 1, Za-gyvapálfalván 1 és Somoskőújfaluban 1 sejt, Nemtiben és Ilona-bányatelepen 1—1 sejtmag volt. Ám 1932. szeptemberében súlyos veszteség érte a Nógrád megyei forradalmi munkásmozgalmat. Az 1930'as, 1931- es, szórványos letartóztatásokat 1932. szeptember elején egy nagyarányú rajtaütés követte. A kommunista mozgalom átmenetileg elveszítette vezetőit, szervezőit. A több száz ember letartóiztatá- sa és kihallgatása után vádat emeltek 14 kisterenyei, 11 baglyasaljai, 8 salgótarjáni, 7 szécsényfelfalui, 3 zágyvapál- falvi, 3 Somoskőújfalui, 1 nemti és 1 mihálygergei — összesen 48 kommunista és szimpatizáns ellen. A salgótarjáni csendőrség nyomozóosztály parancsnoka 1932. szeptember 13-i jelentésében már arról tájékoztatta a belügyminisztert, hogy likvidáltatta a kommunista mozgalmat, mely szerves kapcsolatban volt a Budapestről irányított szervezkedéssel. A letartóztatott és vád alá helyezett kommunisták és szimpatizánsok „fő bűne” az volt, hogy „1931—1932. évek alatt Eaglyasalján és környékén a Kommunisták Magyar- országi Pártja további kiépítésére és megszervezésére, tehát az állam és társadalom törvényes rendiének erőszakos felforgatására és megsemmisítésére, különösen a proletár néven ismert társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozgalmat kezdeményeztek és vezettek. . •” Számos sejtet szerveztek és irányítottak, illegális sajtótermékeket közvetítettek és terjesztettek, megbeszéléseket tartottak a szervezkedés előbbrevitelé- ről, részt vettek elméleti oktatásban, tiltott folyóiratokat — Társadalmi Szemle, Kommunista — olvastak és rejtegettek. A VÁD ALÁ HELYEZETT kommunisták ügyét Budapesten a Szemák-tanács tárgyalta és súlyos börtön- és fegyházbüntetést szabtak ki rájuk. Áz elsőrendű vádlottat, Kakuk Józsefet, a KMP kerületi bizottságának titkárát 2 év és 2 hónapi fegy- házra ítélték és politikai jogainak gyakorlásától 10 évre felfüggesztették. Eppich Edét, Kátai (Kubovszki) Rezsőt. baglyasaljai, Domonkos Ferencet, Szomszéd Győri Józsefet, kisterenyei kommunistákat, sejttitkárokat hasonló súlyos börtönbüntetésre ítélték. Az 1932-es nagy letartóztatás —, mely folytatása volt Sallai Imre és Fürst Sándor ellen indított pernek, s amely kivégzésükkel végződött — nehéz helyzet elé állította a forradalmi munkásmozgalmát Salgótarjánban és környékén. Szinte lefejezték az illegális marxista párt Nógrád megyei szerveit.. Ezt a súlyos csapást nem is tudta könnyen kiheverni a salgótarjáni iparvidék baloldali munkásmozgalma. Csak 1934- ben sikerült újra helyreállítani a kapcsolatot Budapesttel és megszervezni a kerületi bizottságot, folvtatni az átmenetileg felfüggesztett munkát. A lebukottak helyére fiatal, de a forradalmi illegális munkában már tapasztalatokat szerzett elvtársak kerültek — Nagy József. Kakuk Pál, Rátkai István, Rétkai Tibor —, akik nagyobb óvatossággal, körültekintéssel és a konspirációs szabályok fegyelmezettebb betartásával végezték szervező, i felvilágosító. nevelő munkájukat, s nem utolsósorban képezték magukat. Kapcsolatot tartottak fenn a Szlovák Kommunista Párttal, ahonnan illegális sajtóanyagot, majd az ellenállás idején fegyvereket is kaptak' MERT A HORTHY KORSZAK uralkodó osztályának kommuntstaellenes tevékenysége, a sorozatos elbocsátások, házkutatások. üldözések, rendőri felügyelet alá helyezések, letartóztatások, börtön- és fegyházbüntetések nem törték meg a KMP tagjainak hitét az általuk képviselt és hirdetett igaz eszmék győzelmében. Dacolva a veszéllyel, önként vállalták a munkásosztály íigyéérl folytatott illegális harcot. Vonsik Ilona ' Misztrik Imrével, a Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat termelési osztály- vezetőjével az ipari háttérről beszélgettünk. — Vállalatunk^ ipari hátterét — mondja — négy üzem alkotja. — Közülük első a blokküzem. Ez évente 8 millió blokktéglát gyárt, s valamivel több mint 8 millió forint termelési értéket állít elő. Ez az üzemünk csupán eladásra termel; elvétve építünk be mi magunk a házakba saját blokktéglát. Megjegyzendő, hogy a jelenlegi salakkészletünk körülbelül 400 napra elég, s abból az istenmezejei tsz is szállít. A vállalat keresi a módját, hogyan lehet a blokktéglatermelést tovább folytatni akár hozott salakból is. Ez ugyan a mi építési tevékenységünket nem befolyásolja, de elég jelentős árbevételkiesést jelentene, ha felhagynánk a blokktermeléssel. — Mivel foglalkozik a lakatosüzem? — Fö feladata a szerelés. A típustermékeket nagyobb vállalatoktól — főként a Fémmunkás Vállalattól — rendeljük- Előfordul azonban, hogy —, mivel a mi igényünk kevés — a fémmunkás nem vállalja el, vagy ha el is vállalja, év közben — nagyobb tételű megrendelésekkel szemben — hátrasorolást kapunk. Emiatt a kisebb lakatostermékeket a mi üzemünk készíti el. — Mit lehetne tenni a biztosabb ipari termékellátás érdekében? — Ügy vélem, ezt megyén belül lehetne a legjobban megoldani. Megyei szinten kellene koordinálni az ipari hátteret. Hiszen a vállalatok rendelkeznek ipari kapacitással, s ezek legtöbbször nincsenek kitöltve. Ha a vállalatok profiltisztítást hajtanának végre, a termékek gyártását megoszthatnánk egymás között. Ez az együttműködés minden résztvevő javára válna. Kétségtelen, hogy van már ilyen kooperáció —, hisz’ mi is végzünk vasbetonszerelést néhány vállalatnál —, de ez kevés. — Hogyan dolgozik asztalosüzemük? — Ez az üzemünk szinte kizárólag szerelést végez. Az asztalostermékeket teljes egészében vállalaton kívülről szerezzük be. — Miként végzi munkáját a betonüzem? — Legfontosabb feladatuk a kevertbeton-ellátás. Ebben szintén fontos volna a megyei kooperáció, mert nagyobb mennyiségben, biztonságosabban és jobb minőségben lehetne betont előállítani. Olyan vállalat tudna ezzel eredményesen foglalkozni, amelyik iparvasúttal rendelkezik- Így a kavicsszállítást vasúton tudná lebonyolítói, ami könnyebb és — nem Utolsósorban — olcsóbb. —r —1 „ Vasárnapi cgifcfcm ” Az ősi berlini Humboldt Egyetem falai között néhány éve a tanítási szünnapokon sem áll meg az élet. Egy régi, 166 éves hagyományt felújítva, vasárnap délelőttönként a nagyközönség számára tartanak előadásokat a professzorok. Ezek a népszerű tudományos kollokviumok igen népes hallgatóságot vonzanak. Az előadássorozat bevezetéseként az egyetem múltjával, jelenével ismertették meg a berlini lakosságot. A profesz- szorok óráit minden alkalommal vita követi. A „vasárnapi egyetem” idei témái közt szerepelnek a törvényszéki orvostan kérdéseiről, a mezőgazdasági tudományok kutatási eredményeiről, a daganatos megbetegedések korai felismeréséről szóló előadások. Még hátravan a neheze Geo’ógiai kutatás — fúróberendezés nélkül Ez ideig a geológiai kutatásoknak szinte nélkülözhe-j teilen eszköze volt a fúróbe-* rendezés és a robbantás. Egy új műszeres berendezés ki-» próbálása során bebizonyosodott, hogy nélkülük is eredményes munkát végeznek a geológusok. A SZEJSZ—MOj GYIN nevű új berendezés a kőolaj-, valamint a 1 földgáz! lelőhelyek és más hasznos ás) ványi kincsek felderítései szol) gálja. Ennél a vizsgálatnál a robbantást nagy teljesítményű elektromos impulzusgtneral tor helyettesíti. Az elektromos impulzusok 210 tonnával egyenértékű dinamikus ütéseket mérnek a talajra, s ezek rezgéshullámai 5—7 kilométeres mélységbe is lehatolnak. Az így mérhető „rezgésképek” sokkal több részletet mutat)- nak be a talaj összetételéből, mint a robbantásos eljárás során, és a felére csökkenthető a kutatásához szükséges expedíciók száma, mert a vizsf- gálatok ideje erősen megrövidíthető. A saját energiaforrással felszerelt berendező)? tehergépkocsival szállítható. öntik, fúrják, esztergálják — elkészül a forma. Ketté vett darabjain jól látni: palackokat formáznak pennák az üblösüv eggy arban. Szervezési döccenők Virág Lajos, az Üvegipari Művek pásztói szerszám- és készülékgyárában dolgozik. Beosztása üzemvezető; társadalmi funkciója:- szb-titkár. Nincs megelégedve üzeme féléves teljesitmenyével: — A íorgacsöióüzem éves terve forma- és tartalékal- katrész-gyártasban összesen 16,6 millió forint. Terveink szerint az első fél évben ennek a felét kellett volna „hozni”, ami nem valósult meg. Az időarányos résznek mindössze 81—82 százalékát sikerült teljesíteni az üzemnek. — Mik voltak ennek a főbb okai? — Főleg a szervezési döccenők. Tavaly év végén minden erőt a munka befejezésére összpontosítottunk, emiatt lanyhult az előkészítés. így aztán idén januárban, meg februárban kevésbé jövedelmező volt a munka összetétele. — Be lehet-e hozni az év hátralevő részében a lemaradást? — A napokban tették fel ugyanezt a kérdést egy termelési értekezleten... Az üzem határozott terve, hogy behozza, de... minden üzemrésznek, minden embernek eleget kell tennie a meghatározottaknak. Kevesebben ugyanazt Az üzemben formalakatosmunkát végez! a 6 tagú Munkácsy brigád. Fúrják, menetelik az öntöttvas-formákat. — Nehéz helyzetben dolgozott a brigádunk — mondja Bocsó Dezső brigádvezeiő —, mivel két fővel csökkent a létszámunk, s szinte ugyanazt a munkát végeztük el hatan. amit korábban nyolcán. — Miért mentek el? — Egyikük bevonult, másikuk lakást kapott, s elköltözött. — Közrejátszott-e a origád az üzem lemaradásában? — Nem mirajtunk , múlott. Ami munkát kaptunk, elvégeztük. Az év első két hónapjában tartalék alkatrészeket gyártottunk, ez azonban — bár munkaigényes — kevesebb értéket hoz. — Most jobb az előkészítés? — Igen. Van is munkánk bőven. Kaptunk két ampullá- zógépet is felújítás vegett. Ezt terven felül végzi az egyik kollégánk. Ismeri a gépet Bozó János brigádtag régebben az Izzó gyöngyösi gyárában is dolgozott, ahol az ampullázógépeket gyártják. Innen ismeri a masinát, ezért bízták rá a felújítást. Egyébként mint a fórmalakatos brigád tagja, ő is a formák megmunkálását végzi. — A mi brigádunknak a formákon az utolsó művelet jut. Azt első fél évben, ami hozzánk elérkezett, azt megcsináltuk időre. Más csoportoknál — például a forgácsolóknál — változó volt az anyagellátás: hol sok munkájuk volt, hol kevés. Az utóbbi időben már rendszeresen jön az anyag. Eléggé sek a dolgunk, de győzzük.. Molnár Pál Lengyel—magyar gazdasági együttműködés Fejlődö kapc A forgalom nagyságát tekintve jelenleg Lengyelország a Magyar Népköztársaság ötödik kereskedelmi partnere, míg a kereskedelmi ügyfelek lengyel listáján Magyarország a tizenegyedik, a KGST-országok között a negyedik helyét foglalja el. 1976-ban a lengyel—magyar külkereskedelmi forgalom nagysága először haladta meg a félmilliárd rubelt. A jelenleg érvényes szerződések teljesítésének kedvező alakulása feljogosít annak a következtetésnek a levonására, hogy megvalósul a most folyó ötéves időszakra tervezett 2 milliárd 700 millió rubel összértékű forgalom. Ez 53 százalékkal magasabb az előző ötéves időszak forgalmánál. A lengyel—magyar árucsere-forgalom eredményeit azonban nemcsak a megkötött szerződések számával és értékével mérjük: a két ország iparának elmélyülő termelési szakosodása, a kooperációk terén már megindult együttműködés biztató távlatokat nyújt. A lengyel és a magyar ipar között jelenleg húsz koope- rádiós egyezmény van érvényben. Ezen egyezmények keretében realizálódik a kölcsönös forgalom 25 százaléka és ez az arány az ötéves tervidőszak végére eléri a 30 százalékot. A lengyel—magyar kooperációs kapcsolatok a járműiparban 'valósulnak meg a legteljesebb mértékben, abban az ágazatban, amely az utóbbi években mindkét országban igen lendületesen fejlődik. A magyar ipar a tömegközlekedési eszközök előállítására összpontosította figyelmét. Lengyelországban viszont a személygépkocsi-gyártásra fektettek nagy hangsúlyt. A két ország ipara kölcsönösen szállít egymásnak szerelvényeket és alkatrészeket. Mint ismeretes, a magyar vállalatok részt vesznek például a lengyel Fiat—126 P gyártásában, a lengyel fél ezért a késztermék exportjával fizet. A Magyarország által Bielsko—Bialába szállított termékek, valamint a Lengyelországból Magyarországra kivitt gépkocsik értéke az 1975-től 1985-ig terjedő időszakban 47—47 millió rubelt tesz ki. Magyarország azonkívül a Fiat 125 P gépkocsikhoz és teherautókhoz is szállít alkatrészeket, Lengyelország viszont üzemanyag-berendezéseket, főleg gépkocsimotorokhoz való fecskendőket, csapágyperselyeket, hüvelyeket, autóbuszokba való komplett ablaktörlőket szállít a magyar iparnak. Az együttműködés egyik példája áz építőipar is. Lengyelország, mint ismeretes, a KGST keretében az alapvető építőipari gépek termelésére szakosodik. A szakosodás következtében lendületesen fejlődött ez az iparág, s a legmagasabb műszaki színvonalat képviselő világcégekkel való kooperáció alapján, gyors ütemben korszerűsödtek a termékek. Míg 1974-ben Lengyelország 3,6 millió deviza-zloty értékben exportált építőipari gépeket Magyarországra, addig tavaly a magyar építőiparnak szállított gépek értéke meghaladta a 65 millió deviza-zlotyt. A lengyel—magyar kereskedelmi ügyletek listáján az építőipari gépek alkotják a legnagyobb tételt. A legnagyobb lengyel exporttétel a jelenlegi ötéves időszakban a kábái cukorgyár felépítése és komplett felszerelése. Az építkezés a tervek szerint az 1979-es cukorkampányra fejeződik be. A szerződés értéke meghaladja a 130 millió rubelt. NÓGRÁD - 1977. szeptember 6., kedd 3
